Észak-Magyarország, 1958. július (14. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-04 / 156. szám

2 ÉSZAKMAGYARORSZÁG Péntek, 1958. július i. ÉRDEKESXíMk' ÓVATOS EMBER Egy oregoni férfi, aki a napokban töltötte be 104. életévét, közölte ro­konaival és barátaival, hogy abba­hagyja a dohányzást. »Azt hallottam, a dohányzás árt az egészségnek«, •— panaszolta a derék jubiláns. FILMCSILLAG — MINTAGAZDÁLKODÓ A francia Pireneusokban fekvő Saint-Pé faluban található a »Con- ranuldo« farm, A szakemberek sze­rint Itt fejik a legjobb tejet. A farm tulajdonosa Annabella, aki a René Clair rendezte »Párizsi háztetők alatt« című film egyik főszereplője­ként vált világhírűvé. KELLEMES MEGLEPETÉS James M. West amerikai milliomos örököseit kellemes meglepetés érte: az elhunyt lakásán találtak egy szo­bát, amely padlótól a mennyezetig tele volt aprópénzzel. Amikor hosz- szas fáradtsággal összeszámolták, ki­derült, hogy a különc örökhagyó* 290 000 dollárt gyűjtött . össze aprór» pénzben. * LEGÚJABB DIVAT . Z New Yorkban a legújabb divat:! drágakövekkel kirakott orvosságos* dobozka, amelyen jelzőberendezés! van. Csengő jelzi azt a pillanatot,; amikor a csillapítót be kell venni. EGYOLDALÚ LEVELEZÉS Hasire Ahamed pakisztáni iskola- mester, hosszú ideig várta a lahorei! telefonközpontban, hogy Margaret! hercegnő felhívja Londonból. Aha-! med előzőleg 327 szerelmeslevelet! küldött a hercegnőnek. Level^ireí nem jött válasz. Erre elhatározta: te-t lefonon kérdezi meg a hercegnőt,» hogy mit szói házassági ajánlatához.? Telefonhívása is válasz nélkül ma-t radt, de ez nem vette el Ahamed* kedvét. »A Gondviselés úgy határo-t zott, hogy Margaret hercegnő azt én feleségem lesz — jelentette ki —t ezért bizalommal várok« t Ahamed 47 éves és négy fiúgyer-t mek apja. t A TEA SZÓ EREDETE | A tea elnevezést általánosságban t már a XVII. században ismerték.» Mint botanikai meghatározást, jóval» későbben vezették be. A feldolgozottt levelek kereskedelmi elnevezése még* ma is igen különböző. Kínában álta­lában »tsänak«, vagy »tsiának«, néha! »Ghánák« írják. Utóbbi nevet a ja­pánok is átvették (tszja), az oroszok! és a portugálok »Tsai«-ra változtat-! ták. A többi európai népeknél szo­kásos »Tee«, »thé«, »té«, »tea« elne­vezés, valamint a latin »Thea« meg-; jelölés nyilván a Dél-Kínában hasz­nált »tia«, »tai«, vagy »ta« szavakból! ered. MELYIK DICSŐBB? A brüsszeli kiállítás látogatóinak! az Egyesült Államok pavilonjában a! többi között a következőkre kell fe-! lelniök: ki a legnagyobb az Ameri-! kába kivándorolt európaiak között?! Erre a kérdésre sokan válaszoltak, a! nagy emberek élén négy német ki-! vándorló áll: Albert Einstein, Tho-! r.ias Mann, Wernherr von Braun,! Marlene Dietrich. ! 4 ELMOSTA AZ ESŐ AZ ESŐÉRT KÖNYÖRGŐ TÄNCOTJ A napokban el kellett halasztani a Stoney-i indiánok esőtáncát — leg­alábbis addig, amíg eláll az eső. Az indiánok ugyanis megígérték, hogy »esőt hoznak« Dél-Alberta nap­égette száraz földjeire hagyományos; indián esőtáncukkal. Bejelentésükéi követően azonban azonnal felhősza­kadásként megindult az esőzés. Azóta olyannyira esik, hogy az in-; diánok nem tudják bemutatni az esőt hozó tánctudományukat. A vi­har még a rezerváció telefonvonalait? is elszaggatta. $ Lengyel könyvkiállítás Moszkvában A Szovjetunió legnagyobb könyv- • tárában, a moszkvai »Lenin«-könyv-! tárban, lengyel könyvkiállítást ren-; deztek. A kiállításon 3 ez^r kötet < társadalmi-politikai, tudományos-; technikai és szépirodalmi mű szere-; pel. Főleg olyan könyveket állítottak ; ki, amelyek az utóbbi három évben; jelentek meg, de a kiállítás látogatói; több, a háború idején illegálisan ki-; adott művet is megtekinthetnek. A könyvek között jelentős helyet foglalnak el a marxizmus—leniniz- mus klasszikusainak és a világiroda­lom klasszikusainak művei. A köny­veken kívül 250 illusztrációt és 80 művészi plakátot is kiállítottak. Szeptemberben és októberben Var­sóban és Krakkóban szovjet könyv­kiállítást rendeznek. ♦ Keresztesi bácsi kötvénye avagy a 0772 sorozat, 0753 sorszám története « ezer... negyvenezer és ♦ még negyven forint, ? meg ez a takaros kis J könyvecske, amely ta- ♦ núsítja, hogy Keresztesi • Antal, a Második Bé- ♦ kekölcsön minapi hú- j zása százezerforintos ♦ főnyereményének nyer- ♦ tese, a kézhezkapott | nyolcvanezer és negy­ven forintból negyven­ezret , takarékbetétbe helyezett. Nyolcvanezer és negyven forint takaros összeg. Meglesz a nagylánynak a staffi- rung, újjáépül az öreg bocsi házacska, valóra- válik sok-sok költséges vagy kevésbé költséges tervezgetés. Keresztesi bácsi mindjárt el is határozza, ezentúl he­tenként több szelvény­nyel fog lottózni is. Hátha a szerencse olyan jól érzi magát náluk, hogy tartós vendégük lesz.. * A bankók Keresztesi néni szatyrába vándo­rolnak, a betétkönyvet a bácsi teszi óvatosan a zsebébe ..; Aztán elindulnak nagy boldo­gan, hogy most már megvalósítsák mindazt, amiről eddig csak úgy beszéltek: »ha egyszer sok pénzünk lenne«. ;; (bm) A napokban lezajlott békekölcsön-sorsolás után Keresztesi Antal> a Lenin Kohászati Mű­vek durvahengerművé- nek dolgozója izgatot­tan böngészte az újság­ban a nyereménylistát. Jól jönne egy kis nye­remény, — gondolta. —■ A nagylánynak is staf-> firung kell; ottfyon, Bőcsön a zsúptetős ház már alig-alig lakható, javításra szorul, hat gyerek, négy unoka nagy családot jelent és — ha a legnagyobb fiú már családos, különél is (éppen most épít családi házat OTP-köl- csönnel) — az ezeröt* száz forintos havi ke­reset bizony pótlásra szorul. Az asszony, meg a nagyobb gyere­kek jártak kapálni, meg egyéb módon igyekeztek a családfa keresetét megpótolni. Kedden reggel meg-, vette az Északmagyar- országot, elővette a második békekölcsön­ből megmaradt egyet­len, . kétszázforintos kötvényét és böngész­gette a listát. Annak­idején hétszáz forintot jegyzett, de ötszáz fo­rintot már kihúztak nyereménnyel, vagy névértékben. Most is a lista végén kezdte a böngészést, a névérték­ben kihúzottaknál. Az­tán lassan feljebb bön­gészett, a háromszáza­sokhoz, meg az ötszá­zasokhoz és így tovább. Egyre feljebb ment a számoszlopokon, aztán hirtelen megakadt a szeme egy számon: 0772 sorozat, 0753 sor­szám. összehasonlí­totta a kötvénnyel. Nem hitte! Még egy­szer, még százszor meg­nézte .., Csütörtökön reggel ünneplőbe öltözötten jött be a feleségével együtt Miskolcra, az OTP megyei fiókjához. Keresztesi néni egy jó­kora szatyort is hozott. Először szerényen be­álltak a kisebb nyere­mények . kiváltására várakozók hosszú sorá­ba, aztán megérdeklőd­ték, vajon jó helyen álldogálnak-e ? Néhány pillanat múl­va már az OTP-fiók vezetőjének irodájában ültek és nem sok idő telt bele, Keresztesi bácsi már számolgatta nehéz munkától kérges ujjai között a lágy- zizzenésű, piroshasú bankjegyeket. Egyszáz, kétszáz, háromszáz ... ezer. a kétezer.v, tiz­Könyvekről —■ könyvnapokon V áltozó a véleményem az olvasás, a könyvvásárlás melletti ági* tációról. Egyszer arra gondolok, hogy igencsak baj van ott a műveltséggel, áhőL nem szükséglet az olvasás, a könyvvásár­lás. Műveltséget nem lehet ráagitálni emberekre. A XX. században élő ember művelődésének, a korral való haladásának alapvető feltétele, hogy belső szükséglet legyen nála művelődési-látóköre állandó szélesíté­sének igénye. Máskor meg cáfolom korábbi véleményemet. Olvasom Romain Rolland-t, Hemingway-t és úgy érzem, osztoznom kell másokkal a lelki, szellemi gyönyörben. Lapozgatom a magyar irodalom legfrissebb termékeit és akaratlan átragad rám a ma lázas lüktetése, zakatolása. Ilyenkor, olvasás közben, az a véleményem, hogy mindenkit — a ki meg kívül van — be kell vonni a könyv vonzáskörébe. Száguldó, bonyolult ütemű fejlődés a mi korunk forradalma. A múlt korok, a ma szellemi termékei bírása nélkül lehetetlen tartani a gyors iramot. A könyvnapok ünnepek számomra. A könyvsátrak előtt nem tu­dok megállás nélkül elmenni. A könyv árusítását én nem üzleti tévé* kenységnek tekintem elsősorban. A könyvesboltba nem úgy nyitok be, mint üzletbe. A polcokon sorakozó könyvek áhítatot parancsolnak. A szellem, az értelem tiszteletét parancsolják. A művelt embernek talán azt jelenti a könyvesbolt, mint vallásosnak a kápolna. a templom. Min* dig illúzióromboló volt számomra szatócsboltban könyvet vásárolni. A XX. század embere legyen igényes a szép iránt. Ezért jó, ha a könyvesboltok Miskolcon is versenyeznek egymás­sal a külső és a belső megjelenésben, ízlésben. Az idei könyvnapokat Miskolcon a Magyar Könyv Kereskedelmi Vállalat Avas-szállóval szem* beni fiókja köszöntötte új külsővel és felfrissült tartalommal. Szauer* wald Lajos, a bolt új vezetője örömmel újságolja, hogy a könyvnapok igen jól „forgalmaznak”. Széleskörű érdeklődés jelentkezik a köny­vek iránt. Vannak, akiket elsősorban a világirodalom remekei érdekelnek. azonban örvendetesen megnövekedett a legújabb magyar irodalom iránti érdeklődés is. Az idei könyvnapoknak sajátságuk, hogy mind a kínálati mind a kereslet főképpen a mai magyar irodalomban jelentkezik, arra irányul. Mai jegyzetünk témája tulajdonképpen postán érkezett. A már em* litett Magyar Könyv fiókja szellemes ötlettel lepte meg vásárlóit a könyvnap és a felújítás alkalmából. Levélben keresték meg vásárlóikati kérvén őket, látogassák meg felújított üzletüket, akár a vételkötelezett* ség mellőzésével is. Nem tudtam ellenállni a csábításnak. Nem csalód* tam. A könyvesbolt valóban sokat szépült megjelenésében, felfrissült tartalmában. Igaz, a könyvesbolt valójában még csak most van meguj* liodóban. Az irodalombarátok örömére újságolhatom, hogy a közeljövő* ben egy reprezentatív könyvesbolt áll majd rendelkezésükre. A szebb megjelenést szolgálják Feledi Gyula Derkovits-díjas festőművésznek a közeli hónapokban elkészülő szénrajzai is, melyek az üzlet mennyezetét és a polcok fölötti falrészt díszítik majd. Amikor elolvastam a Magyar Könyv Kereskedelmi Vállalat látó* gatásra invitáló levelét, megfogadtam, hogy szavukon fogom és a ,,vé* telkötelezettség mellőzésével” látogatom meg üzletüket. Most önkriti­kusan megállapíthatom akaratgyengeségemet. Nem tudtam ellentállni a könyvek vonzásának. Sinclair, Steinbeck, Hemingway és Calude Roy könyvekkel gyarapodott a könyvtáram. Nagy Zoltán ! Az SZKP Központi Bizottsága mellett működő marxizmus—lenini?-, mus intézet értékes dokumentumot kapott, — V. I. Leninnek az »Ekono- mieseszkaja Zsiziny« c. folyóirathoz, az Állami Tervbizottsághoz és a Köz­ponti Statisztikai Hivatalhoz intézett, levelét.. A levél 1922. április 10-én kelt, ♦ A szovjet kormány vezetője a te­rvéiben rámutat arra, hogy a gyakor- flat-i munkában és a sajtóban nem ♦használják fel megfelelően a gazda­gsági értekezletekről szóló beszámoló­ikat, a helyi tapasztalatok tanúim á- Jnyozásánaik ezt a gazdag forrását. Lenin hangsúlyozza: csak a beszá­molók helyes és rendszeres tanulmá­nyozásával, a tanulmányozás ered* ményeineik a sajtóban való közzété-4 telével lehet elérni, hogy ezek . a be­számolók valóban értékes anyagok­ká váljanak, amelyekből hasznos po­litikai és gazdasági következtetései­ket lehet leszűrni. A levéllel egyidejűleg érkezett az intézetbe Leninnek az Állami Terv- bizottsághoz intézett rövid, jegyzet­füzetpapírra írt üzenete az országban folyó egyik építkezés problémáival) kapcsolatban. A dokumentumok eddig ismeretle­nek voltak,, s I. G. Alekszandrov aka­démikus, a neves szovjet energetikus "zvegye küldte őket az intézetnek* bban az időben, amikor Lenin a levelet, és az üzenetet írta, I. G.* Alekszandrov és felesége az Állami Tervbizottságnál dolgozott* »»♦♦»»♦•♦» Felhívás! A Borsod megyei Rendőrfőkapi­tányság közlekedésrendészeti osztá­lya »Balesetmentes hetet« rendez 1958. július 7-én 0 órától 1958. július 13-án 24 óráig, a megye területén. A közlekedési osztály kéri a közleke­désben résztvevő gépjárművezetőket, motorkerékpárvezetőket, fogatolt járművezetőket, kerékpárral közié» kedőket, valamint gyalogosokat, hogy a megyénk területén megrendezendő »Balesetmentes hét« alkalmával az előírt közlekedési szabályok szigorú betartása mellett közlekedjenek. Ezen baleseti hét megrendezésének célja úgy a saját, mint embertársa» ink védelmét szolgálja és egyben a népvagyon fokozott védelmét is elő» segíti. ; Kérjük a megye lakosságát, hogy A »Balesetmentes hét« időtartama alatt figyelemmel kísérjék úgy a sajtó, mint a rádió közléseit, mert naponként adunk tájékoztatást a »Balesetmentes hét« eseményeiről. Borsod megyei Rendőrfőkapitányság — A Termelőszövetkezeti Tanács, a MÉSZÖV és a KISZÖV vezetősége július 5-én este 7 órakor a KISZÖV Rákóczi utca 12. szám alatti helyisé­gében a Nemzetközi Szövetkezeti Nap alkalmából ünnepi ülést tart. Az elnöki megnyitó, majd az ünnepi be­széd után kultúrműsor és éjfélig tartó táncmulatság lesz. 1958. július 1. Azt mondják: kutya dolog a tűzvész. De áz árvíz még kutyább! S nekünk az utóbbi években ugyancsak kijutott ebből a kutya dolog­ból. A szokatlan időjárások, hirtelen meginduló országos esőzések ve­szedelmes fenevadakká mérgesítik a bárápyszelídségű patakokat is. A Szinva, Hejő, Csincse-patak kánikulás nyáridőben békésen folydogál partjai között, de ha megcsordulnak az egek csatornái, zúgó áradattá kövérülnek és ezernyi veszélyt görgetnek partjaik között. A Hernáddal, a Sajóval ebben az évben még nem volt baj. Folyóink vízgyűjtő rendszere országunk határain túl van, s így a Magyarorszá­gon meginduló esőzések nem jelentenek meglepetésszerű árvízveszélyt. Mind a Sajó, mind pedig a Hemád vízgyűjtő rendszere csehszlovák te­rületre esik. A két folyó vízgyűjtő rendszerére hullt nagy- mennyiségű csapadék rövid idő alatt jut medrébe a hegyes vidék miatt, s hirtelen felduzzadnak a folyók. Amikor a Sajó és a Hemád hazánk területére lép, lecsöndesül, ellustul a folyása, a hegyes, lejtős terep sík­ságba szelídül, az alacsony partok színültig megtelnek, itt-ott kilép a medréből a folyó. A vasárnap a Sajón és a Hernádon megindult ára­dást is csehszlovákiai esőzések okozták. DÉLUTÁN EGY ÓRA. Hernád- szentandrást elvágta a külvilágtól az áradás. A Hermád holt ága, az úgynevezett Kis^Hermád, mely telje­sen körülikeríti a falut, alig négy óra alatt megtelt. A partmenti bámész­kodók rovátkás fűzfavesszőm mérik a víz emelkedését. Cigarettaznak, beszélgetnek s közben bölcs megál­lapításokat tesznek a makrancos fo­lyóra. Nyugodtak, magabiztosak, — nem idevalók. Csóbádról hozta őket a parthoz a kíváncsiság. Fügödön nyugtalanok az emberek. A kertekig hatóit a víz; Aggódva kérdik: emelkedik-e a Hermád? Nem, nem emelkedik. Fügédnél most tetőzött az ár, Rövidesen apad­ni kezd. Az encsi szakaszmórmökségen per­cenként cseng a telefon; Radeczki János főépítésvezető fáradtam, a több napi talpomlevéstől elcsigázottan nyúl a kagyló után. Hennádszent- andrás jelentkezőik; Motoros csóna­kokat kérnek, hogy átszállítsák a gyárba, bányába igyekvőket a vas­úthoz. Nem adhatják a m'cíforos'f*^ az esetleges mentési munkálatokra kell tartogatni. Radeczki elvtárs órájára néz: mindjárt két óra. Utasításokat ad és elindul az encsi járási pártbi­zottságra. A járási pártbizottság kezdeményezésére árvízvédelmi ope­ratív bizottságot hoztak létre a járás vezetőiből, hogy egységes ve­zetéssel, minden kapkodást, fejvesz- tettséget kiküszöbölve irányítsák az árvíz elleni harcot. Mert harc ez. az ember és a pusztító elemek között folyik, az összefogáson, bátorságon, emberi akaraterőn múlik, melyik lesz a győztes, Radeczki főépítésve­zető ismerteti a helyzetet: Gibárton a legveszélyesebb az ár. A jobbparti falurész egy részét elöntötte a víz, egy-két házba behatolt. Gibárt fö­lött erősen átázott a gát, félős, hogy nem bírja á nagy nyomást, s ha át­szakad a gát;;; Nem engedjük!! — villannak össze a szemek. Túróczi elvtárs, a pártbizottság titkára in­tézkedik. Forróról, Fancsaliból, Encs­ii újabb erősítést küldünk. Móránál is erős szivárgás tapasztalható =» oda is kerül segítő kéz. A movajidirányiak nem tétlenkednek, készek segíteni. Éjszaika fegyveres őrség is kellene a gátra. Meglesz, a munkásőrséget is mozgósították. Gibárt fetes» tehergépkocsik dübö­rögnek, viszik, az erősítést. Motorke­rékpárosok surrannak, a hátul ülők nyakában ásó, kapa. A gyalogosok szapora léptekkel igyekeznek a baj­bajutottak segítségére, mindenkinél szerszám. A pártbizottság, a kom­munisták felhívása jó talajra hullt, a legtávolabbi falvak is megmoz­dultak a veszély hírére. SZOMORÚ KÉP tárul elénk. Az embernek összeszorul a torka, a sírás fojtogatja. Az úttól jobbra eső há­zak vízben állnak. Gátakkal zárták el az udvarokat, nehogy az utat is elöntse a víz. A házak falát csendes kotyogással mosogatja az ár. Az ud­varokon felcsomózott tűzifán tyú­kok, csirkék üldögélnek, keservesen kárálnalk. Nagy úr az éhség. Olykor egy-egy csirke, tyúk beleveti magát a piszkossárga vízbe és a ház felé úszik. Kétségbeesetten csapkodnak, szárnyuk átázik, egyre süllyednek. Nem nekik találták ki az úszást.;; A gáton szorgoskodó munkásőr fel­rántja nadrágszárát és belegázol a térdig érő vízbe, partra segíti a ful- doklókat. Zsebéből kenyérdarabka ke­rül elő, amire a jószág szinte ráveti magat. Éhes szegény. A házak előtt geppisztolyoS katonák cirkálnak. Olyan az egész falu, mint egy csata­tér Az emberek azonban bizako­dóik, apad a víz és újabb erők jön­nek a nyugati oldalról. A hídon emberek ácsorognak, né­zik a szédítő sebességgel száguldó Hennadot. Csúnya, piszkos, ijesztő most a Hennád .;; Megyünk tovább. A gibárti dom­bon egy pillanatra megállunk. Elénk tárul a festői Hermád-völgy. Víz, víz.; ameddig a szem ellát! Az elöntött; földekből alig látszik ki az élet. ! A cécei Hemád-szakasz gátján em-! berek nyüzsögnek. A gát tartja ma-! gát, a szivárgásokat homokzsákokkal! tömték el. Hétfőn este tetőzött itt a! Hemád. Félreverték a harangot, a! gáton termett a felriasztott falu ap-! raja-nagyja. Sikerült megakadályoz-! nii a gátszakadást! Hemádszurdokön is haranggal! riasztották a lakosságot, azonban le-! becsülték a veszélyt, nem láttak; kellő erővel a munkához. Mintegy! hetven köbméternyi föld megmozga- : tásával ■ negyven hold szántót men- ’ tettek volna meg. Átszakadt a gát,; több mint ötven hold került víz ■ alá. Napszálltakor érkezünk Hidasné-: metibe. Nézzük a vízállásmérőt. Az erős hullámverés miatt a műszer; trónja meg-megugrik. A vízszint ma­gasságát mutató vörös vonalat ta­nulmányozzuk, melynek a legmaga­sabb pontja 374 centiméteren állapo­dott meg. 374 centiméter volt tehát 1958-ban a hernádi áradás tetőzési pontja. (Reméljük, ebben az évben többször már nem ismétli meg.) A műszer most 314 centiméteres víz­állást mutat. Apad, erősen apad! ÖREG ESTE VAN, mire Szikszó-: hoz erünk. Ócsanálos felől rakéták röppennek a magasba. Találgatjuk,: mi lehet a rakétázás oka. így őrköd- : EL*?*?*"1 - Söndoljuk, de nemi vagyunk biztosak a dolgunkban A ■ gSg? EF1**6* íelé vesszük; v£k'Sp Megnyugodva fordulunk; vissza. Egyelőre semmi baj július Várják ide a Hernád árvízi tetozeset. ráí?1™ eZ f í“ me£jelenik, a Her-: mutatiaSIrLbarátsᣰs képét: vigyázzunk a gá­takra, erősítsük, hogy parancsol has- ' sunk neki, ha újra lázadni lenne kedve az ember ellen. Gulyás Mihály Ismeretlen Lenin-levelet találtak Arvíznézésen a Hernád-mentén

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents