Észak-Magyarország, 1958. július (14. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-25 / 174. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! mmrnmah Szlovákiai képeslap A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIV. évfolyam 174. szám Ára 50 fillér 1958 július 25, péntek Csúcsértekezletei! Ha a világ idegfeszültségét ugyan­úgy mérhetnék vérnyomásmérővel, mint egy emberét, a higanyszál minden bizonnyal 200 fölé szaladt volna az elmúlt napokban. Állam­férfiak naponkint, óránkint tanács­koztak, a sajtóorgánumok új, meg új nemvárt eseménnyel traktálták az olvasót. A kisember tájékozódni pró­bált: honnan, mit várhat? Milyen meglepetést hoz a jövő? — Nem hoz­hat meglepetést! Ha a sok-sok béke­vágyó ember akarata közös erővé egyesül, kiküszöbölhető a meglepe­tés. Lassan harmadik hetébe lép a közel- és közép-keleti válság. A té­nyek ismeretesek. Az iraki királyság megdöntése nyílt agresszióra bírta az Egyesült Államokat Libanonban, Angliát pedig Jordániában. Az Ame­rikai Egyesült Államok — bár tudja, hogy föllépése óriási presztízsvesz­téssel jár még a »szabad« világban is, — leplezetlenül, minden indok nél­kül beleavatkozott az arabok bel- ügyeibe. Az ok világos. A jordániai, iraki újabb fejlemények meggyo-rsí- tották a világ e térségében előbb- utóbb úgyis bekövetkező jövőt, az arabok függetlenségének kivívását és integrációjukat. Az arab világ így szétdaraboltan, kétségtelen, biztosabb játékszere az imperializmusnak. Min­den olyan tényező, amely az arab integráció irányába hat, érzékeny veszteséget jelent az imperializmus számára. Az arab Kelet forradalma előbb- ntóbb kivívja az arab népek teljes függetlenségét. A nyugati nyomás csak ideig-óráig fékezheti ezt a for­radalmat. Ugyanakkor az imperialis­ta beavatkozás veszélyes háborús tűzfészkeket teremthet. Könnyen megismétlődhet — veszélyesebb te­rületen — a koreai, a vietnami há­ború.. S akkor majd vajon, lehet-e lokalizálni e más politikai helyzet­ben fellángolt tüzet!? A világ sorsáért érzett felelősség érződik a Szovjetunió kormánya — immár nem tudni hányadik — bá­tor kezdeményezéséből. Csúcsérte­kezletet! — javasolta a Szovjetunió miniszterelnöke a nyugati nagyhatal­mak kormányainak. A javaslat el­hangzása óta ennek támogatására koncentrálódik a világ minden bé­ketényezőjének akarata, munkája, harca. A második világháború óta ritkán volt olyan feszült a nemzet­közi helyzet, mint napjainkban. A nagyhatalmak sürgős összehangolt fellépésére van szükség. Meg kell szüntetni az amerikai és angol be­avatkozást a Közel- és Közép-Kele­ten. A Szovjetunió emellett újból java-* solta, hogy az európai országok és* az Egyesült Államok kössenek köl-* csönös barátsági és meg-nem-táma-* dási szerződést, állapodjanak meg a» fokozatos leszerelésben. A Szovjet-j. unió fáradhatatlanul megragad min-t den lehetőséget, hogy csökkentse aj világfeszültséget. Mindeddig elzárkó-j zással, rosszindulattal találkoztak ej kezdeményezések. A legutóbbi Hrus-j csov-levélre adott nyugati vá’asz* azonban uj vonásokat is tartalmaz. Amellett, hogy kitértek a csúcsérte­kezlet azonnali megtartása elől —, nem is zárkóznak el teljes egészé­ben. Különösen figyelemreméltó De Gaulle francia miniszterelnök vá­lasza. — Ha a Biztonsági Tanács nemi ér el eredményt, akkor Franciaor-X szág hajlandó a többi nayyhatalom-j mai a lehető leghamarabb megtár-» gyalni a csúcsértekezlet helyét, ide-t jét és összetételét — mondja többek t között De Gaulle francia miniszter-1 elnök. Az Egyesült Államok és Ang-t lia viszont azt javasolja, hogy a Biz-t tonsági Tanácsban tartsanak egy| rendkívüli ülést, ahol esetleg talál­megválasztották aBéke-Világtanács vezető szerveit Stockholm (TASZSZ) Szerdán ismeretessé váltak a Bé­ke-Világtanácsban megtartott válasz­tások eredményei. Megválasztották a Béke-Világtanács több mint 80 tagú irodáját, amelyben a világ országai­nak nagy része képviselve van. A BVT elnöke ismét Frederic-Joliot Curie professzor, az ismert francia tudós és békeharcos lett. Megválasz­tották továbbá a BVT 16 alelnökét. Ezek a következők: Emmanuel D’ Astier De La Vigerie (Franciaország), John Bernal (Anglia), Mohammed Kamel El Bindari (Egyesült Arab Köztársaság), Isabelle Blume (Bel­gium), Lazaro Cardenas (Mexikó), Eugenie Cotton (Franciaország). Hja Ehrenburg (Szovjetunió), James Endicot (Kanada), Walter Friedrich (NDK), Leopold Infeld (Lengyelor­szág), Alekszandr Kornejcsuk (Szov­jetunió), Kuo Mo-zso (Kínai NéDköz- társaság), Arthur Lundquist (Svéd­ország), Velio Spano (Olaszország), Ferdinando Targetti (Olaszország) és Abdu Mumuni (Szenegál). Elhatá­rozták ezenkívül, hogy később továb­bi három alelnököt választanak, akik közül kettő Indiát, egy pedig a latin- amerikai országokat képviseli. A Béke-Világtanács ezenkívül megalakította 11 tagú titkárságát. BVT főtitkárává Fernand VignetT (Franciaország) választották. (MTI) ^ Hruscsov válasza Eisenhower Üzenetére Moszkva (TASZSZ) N. SZ. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke válaszolt D. Eisenhower július 22-i üzenetére. Válaszában egyebek között megálla­pítja: A szovjet kormány számára „elfogadhatók a kormányfői értekez­letnek a Biztonsági Tanács keretei között való összehívásával kapcso­latos megfontolások”. „Tekintettel arra, hogy a béke megóvása érdekében sürgős intézke­dések elfogadására van szükség — mondja Hruscsov üzenete —, úgy Nemzetközi visszhang Hruscsov válaszáról Washington (AFP) Az AFP szerint Hruscsov válasza, amelyben elfogadja, hogy miniszter­elnöki szinten, tartsák meg a Bizton­sági Tanács ülését, igen kényes hely­zetbe hozza az Egyesült Államok kormányát. Megállapítja: Az Egyesült Álla­mok, amely »szíve ellenére« elfo­gadta az angol kormány javasolta el­gondolást, most a Biztonsági Tanács váratlan kibővítésével találja szembe magát, amelyről nem is volt szó a Moszkvának javasolt formában. Visszakozni most már igen nehéz, ha nem lehetetlen diplomáciai síkon. Egyes mágasrangú személyiségek, akik egyébként maguk sem helyes­lik a Biztonsági Tanács formuláját', kedden este leplezték, hogy az Egye­sült Államok gyakorlatilag zsákutcá­ba került, amely ama fogja kénysze­ríteni őket, hogy »ilyen vagy olyan formában elfogadja« Hruscsov leg­utóbbi javaslatát London (AP) MacMillan miniszterelnök csütör­tök délelőttre minisztertanácsot hí­vott egybe, amely foglalkozik majd Hruscsov válaszával. Angol diplomaták véleménye sze­rint az a gyorsaság, amellyel Hrus­csov válaszát megküldte és az a tény, hogy viszonylag kevés feltételt fűzött az értekezlet összehívásához, arra utal, hogy Hruscsov kétségtele­nül erősen kívánja a kormányfők értekezletét. Ami Angliát illeti, az értekezlettel kapcsolatos egyetlen akadálynak az látszik, hogy azon nyilván részt vesz Nasszer, Egyiptom elnöke is. akivel Anglia a szuezi válság idején meg­szakította a diplomáciai kapcsolato­kat. Ezért esetleg az a vélemény ala­kulhat ki, hogy megalázást jelentene Angliának, ha képviselője leülne a tárgyalóasztalhoz az arab államfér­fival. A másik akadályt esetleg Irak részvétele jelentheti. Irak jelenlegi ENSZ-képviselőjét Irak megdöntött kormánya nevezte ki. Nem kétséges, hogy a Szovjetunió majd azt köve­teli, az új köztársasági kormány küldötte lépjen helyébe, viszont. Irak új kormányát sem az Egyesült Álla­mok, sem Anglia nem ismerte él. Párizs (MTI) Valamennyi csütörtök reggeli pári­zsi lap főcímében ad hírt arról, hogy Hruscsov elfogadta a nyugati ellen- javaslatot és kész július 28-án New- yorkiba menni. A Combat csupán azt jegyzi meg, hogy Hruscsov nem fél a Mánhattan- paiotától. Lépésével zavarba hozza az amerikaiakat, akik csak azért fo­gadták el a brit álláspontot, mert biztosak voltak abban, hogy Hrus­csov nem fogja azt aláírni. A Paris-Journal hangsúlyozza, hogy Hruscsov válasza rendkívüli zavarba hozta a nyugatiakat. A Liberation megállapítja: Nehe­zen képzelhető el, milyen indokok alapján odázhatnák el a nyugatiak a csúcsértekezletet. Az Humamáté vezércikkében Etien­ne Fajon cáfolja, hogy De Gaulle külpolitikája' függetlenebb lenne, mint elődeié volt, és elítéli De Gaulle-nak az amerikai politikához való igazodását. .(MTI) A Fehér Házban már dolgoznak a Hruscsov szerda esti üzenetére adandó válaszon Eisenhower elnök csütörtökön ta­nácskozott a nemzetbiztonsági ta­nács tagjaival. Jóllehet, a szokásos heti értekez­let tárgykörét titokban tartják, még­is feltételezik, hogy első helyen sze­repelt a Hruscsov miniszterelnök szerda esti üzenetére adandó nyugati válasz megküldése. Csütörtökön már a délelőtti órák­ban újságírók, rádió- és televízió­riporterek lepték el a Fehér Házat, James Hagerty sajtótitkár azonban egyelőre hallgatásba burkolózott. Hagerty később csupán annyit kö­zölt, hogy Eisenhower és Dulles meg­kezdte a Hruscsovnak adandó válasz szövegezését. „Mihelyt a válasz ter­vezetével készen lesznek, nyomban tanácskozásokat folytatunk szövetsé­geseinkkel” — tette hozzá. Üjöágírók megkérdezték, ez any- nyit jelent-e, hogy az amerikai kor­mány tárgyalni fog atlanti szövetsé­geseivel a válaszról. „Elsősorban Angliára és Franciaországra, mint a leginkább érdekelt két országra gon­dolok” — mondotta Hagerty. Egy további kérdésre válaszolva a sajtófőnök elmondotta, hogy India nem lesz azok között az országok között, amelyeknek véleményét első­nek kérik majd ki. Hagerty nem utalt az amerikai vá­lasz tartalmára és amikor megkér­dezték,. már csütörtökön elküldik-e Moszkvába a választ, azt felelte, hogy nem tudja. (MTI) kozhatnak a külügyminiszterek vagy a kormányfők. t Ennyi a válasz. A közvélemény j most várakozik. A világ közvélemé-J nye, s a magyar közvélemény is tel-j jes mértékben támogatja a Szovjet-? unió kormányának a csúcsértekezlet-1 re vonatkozó javaslatát. Most a nyu-t gáti nagyhatalmakon a sor! t (Tudósítónktól.) Lassú morajjal züm­mögnek a gépek, itt— ott felberreg egy-egy légiköszörű. Dolgozik az üzem... Itt egy vil­lamos targonca hozza az anyagot, ott szellemi erővel tomásziik egy esztergályos a jóné- hámy tonnás géptest körül. Megszokott el­foglaltságaikból csak a daruikürt hangjára fi­gyelnek fél az embe­rek. Hirtelen lángnyel­vek csapnak a magas­ba, kigyúllad a daru egyik villanymotorja. Az emberek tanács­talanul néznek egy­másra, e piBanatban bennük szorong az érzés: mi lesz, ha a tűz belekap a vastagon olaiozott daru kötelé­be? De egy ember már ott szökell a vasgeren­dák között, kezében fehér füstfelhőt lövelő készülék. S az eddig szapora lángok pöfé­kelve adják meg ma­gukat, szürke füstgo- molyt terjesztve ma­guk körül. Szilágyi La jós daru­vezető megelégedetten mosolyog, amikor le­JftuHkásátoUéhUseU Látogatás az önkéntes üzemi tűzoltóknál lép a föl járó létra leg­alsó fokáról. — Ügyes fiú vagy — mondják neki elisme­rően. — Jól elbántál a tűzzel! A darus nem szól, de szeme sarkából lát­ni. hogy megelégedett. Saját maga előtt vizs­gázott most először, amióta önkéntes tűz­oltónak mondhatja magát. Beszélgetésibe elegyedünk. — Semmi az egész — mondja. — Tartoz­tam ezzel vaiametny- nyiünknek. Üzemi tűz­oltó vagyok, tudom mi a kötelességem ;.: Né­ha csak ftpró, elvétett figyélmezetlenség elég ahhoz, hogy milliós károk keletkezzenek — akár egy eldobott ci­garettavégből, vagy az esztergályos kése alól elpattant forró for­gácsból —, ha kellő időben nem lépünk közbe. Most, a nyári meleg napok alatt különösen fontos, hogy körülte­kintőék legyünk itt a munkahelyen és ott­hon a családban is. Sokan vannak ön­kéntes tűzoltók? — Közel hatvanan, — de erről bővebb felvilágosítást tud adni Pogyina László elvtárs, a vállalat tűzrendé­szed előadója. Laci bácsi kérdésünkre el- hárítóam válaszol. — Nem zavarsz fiam, mert mi idő mil­liomosok vagyunk — s ezt büszkén aláhúzza. — Szerencsére nem kell sokat »tüzesked- nürik«, vállalatunknál egy három évvel ko­rábban történt olajkád begyulladása óta nem volt jelentő® tűzeset. Ami pedig nagyritkán előfordul — mint ez az eléktromos tűz a daru- motornál — önkéntes tűzoltóink eredményes beavatkozással hamar megszüntetik. — Ha nincs tűzeset, mivel foglalkoznak? — Az »időmilliomo­sok« jelzőt csak a tűz­esetekre .értettem. Dol­gunk van bőven, de ez a megelőzéssel kapcso­latos munkáinkat je­lenti. Rendszeresen járjuk az üzemeket, ellenőrizzük, hogy az állam drága pénzén vásárolt, a tűzesetek megelőzésére szolgáló felszerelések állandóan használható állapot­ban legyenek, hogy bárhol és bármikor csírájában el tudjuk fojtani a veszélyt. — Hogyan képezik az önkénteseket? — Havonta négy óra foglalkozáson rendsze­res és szakszerű kikép­zésben részesülnek, fő­leg a hivatásos tűzol­tók gyakorlati bemuta­tóin. így értük el, hogy a tűzmegelőzés fontos­sága vállalatunknál nem csupán szóbeszéd. Búcsúzóul további sók évig tartó »tétlen­kedést« kívánunk ne­kik, akik közös vagyo­núnkat vigyázzák és a napi termelő munka elvégzése után szürke overálban róják a gyárudvart éjjelen­ként, Longauer Imre véljük, hogy a kormányfői találko­zás formája az adott esetben nem lehet döntő jelentőségű, az a fontos, hogy a találkozó minél hamarabb létre jöjjön, hogy minél hamarabb meg lehessen találni a helyes meg­oldást, amely elősegítené a béke megóvását és megszilárdítását, nyu­galmat hozna a Közel- és Közép- Keleten, s elősegítené a feszültség csökkentését az államok kapcsolatai­ban.” Hruscsov üzenete a továbbiakban hangoztatja: Minthogy ezúttal a Biz­tonsági Tanácsban nem a szokásos folyó kérdésék, hanem különlegesen fontos problémák megvitatásáról van szó, a szovjet kormány úgy véli, az adott esetben helyes volna, ha a Biz­tonsági Tanács munkájába bevonnák Indiát, ezt a nagy ázsiai országot, amely általános elismerést szerzett, mint a béke megszilárdításáért küz­dő állam. India részvétele valóban hasznos volna, eltérőleg az úgynevezett ál­landó tagok egyikének részvételétől* aki senkit sem képvisel. (Hruscsov elvtárs itt » Kuomintang-klikk kép­viselőjére utal. A szerk.) Szükséges­nek véljük, hogy a Biztonsági Ta* nács munkájában India képviselője Nehrii miniszterelnök személyében vegyen részt. Nehru miniszterelnök már hozzájárult, hogy résztvegyen a kormányfők értekezletén. „Minthogy MacMillan úr, Anglia miniszterelnöke, De Gaulle úr, a Francia Köztársaság Minisztertaná­csának elnöke, Nehru úr, India mi­niszterelnöke, s ön, elnök úr —• amint az üzenetéből kitűnik — hoz­zájárult ahhoz, hogy személyesen résztvegyen a Biztonsági Tanács kü­lön ülésének munkájában, ezért a Szovjetuniót ezen az ülésen a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke fogja képviselni. Magától értetődik, hogy azon kér­dések megvitatásába, amely a Biz­tonsági Tanácsban a fent említett öt állam kormányfőjének részvéte­lével történik, be kell vonni az ér­dekelt arab államok kormányait is” — hangsúlyozza Hruscsov üzenete. A szovjet kormány javasolja, hogy ez a munka a Biztonsági Tanácsban július 28-án New-York ban kezdőd­jék meg. (MTI) »láttát a magyar-arai) légügyi egyezmény 3 ratifikációs okmányainak kicseréléséről | szóló jegyzőkönyvet $ Július 24-én a Külügyminisztérium­ában magyar részről Szarka Károly $ külügyminiszterhelyettes, arab rész­iről Abdel Hamid Nafeh Zadé, az ♦Egyesült Arab Köztársaság magyar­♦ országi rendkívüli és meghatalma- Jzott nagykövete aláírta a Magyar ; Népköztársaság és az Egyesült Arab Köztársaság közötti légügyi egyez­jmény ratifikációs okmányainak kicse­réléséről szóló jegyzőkönyvet. Az aláíráson megjelentek a Kül­ügyminisztérium, a Közlekedés- és \ Postaügyi Minisztérium, a MÁLÉV, valamint a budapesti arab nagykö­vetség munkatársai. (MTI) „Nem indokolt az amerikaiak jelenléte Marokkában“ Az A1 Aim csütörtöki vezércikké­iben a Marokkóban lévő amerikai ; támaszpontok jogi helyzetével foglaL Jkozik, s mint írja, »nem indokolt az ; amerikaiak jelenléte Marokkóban«; ►Hazánk nem gyarmat, nem be­folyási övezet és nem amerikai pro­* tektorátus — fűzi hozzá. — A ma­• rokkói nép sohasem nyilvánította ki | óhaját, hogy vészt akarna venni ; azokban a védelmi vagy támadó {rendszerekben, amelyeket az Egye­sült Államok és szövetségesei saját •érdekeik biztosítására tákoltak ösz- sae,« «MTU

Next

/
Thumbnails
Contents