Észak-Magyarország, 1958. július (14. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-22 / 171. szám
2 ESZAKMAGYARORSZÁC Kedd, 1958. július 2í. A hegyaljai kuruc felkelés és az egyházi reakció ii. A sárospataki jezsuiták csak vasárnap reggel kaptak hírt a nagy megmozdulásról. A szegények közül mindössze egyetlen ember akad Lé ki tudatta velük — az is hoilrés gén *— hogy jönnek a kurucok —, jobb, ha menekülnek. A papok szívesen világgá is futottak volna, mert joggal féltek a kurucok, á szegény emberek haragjától, de hát elhízva, el- kényelmesedve nem volt kedvük útnak indulni, meg aztán sajnáltak elhagyni a rendházban felhalmozott, szegény néptől kisajtolt vagyont. Bíztak a császáriak erejében, meg aztán ott volt kezükben a kereszt, és azt hitték — ezzel megfékezhetik a tudatlan népet. Akcióba léptek. Hajdúkat menesztettek szerte a városba, hogy fogják el a kuruc megmozdulás szervezőit. A hajdúk ür* *~s kézzel tértek vissza. Senkit nem találtak — (hiszen mindenkinek ők üzenték meg, hogy tűnjenek el.) A papok aztán maguk láttak a védelem megszervezéséhez. Július 1-én a kora hajnali órákban jelentők meg a kurucok és hamarosan megadás a kényszerítették a védőket. A papok, jezsuiták úgy akarták menteni ez irhájukat, hogy az egyik várárokban, a magas fűben bújtak el. A kurucok hamar megtalálták őket, és az »ebadta papokat« fogságba vetették. A jezsuiták saját maguk írták feljegyzéseikben, hogy a felkelők egyetlen ujjal sem bántották őket, mindössze az iránt faggatták, hová tették a szegény néptől elszedett vagyont, kincseket? A felkelést a nagy túlerő elfojtotta. Az elfojtásban tevékenyen resztvettek a főurak és a 'klerikális reakr "ció képviselői is. Vaudemont és zsoldosai rettenetes Öldökléssel közeledtek. Az útjukba eső Tarcalon egy éjszaka szabad :rablást rendeztek. Rettenetes fos/to- 'gafás, erőszakoskodás, gyilkolás kezdődött. A zsoldosok dühétől nem me- ‘neküit .még senki. Amerre mertek, vér ömlött, halálhörgés kísérte útjukat, láng csapott fel a házakból. Semmit és senkit nem kíméltek. A templomba menekült asszonvokat és gyermekeket is kardélve hányták. ,Az előlük menekülő asszonyok gyermekeikkel együtt a Tiszába ölték magukat. Ha egv férfi bem^ neküit egy házba,, akkor a hennelévőkkél : együtt — az épületet felgyújtva —■ elevenen -megégették. • A hégyál j áí félik élés- utolsó sáncának Sárospatak vára maradt. A védőit a végsőkig harcolni' akarták. Az ágyütűz nem tudta őket megtörni, de megtörte az egységet, az erőt a papok és jezsuiták fondorkedása. Burkoltan megkörnyókezték a vezetőket s •a várban lévő ‘ asszonyokra és gyermekekre váró rettenetes sorsot ecsetelve, ezer vallási fogást felhasználva vették őket rá, hogy egyezkedjenek Vaudemont-al. A várvédő parasztok tehetetlenül nézték a távozó követeket, akiknek egyikeként a jezsuiták képviselőjét pillantották meg. Vaudemont egyébként mindenben hajthatatlan maradt. A követ-pap csak azt kérte: „Ha az ártatlan lelkeket nem tekinti, úgy tekintsen az Isten és a császár iránt annyira hű társulatra ... s annak fiaira, kímélje a szerzeteseket.,. Amikor a jezsuiták a maguk üzletét megkötötték, megnyitották a yár kapuit.. A rendház nagy hálaimával, báránysülttel, finom tokaji „horocskávaV> vendégelte meg a Habsburg-vezért, akinek kezéhez ezer és ezer legyilkolt, kifosztott, meggyalázott ember vére tapadt. A papokat és jezsuitákat nem hatotta meg a halálrakínzott emberek ordítása, a vérfürdő, a nép pusztítása, sőt, Vaudemöntban a nép iránti gyűlöletét szították azzal, hogy a maguk rettenetes sérelmét eesetelgét- ték. „Sze^ed^seH^” jutalmát meg is kapták. A labanctiszték és urak gazdag ajándékokkal halmozták el őket. És a rendházba megint , visz- szatért á Végi jólét, , bőség. A klérus segítőkezet nyújtott a felkelés leverésében, vérbefojtásá- ban. Résztvettek a kurucok vallatásában, gyóntatószékben faggatták Őket, árulják el maguk és társaik „bűnét’*. Vádat emeltek kurucok élten, elorozták a' börtönbe vetett, meggyilkolt emberek vágyónál részt vették a császárellehés „rebellisek” névsorának- összeállításában S- együtt marakodtak a főurakkal, a császári tisztekkel. ' Véres és rémes napok' követkéztélé Hegyalja néoére. „ A. megszállók a házakat feldúlták, feldúltak mindent, ártatlan embereket kínoztak halálra, vetettek börtönbe, akasztottak, emberek csontját törték össze. „Vérrel tajtékozik az Tiszának habja Rakva volt holttesttel az város utcája” — írta egy korabeli ismeretlen szerző. A nép a hegyekbe menekült az öldöklés elől. Előfordult, hogy császári emberek a kivizsgálásból üres kézzel tértek vissza, mert nem találtak a faluban egyetlen embert sem. És akiket a nagy vérfürdő megkímélt, még súlyosabb adókkal terhelték meg. így ír róla II. Rákóczi Ferenc önéletrajzában: „A kik fizetni nem tudtak. azoknak nyeggyaláz- ták feleségeiket és a tartozás levonása érdekében saját férjeiket kény- széHtették, hogy őket odaengedjék s azoknak szeme láttára követték el... Másodat ' vertek néha addig, ' míg a verések alatt ki nem adták leiköket S csekély sértések, néha nyomorúság fakásztptta panaszok is Halálbüntetést vontak maguk után.” A hegyaljai események, - a nép szenvedésének látása és felismerésé hozzájárult, hogy néhány évvel később II. ijlákóczi Ferenc „Pro Ubgrtaie” (A szabadságért)., felirattal kibontotta a nemzeti Tfüggetlenségi, harc zászlaját Az egyházi ‘ reakció — a nagybirtokéi reakcióval szövetkezve szembeszegült a Rákóczi-szabadság- harccal is. Nem egy képviselője .igyekezett még a .táborban isj,szítani a „vallási . gyűlöletet.. • XI. Kelemen pápa kiátkozás féfhe mellett tiltotta el ■&< phpbkat a' kuruc-mózgalom tárnagatásátgt, Rómát .ciak az bírta némi meggondolásra, hogy1 Rákóczi megüzente,:, tfáege'shétik, hogy törlik a klérust az ország rendjei közül”. . A klérus itt, is, miát á hegyaljai felkelésben, . rjagy házaáryló tevékenységet folytatott, .-Éákótót. keserűén jegyezte fel: „Á magyar jezsuiták jnindia. csak osztrák .főnökeiknek engedelmeskedtek?’ s nem a népet „szolgálták, ák-ljas tery.eík érdekében kihasználták a nép mű vei ellenségét, babonás érzületét is. Megszaporodtak a vallásos csodák. Amikor Rákóczi egyik áruló tisztjét, Ocskayt lefejeztette, azt hí- resztelték. . .hogy fívitpa megyében „könnyezni” kezdett á Boldbgas?- szony szobra. A kassai németbarát jezsuiták eltávolítását Loyola Ignác képe „siratta meg”. De nem könnyezett a Boldogasszony a szegény nép kínszenvedésén s nem égette a népellenes jezsuita panofk kezét a szegény néptől erőszakkal elrabolt, vérrel, könnyel termelt anyagi érték, Nem. mert a klérus ügynökei hűek maradtak önmagukhoz és sohasem a haladást, hanem az elnyomó és kizsákmányolj osztályt és saját érdeküket szolgálták. (Vége.) CSORBA BARNA II Szovjetunió javaslata az európai államok barátsági és együttműködési szerződésének megkötésére Bírósági hírek Soltész László 25 éves, gagybátori lakos 1953-bam és 1954-ben csalás és okirathamisítás miatt már el volt ítélve. Ezt elhallgatva 1957 etedétől adóügyi megbízottként • műk d'Ht Gagybátor és Gagyvendégi községekben...Mint adóbeszedő 6150 forin- 'töt. elsikkasztott. Ekkor elbocsátották. Elbocsátása után 22 dolgozótól; 1 özei. 1Ó.000 forintot csalt ki a'Zzal, hogy ä rendőrség közlekedési csztá’yán dolgozik és különböző összegekért motorkerékpárvezetői jogosítványok megszerzését vállalta. Ezenkívül az építkező dolgozóktól különböző ösz- szegéket cseflt ki azon a címen; hogy építési anyagot szerez. Soltész Lászlót az encsi járásbíróság 3 évi és 6 hónapi börtönre ité’te es kötelezte az okozott kár megtérítésére. Az Ítélet nem jogerős. Juhász István 33 éves, büntetett előéletű, Kecskés János 32 éves és Hajdú Imre 36 éves bodrogkereszturi fuvarosok több hónapon keresztül a kőbányából követ vásároltak és azzal üzérkedtek. Az üzérkedéssel többezer forint haszonra tettek szert, mert a megvásárolt követ a megállapított árnál jóval magasabb áron értékesítették. A szerencsi járásbíróság Juhász Istvánt 7 hónapi, Kecskés Jánost és Hajdú Imrét 6—6 hónapi börtönre ítélte. Az Ítélet nem jogerős. läbbmiiliä forintos mer,takarítás BofSOdfladasdM ÜL» Elkészült a Borsodnádasdi Lemezgyár első féléves mérlegbeszámolója, A gyár dolgozói az első hat hónapban kiváló munkát végeztek. A gyártási költségeknél 3.6 százalékos csökkenést értek el, ami több mint hárommillió forint megtakarítást jelent, A legjobb eredmény az anyagtaka- rékosságnáí' és' a ’ selej’tcsökkertésriél mutatkozik. A hengerészbrigádok egy tonna hengereltacélhoz 15 (kilogramm alapanyaggal használtak fél kevesebbet az előírtnál. A vállalati selejt az előző félévhez képest 2.1 százalékra csökkent. Ez együttesen egymillió kétszázezer forint megtakarításnak felel meg. (Folytatás az 1. oldalról.) a varsói szerződéshez és á NATO- hoz sorolt fegyveres erők csökkentéséhez. Az európai államok ilyen részmegoldások felkutatására irányuló kezdeményezése megnyithatná átfogóbb leszerelési megállapodások távlatát is. A szerződéstervezet hangsúlyozza, hogy Európában létre kell hozni az atomfegyvermentes övézetet. Ez az övezet az európai katonai csoportosulásokat elválasztó vonal közvetlen közelében legyen. A szerződés aláírói vállalják, hogy tiszteletben tartják az említett övezet státusát és az idetartozó államok területét úgy tekintik, mint amely ki van zárva a nukleáris fegyverek alkalmazásából. A Szovjetunió kormánya javasolja, hogy helyezzék kilátásba egy-két éven belül a Németországban állomásozó külföldi csapatok egyharma- dával, vagy más megegyezéses arányban való csökkentését, állapodjanak meg olyan rendszer létrehozásában, amely alkalmas-lenne e kötelezettség végrehajtásának ellenőrzésére. A szovjet kormány helyesli a legifény- képezést. a varsói szerződés és a NATO tagállamok területét eivá’asztó- vonaltól mindkét irányban 800 kilométer szélességű sávban, mégpedig a váratlan támadás megelőzésére. A szerződés többi cikkelyei előírják a' kölcsönösen /előnyös és egyenjogú gázdaisági együttműködés fejlesztését olyan alapon, átnélv kizár mindennemű megkülönböztetést és mesterséges korlátozást. A Szovjetunió .kormánya kívánatosnak tartja, hogy a szerződésben szögezzék le: aláírói készek az atomerővel végzett tudományos kutatások és az ipari alkalmazás tapasztalatai? nak, továbbá nyersanyagoknak, és berendezéseknek a kiescréléA szerződésiben résztvevő államok szilárd alapra helyezhetnék kapcsolataikat, különösen tudományos1 Tfiű«i száki és kulturális kaparta teilte lesztését. A Szovjetunió kormánya azzal, a törekvéssel indokolja javaslatát, hogy erőfeszítéseket tegyen olyan közös intézkedések kidolgozására, amelyek megállítanák Európa háború felé soródását, feltárnák a béke megszilárdításához vezető utakat. A szerződés tervezethez mellékelt szovjet jegyzék emlékeztet ári??., hogy a két világháború főképpen az európai népeket sújtotta. Ma e földrész népei ismét- még borzalmasabb katasztrófa fenyegető veszélyébe« élnek. A Szovjetunió — mondja a jegy-* zék — minden tőle telhetőt megtett és megtesz, hogy kikö- szöbölje a háborús veszélyt és bizalmon alapuló béké3 együttműködést építsen ki az ös-zes európai államokkal. A ’varsói szerződés és a NATO tagállamai megnemtámadási egyezményének megkötése, amelyet a varsói szerződés politikai tanácskozó hízottá sása indítványozott, kétségkívül-óriási pozitív szerepet játszanak, de az európai béke és biztonság nem- biztosítható az összes európai államok egyesített erőfeszítései ás sokoldalú együttműködése nélkül. (MTI) Utry Anna inagyaroóta estjei Borsódban Magyamóta énekesnőink között első helyen áll az országszerte nagy népszerűségnek örvendő művésznő, Utry Anna, akinek neve évek során összeforrott a jókedvű nótázással. Számtalan hanglemezre felverték énekszámait, és ma is sűrűn szerepel a budapesti rádióban, legjobb cigányzenekaraink -közreműködésével. # A jeles művésznő á közéli napokban Miskolcra érkezik, majd két héten át Borsod . megye nagyobb helyein fordul meg, különböző vendéglátóipari üzemek,, vendéglők nyári szórakoztató műsoraiban. Együtt szerepel vele két jeles komikus. Orosz András fővárosi humorista, valamint Balogh Béla, az; egri Gárdonyi Színház fiatal művésze. : Ezen- a. héten Szikszóm., SajŐsZÖfttpétéVehT '*SáT®i<sfráúj patakon. Göncön és Abaujszántón réhcfezflek műeiörós'estéi, Utry Aiáié, vaiajnint a fenti komikus művészek fel1 éptével.-oooHUDY FERENC: Élet a béke Jajonganak a ma írott sorok kardesörtetés, bénító gátvető! Hitem a béke! Míg a föld forog benne az új merészen tör elő* Gyorsul az ütem és ha az ember nem retteg élni, hanem lelkesül; mérföldes léptei járhat a szellem, s haladásban az átok elmerül. Élet a béke! Erő a béke! Ember, nép, nemzet csak őbenne él! Legyen mindenki szívébe vésve: Ki Őt dicséri, igazat beszél! A XX. században különösképpen elválaszthatatlanul ösz• . szefügg e két fogalom. A politika a magukat politikán kívül tudó- emberek életébe is beleszánt. Beíeszánt a nemzetközi helyzet alakulása, de most nem erről tesz szó #lsősorban, hanem az országos politikáról, a pá'rt politikájáról. Munkásfiatalomban élünk, amiből egyértelműen következik, hogy a hatalom vezető-ereje, irányítója a munkás- osztály marxista—leninista pártja. Ha nem így volna, nem tenne muri- ikáshatalom. Ebből levonhatjuk azt a tanulságot, hogy a párt politikája, kollektive és szubjektíve, az ország minden lakosa életét befolyásolja. A politikát nem lehet kiszakítani az életből, hisz a kettő egymásban foglaltatik. Rossz úton jár és csalódások érik azt az embert, akj életét minden politikai tényezőtől függeb lenül akarja berendezni. Ezt ma nem is teheti meg egy ember. se*">. A politika- egyébként is szélesebb- körű fogalom, mirtt azt általában a köztudat számontartja. Hiszen ma különösen kiterjedt, hatással van az étet minden vonatkozására. A logika fordítva is igaz. Helytelen, rossz az a politika, amely nem számol az élettel, a közösség és az egyén életével. Vagy ha számol, rosszul teszi azt. Nálunk Magyarországon szép számmal gondoskodtak példáról az utóbbira. Vitathatatlanul nagy eredmény eink még teljesebbek tennének ezek nélkül. Az azóta felismert és sokrétűen •elemzett szektás politika egyik főhibája azt volt, hogy nem számolt kellőképpen az élettel. Nem mintha 1950—1952-ben a párt, a tömegszer- yezetek életen kívül helyezték volna ELET ES POLITIKA magukat. Nem, akkor is ‘dolgoztak a pártalapszervezetek, a tanácsok, akkor is törődtek az emberek gondjával, bajával. Mi volt hát a baj? Konkrét példával talán jobban megmutathatjuk a baj egyik okát. Például egy pártmunkás igyekezett becsülettel helytállni. Rövidlejáratu perspektívák helyett a jövőt nézte. Megérezte, hogy égy-egy felsőbb szerv követelte feladat végrehajtása az adott területen negatív hatással jár. Jelentést írt erről a fölöttes pártszervekhez. Mit kapott ezért a jelentésért? A leggyakrabban meg nem érdemelt bírálatot* Kishitűnek, pesszimistának bélyegezték. A tömegek uszályába került — mondták róla. A jelentés következménye végül az lett. hogy ez a szívvel-lélekkel dolgozó kommunista háttérbe került. Példáján okulva: munkatársai ezután igyekezték olyan jelentéseket küldeni, melyeket fent jónak találtak. E z sajnos nem volt elszigetelt jelenség. Rendszeressé tett az élet lakkozása. Minden napfényben ragyogott, minden ment mint a karikacsapás, és 1956 októberében. novemberében csodálkoztunk azon, hogy milyen jelentős tömegbázissal bírnak az osztály áruló revizionisták. Ennek a cikknek nem feladata az ellenforradalom minden kiváltó tényezőjét elemezni. Ezúttal az elkövetett szektás hibáknak is csak egy részletét boncolgatjuk, mely .elősegítette az ellenionadalom* előtt és alaít, hogy a revizionista demagógiának annyian bedültek. A lényeg: az évek során szakadás állt elő az élet és a párt politikája között. A revizionista nyomás azért béníthatta meg a pártot az ellenforradalom előtt, mert a legfelsőbb pártvezetés, az élet, az adö'ttságok ismeretével felvértezett elvi politika helyett személyi politikát folytatott. Ez pedig vak volt az élet realitásaival szemben. A z ellenforradalom után a nem várt gyorsasággal bekövetkezett -politikai konszolidáció többek között annak köszönhető, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt szakított ezzel a káros hagyománnyal is. A közelebb az élethez, a valósághoz, jelszó, célkitűzés, tartalommal telítődött. Ez nem maradt hatás nélkül. .Ezt azonban nem szabad kampányfeladatnak értelmezni. Az életközelség, az életismeret, a korábban kicsiségnek tartott gondokkal, bajokkal való foglalkozásnak állandó részének kelj .lennie a pártmunkának. Jövőt tervezni, méginkább jövőt építeni csak.a jelen teljes ismeretének birtokában tehet, így igaz ez országos szinten, de például, egy termelőszövetkezetben, is. Egy nagyközség, vagy város pártbizottsága csak akkor adhat kellő politikai irányítást tanácsot- a tsz-nek, ha teljes egészében istnerx az adott szövetkezetét. .Ide kívánkozik .az is, hogy nem elég p csak „általánosságokban mozgó” irányítás. E tekintetben jónak íé<k'kezik a .putaóki, járás több községében alkalmazott módszer. Esetenként ott tartják a párt-végrehajtóbizottság ülését, amelyik üzem, szövetkezet éppen a vb. napirendjén szerepel. Ezt a módszert vette át az ózdi városi pártbizottság is. özd III. kerületében igen gyengén dolgozott eddig a termelőszövetkezet. A végrehajtóbizottság napirendjére tűzte a ts2 megvizsgálását. Előbb egy brigád vizsgálta meg a termelőszövétkezetet, gazdasági, politikai tekintetben. Mindent. tüzetesen, megbeszéltek a tsz tagjaival, megnézték a továbbfejlesztés, megerősödés módozatait. A brigádjelentés elkészítésében részt- vett a 'iöldművésszovetkezet, a tanács és .»a, pártbizottság munkatársa. Éz a jelentés volt a vb. ülés vitaindító -anyaga. Á vb. ülésre., kint' a szőr vetkezetben került sóé . Ótt voltak a tsz ' vezetni és a tanács', szaikem béréi is. A -patronáló kohászati üzemektől maga az- igazgató’ Horváth Károly 'elvtárs volt jelen. • * Az • Ózd városi , párt-végrehajtő- bizottság, a tsz. vezetői vei, tagsággal kÖáösen mégvlzsgáítáv hói és;' hogyan kell. 'segíteni,. Megállapították! a tsz eddig néni űi-aáznáU ki . minden lehetőséget;; Á ‘szövetkezét- vezetősége — bár becsületest« dolgozott --- az elnök- betegsége miatt nem ja rí ott a kellően ' kézben n szövetkezete;«. Ennek köszönhető, hogy rifi előző években nem/készít ettek megfejelő tervet és vagy 16 féle terményt terme1 tek. A vb. ülés rövid távlatú tervjavaslatot dolgozott ki a tsz számara. Eszerint növelik a kertészetet, felújítják a gyümölcsöst, esetleg saját tej csárdában értékesítik a tej- és tojástermékeiket. Mindez nagyjelentő-« 'ségű a mindent felvevő ózdi piac közelében. A vb. javasolta a tsz-nek, hogy cseréljék ki a rosszul tejelő teheneket, szaporítsák az állatállományt. A helyszínen megállapodtak, hogy a kohászat milyen módon patronálja a szövetkezetét. Horváth Károly igazgató maga is javaslatokat tett a tsz-nek. Építhetnének például a kertészetnek egy melegházat, ezáltal primőrárut termelhetnének. A melegvíz ott van kihasználatlanul.’A gyár minden műszaki segítséget megad. Ózd város zöldövezetéhéz a gyár felajánlotta a tszmek a völt íütballpálya- egyrészét is. Vágy -ott van a salakhányó. A tsz építkezéseihez csak Ri kell .termelni. az építőanyagot. Abban is megállapodtak, hogy á kohászat részéről Nyaskó elv- társ ‘-r- a III. kerület párttitkára r- : állandó segítséget ad a tsz vezetőségének. ' . ‘;.." , Ö sszegezve: az ózdi városi végreháj tóbizottság ülése hasznos, célravezető volt. A helyszínen mindén érdekelt jelenléjében Vitatkoztak és döntöttek. Olyan részletes határozatot hoztak, ami a közel jövőben megvalósítható. Ez a módszer kizárja azt, hogy a vb. az élettől elszakadva hozzon döntést* A p'áitmunkának ez az Ózdon és a putnokl járásban alkalmazott módszere biztosíték arra. hogy a párt- szervezetek nem esnek . bele a régi hibába. Ez és a fjártmurtka más új módszerei biztosítják a harmóniát az élet és a politika között. NAGY ZOLTÁN
