Észak-Magyarország, 1958. július (14. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-22 / 171. szám

2 ESZAKMAGYARORSZÁC Kedd, 1958. július 2í. A hegyaljai kuruc felkelés és az egyházi reakció ii. A sárospataki jezsuiták csak va­sárnap reggel kaptak hírt a nagy megmozdulásról. A szegények közül mindössze egyetlen ember akad Lé ki tudatta velük — az is hoilrés gén *— hogy jönnek a kurucok —, jobb, ha menekülnek. A papok szívesen világgá is futottak volna, mert jog­gal féltek a kurucok, á szegény em­berek haragjától, de hát elhízva, el- kényelmesedve nem volt kedvük út­nak indulni, meg aztán sajnáltak el­hagyni a rendházban felhalmozott, szegény néptől kisajtolt vagyont. Bíztak a császáriak erejében, meg aztán ott volt kezükben a kereszt, és azt hitték — ezzel megfékezhetik a tudatlan népet. Akcióba léptek. Hajdúkat menesztettek szerte a vá­rosba, hogy fogják el a kuruc meg­mozdulás szervezőit. A hajdúk ür* *~s kézzel tértek vissza. Senkit nem ta­láltak — (hiszen mindenkinek ők üzenték meg, hogy tűnjenek el.) A papok aztán maguk láttak a véde­lem megszervezéséhez. Július 1-én a kora hajnali órákban jelentők meg a kurucok és hamarosan megadás a kényszerítették a védőket. A papok, jezsuiták úgy akarták menteni ez ir­hájukat, hogy az egyik várárokban, a magas fűben bújtak el. A kurucok hamar megtalálták őket, és az »eb­adta papokat« fogságba vetették. A jezsuiták saját maguk írták feljegy­zéseikben, hogy a felkelők egyetlen ujjal sem bántották őket, mindössze az iránt faggatták, hová tették a sze­gény néptől elszedett vagyont, kin­cseket? A felkelést a nagy túlerő elfojtot­ta. Az elfojtásban tevékenyen reszt­vettek a főurak és a 'klerikális reakr "ció képviselői is. Vaudemont és zsoldosai rettenetes Öldökléssel közeledtek. Az útjukba eső Tarcalon egy éjszaka szabad :rablást rendeztek. Rettenetes fos/to- 'gafás, erőszakoskodás, gyilkolás kez­dődött. A zsoldosok dühétől nem me- ‘neküit .még senki. Amerre mertek, vér ömlött, halálhörgés kísérte útju­kat, láng csapott fel a házakból. Semmit és senkit nem kíméltek. A templomba menekült asszonvokat és gyermekeket is kardélve hányták. ,Az előlük menekülő asszonyok gyer­mekeikkel együtt a Tiszába ölték magukat. Ha egv férfi bem^ neküit egy házba,, akkor a hennelévőkkél : együtt — az épületet felgyújtva —■ elevenen -megégették. • A hégyál j áí félik élés- utolsó sáncá­nak Sárospatak vára maradt. A vé­dőit a végsőkig harcolni' akarták. Az ágyütűz nem tudta őket megtörni, de megtörte az egységet, az erőt a papok és jezsuiták fondorkedása. Burkol­tan megkörnyókezték a vezetőket s •a várban lévő ‘ asszonyokra és gyer­mekekre váró rettenetes sorsot ecse­telve, ezer vallási fogást felhasznál­va vették őket rá, hogy egyezkedje­nek Vaudemont-al. A várvédő pa­rasztok tehetetlenül nézték a távozó követeket, akiknek egyikeként a je­zsuiták képviselőjét pillantották meg. Vaudemont egyébként mindenben hajthatatlan maradt. A követ-pap csak azt kérte: „Ha az ártatlan lel­keket nem tekinti, úgy tekintsen az Isten és a császár iránt annyira hű társulatra ... s annak fiaira, kímél­je a szerzeteseket.,. Amikor a jezsuiták a maguk üz­letét megkötötték, megnyitották a yár kapuit.. A rendház nagy hála­imával, báránysülttel, finom tokaji „horocskávaV> vendégelte meg a Habsburg-vezért, akinek kezéhez ezer és ezer legyilkolt, kifosztott, meggyalázott ember vére tapadt. A papokat és jezsuitákat nem hatotta meg a halálrakínzott emberek ordí­tása, a vérfürdő, a nép pusztítása, sőt, Vaudemöntban a nép iránti gyű­löletét szították azzal, hogy a ma­guk rettenetes sérelmét eesetelgét- ték. „Sze^ed^seH^” jutalmát meg is kapták. A labanctiszték és urak gazdag ajándékokkal halmozták el őket. És a rendházba megint , visz- szatért á Végi jólét, , bőség. A klérus segítőkezet nyújtott a felkelés leverésében, vérbefojtásá- ban. Résztvettek a kurucok vallatá­sában, gyóntatószékben faggatták Őket, árulják el maguk és társaik „bűnét’*. Vádat emeltek kurucok él­ten, elorozták a' börtönbe vetett, meggyilkolt emberek vágyónál részt vették a császárellehés „rebellisek” névsorának- összeállításában S- együtt marakodtak a főurakkal, a császári tisztekkel. ' Véres és rémes napok' követkéztélé Hegyalja néoére. „ A. megszállók a házakat feldúlták, feldúltak mindent, ártatlan embereket kínoztak halál­ra, vetettek börtönbe, akasztottak, emberek csontját törték össze. „Vérrel tajtékozik az Tiszának habja Rakva volt holttesttel az város utcája” — írta egy korabeli ismeretlen szer­ző. A nép a hegyekbe menekült az öldöklés elől. Előfordult, hogy csá­szári emberek a kivizsgálásból üres kézzel tértek vissza, mert nem ta­láltak a faluban egyetlen embert sem. És akiket a nagy vérfürdő meg­kímélt, még súlyosabb adókkal ter­helték meg. így ír róla II. Rákóczi Ferenc önéletrajzában: „A kik fizet­ni nem tudtak. azoknak nyeggyaláz- ták feleségeiket és a tartozás levo­nása érdekében saját férjeiket kény- széHtették, hogy őket odaengedjék s azoknak szeme láttára követték el... Másodat ' vertek néha addig, ' míg a verések alatt ki nem adták leiköket S csekély sértések, néha nyomorúság fakásztptta panaszok is Halálbünte­tést vontak maguk után.” A hegy­aljai események, - a nép szenvedésé­nek látása és felismerésé hozzájá­rult, hogy néhány évvel később II. ijlákóczi Ferenc „Pro Ubgrtaie” (A szabadságért)., felirattal kibontotta a nemzeti Tfüggetlenségi, harc zászlaját Az egyházi ‘ reakció — a nagybir­tokéi reakcióval szövetkezve szembeszegült a Rákóczi-szabadság- harccal is. Nem egy képviselője .igyekezett még a .táborban isj,szítani a „vallási . gyűlöletet.. • XI. Kelemen pápa kiátkozás féfhe mellett tiltot­ta el ■&< phpbkat a' kuruc-mózgalom tárnagatásátgt, Rómát .ciak az bírta némi meggondolásra, hogy1 Rákóczi megüzente,:, tfáege'shétik, hogy törlik a klérust az ország rendjei közül”. . A klérus itt, is, miát á hegyaljai felkelésben, . rjagy házaáryló tevé­kenységet folytatott, .-Éákótót. kese­rűén jegyezte fel: „Á magyar jezsui­ták jnindia. csak osztrák .főnökeik­nek engedelmeskedtek?’ s nem a né­pet „szolgálták, ák-ljas tery.eík ér­dekében kihasználták a nép mű vei ellenségét, babonás érzületét is. Megszaporodtak a vallásos cso­dák. Amikor Rákóczi egyik áruló tisztjét, Ocskayt lefejeztette, azt hí- resztelték. . .hogy fívitpa megyében „könnyezni” kezdett á Boldbgas?- szony szobra. A kassai németbarát jezsuiták eltávolítását Loyola Ignác képe „siratta meg”. De nem könnye­zett a Boldogasszony a szegény nép kínszenvedésén s nem égette a nép­ellenes jezsuita panofk kezét a sze­gény néptől erőszakkal elrabolt, vér­rel, könnyel termelt anyagi érték, Nem. mert a klérus ügynökei hűek maradtak önmagukhoz és sohasem a haladást, hanem az elnyomó és ki­zsákmányolj osztályt és saját érde­küket szolgálták. (Vége.) CSORBA BARNA II Szovjetunió javaslata az európai államok barátsági és együttműködési szerződésének megkötésére Bírósági hírek Soltész László 25 éves, gagybátori lakos 1953-bam és 1954-ben csalás és okirathamisítás miatt már el volt ítélve. Ezt elhallgatva 1957 etedétől adóügyi megbízottként • műk d'Ht Gagybátor és Gagyvendégi közsé­gekben...Mint adóbeszedő 6150 forin- 'töt. elsikkasztott. Ekkor elbocsátották. Elbocsátása után 22 dolgozótól; 1 özei. 1Ó.000 forintot csalt ki a'Zzal, hogy ä rendőrség közlekedési csztá’yán dolgozik és különböző összegekért motorkerékpárvezetői jogosítványok megszerzését vállalta. Ezenkívül az építkező dolgozóktól különböző ösz- szegéket cseflt ki azon a címen; hogy építési anyagot szerez. Soltész Lászlót az encsi járásbíró­ság 3 évi és 6 hónapi börtönre ité’te es kötelezte az okozott kár megtérí­tésére. Az Ítélet nem jogerős. Juhász István 33 éves, büntetett előéletű, Kecskés János 32 éves és Hajdú Imre 36 éves bodrogkereszturi fuvarosok több hónapon keresztül a kőbányából követ vásároltak és azzal üzérkedtek. Az üzérkedéssel többezer forint haszonra tettek szert, mert a megvásárolt követ a megállapított árnál jóval magasabb áron értéke­sítették. A szerencsi járásbíróság Juhász Istvánt 7 hónapi, Kecskés Jánost és Hajdú Imrét 6—6 hónapi börtönre ítélte. Az Ítélet nem jogerős. läbbmiiliä forintos mer,takarítás BofSOdfladasdM ÜL» Elkészült a Borsodnádasdi Lemez­gyár első féléves mérlegbeszámoló­ja, A gyár dolgozói az első hat hó­napban kiváló munkát végeztek. A gyártási költségeknél 3.6 százalékos csökkenést értek el, ami több mint hárommillió forint megtakarítást je­lent, A legjobb eredmény az anyagtaka- rékosságnáí' és' a ’ selej’tcsökkertésriél mutatkozik. A hengerészbrigádok egy tonna hengereltacélhoz 15 (ki­logramm alapanyaggal használtak fél kevesebbet az előírtnál. A válla­lati selejt az előző félévhez képest 2.1 százalékra csökkent. Ez együtte­sen egymillió kétszázezer forint meg­takarításnak felel meg. (Folytatás az 1. oldalról.) a varsói szerződéshez és á NATO- hoz sorolt fegyveres erők csökkenté­séhez. Az európai államok ilyen részmegoldások felkutatására irányu­ló kezdeményezése megnyithatná át­fogóbb leszerelési megállapodások távlatát is. A szerződéstervezet hangsúlyozza, hogy Európában létre kell hozni az atomfegyvermentes övézetet. Ez az övezet az európai katonai cso­portosulásokat elválasztó vonal közvetlen közelében legyen. A szerződés aláírói vállalják, hogy tiszteletben tartják az említett öve­zet státusát és az idetartozó államok területét úgy tekintik, mint amely ki van zárva a nukleáris fegyverek al­kalmazásából. A Szovjetunió kormánya javasolja, hogy helyezzék kilátásba egy-két éven belül a Németországban állo­másozó külföldi csapatok egyharma- dával, vagy más megegyezéses arány­ban való csökkentését, állapodjanak meg olyan rendszer létrehozásában, amely alkalmas-lenne e kötelezettség végrehajtásának ellenőrzésére. A szovjet kormány helyesli a legifény- képezést. a varsói szerződés és a NA­TO tagállamok területét eivá’asztó- vonaltól mindkét irányban 800 kilo­méter szélességű sávban, mégpedig a váratlan támadás megelőzésére. A szerződés többi cikkelyei előír­ják a' kölcsönösen /előnyös és egyen­jogú gázdaisági együttműködés fej­lesztését olyan alapon, átnélv kizár mindennemű megkülönböztetést és mesterséges korlátozást. A Szovjetunió .kormánya kívána­tosnak tartja, hogy a szerződésben szögezzék le: aláírói készek az atomerővel vég­zett tudományos kutatások és az ipari alkalmazás tapasztalatai? nak, továbbá nyersanyagoknak, és berendezéseknek a kiescrélé­A szerződésiben résztvevő államok szilárd alapra helyezhetnék kapcso­lataikat, különösen tudományos1 Tfiű«i száki és kulturális kaparta teilte lesztését. A Szovjetunió kormánya azzal, a törekvéssel indokolja javaslatát, hogy erőfeszítéseket tegyen olyan közös intézkedések kidolgozására, amelyek megállítanák Európa háború felé soródását, feltárnák a béke megszilárdításához vezető utakat. A szerződés tervezethez mellékelt szovjet jegyzék emlékeztet ári??., hogy a két világháború főképpen az európai népeket sújtotta. Ma e föld­rész népei ismét- még borzalmasabb katasztrófa fenyegető veszélyébe« élnek. A Szovjetunió — mondja a jegy-* zék — minden tőle telhetőt megtett és megtesz, hogy kikö- szöbölje a háborús veszélyt és bizalmon alapuló béké3 együtt­működést építsen ki az ös-zes európai államokkal. A ’varsói szerződés és a NATO tag­államai megnemtámadási egyezmé­nyének megkötése, amelyet a varsói szerződés politikai tanácskozó hízottá sása indítványozott, kétségkívül-óriási pozitív szerepet játszanak, de az eu­rópai béke és biztonság nem- biztosít­ható az összes európai államok egye­sített erőfeszítései ás sokoldalú együttműködése nélkül. (MTI) Utry Anna inagyaroóta estjei Borsódban Magyamóta énekesnőink között első helyen áll az országszerte nagy népszerűségnek örvendő művésznő, Utry Anna, akinek neve évek során összeforrott a jókedvű nótázással. Számtalan hanglemezre felverték énekszámait, és ma is sűrűn szerepel a budapesti rádióban, legjobb ci­gányzenekaraink -közreműködésével. # A jeles művésznő á közéli napokban Miskolcra érkezik, majd két héten át Borsod . megye nagyobb helyein fordul meg, különböző ven­déglátóipari üzemek,, vendéglők nyári szórakoztató műsoraiban. Együtt szerepel vele két jeles komikus. Orosz András fővárosi humorista, vala­mint Balogh Béla, az; egri Gárdonyi Színház fiatal művésze. : Ezen- a. héten Szikszóm., SajŐsZÖfttpétéVehT '*SáT®i<sfráúj patakon. Göncön és Abaujszántón réhcfezflek műeiörós'estéi, Utry Aiáié, vaiajnint a fenti komikus művészek fel1 éptével.-ooo­HUDY FERENC: Élet a béke Jajonganak a ma írott sorok kardesörtetés, bénító gátvető! Hitem a béke! Míg a föld forog benne az új merészen tör elő* Gyorsul az ütem és ha az ember nem retteg élni, hanem lelkesül; mérföldes léptei járhat a szellem, s haladásban az átok elmerül. Élet a béke! Erő a béke! Ember, nép, nemzet csak őbenne él! Legyen mindenki szívébe vésve: Ki Őt dicséri, igazat beszél! A XX. században különöskép­pen elválaszthatatlanul ösz­• . szefügg e két fogalom. A politika a magukat politikán kívül tudó- emberek életébe is beleszánt. Beíeszánt a nemzetközi helyzet ala­kulása, de most nem erről tesz szó #lsősorban, hanem az országos poli­tikáról, a pá'rt politikájáról. Mun­kásfiatalomban élünk, amiből egyér­telműen következik, hogy a hatalom vezető-ereje, irányítója a munkás- osztály marxista—leninista pártja. Ha nem így volna, nem tenne muri- ikáshatalom. Ebből levonhatjuk azt a tanulságot, hogy a párt politikája, kollektive és szubjektíve, az ország minden lakosa életét befolyásolja. A politikát nem lehet kiszakítani az életből, hisz a kettő egymásban foglaltatik. Rossz úton jár és csaló­dások érik azt az embert, akj életét minden politikai tényezőtől függeb lenül akarja berendezni. Ezt ma nem is teheti meg egy ember. se*">. A politika- egyébként is szélesebb- körű fogalom, mirtt azt általában a köztudat számontartja. Hiszen ma különösen kiterjedt, hatással van az étet minden vonatkozására. A logika fordítva is igaz. Helytelen, rossz az a politika, amely nem számol az élet­tel, a közösség és az egyén életével. Vagy ha számol, rosszul teszi azt. Nálunk Magyarországon szép szám­mal gondoskodtak példáról az utób­bira. Vitathatatlanul nagy eredmé­ny eink még teljesebbek tennének ezek nélkül. Az azóta felismert és sokrétűen •elemzett szektás politika egyik főhi­bája azt volt, hogy nem számolt kel­lőképpen az élettel. Nem mintha 1950—1952-ben a párt, a tömegszer- yezetek életen kívül helyezték volna ELET ES POLITIKA magukat. Nem, akkor is ‘dolgoztak a pártalapszervezetek, a tanácsok, ak­kor is törődtek az emberek gondjá­val, bajával. Mi volt hát a baj? Konkrét példával talán jobban megmutathatjuk a baj egyik okát. Például egy pártmunkás igyekezett becsülettel helytállni. Rövidlejáratu perspektívák helyett a jövőt nézte. Megérezte, hogy égy-egy felsőbb szerv követelte feladat végrehajtá­sa az adott területen negatív hatás­sal jár. Jelentést írt erről a fölöttes pártszervekhez. Mit kapott ezért a jelentésért? A leggyakrabban meg nem érdemelt bírálatot* Kishitűnek, pesszimistának bélyegezték. A töme­gek uszályába került — mondták róla. A jelentés következménye vé­gül az lett. hogy ez a szívvel-lélekkel dolgozó kommunista háttérbe ke­rült. Példáján okulva: munkatársai ezután igyekezték olyan jelentéseket küldeni, melyeket fent jónak talál­tak. E z sajnos nem volt elszigetelt jelenség. Rendszeressé tett az élet lakkozása. Minden napfényben ragyogott, minden ment mint a karikacsapás, és 1956 októbe­rében. novemberében csodálkoztunk azon, hogy milyen jelentős tömegbá­zissal bírnak az osztály áruló revi­zionisták. Ennek a cikknek nem feladata az ellenforradalom minden kiváltó té­nyezőjét elemezni. Ezúttal az elköve­tett szektás hibáknak is csak egy részletét boncolgatjuk, mely .elősegí­tette az ellenionadalom* előtt és alaít, hogy a revizionista demagógiá­nak annyian bedültek. A lényeg: az évek során szakadás állt elő az élet és a párt politikája között. A revi­zionista nyomás azért béníthatta meg a pártot az ellenforradalom előtt, mert a legfelsőbb pártvezetés, az élet, az adö'ttságok ismeretével felvértezett elvi politika helyett sze­mélyi politikát folytatott. Ez pedig vak volt az élet realitásaival szem­ben. A z ellenforradalom után a nem várt gyorsasággal be­következett -politikai kon­szolidáció többek között annak kö­szönhető, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt szakított ezzel a káros hagyománnyal is. A közelebb az élethez, a valósághoz, jelszó, célkitű­zés, tartalommal telítődött. Ez nem maradt hatás nélkül. .Ezt azonban nem szabad kampányfeladatnak ér­telmezni. Az életközelség, az élet­ismeret, a korábban kicsiségnek tar­tott gondokkal, bajokkal való foglal­kozásnak állandó részének kelj .len­nie a pártmunkának. Jövőt tervezni, méginkább jövőt építeni csak.a jelen teljes ismeretének birtokában tehet, így igaz ez országos szinten, de pél­dául, egy termelőszövetkezetben, is. Egy nagyközség, vagy város pártbi­zottsága csak akkor adhat kellő poli­tikai irányítást tanácsot- a tsz-nek, ha teljes egészében istnerx az adott szövetkezetét. .Ide kívánkozik .az is, hogy nem elég p csak „általánossá­gokban mozgó” irányítás. E tekintetben jónak íé<k'kezik a .putaóki, járás több községében alkal­mazott módszer. Esetenként ott tart­ják a párt-végrehajtóbizottság ülé­sét, amelyik üzem, szövetkezet ép­pen a vb. napirendjén szerepel. Ezt a módszert vette át az ózdi városi pártbizottság is. özd III. kerületében igen gyengén dolgozott eddig a ter­melőszövetkezet. A végrehajtóbizott­ság napirendjére tűzte a ts2 meg­vizsgálását. Előbb egy brigád vizs­gálta meg a termelőszövétkezetet, gazdasági, politikai tekintetben. Min­dent. tüzetesen, megbeszéltek a tsz tagjaival, megnézték a továbbfej­lesztés, megerősödés módozatait. A brigádjelentés elkészítésében részt- vett a 'iöldművésszovetkezet, a ta­nács és .»a, pártbizottság munkatársa. Éz a jelentés volt a vb. ülés vitaindí­tó -anyaga. Á vb. ülésre., kint' a szőr vetkezetben került sóé . Ótt voltak a tsz ' vezetni és a tanács', szaikem béréi is. A -patronáló kohászati üzemek­től maga az- igazgató’ Horváth Ká­roly 'elvtárs volt jelen. • * Az • Ózd városi , párt-végrehajtő- bizottság, a tsz. vezetői vei, tagsággal kÖáösen mégvlzsgáítáv hói és;' hogyan kell. 'segíteni,. Megállapították! a tsz eddig néni űi-aáznáU ki . minden lehe­tőséget;; Á ‘szövetkezét- vezetősége — bár becsületest« dolgozott --- az el­nök- betegsége miatt nem ja rí ott a kellően ' kézben n szövetkezete;«. En­nek köszönhető, hogy rifi előző évek­ben nem/készít ettek megfejelő tervet és vagy 16 féle terményt terme1 tek. A vb. ülés rövid távlatú tervjavas­latot dolgozott ki a tsz számara. Eszerint növelik a kertészetet, fel­újítják a gyümölcsöst, esetleg saját tej csárdában értékesítik a tej- és to­jástermékeiket. Mindez nagyjelentő-« 'ségű a mindent felvevő ózdi piac közelében. A vb. javasolta a tsz-nek, hogy cseréljék ki a rosszul tejelő te­heneket, szaporítsák az állatállo­mányt. A helyszínen megállapodtak, hogy a kohászat milyen módon pat­ronálja a szövetkezetét. Horváth Ká­roly igazgató maga is javaslatokat tett a tsz-nek. Építhetnének például a kertészetnek egy melegházat, ezál­tal primőrárut termelhetnének. A melegvíz ott van kihasználatlanul.’A gyár minden műszaki segítséget megad. Ózd város zöldövezetéhéz a gyár felajánlotta a tszmek a völt íütballpálya- egyrészét is. Vágy -ott van a salakhányó. A tsz építkezései­hez csak Ri kell .termelni. az építő­anyagot. Abban is megállapodtak, hogy á kohászat részéről Nyaskó elv- társ ‘-r- a III. kerület párttitkára r- : állandó segítséget ad a tsz vezető­ségének. ' . ‘;.." , Ö sszegezve: az ózdi városi végreháj tóbizottság ülése hasznos, célravezető volt. A helyszínen mindén érdekelt jelenléjé­ben Vitatkoztak és döntöttek. Olyan részletes határozatot hoztak, ami a közel jövőben megvalósítható. Ez a módszer kizárja azt, hogy a vb. az élettől elszakadva hozzon döntést* A p'áitmunkának ez az Ózdon és a putnokl járásban alkalmazott mód­szere biztosíték arra. hogy a párt- szervezetek nem esnek . bele a régi hibába. Ez és a fjártmurtka más új módszerei biztosítják a harmóniát az élet és a politika között. NAGY ZOLTÁN

Next

/
Thumbnails
Contents