Észak-Magyarország, 1958. július (14. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-22 / 171. szám

Kedd, 1958. július 22. ESZAKMAGYARORSZÁG Elkészült a Miskolci Nemzeti Színház 28 méter magas zsinórpadlásának vasbetonszerkezeti része ősszel lesz két esztendeje, hogy a 100 éves Miskolci Nemzeti Színház átépítését megkezdték. Ilyen komoly műszaki felkészültséget és nagy szak­értelmet követelő munkát a Borsod megyei Építőipari Vállalat dolgozói még nem végeztek. A műemlékké nyilvánított öreg épületet szinte mé­terről méterre kellett átvizsgálni és falait megerősíteni. A bonyolult feladatot a műszakiak és az építők közös összefogással ed­dig sikeresen oldották meg. A szín­házépület belső szerkezeti átalakítá­sát nagyobbrészt már befejezték. Az előcsarnokban, a ruhatárakban és a büfé helyiségekben jelenleg a padló­burkoló munkát és a díszítő párká­nyok elhelyezését végzik. A nagy elő­csarnok padlóburkolására péntekig mintegy 300 négyzetméter piszkei vö­rös és siklósi sárga márványt hasz­náltak fel. Elkészült a 12 méter át­mérőjű forgószínpad betonalapja és kibővítették a zenekari részit. A szín­pad technikai berendezésének szere­lését pedig szeptemberben kezdik meg. A forgószínpad fölé korszerű zsi­nórpadlást építenek. A 28 méter ma­gas épületrész vasbeton szerkezete a napokban készült el és a dolgozók megkezditek a padlás tetőfedését, va­lamint szigetelését. A szerkezeti rész munkáinak befejezésével a színház­építés egyik legkomolyabb műszaki feladatát oldották meg. A színiház korszerűsítése során a régi épület mellé egy öt emeletes »L« alakú toldalékszámyat is építenek. Ebben helyezik majd el az öltözőiket, a próbatermeket, a jelmezraktárt és a fodrászatot. A munkák jó ütemben folynak, s a dolgozók már a harma­dik emeletet építik. A szárnyépület előreláthatólag szeptemberre kerül tető alá. Ezenkívül a színház új dísz­letraktárral, valamint kazán- és szel­lőzőgépházzal is gazdagodik. Az egy­emeletes épület pincerészében már hozzáfogtak a kazánok szereléséhez, így a téli hónapokban az építők és az iparosok jólfűtött helyiségben végez­hetik a belső munkákat. A korszerű, minden igényt kielé­gítő új színházat a jövő év elején ad­ják át rendeltetésének. A Lenin Kohászati Műveli dolgozói rSpgyűléseken követelik az agresszió megszüntetését Libanonban és Jordániában A Diósgyőri Lenin Kohászati Mű­vek üzemeiben hétfőn, a műszakvál­tás után röpgyüléseket tartottak a dolgozók. -A gyűlések résztvevői — munkások és mérnökök — felháborodásuknak adtak kifeje­zést az Amerikai Egyesült Államok libanoni és az angol ejtőernyős csa­patok jordániai agressziója miatt. A nagyolvasztóban, a martinacélműben és a többi üzemrészekben a közel- és közép-keleti helyzet értékelése után többezer dolgozó egységesen követel­te az agresszió megszüntetését az arab keleten. A dolgozók tiltakozását a nagy­üzemi pártbizottság a külügyminisz­tériumhoz továbbítja s kéri, hogy azt juttassa el az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez;-000­Pár hónap alatt 12 ezer tonna pátércet szállítottak Rudabányáról a Dunai Vasműbe Rudabányán a vasércdúsítómű üze­meltetésére csaknem egy évre ele­gendő pátércet tároltak. Az ellenfor­radalom által okozott károk miatt azonban az új mű építése elhúzódott, 6 így a gyengébb vastartalmú, nagy­mennyiségű pátérc-készletet máshol kellett értékesíteni. A 23-24 százalé­kos vastartalmú ércet most a linvárosi Dunai Vasműben használ­ják fel a külföldi vasércek pótlására. A pátere szállítását májusban kezd­ték meg, s a napokban már a 12 ez­redik tonnát továbbították Rudabá­nyáról Sztál imvárosba. Megjelenik Lenin műveinek 36. kötete A könyv magában foglalja azokat a dokumentumokat, amelyeket Le­nin 1922 decembere és 1923 januárja között tollba mondott. Ilyen a »►Vég­rendelet-« címmel ismert «-Levél a kongresszushoz« és a nemzetiségi kérdésről írott levél, amely a nem­zetiségi politika és a proletárinter- n-ac ionalizmus kérdéseit világítja meg. De megtaláljuk a kötetben Lenin­nek az 1900-tól 1923-ig szóló levele­Tusnádi bácsi két hold búzája Tasnádi bácsi fölül van már a • hatvanon, de azért éppen úgy vágja a rendet, mint mögötte a fia. Vagy még nagyobb szakértelemmel? meg nem. — mondja Tas nádi bácsi. És jó a borsó is, jó a kukorica is. Csak megleszünk valahogy.. S mo­solyog. Mosolyog, mert a panasz pa­A Arat a Tasnádi család. Nemigen lehet megállapítani messzi- nasz ugyan, de éppen ez az, ami könnyen megy minden embernél. ről. Egyformán lendítik a kaszát, szinte egyszerre, s a kasza nyomán szaporán dőlnek rendre a kalászok. Hanem az már innen a műútról is látszik, hogy növésre nem valami hatalmas az a búza. S közelebbről nézvén csak annyit mondhat rá az ember, hogy a kalászok is le­hetnének nagyobbak, teltebbek. Az »öreg« kaszásnak, Tasnádi Ká­roly bácsinak is ez a véleménye: — Lehetne szebb is. És mu‘atko­zott is, csak elvitte a forró május, esős június. De hát ilyen a paraszt sorsa... Néha akármilyen jól szánt, vet, nem találja meg a számítását. S elmondja, hogy ez a két holdnyi búza például olyan volt május ele­jén, hogy a mezőgazdasági szakem­berek szerint is 15—16 mázsa ter­mést lehetett remélni. Azután »be­ütött« az aszály, s mire megjött az annyira kívánt eső, már csak alig segíthetett valamit. «— Akkor mégis jobb az én foglal­kozásom, — így a mögötte álló fia. S a beszélgetésből kiderül, hogy az ifjabb Tasnádi csak olyan »mű­kedvelő« arató. Noha érti, mert azt tanulta meg előbb, mint falusi gye­rek. Hanem most a gyárban dolgo­zik, Diósgj'őrben. Szabadságát tölti itthon, s feleségével együtt segít a szülőknek. Ebből azután rövid dispu­ta következik, hogy melyik munka a szebb, melyik a jobb. Nem nehéz megegyezni, különösen apa és fiú kö­zött. A végeredmény: minden mun­kának megvan a maga szépsége és nehézsége, kockázata; CT z a kótholdnyi búza nem sikerült ugyan, de ott az árpa. Az meg­hozza, amire számítottunk. Pedig a búzaföld trágyát kapott, — az árpa Tasnádi bácsinál is. De elegendő né- hányperces beszélgetés, hogy kide­rüljön, — nincs ott különösebb hi­ba! A tizenkét hold meghozza a má­éért, mert Tasnádi bárai jó gazda, becsülete van Vattán mindenki előtt. \ tanácsházán például éppen a na­pokban érdeklődtek tőle, hogy «mi lesz« már a harmadik évi adóval. (!), Előre kifizetett két esztendeit Nem sok gazda akad akinek ilyen a »fór­ja«. Már pedig ezt csak az olyan gaz­da teheti, akinek a becsület mellett van is miből fizetni.;. Közben »-kipróbáljuk« a kaszát is, a kévekötést is. Nem gyakorlottan, szakértelemmel penszie, de azért nem is szégyentvallóan. Tasnádi bácsi ja­vasolja is, hogy maradnánk ott, ha­marabb végeznének — bár nem sok van már hátra a két holdból A zzal válunk el, hogy jövőre, majd ha dúsabb lesz a ter­mény, több az aratni való. kaszát is hozunk magunkkal. Legyen mivel se­gíteni! Bemutatjuk a Jéghercegnőt Kovács Marietta szárazon és jégen A kik már láttáik a Miskolcon vendégszereplő magyar jégrevű műsorát, felfigyeltek rá. Akik még nem látták a műsort, a la­punkban korábban közölt képekről ismerik. A revű — a bevezető ze­nekari képet nem számítva — hét látványos képből áll, és a hét közül Öt képben szinte mindig a jégen látjuk. Az első képben mint cukorka- áruslány siklik a jégre és nyeri meg „Csokoládé’-táncával a közön­séget és hódítja el partnere, az autós-lovag szívét. A következő szám­ban Jéghercegnőként látjuk, amint a kékcsdllogású, fénylő csillag­pettyekkel tarkított jégmezőn a műkorcsolyázás, a jégakrobatika és tánc­művészet maximumát adja. Majd a matróztáncban látjuk és tapsoljuk, utána az apacstánc virágáruslányának alakjában csodáljuk meg remek tánctudását és korcsolyaművészetét. Búcsúzóul az utolsóelőtti kép re­mek, látványos rock and roll-jában, a színes, káprázatos, tarka kaval- kádban győz meg arról, hogy nemcsak a klasszikus táncoknak a mű­vésze, hanem a legmodernebbé, a rock and roll-é is. Ha figyelemmel kísérjük a műsort és abban Kovács Marietta öt­szöri szereplését, ha visszagondolunk produkcióinak magas művészi színvonalára, amelynek mind a műkorcsolyázás, mind pedig a táncmű­vészet terén való magasfokú tehetségéről tanúskodnak (különösen a Jég­hercegnő alakjában és az apacstáncban), bátran mondhatjuk^ ^ hogy a magyar jégrevű sikersorozatának egyik legfontosabb összetevőjét és a további sikereknek egyik fontos biztosítékát tisztelhetjük és tapsolhat­juk benne. , Kovács Marietta, a fiatal műkorcsolyázó a magyar jegrevu együt­tesének magalakulása óta tagja. Gyermekkora óta rendszeresen kor­csolyázik, 1949 óta pedig rendszeresen versenyez. Korábban a Vörös Meteor versenyzője volt és a jégrevű megalakulásakor Németh Imre, a Népstadion igazgatója hívására cserélte fel a versenypálya határtalan jégmezejét a jégrevű szűkreszabott jégnégyszögével. Bár korábban még nem kapta szárnyára a világhír, a sajtó nem írt róla rendszeresen több­hasábos cikkeket (I. osztályú minősítésű versenyző volt), a jégrevűnél töltött rövid esztendő, a már közel háromszáz előadás, tehetségének fé­nyes bizonyítékát adta. A jégrevű ben való szereplése, az állandó próbák, gyakorlás mel­lett szorgalmasan tanul. A budapesti műegyetem gépészmérnöki ka­rának negyedik éves hallgatója. Éjjel és hajnalban tanul, készíti szak­rajzait, dolgozatait. Délelőtt — mint más diák — az előadásokat hall­gatja az egyetemen, délutánonként gyakorol, próbál és este, amikor^ ki- gyúlnak a színes fények a jég fölött, ezrek tapsától kisérve, művé­szete, tehetsége legjavát nyújtja a közönségnek. Megérdemli a tapsot! (benedek) a majdnem százezer lakosú fd Jéna a thüringiai hegyek egyik völgykatlanában fek­szik. A gyönyörű hegykoszorú oly szorosan fogja körül a várost, mint legény karja a leányt. E völgykatlanban, a város köze­pén találjuk Németország egyik leg­nagyobb, világszerte ismert üzemét, a Zeiss Műveket. A Zeiss Művek több mint százéves múltra tekint Tnssza. 1846-ban alapította Kari Zeiss egyetemi mechanikus, aki dr. Ernst Abbe és dr. Schott segítségével nem­rfáqéatv elet -ílcmdorsaáql 3rzt&\. ^ € i m mi Jéna — a% optikusok városa A második világháború alatt az üzem komoly károkat szenvedett. 34 százaléka a háború áldozata lett, de i gyár dolgozói ma már teljesen el­intették a sebeket. Az üzeni 1947- )en került állami tulajdonba. , Jéna egyeteme is világhírű. A XVI. században alapították. A fasiz­mus felszámolása után különösen szép eredményekkel dicsekedhet. Ma már több mint ezer diák tanul a a csiszolásra, a gyémánt- nagyhírű egyetemen. Itt tanult an­nak idején Kari Marx is. Az egye­tem egyik termében kiállítást ren­sebb gyártmányt említünk meg. A 500 kilométer vezetőanyagra volt csak sor „ , Zeiss Művek egyik legújabb gyárt- szükség. Dr. W. Kammerert és dr. H. poros üvegvágóval történő fűrészé mánya az Oprema nevű optikai szá- Kortumot az Oprema nevű számoló- lésre. Nagyon pontos munkát igé- . gépért »Nemzeti díjjal« tüntették ki. nyel a lencse elkészítése. Ezredmilli- deztek be, ahol a proletanatus nagy Egy másik nagyon érdekes gyártmá- métert sem lehet tévedni. Az arány- tanítójának a jénai egyetemmel kap- nya a gyárnak az »Elektro phorlese«. lag egyszerű Zeiss-Biotar 1:2 focu- csolatos írásait, feljegyzéseit, emlék- Az emberi szervezetben lévő folya- sós 58 milliméteres fényképezőgép tárgyait őrzik. Marx ezen az egyete- dékot kémiai úton szétbomlasztják, lencséjét is például három tudós men vedte meg a disszertációját, s a készülék segítségével meg tudják állapítani a betegség kórokozóját. Ebben a gyárban kísérletezték ki annak az optikai rendszernek meg­teremtését is, amelynek segítségével csökkenteni tudják az egymás felé tartó fények erősségét A technika ez újabb vívmányát különösen a gépkocsivezetők dicsérik majd. Ugyanis e készülék megtöri a szem­bejövő fényt és más irányba tereli anélkül, hogy a gépkocsivezető látási irányát zavarná. Ezt az optikai rendszert nagyszerűen fel tudják használni ahhoz, hogy lelássanak vele a tenger mélyére. jtt készülnek a világon a leg^ J ismertebb szemüvegek, fény­képezőgépek, különböző mik­roszkópok. Híres a gyárnak a csillag­vizsgálók számára készített lencse- pontosan négy esztendeig kísérte- Nagyon érdekes és tanulságos rendszere. Ez a szerkezet 700.000 da- tezte ki, s összesen 3200 oldalt írtak dolgokat lát az ember a jénai csillag­rab lencséből áll, mindössze 1 kilo- tele számokkal. vizsgálóban. Leül a székekre, mint gramm, súlyú s több mint 20.000 A gyárban még a' legegyszerűbb a moziban s a csillagvizsgáló kupo­márka értékű. A lencsék nagy értéke mmikát végző dolgozók is évekig Iájában lejátszódik az égitesteit ke­azzal magyarázható, hogy nagyon tanulják a szakmát. A Zeiss Művek- letkezése, a csillagok útja, az egész mológép. Az Oprema. 16 óra alatt sok velük a munka. Csak egy példát nek saját speciális tanintézete van, égbolt csodálatos összharmóniája. végez el olyan bonyolult számolást-, erre vonatkozólag: egy 2 méteres át- ahol biztosítják az új szakmunkás a völgykatlanban fekvő Jéna amit egy tapasztalt optikai matema- mérőjű lencsét olvasztott állapotából utánpótlást. //j_ hírneve kitört a hegyek kö­tikus csak 120 nap alatt old meg. A kerek egy esztendeig kell fokozato- A Zeiss Művekben körülbelül 20 zül, s az egész világem i#­A jénai csillagvizsgáló. csak üzemmé, hanem az optika­tudomány központjává fejlesztette. Szinte lehetetlen felsorolni azt a ren­geteg optikai berendezést, amit itt gyártanak. Csupán egy-két jelentő- re, 90.000 szelén-egyenirányítóra és üveget kapnak belőle. Ezután kerül ország egyik legvirágzóbb gyára ez berendezés felépítéséhez 17.000 relé- san hűteni, míg kellő szilárdságú ezer ember keresi kenyerét. Német- mértté vált. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents