Észak-Magyarország, 1958. július (14. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-22 / 171. szám
Kedd, 1958. július 22. ESZAKMAGYARORSZÁG Elkészült a Miskolci Nemzeti Színház 28 méter magas zsinórpadlásának vasbetonszerkezeti része ősszel lesz két esztendeje, hogy a 100 éves Miskolci Nemzeti Színház átépítését megkezdték. Ilyen komoly műszaki felkészültséget és nagy szakértelmet követelő munkát a Borsod megyei Építőipari Vállalat dolgozói még nem végeztek. A műemlékké nyilvánított öreg épületet szinte méterről méterre kellett átvizsgálni és falait megerősíteni. A bonyolult feladatot a műszakiak és az építők közös összefogással eddig sikeresen oldották meg. A színházépület belső szerkezeti átalakítását nagyobbrészt már befejezték. Az előcsarnokban, a ruhatárakban és a büfé helyiségekben jelenleg a padlóburkoló munkát és a díszítő párkányok elhelyezését végzik. A nagy előcsarnok padlóburkolására péntekig mintegy 300 négyzetméter piszkei vörös és siklósi sárga márványt használtak fel. Elkészült a 12 méter átmérőjű forgószínpad betonalapja és kibővítették a zenekari részit. A színpad technikai berendezésének szerelését pedig szeptemberben kezdik meg. A forgószínpad fölé korszerű zsinórpadlást építenek. A 28 méter magas épületrész vasbeton szerkezete a napokban készült el és a dolgozók megkezditek a padlás tetőfedését, valamint szigetelését. A szerkezeti rész munkáinak befejezésével a színházépítés egyik legkomolyabb műszaki feladatát oldották meg. A színiház korszerűsítése során a régi épület mellé egy öt emeletes »L« alakú toldalékszámyat is építenek. Ebben helyezik majd el az öltözőiket, a próbatermeket, a jelmezraktárt és a fodrászatot. A munkák jó ütemben folynak, s a dolgozók már a harmadik emeletet építik. A szárnyépület előreláthatólag szeptemberre kerül tető alá. Ezenkívül a színház új díszletraktárral, valamint kazán- és szellőzőgépházzal is gazdagodik. Az egyemeletes épület pincerészében már hozzáfogtak a kazánok szereléséhez, így a téli hónapokban az építők és az iparosok jólfűtött helyiségben végezhetik a belső munkákat. A korszerű, minden igényt kielégítő új színházat a jövő év elején adják át rendeltetésének. A Lenin Kohászati Műveli dolgozói rSpgyűléseken követelik az agresszió megszüntetését Libanonban és Jordániában A Diósgyőri Lenin Kohászati Művek üzemeiben hétfőn, a műszakváltás után röpgyüléseket tartottak a dolgozók. -A gyűlések résztvevői — munkások és mérnökök — felháborodásuknak adtak kifejezést az Amerikai Egyesült Államok libanoni és az angol ejtőernyős csapatok jordániai agressziója miatt. A nagyolvasztóban, a martinacélműben és a többi üzemrészekben a közel- és közép-keleti helyzet értékelése után többezer dolgozó egységesen követelte az agresszió megszüntetését az arab keleten. A dolgozók tiltakozását a nagyüzemi pártbizottság a külügyminisztériumhoz továbbítja s kéri, hogy azt juttassa el az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez;-000Pár hónap alatt 12 ezer tonna pátércet szállítottak Rudabányáról a Dunai Vasműbe Rudabányán a vasércdúsítómű üzemeltetésére csaknem egy évre elegendő pátércet tároltak. Az ellenforradalom által okozott károk miatt azonban az új mű építése elhúzódott, 6 így a gyengébb vastartalmú, nagymennyiségű pátérc-készletet máshol kellett értékesíteni. A 23-24 százalékos vastartalmú ércet most a linvárosi Dunai Vasműben használják fel a külföldi vasércek pótlására. A pátere szállítását májusban kezdték meg, s a napokban már a 12 ezredik tonnát továbbították Rudabányáról Sztál imvárosba. Megjelenik Lenin műveinek 36. kötete A könyv magában foglalja azokat a dokumentumokat, amelyeket Lenin 1922 decembere és 1923 januárja között tollba mondott. Ilyen a »►Végrendelet-« címmel ismert «-Levél a kongresszushoz« és a nemzetiségi kérdésről írott levél, amely a nemzetiségi politika és a proletárinter- n-ac ionalizmus kérdéseit világítja meg. De megtaláljuk a kötetben Leninnek az 1900-tól 1923-ig szóló leveleTusnádi bácsi két hold búzája Tasnádi bácsi fölül van már a • hatvanon, de azért éppen úgy vágja a rendet, mint mögötte a fia. Vagy még nagyobb szakértelemmel? meg nem. — mondja Tas nádi bácsi. És jó a borsó is, jó a kukorica is. Csak megleszünk valahogy.. S mosolyog. Mosolyog, mert a panasz paA Arat a Tasnádi család. Nemigen lehet megállapítani messzi- nasz ugyan, de éppen ez az, ami könnyen megy minden embernél. ről. Egyformán lendítik a kaszát, szinte egyszerre, s a kasza nyomán szaporán dőlnek rendre a kalászok. Hanem az már innen a műútról is látszik, hogy növésre nem valami hatalmas az a búza. S közelebbről nézvén csak annyit mondhat rá az ember, hogy a kalászok is lehetnének nagyobbak, teltebbek. Az »öreg« kaszásnak, Tasnádi Károly bácsinak is ez a véleménye: — Lehetne szebb is. És mu‘atkozott is, csak elvitte a forró május, esős június. De hát ilyen a paraszt sorsa... Néha akármilyen jól szánt, vet, nem találja meg a számítását. S elmondja, hogy ez a két holdnyi búza például olyan volt május elején, hogy a mezőgazdasági szakemberek szerint is 15—16 mázsa termést lehetett remélni. Azután »beütött« az aszály, s mire megjött az annyira kívánt eső, már csak alig segíthetett valamit. «— Akkor mégis jobb az én foglalkozásom, — így a mögötte álló fia. S a beszélgetésből kiderül, hogy az ifjabb Tasnádi csak olyan »műkedvelő« arató. Noha érti, mert azt tanulta meg előbb, mint falusi gyerek. Hanem most a gyárban dolgozik, Diósgj'őrben. Szabadságát tölti itthon, s feleségével együtt segít a szülőknek. Ebből azután rövid disputa következik, hogy melyik munka a szebb, melyik a jobb. Nem nehéz megegyezni, különösen apa és fiú között. A végeredmény: minden munkának megvan a maga szépsége és nehézsége, kockázata; CT z a kótholdnyi búza nem sikerült ugyan, de ott az árpa. Az meghozza, amire számítottunk. Pedig a búzaföld trágyát kapott, — az árpa Tasnádi bácsinál is. De elegendő né- hányperces beszélgetés, hogy kiderüljön, — nincs ott különösebb hiba! A tizenkét hold meghozza a máéért, mert Tasnádi bárai jó gazda, becsülete van Vattán mindenki előtt. \ tanácsházán például éppen a napokban érdeklődtek tőle, hogy «mi lesz« már a harmadik évi adóval. (!), Előre kifizetett két esztendeit Nem sok gazda akad akinek ilyen a »fórja«. Már pedig ezt csak az olyan gazda teheti, akinek a becsület mellett van is miből fizetni.;. Közben »-kipróbáljuk« a kaszát is, a kévekötést is. Nem gyakorlottan, szakértelemmel penszie, de azért nem is szégyentvallóan. Tasnádi bácsi javasolja is, hogy maradnánk ott, hamarabb végeznének — bár nem sok van már hátra a két holdból A zzal válunk el, hogy jövőre, majd ha dúsabb lesz a termény, több az aratni való. kaszát is hozunk magunkkal. Legyen mivel segíteni! Bemutatjuk a Jéghercegnőt Kovács Marietta szárazon és jégen A kik már láttáik a Miskolcon vendégszereplő magyar jégrevű műsorát, felfigyeltek rá. Akik még nem látták a műsort, a lapunkban korábban közölt képekről ismerik. A revű — a bevezető zenekari képet nem számítva — hét látványos képből áll, és a hét közül Öt képben szinte mindig a jégen látjuk. Az első képben mint cukorka- áruslány siklik a jégre és nyeri meg „Csokoládé’-táncával a közönséget és hódítja el partnere, az autós-lovag szívét. A következő számban Jéghercegnőként látjuk, amint a kékcsdllogású, fénylő csillagpettyekkel tarkított jégmezőn a műkorcsolyázás, a jégakrobatika és táncművészet maximumát adja. Majd a matróztáncban látjuk és tapsoljuk, utána az apacstánc virágáruslányának alakjában csodáljuk meg remek tánctudását és korcsolyaművészetét. Búcsúzóul az utolsóelőtti kép remek, látványos rock and roll-jában, a színes, káprázatos, tarka kaval- kádban győz meg arról, hogy nemcsak a klasszikus táncoknak a művésze, hanem a legmodernebbé, a rock and roll-é is. Ha figyelemmel kísérjük a műsort és abban Kovács Marietta ötszöri szereplését, ha visszagondolunk produkcióinak magas művészi színvonalára, amelynek mind a műkorcsolyázás, mind pedig a táncművészet terén való magasfokú tehetségéről tanúskodnak (különösen a Jéghercegnő alakjában és az apacstáncban), bátran mondhatjuk^ ^ hogy a magyar jégrevű sikersorozatának egyik legfontosabb összetevőjét és a további sikereknek egyik fontos biztosítékát tisztelhetjük és tapsolhatjuk benne. , Kovács Marietta, a fiatal műkorcsolyázó a magyar jegrevu együttesének magalakulása óta tagja. Gyermekkora óta rendszeresen korcsolyázik, 1949 óta pedig rendszeresen versenyez. Korábban a Vörös Meteor versenyzője volt és a jégrevű megalakulásakor Németh Imre, a Népstadion igazgatója hívására cserélte fel a versenypálya határtalan jégmezejét a jégrevű szűkreszabott jégnégyszögével. Bár korábban még nem kapta szárnyára a világhír, a sajtó nem írt róla rendszeresen többhasábos cikkeket (I. osztályú minősítésű versenyző volt), a jégrevűnél töltött rövid esztendő, a már közel háromszáz előadás, tehetségének fényes bizonyítékát adta. A jégrevű ben való szereplése, az állandó próbák, gyakorlás mellett szorgalmasan tanul. A budapesti műegyetem gépészmérnöki karának negyedik éves hallgatója. Éjjel és hajnalban tanul, készíti szakrajzait, dolgozatait. Délelőtt — mint más diák — az előadásokat hallgatja az egyetemen, délutánonként gyakorol, próbál és este, amikor^ ki- gyúlnak a színes fények a jég fölött, ezrek tapsától kisérve, művészete, tehetsége legjavát nyújtja a közönségnek. Megérdemli a tapsot! (benedek) a majdnem százezer lakosú fd Jéna a thüringiai hegyek egyik völgykatlanában fekszik. A gyönyörű hegykoszorú oly szorosan fogja körül a várost, mint legény karja a leányt. E völgykatlanban, a város közepén találjuk Németország egyik legnagyobb, világszerte ismert üzemét, a Zeiss Műveket. A Zeiss Művek több mint százéves múltra tekint Tnssza. 1846-ban alapította Kari Zeiss egyetemi mechanikus, aki dr. Ernst Abbe és dr. Schott segítségével nemrfáqéatv elet -ílcmdorsaáql 3rzt&\. ^ € i m mi Jéna — a% optikusok városa A második világháború alatt az üzem komoly károkat szenvedett. 34 százaléka a háború áldozata lett, de i gyár dolgozói ma már teljesen elintették a sebeket. Az üzeni 1947- )en került állami tulajdonba. , Jéna egyeteme is világhírű. A XVI. században alapították. A fasizmus felszámolása után különösen szép eredményekkel dicsekedhet. Ma már több mint ezer diák tanul a a csiszolásra, a gyémánt- nagyhírű egyetemen. Itt tanult annak idején Kari Marx is. Az egyetem egyik termében kiállítást rensebb gyártmányt említünk meg. A 500 kilométer vezetőanyagra volt csak sor „ , Zeiss Művek egyik legújabb gyárt- szükség. Dr. W. Kammerert és dr. H. poros üvegvágóval történő fűrészé mánya az Oprema nevű optikai szá- Kortumot az Oprema nevű számoló- lésre. Nagyon pontos munkát igé- . gépért »Nemzeti díjjal« tüntették ki. nyel a lencse elkészítése. Ezredmilli- deztek be, ahol a proletanatus nagy Egy másik nagyon érdekes gyártmá- métert sem lehet tévedni. Az arány- tanítójának a jénai egyetemmel kap- nya a gyárnak az »Elektro phorlese«. lag egyszerű Zeiss-Biotar 1:2 focu- csolatos írásait, feljegyzéseit, emlék- Az emberi szervezetben lévő folya- sós 58 milliméteres fényképezőgép tárgyait őrzik. Marx ezen az egyete- dékot kémiai úton szétbomlasztják, lencséjét is például három tudós men vedte meg a disszertációját, s a készülék segítségével meg tudják állapítani a betegség kórokozóját. Ebben a gyárban kísérletezték ki annak az optikai rendszernek megteremtését is, amelynek segítségével csökkenteni tudják az egymás felé tartó fények erősségét A technika ez újabb vívmányát különösen a gépkocsivezetők dicsérik majd. Ugyanis e készülék megtöri a szembejövő fényt és más irányba tereli anélkül, hogy a gépkocsivezető látási irányát zavarná. Ezt az optikai rendszert nagyszerűen fel tudják használni ahhoz, hogy lelássanak vele a tenger mélyére. jtt készülnek a világon a leg^ J ismertebb szemüvegek, fényképezőgépek, különböző mikroszkópok. Híres a gyárnak a csillagvizsgálók számára készített lencse- pontosan négy esztendeig kísérte- Nagyon érdekes és tanulságos rendszere. Ez a szerkezet 700.000 da- tezte ki, s összesen 3200 oldalt írtak dolgokat lát az ember a jénai csillagrab lencséből áll, mindössze 1 kilo- tele számokkal. vizsgálóban. Leül a székekre, mint gramm, súlyú s több mint 20.000 A gyárban még a' legegyszerűbb a moziban s a csillagvizsgáló kupomárka értékű. A lencsék nagy értéke mmikát végző dolgozók is évekig Iájában lejátszódik az égitesteit keazzal magyarázható, hogy nagyon tanulják a szakmát. A Zeiss Művek- letkezése, a csillagok útja, az egész mológép. Az Oprema. 16 óra alatt sok velük a munka. Csak egy példát nek saját speciális tanintézete van, égbolt csodálatos összharmóniája. végez el olyan bonyolult számolást-, erre vonatkozólag: egy 2 méteres át- ahol biztosítják az új szakmunkás a völgykatlanban fekvő Jéna amit egy tapasztalt optikai matema- mérőjű lencsét olvasztott állapotából utánpótlást. //j_ hírneve kitört a hegyek kötikus csak 120 nap alatt old meg. A kerek egy esztendeig kell fokozato- A Zeiss Művekben körülbelül 20 zül, s az egész világem i#A jénai csillagvizsgáló. csak üzemmé, hanem az optikatudomány központjává fejlesztette. Szinte lehetetlen felsorolni azt a rengeteg optikai berendezést, amit itt gyártanak. Csupán egy-két jelentő- re, 90.000 szelén-egyenirányítóra és üveget kapnak belőle. Ezután kerül ország egyik legvirágzóbb gyára ez berendezés felépítéséhez 17.000 relé- san hűteni, míg kellő szilárdságú ezer ember keresi kenyerét. Német- mértté vált. (Folytatjuk.)
