Észak-Magyarország, 1958. június (14. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-07 / 133. szám

zombat, 1958. június 7. Szakszervezeti aktivaülés Diósgyőrött HASZNOS, ELŐREMUTATÓ ta­nácskozásra gyűltek össze csütörtö­kön délután a Bartók Béla Művelő­dési Házban a Lenin Kohászati Mü­vek szakszervezeti vezetői és akti- vái. A tanácskozáson megjelent So­mogyi Miklós elvtárs, a Központi Bizottság tagja, a SZOT elnöke, je­len volt Prieszol József elvtárs, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára és Nemes­kéri János elvtárs, a Lenin Kohá­szati Művek pártbizottságának első titkára. A bevezető előadást Solti András elvtárs, a gyár üzemi bizott­ságának elnöke tartotta meg. Érté­kelte a szakszervezetben eddig vég­zett munkát, beszélt a hibákról, a nehézségekről. Előadását a hozzászó­lók értékes észrevételekkel, javas­latokkal egészítették ki. A felszólalók közül első helyen kell említeni Kucsinai elvtársnak, a nagykovácsműhely üzemi bizottsága elnökének mondanivalóját, aki több észrevételt tett az üzem és a szak- szervezet életére vonatkozóan és egynéhány javaslatról is szólt. El­mondotta például, hogy a védőkesz­tyűk Budapestről érkeznek, viszont nem megfelelők, gyakran át kell alakítani. Azt javasolta, hogy a bőr­kesztyűket itt helyben, a Lenin Kohá­szati Művek szíjgyártó műhelyében készítsék el, mert akkor a megadott méretre lehet megcsinálni. Ezzel je­lentős anyagmegtakarítás érhető el. Szólt a munkaverseny helyzetéről is. Hangsúlyozta: „Igyekezzünk megsza­badulni a bürokratikus vonásoktól. Nem célunk a sok papírmunka, a lé­nyeg, hogy a verseny élénk, eleven legyen. TÖBBEN SZOVATETTÉK: helyre kell állítani a bizalmiak tekinté­lyét. A szavakból kicsendült, hogy ez elsősorban a bizalmiakon múlik. Persze a felsőbb Vezetés segítsége szükséges ehhez. Régen vajúdó probléma a gyár­ban a párt-, a szakszervezet és az üzemvezetők közötti viszony kérdé­se. A helyzet ugyanis az, hogy ez a három szerv nem mindig halad egy vágányon, holott a helyes dolog az lenne, ha közösen, együtt, egyaka- rattal intézkednének ügyekben, és problémák megoldásában. Erre csak egyetlen példa: az energia gyárrész­legnél a napokban az egyik munka­helyről 50 fillért levettek a munká­sok órabéréből azzal, hogy azt másik munkahelyen használják fel. De ho­gyan csinálták? Ügy, hogy az üzem vezetősége meg sem kérdezte a párt­os szakszervezetet, egyetért-e az in­tézkedéssel, vagy sem. Csupán a pa­pírt vitték el hozzájuk aláírni. Ez a módszer bürokratikus és nem he­lyénvaló. A Szaktanács elnökének látogatása Özdon Somogyi Miklós elvtársi, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szaktanács elnöke csütörtököm láto­gatásit tett az Ózdi Kohászati Üze­mekben. Horváth Károly igazgató és Kőhalmi Imire, a nagyüzemi pártbi­zottság titkárának társaságában el­beszélgetett az acélmű és a kohó dol­gozóival. Délután résztvett a szak­szervezeti nagyaktíván, ahol VálÓczi Elek, az üzemi bizottság elnöke be­számolt az üzemekben végzett szak­szervezeti munka alakulásáról, a szakszervezet XIX. kongresszusa után. A beszámolót követően Somogyi Miklós elvtárs válaszolt a dolgozók kérdéseire. Többek között beszélt a nyugdíjproblémáiról, a melegüzemi karbantartó és a műszakiak pótsza­badságáról. Ózd város kereskedelmi ellátottságáról, szociális, kulturális és sportíhelyzetéről.-000­A Földművelésügyi Minisztérium felhívása A Földművelésügyi Minisztérium a növénytermesztés helyzetéről leg­utóbb kiadott jelentésében a többi között felhívja a termelők figyelmét: törekedjenek a másodvetésben minél több silókukoricát s rövid tenyész­idejű kukoricát termelni. Azokon a területeken, ahol a termelőik és a szakemberek megítélése szerint az aszályos időjárás miatt megfelelő ter­més nem várható, sürgősen pótolják a vetést (kölessel, muharral, rövid tenyészidejű kukoricával stb.). Az F. M. a tanácsok útján biztosította, hogy a vetések pótlására, továbbá a másodvetéshez szükséges vetőmagot a termelők készpénz, illetve csere ellenében megkaphassák. Elutaztak a fővárosba Borsod megye békeküldöttei Borsod megyében — a népek ba­rátsága hónapjában — több mint 600 békegyűlést, számos határtalálkozót és tanyázó-estét tartottak a békebi­zottságok. Az ünnepi hónap egyik kiemelkedő eseménye a megyei bé­kekonferencia volt, ahol megválasz­tották az V. magyar békekongresz- szus küldötteit. A békeküldöttek ma reggel utaz­tak a fővárosba. A 29 küldött elviszi a kongresszusra Borsod dolgos népé­nek üzenetét, ajándékait. A mezőkö­vesdi asszonyok matyó rózsákkal hímzett párnát, népviseletbe öltöz­tetett babákat, a hollóházaiak pedig gyáruk remekét: egy békegalam­bokkal díszített félméter magas por­celánvázát küldtek a nagy találkozó­ra. A járások díszes kötésű békeal­bumait — amelyeknek fehér lapjain csaknem 200 ezer borsodi dolgozó kö­vetelte aláírásával az atomrobbantá­si kísérletek és a nukleáris fegyve­rek gyártásának beszüntetését — szintén felküldik a kongresszusra. Sok szó esett a befejezetlen beru­házásokról, ami még mindig megta­lálható a gyárban. Máról-holnapra ezt sem lehet megoldani. Csak lé- pésről-lépésre, úgy, aho-gy azt az or­szág gazdasági helyzete engedi. Nem is lehet felölelni a széleskörű vitának minden mozzanatát, erre nincs mód és lehetőség. A jelenlé­vők mindegyike, aki felszólalt, saját üzeme problémáit hozta el ide és tár­ta az aktívaülés elé. Mi tagadás, itt- ott túlzásokba estek — noha jóhi­szeműen. A KÉRDÉSEKRE Somogyi elv­társ részletesen, mindenre kiterjedő választ adott. Többek között arról szólt, hogy Diósgyőr nem mostoha gyermeke az országnak. Az is igaz, hogy itt sem fenékig tejfel a világ. Egy és más dolog azonban itt is tör­tént. Nem szabad elfelejteni, hogy Diósgyőrnek megvan a maga fontos­sága és jelentősége az ország gazda­sági életében. Az sem vitatható, hogy Diósgyőr ellátottsága megfelelő. Igen figyelemreméltó, és hasznos tanácsot adott, hogy nem lehet az országot csak szívvel vagy csak értelemmel nevelni. Együtt kell venni mind a kettőt. A továbbiakban azt mondot­ta: — Felvetődött a nyugdíj-probléma is. Igaz, könnyű lenne arra törvényt kiadni, hogy rendezni kell a nyugdí­jakat Azonban gondolkozni is kell. /an ebben az országban árualap is. Ha több pénzt adunk ki, ahhoz vá­sárlóerő is kell legyen. Jelenleg egyik legfontosabb problémánk a nyugdíjkérdés megoldása és a mun­kaidő lerövidítése. Ahhoz, hogy a mi társadalmi rend­szerünk be tudja bizonyítani maga- sabbrendűségét, szükséges az egy főre eső termelési érték állandó nö­velése; ahhoz, hogy növekedjen a termelékenység, nagy erőfeszítése­ket kell tennünk a géppark felújítá­sára. Vajon a jelenlegi gépparkkal ki tudnánk-e állni a versenyt? Bizo­nyos árucikkeket külföldön már nem vesznek át tőlünk, mert idejét múlta, nem korszerű. Tehát géppar­kunk átszervezéséről is gondoskodni kell, ami szintén nagy erőfeszítése­ket követel. A jelenlegi életszínvonalat — mondotta — minden körülmények között tartani akarjuk. Ehhez termé­szetesen keményen kell dolgoznunk, körültekintően kell megszerveznünk a munkát. Ezek után több olyan gyakorlati kérdésre adott választ, amelyek ál­landóan foglalkoztatják a gyár dol­gozóit. Egy felszólaló például arról beszélt, hogy az évvégi nyereségré­szesedésnek ne a hatvan, hanem a negyven százalékából vonják le a jutalomösszeget, amit a kiváló dol­gozóik között osztanának szét. Ter­mészetesen ezzel egyetérteni nem le­het, miután a nyereségrészesedés megteremtéséhez a legtöbbet a kiváló dolgozók adják. Szólt még ezután arról, hogy rö­videsen megjelenik az új munkatör­vénykönyv, intézkednek afelől is, hogy a terveket az üzemek mindig időben kapják meg, hogy kellő ka­pacitással lássanak munkához. MINDENT EGYBEVETVE, a Le­nin Kohászati Művek szakszervezeti nagyaktivája hasznos és előremutató \Tolt. Sok, eddig tisztázatlan kérdésre adott választ. A magyar szerelők meg júliusban befejezik az új Niíus~bid építéséi Az egyiptomi államvasutak még 1955- ben pályázatot hirdettek a he- luáinii vasúti és közforgalmi híd épí­tésére, valamint tervezésére. Ti­zenhat ország világhírű cégjei küldték el versenypályázatukat Egyiptomba, a megrendelők Magyar- ország' terveit találták a legcélsze­rűbbnek. A magyar külkereskedelem a Közlekedési Építő Vállalatot bízta meg, hogy kezdje meg Kairótól 36 kilométerre a nílusi híd építkezését. 1956- ban a Nílus két partján megin­dultak az építkezések. A napokban érkezett egyiptomi jelentések szeriir. a 812 méter hosszú, 12 méter sízéles közúti vasúti híd már ott büszkélke­dik a Nílus felett, A híd építésében nagy szerepet vállaltak magukra a MÁVAG szerelői és a győri Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár dolgozó ahol a híd alkatrészeinek nagy részé ■készítették. A hidat július 23-án átadják ren • deltetéséneki kvenhint 300 egyiptomi és szíriai ösztöndíjas tanul majd a szovfetunióban Kamal ed Din Husszein, az Egye­sült Arab Köztársaság közoktatás- ügyi minisztere nyilatkozott az általa vezetett közoktatásügyi küldöttség­nek a Szovjetunióban tett látogatásá­ról. A nyilatkozat kifejti, hogy a kül­döttség látogatása előmozdította az Egyesült Arab Köztársaság és a Szovjetunió -kulturális együttműkö­désének kiszélesítését. Az Egyesült Arab Köztársaság évenikint 300 diá­kot és tudományos dolgozót íküld a Szovjetunióba. Ezek szovjet egyete­meken, tudományos intézetekben és központokban tanulnak és tudomá­nyos képesítést kapnak. A Szovjet­unió egyetemi és középiskolai taná­rokat, valamint tudományos dolgozó­kat küld az egyiptomi egyetemekre és tudományos intézetekbe. Szovjet diákok is érkeznek aiz Egyesült Araft Köztársaság'ba, y.tU--------­T izejkétlanlermgs iskola építésit kezdik meg Mísío c egyik uj lakótelepén Az ország második városában, Mis­kolcon az iskolák többségében két- hároim műszakban tanítanak a peda­gógusok. A nevelők munkájának megkönnyítésére az idén a városi tanács 800 ezer forintot fordít a be­rendezések és a szertári felszerelések pótlására, korszerűsítésére. A tan­teremhiány csökkentésére pedig új iskoláikat építenek. így például a vá­ros külterületén, Tapolcán több mint 2 millió forintos beruházással új 5 tantermes iskola épül. A Mallnov- szkij úti általános iskolát — amely­ben csa:knem 1500 gyermek tanul — három és félmillió forintos költség' gél bővítik. A négy új tanterem mei lett gépesített konyhát és tornater­met is építenek. A jól felszereli konyhában számos iskola és napközi otthon részére főznek majd ízletes ebédet. A konyha őszre elkészül, a tornatermet pedig jövőre adják át Ezenkívül ebben az évben még 15 tantermes iskola építését kezdik meg. a MalitnovszMj úti új lakótelepen. A 10 millió forintos munkáiból az év végéig csaknem egymillió forint ér­tékűt végeznek el az épí tők. TECHNIKAI mózaik .v.v.vw.v.v.v.v »ZOVJET KATAPULT VADÁSZGÉP A korszerű lóglökéses vadászgépek, nek több kilométer hosszú kifutó­pályára van szükségük fel- és leszál­láshoz. Az amerikai F—-104. gép pél­dául csak háromkilométeres beton- pályáról tud felszállni. Szovjet ter­vezők gépkocsira szerelt katapul't- szerkezetet próbáltak ikii. Az erősen lerögzített gépkocsiról nagy erejű ra­kéták indítják a gépet. A MÍG—19. típusú gépipel sikeres kata.puit-kíBér­leteket végeztek. Régebben, a heli­kopterek feltalálása előtt hajóikról víznyomású katapult-szerkezettel rö­pítették fel a felderítő-, posta- stb. repülőgépet. BÜVÁRHAJÓ-VADASZAT Szakértők szerint veszedelmes ten- geralattjáré-elhárí tóeszközt találtak fel. Repülőgépről bójákat dobnak a tengerbe. A bójában érzékeny mik­rofon van, amely messziről felveszi a csavarzörejt és rádión azonnal to­vábbítja az elhárítóhajók és repülő­gépek felé. A hajók vízibombával, repülők vízirakétával küzdenek a megtalált búvárhajó ellen. Olyan be­rendezés is van, amely mágneses me­zőt létesít a vízben és a búvárba jó vas teste torzítja a mágnesmezőt és ezzel lehetővé teszi a hajó helyzeté­nek megállapítását — írja a Popular Mechanics című amerikai folyóirat. A KUJBISEVI VIZIERŐMÜ VEZÉRLÉSE A Kujbisevben felépült hatalmas vízierőművet Moszkvából irányítják távvezérlő berendezésekkel. A kap­csoló stb. berendezésekben mintegy 11.500 relé működik s a beépített ká­belek hossza 500 kilométer. A VILÁG LEGNAGYOBB TOLÓLÉTRAJA Egy nyugat-inémetorszégi tűaol'to- szergyár amerikai rendelésre elkészí­tette a világ legnagyobb tolólétráját. Hatvankét méter magasra lehet ki­tolni. A csővezetőnek nem kell vé- gigkúszm a létrán, felvonókosara vám, amely mint egy lift emeli a ma­gasba a tűzoltót. Tegyük közkinccsé a pártmunka tapasztalatait A PART POLITIKÁJÁNAK meg­valósításáért folytatott küzdelem el­ső soraiban harcolnak a kommunis­ták, a pártmunkások ezrei, tízezrei. Mindenütt ott vannak: az üzemek­ben, bányákban, falvakban, labora­tóriumokban, hivatalokban és az in­tézményekben. Az ő apró tetteik se­gítségével, a pártmunka hétköznap­jaiban válik valóra a párt politikája. De a sikerek nem születnek könnyen. Sok nehézséget kell leküzdendők az előrehaladás útján. Ismeretes, hogy az országos pártértekezlet óta új fo­lyamatok bontakoznak ki pártunk­ban, gazdasági- és közéletünkben. Nem gyorsan és nem könnyén. Gyakran ellentmondásosan. Olykor a marxizmus—lenimizmus szellemétől idegen nézetek és gyakorlat ellen kell kiizdenünk. Esetenként elavult szokások és módszerek kötelékei is visszahúznak bennünket. További célkitűzéseink megoldása: a sikerek biztosítása, az akadálvok leküzdése, a párt helyes politikája mellett elsősorban a pártmunkások­tól fücg. S mindez nagy igényekkel jár. Túlzás nélkül mondhatjuk: a pártmunka — szakmunka! Irányí­tani, szervezni, mozgósítani, eszmei és nevelő munkát végezni az adott területen sokoldalú munkát, hozzá­értést igényel. A pártmunka hétköz­napjain, a párt politikájának meg­valósításán munkálkodva formáló­dik az új, a fejekben és az erköl­csökben, a magatartásban és a mód­szerekben egyaránt. Ezt az utat ismertetni, eevengetm, * ha kell, védelmezni, közkinccsé tenni: a mi lapunknak is egyik fon­tos és szívesen vállalt kötelessége. A kommunista sajtó a nép sajtója, az országépítés és a pártmunka fellen­dítésének segítő eszköze — fegyve­re. E feladatnak kíván hatékonyab­ban eleget tenni lapunk, az Észak­ma gyarország, amikor egyre nagyobb teret, biztosít a kommunistáknak, pártmunkásoknak, állami és tömeg­szervezeti aktivistáknak, az önzet­len társadalmi munkásoknak: mind­azoknak, akik kedvet éreznek a toll- forgatás’hoz. E cikk keretében min­denekelőtt az első vonalbeli harco­sokhoz, a pártmunkásokhoz fordu­lunk: írjanak a lap hasábjain. A kommunisták ezúton is nyújtsanak segítséget pártunk megyei lapja szerkesztőségének, segítsék még élőb­bé. elevenebbé tenni az újságot. ELSŐSORBAN AZ ALAPSZER­VEZETEKBEN folyó pártmunka kérdéseivel szeretnénk bővebben foglalkozni, tekintve, hogy a párt politikájának végrehajtása végső so­ron itt dől el. Ennek érdekében kér­jük az üzemekben, a bánvákban, a •’vakban és a lakókörzetekben, a közlekedés, a kereskedelem és egyéb intézmények területén dolgozó párt­szervezeték vezetőit és a pártmun­kásokat, a tanácsokban és a tömeg- szervezetekben dolgozó aktivistákat: közöljék, írják meg észrevételeiket, a pártmunkával kapcsolatos élmé­nyeiket, de kérdéseiket és problé­máikat is. A közérdeklődésre szá- mottartó írásaiknak minden esetben helyt adunk lapunk hasábjain, s kér­déseikre válaszolunk. Külön kérjük a pártbizottságok vezetőit, munka­társait, akik gazdag tapasztalatokkal rendelkeznék, írjanak nekünk az a Lapszervezetek munkájáról, tevé­kenységéről. ÍRJANAK a SIKEREKRŐL, a hi­bákról és a bajokról s arról, hogy az alapszervezetek kommunistái ho­gyan birkóznak meg a nehézségek­kel. írják meg a nem függetlenített pártmunkások, hogy a nehéz napi munka mellett hogyan végzik fele­lősségteljes pártmunkájukat a tervek teljesítéséért, a párt határozatainak végrehajtásáért; értik-e mindenütt a párt értelmiségi politikájának lénye­gét. Közérdeklődésre tartanak számot az olyan írások, amelyekből kiderül, hogy a korábbi, nem egy esetben káros, erőszakos szövetkezeti szer­vezés hetyett milyen új, célravezető módszerekkel támogatják falusi pártmunkásaink a parasztság szövet­kezeti mozgalmát. írjanak arról, ho­gyan harcolnak a pro teke ionizál us, a korrupció ellen, a társadalmi tu­lajdon védelméért és más káros je­lenségekkel szemben. írjanak arról, hogy a taggyűléseken, vezetőségi ülésen, pártnapon és termelési érte­kezleteken milyen célokat tűznék ki. s a pártmunka milyen eszközeivel, hogyan akarják segíteni azok meg­valósítását. írjanak eredményeikről, de necsafc a százalékokról, hanem főiképpen arról, hogy a sikereket mi­lyen szervezeti, politikai intézkedé­sek segítségével érték eh Milyen sze­repe van abban a pártszervezetnek, a kommunistáknak, a dolgozó töme­geknek. Pártmunkásaink írásaikban váljanak a közvélemény szószólóivá, írják meg, hogyan vélekednek a munkások, a parasztok, az értelmi­ségiek a pártról, a kormány intéz­kedéseiről. Erre megvan minden le­hetőségük. hiszen a tömegek között élnek, ők ismerik legjobban a mun­ka emberének érzéseit, gondolatát, akaratát, vagy vonakodását. Ne fél­jenek bátran feltárni a hibákat, ne­hézségeket. Tegyék közismertté a he­lyi tapasztalatokat, a jól dolgozó munkásokat. Ne feledjék; az elisme­rés lelkesít, a bíráló szó tanít. A pártmunkások tegyék mások számára is közismertté a pártmun­kában kialakult helyes módszereket, hogy másutt is hasznosíthassák azo­kat. A tapasztalatokból s a hibákból egyaránt okulnak az emberek. Ha szélesebb körben válnak közkinccsé a pártmunkában szerzett tapaszta­latok, több siker születik az egész építőmunkában. EZERNYI A PROBLÉMA, amely a napi pártmunka megoldása során feleletre vár. Feleljenek hát egy­másnak pártmunkásaink lapunk ha­sábjain. a számukra tervezett rovat­ban őszi ntén, szépítés és kertel és nélkül.. Csak az élet, a pártmunka valóságos lényeinek leírása adhat segítséget. Ne »kozmetikázzanak« se rózsaszínre, se feketére, mert ezzel csak önmagunkat ámítanánk. írá­saikban törekedjenek a konkrétság­ra. Legyen főcéljuk a tények elem­zése, a tapasztalatok tanulmányozá­sa, és helyes értékelése. Vonjanak le azokból bátran önálló következteté­seket. Ezzel kettős eredményt érnek el: megtanulják, hogy a jelensége­ket nemcsak szemlélni ' kell, hanem keresni az újat, az előrevivőt, s egy­ben a hasznos módszerekre is fel­hívják a figyelmet.. Ebben lesz Írá­saiknak egyik legnagyobb értéke.. Pártmunkásaink tanács- és tömeg- szervezeteink önzetlen társadalmi aktivistái, s mindazok, akik felelős­séget éreznek társadalmi haladá­sunkért, érezzék: kötelességük élni azzal a lehetőséggel, hogy lapunk hasábjain közel százezer ember előtt fejtsék ki véleményüket. Feltehető a kérdés: hogyan fejez­zék ki gondolataikat az írni szándé­kozók? Egyszerűen, mintha barát­jukkal, szomszédjukkal, vagy éppen csal ádtagjaikkal ismertetnék a té­nyeket. Egyszóval úgy, mintha' be­szélgetnének. írjanak bátran, rve tartson senkit vissza, ha írásaiban esetleg hiba van. Mert a lénj^eg a fontos. írjanak minél többet hétköz­napi tetteikről. SEGÍTSÉK LAPUNK ROVATÁT a hasznos módszerek tárházáÉA, a pártszervezetek muníkastilusánáfc ha­tékonyabb emelőjévé tenni. Szer­kesztőségünk nagv érdeklődései várja a tollforgató pártmunkások író«pif. °ü Lajos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents