Észak-Magyarország, 1958. június (14. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-06 / 132. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! fsmmrtmm A MAGSAK SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIV. évfolyam 132. szám Ara 50 filler 1958 június 6, péntek Nem alszik a lisztes molnár A termelékenység néhány elméleti és gyakorlati problémája Loptak, csaltak, sikkasztottak Levelezőink írják j Hruscsov válaszolt az atomleszerelésért küzdő mozgalom híveinek levelére Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke válaszolt arra a levélre, amelyet a londoni Walthamstow kerület atomleszerelésért küzdő szervezete intézett hozzá. A moszkvai lapok közük Hruscsov válaszának szövegét. Hruscsov egyebek között emlékeztet levelében arra, hogy a Szovjetunió március 1-től kezdve egyolda- lúlag megszüntetett mindenfajta atomfegyverkísérletet, s hangsúlyozza, hogy ez a lépés kifejezi a szovjet nép törekvését a pusztító atomháború veszélyének végleges elhárítására. Hogy az atomfegyver-kísérleteket megszüntetik-e világszerte, ez most már csakis Nagy-Britan- nia és az Egyesült Államok kormányaitól függ. Ezek a kormányok nem törődnek a népek követeléseivel, folytatják az atomfegyver-kísérleteket és ezzel bebizonyítják, hogy a jövőben is folytatni akarják az atomfegyverkezési hajszát. Az atomfegyver kísérletek megszüntetésének ellenőrzéséről szólva Hruscsov rámutat, a szovjet kormány hozzájárul az atomfegyver-kísérletek megszüntetésének nemzetközi ellenőrzéséhez, s nemzetközi ellenőrző állomások létesítéséhez, ahogyan ezt 1957 júniusában javasolta. Hruscsov hangsúlyozottan kijelenti; — Nézetünk szerint nem lesz ne héz megegyeznünk ennek az ellenőrzésnek konkrét megvalósításában, mihelyt Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kormányai is követik a Szovjetunió példáját és megszüntetik atomfegyver-kísérleteiket. — A szovjet kormány kész megpróbálni ezt az utat is, figyelembe- véve, hogy a nyugati hatalmak kijelentik: Tanulmányozni kell az atom- és hidrogénfegyver-kiserletek megszüntetésére vonatkozó nemzetközi egyezmény ellenőrzésével ösz- szefüggő műszaki részleteket: A Bolgár Kommunista Párt VII. kongresszusának szerda délelőtti ülése Szófia (TASZSZ) A Bolgár Kommunista Pórt VII. kongresszusának szerda délelőtti ülésén elsőnek Dmifcr Ganev, a párt központi bizottságának titkára és politikai bizottságának tagja szólalt fel. Részletesem fejtegette a párt ideológiai munkáját. Szólít az elért sikerekről, majd a mai revizionizmus gyökereiről és lényegéről beszélt. Kijelentette; — Pártunk évtizedeken át harcolt a revizionizmus ellen, bármely formában jelentkezett is az. kongresszusa és a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának áprilisi ülése óta, a 'központi bizottság és az egész párt ezen idő alatt mégis olyan jelentős munkát végzett, hogy ennek eredményeit máris érzik az ország dolgozói. A délelőtti ülés utolsó szónoka Sztajkov, a párt politikai bizottságának tagja, a Bolgár Hazafias Arc- vonal országos tanácsának elnöke volt. Mint megállapította, a Bolgár Kommunista Párt erejének, a nép körében élvezett hatalmas tekintélyének egyik fő forrása az, hogy erős, mély kapcsolatok fűzik a néptömeMost sem hátrál meg eme szent g^v a*** itatom es művészét sikeres, fejlő- vá,Jasztóiin^ 61.48 gssátóka.- oesere. ( A délelőtti ülésen Erich MückémP. Kubadinszki, a Bolgár Kommu-berger, a Klómét Szocialista Egysóg- mista Párt ruszei 'területi bizottságé- párt politikai bizottságának póttagja, rák első titkára megállapította, hogy Zénón Kliszko, a Lengjél Egyesült bár rövid idő telt ©1 az S2KP XX. Munkáspárt Központi Bizottságának A Bükk-liegység szépségei diákszakköri kiállításon Ebben az évben negyedszer rendezte meg hagyományos évvégi kiállítását az egri Dobó István általános gimnázium földrajzi és fotó szakköre. A Heves megye 30 közép- iskolás szakköre közül legjobb eredményeket felmutató kör negyven diáktagja Estók Bertalan tanár vezetésével olyan nagyszabású kiállítási anyagot dolgozott fel az idén, amelynek jelentős része a leendő Bükk-múzeumot gazdagítja majd. Háromszáz fénykép, 15 nagy gipszmodell, tablók, állatok, növények mutatjájc be a vadregényes Bükk szebbnéí-szebb festői tájait, jellegzetességeit. A politechnikai képzés eredményeit bizonyító, két nagy termet betöltő kiállítást az Egert felkereső turisták, iskolás kirándulók naponta százával látogatják. (MTI) A múlt évinél százezer kilométerrel több aratózsineget készített az idei szezonra a Szegedi Kenderfonógyár A Szegedi Kenderfonógyárban már a múlt év utolsó negyedében megkezdték a felkészülést az aratózsineg gyártására és azóta százezer kilométerrel többet készítettek belőle, mint az elmúlt esztendők hasonló időszakában. A laboratóriumban végzett rendszeres szakítószilárdságot mérő próbákon kiválónak bizonyultak a zsinegek. A gyárban az idén kísérletképpen, kisebb mennyiségben, hosszabbszálú kenderből vékonyabb, de a régihez hasonló erősségű arátózsineget is készítettek. Ha a gyakorlatban beválik, jövőre nagyobb mennyiségben gyártják, mert kevesebb nyersanyag kell hozzá. (MTI) titkára, Nicolea Ghausescu. a Román Munkáspárt Központi Bizottságának titkára és Fehér Lajos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága politikai bizottságának tagja üdvözölte a kongresszust. (MTI)-----------oOo----------A libanoni felkelők elutasították a kormánycsapatok ultimátumát Bagdad (Reuter) Bejrútiból Bagdadiba érkezett jelentések szerint azt állítják, hogy a libamöhi kormány páncélos csapatai befejezték a felkelők kezében lévő Balilibok városának és a környező falvaiknak bekerítését. A páncélos csapatok parancsnoka ultimátumot küldött a felkelőknek, hogy 24 óra alatt adják meg magukat, vagy bombázni fogják őket. Safari Ham- mada, volt parlamenti elnök, a mintegy négyezer felkelő vezére, elutasította az ultimátumot, s azzal fenyegetőzött, hogy újból megkezdik a harcot. Páncélos csapatokat küldtek a dél- übamomi Sidon kikötőbe is, valamint a környező városokiba, hogy leverjék a felkelőiket. Beirut központjában szerdán éjjel bomba robbant, 5 ember meghalt, 15 megsebesült. Az algíri gyarmatosító körök „végezni akarnak a rendszerrel“ A francia sajtó algíri beszámolóiban hírt ad a gyarmatosító körök akcióiról, amelyek hivatva voltak nyomást gyakorolni De Gaulle tábornokra. Az Európa 1. elnevezésű magán- rádió közölte, hogy egyes hírek szerint De Gaulle kíséretében Algériába érkezett két minisztert, a jobboldali független Jacquinot államminisztert, és a szocialista Lejeunet, a szaharai ügyek miniszterét bezárták az algériai minisztérium épületében egy irodahelyiségbe. A Paris Journal még határozottabb formában közli, hogy az ultráik egy csoportja a két minisztert bezárta az algériai minisztérium épületének egyik irodájába, az ajtót kulcsrazárták és a miniszterek csak akkor jöhettek elő, amikor vége volt az esti gyűlésnek. A lap szerint meg is fenyegették a két minisztert. Az Humanité hírt ad arról, hogy mielőtt De Gaulle tábornok a m<»g- hirdetett nagygyűlésen elmondta volna beszédét, az algíri közüdé- bizottság egyik tagja, Denis vette birtokába a mikrofont és kijelentette a fórumon- összegyűlt tömeg előtt; »Eltüntetjük az egész rendszert, és» az azt képviselő emberekét. Űj emberekkel akarjuk De Gaullet és egyedül De Gaullet akarjuk., Meg kell- értetnünk vele, ho<gy környezetében vannak olyan emberek, aikak nekünk nem tetszenek.« Danis De Gaulle-t, Salant és Majsisut éjtette. ,A tömegből kiáltozások hangzottak fél: »Es Soustelle?« Denis visszafordiHt a mikrofonhoz és belékiáltotta: -»Éljen Soustelle! Végezni kell. a gazemberekkel! Végezni kell a rendszerrel!« „Magyarázatok“ .De Gaulle beszédéhez De Gaulle tábornok környezetében „magyarázattal1’ szolgáltak beszédéhez. Az a kijelentése, hogy az algériaiak három hónapon belül éppen úgy fognak szavazni, mint a többi franciák, azt jelenti, hogy három hónapon belül megtartják a népszavazást a francia alkotmány kérdésében és Algéria 10 millió lakosa egységes választótestületben éppen úgy szavaz, mint az anyaországi franciák. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Algériában három hónapon belül képviselőválasztások vagy más választások lennének. - Egyébként az algériai megfigyelők és az Algériába érkezett újságírók egyöntetűen megállapítják, hogy a tábornok beszéde nem adott választ több kényes kérdésre. Nem szólt Soustelléről, nem beszélt arról, hogy milyen sors vár a közüdv-bizottságokra és végül nem nyilatkozott Algéria leendő státumáról, bár az algériai választásokkal kapcsolatban elmondott szavai arra engednek következtetni, hogy közeledik Algéria integrációjának gondolata felé. A francia sajtó az algériai helyzetről A csütörtöki párizsi sajtó oldalas beszámolókat közöl De Gaulle algíri látogatásáról, A - jobboldali lapok igyekeznek előtérbe állítaná a tömeg lelkesedését és felejthetetlennek, történelminek nevezik a szerdai nap eseményeit. A Paris Journal tudósítója szerint De Gaulle tábornok, amikor valaki Jacques Soustelle kinevezését követelte tőle, ezt válaszolta: »Algériai miniszter én vagyok. Ami Jacques Soustelle személyét illeti, majd meglátjuk. Nem lehet' egyszerre integrációt sürgetni és prokanzult követelni.« —* De Gaulle a gyarmatosítók tapsai közepette az ultrák nyelvén beszélt — mondja az Humanité vezércikke, — a következmények komolyak lehetnek nemcsak Algériában, hanem egész Észak-Afrikában. Reuter-tudósitó a csúcsértekezlet előkészítésének legújabb eseményeiről Jön a hortobágyi téglasajt A Hortobágy közepén elterülő borsóst állami gazdaság sajtgyárában naponta 5000 liternél is több tejet dolgoznak fel. A pusztai juhászoktól naponta érkező 3.500 liter juhtejből a hortobágyi juhturón és az ízletes gomolyán kívül különféle sajtokat készítenek. A közkedvelt Délibáb, Paranyica és füstölt sajt mellett az idén már hortobágyi téglasajt is készül. A két kiló súlyú, tégla alakú sajtot 10—14 napig érlelik a pincékben és utána adják fogyasztásra. (MTI)----Több mint négyezer úttörővezetőt képeznek ki A Magyar Úttörők Szövetségének központi táboraiban az idén többezer uttörővezetőt képeznek ki. Csillebércen a nyáron 2400 felnőtt csapat- és rajvezetőt, továbbá őrsvezetőnek 800 úttörőt képeznek ki. Hétfőn nyílt meg a szövetség másik nagy vezetőképző tábora Balatonszeme- sen, ahol az idén ezer ifjú rajvezető és 200 őrsvezető nyer kiképzést. (MTI) Londoni diplomáciai megfigyelők úgy vélekednek, hogy a csúcsértekezlet sikeréért tett keleti és nyugati lépések az egyhelyben topogás bizonyos időszaka után ismét sűrűbbé váltak. Ugyanakkor kezd az a vélemény kialakulni, hogy az oroszok az Egyesült Államokkal folytatandó közvetlen kétoldalú tárgyalások lehetőségének megteremtése végett dolgoznak. Diplomáciai megfigyelőik az alábbi fejleményekkel támaszják alá azt a véleményüket, hogy haladás történt a csúcsértekezlet előkészítésében: Gromiko szovjet külügyminiszter megbeszélést folytatott az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország moszkvai nagykövetével. Folyamatban van tehát a Kelet és a Nyugat közös megállapodásával kidolgozott eljárás. A varsói szerződés tagállamainak május 24-i moszkvai nyilatkozatából kitűnik, hogy a Szovjetunió szeretné, ha a következő kérdéseket vitatnak meg a kormányfői értekezleten: A nukleáris kísérletek eloltása, az atommentes övezet létesítése Közép-Európában. Megnemtámadási szerződés a NATO és a varsói szerződés tagállamai között, a Németországban állomásozó külföldi csapatok létszámának csökkentése, rendszabályok egy esetleges meglepetésszerű támadás megakadályozására: a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok kibővítése; a »propagandáká'ború« megszüntetése; a közép-keleti feszültség enyhítésének módozatai: a világűr katonai célokra való felhasználásának megtiltása, azzal a feltétellel, hogy félszámolják a külföldi katonai támaszpontokat, a német békeszerződés, végül az országok kulturális és egyéb kapcsolatainak fejlesztése. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió — úgy látszik — hamarosan megállapodásra jut, hogy június második felében — valószínűleg Genfben — szakértői tárgyalások kezdődnek a nukleáris kísérletek megszüntetése ellenőrzésének módozatairól. Az ezzel kapcsolatos amerikai— szovjet jegyzékváltósból magától értetődik, hogy Nagy-Britannia és más országok is résztvemnének ezeken a szakértői tárgyalásokon. Diplomáciai megfigyelők felteszik a kérdést, vajon a Szovjetunió azt a gyakorlatot akarja-e bevezetni, hogy a fontos tárgyalások és döntések végső fokon közvetlenül a Szovjetunió és az Egyesült Államok részvételével kerüljenek lebonyolításra, illetve meghozatalra. Az egyik vélemény szerint Hruscsov azt szeretné, ha közvetlen, kétoldalú csúcsértekezlet jönne létre közte és Eisenhower elnök között. Megfigyelők hangozitatják, hogy az angol vezetők érzékenyen reagálnak minden ilyen lehetőségre és nem helyeselnék a közvetlen szovjet—amerikai tárgyalásokért. (MTI) Brutális »nem«-et mondtak a Búr-* giba és a marokkói király általi kifejezett reménységekre. Olyan »nem« ez, amelyet a határincidensek ‘és a legutóbbi remadai incidensek ösa!^; súlyosbítalak. Uj ‘ ürügyet ad éz ta »nem«- azoknak, akik Washingtori- ban csupán a kedvező alkalmat várják, hogy beavatkozzanak az északafrikai ügyekbe. A nemzet érdeke azt követeli, hogy a franciák bontakoztassák ki akcióikat az algériai békéért, mert ez elválaszthatatlan a köztársaság ügyétől. * Az algériai nemzeti felszaibadítási front szóvivője Kairóban kijelentette, hogy az FLN erélyesen visszautasítja De Gaulle ajánlatait. Teljes függetlenséget akarunk, s nem mást — mondotta. Fenhet Abbas, az algériai nemzeti felszabadítási front egyik vezetője - nyilatkózatot adott De Gaulle algíri beszédéről. »Charles De Gaulle az algíri kormányzósági palota erkélyéről az integrációról beszélt — mondotta töi>* bek között. De vajon mit jelent az, hogy egy ember „integrált?” Mindenesetre azt, hogy nem szabad ember, már csak azért sem, mert nincs otthon. Az algériaiak nem lehetnek franr ciák, mert tudják, hogy eddig sem lehettek azzá és mert négy év óta becsülettel harcolnák azért, hogy algériaiak lehessenek. Egyébként sokkal egyszerűbb valódi algériainak,- mint francia állampolgárnak lenni. — Ha a francia származású algériaiak őszinték, akkor miért nem csatlakoznak az Algériai Köztársasághoz, a mindenki számára azonos algériai hazához? Sokkal könnyebb háromszázezer európai származású algériai és tíz millió algériai együtt- élését biztosítani a szabad Algériában, mint tíz millió muzulmánt beolvasztani Franciaországba, amely idegen marad számukra. Mi Algériában vagyunk és nem Franciaországban... A franciák Németország szemére vetik, hogy germanizálni akarta Lengyelországot és Elzász-Lotharin- giát. Miért nem illetik Önmagukat ugyanezzel a szemrehányással. amikor Algéria elfranciasí- tására törekszenek? — Nemcsak Franciaországgal alkarunk szakítani, hanem a francia gyarmati rendszer minden formaijával. — Ha végetérnek az algériai ünnepségek, s kialusznak a lampionok, az algériai probléma épiperrúgy fenn fog állni, mint annak előtte. (MTI)'
