Észak-Magyarország, 1958. június (14. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-06 / 132. szám
2 ÉSZAKMAGYARORSZÁ Péntek, 1958. Junlua 6. Több külföldi filmujdonság a harmadik negyedévben 'Á MOZGÖKÉPÜZEMI VÁLLALATNÁL a harmadik negyedév Soilrnú j dóns á gairól tájékoztatták az 8MTI munkatársát. — Júliusiban, augusztusban és Bzeptemberiben több külföldi film jelenik meg a mozik vásznán: köztük hét szovjet, öt csehszlovák, három-három amerikai, illetve olasz, ttóét-fcét NDK, jugoszláv, francia és angol, valamint egy-egy. lengyel, román, spanyol és svéd. Az új filmek közül tizenegy, színes: hetet pedig ínagyarra szinkronizált ak. — A harmadik negyedév új szovjet filmjei közül az Ég és a föld között címűt Ribakov, a hazánkban sikerrel játszott 306-cs ügy rendezője készítette. A film az úgynevezett berepülő pilóták életét mutatja be. A női főszerepet Ludmilla Sagalova alakítja. Az Amiről az utca beszél című színes szovjet film egy fiatal rendőr kalandjait örökítette meg. Komsztantyiin Fégyin hazánkban is ismert egyik regényéből készült az Első örömök című színes szovjet filmalkotás, amelynek főszerepében ooo-------------------------Budapestre érkezett a Lengyel Nemzeti Egységfront küldöttsége Ä Hazafias Népfront meghívására fí népek barátsága hónapja alkal- tnából csütörtökön délelőtt Budapestre érkezett a Lengyel Nemzeti Egységfront küldöttsége. A delegáció vezetője Marian Jaworski szejm képviselő, a Lengyel Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöké. Tagjai; Stanislaw Osinsiki szejm képviselő, a nemzeti egységfront varsói bizottságának elnöke és Sta- 'iuslaw Romanovsziki Zielona Gora megyei egységfront bizottság elnöke. A küldöttség fogadtatására a Ferihegyi repülőtéren megjelentek Vass Istvánné és Szatmári Nagy Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkárai, a népfroht több más vezető munkatársa, valamint Ignacy Krzemin, a budapesti lengyel nagykövetség első titkára. A vendégeket Szatmári Nagy Imre üdvözölte, szavaira Maria Jaworski válaszolt. Tolmácsolta a Lengyel Nemzeti Egységfront üdvözletét és azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a delegáció magyarországi látogatása hozzájárul a két testvérnép kapcsolatainak! további szilárdításához. (MTI)-oooNehru sajtóértekezlete Nehru indiai miniszterelnök szercián sajtóértekezletet tartott. Kijelentette,' hogy India hajlandó részt venni a nukleáris fegyverkisérleték megszüntetéséneik ellenőrzése ügyéiben megtartandó szakértői értekezleten, ha . India segítséget nyújthat ezen-a területen és ha a fő tárgyaló felek kívánják India részvételét. , Nehru hangsúlyozta, hogy az indonéziai és libanoni konfliktust külső beavatkozás nélkül, maguknak a népeknek kell megoldaniok. Nehru nem volt hajlandó megjegyzést fűzni a franciaországi helyzethez. Mindamellett hangsúlyozta: India különösen érdekelt abban, hogy Algéria kivívja függetlenségét. (MTI)-oooHa nincs építőanyag a TÜZÉP-nél, közvetlenül az anyagellátó vállalathoz fordulhatnak a családiház építők * ;; Az^pitesügyi Mhiszterium anyag- ’lellátasi igazgatósága a tetőfedő anyagok kivételével minden egyéb építő- anyagszükségletet korlátlanul és folyamatosan 3d. tud elégíteni. Mégis elég sűrűn előfordul, hogy a TÜZEP- •nél és a -földműyesszövetkezeteknél bem lehet kapni cementet, esetleg más építőanyagot,, vagy ezek az anyagok csak korlátolt mértékben »szerezhetők be. Ennek oka nem az anyaghiány, hanem egyik-másik telepvezető .túlzott óvatossága. Ilyen esetben a leghelyesebb, aha a • családiházépítők közvetlenül az É. M. Építőanyagellátó és Értékesítő Vállalathoz (Budapest, V. kerület, Kossuth Lajos tér 4.) fordulnak. A vállalat az országos kereskedelmi felügyelet szerveivel egyetértésben azonnal gondoskodik megfelelő készletek szállításáról. Ha valamely község tanácsa betonjárda, vagy egyéb cementigényes építőprogramját a múltban cementhiány miatt ném tudta végrehajtani, cementmegrendelését az É. M. Anlageliátási .és Értékesítési Igazgatóságához (Budapest, V. kerület, Kossuth Lajos tér 4.) juttassák el. Róza Makaganovát láthatja a közönség. Az Első örömök című film folytatását ugyancsak a harmadik negyedévben mutatják be, Rendkívüli nyál* címmel. A Tizenkettedik órában című alkotás a fiatalok pálya- választásáról és nevelésének kérdéseiről szól. A film főszereplőjét, az érettségiző diákot Haritonov, a nálunk is jól ismert szovjet színész alaki tia. — A szélesvásznú mozik tűzik műsorra a Fejedelem bajnoka című szovjet filmet, amelynek főhősét, á legendáshírű Ilja Muromecet, Borisz Andrejev személyesíti meg. Bemutatják a Csendes Don trilógia első részét. A monumentális filmalkotást Szergej Geraszimov rendezte, Ak- szinya szerepét Jelenia Bisztrickaja, Grigorij Meljenovét pedig, Pjotr Glebov játssza. — A HARMADIK negyedévben Nazim Hikmet: Legenda a szerelemről c. drámájának csehszlovák—bolgár filmváltozatát is megismerheti a közönség. Műsorra tűzik a Svejk második . részét és a Bomba című filmalkotást, amely arról szól, hogy á váratlan veszélyben hogyan mutatkozik meg az emberek igazi énje. A Hamis levél című film mai témájú. Bemutatják még a Világ teremtése című csehszlovák filmet, amely hazánkban is jól ismert francia rajzoló, Jean Effel. karikatúráinak felhasználásával készült. — Az amerikai filmek közül a Rónáéi vakáció és a Kopogd le a fán című vígjátékot tűzik műsorra. A Chaplin parádé című amerikai összeállítás pedig, a nagy nevettető régebbi filmjeiből mutat be részleteket. Az olasz filmgyártást a Szerelem és a fecsegés című film képviseli, amelynek forgatókönyvét Zavaf- tini írta, rendezője Blasetti. A főszerepet Vittorio .de-Sica játssza. Ugyancsak olasz film a Régi idők mozija című alkotás, amely a film őskorának derűs története. Bemutatják az Országúton (La strada) című, világsikert. aratott és a filmfesztiválokon több díjat nyert olasz filmét is. Ennek rendezője Fellini, a nőd a főszereplő Giulietta Massina. —1 A francia filmek közül A ki rály asszony lovagja című, Victor Hugo dráma filmváltozatát Jean Ma- rais-val a főszerepben,, az Átkelés Párizson magyarul beszélő francia filmben pedig Jean Gabint láthatja ismét a közönség.-— Az angol filmgyártást a Bectörő az albérlőm című .vígjáték-és1 Priestley Váratlan -vendég című színdarab-. jápaik filmváltozata képviseli. Alikét' jugoszláv filmújdonság közül a Bűn című,' Maupassant novellából, jugoszláv—nyugatnémet koprodukcióban, készült: A városi asszony című pedig egy mérnökiházaspár életének válságáról szól. — A harmadik negyedévben mutatják be A tett színhelye Berlin című bűnügyi és az Akkor Párizsban című ellenállási filmeket. DEFA- produikcióban. Műsorra tűzik még az Amatol úr kalapja című lengyel vígjátékot,’ a Gyermekkori szerelem miatt című svéd és A fekete arany című román filmeket. A Fő utca c. spanyol filmet Barden rendezte; a főszerepet Betsy Blair játssza, Kihez szeretnél hasonlítani? pl rdekes közvélemónyjkutatást végzett a, napokban megyénk gimnáziumi ifjúsága körében a Pedagógus Továbbképző Intézet. Ezúttal a másodikos, tehát 16—17 éves diákoknak tettek fel néhány kérdést, amelyekre írásban, név nélkül kellett válaszolniuk. Az első kérdés így hangzott: „Kihez szeretnél hasonlítani?” Magától értetődő, hogy más példaképet választottak maguknak a leányok és mást a fiúik. A leányok a magyar történelem jeles asszonyai közül legtöbben Zrínyi Ilonához szeretnének hasonlítani, s ezt „a haza, család és gyermekei iránti szeretettel” indokolják. Ugyanilyen érvekkel emelik ki Szilágyi Erzsébet alakját is. Többen Zójához, „a hős komszo- molista lányhoz” szeretnének hasonlítani, mert szerintük „legszebb erény a hazaszeretet”. A fiúk történelmünk nagyjai közül általában Petőfit, Kossuthot, Táncsicsot tekintik példaképüknek. Sokan Lenint választották, mert „ő a nép ügyéért harcolt és halt is meg”. Nem ritka az olyan felelet, amelyben az ifjúságnak a nevelők iránti szeretete nyilvánul meg. „Én öreg nevelőmhöz szeretnék hasonlítani — olvashatjuk az egyik helyen —, akinek évei ellenére is fia- tal maradt a lelke, jóságos és igazságos ...” Különösen a lányok között vannak sokan, akik tanárnőikhez szeretnének hasonlítani „kedves és okos tulajdonságaik miatt”. Egy másik kérdés szerint öt olyan hibát, vétséget kellett felsorolniuk a tanulóknak, amelyeket a legjobban elítélnek. A legtöbben a szülők iránti tiszteletlenséget tartják a legsúlyosabb vétségnek. Szinte kivétel nélkül minden feleletben ez kerül első helyre. A továbbiakban sűrűn szerepel a lopás, iszákosság, dohányzás, kötelességmulasztás., erkölcstelen élet, trágár beszéd, hazudozás; jampeceskedés, kétszínűség, hálátlanság, árulkodás, önzés. De akad másodikos fiú, aiki elítéli azokat lányokat, akik „már elsős korukban udvaroltatnak maguknak”. „Milyen pályán szeretnéd látni azokat, akiknek őszintén jót akarsz?” — hangzik a harmadik kérdés. ■ ' — ....—ooo A kinek én igazán jót akarok — írta az egyik diákfiú —, annak én qz orvosi pályát szánom.” De szintéi minden feleletben ugyanezt találjuk, vagyis az orvosi pálya a legnépszerűbb. Utána következik a pedagógus, aztán a gyógyszerész, ápolónői, mérnöki, ügyvédi. De felbukkan a színészi, filmrendezői, egy esetben az újságírói pálya is. Az indokolások szerint „az orvos és ápolónő tudásán val, gyöngédségével enyhíti^ és segíti elviselni a betegek fájdalmát „Elgondolásom szerint a pedagógus pálya a legszebb — írta egy leány—> mert nagyon sok öröme van a gyér■» mekekbea. Én is az szeretnék lenni”. Egy negyedik kérdés az előbbinek az ellenkezője felől érdeklődött, vagyis arról, hogy milyen pályán nem szeretnék látni a tanulók a legjobb barátjukat. A legtöbben a pilóta sorsát nem irígylik. „A bará- tómat lebeszélném a repülésről, mert ott mindig veszélyben van az ember”. Mások szerint. a vasutas pálya sem jó, mert „sok baleset érheti a vasu-> tast”. Vannak, akik úgy vélekednek, hogy „a gyenge szervezetnek ne menjenek bányába”. Kereskedőnek se szívesen látnák egyesek barátjukat, mert „az kihasználja a népet és drá-* gán adja az árut”. Megkerüli ugyan a konkrét feleletet, egyébként azonban okosan válaszol a feltett kérdésre az a tanuló, akinél ezt olvashatjuk: „Olyan pályán nem szívesen látnám a bará-1 tómat, amihez nem ért, s ahol nem állná meg a helyét. Mert az életben gyakran találhatunk olyanokat, akik nem értenek a munkájukhoz, nem teljesítik a kötelességüket. Ezek kárt okoznak a társadalomnak és ellenségei a hazának”. Ezek voltak a legérdekesebb kérdésék. A rájuk adott feleleteket ösz- szegyűjtötták és megküldték a Pedagógus Továbbképző Intézetbe, amelynek munkatársai feldolgozzák, az értékes tanulságokat levonják belőlük és a pedagógusok közkincsév«? teszik, hogy a tanárok még jobban, megismerhessék tanítványaik érdeklődési körét, érzelem- és gondolat- világát, s így még szebb eredményeket érhessenek el ne csak az oktatás, hanem a nevelés terén is. (h. j.) Ménesterelő farkaskutya A Mezőhegyes! Törzsállattenyésztő Állami Gazdaság méntelepén farkaskutyának merőiben szokatlan szolgálatot lát el egy kétéves német juhászkutya. Úgy tereli a tüzesvérű méncsikókat, akár a puli a nyájat, *-----------■ > - ooo » Hédi« hűséges munkatársa Szabó Ferenc és Rajos Lajos csikósoknak, akiket számtalanszor meg is oltalmaz a rakoncátlan mónesikók támadásától. (MTI) PATAKY DEZSŐ: MINDHALÁLIG A Mars-repülés reálissá válik Szedov akadémikus nyilatkozata* * NYUGATON ma nagyon sokat beszélnek . az Olyan mesterséges hold felépítéséről, amely embert is visz a'kozmikus űrire. Az Egyesült Államok hadügyminisztériumának szak- ' értői' úgy vélik, hogy 10 esztendő .múlva megépíthető az ilyen mesterséges hold. Ném akarok az időpontéról »yitázni, de .megmondom, hogy e mesterséges hold felrepítését a Kozmoszba, a biológiai kísérletek egész sorozata előzi meg. Lajka útja meg- •adta az első és igen fontos adatokat, iám.a földön kívüli élet problémája ágén sok rejtélyt tartalmaz. Teljesen ,|világos, hogy e rejtélyeket meg kell .oldani, mielőtt az ember eljut a .kozmikus űrbe. Szerintem e nagyszerű kisérlet fő- pkadályát nem a biológiai veszélyek, .hanem a mesterséges hold visszaho- isásánák bonyolult feladata képezi. iMa ez a legnehezebb probléma.. Még korai lenne megmondani, hogy folytatjuk a Kozmosz meghódítását azután, hogy a mesterséges holdak révén már alaposan megismertük 'á Kozmosz „kapuját” — a földi . atmoszféra határait. Ma már több tervet dolgoztak ki az űrhajó állomások létrehozására. Az űrhajók- ezeken az állomásokon kiegé- •szíthetik majd üzemanyagkészleteiket, s folytathatják útjukat. Nemrég még sok szakember úgy ■Vélte, hogy csupán atomhajtóművel fellátott rakétákkal lehet a Földről , -közvetlenül a bolygóközi űrire repülni; Meg kell mondanom, hogy a cakétatechn^a mai állapota lehetővé ..teszt í hogy a bolygóközi teret jatonírakéták nélkül is elérjük. Műszakilag- a bolygóközi repülések ma már reálisnak mondhatók. Sőt tovább megyek: a technika mai eredményéi alapján már most komolyan beszélhetünk arról, hogy rakétát küldjünk a Marsra. A HOLD ÉS A MARS kutatása* kozmikus rakéták segítségével lehetővé teszi egész sor olyan feladat megoldását, amely semmiféle más eszközökkel meg nem oldható. Van-e élet a Marson? E kérdésre már évtizedek óta igyekeznek feleletet adni, de a tudások aligha képesek az űrhajózás felhasználása nélkül vitathatatlan és egyöntetű feleletet adni e kérdésre. Úgy gondolom, hogy a mai ifjú nemzedék szemtanúja lesz a Mars titkai feltá- rásánák. Szerintem húsz esztendőn belül megvalósul a Mars-repülés. Barcelonában a legutóbbi nemzetközi űrhajózási kongresszuson a Hold „megrohamozásának” különféle terveit vitatták meg. Az egyik terv szerint rakéta útján hidrogén- bombákat kell fellőni a Holdra. A hí drogén bomba robbanása a Hold felületén az anyagok bizonyos részének elpárolgására vezetne. E fellob- banást a Földön szinképelemzéssel tanulmányozva meg lehet állapítani a Hold vegyi összetételét. A hidro- génbomba-robbanás azonban csupán igen rövid időre tenné lehetővé a felvillanás megfigyelését, mivel a Holdnak -nincs légköre. Ezenkívül a Hold színkép Regisztrálása nem egyszerű dolog. A hidrogénbomba robbanása következtében képződő kráter nem lenne olyan nagy, hogy optikai műszerekkel tanulmányozhatnánk. Úgy gondolom, hogy az emberek kiszállása a Holdon, amelyet sok fantasztikus regény oly aprólékosan leír, irreális. Arról nem is beszélve, hogy a Hold felületének felépítése a számunkra ismeretlen, gondolnunk kell arra, hogy a Hold hőmérséklete nappal 100—120 fokra emelkedik, éjszaka pedig körülbelül mínusz 160 fokra süllyed. Mindez lényegesen megnehezíti a Föld küldötteinek „’partraszállását” a Holdon. Sok országban ma igen érdekes munkálatok folynak különféle típusú kutató-rakéták és mesterséges holdak létrehozására. E munkálatok eredményei közé tartozik az amerikai mesterséges holdak felbocsátása. Meggyőződésem, hogy a legközelebbi időben az amerikai tudósok nagy méretű és Súlyú mesterséges holdakat is képesek felbocsátani, s ezáltal egész sor fontos kutatást végezni. AZ ŰRHAJÓZÁS problémáinak megoldásában, a Mars-repülés előkészítésében az embereknek Óriási kiadásokkal, a legkülönfélébb tudományágakban dolgozó szakemberek tudományos munkájának összehangolásával kell számölniok. Kétségtelen, hogy e problémák jóval hamarabb és 'teljesebben megoldást nyernének, há egyesítenék a különböző országok anyagi erőforrásait és a legszorosabb kapcsolatot hoznák létre á tudósok között. Az ilyen munka más területeken is jó példaként és alapul szolgálna az együttműködésre. Az űrhajózás és a rakétatechnika1 területén dolgozó tudósok ezzel nagymértékben hozzájárulnának a népek közötti béke megszilárdításához. Csak állok most szégyenülten, riadtan — s a papírost, mit arcom elé kaptam az újjaim ezer darabra tépik.; Kevés a szó tankok és bombák ellen! Egy villanás: a stroncium 90 a levegőeget is szétlöki. Csontunk porát a Nap szippantja föl,« Millió torkon zúgok egy kiáltást: hol vagy te Ész, te Lelkiismeret, hol bújsz te Szív, csont-abroncsok * megett?: Ti jöjjetek, elhantoít szenvedettek, élő tanúk, ott, Hirosima mellett, — roncsolt vének, rokkant asszonyok, elvetélt csöppek, hitvány magzatok. Te jöjj, kit tetvek ették három évig a dachaui drótsövény mögött, és te, kinek lába lerohadt térdig s most tüdejében gyilkos gőz zörög. Jöjjön mind, mind, aki látott füstokádott hullafoltos, borzadt arcot, piciny gyermek ágya mellett szuronnyal átdöfött mackót; aki hallott hörgő hangot, vérbecsuklót, húsbatépöt — mind induljon, mint a láva. Mert majd újra hallja bújva tompa órák remegését, és halomba hull a bomba szétszaggatva belet, gyomrot. Nem! ! ! Nincs ellenünk erő! önthetnek a gazok bombát, tankot, felvonulhatnak millió bitangok, mi is megyünk már bátran, hömpölyögve, — omlik a börtön s a bilincs összetörve — megyünk, megyünk az élet harcba állít: szeretni csak és gyűlölni — mindhalálig! ! J (Miskolc, 1958. jún. 4.)-ooev Mosziva — negyed évszázad múlva Ivan Zsoltovszkij, ismert moszkvai építőművész elkészítette a szovjet főváros városfejlesztési tervét. Ennek alapján a következő 20—25 év során a város központja — beleértve a Kremlt, a Vörösrteret, a Szverdlov- és a Dzesrzsinszkij-ter.et — történelmi és építészeti műemlékeket tartalmazó zöld övezetté változik. A kormányhivatalok a Kremlből Moszkva új, délnyugati kerületébe költöznek majd. A Kremlben pedig múzeumot rendeznek be. A terv egyik változata szerint a Nagyáruház, a Történelmi Múzeum és néhány más épület lebontásával csaknem kétszeresére bővítik a Vörös-tér területét. A Kremllel szemben parkot létesítenek és óriási tribünöket építőnek, amelyekről a vendégek végignézhetik a felvonulásokat. Szinpompás park alakul ki a Moszkvai Egyetem régi épülete, a Lenin Könyvtár és a Puskin Képző- művészeti Múzeum mellett is. E park folytatását „Keleti sugárút”- nak'‘nevezik majd, s ez a főútvonal köti össze a város központját a délnyugati kerülettel.-oooBeszéljenek a számok A Szovjet Tájékoztatási Iroda munkatársa a következő kérdéssel fordult a Szovjetunió Könyvkiadói Kamarájának egyik munkatársához: „A szovjet könyvkiadó vállalatok az elmúlt évek során milyen meny- nyiségben adták ki az ázsiai és az afrikai országok íróinak műveit?” A válasz így hangzott: „Beszéljenek a számok!” A Szovjetunióban 1918-tól 1957-ig — Indiai írók tollából 203 könyvet, 9,224.000 példányban, a Szovjetunió népeinek 24 nyelvén. — Kínai íróktól 445 könyvet, 22 millió 376 ezer példányban, a Szovjetunió népeinek 32 nyelvén. — Koreai íróktól 87 könyvet, 5.089.000 példányban, a Szovjetunió népeinek 20 nyelvén. — Japán íróktól 84 könyvet, 2.190.000 példányban, a Szovjetunió népeinek 13 nyelvén. — Arab íróktól 106 könyvet, 2 millió 908 ezer példányban, a Szovjetunió népeinek 27 nyelvén.
