Észak-Magyarország, 1958. június (14. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-25 / 148. szám

Szerda, 1§S$. június 25. ÉS ZAKMAGY AROES ZÁG 3 Elindultuk us élet útján A Vasas Szakszervezet Borsod me­gyei bizottsága a 100-as sz. Tanuló- intézet 25 legjobb tanulóját, akik most szabadullak fel, közös ünnep­ségre hívta meg. Az ünnepségen resztvettek a, szakszervezeti bizottság tagjai, a megyei pártbizottság részé­ről Varga Zoltán elvtárs, a párt és tömegszervezeti osztály vezetője és néhány veterán szervezett munkás. Ez alkalomból valamennnyi meghí­vott fiatal tárgyjutalomban részesüli. A most szabadult 25 ifjú vasas le­velet irt az intézet vezetőjének, taná­rainak, melyben megköszönték ed­digi fáradtságos munkájukat. Ugyan­ebben a levélben szorgalmas, becsü­letes munkára hívta fel a levél a továbbtanuló fiatalokat. A kedves, baráti találkozó a késő esti órákban fejeződött be. Illetékes szervek figyelem! Szirma község és a közelben lévő Üj Élet Termelőszövetkezet között van két kilométer hosszú mezei út. Ezen nemcsak a szövetkezet fogatai közlekednek, hanem a kavicsszállító dömperek, teherautók és más jármű­vek egész sokasága. A nagyobb jár­művektől az útszakasz teljesen tönk­rement, annyira, hogy veszélyezteti a közlekedést a közelgő aratási mun­káknál. Tekintettel az aratási és hordási munkálatokra, az útszakaszt rendbe kell hozni. A termelőszövetkezet hozzájárul, de ugyanakkor a cement­gyárnak, az egyéni házépítőknek és azoknak a vállalatoknak, amelyek a. kavicsot szállítják, szintén hozzá kell járulniok az útszakasz rendbehozá­sához. A termelőszövetkezeten kívül a falu dolgozó parasztjai is közle­kednek ezen az úton, így a várható nagyobb forgalom érdekében az ille­tékes szervek gondoskodjanak arról, hogy az útszakaszt mielőbb rendbe hozhassuk. SZABÓ BÉLA párttitkár Szirma ooo­Készülnek hazai gaztisztito masszaüzem tervei sokat kell még tenni, javítani a munka eredményeinek, hiányossá­gainak, hasznos tapasztalatainak közlési módszerein. Bár az említett üzemekben jó hagyományai vannak a termelést szemléltető agitációnak, az ellenforradalom után a pártszer­vezetek és az üzemi bizottságok fi­gyelmét elkerülte e fontos serkentő, nevelő eszköz alkalmazása. Nem foglalkoznak életrekeltésével, pedig náluk is megvannak a feltételek. Számos helyen ott találhatók a ter­melési híradót szolgáló táblák, fali­újságok, grafikonok, de üresek, por­lepte, elhanyagolt állapotban van­nak, s ha valamire használják — fő­leg a faliújságokat —, mindenre, csak éppen arra nem. amire hivatott volna. A mar tin acél mű ben a két fehér termelési grafikonon szakállas” adatokat talál az olvasó; az öntő- csarnokban, a munkások pihenőhe­lyén lévő faliújságon munkaruhával kapcsolatos hirdetmények, totó- és 1 ottóered mén yek. (!) Ne m j óbb a hel y- zet a durvahengerműben sem. A fi- nomhengerdében háromműszakos teljesítménytábla vonja magára a fi­gyelmet. amely mint az óra, ponto­Az ózdi Kohászati Üzemek vegyi- laboratóriumának vezetői több évig kísérleteztek a háztartási és világító­gáz kén- és ciántartalmának meg­tisztítására szolgáló hazai.anyag elő­állításával. Erre a célra ugyanis kül­földről behozott úgynevezett Lux- masszát, illetve gyepvasércet hasz­nálnak. Az ózdi vegyészeknek kísér­leteik során a borsodnádasdi lemez­gyárból — hasznosítás nélkül el­folyó pádéból — megfelelő eljárás­sal — a külföldivel azonos hatás­fokú anyagot sikerült előállítaniuk. Eddig házilag már mintegy 240 tonna anyagot el is készítettek és azt a budai, valamint miskolci gázgyár­ban teljes sikerrel több hónapon át használták, illetve kipróbálták. A találmány hasznosítására Borsod- nádasdon masszaüzem létesítését határozták el. A terveket az Ózdi Kohászati Üzemek és a Borsod­nádasdi Lemezgyár tervezői — a fel­találók közreműködésével — már készítik és ennek alapján előrelát­hatólag ezév szeptemberében meg­kezdik az üzem építését. Az új üzem létesítésére három millió forintot fordítanak és azt rövidlejáratú hitel­ből oldják meg, tekintve, hogy a be­ruházás két év alatt megtérül. A hazai előállítású gáztiszlítómassza ugyanis a külföldről behozottnak csak körülbelül a negyedébe kerül majd. „(hlllehí'i'í” — OjúrsódhaiL irányító emberrel lássa el a társa­dalmi munkára jelentkezőket. Nem elég kívánni a segítséget, azt is meg kell mondani, hol és mit kell csi­nálni! A 114-es »Eötvös József« Építő­ipari Tanintézet tanulói szabad szombatjukat ajánlották fel, hogy szakipari és egyéb munkákban segít­senek. Szép és nemes cselekedet lenne, ha a többi MTH intézetek, iskolák, intézmények is csatlakozná­nak ehhez a kezdeményezéshez. A Csanyikvölgy még csöndes. Vár a társadalmi munkások­ra, hogy aztán megszépülve fogadja azokat, akikért az úttörőtábor épül, — a gyermekeket. (GULYÁS) SZTK-T A~N ACS ADÓ Amit a Biztosítási igazolványról tudni kell Gyakran előfordul, hogy a dolgo­zók és családtagjaik az SZTK szol­gáltatások ' igénybevételénél nem rendelkeznek a szükséges igazol­vánnyal, ezáltal gyakran felesleges és elkerülhető viták keletkeznek az eljáró szervek és a dolgozók között. Ezen kívánunk segíteni, mikor soro­zatos tájékoztató cikkeinkben foglal­kozunk ezekkel a kérdésekkel. Elsőnek a betegségi biztosítás szol­gáltatásait kérő, illetve a gyógykeze­lésre jelentkező (kezelő, illetve szak­orvosi rendelés) dolgozók és család­tagjaik részére szükséges Biztosítási igazolványról kívánunk ismertetőt adni. A betegségbiztosítás bármely szolgáltatásához tehát Biztosí­tási igazolvány szükséges. Az állami vagy közületi üzemeknél, hivataloknál foglalkoztatott dolgozók azonban ehelyett az állandó jellegű érvényes üzemi igazolványukat, azok a közszolgálati alkalmazottak pedig, akik félárú jegy váltására jogosító MÁV arcképes igazolvánnyal ren­delkeznék, azt használhatják; A Biztosítási igazolványt a mun­káltató állítja ki. és pedig külön a dolgozóra, külön a családtagjára ak­kor, .amikor a szolgáltatást igénybe akarják venni. A kiállított igazolvány a kiállí­tástól számított 30 napig érvé­nyes, ha ez az idő lejárt, akkor az igazolvány erre szolgáló ré­szén újból érvényesíteni kell és az érvényesítés napjától számított 30 napig ismét, érvényes. A Biztosítási igazolvány ára dara­bonként 50 fillér, beszerzéséről a munkáltatónak kell gondoskodnia, annak árát azonban a dolgozóra át­háríthatja. Az említett igazolványok orvosi gyógykezelésre (szakorvosi, rendelő­intézeti, körzeti orvosi), gyógyszer, kötszer, gyógyvíz, gyógyfürdő, fog­pótlás és kevésbé költséges gyógyá­szati segédeszköz igénylésére jogosí­tanak. Más szolgáltatás igénybevételé­nél ezenkívül még úgynevezett Munkáltatói igazolvány is szük- i séges. (Erről később adunk tájékoztatást.) A dolgozó, vagy családtagja orvos­nál jelentkezésekor az említett érvé­nyes — 30 napnál nem régibb keletű — Biztosítási igazolványt köteles minden esetben felmutatni, kivéve természetesen az elsőségéiynyújtást és a sürgős szükség eseteit. Az orvosi ellátást a dolgozók és családtagjaik térítésmentesen vehe­tik igénybe, az orvosok és a többi egészségügyi dolgozók nem kérhet­nek biztosítom jogon kezelésire hoz­zájuk tartozó betegektől és család­tagjaiktól külön anyagi juttatást; JCa/és a fiatal az abaújszántói és az abaújkéri kultúrotthonban az az egyetlen kivezető út, hogy anyagi okokra hivatkozva megálljunk a Mágnás Miskánál és „társainál’9. Abaújszántón munkaalkalmat kell teremteni a fiatalság számára és a járási K1SZ- bizottsággal közösen meg kell teremteni egy életerős aktívát, s majdan arra építve kifejlesz­teni a kultúrotthon sokirányú munkáját. Egy nagy és egy kis község kultúrotthonát kerestük fel a napokban. Két szomszédos köz-» séget: Abaújszántót és Abaújkért. A kultúr-* otthonok munkájában nyári elernyedés tapasz­talható, a mezőgazdasági foglalkozású lakosság ezidőtájt teljes érdeklődésével a földek felé fordul. Ennek ellenére mindkét kultúrotthon igyekszik programszerűen dolgozni és hogy eredményeik nem éppen a legkimagaslóbbak — különösen áll ez Abaújszántóra — elsősorban a kultúrmunkára alkalmas fiatalság hiányának tudható be. A két község nem tud fiataljai szá­mára megfelelő munkaalkalmakat teremteni, mind nagyobb számban húzódnak a fiatalok a nagy­üzem, a város felé, s ezzel — sajnos — egyszer s mindenkorra elvesznek a falu kulturális élete ,számára is. j Az abaújszántói [kultúrotthon egyben mozihelyiség is és így na- i gyón kevés idő jut a tulajdonképpeni kultúr- ' otthoni munka végzésére. A járás területén 1 tizenöt kultúrotthon működik és az abaújszántói |kultúrotthonnak kellene a többi kultúrotthon i tartalmi munkájában is valami irányító szere- » pet vinnie. Sajnos, maga ► a járási székhely kultúrotthona is 1 nehézségekkel küzd, ) elsősorban a fiatalság hiánya miatt. > Hatvan fős énekkaruk a földművesszöyetke- Szettel közös. A közelmúltban Miskolcon is, sőt ) Budapesten is nagy sikerrel szerepelt. Ugyan- ) csak hatvan taggal működik az úttörő énekkar. ) A színjátszó csoport a Mágnás Miskát játssza ) állítólag kizárólagosan anyagi okok miatt. Ter- tveik között merész vállalkozás is szerepel: a i Magyar Állami Népi Együttes híres tánckom- p pozícióját. az Ecseri lakodalmast szeretnék a ) későbbiekben betanulni. Tervbevették helyi é gyűjtésű szüreti játékok betanulását is. A tánc- é csoport jelenleg az Üveges tánc-ot gyakorolja, p Egyéb szakköri foglalkozás nincs, az ismeret- p terjesztő munka is erős javításra szorul. Jelen­leg vándorkiállítást szerveznek: a járás tizen­három községében mutatják be az „Ellenforra­dalom. képekben” című kiállítási anyagot. Rövid látogatásunk alatt, dióhéjban ezekről é értesültünk. Nem volt módunk, hogy az egyes A másik község, A ba új kér Az abaújkéri kultúrotthon bejárata pozitív és negatív vonásokat mélyebben elemez-. zük, de annyit megállapíthattunk, hogy a kultúrotthon munkája javításra szorul. Javítani kell rajta, hogy valóban betölthesse azt a feladatot, ami kulturális forradalmunkban a községi kultúr otthonokra, a szocialista kultúra vidéki bázisaira vár. Tudjuk, a háttérben lóg ál­landóan az anyagi ellátottság kérdése, de nem kellemes képpel fogad. A községi tanács épü­letével szemben csinos, tetszetős kultúrotthon emelkedik ki a lakóházak közül. A kis község­nek ugyanaz a problémája, mint a szomszédos járási székhelynek: nincsen a községben fiatal­ság, de a kis kultúrotthon így is mintaszerűen igyekszik dolgozni. A kultúrotthont eddig Szalag Lajos általános iskolai igazgató vezette. Ezüstkalászos gazdatanfolyamot tartottak leg­utóbb a kultúrotthon rendezésében, azonkívül rendszeresen tartanak ismeretterjesztő előadásokat. Az előadások tematikája túlnyomó zömmel — a lakosság igényeinek megfelelően — mezőgazda- sági jellegű, de jutott hely az előadások sorú■* ban például az irodalomnak is. A télen a KISZ- szervezettel közösen — az egyéb foglalkozások­kal párhuzamosan — kézimunka szakköri mun­kát végeztek. A kultúrotthon színjátszó csoportját Szalay Lajosné pedagógus vezette, tanítgatta egy egész élet tapasztalatával a háta mögött. Szorgalmas előkészületekkel betanulták és bemutatták Sá- godi József Lakásszentelő című, háromfelvoná- sos színművét és Móricz Zsigmond Nem élhetek mr Hkaszó nélkül-jét. Az iskolásgyermekekkel m átékok bemutatására készülnek. Tervbe­vették a balett-oktatást is. A színjátszócsoporton kívül, egy kisebb női népi tánccsoport és egy úttörő énekkar működik a kultúrotthonon belül. A lehetőségekhez képest szép eredménnyel működik a kis község kultúrotthona és hogy eredményeik nem a legkimagaslóbbak, talán nem is tehetnek róla. Szalay Lajos* a kultúrotthon igazgatója nyugdíjaztatása folytán megválik most a kultúr- otthontól, de utódja abban a biztos tudatban veheti át a kultúrotthon vezetését, hogy jó ma­got. vett át, további terveit szilárd alapra épít­heti. (benedek) A Csaaiyiik-völgyet méltán neve- zik borsodi Csillebércnek. Egyelőre ugyan még csak papíron, a tervek sokat ígérő távlatában versenyez az országoshírű csillebérci úttörőtáborral, dé ha elkészül, ha testet ölt a terv, talán a Csillebércre mondják majd, hogy a budapesti Csanyikvölgy. Mert nagynak, szép­nek ígérkezik ez a sok-sok milliót igénylő csanyikvölgyi úttörőtábor, mely ez év nyarán már 60 gyermek váltott üdültetését fogja biztosítani. Hét egyemeletes épület áll majd itt a Bükk ég felé törő sziklái alatt, a pihente tőén zsongó erdőrengeteg lomhsátra között, hogy több ezer gyermek nyári vakációját, üdülteté­sét tegye emlékezetessé. A tervek szerint egyetlen turnusban 800 úttörő helyezhető el az úttörőtábor falai között, de egyelőre még csak egy J félépület sárgállik a fák árnyékában A ebben az épületiéiben vernek majd \ tanyát az első táborozok. Oxigéndűs, \ arcpirosító levegő, finom eledelek és* sok-sok élmény várja az úttörőtábor \ első »fecskéit«, mert ők fogják fel-5 avatni, ország-világ előtt közhírré 5 tenni a tábor megszületését. (Azi igazság kedvéért meg kell jegyez- * m ünik, hogy már »felavatták« a félig- \ kész épületet. Az alkalomcsinálta * avatok (kirándulók) a falakhoz tá-i masztott létrákon ostromolták meg > az épületet, hogy megmeneküljenek 5 a vasárnapi zivatartól.) J TAe a tábor mai állapota mégr korántsem teszi lehetővé azr üdültetést. Sok-sok munkáskézre vant szükség ahhoz, hogy otthonossá le-f gyen az épület és környéke. A fölös- w leges építőanyagok eltakarítása, az! utak rend behozása társadalmi mun-! kasokra, szülőkre, áldozatkész, lelkes ! emberekre vár, akik nem sajnálnak f egy-'két órát az úttörőtábor javára f fordítani. Akadnak is ilyen áldozat-! kész emberek. A városi tanács mű- ! velődésügyi osztálya azonban nemi sokat tesz azért, hogy szervezze, f szerszámokkal és egy-két hozzáértő,! Megyei tanácstagok fogadóórái j és beszámolói t Németh Imre június 26-án 20 őralcor! Bőcsőn a jcultúrháaban -beszámolót, Papp f Béláné június 26-án délielött 10 órakort Zemplénagárdon fosadóórát, Polonyi Já-j nos június 26-án 20 óraikor Vizsoly köz- ? sós-ben a tanácsházán beszámolót. Kris-á ton Géza június 27-én 20 óraikor Tisza- / csermelyen fogadóórát, Nevelős Lászlóv június 27-én 20 órákor Kislkinizs község-) ben a tanácsházán beszámolót, Dobi La- i jós június 28-án délelőtt 10 óraikor Aisó- telokesen fogadóórát. Dobi Lajos június ’ 28- án 18 óraikor Felsőt élők esen a tanács-) házán beszámolót. Horváth János júniusi 29- én délelőtt 0 órakor Mezőcsáton foga-1 dóórát, Nevelős László június 29-én 15 órakor Ináncson a tanácsiházán beszá-: mólót, ifj. Szabó János június 29-én dél-, előtt 9 órakor Mézőzomboron fogadóórát, i György M. Károly június JO-án délelőtti 10 óraikór Cigand községben fogadóórát taxi. Frissen, ötletesen! Keltsük életre az üzemi szemléltető agitáeiót san mutatja az egyes műszakok na­pi tervét, a teljesítést, illetve a túl­teljesítést. A teljesítmény-rubriká­ban a lemaradást mínusszal, a túl­teljesítést plusszal jelzik. A friss ada­tokból az derül ki, hogy az üzemben baj van a tervteljesítéssel, ugyanis mindhárom műszakon nagyon sok a mínusz jelzés. Ami nem derül ki!. a Vannak szép termelési eredmé­nyek, hasznos kezdeményezések, de akadnak fogyatékosságok is. S a szemléltető agitáció hiányában ép­pen az nem derül ki, hogy ikik dol­goznak jól, kik azok, akik megér­demlik az elismerést; kik a hanya­gok, a fegyelmezetlenek (mert ilye­nek is vannak); hogy egy-egy terme­lési sikert milyen eszközökkel értek el; mi az oka a terv lemaradásnak; hogyan mozgósítják a munkáskollek­tívát a fogyatékosságok felszámolá­sára; hogyan küzdenek a termelés gazdaságosságáért. Pedig buzdítani sokféleképpen lehet. A szemléltető agitáció akkor ha­tásos, ha gyorsan reagál a esemé­nyekre, s ha nemcsak az eredmé­nyeket. közli, hanem megmutatja az 'emberek szerepét is. Például: kü­lönböző feliratú dicsérőtáblákon méltatják az üzem kiváló munká­sait. Fényképük mellett helyes azt is ismertetni, hogy az illető miként érte el sikerét. Ez esetben hasznos termelési tapasztalat válhat közkinccsé, segíthetjük az elmaradókat isv A bí­ráló szó tanít, nevel. A „Tüske”, a „Hidegzuhany” és ehhez hasonló feliratú táblák fontos szerepet tölte­nek be az üzemi munkafegyelem megszilárdításában. Hasonló eszkö­zökkel, ötletes karikatúrák segítsé­gével lehet ostorozni a termelésgát­ló hibákat, küzdeni a jobb minő­ségért, a gazdaságosságért. Helyes, ha alkalmas helyen egy-egy minő­ségi munkadarab mellett elhelyezik a selejtes árut, leírva mellette ta­nulságként, hogy milyen hibás mű­szaki, vagy technológiai eljárás kö­vetkezménye az. Eredményesen ne­velhetjük, serkenthetjük az ifjú munkásokat, ha az üzemekben kü­lön helyet biztosítunk az ifjúsági brigádok teljesítményének. Fontos dolog, hogy a szemléltető agitáción keresztül mutassuk meg azt is, ho­gyan emelkedik a dolgozók keresete a javuló termelés nyomán. A szem­léltető agitáció mutasson előre is. Mutassa ne csak a célt. hanem el­érésének legfőbb módját. Csakis így válhat lendítő erővé, hasznos segí­tőtárssá az üzemekben a szemléltető agitáció. (pl.) A termelési tervek végrehajtása a i műszaki és munkáskollektívákon múlik. A sikerek döntő előfeltétele . a dolgozók lelkesedése, kezdeménye­zőkészsége — ez a szocializmus épí­tésének egyik fontos aranyfedezete. , A célok önmaguk is mozgósítanak, . de ez még nem elegendő. Szükség van olyan eszközökre, módszerekre, amelyeknek segítségével hatni tu- : dunk a dolgozókra, kezdeményező­készségük kibontakozására. A lehe­tőségek közül jelentős szerepe van az üzemi szemléltető agitációnak. Az elmúlt évek során a szemléltető agitációnak jól bevált különböző formái alakultak ki — mint például a faliújság, termelési híradó, grafi­kon, stb. —. melyeknek alkalmazása mind-mind hatékony segédeszköz. A minap e célból „szemlét” tartot­tunk az ózdi martinacélműben, a fi­nom- és durvahengerműben. Nem veszik eléggé segítségül az agitáció lehetőségeit A három „kiszemelt” üzemben csakúgy, mint üzemeink zömében, .

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents