Észak-Magyarország, 1958. június (14. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-25 / 148. szám

2 ÉSZAKMAGYARORSZA Szerda, 1958. június 25. ÜNNEPI KÖNYVHÉT A már hagyományossá vált ünne­pi könyvhetet — mint arról koráb­ban hírt adtunk — ezévben június 29 és július 6 között rendezik meg. A könyvhét programját az operatív bizottság már összeállította. Miskolcon már június 28-án, szom­baton délután megkezdik az ünne­pi könyvhét könyveinek árusítását. Szombaton este 7 órakor az Értelmi­ségi Klubban kerül sor az ünnepé­lyes megnyitásra, ahol jelen lesz Győri Dezső költő, a „Zengő Duna- táj” című kötet szerzője, valamint Pálfalvi Nándor, a könyvhétre meg­jelenő „Mint fához az ág” című könyv írója is. A két író az ünnepi megnyitó után dedikálni fogja mű­veit a miskolci könyvsátrakban. Két könyvkiállítás is nyílik az ünnepi héten a legújabban megjelent köny­vékből. Egy a TIT-ben, egy a II. Rá­kóczi Ferenc könyvtárban. Miskolc területén — az állandó könyvárusító helyeken (kívül — mintegy húsz sátorban fogják árusítani a könyv­héti-e megjelent mintegy nyolcvan művet, valamint egyéb, korábban megjelent műveket. ..........— - QUO — Június 29—július 6 — Hasonló készülődés folyik a megye területén is. Több községben és vá­rosban rendeznek kiállításokat, könyvbálokat. ' Az ünnepi könyvhét munkájában a könyvkereskedelmi vállalatokon kívül a Kossuth-kiadó külön sát­rakkal is résztvesz. Elítéltek egy SZIK ügyintézőt Z borai Ferenc a Szerencsi Csoko- ládégyámak volt SZTK ügyintézője. Beosztásával visszaélve a betegállo­mányban lévő dolgozóknak járó jo­gos összegnél több táppénzt szám­fejtett, a többletpónzt hamis név feltüntetésével maga vette fel és sa­ját céljára fordította. Ezenkívül több dolgozó táppénzét ki sem fizette. Ilyen módon az SZTK-át. valamint a gyár több dolgozóját 15.000 forint­tal károsította meg. A szerencsi já­rásbíróság Zborai Ferencet a társa­dalmi tulajdon és magánosok sérel­mére ismételten elkövetett csalás és okirathamisítás miatt egyévi és négy­hónapi börtönre ítélte, valamint egyes jogainak gyakorlásától három­évi időtartamra eltiltotta. Cartier-Bresson Miskolcon A fotóművészet világszerte elisme­rést nyer napjainkban. Ennek egyik legjellemzőbb példája, hogy a párizsi Louvre is megnyitotta kapuit ennek u legfiatalabb művészetnek és ezzel a legkonzervatívabb francia gyűjte­mény is meghajtotta az elismerés zászlaját a fotóművészet előtt. Cartier-Bresson párizsi fotóripor­ter képei ma már ott függenek a Louvre falán, a »Mona Lisá«-val együtt. Milyenek lehetnek ezek a képek, melyek a legnagyobb megtisz­teltetésben részesültek? Erre kap választ a miskolci közön­ség június 26-án délután 6 órakor az Ady Endre kultúrotthohban a miskolci fotóklub rendezésében. A bemutatandó képanyag a mű­vész teljes munkásságát felöleli, meg­rázó emberábrázolások, és csodálatos látomások kaleidoszkópszerűen kö­vetik egymást. A bemutatott képeket Hevessy Iván neves fotóesztéta kí­sérő szövege ismerteti. A művészi alkotásokat kedvelő miskolci közön­ség újra nagy élménnyel gazdagodik. A miskolci fotóklub programja szejpnt ezt az előadást még sok más fogja követni, a fotóművészet leg­újabb eredményeinek, alkotásainak ismereteivel. Van hír, — de sehol nincs a hirdetett! T iszatarján, kialudt vulkánok szőlővel ül­tetett hegyhátának ár­nyékában mire gondol­na az ember, ha nem a jó halászlére, amit egy-két pohár »híg- arannyal« fenséges do­log leöblíteni. Az első few mármint a halászlé r— frissiben, utána bor, minél állottabban jó. (Értem ezalatt, hogy donga, vagy palack közé szorítva, három­négy évig várasson magára.) Erről vitat­kozva olyannyira ked­vünk támadt mindket­tőre, hogy egy szép na­pom, fel is kerekedtünk s egyik ismerősünk autójával leballagtunk Tokajba. Jól felkészül­tünk az útra: dagadt pénztárcáival és korgó gyomorral. Délután öt előtt pár perccel be is állítot­tunk a régi halászcsár­dába. — Kérünk öt adag halászlét, —r mondtuk. — Sajnos, már kora délután elfogyott a ha­lunk. Keveset kapunk, — sajnálkozott a pin­cér. Nem baj, ha itt nincs, majd lesz az új­ban! Mert két halász- csárda van Tokajban. Itt sem volt. Az utolsó adagot szemünk láttára fogyasztotta el az egyik vendég. Csa­lódásunkban felkeres­tük a község egyetlen vendéglőjét, hogy ha­zafiasságunkról le­mondva, bécsi szeletbe fojtsuk bánatunkat. Azt gondolják, kap­tunk? Egész Tokajban kétórai keresés után mindössze négy szelet szárazkenyeret talál­tunk. Se komierv, se felvágott, se semmi! — Ha már enni nem tudunk, legalább kós­toljuk meg a tokaji borkülönlegességeket, — indítványozta egyik optimista társunk. Ügy jártunk, mint az egyszeri kérő, aki elé az apa egyetlen lányát állította, mondván: — Válasszon, öcsém! Ha még Tokajban sem lehet halászlevet kapni s többféle bort, — akkor hol? A nyár folyamán rengeteg külföldi látogat cl Bor­sodba, akiket Tokajba is elvisz a bor és a ha­lászlé híre. Emellett a felkészülés -mellett szé­gyent vallunk, úgy hi­szem! . „ (ba—jos) így nem lesz nyereségrészesedés, acélgyártók! A szocializmus építése során nem­csak az igények, de a követelmények is megnövekednek. Ez természetes is. Jobban, olcsóbban, gazdaságosabban kell termelnünk. Ez vonatkozik az acélgyártásra is. Ma olyan ’acélokat gyártunk, mint a sav- és korózió- álló, hőálló, gyorsforgácsoló acélok, amelyekkel szemben azelőtt nem voltak ilyen szigorúak a követelmé­nyek, vagy egyáltalán nem is gyár­tottuk. Ezekkel a megnövekedett kö­vetelményekkel mindenekelőtt a mű­szaki vezetőknek kell lépést tartani. Sajnos, e tekintetben a diósgyőri elektróacélmű műszaki és fizikai dolgozói az utóbbi időben nem állták meg a helyüket. Az 1956-os ellenfor­radalom előtt a termelési értékre vonatkozó selejtkár csak 4.75 száza­lék volt, 1957-ben 7. és 1958 első öt hónapjának átlaga mór 9.63 száza­lékra emelkedett. Következésképpen tehát 1956-hoz viszonyítva több mint félmillió forinttal növekedett az üzemben a selejtkár! Mi okozta a nagyfokú visszaesést? Az acélgyártók arra hivatkoznak, hogy hosszú ideig nem állt rendel­kezésükre laboratórium, ahol kimu­tathatták volna az acél minőségét. Kétségtelen, ez zavarta az acélgyár­tást. De emellett voltak olyan hibák is, amelyek közvetlenül a szervezet­lenségből, a fegyelmezetlenségből adódtak. Melyek ezek a hibák? Sok kár keletkezett abból, hogy nem tartották be a technológiai fegyelmet. A technológiai fegyelem megsértése megnyilvánult a fémihozagoknak, az ötvözött betéteknek pontatlan méré­sében, az ötvözés! idők be nem tar­tásában. Igen sok volt a belső selejt is, amelyet az üstkilyukadás, a dugó- megfolyás és az alsó öntéseknél a beöntő csövek eltűrése, valamint a kemencék rossz karbantartása idé­zett elő. Ebbén valamennyien — mind a műszaki, mind a fizikai dol­gozók egyaránt — »ludasok«! De felelősek érte az acélmű gyárrészleg vezetői is, akik elmulasztották az ellenőrzést, a felelösségrevonást. Nemcsak eltűrték ezeket a hibákat, hanem fokozták is azáltal, hogy a martin rovására fizették ki az elektróacélmű dolgozóit. így nem csoda, ha hónapról hónapra növeke­dett a selejtkár. A másik súlyos fogyatékosság, hogy a műszaki vezetők elhanyagolták szakmai tudásuk fejlesztését. Ecélból szerveztek ugyan szakmai továbbképző tanfolyamot, — amelyen meghallgattak több előadást —, de ez Önmagában kevés volt ahhoz, hogy alaposan és mélyrehatóan meg­értsék a kérdések lényegét. Kevesen tanulnak önszorgalomból. Ezért van az, hogy még most is valósággal csa­tázni kell egy-egy új gyártás! el­járás — például a meleg frissítés — alkalmazásáért. Az üzem “kollektívája, vagy mint ahogy ők mondják: törzsgárdája kö­rül sincs minden rendben. Vannak — különösen a vidékiek között^—, akik csak másodállásként kezelik a gyári munkát. A gyakran sokak részéről előforduló felelőtlen, hanyag munka melleit többen ki is maradnak a munkából. Ezév első negyedévében 41 igazolat- lan műszak esett ki a termelésből; Tornyosultak a hibák, amely végül is arra késztette a gyárrészleg veze­tőit, hogy keményen fellépjenek elle­nük. A májusi fizetésnél már alkal­mazták a bérezés normáit. Az alap­fizetésnek csak 85—92 százalékát fizették ki. A műszaki dolgozók sem kaptak prémiumot, sőt megfizettet­ték velük a selejtkárt. A hibák felett sokáig szemethúnyt a pártellenőrzés is. Két héttel ezelőtt összevont kom- rpunista aktíva-értekezleten vitatták: meg ezeket a problémáidat. Azóta van javulás. Jelenleg az acélmű tel­jesíti a meghatározott szintet, de a korábbi súlyos fogyatékosságok le­rontják sikereiket. Felmerül a kér­dés: vajon az év végéig tudják-e majd fokozatosan csökkenteni a se- lejtet? Pótolják-e a mulasztást, tud­ják-e biztosítani nyereségrészesedé­süket? Rajtuk múlik. A mód, a lehetőség adva van. Most már nem akadály a laboratórium sem. Bízunk benne, hogy az a kollektíva, amely 1956-ban az ellenforradalom előtt oly nagy­szerűen megállta a helyét és jóval a megengedett selejtszázalék alatt dol­gozott, — most is kitesz magáért! TÖRÖK ALFRÉD ■— Harmincezer ember étkezik na­ponta a Borsodi Üzemi Vendéglátó­ipari Váll adatnál. Már a nyers­anyag előteremtése sem egyszerű dolog. Több minit hatvan egysége van a vállalatnak a megyében. Az áruellátás, az alapanyagbiztosítás és a vezetés feltételeit eddig igen-igen mostoha körülmények között tud­tuk biztosítani — mondja Varga elv­társ, az igazgató. A Rákóczi utcán lévő irodahelyiségünk épülete tíz centimétert megcsúszott, a födém le­szakadt, szerencsére éjjel, így em­beréletben nem esett kór. . Hosszú vita után végül a vasgyári nagy vendéglőt kapta a vállalat köz­pontjának. Eredetileg is ezt a célt szolgálta az épület, amely a minisz­tertanács jóváhagy ásóval már 5 éve a vállalaté, de csak most vehette igénybe. — Nem lett volna érdemesebb új központot építeni? — Egy új objektum létesítése °0 millió forintba került volna. Ma meg kell gondolnunk, hogy hová tesszük forintjainkat. A 20 millió forintot fontosabb célokra hagyjuk. — Szeptemberben megnyílik a Böngér utca!, ragyogó, minden igényt kielégítő, új, reprezentatív étterem. Ahol mindennap 30 ezer ember kér enni az egész megyében megvalósítjuk ezt a szervezést, 40 konyhamészáros helyett csak 20-ra lesz szükség. S ha csak a béralapot vesszük figyelembe, ez is közel 100 ezer forintot jelent negyedévenként. — Csökken az önköltség, szép helyiséget kaptak — mi még a baj? A Lenin Kohászati Művek vissza akarja venni a helyiséget, mert ifjú­sági házat akar benne létesíteni, Kár lenne, hiszen a fiataljainknak is lesz itt helyisége; naponta közel 100 fia­tal szórakozhat. A kereskedelmi dol­gozók a gyár fiataljaival együtt szó­rakoznának, művelődnének. Sok problémát felsorolt még Varga elvtárs, azonban mi a leglényegeseb­bet emeltük ki. ügy érezzük, megér­demlik a támogatást. Ami az ifjú­sági házat illeti, — nos, igaza van. Ügy gondoljuk, ez túlnő a Lenin Kohászati Művek érdekein, Miskolc- nak kellene építeni egy ifjúsági há­zat, ahol a munkás, értelmiségi és más fiatalok is otthonra találnának. Dé ez nem egy üzem, hanem az egész város problémája. Talán, ha minden ember összefogna, az űr­inek, vállalatok, intézmények nem sajnálnák az erőfeszítést, meg is le­hetne valósítani a nagyon, de nagyon szükséges ifjúsági házat Miskolcon. .Jelen esetben érezzük, hogy a Bor­sodi Üzemi Vendéglátó Vállalat [munkája nagyban összefügg a Lenin [Kohászati Művek dolgozóinak életé­ivel, ezért ne legyen ez a vállalat [senkiinek mostoha gyermeke. (Bíró) E Városi lan^cstooofc íooodóórái [ Június 25.: Virág Pál 17—IS óráig 36­►zsef A. úti iskola. Kocsis Imréné lő—18 ►óráig Rudas László u. 4.. Vajda István ► 18 órától Baross Gábor u. 18. sz., Né- ►mefch Géza 14—16 óráig Csille u. 11. sz. ► Június 26.: RásüL Lajos 17—19 óráig Ló­ivá y j. u. 22, Konczvald Barna 16—17 ►óráig Fürst Sándor pártszervezet. Garad- ►nai Ferenc 17—19 óráig Árpád u. 112. sz., ►XXIV. sz, iskola. Lovász Pál 17—19 óráig ►Borsodi Nyomda, özv. Kari Lajosné 16—18 ►óráig Szabó Jenő u. 9. sz. ► Június 27.: GaLló Ferenc 18—20 óráig ►Tizeshonvéd u. 26. sz. Rendelőintézet. ►Barkó Tibor 18—20 óráig Tanácsháza. HL .udvar. fsz. 2., Benedek József 17—19 óráig ►Kolozsvári u. 23. sz,. Kolonics Lajos 15.30 ,—16.30 óráig, perec esi tana (^kirendeltség, [Tótih László 17—18 óráig Opremjtík Sán- ,dór pártszervezet. Vida József né 16.30— [17.30 óráig Fazekas u. 2. sz,, Szendrói .Károly 16—18 óráig Baitthvány-tsor 1. sz.. [Kovács Nándor 18—20 óráig Ságvári úti .iskola, SzátovszM Béla 17—19 óráig Gé- ’zem Lajos u. 27. sz. ; Június 28.: Takács Lajosné 16—18 óráig [Csermely u.. Busák telep. Finczáczíky Fe­renc 18—20 óráig Diósgyőr, Tanácsháza, >1. emelet, Témiás András 16—18 óráig [Taoolca. Bánya u. 12. sz. [ Június 30.: Simon Jánosné 16--18 óráig [Bacsó úti óvoda. Bede Lajos 18—19 óráig .Rudas u. 2. sz.. Wicha József 16—17 óráig iZsoicai kapu 9—11. Kórod! László 17—18 [iráig Dayka Gábor u. 6. sz. Uj fogaskerekű vasutat építenek az Ózdi Kohászatban Az ózdi Kohászati Ü,zemek'ben a kohókból és martinkemencékből ki­kerülő salakot fogaskerekű vasúton szállítják a felsőhétesi dombon lévő salakhány óra. Az idén a nyolcszáz méter hosszú sínpályát elsőrangu- sítjáik, javítják, ezért szükséges egy újabb fogaskerekű vágány építése. A pálya építését már megkezdték és arra öt millió forintot fordítanak. A kormány segítséget adott az épü­let befejezéséhez, így naponta 1800 embert tudunk megebédeltetni más­fél óm alatt. Tehát biztosítjuk a Le­nin kohászati dolgozók étkezését, ugyanakkor esténkén! nagyszerű szó­rakozási lehetőséggel szolgálunk. A háromhajós épület egymástól elkü­lönítve, — egyik hajó a másiktól üvegfallal van elválasztva — nyit­ható, csukható, külön rendezvények­nek biztosít lehetőséget. — Honnan tudják a szükséges pénzt megtakarítani? — Az új elhelyezéssel a raktározást központosítaná tudjuk. Kevesebb munkaerővel kell dolgozná. Eddig 6 raktárunk volt a város különböző pontjain olyan élelmiszerrel, aminek egy helyen kellett volna lenni. A napi túlóráért és a gépkocsi állás- pénzért kifizetett összeg negyedéven­ként 100 ezer forint megtakarítást jelent. — Egy másik fontos kérdés. Jog­gal kifogásolják fogyasztóink, hogy sokszor kevés a húsadag, sőt minő­ségileg is kifogásolható. Ezen úgy segítünk, hogy egy központi csonto- zót állítunk fel, ahol megfelelő szak­emberek bevonásával csontozzák a húst, s megszűnnek a panaszok. Ha zalma megrendül, a munka lendü­lete csökken és lazul a közösséghez való ragaszkodása. A gépállomások szerepe a termelőszövetkezetek fejlődésében A termelőszövetkezetek fejlődésé­nek fokmérőjét elsősorban a terme-,, lőerők fejlődése, a munkatermelé­kenység színvonala határozza meg. Ebben elsőrendű szerepe van a gép­állomások munkájának. A gépállomás a falu legfontosabb ipari központja. Fontos támasz­pont a termelőszövetkezetek ál­lami vezetésében. Az állam a korszerű gépi technikát: a gépállomáson keresztül bocsátja a: termelőszövetkezetek rendelkezésé- [ re s e gazdaságok csak a gépálló- [ más segítségével kénesek a tőlük várt [ eredményeket elérni, fölényüket [ megteremteni az egyéni gazdasággal; szemben. A gépállomások vezetési [ színvonala magasabb, mint a tér- [ melőszövetkezetek veretese. Éppen! ezért a gépállomások vezetőinek a [ legnagyobb segítséget kell adni a[ munka megszervezéséhez, a tervké- [ szítéshez, politikai neveléshez, szak- [ mai irányításhoz. Enélkül elképzel-; hetetlen a mezőgazdasági termelés; nagyarányú előrehaladása. A gépállomás révén valósul meg az ipar és a mezőgazdaság termelési kapcsolata. A gépállomás és a tér-< melőszövetkeret kölcsönös viszonyá- < ban a munkásosztály és a parasztság < közötti szocialista termelési viszony < alakul ki, illetve fog kialakulni. ‘ < A gépállomás fő feladata, hogy az< alapvető mezőgazdasági munkákat < időben, jó minőségben és olcsón biz- < to6ítsák a termelőszövetkezetnek. j Sremán Miklósi (Folytatjuk) < H termelőszövetkezeti gazdaság alapvető vonásai gás és tanakodás után tudják meg, mi a napi teendőjük. Az ilyen tsz-ben nagy a munkakiesés, mines meg a fo­lyamatos termelés, romlik a közös­ségi szellem, kevesebb lesz a jöve­delmezőség. Nagyon fontos, hogy a tsz vezetősége a tsz-mezőgazdásszal és a gépállomás mezőgazdászával együttesen dolgozza ki a munkaren­det és ennek alapján a munkákat napi munkarend szerint végezzék. Az a jó, ha a munkarendet a nö­vénytermelésben minden egyes mun­kaszakasz idejére, az állattenyésztés­ben pedig az idénynek megfelelően írják elő. A munkarend elkészítésének szük­ségességét nem kell különösebben bizonyítani- Azt mindenki tudja, hogy a mezőgazdasági termelésben alapvető követelmény, hogy minden munkát a maga idejében kell végez­ni. Sokszor egy-két napi késedelem jelentős terméskiesést okoz. A munkák elvégzésének igen fon­tos tényezője az ellenőrzés. Ezért a munkák menetét állandóan ellen­őrizni kell. A beosztott vezetőket az elnök naponként számoltassa be a munkák állásáról és a velük való megbeszélés alapján két- három napra előre határozzák meg a feladatokat. Hangsúlyozzuk: a felülről jövő ellen­őrzést egybe kell kapcsolni az alúlról jövő ellenőrzéssel. Ott jó az ellen­őrzés, ahol az egyszerű dolgozók vé­leményét figyelembe veszik és fel­használják a munka jobb megszer­vezése érdekében. Ha ezt a gyakor­latot meghonosítjuk, van tekintélye és hitele a vezetőknek a tsz tagok előtt. Ellenkező esetben a tagság bi­Az egymáshoz közel lakókat lehe­tőleg egy brigádba szervezzük, így a brigád könnyen összefogható, gyor­sabban lehet mozgatni. A munka­szervezet kialakítására készített és a közgyűlés által elfogadott tervezetet jegyzőkönyvbe foglaljuk. A jegyző­könyv tartalmazza, hogy az egyes brigádok milyen épületeket, gépeket, mennyi fogatot, gazdasági felszere­lést kapnak. A munkaterület és a termelési eszközök jegyzőkönyvi átadása után a brigádvezető hívjon ösz- sze brigádértekezletet, amelyen megszervezi a munkacsapatokat is. A brigádok megszervezése után a ve­zetőség az éves termelési tervet fel­bontja és minden brigád részére előírja a tervfeladatokat. A vezető a tagok bevonásával elkészíti a bri­gád éves termelési tervét. A vezetés módszereiről: A termelőszövetkezetben a veze­tőséget nem nevezik ki, mint állami vállalatoknál, hanem demokratiku­san megválasztják A termelőszö­vetkezeti gazdaságban az éves terv végrehajtása érdekében végzett munkát a mintaalapszabály, vala­mint a fennálló törvények és ren­deletek betartásával a közgyűlés és a vezetőség határozatai sze­rint — egyéni felelősséggel — a ter­melőszövetkezet elnöke irányítja. A munka irányításának és a munkaszervezetek jó működésé­nek legfontosabb előfeltétele a tervszerű munkabeosztás és a munkanap teljes kihasználása. Rossz vezetésre vall az, ha a tagok csak a reggeli órákban, hosszú ácsor­II; Az állattenyésztési munkák elvég­zésére állandó jellegű állattenyésztő brigádot kell szervezni. A brigádszer- vezés lehetővé teszi, hogy kialakít­sák a munkacsapatokat. A munka­csapatok bizonyos fajtájú munka el­végzésére specializálják magukat. Különösen szükséges a munkacsapa­tok megszervezése ott, ahol még nein eléggé gépesített a növényter­melés. A termelés zavartalan mene­te megköveteli, hogy a gépállomás traktoros brigádja és a termelőszö­vetkezetek növénytermelő brigádja összehangolja a munkát. A brigád- munka megkönnyíti a termelőszö­vetkezeti gazdaságok vezetését. A brigádok önálló területtel rendelkez­nek, amelyért elsősorban a brigád- vezetők és a brigád tagjai felelősek. (A brigádmunka elősegíti a kollektív Szellem és az egymásiránti segíteni akarás kifejlesztését, valamint a szocialista munkafegyelem megszi­lárdítását. Brigádszervezés: A 'brigádok kialakításánál figye­lembe kell venni a közös gazdaság fegész területét, fekvését, talajának .összetételét és vázlatos térképet kell készíteni, 'hogy a termelőszövetkeze­tek egyes ágaiban előforduló mun­kák és feladatok az év folyamán mennyi tag állandó foglalkozását te­szik szükségessé. A murtkaszükség- let és a munkaterület alapján üzem- aganként kell meghatározni, hogy hány brigád alakítására van szük­ség­A brigádtagok munkába való beosztásánál feltétlenül vegyük figyelembe a tagok önkéntes je­lentkezését, szakmai képzettsé- . { gét, rátermettségét, lakóhelyét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents