Észak-Magyarország, 1958. június (14. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-24 / 147. szám
4 ÉSZAKMAGYARORSZAG Kedd, 195S június 24. 1 smmaü vmoRSZfíG Óriási küzdelem és pontosztozkodás a rangadón Miskolci VSC—Deb receni VSC 0:0 Az »időjárásfelelősök« nem vették kegyeikbe a miskolci szurkolókat: vasárnap hajnaltól • vigasztalanul szakadt az eső. A délelőtt folyamán is játszottak már a pályán, sőt a »hősiesen-« küzdő öregfiúk csapata is igen sáros pályán játszotta mérkőzését. Az elömérkőzés résztvevői bizonygatták, hogy nem is olyan öregek azok a bizonyos csontok. Láttunk tőlük szép megmozdulásokat, szép húzásokat! de voltak kedélyes jelenetek is, melyeken jót derült a gyülekező közönség. A mérkőzés kezdetére elállt-ugyan az eső, de víztócsák borították a pályát, amikor 16 ezer néző előtt Hernádi játékvezető vezetésével kifutott a rangadó két csapata. MYSC: Károlyi, — Buna, Siklósi, Péter, — Zoller, Kovács — Simon, Csorba, Tiba, Nyíri, Gyetván. Edző: Sztrá- nyai József. DVSC: Papp I, — Molnár, Domán, Kovács, — Simonyi, Móré I, — Kom- Jóssy, Csüllögh, Asbóth, Móré II, Papp II. Edző: Móré János. Zúgott a »Hajrá Miskolc-«, amikor Asbóth elindította 90 perces útjára a bőrlabdát. A miskolci fiúk óriási lendülettel vetették magukat a küzdelembe és egymás után két szögletet harcoltak ki. Az első szögletet könnyen tisztázzák a védők, a másodiknál Simon szögletét Gyetván kapura fejeli, de Papp I. védi a fejest. A 7. percben igen nagy helyzet adódik a vendégcsapat kapuja előtt, de Tiba éles lövését a kapus szögletre üti. Ellentámadás során Zoller szögletre ment. Komlóssy szögleténél Károlyit nyomják. Az MVSC van fölényben, a hátvédhármas a félpályán tartózkodik. A 13. percben egy előrevágott labdát az elcsúszó Siklósi nem tud elrúgni. Papp II 'kiugrik és teljesen tisztán fut a kapu felé. Károlyi kifut kapujából és a kapura tartó lövést reflexszerű mozdulattal kiüti a jobboldalra. Komlóssy ott-terem, veszélyesen középre ível, de Károlyi ragyogóan lehúzza a veszélyes labdát. Nagyon feljön a hazai csapat. A két fedezet tömi labdákkal a csatársort, de a DVSC védelme szervezetten védekezve igen jól áll a lábán. Nviri lövését védi Papp. majd formás Kovács—Csorba—Tiba támadás után Tiba 14 méterről élesen kapura lő és a labda a baloldali kapufát súrolva, mellé, csúszik. • Kovács lövése mellé, Csorba szabadrúgása fölé megy. A 23. percben Tiba a sorfal felett átemeli szabadrúgásnál a labdát, de a kapus biztosan védi a lövést. A 30. percben Nyíri—Tiba— Csorba összjáték után az utóbbi lövése mellé megy. Majd Simon lövését védi Papp. Hiába játszik nagy fölényben az MVSC, gólt nem sikerül elérnie. Szünetben mindkét öltözőben a nehéz talajra panaszkodnak a játékosok. Az edzők utasításait csendbep hallgatják. A DVSC öltözőben nagyon bizakodnak mindkét pont megszerzésében, hiszen abban az esetben még bajnokok lehetnek. Az MVSC öltözőben Sztrányav József felhívja a játékosok a figyelmét az »egyből« való játékra. A második félidőt is MVSC támadások vezetik be. Hiába ostromolják a zöld-fehér csatárok a debreceni kaput, azt nem sikerül bevenni. A DVSC ritkábban, de veszélyesen támad. Formás támadásaikban nincs erő. Az erőtlen debreceni csatárok lövéseit Károlyi biztosan hárítia. A 60. percben Nyíri elfut a halszélen. beadását Gyetván a felső kapufára lövi, a lenatt^nó labdát Sim^n a tömörülő védők mellett a kapu meUé rúgja. A 76. percben szabadrúgáshoz jut a DVSC. Simonyi 25 méteres nagyerei ű szabadrúgását Károlvi^ a léc alól szögletre üti. (Pazar védés volt.) A szabadrúgás után a DVSC veszélyeztet, de csatárai -mindent túlkombinálnak és a feljavult és biztosan játszó hazai védők hárítják a támadásokat. A 79. nercben Nyíri elfut és a balösszekötő helyéről, mintegy tíz méterről rálövi a labdát, de a lövést Papp I. biztosan védi. Fúentá- madás során Komlóssy hibáz jó helyzetben. Az utolsó nercekben igen feljött az MVSC. Fölénybe kerüH és több alkalommal is veszélyeztette a DVSC kanuját. Tiba lőtt mellé, maid a ÍR méteres szabadrúgáshoz is ő állt, neki. A sorfal felett ívelte át a labdát. d° lövését Papp I. kivédte. A 85. nercben Kovács vezette fel a labdát. Tihához játszott, aki egyből Oyetvánhoz emelt. Gyetván fejesét Papp I. kivédte; Gólnélküli döntetlenül végződött tehát a rangadó. A mérkőzés végén az MVSC játékosok összeölelkezve futottak az állóhely, majd aa^ülőhely felé, megköszönve a közönség buzdítását. Ezzel a győzelemmel a csapat csoportelső lett az NB II. Keleti csoportjában. t. Egyénileg bírálva a teljesítményeket, megállapíthatjuk, hogy az MVSC minden játékosa a szörnyű talaj ellenéi-e megtette a kötelességét. Károlyi két biztos góltól mentetté meg hálóját. Nagyszerű teljesítményt nyújtott ezen a mérkőzésen. A hátvédhármasban Péter volt ezúttal a legjobb, Komlóssyt semlegesíteni tudta. Buna végig megbízhatóan játszott. Siklósinak nem »feküdt« a talaj és bizony két alkalommal majdnem baj lett — hibájából! Szünet után kissé feljött. A két fedezet óriási munkát végzett. Az első félidő nagy irama azonban sokat »kivett* belőlük és a II. félidőben néhányszor követtek el hibát. Ennek ellenéi-e Kovács és Zoller a mezőny legjobbjai voltak. A csatársorban Gyetván volt ezúttal a legjobb. Nyíritől is láttunk jó megmozdulásokat. Tiba igyekezett, de a lövésekkel nem volt szerencséje. Csorba elől, hátul küzdött, igyekezett jó labdákat leadni, de neki sem volt szerencséje a lövésekkel. Simont nagyon fogták, de minden dicséretet megérdemel ügyes játékáért. A debreceni csapatból Kovács tetszett a legjobban. Rajta kívül Domán. Molnár, Papp I.. Móré I. és Papp II. játszott az átlagosnál jobban. Hernádi játékvezető kitünően vezette a mérkőzést. A mérkőzés végén mindkét csapat egy-egy vezetőjével beszélgettünk Megkérdeztük, mi a véleménye a látottakról? Sztrányay József: Az MVSC végig bírta a hatalmas iramot. Igen boldog vagyok, hogy tavaszt ragyogó szereplésünkkel olyan hatalmas sikert értünk el, amilyenre az MVSC 47 éves történetében nem volt példa. Mind egyik játékost dicséret illeti küzdőszelleméért, lelkesedéséért. Faragó Sándor DVSC szakosztály- vezető: Az egyik szemem sír, a másik nevet. Mint vasutas örülök a testvércsapat bajnokságának, viszont fáj a szívem, ha arra gondolok, hogy ezt a bajnokságot mi Debrecenben elszenvedett vereségekkel vesztettük el. Sikeres szereplést kívánok az MVSC minden játékosának, vezetőjének. szurkolójának az NB I-es sze repléshez. A csapatodat nagy tömeg várta a mérkőzés végén az öltöző előtt. A DVSC játékosokat megtapsolták a nézők, az MVSC játékosokat pedig forró szeretettel ünnepelték, mini az NB. II. Keleti csoportjának bajnokát. Leskó Pál Iskolajátékot mutatott a Csepel Autó Csepel Autó—Perecesi TK 3:0 (1:0) Pereces, 1500 néző. Vezette: Szentesi. Pereces: Krajnyák—Bartos, Mierz- va, Pál—Miskovits, Polc—Uliász, Herei, Cseh, Fischer. # Futó. Edző: Mágori József. A kedvezőtlen időjárás ellenére is szép számú közönség gyűlt össze a pályán s a mérkőzés szép és időnként színvonalas játékot hozott. Kezdés után a Csepel Autó magához ragadta a játék irányítását és szép, lapos keresztlabdákból álló támadásokkal közelíti meg a bányász együttes kapuját. Nagy nyomás nehezedik Krajnyák kapujára, de a perecesi védelem jól tömörül s így a csepeli csatárok csak a 16-osig jutnak el. A 30. percben jobboldali támadás gördül a pályán, a labdát Szigetvári hozza fel. majd ügyesen Nagyhoz játszik a jobbösszekötő egy pár lépést tesz vele, utána beível Halásznak, s a jő ütemben érkező szélső védhetetlenül a hálóba lő. 1:0 a Csepel Autó javára. Kezdés után a hazai csapat percei következnék. Futó nagy lövése száll el a bal kapufa mellett, majd Fischer lövését védi a vendégcsapat kapusa. A második félidőben továbbra is a Csepel Autó irányítja a mérkőzést. A 60. percben veszélytelennek látszó baloldali adogatás során a középre húzódó Halász csípi el a labdát, egyet igazít rajta és utána mintegy 12 méterről nagy erővel a hálóba lő. 2:0. A PTK védelmére nagy nyomás nehezedik, s csak a jól védő Krajnyáknak köszönhető, hogy a csepeli csatároknak nem sikerül újabb gólokat elérni. A 88. percben Kiss hozza fel a labdát, ’két perecesi védőjátékost kicselez, ügyesen Kreiszhez játszik, a középcsatár maga elé teszi a labdát és nagy lelkinyugalommal beállítja, a végeredményt. 3:0. A forduló egyik legszebb mérkőzését játszotta a két együttes. Különösen a Csepel Autó játszott szemre is tetszetősen és emellett eredményesen, Csak a jól záró perecesi védelemnek köszönhető, hogy nagyobb gólarányú győzelmet nem tudtak elérni. A perecesi csapatból ezúttal Krajnyák megbízhatóan védett, a hátvédhármasból Mierzva és Pál játszott jól. A fedezetek inkább a védekezésben, mint a támadásban vették ki részüket. A csatársorban egyedül Futó V. nyújtott elfogadható teljesítményt. Paulovits Valóban irányítja-e területének kultúrpolitikáját a tanács ? Négy nagy rédelim tiba — négy gól Egri SC—Bükkaljai Bányász 4:2 (2:1) Eger, 4000 néző. Vezette: Szabó S. A Bükkaljai Bányász a következő összeállításban vette fel a küzdelmet: M arczimskó—Nuszbaum, Benkő, Czékmány—Szedunka, Sztibor—Bárány i, Colitkó, Kankulya II., Kanku- lya I., Újházi. Edző: Mező Jenő. Igen nagy iramot diktál a Bányász, de támadásaikat a jól tömörülő egri védelem visszaveri. A 17. percben egy előrevágott labdára az egri jobbszélső ráfut és Marczínaskó hasa alatt egészen reménytelennek látszó helyzetből a hálóba kotorja a labdát. 1:0. Hiába támad a Bükkalja, újból az egriék érnek el gólt. A 23. percben Marczineskó fölöslegesen kijön a kapujából, a labda mellé üt és a középcsatár az üres kapuba helyezi a második hazai gólt. 2:0. A 32. percben formás támadás után Golitkó helyez az egri kapuba. 2:1. A második félidőben is a vendégcsapat kezdeményez többet és az 55. percben Kankulya II. kiegyenlít. 2:2. Öt perc múlva Benkő a félpályánál elhibáz egy labdát.' Az egri középcsatár megindul a kapu felé. Nuszbaum és Czékány „dis^kisérete” mellett hálóba lövi a labdát. 3:2. A 65. percben az egriek jobbfedezete 35 méterről szabadrúgást ível a Bányász-kapu felé. Mar- czinaskó és Nuszbaum nem is próbálnak beleavatkozni — s a hálóban táncol a negyedik gól. 4:2. Hiába támad a hátralévő időben nagy erővel a Bükkalja, a határtalan lelkesedéssel játszó egri védelem megakadályozza a góllövést. Marczínaskó egészen gyengén védett. Nuszbaum sók hibát követett el. Benkő sokat bizonytalankodott, messze elmaradt előző heti jó teljesítményétől. A két fedezet megtette kötelességét, nem rajtuk múlott a csapat veresége. A csatársor ezen a mérkőzésen is jól játszott, annak ellenére, hogy vereséget szenvedett a Bükkalja. Gyors, korszerű támadásokat vezettek. Baranyi a második félidőben játszott jobban. Golitkó sokat épített, Kankulya II. nagy erőbedobással küzdött és Kankulya I. a kezdeti bizonytalanság után erősen feljött, jobbnál-jobb labdákat adott társainak. Újházi szünet után egészen jól játszott. A játékvezető téves ítéletek sorozatával sújtotta a Bükkaljai Bányász csapatát. (ő—ő) Nagy fölényben volt az Ózdi Vasas, mégis... Ózdi Vasas—Bp. Előre 0:0 Ózdon 3000 néző előtt Siklási játékvezető sípjelére így állt fel a hazai csapat: Tengely—Kovács I.. Róth. Hajner —Borbás I., Derenkó—Pál II., Ham- kó, Siska, Kismarton, Szkladán. Edző: Szabó Géza. Az első félidőben kiegyenlítettebb volt a játék. Mindkét kapu előtt adódott gólhelyzet, de a csatárok sorra elügyetlenkedték azokat. A második félidőben igen feljött a hazai csapat. Valósággal kapujához szögezte ellenfelét, de az Előre kapusának ezen a mérkőzésen szinte nem lehetett gólt lőni. Szőke, az Előre kapusa a bravúros védések sorozatát mutatta be. A hazai csapatból Róth, Borbás, Derenkó és Siska játszott jobban az átlagosnál, I _____________ K ULTURÁLIS FORRADALMUNK sikeres megvívása, a legszélesebb tömegeknek a szocialista kultúra táborába való megnyerése érdekében folytatott országos jellegű mozgalmunknak fő mozgatói, "irányítói az államhatalom helyi szervei, a tanácsok kell legyenek. A megyei, illetve a megyei jogú városi tanácsok művelődésügyi osztályai kell, hogy irányítsák területük kultúrpolitikáját, koordinálják a különböző kulturális szervek munkáját, hogy azok össz- működésükben a szocialista kultúra építését, a megye, illetve a város lakosságának kulturális felemelkedését és az emberek gondolkodásának szocialista szemléletűvé való formálását szolgálják. A tanácsok művelődés- ügyi osztályai a lehetőségeken belül igyekeznek ezt a feladatot végrehajtani; megpróbálják, hogy tevékenységükkel valóban a szocialista kultúrát építsék, területük lakosságának művészit, szépet és szocialistát, vagy szocializmusra nevelőt adjanak, azonban különböző körülmények oly mértékben gátolják e tevékenységükben, hogy azt mondhatjuk, a tanácsok művelődésügyi osztályai nem urai egészében területük kultúrába életének, és a terület kultúrpolitikáját csak részben, helyenként csak kisebb részben irányítják. A sok gátló körülmény közül két momentumot szeretnénk megemlíteni. Az egyik: az állami kultúrmunka és a szakszervezeti kultúrmunka kettőssége, a másik pedig a hivatásos művészeknek műsoros rendezvényeken való foglalkoztatása, illetve különféle művészegyütteseknek a megye, vagy város területén való vendégszereplése. Az elsőként említett szakszervezeti kultúrmunka nem tartozik a tanácsi művelődésügyi osztály felügyelete, vagy ellenőrzése alá, szakmai irányítást az üzemi kultúrotthonoknak nem adhatnak, esetleges helytelen tevékenységüket nem gátolhatják. A megye számos helyén jó a viszony az üzemi kultúrotthon és az állami művelődésügyi szervek között, meghallgatják egymás véleményét és közös jó munkájukkal segítik területük, vagy üzemük kulturális életét, azonban ezek a jó esetek a személyi jó kapcsolatokra épülnek elsősorban és nem alkotmányos alapra. Van, sajnos, olyan eset is, ahol ennek a személyes jókapcsolatnak hiányában például a községi kultúrotthon és az üzemi kultúrotthon eltérő tevékenységet folytat, vagy ahol a területen működő üzemi kultúrotthonok munkájáról az állami művelődésügyi szervek semmi közelebbit nem tudnak. így természetesen az érdekelt járás, vagy község kulturális életéről sem alkothatnak hiteles összképet. Az üzemi kultúrotthonoknak a tanács irányítása alól való kivonásával a megye és Miskolc város kulturális életének nagyon jelentős hányada esik ki a terület kultúrális életéért felelős és elvben azt irányító tanácsi művelődésügyi szervek hatásköréből. A SZAKSZERVEZETI KULTUR- MUNKA különállása — bár egészségtelen — mégsem jelenti a területen folyó kultúrális munka szétzilált- ságának legfőbb veszélyét, hanem a fentebb már említett műsoros rendezvények. művészhaknik, főleg pedig a vendéglátóiparon belül folyó »kulturális« tevékenység jelentik a főveszélyt. Mielőtt gondolatainkban továbbmennénk, utalnunk kell a művelődésügyi miniszter 1/1958. MM. számú rendeletére, amely a műsoros előadásokról szóló 1958. évi 3. sz. törvényerejű rendelet végrehajtásáról intézkedik. Ez a rendelet pontosan körülhatárolja, hogy kik rendezhetnek műsoros előadást, mi a műsoros előadás, és mik a rendezésnek a körülményei. Részletesen intézkedik a hivatásos előadóművész közreműködésével rendezett műsoros előadásokról, külön a kizárólagosan kultúrcsoport közreműködésével rendezett műsorokról. Bár a rendelkezés nem elsősorban kultúrpolitikai célzatú, hanem adminisztratív rendelkezéseket tartalmaz, mégis jelentékeny szerepet biztosít a művelődésüsrvi osztályoknak, a műsorok engedélyezésében és ezen keresztül a tanácsi terület kultúrális életének irányításában; SAJNOS, A RENDELET utolsó. »Vegves rendelkezések« című fejezete felsorolja azokat a kivételeket, amelyek a tanács egészséges kultúrpolitikai munkáját gátolják, sőt, helyenként lehetetlenné teszik. Elmondja ugyanis ez a fejezet, hogy nincs szükség a művelődésügyi osztály műsorengedélyére — többek között — a színházak tájelőadásaihoz, az Országos Rendező Iroda műsoros előadásaihoz, olyan rendezőszervek és hivatásos együttesek műsoros előadásaihoz, amelyeket az Állami Hangverseny és Műsorigazgatóság az engedélyezési eljárás alól felment, valamint a Magyar Rádió nyilvánosan rendezett műsoros előadásaihoz. Mindössze jelenteni tartoznak ezek a szervek a megyei, illetve megyei jogú városi tanács művelődésügyi osztályának, hogy a területen ilyen, vagy olyan műsor megrendezésére készülnek. A rendelet utolsó, 22. paragrafusa pedig minden indokolás nélkül a következőket mondja: »A jelen rendelet hatálya nem terjed ki a vendéglátóipari üzemek által az üzem működése körében rendezett műsorokra.« Kérdésként adódik, hogy a rendeletben foglalt fenti engedmények mennyiben gátolják a tanácsi művelődésügyi osztályok ..helyes kultúrpolitikai munkáját. A rendelet életbelépése óta eltelt öt hónap, sajnos, sok szomorú példát szolgáltatott arra, hogy a tanács tehetetlen — éppen az előbb említett rendeleti engedmények folytán — a megye területén folyó, sok esetben kaotikus kultúrális tevékenységgel szemben. A vidékre lelátogató budapesti művészegyüttesek, akik valamely állami kultúrális szerv zászlaja alatt jönnek, csak bejelentik műsorukat, s az akár találkozik a tanácsi szervek tetszésével, akár nem, sz^riaelőadásban kerül a megye közönsége elé. így járta végig megyénket például a Csókos asszony című operett, az Iglói diákok, vagy akár a Férjek papucsban című vígjáték, amelyekről lapunkban már korábban is tettünk említést. A gyakorlat azt bizonyítja, amennyiben a megyei tanács erélyes tiltakozására a községek ezeket a műsorokat nem fogadják, a községi, kultúrotthonok igazgatói nem adnak helyet a darab előadásának, a rendező szervek ügyes akvizi torai felkeresik a legközelebbi szakszervezeti kultúrotthont, és ott, a megyei tanács hatásköre alól kivont területen, tartják meg előadásukat, illetve előadásaikat, MÉG ERŐSEBBEN MEGMUTATKOZIK a rendeleti-engedménynek a hátránya a vendéglátóiparban. A vendéglátóiparon belül rendezett műsorok végleg kiésnek mindenféle tanácsi ellenőrzés, vagy kultúrpolitikai irányítás alól és a gyakorlat szerint, a nem kívánatos kulturális megnyilvánulások bevehetetlennek látszó fellegváraivá válnak. Olyan alkalmilag összeverődött művészegyüttesek, amelyek a tanácsi szervek tiltakozása folytán máshol nem jutnak pódiumhoz, otthont találnak a vendéglátóipar dobogóján, és végzik a maguk »kulturális« tevékenységét. Ilyen körülmények között, a különböző rendezvények koordinálása is nehéz, és nem egyszer fonák helyzetet szül. Például a közelmúltban Miskolcon, a városi tanács illetékes művelődésügyi dolgozója csak akkor szerzett tudomást az egyik vendéglátóipari üzemben folyó »művészi« műsorról, amikor a közeli szabadtéri színpadra — ahol egy világhírű művésznő műsorát láthattuk — a vendéglői műsor jazzmuzsikája behallatszott. Ugyancsak utólag, csak a plakátról értesült az egyik vidékiáró művészegyüttes miskolci szerepléséről. PÉLDÁK HOSSZÚ SORÁT említhetnénk fel annak igazolására, hogy ilyen körülmények között a tanácsi művelődésügyi szervek nem irányíthatják a területükön folyó kultúrális életet, ily irányú tevékenységük — önhibájukon kívül — erősen lekorlátozódik. Semmiképpen nem szolgálja a kultúrális élet megjavítását, a szocialista kultúra megteremtését és a legszélesebb tömegekkel való megszerettetését a kulturális élet irányításának sokkezűsége. Az idézett miniszteri rendelet egyes rendelkezései a gj^akorlati életben ezt a hibát bizonyos fokig hatványozzák. A tanácsok az államhatalom helyi szervei. Azok kell, hogy legyenek a kultúrális élet térén is. Meg kell adni a tanácsoknak a módot és a jogot arra, hogy területük életét, kultúrpolitikáját — pártunk és kormányunk kultúrpolitikájának szellemében — a megyében, illetve a városban maguk irányítsák. Benedek Miki>$ *oooÖregfi uk-mérkőzés MVSC öregfiúk—MMTE öregfiúk 2:2 (0:0). A két csapat összeállítása a következő volt: MVSC: Mikulás —1 Simonyi M., Farkas L., Budavári —- Virágh, Simonyi Gy. — Balajti, Regőczi, Bihari, Kassai, Kerekes. MMTjE* Molnár Gy. — Siklósi, Molnár L„ Glatz — Csorba, Morgent — Varga M., Dobó, Kovács (Csanya), Földi, Vékony, __ V oltak a mérkőzésnek olyan részei is, amikor egészen jól mozogtak a két csapat tagjai. Góllővök: Kdssai (2), illetve Földi, Dobó. To tóered menyek Az 1996 június 22-i 25. heti totó- eredmények a következők: x, 2, 1, 2, 2, x, 2,- 1. x, 2. 1, Xi .(MTI)
