Észak-Magyarország, 1958. május (14. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-18 / 116. szám
4 É5ZA KIHAGY A KOKSZ. AG Vasárnap, 1958. ináju3 l A szocialista mezőgazdaságért Az erdőbényei hatnapos tanácselnöki ..-------------------tanfolyam első előadásáról______________________ 1 J M e nnyivel tisztábban, világosabban lát az ember, ha választ kap egy-egy fontos kérdésre. S mennyivel tisztábban lát, ha a szántára oly fontos kérdéseket sokadmagával megtárgyalja, beszélget róla. És olyan emberekkel beszélget,' akik ugyanúgy, mint 6, érdekeltjei a témának. Elegendő néhány beszélgetés, s már tisztábban látja a célt, a tennivalókat, erősebbnek, biztosabbnak érzi magát. Így vannak ezzel azok a tanácselnökök, tanácsfunkcionáriusok is, akik részt vesznek, illetve részt vettek az Erdöbényén megrendezett egyhetes tanfolyamon, — vagy mondjuk így: tapasztalatcserén. Pedig nem kisebb dologról hallgattak itt előadásokat és beszélgettek, mint az ország ma egyik legfontosabb problémájáról, a mezőgazdaság fejlesztéséről, a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről. És ezt.. nemcsak egy más között, hanem olyan elvtársakkal, vezető szakemberekkel beszélhették meg, akik a nép választottjai a kormány és pártélet, a gazdasági élet egy-egy területén. Miért is van szükség a szocialista mezőgazdaságra ? Az első és súlyában legjelentősebb előadás: Fehér Lajos elvtárs. az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának referátuma volt. Ez az előadás ismertette a mezőgazdasági fejlesztés, a szocialista átalakítás miértjét, hogyanját. A párt agrártézisei és a nemrégen megjelent részletes 3004-es rendelet mái- megszabták a legfontosabb és lényegesebb tennivalókat. Néhány helyen azonban valahogy népszerűtlen feladatnak tartották a termelő- szövetkezetekről való beszélgetést. S így nem élteik a meggyőző szóval, holott példa, segítség, agilációs érv lett volna elég. Avagy nem igyekeztek a leglényegesebbel érvelni, hogy a mezőgazdasági termelés növelésétől, a termelési költségek csökkenésétől függ jelentős részben az egész ország életszínvonalának további növelése. Fehér élvtárs előadása elsősorban erre világi tot t rá élesen a tan ácsi unkcioná- rtusok előtt. A nyugati államok nagy részében például ma jelentősen alacsonyabb a legfontosabb élelmiszercikkek önköltségi ára,, mint nálunk. Mi ennek a következménye? Egyrészt az, hogy export-import lépéseinkre lépten-nyomon ráfizetünk, s ezt a ráfizetést olyan állami jövedelmekből kell fedezni, amelyeknek ezer más fontos helye lenne az élet- színvonal emelését szolgáló beruházások területén. És ha ezt a kérdést alaposan vizsgáljuk, akkor azt vesz- szük észtre, hogy veszélyben van az egyéni parasztság megélhetése. Drágán termel, tehát nincs számára kifizetődő piac, ha ugyanaz az élelmiszer másutt olcsóbban beszerezhető. Ez az első fontos tény, amelyet a falunak, a dolgozó parasztságnak meg kell értenie, hogy növelje a terméshozamot, s ezáltal csökkentse a termelési költséget. A termelési költségek jelentős csökkentésére viszont az egyedüli megfelelő termelési mód a nagyüzemi, gépesített, belterjes gazdálkodás. Amíg ezt meg nem valósítjuk, addig nem számíthatunk jelentősebb felemelkedésre. Érdemesbe termelőszövetkezetben gazdálkodni, dolgozni ? Országos és megyei viszonylatiban egyaránt az ellenforradalom megzilálta a termelőszövetkezeti mozgalmat. A jól gazdálkodó, erős alapékor nyugvó közös gazdaságok azonbai' ma is élnek, nagyszerűen gazdálkodnak és mind vagyonitag, mind a taglétszám tekintetében erősödnek. So! és egyre több az erős, szilárd alapokon nyugvó közös, gazdaságok száma ■És mint az elmúlt őszi zárszámadások is bizonyítják, a termelőszövetkezetek lényegesen többet termeltet és több haszonra tettek szert, min az egyénileg dolgozó parasztok. Ezek tények, mégis számos helyer a termelőszövetkezeti mozgalom fej' lesztése érdekében nem agitáltai megfelelően ezekkel a tényekkel. É: nem agitáltak azokkal a tényékké sem, amelyek az állami segítségre világítanak rá és gazdasági megerő södésüket szolgálja. Pedig ezek a lé nyék benne vannak a kormányhatá rozat'ban is. Többek között a 15 szá zalékos árengedmény a gépállomá sok által végzett munkánál. A mű trágyáielhasználásnál. ha holdankén eléri az egy mázsát, 25, 50, illetve 7 százalékos árengedményt kap a kö zös gazdaság. Megyénkben a terme lőszövetkezetek ez évben a tavaly 23 -kilogrammos átlaggal szemben el érték a 100 kilogrammot. További ha a közös gazdaság a megállapító] termelési szinten felül termel, 30 szá zalékos hilelcsöklkenlésben részesül. Van természetesen olyan 'kormány határozat is, amely a gyengén ga2 dalkodó termelőszövetkezeteket e marasztalja. Az elmúlt éve kiben so pénz veszett kárba a túlzott hite nyújtások következtében, Sok köze gazdaság — gyenge mivoltára híva kozva — lépten-nyomon igényelte < újabb és újabb állami hitelt. Bbb< élt, mert — és ez volt a hiba — mii den további nélkül meg is kapl t-aak szét ne széled jenek a tage Számos funkcionárius falun ugyan elsősorban a termelőszövetkezete é taglétszámán és nem a mezőgazda- sági termelés szintjének növekedéséit nézte a falu szocialista fejlődését. És sok termelőszövetkezetre ráfizetett az állam. Nemhogy növelte volna a maga és az állam hasznát, de százezreket pocsékolt el. Ilyen termelő- szövetkezetekre pedig nincs szükség! Röviden a termelőszövetkezeti mozgalom nem a mozgalomért van, hanem azért, hogy a kisparcellás, ráfizetéssel. magas önköltséggel termelő gazdaságokat, az évezredes eredménytelen paraszti küzdést felváltsa az olyan nagyüzemi gazdálkodási forma, amely kevesebb munkával többet ad. Megyénkben számos olyan termelőszövetkezet volt és van, amely világosan bizonyítja a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. Hibák9 téves nézetek Fehér Lajos elvtárs előadása után jónéhány tanácselnök mondta el, hogy bizony náluk is észlelhetők az előadásban felsorolt hibák. Olyan hibák, amelyek gátjai, akadályai a mezőgazdasági termelés erőteljes fokozásának — éppen a nagyüzemed tés, gépesítés hiánya miatt. Melyek ezek a hibák? Az első — amivel az ellenség érvel — olyasféleképpen hangzik, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése — tehát a falu szocialista átalakulása — nem a parasztság, hanem az állam érdeke. Ebben csak annyi az igaz. hogy nálunk az állam érdeke azonos a nép érdekével, hiszen az állam mi vagyunk. De mi lesz a parasztsággal, a parasztság jövedelmével, ha még egynéhány évig drágábban termel, mint más államok mezőgazdasága? Nem talál majd piacot árui számára... Cáfolat az ellenséges propagandára az olyan fejlettebb kapitalista állam mint például az Egyesült Államok Munkatársai kultúráiig fejlődésén fáradozik az üzemi közönségszervező ahol egyáltalán nincs kisüzemi gazdaság. Csak az elmúlt néhány esztendő leforgása alatt több mint 5000 farmer ment tönkre, mert nem bírta versenyt az óriás gazdaságokkal. Drágábban- termelt, mint a nagyüzemek, s bele kellett pusztulnia. Hiba azonban más téren is van. A tartalmas agitáció hiánya jó- néhány helyen szektás nézetekkel párosul s ez is lassítja a rae- zőgasdasag szocialista fejlődését. Arról, hogy a falun nem élnek eléggé az élet, a gyakorlatnyujtóttá lehetőségekkel, már történt említés. De arról még aiem, hogy némely termelőszövetkezetben elzárkóznak például az új tagok felvételétől. Egyik helyen <— ahol a közösben a kispa- rasztoké a többség — nem szívesen látják a középparasztot — és fordítva. Ez szintén akadály, melyet le kell győznünk. Hibaként lehet megemlíteni továbbá a fokozatosság elméletének háttérbeszorítását is. Megyénkben például akad nem egy olyan szakcsoport, első tipusu termelőszövetkezeti csoport, amelyik szépen halad a nagyüzemesítés felé. Élve az adottságokkal, jóval olcsóbban és többet termelnek, mint az egyéniek. Géppel dolgoztatnak, közösen értékesítik ter- melvényeiket, vagy éppen közösen osztoznak az összjövedelmen. Az ilyen társulások.’csoportok jó lépcsőfokok a szocialista átalakulás magaslatához. Káros dolog lebecsülni őket. Tennivalók, tervek A tennivalókról, tervekről igen sok szó esett az előadás után. A tanácselnökök a szünetben másról sem beszeltek, mint a tervekről, a tennivalókról. Soha nem esett például szó sem régebben, sem az ellenforradalom óta eltelt idő alatt arról, hogy a tanácselnököknek milyen óriási szerepük van a mezőgazdasági termelés növelésében, a falu szocialista átalakításában. Pedig ki legyen ebnek első harcosa, ismerője,, terjesztőid ha nem a falu első embere, a tanácselnök, Ellestünk néhány beszélgetést. Valamennyien már az otthoni eredményekből, hiányosságokból —* és az előadáson elhangzott tényekből kombinálták a holnapi tennivalóikat. S ahogy a terveket hallgatta az ember, úgy érezte: megértette mindenki, hogy mi a tennivaló ahhoz, hogy végre valóban több és olcsóbb legyen a mezőgazdasági termelés — több legyen a dolgozó paraszt haszna, kevesebb, ésszerűbb munkával tehát, hogy gyorsabb, eredményesebb legyen a falu szocialista átalakulása. BARCSA SÁNDOR AZT SZOKTÁK MONDANI, hogy a színház két részből áll. Két olyan részből, amelyek egymás nélkül vajmi keveset érnek és amelyeknek jó együttműködése adja azt a fogalmat, amit általában színház alatt értünk. Ez a két Összetevő: a színpad a színészekkel, a színészi játékkal és a nézőtér a közönséggel. A két ösz- szetevő közötti élő kapocs az üzemi közönségszervező, a színház „külső munkatársa”, aki állandó kapcsolatot tart a színházzal, figyelemmel kiséri a színház műsorát, munkahelyén dolgozótársait tájékoztatja a színházakban futó darabokról, felhívja érdeklődésüket egyes színpadi müvekre, gondoskodik részükre belépőjegy biztosításáról, stb. Sokrétű és fontos az üzemi közönségszervező munkája, hiszen az ő vállán nyugszik, hogy a színháztól, a színházi kultúrától eddig idegenkedő dolgozók mind számosabban ismerjék és szeressék meg ezt a nemes művészetet és az 6 feladata az is, hogy dolgozótársainak kulturális érdeklődését helyes irányba ‘terelje. A közönség- szervezők munkáját kormányzatunk is méltányolja és nagyon . fontosnak tartja, s ezt a napokban megjelent kormányrendelet kifejezésre is juttatta. A közönségszervezők a Miskolci Nemzeti Színháznak is nagy segítséget jelentenék, az évek során üzemi dolgozók ezreit kapcsolták be az állandó színházlátogatók sorába és segítettek a színházkultúrát mindinkább közkinccsé tenni. A sok-sok közönségszervező egyike Hancsarik Magda. A Borsodvidéki Gépgyár dolgozója, egyben üzemi kultúrfelelős, a gyáron kívül pedig kerületi tanácstag. 1951 óta, tehát hét éve végez közönségszervező munkát. Korábban a SZOT, majd az MSZT megyei kultúrcsoportjában volt öntevékeny színjátszó. így került kapcsolatba a színházzal és szerette meg azt. Szereti a színházat és szeretné, ha dolgozótársai közül is mind számosabban lennének a színháznak ’olyan rajongóivá, mint ő. Mint közönségszervezőnek nem könnyű a feladata. Munkahelye, a Borsodvidéki Gépgyár Miskolc egyik legnagyobb középüzeme ugyan, azonban a dolgozók három műszakban végzett üze mi munkája, jelentős zömüknek vidéken lakása és onnan naponta vonaton bejárása, jelentős mértékben nehezíti a színházba járók számának nagyarányú bővítését. Bizony, elég fáradságos munkába kerül, amíg a színház egy-egy produk dójához néhány újabb színház látogatót megnyer. A látogatók száma változó: a könnyebb szórakozást jelentő színpadi művekhez 50—60, más előadásokhoz pedig átlagosan harminc nézőt tud a nézőtér széksoraiba ültetni. (A „Nem vagyunk angyalok” című új magyar vígjátékot harmincnál több Borsod- vidéiki Gépgyár-i dolgozó nézte meg.) Ezekben a számokban csak azok a gyárbeli dolgozók vannak benne, akik Hancsarik Magda közönségszervezői ténykedése folytán mennek el, s nincsenek benne azok, akiket valamikor régen szervezett, s azóta, külön szervezés nélkül, maguk váltják meg jegyeiket a színház pénztáránál, mert egy-kétszeri látogatás után megkedvelték a színházba járást. Ezeknek a száma is jelentős, s talán ma mái- meg sem lehet számolni, hogy a gyárból hány ember jár színházba Hancsarik Magda mák vagy régebbi közönségszervező munkája folytán. A fentebb említett számú színházlátogatók mindenkor zömmel a legújabb színházbarátokból tevődnek ki. Rendszeresen tartja a kapcsolatot a színházzal, tájékozódik a bemutatásra kerülő új darabokról, ismerteti azokat az üzemben. A propagandához felhasználja az üzem propagandaeszközeit, hangos bemondót, hirdetőtáblákat is, de a legnagyobb segítséget az üzem azon dolgozóitól kapja, akik öntevékenyen segítik közönségszervező, kultúraterjesztő munkájában. Ezen a téren Ferge György né segédmunkás nyújtja számára a legnagyobb segítségét. S amikor a dolgozók már megtekintették az előadást, elmondják a véleményüket is a közönségszervezőnek. Ha a darab tetszett, mint a „Nem vagyunk angyalok” és .a „Fruska’ * esetében, úgy megdicsérik, de elmarasztaló véleményüket sem rejtik véka alá. mint tették azt a „Férjem a háziasszony” előadása után is. Hancsarik Magda egy a sok közönségszervező közül, akik között akad, aki jobban, akad aki kevésbé jól végzi ezt az önként vállalt társadalmi munkát, de mindnyájan egyért teszik: munkatársaiknak a színházhoz való közelebb viteléért» kulturális fejlődéséért. Elismerés és dicséret jár érte... (benedek) A MISKOLCI RADIO MAI MŰSORA. 18.00: Orgonavirágzás. — Irodalmi műsor. 18.30: Szív küldi szívnek szívesen. HÉTFŐI MŰSORA: 18.00: Köznapi krónika. 18.10: A cseppkőcsodák világában. 18.25: A könyvesbolt hanglemez újdonságaiból. 18.45: Elhelyezkedési tanácsadó. 18.49: Ahol Gárdonyi Géza « betűvetést tanulta. 18.55: Érettségiző lányok köíött. Immár viásodszor hívták meg 1 az Országházba, hogy átadják példás munkájáért a kitüntetést. Ezúttal ötéves dékánságának jubileumán szorították meg kezét országunk vezetői,.. Budapestet, szülővárosát, barátait, nagyszerű lehetőségű munkahelyet hagyott ott, amikor eljött az épülő, az élet apró kényelmeit teljesen nélkülöző miskolci egyetemre. * rpiőször egy évnyitón találkoz^ tavi dr. Petrich Gézával, a gépészmérnöki kar dékánjával. A diákok sötétruhás sorai között szinte maga is egykorúnak hatott velük karcsú alakjával, fiatalos megjelenésével. Csak közelről lehet észrevenni azt a néhány ráncot a szeme körül, amit az élet — a természet örök rendje szerint — már odavarázsölt. De annak ellenére, hogy férfikora virágjában van, — negyvenöt éves —, még ma is az „örökifjú” a ráülő legjellemzőbb kifejezés. De rögtön mellé kell tenni a másik jelzőt, ami viszont jellemére enged következtetni: gondolkodó. A dolgokat egyénien, magaalkotta erkölcsi és intellektuális szűrőn keresztül ítéli meg és azon van, hogy az ifjúságot is megtanítsa a gondolkozásra, az önnevelésre, amely az élet minden jelenségével szemben egyaránt szükséges, hasznos és magas nívójú erkölcsisóget követel meg. Mint pedagógus — az ábrázoló geometria egyetemi tanára, mint a gépészkar dékánja, az oktató, nevelő tanári munkának legkomolyabb módszereit kutatva, különösen a mérnökképzés alapozásában keresett és keres új utakat. Igaz, ez nem kizárólag egyéni, sokkal inkább kollektív célkitűzés, de az egyénekből felépülő nevelő kollektíva csak akkor tud rendszeres munkát végezni, ha az egyedek is átérzik a maguk formáló szerepét. Karcolatok ax egy etemről A gépészmécHÖki Icát dékánjacát A ifjúságról beszélgetünk. A két évtizede kizárólag fiatalok oktatásával foglalkozó dr. Petrich Géza megérti az ifjúságot. Ennek okát- könnyen megfejthetjük, ha ismerjük az ő előrelátó, megfontolt, minden kihatással számoló voltunk mi is az elmúlt évek alatt, amikor akarva-akaratlanul tág lehetőséget adtunk fiataljainknak ahhoz, hogy ilyen formában fejlődjenek. — Ez a gépészmérnöki kar dékánjának a véleménye. Még hozzáteszi: — Nem szabad elfelejteni, nevelési módszerét, amellyel naponta foglalkozik diákjaival. — Az ifjúság örökké változó, forrongó, szeszélyes, örök bíráló és a kérdések megítélésében egyedül önmagát tartja illetékesnek a helyes válasz megkeresésére, kinyilatkoztatására. Egy kicsit hibásak hogy az ifjúság hangulatában és magatartásában igen gyakran potenciális különbség van, ami zűrzavarhoz vezet. Talán éppen ez okozta azt, hogy sok jóindulatú, becsületes diák megléucdt 1956 októberében, talán éppen ennek lett áldozata annyi jóhiszemű ember az ellenforradalom alatt. Az ifjúság pszichológiája nem könnyű. Az elmúlt évek alatt néha nem vették őket komoly számításba, majd minden átmenet nélkül hatalmas teret engedtek gondolataiknak, tetteiknek. Dr. Petrich Géza az ifjúság nevelését jövőnk, fejlődésünk legfontosabb zálogának tartja és oktató munkájában * megértést, a közvetlen, mégis tiszteletet parancsoló hangot teszi központtá. Ezeket a gondolatokat találjuk meg szakmai tankönyveiben is, ahol a műszaki tárgyak előkészítését, az elméleti tárgyak és a gyakorlat korszerű igényeinek kielégítését juttatja kifejezésre csodálatosan jó pedagógiai érzékkel. Bekapcsolódik á Bolyai Matematika Társulat tudományos munkájába is és évről- ivre előadásokat tart, melyeknek tereiében a geometria közép- cs felsőfokú oktatásának különböző tárgyi és módszertani problémáit fejtegeti annak érdekében, hogy az egyetemi előkészítés minél eredményesebb legyen. Kok elfoglaltsága, oktatói, dé^ káni teendői között is megmaradt derűs embernek. Résztvesz a politikai életben is. Országgyűlési pótképviselő, ami ugyancsak lefoglalja amúgy is kevés idejét. Mint az egyetem sport egyesületének tanárelnöke, az elmúlt esztendőben az országos főisleolai bajnok- ságolíon az egyetem újjászervezett sportéletében sok szép eredményt ért el. Fiatal éveiben, mint válogatott versenyző, Európa-bajnoksápo- kon képviselte a magyar színeket. A sportot, a vele járó tiszta, szabad életet kedvelő ember derűjével, a gondolkodó szívével és elméjével dolgozik dr. Petrich Géza az ifjabb mér nők generáció nevelésén. Munkájában az a vezérelvf irányítja, hogy amit, tesz, nem hiábavaló — a jó talajba ültetett Tudás. Becsület és Erkölcs a iövät hordozza magaban, URBAN NAGY ROZALIA
