Észak-Magyarország, 1958. május (14. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-09 / 108. szám

Péntek, 1958. május 9. ESZAKMAGYARORSZAG 3 ' 6 TIZENHÁROM EVE SZABADULT FEL A NEMET NÉP A HITLERI FASIZMUS ALÓL Uj korszak a német nép életében j 1QAC május 8-a új korszakot nyi- 1^‘tv^ tolt a német nép törté­nelmében. Ezen a napon írták alá a Szovjet Hadsereg által térdre kény­szer! tett hitleri Wehrmacht vezetői a feltétel nélküli kapituláció okmá­nyát. A Szovjet Hadsereg történel­mi győzelme felszabadította a né­met népet a hitleri fasizmus alól és megteremtette az előfeltételeket ah­hoz. hogy létrejöhessen egy német munkás-paraszt állam, az első való­ban békeszerető és' demokratikus német állam. Németországba n több mint ezer évig uralkodott a feudális nemesség. Uralmának története a szabad pa­rasztság leigázásának., a nehéz ro­botmunka és az egyszerű embereik sötét tudatlanságának megrázó kró­nikája. A kizsákmányolás feudális formá­ját a tőkés kizsákmányolási forma váltotta fel. A kapitalizmus 120 évig uralkodott Németországban. A bér­munkások óriási hadai reggeltől ké­ső, éjszakáig dolgoztak, egyre na­gyobb gyárakat építettek, egyre kor­szerűbb gépeket hoztak létre, s mun­kájukkal óriási értékeket teremtet­tek, — mégis szegények- maradtak. Egyetemeket és akadémiákat építet­tek. de ezek zárva maradtak gyer­mekeik előtt. S minél gazdagabbak lették a tőkések, annál nagyobb lett a munkanélküliek serege, nehezebb a milliók sorsa. A kapitalista uralom 120 eszten­deje alatt még arra sem volt 'képes, hogy bérrábszoligáiinak biztos megél­hetést, emberhez méltó életet nyújt­son. Ezzel szemben a profit érdeké­ben 20 millió németet hajszolt pusz­tító háborúk során a tömegsírba. Ezer esztendő és 120 év, — mi *— ehhez képest az a 13 eszten­dő. amely 1945 május 8-a óta eltelt! Történelmileg rövid idő, s mégis, nagyobb változást hozott a német nép életébe, mint az 1200 év együtt­véve. Németország egyik részéiben a munkásosztály van hatalmon, amely marxi-lenini pártja vezetésével, a •parasztsággal és a többi dolgozókkal szövetségiben óriási tetteket viisiz vég­hez. Miután a német nép felszabadult a hitleri fasizmus alól, Németország területén két, jellegében merőben eltérő német állam jött létre: Né­metország demokratikus részében, az akkori szovjet- megszállási övezet­ben, 1949-ben megalakult a Német Demokratikus Köztársaság, amelyet léte első napjától kezdve a népek önrendelkezési jogának baráti egyenjogúságon alapuló kapcsolatai­nak elvei vezérelnek. Ezzel szemben a Németország nyugati részében, az angol, amerikai és francia övezetben létrejött Német Szövetségi Köztársa­ságban továbbra is a tőkések, a mi­litaristák vannak uralmon, agresz- sziós hadseregének élén ismét hit- ler-tábornoíkak állnak s új támadás­ra készülnek az emberiség elilen. KI émetország demokratikus ré- ” szén. az akkori szovjet meg­szállási övezetben örökre véget ért a tőkések, a földbirtokosok, a mili­taristáik uralma. A háborús bűnö­sök és aktív nácik üzemeit államo­sították, a földbirtokosok földjei azok ^ tulajdonába kerülték, akik megművelték, örökre eltörölték a művelődési kiváltságokat. A Szov­jetunió baráti segítségével megte­remtették az új gazdasági alapokat s rátértek a tervgazdálkodásra. A felszabadult munkások, parasztok, az egész lakosság óriási lendülettel fo­gott hozzá az ország újjáépítéséhez. A Német Demokratikus Köztársaság létrejötte óta 160 lebombázott nagy­üzemet építettek újjá és 120. új nagy­üzemet építettek. 1573 nagyobb üze­met bővítették ki és .korszerű sí tét - ték, .317 400 új lakást, a kultúrházaík és klubépületek, a színházak, kór­házak ezreit építették. A népművelés, a sport, a tudo­mány és a kultúra, valamint az egészségügy céljaira az állam 1951- től 1957-ig 88 milliárd D-márfcát (kb. 385 milliárd Ft) biztosított. Az egye­temek hallgatóinak több mint a fele munikás- és paraszt származású. A lakosság takarékbetétéi még soha­sem voltak ilyen nagyok, mint ma, Nyári szabadegyetem Pécsett A TUDOMÁNYOS ISMERETTER­JESZTŐ TÁRSULAT Baranya me­gyei szervezete Pécsett július 6-tól 19-ig és július 21-től augusztus 3-ig megrendezi a TTIT „Munkácsy Mi­hályi” szabadegyetemének nyári ta­gozatát. A nyári szabadegyetem célja, Ba­ranya és Pécs történelmének, irodal­mának, művészetének, néprajzának, szociálpolitikájának és tudományos életének megismertetése, valamint a történelmi nevezetességű siklósi vár, szigetvári vár, pécsváradi vár és a festői környék bemutatása, Mohács, Komló, Abaligeti cseppkőbarlang, Harkányfürdö és Sikonda fürdő ki­rándulásokon keresztüli megismerte­tése. A hallgatók látogatásokat tesznek Pécs tudományos intézeteiben, ta­nulmányozzák a 2000 éves város mű­emlékeit és mecseki túrákon vesz­nek részt. Részletes tájékoztatót küld a TIT titkársága Pécs (Janus Pannonius u. 11.), valamint a megyei TIT szer­vezetek titkárságai. Részvételi díj 670 forint. A részvé­teli díjban kéthetes szállás, ellátás és kirándulások költségei bennfog­laltatnak. Csak néhány kiragadott példa, a munkás-paraszt államban a párt ve­zetésével és a baráti országok tá­mogatásával elért nagyszerű eredmé­nyekből. A Német Demokratikus Köztársa­ság léte az egész európai történelem fejlődése szempontjából nagyjelentő­ségű. A szocialista tábor országai közül az NDK fekszik a legmesz- szebben Nyugaton. Európa szivében először jött létre egy békeszerető né­met állam, amely valóban barátság­ban akar élni, együtt akar működni az összes békeszerető népekkel. Ez­zel határozottan útját állta a német imperializmus és militarizmus aig- ressziós erőinek, akik a bonni ál­lamiban újabb támadó háborúra ké­szülnek. A Német Demokratikus Köztársa­ság tagja a varsói szerződésnek és mint ilyen, kötelezettségei is van­nak. Népi hadserege mindenkor kész feladatait a béke biztosítása és az ország védelme érdekében teljesí­teni. A Német Demokratikus Köztársa­ság az európai atomfegyvermentes övezet tervét is hatékonyan támo­gatja. Németország Szocialista Egy­ségpártjának központi bizottsága felhívással fordult a Szociáldemok­rata Párt vezetőségéhez, amelyben a többek között ezeket írja: »Németország Szocialista Egység pártja felelősségének tudatában ja­vasolja, hogy tiltsák meg az atom fegyverek raktározását és előállítá­sát mindkét német államban mondjanak le a haderők tömegpusz­tító fegyverekkel való felszerelésé­ről. Németország Szocialista Egység­pártja javasolja továbbá, hogy te remisének Európa szivében atom­fegyvermentes térséget, egy korláto­zottan felfegyverzett övezetet. Ezek a javaslatok összhangban vannak az egész német nép, valamint más euró­pai népek békés érdekeivel.«* A Német Demokratikus Köztár- ** saság jelentőségét a békeharc- . ban mutatja az is, hogy tavaly számos párt- és kormányküldöttség látoga­tott az NDK-ha — igy például Ro­mániából. Csehszlovákiából. Len­gyelországból, Vietnamból, Mongóliá­ból és a Szovjetunióból. Idén a töb­bi között magyar párt- és kormány- küldöttség is járt a Német Demok­ratikus Köztársaságban. Walter Ul­bricht, Németország Szocialista E-gy- séigpártja központi bizottságának el­ső titkára a magyar küldöttség el­utazásakor a többi között ezeket mondta: .— A 'magyar párt- és kormány- küldöttség látogatása a Német De­mokratikus Köztársaságban nem­csak országunk dolgozó népe szá­mára volt jelentős politikai esemény, hanem jelentős lépés országaink marxi-lenini pártjainak, munikás- és parasztkormányaink, valamint dolgozóink baráti együttműködése útján. Tanácskozásaink a szocialista tábor egységének további megszilár­dítását szolgálták. E tanácskozások hozzájárultak a béke megszilárdítá­sához, a támadó német imperializ­mus ellen vívott közös harc erősíté­séhez. A mezőgazdaság egyik legjövedelmezőbb ágáról AZ ORSZÁG LAKOSSÁGÁNAK hússal, zsírral való kielégítő ellátása éveken át egyik legnagyobb gondja volt kormányunknak. A kötelező be­szolgáltatás eltörlése és kormányunk egyéb intézkedései nagy lehetőséget teremtettek az állattenyésztés hoza­mának növelésében. Nagy mérték­ben javult megyénk állatállományá­nak takarmánnyal való ellátása azál­tal. hogy megszűnt, a kötelező ke­nyérgabona vetése és így növekedett az állati takarmányok vetésterülete. Ez különösen a tejhozam növelése és a növendéká! latok felnevelése szem­pontjából jelentős. A takarmánynövények vetésterü­letének növekedésével szarvasmar­hatenyésztésünk a mezőgazdaság egyik legjövedelmezőbb ágává válik. Egyre inkább kezdik ezt felismerni termelőszövetkezeteink és egyénileg dolgozó parasztjaink. A borjak levá­gása ma már ritka eset. Érdemes és kifizető a borjak felnevelése, ezt ál­lami szerveink különböző intézkedé­sekkel elő is segítik. Államunk 600 forint adókedvezményt biztosít min­den dolgozó parasztnak, akinek a felnevelt üszője hat hónapos korára a 160 kg súlyt eléri. (Bika-borjú után 400 forint adókedvezmény jár.) A borjúnevelés jövedelmezőségét az alábbi példa, is bizonyítja: Vegyünk alapul egy 6 hónapos borjút, melynek felneveléséhez 500 liter tej szükséges. Ennek értéke 2,50 forintos literenkénti áron számítva 1250 forint. Egyéb fogyasztott takar­mány értéke: 250 forint. A borjú fel­nevelése tehát összesen 1500 forint körül mozog. Ha ebből leszámítjuk a 600 forint adókedvezményt, akkor csak 900 forintba kerül a borjú fel­nevelése. Ugyanakkor egy 160 kilo­gramm súlyú féléves borjú értéke 1600 forint. Végeredményben a bor­jút felnevelő gazda 700 forint tiszta haszonhoz jut 6 hónap alatt. HELYESEN JÁRNAK EL tehát azok a meze gazdasági tsz-ek és egyé­nileg dolgozó parasztok, akik növen­dékek nevelésével és hizlalásával foglalkoznak. Jó példa a tiszakarádi Űj Élet és a szentistváni Béke Tsz, ahol az elmúlt évben már rá­tértek a borjú nevelésére, s bevéte­lük ezáltal lényegesen emelkedik. Az egyéni gazdák közül Séf esik János 4 holdas garadnai dolgozó pa­raszt éveik óta rendszeresen foglal­kozik bikaneveléssel. Ez év elején el­adott 18 hónapos bikájáért 20 000 fo­rintot kapott, ugyanakkor a meg­etetett tej és takarmány értéke 7000 forint volt. Séf esik Jánosnak egy te­hene van. mégis jelentős jövedelem­hez jut a bikaborjú nevelés és tehe­nének tejhozam-növeiése által. Az említett másféléves bikaborjú felnevelési ideje alatt a tehéntől ki­fejt tejért 8200 forintot kapott. Vég­ső fokon Sefcsik gazda e§y tehené­nek tejhozama és egy bikaborjú fel­nevelése által kib. 20 000 forint tisz­ta jövedelemhez jutott másfél év alatt. A takarmánynövények termelésé­nek növelésével párhuzamoson javul a termelőszövetkezetek egy részénél a szar vasmarh a tenyésztés is és a te­henek tejhozama. Említésre méltó többek között a szikszói Béke Tsz. ahol a szaksze­rűbb vezetés és állatgondozás, a jo'bfe takarmányozás eredményeképpen, az elmúlt évben 3300 literre emelkedett az egy tehénre eső tejtermelés, az előző, évi 1500 literrel szernbén. Szarvasmairhateny észterünk fej­lesztését, s különösen a tebeniek tej­hozamának növekedéséi nagyban akadályozza a rét- és legelőgazdál­kodásunk elhanyagolt állapota. Az elhanyagoltság követkéztéboni *z édes- füvek helyét kiszorítják az értékte­len savanyú fű vek. Járthatnánk ál­latállományunk takarmányé! látását, ha a jelenleg értéktelen, elhanya­golt, kevés fűvet adó legelőinket fel­törnénk és azokon szálastakannány- félét termelnénk. Ennek a módszernek helyességét nagyszerűen igazolja a hejőpapi Pe­tőfi Tsz kísérlete is. MINTEGY 3 ÉVVEL EZELŐTT feltörték a tsz. 8—10 holdny.i értékte­len legelőjét, amit akikor a község dolgozó parasztjai helytelenítettek. A gyakorlat azonban a tsz-tagokat iga­zolta. A feltört legelő földjébe siló- kukoricát vetették, amit a gépállo­más kétszer megkultivátorozott. Az eredmény: kataszteri holdanként 180 mázsa silókukoricát takarítottak be az első évben. Azóta a területet trá­gyázták és az eredmény tovább j? 'uit. A hejőpapi Petőfi Tsz. ezál­tal olcsó és jó minőségű tömegtakar- mányhoz jutott, mert a két éven alu­li növendékállat minden kilogramm súlygyarapodása csak 2-82 forintba kerül. Mindemellett a tehenenként) tejtermelés átlaga 1560 literről 3000 literre emelkedett. Pártunk és kormányunk az elmúlt év folyamán a mezőgazdasági terme­lés fejlesztése érdekébeh hozott in­tézkedései megyénkben is kedvezően éreztetik hatásukat. Szarva,smarha- tenyésztésünik, a tehenek tejhozamá­nak növekedése mind az egyéni gaz­daságokban. mind a termelőszövetke­zetekben javuló irányzatot mutat. Nem kétséges, hogy a kedvező ered­mények és a jó tapasztalatok továb­bi eredmények elérésére ösztönzik megyénk dolgozó parasztságát. Szemes István. Vizsga előtt A Magyar—Szovjet Baráti Társa­ság keretében több orosz nyelvtan­folyam indult' az oktatási év kezde­tén. Az Oprendek Sándor pártszer­vezet tagjai is indítottak egy nyelv­tanfolyamot. Egész évben szorgalma­san tanultak, s készülnek a vizsgára. Néhány hét, s számot adhatnak az évi munkáról, mennyivel gyarapo­dott az orosz nyelvismereti tudásaik, s mennyivel lettek gazdagabbak. A tanfolyam hallgatói még a vizsga előtt egy baráti találkozót tartanak a Pedagógus Szakszervezet szék­házában, szombaton este 8 órai kez­dettel. A tanfolyam hallgatói, bará­taik, ismer őseik, rokonaik is részt- vesznek ezen az összejövetelen. Az ünnepség előtt Jurás Lászlóné orosz szakos tanár rövid ismertetést tart az orosz nyelv jelentőségéről. Ezt követően a vendégek éjfélig tartó táncmulatságon vesznek részt. A z ember rendszerint úgy készül ** cikkíráshoz, hogy alaposan megismerkedik riportalanyával: írói »bonckése« alá veszi s így kifür­készne egyéniségének anatómiajal, felkutatva pozitív és negatív tulaj­donságait — ű lehető legpontosabb képet igyekszik róla visszatükrözni. A minap egy kissé eltértem ettől a szokástól. Egy szót sem váltottam Tamás Béla arlói iskolaigazgatóval, er etlen pillanatra sem láttam, soha néni is találkoztam vele — s mégis úgy írok róla, minf olyan emberi ől, akit tökéletesen megismertem. A fair lakói mutatták be nekem az igazgatót. Jártam családoknál, be­nyitottam hivatalos helyiségekbe, kü­lönböző emberek véleményét kértem ki — s a vélemények, bár más és más megindokolással, de azonosak vol­tak. Viszont az indokolások többféle­sége mutatta meg, milyen köztiszte­letben álló, milyen sokoldalú, köte­lességtudó ember az igazgató. • A tanács elnöke így nyilatkozott: — Béla? Az igazgató? Úgy ismeri ő a tanácsházát, mint az iskolát. Képzelje, elvtárs, a titkár már öt hónapja beteg, rámszakadt a munka neheze ... Hanem az a szerencsém, hogy Béla öt hónap óta csaknem minden nap itt kilincsel: — Van-e munka? Tudtok-e valami munkát adni? — Már hogyne tudnánk! — mindannyiszor ez a válasz. Mondom, aranyat ér ez az ember. Mindegy neki, hogy május elsejei feliratot fest, vagy gyűlést tart, vagy éppen­séggel szakcsoportot szervez. Mert ezt is csinálja, anélkül, hogy valaki felkérte volna rá. Addig fabrikált, kísérletezett kis gyümölcsösében, EGY ISMERETLEN •■■••■••■•••■••■■■■•••■■•••••••••a •TmrmnTi??TmnTmMT<Tnr.MVi mVmmmvi ISMERŐSRŐL U1MUVUVHWIMVIVIWUMMWUU1 I I Az újságíró legyzetfüzeteből mígnem a saját példáján felbuzdí­totta az embereket. Csuda ember az, kérem! Miközben beszélgettünk, betoppant Fáklya István. Kérdeztem öt is, mi­lyen véleménnyel van az igazgatóról? Fáklya István így adta toliam alá a szót: — Fáintos ember az igazgató, úgy bíz a’. Tudja, nálunk se alszik a Ha­zafias Népfront, de ha van lelke az embereket mozgató erőnek, hát ö akkor az. De nem ám úgy, hogy árendába adja ki a munkát! Hogyis­ne! Kézberagadja az ásót vagy a bal­tát s csinálja. A többiek meg utána... • Mindenütt mondtak valami szé­pet, valami jót az igazgatóról. Egyik helyen azt mesélték el, milyen szenvedélyes tanítója az ifjúságnak. A télen nem is volt kedveltebb szó­rakozása, minthogy elment a kiszis- ták klubjába, ha másért nem, hát »pörlekedni« velük: — Nem úgy kell lépni azzal a futóval, te tapsifüles! Idesüss! — mondta s már ült is az asztalhoz. Más helyen azt mondták el, — még mindig a KISZ-ről lévén szó —, hogy a fiatalok nagyon szíve­sen hívják vezetőségi üléseikre is. tanácsát kérik. sőt. ha úgy adódik, panaszkodnak is neki. így tudta meg nemrégiben az igazgató, hogy a KISZ képtelen előteremteni azt az ezer fo­rintot. amiből az úttörőknek tenné­nek csapatzászlót. Tamás Béla nem szólt egy szót sem, hanem elment a tanácsházára s addig lágyította a vezetőemberek szívét, mígnem meg­szavazták a pénzt. • De nemcsak a nagyobbak, a kiseb­bek is feltétlen ragaszkodással csügg- nek ezen a 48 éves örökifjú emberen. Találomra benyitottam az egyik házba: — Én nem ismerem közelebbről az igazgatót — mondta Molnár Lm- josné —, de kérdezze meg a gyere­ket, Attilát. S a hetedikes fiúnak felcsillant a szeme: — Tetszik tudni, van olyan tanító­nénink — mondta az értelmes gye­rek —, aki azt mondja nekünk, ha valamit nem tudunk: — Ülj le, meg fogsz űukni. Az igazgató bácsi ezt nem mondja. Tőle nem félünk. Az igazgató bácsit én azért szeretem, mert nem veszekszik, ha valamit nem tudok, hanem addig beszélget velem, amíg magamtól rá nem jövök a dologra. Hát ezért. Meg aztán olyan szépen beszél hozzánk. Még meg is cirógat bennünket... • jF ovább, egyre mélyebben ismer­kedtem Tormás Bélával. . .. Két, vagy három éve — el is felejtettem feljegyezni —. neki és néhány örökmozgó embernek szöget ütött a fejébe, hogy nagy a falu — kicsi az iskola. No, ha kicsi, majd nem lesz az!... Az igazgatóval az élén, deputáció ment a minisztériumba. S hogy, hogy nem: úgy »megpuhították« a minisz­ter szívét, hogy csaknem másfél mil­lió forinttal tértek vissza. És most már majdnem kész a modern, emele­tes, hat tantermes iskola; az utolsó simításokat végzik rajta és ha min­den jól megy, június 15-én avató­ünnepség lesz. Persze, az lesz, mert bizonyosan felépül, hiszen az igaz­gató szeme állandóan rajta van. csaknem tekintetével növeli a fala­kat. Azt beszélik, minden reggel az az első dolga, hogy körüljárja az épületet, megtapogatja a falakat, zsörtölődik a kőművesekkel, aztán bemegy az egyik tanterembe s elége­detten mosolyog. Bizonyára azért, mert odaképzeli a padokat, s a padok közé a szőke és barna fejecskéket... • Én külön is büszke vagyok az igaz­gatóra, mert: kommunista! Keveset beszél — de akkor aztán okosat mond! —, viszont annál többet se­rénykedik. Varga Papp Dezső, a párttitkár azt mondta: — Olyan em­ber a propagandistánk — mert egy­ben az is —, aki a pártszerűség és elvhűség példaképe. Azt szokták mondani, a gerinces ember bajban sem tagadja meg elvét, hitét — nem gyalázza meg önmagát, ha keresztre feszítik se. Nagy igazság ez! No, de hadd mondjam el Tamás Béla esetét. Régente volt neki egy jó cimborája. Ez az ember az ellenfor­radalom idején a munkástanács el­nöke lett s fejébe szállva a duhajko­dás, így szólt hözzá annak a szomorú ősznek egyik napján: — Te csak ak­kor lehetsz a mi emberünk, Béla, ha összetéped a pártkönyvedet... Az igazgató erre nagyot nézett s mint akit villanyáram üt meg, egyszeri­ben rádöbbent, ez újabb »forradalmi vívmány« és volt cimborája álnok­ságára. Hátat fordított- neki s azóta villantásra sem méltatja. • W okmindent írhatnék még, de nem folytatom tovább. így is akadhat, aki rámolvassa, hogy agyon- dícsérem Tamás Bélát. Szó sincs róla. Mindezt mások mondták el er­ről a, derék értelmiségi emberről a legfőbb értéke mondókámnak. Egyszerűen arról van szó, . hogy Tamás Béla olyan harcosa a marxiz­mus eszméjének, akire büszkék le­hetünk, s amilyet sokat kívánunk ennek az országnak. Arról van sző, hogy ennek a szilárd embernek min­den porcikáját áthatotta a felisme­rés, a haladás eszméje, s ebből faka­dó kötelességének tartja, hogy has­son és alkosson a közösségért ... S az ilyen emberről csak meleg szavakkal lehet megemlékezni Ügy, ahogy az arlóiák... CSALA LÁSZLÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents