Észak-Magyarország, 1958. május (14. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-09 / 108. szám

2 ÉSZAKMAGYARORSZAG Péntek, 1958. május 9. A termelőszövetkezeti mozgalom — és a tanácselnökök Előadások a községi tanácselnökök tanfolyamán A népek barátsága hónapjában munkás-paraszt találkozókat rendeznek a miskolci járás községeiben A Magyar Közlöny május 8-i számában megjelent földművelésügyi miniszteri rendelet intézkedik a gabonafutrinka és lárvája elleni kötelező védekezésről, továbbá az egyes tömegesen fellépő állati kár­tevők veszélyes kártevőkké nyilvá­nításáról. A rendelet kimondja töb­bek között, hogy a gabonafutrinka (csócsárló) ellen a védekezés köte­lező. Elsősorban a megfelelő vetés­forgó alkalmazásával és az időben végzett tarlóhántással kell védekez­ni a csócsárló ellen. A gabonavetést a vetéstől a szárbaindulásig heten­ként kétszer meg kell vizsgálni és a csócsárló megjelenésének észlelése esetén vegyszeres védekezést kell végrehajtani. A csócsárló észlelését és a vegyszeres védekezés megkez­désének időpontját be kell jelenteni a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottsága szak- igazgatási szervének, amely a mé­hészek figyelmét felhívja a méhek- re veszélyes permetezésre. A föld­művelésügyi miniszter a megyei ta­nács végrehajtóbizottsága mezőgaz­dasági osztályának javaslatára, ösz- szefüggő nagyobb fertőzött területe­ken társadalmi védekezést is elren­delhet. Mezőgazdasági termelőszövetkezet és termelőszövetkezeti csoport, vala­mint termelői szakcsoport, szakszö­vetkezet és mezőgazdasági társulás három holdnál nagyobb, összefüg­gő, általánosan fertőzött gabonatáb­láján a vegyszeres védekezést — té­rítés nélkül — a megyei növényvédő állomás intézi. Egyéb esetekben a termelők feladata a védekezés vég­rehajtása. A termelőszövetkezetek, szakcsoportok, társulások, ha három holdnál nagyobb összefüggő gabona­táblájuk csócsárolóval általánosan fertőzött, a fertőzés helyének és a fertőzött terület nagyságának meg­jelölésével az észlelés után 24 órán belül kötelesek bejelenteni az illeté­kes növényvédő állomásnak. Tömeges elszaporodása esetén a .gabonafutrinkát és lárváját, a vetési bagolypillét és hernyóját (mocskos­pajort), továbbá a cserebogarat és lárváját, a mezei pockot, az ürgét és a hörcsögöt a növényvédelem szem­pontjából veszélyes kártevőnek kell tekinteni. A fertőzés mértékét a földművelésügyi minisztérium nö­vényvédelmi szolgálata állapítja meg. (MTI) Atomkórház New Jerseyben jókora atomreak­tort építenek kizárólag orvosi cé­lokra. Az új atomreaktort elsősor­ban neutron-besugárzásos kezelésre kívánják felhasználni. A besugárzá­soktól egyébként kedvező eredmé­nyeket várnak az operálhatatlan agytumor gyógyításában. Az atom­reaktor mellett 48 férőhelyes kísér­leti kórházat is építenek. A. Német Sző vet ségi Köztársaság kormánya hivatalosan elvetette az európai atomtegy vérmentes övezet tervét Bonn (TASZSZ) A szövetségi gyűlés külügyi és honvédelmi bizottsága május 7-én Bonnban együttes ülést tartott és megvitatta a Német Szövetségi Köz­társaság kormányának a közép-euró­--------------------------ooo p ai atomfegyvermentes övezet ter­vével kapcsolatos álláspontját. A DPA jelentése szerint Strauss szö­vetségi hadügyminiszter a kormány nevében elutasította ezt a tervet. (MTI) A Pleven-kormánv félhivatalos összetétele Párizs (AFP) René Pleven, aki szerdán este egy­másután fogadta Pfimlint, Maurice Fauret és André Mauricet, úgy hi­szik, befejezte tanácskozásait. A Pleven félhivatalos kormánylistáján a fontosabb tárcák elosztása a kö­vetkező: miniszterelnök és külügy- --------------------------ooo miniszter René Pleven, az intézmé­nyek reformálásával és tengerentúli ügyekkel megbízott helyettes mi­niszterelnök Pierre Pfimlin, belügy­miniszter Berthoin, hadügyminisz­ter André Maurice, algériai ügyek minisztere André Mutter, pénzügy- miniszter Edgar Faure. (MTI) Tervek és számok a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalatnál Harmos Károly a termelési osztály vezetője éppen a lakásépítés gond­jaiba mélyed, amikor belépünk hozzá. Érdeklődni szeretnénk, miként válto­zott meg az elmúlt esztendő munka- feltételéhez viszonyítva az idei, me­rőben más feladatok elé állított vál­lalati munka. — A sikerrel, időben befejezett bá­nyászházak átadása után legnehe­zebb dolgunk a közbeeső, úgynevezett holt időszak kitöltése elég sokáig tar­tott. mert a folyó évi programot csak április első napjaiban kaptuk meg, — kezdi ismertetni ezévi munkájukat. Az, hogy ezt a programot, csak későn kapták kézhez, sok nehézséget jelen­tett. A '»tavaszi szervezésben-« sikere­sen megállták a helyüket. A legfon­tosabb tételeket a rendes munkával egyidejűleg indították el. Minden indítást szinte ugrásszerűen kellett megrendezni, olyan kevés idő állt ren del kezésü kre. Harmos Károly elmagyarázza az ezidei programtervezetet. Ellentétben a multesztendei koncentrált építke­zésekkel, a munkavégzés jelenleg igen szétfolyó, sokhelyen igényel komoly felkészültséget. Az ilyen szétszórt kis építkezéseket, még a legkisebbeket is ugyanúgy el kell látná, ahogyan a nagyobbakat, az egész megyén be­lül.' Megtudjuk, hogy az ezévi legfonto­sabb építkezések már mind beindul­tak. Ezek pedig az iskolák és a lakó­házak. Mindkettőre nagy szükség van. 320 lakás Miskolcon Miskolcon összesen 320 lakást épít a vállalat. Ebben benne vannak a leg­különbözőbb szervek épülő családi, vagy lakóházai, így például a tanács, az egyetem, a szénbányászati tröszt, a Honvédelmi Minisztérium, a Le­nin Kohászati Müvek és az Építésügyi Minisztérium. Ha minden jól megy, — ahogy Harme« kartárs elmondja — jövőre egy kicsit jobban kielégül majd a lakásra várók óriási tömege, mert 550 lakást építenek fel. Az épí­tőipari vállalat dolgozói reményked­nek, hogy jövőre már ők is, —- leg­alább is egy néhányan közülük —, rendes otthonhoz jutnak. Régebben ugyanis volt egy olyan rendelet, hogy minden lakásépítkezésnél 5 százalék az építőipari dolgozóké. Ez azonban, csupán papíron volt meg, — a gya­korlatban legtöbbször eladta a mi­nisztérium az illetményeket. Dehát ez a múlté. Az idén ismét életbelép — ezúttal a valóságban — az 5 száza­lékos lakás juttatás. Rá is férne a Borsod megyei építőipari vállalat dol­gozóira, — legtöbbjük hónapos szobá­ban él, esetleg vidékről jár be. Modern iskolák épülnek a megyében A miskolci 320 lakáson kívül a vál­lalat nagy munkát végez Sajószent- péteren, Királdon, Putnokon, Ongán, ahol az üveggyárat, bányászatot, ál­lami gazdaságot bővíti, tatarozza, Ózd-Bolyokon 143 lakást építenek a tanács részére. De a megye minden táján találkozhatunk az iskola-épí­tőkkel. Parasznyán, Boldván, Dédes- tapolcsányban, Ernődön, Arién, Ra- kacán és sok más helyen kezdtek el építeni modern tanulóottho nokat, egészséges, higiénikus tantermeket a tanulóifjúságnak. Ezeknek az építke­zéseknek a zöme áprilisban kezdődött el és ugyancsak meg kell fogni az ottani munkásoknak a dolog elejét, hogy szeptemberben minden elkez­dett iskola készen várja a tanulókat. A vállalat programjában tehát a la­kásépítkezés mellett a másik főhe­lyet az iskola foglalja el. A megye te­lni létén épülő iskolák és lakások épí­tése a vállalat leterhelésének 60 szá­zalékát teszi ki. A fennmaradó 40 százalék — Miskolcon és az egész megyében irodák, gyári átalakítások, szociális létesítmények. A nagy apparátussal, számos dol­gozóval működő vállalat, mint min­denki, aki dolgozik, elég gyakran kap reklamációkat. Ebben a »'kérési-pa­naszkodási« versenyben elől jár a Ki­lián gimnázium mellett épült hat központi fütéses bányász lakóház, amelyet tavaly májusban kezdtek el és decemberben már át is adták. A hajtott ütemű építkezésen bizony el nem tagadható, elég hiba maradt, de ezeknek a legtöbbje már fennállt a tervezéskor. Tervünk: javítani a minőséget Általános központi vélemény az, hogy minél több lakást adjunk, — magyarázza meg előző szavait a ter­melési osztály vezetője. A mennyiség növelése pedig, természetszerűleg magával hozza a minőség csökkenté­sét. De ezt igyekszünk, amennyire csak lehet kijavítani, orvosolni, — ezért van hiánypótlási, jótállási ha­táridő. Mindenesetre nekünk is ked­vezőbb lenne, ha tökéletes, kifogás­talan házakat adnánk át, amelyek­ben nem fordul elő hiba sem a ter­vezésnél, sem a kivitelezésnél. Ebben teljesen egyetértünk, hiszen tudjuk a sok fennálló nehézség mel­lett ez egyike a legkellemetlenebbek­nek az építőipari vállalatnál. Remél­jük a lakást, irodát, iskolát kapott emberek nagy többsége megérti az Ő nehézségeiket is és belátja, hogy nem lehet mindenkit és minden igényt egyformán kielégíteni. u-n-r Párthir Értesítjük Miskolc város párt- alapszervezeteit — a nagyüzemeket Is —, hogy az április 25-re hirde­tett, de elhalasztott politikai aka­démiai előadás május 10-én, szom­baton délelőtt 9 órakor lesz meg­tartva a Béke moziban. A megkül­dött meghívók érvényesek. Belépés csak meghívóval. Miskolc városi párt vU, ágit. prop osztálya. é^azdagyűlés Rátkán Hárslevelű, vagy egyéb fajták ter-< mését. A múlt évben 1 liter 20 cu-| korfokos oltványszőlöből nyert ( mustért 11—-12 forintot, a direkt-( termő esetén 1 liter 20 cukorfokos-< ért 2—6 forintot, a kése 1 liter 13{ mai ligánfokos oltványborért 12.5—14( forintot, direkttermő 1 liter 13 mal-| ligánfokos borért csupán 3—3,25 ío-l rintot kapott a termelő. 1 kih jó olt-( ványszőlő termése 10 hl. 20 cukor-1 fokos mustért 11—12.000 forint, vagyl 10 hl. malligánfok borért 12,5—I 14.000.— forint, 1 k!h direkttermő! terméséből 10 hl. 20 cukorfokos I mustért 2.600.— forint, vagy 10 hl.! 13 mai ligánfokos borért 3000—3250.-! forintot kap a termelő. I I\Tár az előadás alatt 'kialakult az! a vélemény — a közbeszólások, ihe-! lyeslések alapján. — hogy még eb-! ben az évben el kell tüntetni a di-! rekttermőt a szőlőterületekből. I Az előadás és hozzászólások után! a jelenlevő szőlőtermelő gazdák! egyhangúlag abban állapodtak meg.! hogy még ez évben a meglévő di-' rekttermő tőkéket átoTtják zölden.! va'gy gyökerestől ki fogják vágni. ( Egyben fölhívják a más községek- { ben lakó szőlőtermelő gazdák fi-! gyeimét, hogy kövessék Rátika köz- ( ség szőlősgazdáinak példáját. | Számadó Imre | gazdasági felügyelő ( Dér elv társ előadásában részlete­sen ismertette Tokajhegyalja múlt­ját, jelenét, perspektíváját és hogy milyen nagy szerepet játszik Rátka község a jelenleg mintegy 110 ka- tasztrális hold szőlőjével, melyet a parlagok betelepítésével 200—220 katasztrális holdra lehet növelni. Továbbá aláhúzta, hogy Tokaj­hegyalja zárt borvidéke egy csa­ládot képez, melynek tagjai sorában ott van Rátka község is. Erről a községről járás, megye, sőt országos viszonylatban is úgy beszélnek, hogy itt sok a direkttermő és ezt k,i kell zárni ebből a községből. Hazánk borvidékein évék hosszú sora alatt alakultak ki a tájnak leg­jobban megfelelő fajták és így To- ka jh egy alján csaik a Furmint, Hárs­levelű és Muskot-Lunel van meg­engedve. más fajták nem engedé- lyezhetők, direkttermő telepítését, pe­dig a törvény tiltja és megfelelő­képpen bünteti. A direkttermő bor egészségre ká­ros hatásának ismertetése után az előadó számtalan összehasonlító pél­dával, anyagi oldaláról világította meg, mennyire nem érdemes a rossz minőségű, értéktelen * szőlő termesz­tésével foglalkozni. Lényegében a direkttermő nem éri el mennyiségileg a jó Furmint, T? átkán az elmúlt napokban L1 gazdagyűlésre jöttek össze a 1 falu szőlőtermelő gazdái. 1 A kds hegyaljai község lakóinak 'szorgalmas munkája és munikaszere- 1 tete jól ismert a környéken. Erről 'az idegen is meggyőződhet, ha a 1 rátkai határ felé visz az útja. A kör- ' nyéken sók az új szőlőtelepítés. A 'megnövekedett telepítési kedvet saj- 'nos oltvány hiányában nem tudják 'kielégíteni és fokozni, így igen so- ' kan különböző helyekről szerzik be 'a szükséges szaporító anyagot. így 1 történhet meg, ■ hogy a direkttermő '(Nova, Delevari stb.) mind nagyobb 1 tért hódít magénak, ami Tokajhegy- 1 alján megengedhetetlen, de niás vi- 1 dókén sem szabad tovább engedni. ' A gazdagyűlés volt hívatva arra, 1 hogy a termelőkkel megvitassa ezt, 'fölhívja a szőlőtermelők figyelmét a 'helytelen módszerre és hogy együt- 'tes állásfoglalás történjen a rátkai 'gazdák között, ami egyben figyel - ' meztető és versenykihívás a többi ' községek szőlőtermelő gazdáihoz, 'ahol a direkttermő már több-keve- 'sebb tért hódított magának. ' A gyűlés kezdetére zsúfolásig meg­telt a tanácsháza nagyterme és akik már nem fértek be. azok a folyosón hallgatták végig Dér József elv társ 'szőlészeti főfelügyelő értékes elő­dadását. A mezőgazdaság szocialista át­szervezésében, a belterjes gazdálkodási módszerek kialakításá­ban fontos szerep jut a községi ta­nácselnökökre. Mindenek előtt leg­fontosabb feladat számukra az adott lehetőségek felmérése, kiaknázási módszerének megismerése. Ehhez pedig elsősorban az szükséges, hogy maguk a tanácselnökök is helyesen lássák, érzékelni tudják a szocialista átalakulás szükségszerűségét, annak r— népgazdaságunk erősítését, általá­ban a paraszti életszínvonal feleme­lését szolgáló — gyakorlati értelmét. A magyar mezőgazdaság szocialista átalakításán fáradozó szakemberek, párt- és felsőbb tanácsi szerveinkben dolgozó elvtársaink tapasztalatai szerint községi tanácselnökei nk* egy Fésze — mondhatni: nagyobb része meglehetős könnyelműséget tanúsí­tott például a termelőszövetkezeti gazdálkodás, új termelőszövetkezetek szervezése iránt, ami abból fakadt, hogy — a munkában vagy »felsőbb« segítségre vártak, vagy pedig nem érezték ennek szükségszerűséget, tnem látták egészen tisztán, hogy a mezőgazdaság szocialista átalakítása csakis az egyedüli helyes, járható úton, a termelőszövetkezeti gazdál­kodás megteremtésével, kiszélesíté- iáével oldható meg. A megyei tanács mezőgazdasági bsztálya — mint arról előző lapszá­munkban beszámoltunk, hatnapos tanfolyamot tart több mint 160 ta­nácselnök, valamint a járási tanácsok elnökhelyettesei részére, ahol magas­színvonalú előadások, egyéni és cso­portos konzultációs viták keretében elmélyült en foglalkozhatnak a ma­gyar mezőgazdaság jelenlegi, általá­nos problémáival; megvitatják, ho­gyan tudnák jobban betölteni azt a szerepet, ami ezek után rájuk vár községükben, járásukban. H ogy mennyire szükséges és milyen nagyjelentőségű a me- teőgazdasági osztály kezdeményezése, azt most, a tanfolyam első három napja után lehet lemérni legjobban. Több elvtárssal beszélgettünk arról, hogy egyebek közt a meglévő ismere­tek felfrissítésén túl, például számos .olyan új dolgot tanultak — egymás munkamódszerének megismerésével T&okrétű új tapasztalatokat szereztek \—. amely lényegesen megkönnyíti majd odahaza munkájukat, világosan látják a célt. következésképp hatá­rozottabban. magabiztosabban tud­nak majd dolgozni annak eléréséért, Mindenekelőtt alaposan megismer­kedhettek a mezőgazdaság átalakítá- tsának elvi jelentőségével, szükség­szerűségével. Ugyanígy sok helyes példát kaptak a gyakorlati megvaló­sításhoz is. Amikor Fehér Lajos elvtárs. az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja előadását megtartotta, az ezt kö­pető vita során, majd jegyzeteik ala­pos áttanulmányozása során jött rá sok elvtárs, hogy most ismerte meg Igazán az agrártézisek jelentőségét, .vagy például a 3004-es kormányren- idelet, valamint a termelőszövetkeze­tiek munkáját megjavító, a tsz-ek felemelést célzó összefüggéseket. Löwy Béla mezőkeresztesi tanács­elnök mondja, hogy mielőtt a tan­folyamra elindult, benne.is volt némi előítélet például az alacsonyabb tár­sulási formák, a községükben mű­ködő Új Élet I. típusú tenmelőszövet­kezet iránt. Ügy gondolta, hogy ez bizonyos mértékben hátráltatja a fejlettebb formáik kialakítását — csak Kamiikor Fehér Lajos elvtárs, M arc is elv társ, ma jd a t egn api napon Ku- kucska János elvtárs, a megyei párt- ■ bizottság 'titkára előadását végighall-' gáttá, gondolkodott el igazán, hogy1 nemcsak létjogosultsága, hanem a( falu szocialista átalakításában igen * nagy szerepe van a másik kettő, jól * működő hármas típusú tsz mellett • az Üj Életnek is. 1 Maid pedig.azt is elmondta, hogy elvtársakkal a konzultációik és má$ beszélgetések alkalmával sok szót, váltanak erről és a tanfolyamról való hazatérése után igen nagy tervei vannak, összehívja a helyi tömeg­szervezetek, a termelőszövetkezetek J vezetőit, ahol beszámol a tanultakról! és kidolgozzák a tervet termelőszö­vetkezeteik népszerűsítésére, meg-. erősítésére. Ügy mondja: mindenek előtt a tsz tagságot vonják be a, munkába, hogy saját maguk agitál- ( janak elért eredményeikkel. — Igen nagy jövője van a termelő-! szövetkezeti mozgalomnak — mond-! ja —, a termelőszövetkezeti mozgá-! lom megszilárdításán, kiszélesítésén i keresztül az egész magyar mezőgaz- < daságnak. Hallom Fehér, Keresztes < és Kukucska elvtársak előadásaiból, < hogy mezőgazdasági termelésünk < önköltsége a fejlettebb országokéhoz < viszonyítva elég magas és az elsődle-' ges cél ennek megváltoztatása. Sok < helyes példa alapján látom, hogy ezt i ténylegesén csak a gépesítéssel —1 következésképp csak nagyüzemi gaz-' dálkodással lehet megoldani. Ezért1 is változtattam meg előbbi vélemé-1 nyemet például az Új Élettel kapcso- 1 latban, hiszen odahaza. Mezők eresz-1 tesen ők már a szocialista gazdálko-1 dás útjára léptek és saját erpdmé-1 Rendelet a gabonafutrinka és lárvája elleni kötelező védekezésről Borsod megyében a Hazafias Nép­front és a békebizottságok tagjai lel­kes munkával készülnek a népek barátsága hónapjára. Számos helyen tartanak csehszlovák—magyar határ- találkozókat. előadásokat, kiállításo­kat. A miskolci járásban például az ünnepi hónapban minden községben munkás-paraszt találkozókat rendez­nek. A majálisokkal egybekötött ba­ráti találkozókra a kesznyéteni dol­gozó parasztok — a szerencsi cukor­gyár munkásait, a bőcsiek pedig az alsózsolcai gépállomás traktorosait hívják vendégségbe, ooo------------------------­nyei ik, életmódjuk fogja őket meg­győzni arról, hogy okosan cseleked­nek, ha lépnek egyet — előre. P usztai Béla a szerencsi. Mező István elvtárs, a sátoralja­újhelyi járási tanács elnökhelyette­sei szintén arról beszélnek, hogy sa­ját ismereteik felfrissítésén túl itt is. mé« közelebb kerültek a tanácselnö­kökhöz. jobban megimerték őket és problémáik megoldásában, a falusi munkában hatékonyabb segítséget tudnak majd adni. A legszebb ered­mény — mondja Pusztai Béla elvtárs —. véleményem szerint az, hogy köz­ségi tanácselnökeinkben meglehető­sen feloldódott a bizonytalanság, a termelőszövetkezetek jövőjét, nép­gazdasági jelentőségét illetően. Ma­gam is tapasztaltam, hogy egyes köz­ségi tanácsvezetők, mivel nem is- •",<yrté'k a termelőszövetkezeti moz­galom jelentőségét, annak szervezé­sét népszerűtlen feladatnak tartották, és nem is végezték kellő íelkiisme- rettel. Márpedig a termelőszövetke­zetek szervezéséhez, munkájuk segí­téséhez, az a legfontosabb — mint az elhangzott előadásokból is kitűnt —, hogy minden tanácselnöknek tisztá­ban kell lennie nemcsak a mozga­lom jelentőségével, hanem a helyi problémákkal is. Ez az operatív be­avatkozás. az intenzív segítési mód­szer első ismérve. Kukucska János elvtárt ismételten és hatékonyan fel­hívta erre a tanácselnök elvtársak figyelmét. * A tanácselnökök tanfolyamán el­hangzott előadásokra, konzultációs vitákra lapunk következő számaiban részletesen visszatérünk. (Ónodvári)

Next

/
Thumbnails
Contents