Észak-Magyarország, 1958. május (14. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-04 / 104. szám

Vasárnap, 1958 május 4.

eszakmagyarorszag

7

EGY KIS VÁLLALAT NAGY GONDJAI

tiiüHiiiiitiiniiiiiiiiiifiiiitiiitiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiii/iiiiiiiiiiiiitiiiKiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii

/f város peremén, ahol a MÁV- AUT, illetve az Autóközlekedési Vállalat telepének külső nyúlványai terjeszkednek és a Drótgyár széles, nagy telepe kezdődik, közöttük: a közlekedési és ipari üzemek között szerényen húzódik meg a maga tíz- holdnyi területén egy harmadik — mezőgazdasági jellegű vállalat: a MEZŐSZÖV (Mezőgazctesági Eszközöket Értékesítő Szövetkezeti Vállalat.)

Létezéséről sokan nem tudnak, lévén ez a szerény (de népgazdasági rendeltetését tekintve igen fontos vállalat) sokáig .mostoha gyermek az illetékesek széniében, „akinek” sok apja, akarom mondani: gazdája volt ugyan, csak éppen oda nem tartozott, ahová — kellett volna.

Éppen arról panaszkodott Rétháti igazgató elvtárs is, amikor felkerestem őket, hogy . bár tizenkétmillió forint értékű mezőgazdasági kisgép és középgép van raktárukban, sokhelyütt még a termelőszövetkezetek, de különösen az egyénileg dolgozó parasztok nem ismerik kellőiképpen őket. Először arra gondoltam, hogy talán rossz a.propaganda módszerük, s hogy szaknyelven szóljak: „nem hirdetik magukat«... Csak később derült ki, amikoris ennek a fontos szervnek a munkáját alaposabban áttekintettem, hogy más itt a hiba! (7\z kezdjük talán ott, hogy a MEU ZÖSZÖV mindenekelőtt a mezőgazdaság átalakítását, a mezőgazdasági termelés fellendítését korszerű (és elfogadható áron megvásárolható) gépekkel van hivatva szolgálni. Eddig rendjén van a dolog. Mint mondtam: a raktárban 12 millió forint értékű gép van. Kezdve a kézi- kapától, kaszafenő kőtől (csak ebből van vagy 24 ezer darab!), permetezőgépek változatos sokaságán, az állattenyésztésben ma már nélkülözhetetlen takarmányfüllesztő és feldolgozó gépeken keresztül mindenig egészen az Agrotex traktorig, vagy hogy tovább menjék: egy kisebb települést ellátó áramfejlesztő agregá- torig. Ügy, hogy aki ide bekerül — különösen egy mezőgazdasági szakember —, nehezen tud szabadulni, ha egyelőre nem mástól, mint a kívánságtól, hogy ezeket a gépeket egyszer magáénak vallhassa. Előfordult már, hogy ha egy termelőszövetkezeti agronómus megfordult náluk és meglátott valamit — addig rágta otthon, a Vezetőség fülét, amíg meg nem vették. Nemrégen az egyik szerencsi járásbeli tsz.-ből kereste fel őket valaki, aki elpanaszolta, hogy a gépállomás alkalmatlan tárcsával akarta a munkát elvégezni, hát nem engedte a földre a 'gépet. Bejött előbb Miskolcra körülnézni, hogy mi van a MEZÖSZÖV-nél alkalmasabb gép. S talált is.

És ezzel aztán rá is tapintottunk a dolog lényegére.

Ez a fontos, mezőgazdasági jellegű vállalat bizonyos határokat súrolva,

konkurense az állami vállalatoknak — bár ebből sem az egyiknek, sem a másiknak semmi kára nem származnék, ámde a jelenlegi szervezési módszer egyik vagy másik rovására megy. Bár Miskolcon, a Béke téren nyitottak már egy szaküzletet, ahol mintaterem is van a megvásárolható gépekkel berendezve és terveik szerint ez évben újabb hat szak- üzletet nyitnak a megyében — különösen a falusi földművesszövetkezetek részéről nagy még irántuk a passzivitás. Mit mondjak? Talán egyetlen földművesszövetkezetben nincs még feltüntetve a megvásárolható gépek jegyzéke, nem található meg a katalógus sem. Egyszer ugyan tájékoztatták ezirányban az fmsz.- eket, de azok elzárkóztak előle(!).

Ezek szerint tehát, ha például most Ernőd községben, vagy máshol valakinek eltörik a kapája, vagy kettéreped az ásója, kénytelen bekutyagolni Miskolcra, a vasboltba és végigkáromkodni az utat, hogy elveszített egy dolgos napot. Adódik persze úgy is, hogy megtalálják az árut a szövetkezetben, de kicsi a választék, pedig az örök törvény: a vásárló szeret válogatni, még ha egy kapáról van is szó!... Elmondták nekem például, hogy a földművesszövetkezetekben — kétszerannyi értékű dohányáru van, mint mezőgazdasági szerszám vagy gép. Emiatt aztán a parasztemberek — különösen eldugott, kisebb helyeken — azzal sincsenek tisztában, hogy van-e ott olyan szerszám, amire nekik szükségük lenne? Itt van például a kaszakő-história. Sok baj volt vele tavaly, mert legtöbb helyen alig lehetett kapni és abban sem volt választók. Még az újságnak is megírták (és az újság is megírta, mégiscsak disznóság, hogy aratás idején nincs kaszakő.) A furcsa a dologban az, hogy kaszakő volt és most is van, legalább ötféle minőségben és árban, dehát nem tudják hová küldeni, ha sehonnan nem kérik! Az fmsz-ek — tisztelet a kivételnek — úgy gondolják. nem bajlódnak vele, bemennek a parasztok legfeljebb Midoléra a vas boltokba és vesznek ott — ha kapnak. Itt, a MEZÖSZÖV-nél meg a gutaütés környékezi a raktárosokat, hogy hová rakják a rengeteg árut. (no, meg a főkönyvelőt is, hiszen a bank lelkiismeretesen leterheli őket.)

Ezen tehát segíteni kell. Bizonyos,! ha a tervbevett hat* új boltot megnyitják (csakhogy addig számtalan helyiségproblémával kell megküzdeni), jobban megismerik őket a mezőgazdasági szakemberek, ám addig is — különösen a falusi fmsz.-ek vezetői részéről, akik legjobban tudják, hol mire van szükség, nagyobb rugalmasságot és jobb üzleti szimatot várnak.

Most külön-külön nem kívánok kitérni a raktárban látott értékes gépekre, de annyit meg kell mondani,

hogy valamennyi a legmodernebb kivitelben és elfogadható áron kerül forgalomba. Különösen a termelőszövetkezetek vennék nagy hasznát (vagy például egy fmsz.-i társulás is) a kis kertitraktornak, amely sokféle művelet elvégzésén kívül szállításra is alkalmas. Ügy tudom, tizennégy-tizenöt ezer forint körül mozog az' ára, de van olyan fmsz., amely ennél sokkal többet fizet ki csak egy hónapban is áruszállításra. Amellett, hogy a kerti traktor külön hasznot hozna a „konyhára”, mert bizonyos munkák elvégzéséhez bérbe, vagy szakcsoportot alakítva, a termelésibe is be lehetne állítani. Vagy ott van a kis- és nagyméretű Rapi- tox permetező gép, amely szintén kiválóan alkalmas lenne a termelő- szövetkezetek, társulások részére. Ott, ahol vásároltak ilyet, a legnagyobb elismeréssel nyilatkoznak róla. Ámde ahhoz, hogy a sokat emlegetett belterjes magyar mezőgazdaságot kialakítsuk, szükségesek a nemkevésbé sokat emlegetett gépek is, amelyekből — mindenkit megnyugtatunk — bőven van raktáron.

Azért persze jó lesz igyekezni..: ÓNODVÁRI MIKLÓS

A KOSSUTH KÖNYVKIADÓ

könyvujd onsága iból-ÓVECSK1N

/ ; !

/ M/v , / // / -v v1 y *

■if' W/l&A

V. OVECSKIN: TAVASZI SZEL

Még sokan emlékeznek Ovecskinnek pár évvel ezelőtt nagy feltűnést keltő könyvére, a „Falusi hétköznapok”-ra. Ovecs- kin megírta a történet folytatását és egyben befejezését is „Nehéz tavasz” címmel. A Kossuth Könyvkiadó most egy kötetben teszi közzé a két értékes könyvet „Tavaszi szél” címmel. Ovecskin műve irodalmi alkotás, izgalmas, érdekes olvasmány, ugyanakkor felbecsülhetetlen értékű segítség a szocialista falu építőinek, gazdasági vezetőinek és a falusi pártmunkásoknak. de a városi olvasók is sokat tanulhatnak belőle.

pártnak. Mindenütt kommumstasá- gára, a szocializmushoz való hűségéről papolt, holott mindig csak önmagához volt hű. A józamgondoAkodású emberek joggal fordultaik el tőle. Csak az a sajnálatos, hogy a józan- gondolkodású emberek ellenszenve a kommunista ellen ^fordult és nem a közönséges törtető ellen, akit végül is még jóval az ellenforradalom előtt kizárták a párt soraiból. •

AZ ILYEN KÖZÖNSÉGES TÖRTETŐK elleni fellépés hallatlanul megnöveli a kommunisták tekintélyét. Erre is gondolnunk kell akkor, amikor a párt tömeg-kapcsolatainak kiszélesítéséről beszélünk és ezen munkálkodunk. Ezek a jelenségek mind idetartoznak, a kommunista szerénység tárgykörébe, bizonyítván, hogy a szerénység egyik igen fontos jellemvonása a jó kommunistának. Az ólet azt bizonyítja, hogy a kommunista szerénységet messze elkerüli a szájhősiködő törtetés és a mézesmázos, behízelgő csúszás-mászás. A szerénységet azonban nem szabad ellenkező előjelűnek gondolnunk a forradaknisággal, a bátran célratörő harcossággal. Kommunista szerénység, a munkásosztály áldozatkész szolgálata, de nem meghunyászkodós a munkásosztály, a szocializmus ellenségei előtt. És még valamit: a kommunista szerénység nem személytelenség, ami igen közeli rokona a megalkuvásnak. Mit értek a személytelenség fogalmán?

Egy párttaggyűlésen nagyon lényeges, az egész pártot érintő kérdésről volt szó. A beszámoló után hozzászólásokra került sor. Az egyik felszólaló így kezdte fejtegetését: mit is mondhatunk erről elvtársak. Az ember arra gondol, hogy azért választottuk meg a felsőbb pártszerveket, hogy bízunk is bennük. Ök képzettebb elvtársak, elfogadjuk amit határoznak. Persze, hogy' bízunk bennük és persze, hogy elfogadjuk a felsőbb pártszervek határozatait, ha nem így volna, valamiféle anarchista képződmény volnánk és nem marxista párt. Azonban ennék a felszólalásnak majdnem az volt a gondolatmeneté, hogy »jó, ha történt valami hát történt, azért vannak a felsőbb^ szervek, hogy intézkedjenek« — tehát gondolkodjanak is helyettünk, a párttagok helyett? Nem, ez helytelen értelmezése a demokratikus centralizmusnak, ez rossz logika. A pártnak minden egyes párttag tapasztalatára, véleményére szüksége van.

Eszmefuttatásom végére érve már előre polemizálok az egyes elvtársak részéről várható ellenvetésekkel. Helyénvaló-e — fogják mondani —, hogy másfél évvel az ellenforradalom után ilyen, bizonyos mértékben egyoldalúan bírálom pártéletünk jelenét és nem mutatok rá ezzel egy- , időben egy sor pozitív jelenségre, f mikor pártéletünk lényegére ezek a* jellemzőek, és nem a hibák. Éjekre \ az ellenvetésekre máris válaszolok:1 mi sem bizonyítja jobban pártéle-1 tünk jóirányú, szép eredményekkel1 kecsegtető fejlődését mint az, hogy1 másfél évvel az ellenforradalom után1 van erőnk és időnk ahhoz, hogy a1 nyílt ellenséggel való leszámolás,1 legsürgősebb feladataink megoldása1 után már ilyen általam felsorolt je-1 lenségek is napirendre kerülnek.

LENIN ÍRJA EGY HELYEN, hogy a szocializmust nekünk _ nem csupa öntudatos, becsületes, á szocializmusért élő-haló emberrel kell felépítenünk. Nem. A szocializmust nem »angyal-emberekkel« valósítjuk meg, hanem a leap italizmusból, a feudalizmusból, a nyomorból jövőkkel. akik között önzők, becstelenek is vannak, sőt tolvajok, törtetők, karrieristák is. A tudományos szocializmus abban különbözik az utópista szocializmustól, hogy számol azzal a ténnyel, hogy az emberek tegnapja a kapitalizmus. Számolnia kell és számol is ezzel a ténnyel minden marxista párt és azért tartják állandó feladatuknak a párttagok és •> --~+~TvíTn"tliek nevelését.

NAGY ZOLTÁN

KBAÜS-KULKA: HALÄLGYÄR

Két csehszlovák lakatos megjárta a pokolhoz vezető utat és magát a poklok poklát: Birkenaut, Auschwitzet. Tanúság- tételnek szánták a könyvet, hogy a világ tudomást szerezzen a példátlan kegyetlenkedések, gyilkosságok sorozatáról. Egyetlen koncentrációs táborban sem fedték fel a nácik céljaikat olyan nyíltan, mint Birkenauban. Itt érte el tetőfokát a módszeres emberirtás, itt szervezték meg náci alapossággal a haláltábort, majd a halálkombinátot. A szerzők, mint lakatosok szabadon mozoghattak a hatalmas tábor belső területén, sok mindent láttak, hallottak. Részletesen írnak az auschwitzi konszernről, a hozzátartozó táborokról.

IWvassan!

E heti ajánlatunk:

Ady Endre összes versei 55.— Ft Budapest műemlékei 200.— Ft

Illés Béla: Harminchat esztendő 31.50 Ft

Lengyel: Népi hímzések 32.— Ft Megvásárolhatja:

az Állami könyvterjesztő

VÄLLALAT miskolci boltjaiban!

Mosolygó nézés és jólnevelt arc...

(A „Mosoly országa66 bemutatója elé)

Üj bemutatóra készül a Miskolci Nemzeti Színház. Hosszú hetek óta szorgalmasan folynak a próbáik, s amikor majd május 9-én, pénteken este 7 órakor a vasgyári Művelődés Háza nézőterén kialszanak a lámpák, lendül Virágh Elemér kanmesteri pálcája és felszárnyalnak Lehár Ferenc örökszép melódiái, a termet betöltik a „Mosoly országa” nyitányának akkordjai., A „Bajadér” és a „Varázskeringő” után ezzel az igényes Lehár-operettel búcsúzik a színház a vasgyári Művelődés Házában a közönségtől az idei évadban.

A Mosoly országa fényes, káprázatos kiállításban kerül bemutatásra és az előadásban a színháznak csaknem az egész művész-együttese résztvesz. Az előadást Beleznay István rendezte, akinek a neve biztosíték arra, hogy látványos, káprázatos, díszes kiállítású előadásban gyönyörködhetünk. A díszleteket Ütő Endre tervezte, a jelmezeket H, Mészáros Margit. A zenekart Virágh Elemér vezényli.

A közel száz főnyi színészgárdának élén, a főszerepekben a miskolci színház legjobb művészeinek egész sorát látjuk. Liza szerepét a régen látott Komlóssy Teri alakítja, Szu-Csong herceg szerepében pedig Ken- deressy Zoltánt látjuk. E két művész szereplése biztosíték arra, hogy az előadás á magasabb zenei igényű közönséget is kielégíti. Ugyancsal: a főbb szereplők között találjuk Simor Ottót, Farkas Endrét. Szentirmay Évát, Papp Istvánt, Mikes Bélát és még nagyon sok kitűnő színművészt. A Téry Tibor tanította tánckar többszöri fellépése művészi értékű látványosságot, emlékezetes művészi élményt ígér.

A közönség sokat vár a „Mosoly országáétól. A felkészülés,*^a szereplőgárda, a rendező, a koreográfus, a díszlet- és a jelmeztervező, a karmester művészi tehetsége és utolsóként említve, de elsősorban Lehár Ferenc muzsikája ezt a várakozást minden bizonnyal fényesen ki i$ elégíti.

■ooo-oooJíépjett ki téli cápáiéból

IDEJE IS MÁR. A tavasz, késve bár és szégyenkezve a késés miatt, oly hirtelen köszöntött be nálunk, hogy egyszerre élvezhetjük a meleget, a lombbaborulást.

Az üzletek is levetették szürke téli ruhájukat, világos színek uralkodnak a kirakatokban, várva a vásárlókat. Az Állami Áruházzal szemben, a megye legnagyobb cipő- és harisnyaboltjában az emberek valóságos inváziót indítottak a tavasz minden színében pompázó női és férficipők ellen. Most már könnyű a férfiaknak is, hiszen a halványlilától a galamb- szürkéig ki tudják elégíteni igényeiket. Kicsit furcsa divat, de ha így van, ám legyen. A férfiaknak biztosan tetszik. Az üzlet any- nyira megtelik vásárlókkal, már reggel nyolc órakor, hogy az ajtón alig lehet továbbjutni. A választék olyan nagy, hogy a legtöbben nem tudnak határozni. Valaki a saját lábán próbál egy csauszínű szandálkölteményt, de a félszemével már a mellette ülőre tekint, és az övét kívánja meg. Pénteken, mintegy 1390 vevőt elégítettek ki úgy, hogy ezek a cipők mellé bőven vásároltak a most érkezett feketecsíkos, világos nylon- harisnyákból, a szivárvány minden színében pompázó kreppnylon női és férfizoknikból.

Sáfrány Miklós, a cipőbolt vezetője maga is ingujjra vetkőzve, izzadva szolgálja ki az igényes vásárlókat. Csak annyit tud mondani: soha ilyen forgalmat, soha ilyen forgalmat. Csak dicséret illeti a cipőbolt minden dolgozóját a figyelmes, pontos kiszolgálásért, a közönség igényének kielégítéséért.

Figyelem !

Ciánozást,

egér- és patkányirtást

moly- és mindennemű

féreg irtást

v á I I a I

a Miskolci Köztisztasági Vállalat

Miskolc, Major utca 2. - Telefon 16-825 Érdeklődőknek árajánlatai készséggel küldünk

Szokatlan időben, a délelőtti órákban telt meg a minap a miskolci MÁV Erkel Ferenc Kultúrotthon nézőtere. Akik a széksorokat megtöltötték, nem szórakozni, vagy valamilyen művészi produkcióban gyönyörködni jöttek össze, hanem azért, hogy megvitassák a vasutasók népes családján belül végzett kulturális munka helyzetét, eredményeit, feladatait. A nagy kiterjedésű igazgatóság egész területéről eljöttek a vasutas kultűrmunka felelős vezetői, szakszervezeti bizottságok elnökei, hogy meghallgassák Mibalovits Ervinnek. a vasutas szakszervezet területi bizottsága kultúmevelési felelősének beszámolóját és hozzászólásaikkal kiegészítve azt, hű képet adjanak a vasutas kultűrmunka helyzetéről és megjelöljek a további feladatokat;

Mihalovits Ervin beszámolójában visszapillantást vetett, a vasúti kulturális munka korábbi szakaszaira, majd megemlítette, hogy az 1956-os ellenforradalom ezen a téren is milyen romboló munkát végzett. Az ellenforradalom okozta állapotból csak úgy lábalhattak ki, ha a szak- szervezeti választott szervek sokkal többet foglalkoznak a neveléssel, a

kulturális tevékenységgel. A legutolsó kultúraktíva óta jelentős eredmények mutatkoznak a vasutas kul- túrmunkában, amely részben különféle rendezvények tartásában, részben pedig jól működő különféle művészeti szakcsoportok rendszeres munkájában jut kifejezésre.,

Különösen jelentős, a fejlődés a színjátszó csoportok munkájában. Sajnos vannak még kulturális területek, ahol tevékenyebb és hatékonyabb munkát kell végezniük. Ilyen terület például az ismeretterjesztés munkája, amelyre olyan feladat is vár, hogy a vasútnál az egyszerű pá- lyamunkások között még található rendkívül alacsony műveltségi fokú dolgozókat rendszeres oktatás útján magasabb kultúrájú, a kulturális megnyilvánulások után érdeklődő emberekké nevelje.

A hozzászólók — amelyeket helyszűke miatt részleteiben nem tudunk ismertetni — beszámoltak a saját szolgálati helyükön végzett kulturális munka eredményéiből' és lliáfíyöiá«' ságaáról.

A termékeny ankét, a tapasztala* tok kicserélésének eredménye minden bizonnyal már a közeljövőbe« megmutatkozik a vasutasok kulturális életében és nagymértékben előre- lendíti azt.

Tanácskoztak a vasutas kulturmunkások