Észak-Magyarország, 1958. május (14. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-23 / 120. szám
Ibiitek, 1958. május 23. eszakmagyarorszag 5 „Visszahúzó erő“ taűctaikeinézii tanácselnökkel beszélgettünk a faluról, a taiktakenézi gondokról és a mezőgazdasági fejlődés ottani állapotáról. A falu hangulata, »-közérzete« jónak mondható, a termelés biztonsága jó eredményeket hozott. A helyes agrárpolitika által megalapozott termelési kedv és a mezőgazdaság jövedelmezőségébe vetett hit ki zökkentette a parasztembert a lehangoltság, a földtől való húzódozás állapotából. A tak- taikenézi határ szép reményekkel kecsegtet. A falu dolgozóinak szorgalmát, munkaszeretetét dicsérik a jól megmunkált földek, a már május elején térden felül érő őszi kalászosok, a haragoszölden sar- jadzó kapások — és a termelési biztonság meglétének bizonyságául ott az adófizetési statisztika: május 13-án egyetlen nap alatt 6 ezer forint fűtött be. A pontos, lelkids- méretes adófizetést nem adminisz- ■■ tratív intézkedésekkel biztosítja a tanács, a dolgozók — a felvilágosító munka eredményeként — tudatában vauinak állampolgári kötelességüknek. Ha ez a tudatosság és lelkiismeretesség a falu jövendője, szocialista átalakulása iránt is megnyilvánulna, nem lenne itt semmú baj. De nehezen mozdulnak a taktiakenéziek az új felé. Miért? Azt mondják, a parasztember természeténél fogva konzervatív, maradi gondolkozású, százszor is megfontolja, míg elhatározza magát egyetlen előrelépésre. Tart az újtól, a megszokott, a régi jelenti számára a biztonságot. Van ebben némi igazság, de nem a beletörődés hangulatával kell fogadnunk az effajta magy alázatot. A kisparaszti gazdálkodási formákhoz való ragaszkodás egyáltalán nem biztonságos, veszélyesebb, mint az új kockázata. A kis parcellás gazdálkodás lehetőségei korlátozottak, nem képes kihasználni a belterjesség kínálta összes lehetőségeket, /lj i gáncsolja Taktakc ízen a szövetkezés gondolatának va- Üóraváltását? A múlt — kapjuk kapásból a választ. Taktakenézen sok volt a cseJédember. Az- urasági földek agyonhajszol-tja i attól tartanak, hogy a szövetkezetben majd .megint parancsszóra kell dolgozniok. Azzal érvelnek, hogy voltak ők már cselédek és elegük volt belőle. Igen, cselédek voltak, de a másén, az urak földjén, a magukén nem lehetnek azok, mert a közösbe vitt A hegyek kincset rejtenek föld továbbra is az övék marad és a magükválasztotta vezetők nem az úri hajcsárok utódai, hanem a szocialista mezőgazdaság vezetői. Ha pedig a magükválasztotta vezető megfeledkezik magáról és a volt ispánok nyomdokába lép — van rá orvosság —, a közösség választotta, a közösség el is mozdíthatja tisztségéből. Ez a múltból táplálkozó, visszahúzó erő tehát azonnyombam megszűnik létezni, mihelyt megszületik a szövetkezet. És van Taktakenézen egy másik viszahúzó erő is — és ez tálán veszélyesebb és erősebb is az előbbinél. Volt már itt szövetkezet — az emberek emlékeznek rá és ezek az emlékek nem valami szívderítőek. Annyira rosszul működött a hajdani tsz, hogy a kormányzat kénytelen volt feloszlatni 1953 tavaszán. De ezek a rossz példájú emlékek is a felejtés homályába merülnek, ha egy jobbat, a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság lehetőségeit valóra váltó tsz-t alakítanak azok, akikre felnéz a falu népe, akik rendes emberek és jó, lelkiismeretes gazdák. A jó gazda a tsz-ben is jó guzdá- * nak maradva, kisebb erőfeszítéssel nagyobb jövedelemre tehet szert a közösben. És Taktakenézem sok a jó. lelkiismeretes, muhikasze- rető gazdaember. De Taktakenézen sem kilátástalan a helyzet. A fiatalabbak, a változásra érzékenyebbek már hónapok óta foglalkoznak a szövetkezés gondolatával. Több fiatal odahagyta a gyárat, a bányát, a falu. a föld adta lehetőségekre alapozza megélhetését. Mert falun -is megél, sőt, jól megél a dolgos, becsületes ember. Van a falu határában százva- láhány hold állami .tartalékföld, ezen szeretnék megvetni a lábukat a taktakenézi újatakarók. Egyelőre csak aprómagtermelő szakcsoportot terveznek, aztán — ha minden jól megy — termelőszövetkezetbe tömörülnek. C hogy minden jól menjen, eh^ hez az is kell, hogy a szövetkezés gondolatával foglalkozók másokkal is megszerettessék ezt a gondolatot. Több szorgalmas munkáskézzel többre mennek. Az új élet küszöbén álló — egyelőre még töprengő — taktakenézi- ek lépjék át bátran, erős hittel ezt a küszöböt. Nem maradnak magukra. Államunk segítő jobboi nyújt nekik nehézségeik 'leküzdésére. Gulyás Mihály A HEGYALJAI DOMBOK ínélyenfekvő kincseit, a különböző ásványokat nem ma fedezték fel. A Hegyaljai Ásványbánya és örlőmű Vállalat, mely ezeket a kincseket felszínre hozza, igaz nem régen alakult, de legrégibb bányája; a füzér- radványi mintegy 130 éves multrá tekint vissza. A kaolint, amit ott bányásznak, már akkor ismerték, $ a Hegyközben egykor működő porce- lánégetőkben fel is használták. Ezek a porcelántárgyak a magyar porcelániparnak múzeumban őrzött remekei. A bánya azóta is megvan. Sajátossága, hogy az országban egyedül itt bányásszák a különleges hófehér, úgynevezett ilMt-kaolint, melyet napjainkban is felhasznál a magyar kerámia ipar. A pécsi Zsolnai gyár csakúgy, mint a hollóházi és a budapesti porcelángyárak. Füzérradvány mellett még vagy öt helyen bányásznak kaolint Hegy- al-jén. Azelőtt »kőporos bányáknak« nevezték ezeket az üzemeiket, nem is sokat gondoltak vele. Napjainkban azonban egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert. Itt var például a szegilongi kaolinbánya. A Bodrog partján fehér felhőkbe burkolózott üzemet mindenki látta, aki Sárospatak felé utazott. A bányában termelt papír kaolint itt őrlik meg. S az őrlésnél keletkezett fehér por lepi be a környéket, mintha liszttel szórták volna be. A szegi bányában bányászott kaolint a papíripar használja fel. Diósgyőri, szolnoki, fűzfői papírgyárak rendelik innen a szükséges mennyiséget, s havonta mintegy 400 tonna kerül az ország különböző részébe. A szegilongi bányát és őrlőművet most mintegy másfélmillió forinttal korszerűsítették. A bányát és az őrlőművct 1 800 méteres földalatti vágattal kötötték ösz- sze. A kitermelés helyéről így közvetlenül kerül a papirkaolin az őrlőbe. Az őrlőt is korszerűsítették« Üj, verő lányé ros malmokat állítottak üzembe. Ezzel mintegy 50 százalékkal növelték kapacitását. HA NAGY JELENTŐSÉGŰ a kaolinbányászat, amit a különféle iparok szélűben-hosszá ban hasznosítanak, még jelentősebb és egyre ~oooÜlést tartott az Irodalmi Tanács Az Irodalmi Tanács ülésén több fontos problémát vitattak meg. Tárgyalták az új honorárium-rendeletet, valamint az 1958. évi könyvkiadási programot. Az utóbbiról megállapították, hogy a papirnehézségek nem érintik az élő magyar írók műveinek kiadását. Az Irodalmi Tanács a Művelődésügyi Minisztériummal egyetértésben megvitatta és kialakította az új irodalmi osztály hatáskörét és feladatait. A tanács foglalkozott az idei könyvnapok programjával is — ezeket június végén és július elején rendezik meg — s felkér majd írókat, hogy vegyenek részt a budapesti és vidéki könyvnapok megnyitásán, s tartsanak előadásokat és vita- délutánokat. Az Irodalmi Tanács végül más időszerű kérdéseket tárgyalt. (MTI) Békét a világnak! Hányszor feküdtél már a puha, zöld fűben, nézve a felhőtlen, bársonyos, sírna, kék eget. Melletted feleséged, gyermeked, vagy unokád. Vajon ilyenkor eszedbe jutott-e, hogy az a szín, amit látsz, a béke színe. Szakitotta-e meg gondolatodat a rémület, a melletted lévő feleségedet, gyermekeidet, unokáidat féltő érzés., hogy a következő pillanatban minden kialudhat. Megáll feleséged simogató keze, gyermeked kacaja és minden ama körülötted van, leégve, romokban hever. A zöld fák leégve, a madarak elnémulva, elégve hevernek és felettetek a békés kék eget a haláltihozó füst- felleg teszi csúffá. Nem, ez nem rémítő álom, bármelyik pillanatban bekövetkezhet. Tudom, sokán nem hiszitek. Pedig így van! íme a film, ami előtted pergett. V^i.jon a német fasiszták éreztek-e lelki- ismereti urdaiást a gázkamrákban legyilkolt nagyapákért, nagymamákért. apákért, anyákért, fiatalokért, a pici újszülöttekért? Nem, nem éreztek. De figyeljetek csak. Tovább pereg a film: Oradour, Lidice, de máris új filmkocka vaui előtted: Hirosima, Nagaszaki, sűrű láng- és füsttenger borít mindent és ahogy a kép tisztul, előtted fekszik romokban a két város és a romok közölt több mint 200.001) ember, köztük öreg, fiatal, pici csecsemőjét ölelő szénné égett anya, hívő és nem hívő — az első atombombák áldozatai. És a film főszereplői Roc-kefelle- -------------ooo-----------------r ek. Morganok, a pénz, a pénz. Pergessük tovább a filmet: Újabb képek: Korea, Indokína, Tunisz, Algír, Omán, Kenya, Cyprus, mind-mind megannyi véres, semmit nem kímélő jelenetek. Borzalmas képek ezek és Te szorosabban Öleled magadhoz gyermekedet. Szexet né d a világba bclekiáltani: Nem!!! Békét!!! A háborút meg lehet akadályozni, nem vagy egyedül, csak bátran kiáltsad! Békét! Veled vannak az egész világon, öregek, fiatalok, a családjukat féltő apák, a gyermekeikért rettegő anyák és veled van az emberiség sokszázmilliós tömege — aki lefogja a pénz őrültjeinek a kezét — és veled együtt kiáltja: Békét! Békét! Békét a világnak! Kovács Barnabás Ünnepséget rendeznek a hét végén Borsod megyében Borsod megyének alig lesz olyan járása vasárnap, ahol a népek barátsága hónapja jegyében ne rendeznének békegyűléseket, ünnepségeket. A béke bizottságok és a tömegszervezetek ezen a napon köszöntik a gyermekeket is. A nemzetközi gyermeknap előestéjén például Borsodnádasdon színes lampionokkal és fáklyákkal vonulnak fel a fiatalok, majd tűzijátékkal üd- vözlik a népek barátsága hónapját. Másnap a környékbeli falvak dolgozóinak részvételével békegyűlést tartanak — amelyen csehszlovák vendégek is résztvesznek. Vasárnap a sátoraljaújhelyi és ózdi békehárcosok határtalálkozókat rendeznek. A békegyűlések után a csehszlovák küldöttek megtekintik a két város üzemeit, nevezetességeit. Ezen a napon a sátoraljaújhelyi művelődési házban a hegyközi és bodrogközi dalosok 12 énekkara — nagyobbrészt a népek dalaiból — ad hangversenyt. A vasárnap kiemelkedő eseménye a tardi matyó napok megnyitása lesz, ahol Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront-Országos Tanácsának főtitkára mond beszédet. Az ünnepi napon népművészeti kiállítás nyílik, majd délután a „Tardi helyzet ma” címmel ankétot rendeznek a községben. Szép emlékkel távoztak Cigándról azok a nevelők, akik a múlt, a jelen és a jövő vizsgálatában együtt töltöttek egy egész napot. Szakmai tanácskozás volt ez. A nevelés kérdéseivel foglalkoztak. Ami ott történt, nem csupán az ő ügyük, hanem mindenki égető kérdése. Közügy. Érdemes vele nekünk is megismerkedni. Találkozás a múlttal A sárospataki tanítóképző nevelőtestülete és ifjúsága elkísérte a ballagás előtt álló negyedéveseket egy községbe, hogy ott a nevelő szemével nézzenek szét, milyen egy falu múltja, jelene és jövője. Lapozgassanak az élet mrtott könyvében, értsék meg az é'et nagy iskolájának igazi összefüggéseit. ... Két öreg nevelő lépett a Pódiumra. Két régi pataki diák. Hetven éves az egyik, hetvennégy a másik. A tanítóképző padjaiból kerültek ide, itt élték le az egész életüket. Fehérhajú, mosolygós szemű, kedves két öreg tanító, ők fognak felelgetni azokra a kérdésekre, amelyeket feltesznek az újak, a most indulók, akik látni szeretnék az első lépések megtétele előtt, hogy mi vár egy nevelőre, mit kell tudnia egy nevelőnek. A várakozás feszült csendje, izgalma dobogtatja a szivünket. A terem zsúfolásig megtelt. A beszélgetés vezetője az asztalra helyezi a fehér papírlapot. Kezdődik. A két fehérhajú egymásra pillant. A mai nevelők, nevezetesen a cigándi általános iskola és a pataki tanítóképző nevePEDAGÓGUSOK Három nemzedék tanítóinak találkozója Cigándon lói is pillantást váltanak, majd a leendő tanítókra tekintenek. Ezt mondják egymásnak: „Hallgassuk, hallgassuk, mert a vallomás nekünk szól!” — Milyen volt az életük? — Szép, nagyon szép ... — Mi az élet öröme? — A munka. .. — — Élete meghozta-e azt az eredményt, amelyet remélt? — hangzik az újabb kérdés. — Megváltozott az élet. Szebb lett. Ebben nekem is- van részem. — Milyen volt az élet akkor, amikor először lépett a katedrára? — 120 gyermek volt egy tanteremben. A ma nevelői előtt olvadoznak a súlyosnak vélt nehézségek. A leendő tanítók arra gondolnak, vajon milyen lesz az iskola, a fejlődés ütemét látva, másik 50 év múlva? — Tessék még rhondani valamit. — Néhány hónappal ezelőtt még tanítottam. Ismét visszahívtak és akkor láttam, hogy minden gyermek szép, piros almát hozott az iskolába. Süteményt is ettek. — És akkor? Akkor régen...? — Hát bizony, napraforgómagot. — Most szép ruhát látunk a tanulókon. És akkor? — Sok volt a rongyos gyermek. i.. így beszélgetnek. Hálás szívvel emlékeznek vissza az évtizedek óta porladozó volt pataki tanárokra. Szólnak azokról a tanítótársakról, akik magasan hordozták a kultúra zászlaját. Az ének és zene szépségeiről, a dolgozó néppel való együttélésről, a pásztorokról, a parasztokról, a kicsinyekről, a nagyokról. Egymás mellé kerülnek a múlt és a jelen érdekes szavai: presbitérium, főszolgabíró, termelőszövetkezet, tanács. így beszélgetnek sokáig. Nem jegyzem már papírra a felvetődő gondolatokat. Megáll a kezemben a ceruza. A szívembe vésem a szavakat, a két öreget is oda zárom. Amikor elhallgat ajkukon a szó, megilletödve nézünk rájuk. A két öreg pedagógusra: Kántor, Mihályra és Nagy Dezsőre ... Beszél a jelen ... A cigándi tanítók bevezetik iskolájukba a diákolcat. Előttük tanítanak ... Két pedagógiai szakos tanár vezeti őket. Bemennek az igazgató irodájába. Beszélgetnek a gyerekekkel. A Petőfi Termelőszövetkezet gépkocsit küld. Figyelik a mintaszerű állattenyésztést. A mezőgazdaságtan tanára vezeti a társalgást. A földrajztanár a Tisza-töltésén áll, a szivattyú mellett sok érdekes eseményről esik szó ... Két népművelési szakosztályvezető a néprajz titkait bontogatja ...A zenetanár szervezi a rögtönzött hangversenyt. A j cigándi nevelők versenyeznek . . .X Győznek. Győzik akarattal. Győzik X erővel. Győzik szívvel és lélekkel. 1 ők a ma emberei, akik a jelenről « beszélnek. A jelen meg róluk... X ... és beszél a jövő is « Este zsúfolásig megtelik a kultúr- \ otthon. Itt van a falu apraja, nagyja. $ A tanács vezetői összedugják fejű- 2 két a tanítóképző egyik nevelőjével, X tervet készítenek a jövőre. Az elő- X csarnokban is álldogálnak. Az álta- j lános iskola és a tanítóképző ifjúsá- « ga mutatkozik be. Igazán szép_, amit \ látunk és hallunk. A gyermekek { tánca kiforrott, az énekkar és aj zenekar remekel. A szavalok ügye- j sek. Mégis a legszebb, legmaradan- j dóbb az utolsó percek váratlan je- X lenete. Egy búcsúzó diák lép elénk, j Vall. Fogadalmat tesz. Nyílt színen\ mondja el, mit érez. j Hallgatjuk: • j — Megértettük, amit ma láttunk j és hallottunk. Megértettük mindazt,4 amit az iskolában bíztak ránk ne-j velőink. Tudjuk, hogy mit vár a nép. j Mi ígérjük, hogy életünk utolsó őrá-j jáig hívek leszünk hozzájuk. j Ismét csend. Cigánd népe megille-\ tődve néz a már összehúzott füg- < gönyre. Áttekint azon, az ötven éven < is, ami ezután következik. És bízik... < Amikor a vonat megindul az éjsza- ; kában, már szendereg Cigánd. S mi- j re visszaérkeznek a diákok, már tűz- J pirosán ébred a nap. ; SZATMÁRY FERENC; i nagyobb jelentőségre tesz szert a másik »-kincs«: a bentenit. Ezt a furcsa nevű földfémet mináénak előtt a mélyfúró ipar. az olajbányászat használja fel. Nem kisebb a jelentősége azonban a:? öntödékben sem, a formakészítésnél, különösen, mióta egyre szélesebb alkalmazásra talál a szaraz formázás. Bentonitot. az országban máshol is bányásznak. A hegyaljai hcnto- nitinak azonban szinte behozhatatlan előnye van: tulajdonságaiban vetekszik a világpiacon eddig legjobbnak tartott kanadai ben Ion ittál. • A bentonitot megörülve, ahogy szaknyelven mondják: előkészítve hozzák forgalomba. Eddig nálunk éppen az őrléssel volt baj. Nem tudtuk a világpiacon megkívánt finomságára őrölni a kiváló tulajdonságú bentonitot. Ezen most már segítettek. A mádi őrlőműben új felszerelést rendeztek be. Ezzel a finomság már lényegesen javult. De még mindig nem a legtökéletesebb. Ép az ásványbánya vezetői azt tartják legfontosabb feladatuknak, hogy minőségileg is megfelelőképpen tud járták jelentkezni a világpiacon. Mert a bentonitot már nem csak hazai viszonylatban használjuk fel. Igen jelentős exportunk is van belőle. Svédországban, Kelet- és Nyugatnémetországban, Lengyelországban, Csehszilovákiá'bE n már ismerik a hegyaljai bentonitot. Ami pedig a vállalat dicsőségére válik: az exportált bentonitra nem is érkezett reklamáció! Nem nagy jelentőséget tulajdonítottak eddig a mád^koldui^ bányában termelt kvarcitmak. Ez az erős. kovasav tartalmú kőzet kiváló anyaga a szüiika-tógláknak. Fontossága különösen az utóbbi időben nőtt meg, mióta az egyetlen komoly hazai lelőhely lett. A VILÁGON MAR eléggé elterjed, s nálunk is egyre komolyabb kísérletek folynak az úgynevezett könnyű-épületelemeik felhasználására. Ennek pedig nélkülözhetetlen anyaga a perlit. Ez a furcsa nevű ásvány szintén nagy mennyiségben található Hegyalján. Tulajdonsága, hogy hevítés mellett úgy kipattog, mint a kukorica, térfogata megnövekszik. Emellett könnyű; Hazad felihasználása még csak kísérleti stádiumban vain, azonban már hosszabb ideje exportálunk belőle Hollandiába. De más külföldi államok részéiül is nagy az érdeklődés, különösen az utóbbi időben. Jelenleg még csak időszakosan, a rendelésnek megfelelően, bányásszák Pál'háza melllett. Reméljük. mihamarább elkövetkezik az az idő, amikor a magyar építőipar is mind nagyobb mennyiséget igényel ebből az egyre nagyobb jelentőségre szert tevő építőanyagból. A felsoroltakon kívül még számos érdekes, sokak előtt ismeretlen ásványt rejtenek a hegyaljai dombok. Ilyen például a 1 iparit, melyet a fehércement készítésnél használnak felr vagy a kovaföld, melyet a derítő- és szigetelőiparban használnak — és Svájcnak is expor- tálunk. 1 Nyolcféle terméket bányásznak j a Hegyaljai Ásványbánya és Örlő- | mű Vállalat üzemeiben. A perku- X pad gipszbányátó-1 a pállházai per♦ litbányáig húzódó területen vam- Z nak a föld féméit felszínre küldő t bányák. I AHOGY FEJLŐDIK A KÖNY- X NYÜ1PAR, ahogy egyre újabb és ♦ újabb felhasználási területét talál- X ják meg a földfémeknek, — úgy nő X mind nagyobb jelentőségre a hegy- 1 aljai ásványbányák szerepe is. Bi- t zonyítja ezt többek között, hogy X rövidesen megkezdik a korszerű X követelményeknek megfelelő új ♦ örlőmű építését is, melynek 1960-ra | kell — a tervek szarint — elké♦ szülnie. | Az új, a korszerű ipar használta Z ásványok mellett van egy. ami J már többszáz éves múltra tekint Í vissza a hegyaljai ásványbányász- kodás történe tében. Ez pedig a maiomköipar. Sárospatákon van a vállalat malomkőgyára. Kezdettől mióta a búzát hengermalmokban őrlik. Ma az ásványok őrlésére használatos malomköve két készítenek. De ezeket a malomköveket használják fel Kalocsa környékén a papriikamalmok is. Havonta mint- « egy 30—35 darab különböző mé- t re tű malomkövet készítenek. Néha t külföldnek is szállítanak. X A NAGYÜZEMI KIFEJLŐDÉS X felé haladó hegyaljai vegyesás- ♦ ványbányászlkodás így olvasztja « magába az egykor még céh-kivált- | ságlevél alapján művelt régi-régi ♦ iparágat is, mert a tokaji hegyek X nem csak lankáin, de mélyükben is ♦ kincset rejtenek. K. L.
