Észak-Magyarország, 1958. május (14. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-23 / 120. szám

2 ESZAKMAGYARORSZÄG Péntek', 1958. május Ä3L Fock elvtárs előadása a Nehézipari Műszaki Egyetemen Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára szerdán látogatást tett a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen. A délelőtti órákban megismerkedett az épülő egyetem- várossal, több tanszékkel, majd meg­tekintette az oktatók részére készülő lakóházakat. Ezután az egyetem ta­nári klubjában ebéden vett részt. Délután Fock elvtárs előadást tar­tott az I-es számú előadóteremben „Időszerű gazdasági és politikai kér­dések” címmel. A népes hallgatóság — egyetemi tanárok, diákok, dolgozók sorai kö­E R D EK ES y? Vigyázat! Konyha — életveszély A<s ember azt hinné, hogy az ott­hon mindenféle veszély ellen védel­met nyújt. Egy amerikai statisztika mégis azt mutatja, hogy évente négy­millió ember sebesül meg »otthoná­ban« és 27.000-én belehalnak sebeik­be. Az otthoni balesetek 50 százaléka elesésekből fakad, az égések 30 szá­zalékkal szerepelnek. Minden két­ezer halálos balesetből 25-öt a villa­mosság’ okoz. A statisztikák azt is megmutat jak, hogy az otthon legveszélyesebb kor­nyéke a konyha, s a 36—64 év közti nők vannak leginkább kitéve ezek­nek a veszély eknek. Még komonabbaik a nyugatnémet statisztikák, melyeik szerint évente 7500 háziasszony szenved halálos balesetet, akiknek kétharmada 30 évnél fiatalabb. A túlterhelt munka és a kifáradás miatt a balesetek kü­lönösen gyakoriak a' hét végén. Idegen toliakkal Az egyik londoni üzlet a következő ajánlattal kedveskedik vevőinek: megfelelő összeg befizetése ellenében postafordultával csinos csomagolásban 17 európai luxusszálló címkéjét szál­lítja azoknak, akik szünidei szabad­ságukat otthon kénytelenek tölteni. Vannak olyan virágok, amelyek nem tűrik a másik illatát? .Louise de Vilmoriin igennel vála­szolt etpre a kérdésre. A heliotrop és szegfű, például ugyanabban a vázá­ban nagyon jól. megférnek egymás mellett. De halálra ítéljük azt a ró­zsát, amelyet egy vázáiba teszünk a rezedával; E megállapítások igazsá­gát kísérletekké! könnyen ellenőriz­het jüki ' > Ikrek Japánban- Japánban a régi időkben az édes­anyák nem örülték annak, ha ikreik születtek, sőt szégyenteljes dolognak tartották. Sok vidéken az volt a szo­kás, hogy ikrek születése esétén az apa szalmából összetákolt kabátot és kalapot öltött, felmászott a háza tetejére és hangosan kiáltotta: »Fe­leségem ikreket szült«, vagy »Én, aki itt állok, ikrek apja lettem«. Néha az apa, ahelyett, hogy fel­mászott volna a háztetőre, kidugta a fejét az ablakon és így jelentette be az ikrek születését. A régi japá­nok ugyanis úgy gondolták, hogy egy anya, aki ikreknek adott életet, »megszokja« ezt és még ■ sok-sok ikergyermeke születik. Ezt r'emélték megakadályozni azzal, hogy a férj hangosan közölte a nyilvánossággal a »sajnálatos eseményt«. Japánban a később született iker­gyermeket tekintik idősebbnek. Ha fiú és lány ikergyermekek születtek, gyakran azt hitték, hogy azok ön­gyilkosságot elkövetett szerelmesek reinkarnációi. Sokan abban ü feltételezésben él­tek, hogy az ikerszülés ragályos. Vagyis azt gondolták, ha egy asszony olyan nő. konyhai felszerelését hasz­nálta, akinek- ikrei voltak, vagy an­nak tányérjából evett, illetve ugyan­abban a folyóban mosta ki szennye­sét, úgy ő is ikrekét szül majd. A „Ilari Kuyo“ ceremónia A tokiói Asakusa templomban tar­tották az ősi Hari Kuyo ceremóniát, az istentiszteletet a »halott«, jobban mondva törött varrótűkért. Háziasszonyok és kimonó-varró- iskolák növendékei hatalmas meny- nyiségű törött tűt gyűjtöttek össze; a tűket lágy »tofu«-ba ágyazták (bab­pép), majd hosszasan imádkoztak az »elhalálozottak leikéért«, hogy azok békében nyugodhassanak végső pi­henőhelyükön. Ezután a »tofu«-bain elhelyezett törött tűket kivitték a temetőbe és illően eltemették. A »sír« fölé síremléket állítottak. Egyre ritkább a szőke haj A tudósok szerint, belátható időn belül nem lesz majd egyetlen eredeti­leg szőke hajú nő. A századforduló idején száz angol nő közül hatvan volt szőke, ma már csak huszonöt. A sző­kehajú nőkről híres többi országok­ban is hasonló a helyzet. Különös főpróba Lord Chesterfield, a »Levelek fiamhoz-« híres szerzője 1773-ban egy márciusi napon feketére lakko­zott, hatlovas hintóba ült és többször is körülkocsizta londoni kastélyát. Végül is egy barátja megállította és megkérdezte a lordot, hogy érzi ma­gát és hová utazik ebben a különös hintóbán.1 »Néhány nap múlva« — válaszolt Chesterfield — »halott le­szek és kivisznek a temetőbe. Most főpróbát tartok« Három nap múlva lord Chesterfield valóban távozott az élők sorából. Csempész méhek * „i. Érdekes eset történt nemrég a svájci—olasz határon. Az egyik vál­lalkozó szellemű " kereskedő mézéi akart Olaszországból Svájcba juttat­ni. Elhatározta, hogy a mézet át­csempészi, mégpedig méhek segítsé­gével. Svájci területen, a határ közelé­ben felállított néhány kaptárt. A ha­tár másik oldalán a kereskedő olasz- országi megbízottja mézzel teli faze­kakat helyezett el az erdőben. A szorgalmas méhek felfedezték a gaz­dag mézkészleteket,.- s nagy buzga­lommal munkához láttak. Három nap alatt a mit sem sejtő .határőrök sze­me láttára körülbelül 100 kilogramm mézet szállítottak át a határon, s önkéntelenül is csempészekké váltak. Nemcsak Pisának van ferdetornya Kevesen tudják, hogy Usti nad Labem csehszlovák városkának is van ferdetornya., A torony hosszú esztendőkön át teljesen egyenesen állt, de a templom a háború idején erősen megsérült, .s a torony meg­dőlt. Csúcsa 183 centiméterrel tér el a függőlegestől. Az .építészeknek sikerült helvre- állítamiok a tornyot, s most már ferde helyzete ellenére sem fenyegeti az összeomlás veszélye. zött az előadáson részt vettek Príe- szol József, a Központi Bizottság tagja, az MSZMP Borsod megyei bi­zottsága első titkárának és Kukucs- ka János, az MSZMP megyei bizott­sága titkárának vezetésével megyénk és városunk vezetői, valamint a Ha­zafias Népfront képviselői. Took elvtárs beszéde első részé­ben a népgazdaságban elért eredmé­nyekről emlékezett meg. Vázolta fejlődésünket a felszabadulás óta el­telt 13 esztendőn keresztül. Felvetet­te az elmúlt évek,sokat vitatott prob­lémáit — az iparosítás, ezen belül a nehézipar fejlesztésének, a túlzott centralizmusnak, a reális lehetősé­gekkel sokszor nem számoló terve­zésnek a kérdéseit. Beszélt mező- gazdaságunk komoly problémáiról, az elmúlt esztendők alatt a falu szo­cialista átszervezésének gyakran oly helytelen értelmezéséről, amely komoly hibákhoz vezetett. Ezután Fock elvtárs az ellenforra dalom utáni időszak hatalmas erő feszítéseiről beszélt. Az elért ered menyek közül elsősorban az életszín­vonal szemmellátható ’ emelkedését említette meg, ami érezhető a mun­kásosztály és a parasztság körében egyaránt. Vázolta hároméves ter­vünk perspektíváit, amelyek ötéves tervünk alapjait rakják majd le. El­mondotta, hogy a folyó évi beruhá­zások, tervteljesítések, építkezések t gazdasági élet minden területén hoz­zájárulnak hároméves tervünk ered­ményeihez. Beszámolójának második, politikai­összefoglaló részében Fock elvtárs a Szovjetunió és Lengyelország veze­tőinek nemrégen lezajlott látogatása ról, annak jelentőségéről emléke­zett meg. Beszéde végén * foglalko­zott a jugoszláv helyzettel. A magasszinvonalú előadás után Fock elvtárs a megyei és városi ve­zetők és az egyetem tanári kara ba­ráti hangulatú beszélgetésre gyűltek az egyetem tanári klubjában. Dr. Sályi István, a Nehézipári Mű­szaki Egyetem Kossuth-díjas rekto­ra köszönetét mondott a nívós, so­kat adó beszámolóért és azért, hogy Fock elvtárs hosszú évek óta ismét ellátogatott az egyetemre. ,0 Fock elvtárs megköszönté» :dr. Sá lyi István szavait, elragadtatással nyilatkozott az egyetemen folyó munkáikról és annak a kívánságá­nak adott kifejezést, hogy bárcsak minél hamarabb megépülne az egész egyetemváros. A beszélgetés résztvevői szívélyes légkörben és hangulatban beszélget­tek egyetemünk problémáiról és sor­sáról. ■-----------oOo----------­A utogramm pénzért Anglia leghíresebb karmestere, Sir John Barbirolli elhatározta, hogy ezentúl csak egy shilling lefizetése ellenében hajlandó autogrammot adni. Az így szerzett összeggel az angol muzsikusok jóléti alapját gaz­dagítanák. Barbirollinak minden esélye meg­van arra, hogy kezdeményezése si­kerrel járjon. Az angol publikum és az autogrammgyüjtők népes tábora még ettől sem riad vissza, hogy gyűjteményét gazdagítsa. Egy másik ismert karmester a Ro yal Albert Hallban adott koncertje után meggyőződhetett arról, hogy a közönség rajongása kiszámíthatatlan Amikor az ajtónálló bejelentette ne ki, hogy autogrammvadászok várják a folyosón, Sir Malcom Sargent ki­jelentette: »Látni szeretném■ őket küldje be hármasával.« Az ajtónálló kissé zavartan így válaszolt: »Uram ketten vannak csupán.« A mezőgazdasági lakosság 1958. évi adózási rendszere Az év első napjaiban megyénkben is szárnyra kelteik a »jólértesült« hí­rek, hogy a kormány kétszeresére fogja emelni a mezőgazdasági lakos­ság jövedelemadóját és a lóadót, de még az igavonó szarvasmarha után is adót kéll majd fizetni. Egyes helye­ken már a sertések adóztatásáról is beszéltek... Most, amikor a kormány intézke­désére sorra kerül a mezőgazdasági lakosság 1958. évi jövedelemadó ki­vetése, érdemes foglalkozni ezzel a kérdéssel — nem éppen az azóta amúgy is nevetségessé vált rémhírek megcáfolásaként, hanem azért, mert ez a kérdés megyénkben a legszéle­sebb rétegek érdeklődésének előteré­ben áll. Az 1956 óta érvényben lévő adóz­tatási rendszer nem az egyes ter­melők felbecsülés útján kiszámí­tott jövedelmére épül, hanem az 1 katasztrális holdra eső átlagjö­vedelmet vesz! alapul, figyelembe véve a sok évi átlagtermést, állat- sűrűséget cs egyéb, a jövedelmet befolyásoló körülményeket is. Az 1956 óta bekövetkezett változá­sok a parasztság jövedelmét kedve­zően és lényegesen befolyásolták. A biztonságos gazdálkodás kialaku­lása, s az ennek nyomán jelentkező nagyobb gazdálkodási kedv jelentős többtermelést és nagyobb jövedel­met eredményezett. Szinte felbe­csülhetetlen az az értéktöbblet, amely a begyűjtés eltörlésével, s ennek során a magasabb áron tör­ténő értékesítési lehetőségekkel a dolgozó parasztságnak jutott. A régi bcszolgáltatási árakhoz vi­szonyítva, egyes termelvények értékesítési ára háromszorosára, sőt többszörösére emelkedett. Érdemes egy-két adatot megemlíte­ni ezzel kapcsolatban. l’957. évben, a begyűjtési rendszer megszűné­sét követő első évben csak a me­gyénkben állami vállalatoknak el­adott terményért mintegy 50 millió forinttal többet kapott dolgozó pa­rasztságunk, mint az előző évben. A vágóállatoknál közel 70 milliót tesz ki az az érték, ami az egy év alatt beszolgáltatott állatmennyiség be­adási ára és a szabadár között több­letként jelentkezik, míg a bornál kb. 40 millió forintot jelent a bevétel- emelkedés. A begyűjtési rendszerben évente kb. 13 millió liter tejet 78 filléres beszolgáltatási átlagárban térített meg a felvásárló vállalat a jelenlegi 2.30 forintos árral szem­ben, ami ismét közel 20 millió fo­rint többletbevételt eredményezett, nem beszélve a 38 filléres beadási tojás ár, vagy a 2.70 forintos barom­fi ár megszüntetésével emelkedő többletjövedelemről. Ha ezekhez a számokhoz még hozzáadjuk az álla­mi felvásárló szerveken kívüli ú. n. szabadpiaci értékesítési lehetőségek javulását is, úgy megközelítően ké­pet alkothatunk a parasztság jöve­delmének ugrásszerű emelkedésé­ről. Annak ellenére, hogy a fenti kö­rülmények indokolttá tették volna, kormányunk 1957. évben nem emel-* te a mezőgazdasági lakosság jövede­lemadóját. 1958-ban költségvetésünk fokozot­tabb mértékben kíván hozzájárulni a falu továbbfejlesztéséhez. Az előző évekhez viszonyítva sokkal jelentő­sebb összegek kerülnek felhaszná­lásra vízszabályozás, kutak és utak rendbentartása, faluvillamosítás, szo­ciális és kultúrális létesítmények céljára. Méltányos tehát, hogy a me­zőgazdasági lakosságot is közelről " Általában 0—3 kát. holdig az adó változatlan mértékű, az ezt követő birtokkategóriákban az eltérés prog- resszíven jelentkezik egész 15 kát, holdig, míg az ezen felüli birtokcso­portokat egyenletes mértékben érin­ti. Nem változott a szőlő és gyümölcs után fizetendő adó sem, miután a‘ kormány az egyéb kedvezmények mellett ezzel is hangsúlyozni kí­vánta a szőlő- és gyümölcstermelés jelentőségét, illetve még jobban ér­dekeltté akarja tenni parasztságun­kat a terméseredmények növelésé­ben. A Pénzügyminisztérium az orszá­gos átlagon túlmenően az egyes vi­dékek adottságait figyelembevéve — az előző évekhez hasonlóan — most is járásonként állapította meg az adótételeket. Egy-két község adóté­tele azonban a járási átlagtól kis mértékben lefelé, vagy felfelé eltér­het abban az esetben, ha a járási ta­nács vb. egy-egy község termés­adottságai és egyéb, a jövedelmet befolyásoló körülmények alapos elemzésének eredményeként ezt in­dokoltnak tartotta. Az ilyen eltéré­seket — a Pénzügyminisztérium felhatalmazása alapján — a megyei tanács vb-a hagyta jóvá, megvizsgál­va minden esetben, hogy a községen- kénti differenciálás valóban a köz­ségek közötti terhelési arányok ki­egyensúlyozását eredményezi-e? A tartalékföldek bérlőinek kétszeres kedvezményét alaposan mérlegelve* a rendelet megszüntette a tartalék- föld bérlők eddigi 20 százalékos adó- kedvezményét, viszont érvényben maradt az az intézkedés, hogy a tar­talékföldet továbbra is a saját föld­től elkülönítve kell adóztatni. A tar­talékföld tehát nem okoz progresszi­vitást a saját föld után fizetendő adónál, s éppen ezért az ilyen bér­let feltételei továbbra is előnyösek. A rendelet megszüntette az illet­ményföldek adóztatásánál eddig fennálló igazságtalan megkülönböz­tetéseket is'. ; 1958. január 1-től nemcsak a pe­dagógusoknak, hanem az állami gazdaságok, kísérleti-, tan- és egyéb gazdaságok, valamint er­dőgazdaságok dolgozóinak is meg kell fizetni az általuk használt illetményföld egyébként is ked­vezményes adóját. A felszabadulás után juttatott föl­dek, házhelyek és egyéb ingatlan és ingóságok megváltási árát 1957-ben véglegesen megállapították. A juttatott földek után végleges ár 1958. évre előírt részletének befize­tése kötelező, míg a házhelyek és gazdasági épületek teljes, végleges árát 1957 december 31-ig rendezni kell. A juttatott föld tiszta jövedelme után aranykoronánként 60 kg. búzát, vagy ennek mázsánként 210 forint­tal számított ellenértékét kell végle­ges árként megfizetni, levonva ebből a már eddig befizetett előlegeket. A termelőszövetkezetekbe történt belé­pés esetén a megváltási ár fizetési kötelezettsége szünetel. A kormány kedvező intézkedése azonban nem jelenti azt, hogy egyes termelők — a tsz-be történő belépés ígérgetésével kivonhatják magukat a fizetési köte­A Zeneművészeti Szakiskola tanárainak hangversenye a zenei napok keretében érintő jelentős beruházások költsé­geihez a mezőgazdasági lakosság is hozzájáruljon jelentősen megemel­kedett jövedelméből. Ezért " került sor 1958-ban a — jövedelem emel­kedéshez viszonyítva lényegtelen mérvű — részleges adóemelésre, amely természetesen elsősorban és lezettség alól. Részben változások történtek a mezőgazdasági tsz-ek adóztatási rendszerében is. Eddig a munkaegy­ségek alapján a tagoknak pénzben és természetben fizetett részesedése után egyöntetűen 10 százalék volt az adó. Az új adórendszer is a tagok része­sedése alapján állapítja meg a tsz adóját, azzal a különbséggel, hogy a A zenei napok hangversenyeinek sorában , szerdán este a szakiskola tanárai és növendék zenekara adott hangversenyt. Teljesítményük különösen értéke­lendő, ha hozzávesszük, hogy az év­vége' pedagógiai szempontból most adja a legtöbb munkát és már min­denkit elért az évvégi fáradtsági hullám. Ilyen felfokozott munka­tempó mellett és ilyen melegben egymásután helytállni a hangverse­nyeken nem lebecsülendő tény. Ugyanez áll a zeneiskolák tanáraira is. „ Miután Miskolc közönsége már jól Ismeri a szakiskola tanárait és sok­szor kifejezhette elismerését, ezúttal • nem boncoljuk részletesen művészi - teljesítményüket. Ezúttal is rászolgál­tak a hallgatóság ünneplésére. Gom­bás Ferenc a Weber cell ószonátával, valamint egy Couperin mű zenekari kíséretes előadásával, Rudaházá Fe­hér Miklós Brahms G-dúr szonátájá­nak előadásával, Pados Jenő, az Ope­raház tagja Marcello; Oboaversenyé­nek előadásával működött közre. Hallhattunk ritkán előadott női ének-, kettősöket Kovács Irén és Pekker Zsuzsa előadásában. Közreműködtek zongorán Pekárdy Mária és — szinte az egész est folyamán — Szűcs Ilona. Hallhattuk az intézeti zenekart ismét és ezúttal Horváth Kiss László mű­vészi vezetése mellett. A zenékar vo­nósrészlege játszott, helyenként igen meleg, szép színeikkel, meg kell azon­ban jegyeznünk, hogy csak vonósze­nekar szerepeltetése szinte nagyobb feladatot jelént, mint a szimfonikus zenekaré, mert szép, kiforrott hang- szint igényel és ez még nem várható ettől a fiatal együttestől, noha útban van efelé. Úgy éreztük máris bátrab­bak voltaik, amikor legalább a zon­gora támogatását érezték a Marcello- müben, amit Rőczey Ferenc látott el. Minden jószándék mellett helyenként kicsit bátortalanok voltak és a »tut- tik« nem voltak elég erőteljesek. Ezen a hangversenyen a régi mu­zsika virágoskertjéből kötöttek na­gyobb csokrot az előadók. Sok, na­gyon ritkán hallott mű került elő­adásra, mindez magas művészi törek­vést jelent és dicséretet érdemel, de azt is hozzá kell tennünk, hogy csak­nem túlzott mértékben veszi igény­be a hallgatóság elmélyedést igénylő figyelmét. S amikor mindezeket megmondani, úgy érezzük, kötelességünk, örömmel várjuk következő hangversenyüket 28-án, melyen kórus és zenekari mű­veket hallhatunk majd. V. Zalán Irén. progresszíven a nagyobb földterüle- tű gazdákat érinti, miután a jöve­delem emelkedés is elsősorban a na­ben. Az 1957. és 1958. évek adótételei közötti eltérés természetesen csak elenyésző töredékét fedezi annak a többlet beruházásnak, amit a kormány a falu fej’esztésére, élet- színvonalának emelésére fordít. A terhek döntő részét az állami vállalatok és intézmények része­sedése biztosítja. beadási rendszer megszűnése miatt a természetbeni részesedést nem be­gyűjtési árakon, hanem a minden- szabadfelvásárlási áron k®4 számításba venni. A természetben5, juttatás forint értéke után továbbra is 10 százalék adót kell fizetni, vi­szont a pénzbeni juttatás adóalapja a jövőben csak 5 százalék lesz. Ér­deke tehát a tsz-tagoknak is, hogy a termelőszövetkezet minél több ter- 'ményt közösen értékesítsen s így a pénzbeni részesedés arányának emel­kedése a természetbeni részesedéssel szemben egyúttal a tsz adójának csökkenéséhez vezet. (Berecz) gyobb árutermelő birtokkategóriák- kori nál jelentkezik fokozottabb mérték-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents