Észak-Magyarország, 1958. május (14. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-22 / 119. szám

Világ proletárjai egyesüljetek l r smmmmm A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJ 'ájíflQR • INTÉZET , K.1V évfolyam 119 nzám k r a 50 fillér 1958 mám* 22. csütörtök Eiv termelőszövetkezet „nagy“ problémái Egy létesítmény tovább épül Olvasóink, levelezőink Írják A falusi lakosság körében végzett politikai munkáról Az Humanité a politikai helyzetről j Párizs (MTI) A2 Humanité fő címében emeli ki, hogy a kommunista képviselőcsoport újra a kormányra szavazott, Pierre Courtade a lap vezércikké­ben megállapítja,, hogy a kommunis­ta csoportnak a Pflimlin-kormányra adott szavazata a szó szoros értelmé­ben földhözvágta a párizsi fasisztá­kat és bűntársaikat, az algiri gyar­matosítókat. Alig szükséges azonban kijelenteni — írja vezércikkében Pierre Courtade — hogy ez a szava­zás egyáltalán nem jelenti a külön­leges hatalom jóváhagyásait. A kom­munisták akkor szavaztak a köztár­saság törvényes kormányára, ami­kor a kormány legcsekélyebb gyen- gülése megnyitotta volna azt a rést, amelyen keresztül De Gaulle készen- állt a behatolásra. Courtade szellemes hasonlattal él: »még ha az orvos gyanús Is, még ha az orvosi hivatásról hamis el­képzelése van is, nem akadályoz­zák meg abban, hogy segítsen, amikor egy érelkötésről van szó és ettől függ a beteg élete«. A vezércikk ezután megállapítja: Amikor Pflimlin kijelentette, hogy Sálán tábornokra kívánja ruházni a rendkívüli hatalmat, akkor a tábor­nok nyiltan De Gaulle mellett fog­lalt állást. A dolgok így világosab­bakká válnak. Elkerülhetetlenül kö­zeledik a perc, amikor a kormány­nak nyilvánosan meg kell büntetnie azokat a tisztekét, akik nem tették eleget 'kötelességüknek. Ha a kormány nem ezt tenné, akkor ezzel a felkelés mellett áll­na ki, ebben az esetben azonban . a Köztársaság híveivel találná magát szembe, akik sokkal tuda­tosabbak, sokkal egységesebbek, mint egy héttel ezelőtt voltak. Az Humanité vezércikkírója rénd- bátorítónak ítéli Mendes-* France bátor beszédét és Jules Moch belügyminiszter figyelemreméltó felszólalását a köztársasági rend vé­delméről. Azzal kapcsolatban, ho* gyom lehet megszüntetni a ,,rendkí­vüli hatalmat” és ug. -makkor meg­oldani az egyes tisztek és az algériai lázadó csoportok felkelésével felve­tődött problémát, Pierre Courtade' megállapítja, hogy van erre eszköz, az algériai béke megteremtése. (MT* Maurice Thorez üzenete a nyugatnémet szociáldemokrata párthoz Párizs (MTI) Maurice Thorez, a Francia Kom­munista Párt főtitkára a párt köz­ponti bizottsága nevében üzenetet intézett a nyugatnémet szociálde­mokrata párthoz, amely Stuttgartban kongresszusát tartja. Thorez megállapítja, hogy Fran­ciaország és Németország népeire az atomhalál veszélye nehezedik. Ha új — ezúttal már nukleáris — vi­lágháború törne ki, következménye kiszámíthatatlan katasztrófa lenne. A két ország atomcélponttá válnék, lakosságukra a megsemmisülés ve­szélye várna, éppen úgy, mint sok­sok nemzedék munkájának és tehet­ségének minden gyümölcsére. A két nép ugyanazzal a fenye­gető veszéllyel áll szemben — mutat rá az üzenet. — A fran­cia és a német nép e veszélyt cselekvő tiltakozásával elhárít­hat ja. A francia közvélemény tudja, milyen erővel fejeződik ki a Német Szövet­ségi Köztársaságban az atomháború ellen egyre növekvő ellenállási moz­galom. A Francia Kommunista Pánti üdvözli a német szociáldemokraták-* nak e harcban vállalt jelentős sze­repét. Franciaország és Németország dol­gozói, egyszerű emberei a francia--* német megbékélést a közös problé­mák terén folytatott párhuzamos ak­cióban, az atomhalál elleni harcba» és az emberi boldogságért folytatott küzdelemben látják. E nemes harc [egymás oldalán talál bennünket. 1 Különösen örvendünk — írja üze­netében Maurice Thorez —, hogy a két pártnak közös az állásfoglalása az európai atomiegyvermehtes öve­zet javaslatával kapcsolatban. Az ezr irányú konstruktív megoldás köve* telese, amelyet a Német Szövetségi Köztársaság különböző köreiben ki­fejezésre juttattak, azt bizonyítja* hogy új utakat lehet találni, ame­lyek a nemzetközi feszültség enyhü­léséhez vezetnek. A békét meg lehet menteni. Ezekből az erőfeszítésekből meg­születhetne egy olyan világ, amelyben országaink és a többi ország jó egyetértésben, mind- annyiunk számára hasznos bé­kés együttélésben élnének; s ez megkönnyítené Németország új­raegyesítését is. A Francia Kommunista Párt Önök­höz fordul, német szociáldemokrata elvtársak. Boldogság lenne szá­munkra a pártjaink közötti baráti kapcsolatok kialakulása, amely kap­csolatok a kölcsönös megbecsülés és a közös érdekek alapján állanának — mondja Maurice Thorez a nyu­gatnémet szociáldemokratáikhoz mv tézett üzenetében. (MTI) cA közös veszedelem - és a riesel yazilcik Berlin (MTI) s A Magyar- Távirati Iroda berlini . tudósítója jelenti: < Mint ismeretes, Ollenhauer kon- ) gresszusi beszámolójának középpont­jában annak a harcnak a kérdései állottak, amelyet a nyugatnémet la­kosság tömegei az Adenauer-kor- mány háborús politikája és a nyu­gatnémet hadsereg atomfegyverke- : -zése ellen folytatnak. • A pártvezér elítélte az Adenauer- kormány magatartását a népszava­zás kérdésében. A vitában bebizonyosodott, hogy a vezető nyugatnémet ellenzéki párt­ban éles szelek fújnak. A vitában csak igen kevés felszólaló kisérelte meg, hogy a jobboldali kispolgári reformerők plattformját képviselje; érvelésüknek nem volt meg sem az átütő ereje, sem a vonzereje. Annál erőteljesebben hangzottak a küldöt­tek felszólalásai az Adenauer-féle politika és az atomfegyverkezés el­leni parlamenti és parlamenten kí­vüli akciók fokozására. s Nyugat-Berlin képviselője például világosan kijelentette: „Nem szabad meghátrálni és az atomhalál ellen a legradikálisabb eszközöket kell fel- * használni”. * Politikai megfigyelőik véleménye} szerint az idők szava, hogy a vitá-j ban egyetlen felszólaló sem intézett | támadást a Német Demokratikust Köztársaság és a Szovjetunió ellen, t Sőt ellenkezőleg: „A szovjet övezet­beli helyzet’* című határozatban ép­pen a nyugatnémetországr kizsákmá-j nyolás és munkáshajszolás kiáltó; eseteit pécézték ki. Kemény összetűzésekre került sor az algériai kérdéssel kapcsolatos ha­tározati javaslat körül is. A küldöt­tek követelésére kénytelenek voltak megváltoztatni a pá-rtvezetőség által [ benyújtott határozati javaslat-terve- zet szövegét, mert az eredeti formá­jában nem tükrözte a francia szocia­listák magatartásának elítélését és S az algériai tömegek szabadságharca-1 nak támogatását. A kongresszus i résztvevői elfogadtak egy olyan álta-| lános politikai határozatot, amely aí Kelet és a Nyugat közötti tárgyaié-1 sok gondolata mellett tör lándzsát. A t többség elutasította a heidelbergi X városi körzetnek és a nyugatberlini X tartományi pártszervezetnek azt a t javaslatát, amely egy úgynevezett! árnyékkormány alakítására vonatko­zott. Mint ismeretes, az »árnyék kor-! mány« követelése jellegzetesen a! jobboldali reformerők kívánságai * közé tartozott. } Ollenhauer zárószavának védekező, T Kutya sem gondolta volna, hogy ilyen nagy port ver fel a községben az ügy. És vitákra, még­hozzá szenvedélyes vi­tákra ad okotl.s. Történt ugyanis, hogy május 19-én a községi tanácsülésnek — ame­lyet egyébként a napi­rendi pontok szerint kb. kétórányi időtartamra terveztek — éjfélkor is alig akart végeszakadni. Sipos Balázs tanácselnök újságolja, hogy mióta megválasztották, nem tapasztalt ilyen aktivi­tást. A burgonyabogár pedig — mert erről a fránya jószágról van szó — úgy függ össze az eseménnyel, hogy a ta­vaszi meleg idő beálltá­val megjelent és irtása kártevő munkája meg­fékezése a tanácsülés egyik napirendi ponti a- ként szerepelt. Mint­hogy pedig a fentebb említett vita éjfélig el­húzódott, a másik napi­rendi pont tárgyalására szinte alig jutott idő. Amikor Sipos Balázs ja­vasolta, hogy a már ta­vasszal szervezett per­metező brigádot vessék be »ellentámadásba«, a burgonyabogarak kár­tevő akciója ellen, a je­lenlévő gazdák élénk helyesléssel fogadták: ez bizony nagyon helyes lesz! Hogy, hogymem a ter­melőszövetkezetre tere­lődött a szó. Már az is meglepő volt — meséli Sipos elvtárs. —, hogy a régebben * tapasztalt passzivitással ellentét­ben. most egyszeriben élénk lett a hallgatóság és többfelől hangzottak el olyan megjegyzések, hogy érdemes volna ter­melőszövetkezetet csinál­ni, dehát.;. ki legyen az első? Azám: ki legyen az első! Ez a nagy probléma, mert bár gondolkozik már vagy 10—15 gazda, mégis: ez az elsőség... senki nem akarja, min­denki arra vár, hogy a másik kezdje. Addig- meddig vitatkoztak — miközben a tanácselnök számtalan példával bi­zonyította — Kukücska János és Fehér Lajos elvtársaknak, a tanfo­lyamon elhangzott elő­adásai alapján a nagy­üzemi gazdálkodás fölé­nyét —, hogy a vita tü- zében több gazda színt vallott: — Belépnénk mi, és tudjuk is, jó lenne ne­künk ott, dehát a föld... A juss. amit apánktól, nagyapánktól örököl­tünk, azután is a miénk lesz-e? — Természetesein, hi­szen még földjáradékot is kapnak utána. — Ha kapunk ... Mert van, ahol nem kapnak. — A vezetőség gondja, hogy intézze ezeket a dolgokat: ; s Végre éjfél felé jó- néhányan megegyeztek: ha te belépsz, én is ve­led megyek. Egyelőre még azon vitatkoznak, ki írja alá előbb a belé­pési nyilatkozatot, mert a termelőszövetkezetben majd annakidején köny- nyebben védekezhetnek a kártevők ellen is, mint így a külön-külön fekvő kisparcellákon, ahol egyik gazda becsülettel elvégzi, a másik esetleg megfeledkezik a kártevő burgonyabogár elleni harcról. Mindenesetre 10—12 gazda, köztük például Vaszil János, Körmendi István, Kele­men János, Körmedi La­jos már határozottan ki­jelentették hogy alá­írják a belépési nyilat­kozatot. így hozta össze a kö­zös veszedelem közös, nagy egységbe Kiesén a gazdákat ?.; (O. M.) löt helyenként kérlelő hangja a leg- obb bizonyítéka annak, hogy a szo- riáldemokrata párt tagsága nem elé­gedett a pártvezetőség eddigi politi­kájával és hogy következetesebb, ha- ározottabb lépést követel. A napirend harmadik pontjában Fritz Erler hitet tett ugyan a »hon­védelem« mellett, de egyúttal eluta­sította az általános hadkötelezettsé­get és az atomfegyverkezést. Az egyetlen lehetőség a jelenlegi veszély áthidalására nem az atom- égyverkezési versenyben való rész­vétel, hanem az ország bélkés újra­egyesítése — mondotta. Miközben a szociáldemokrata kongresszuson tovább tart a vita, a kulisszák mögött éles harc folyik a Egy párizsi bíróságon nyolc franciát, akiket mi Párizs (Reuter) Kedden este egy párizsi törvény- izék! bíró ideiglenesen szabadlábra lelyezett nyolc franciát, akit május .3-án tartóztattak le »az állam belső >iztonsága ellen szőtt összeesküvés« péntekre kitűzött országos vezető­ségválasztás körül. Ollenhauer, el­nökké választása biztosnak látszik, azonban teljesen nyílt kérdés, hogy kik fogják elfoglalni a két alelnöki széket. . A pártkongresszushoz üdvözlő távira­tot intézett az illegalitásba kénysze- rített Német Kommunista Párt és az SZKP Központi Bizottsága. Az SZKP Központi Bizottságának távirata az akcióegység mellett foglal állást, majd leszögezi: »A Szovjetunió dol­gozói remélik, hogy az önök pártkon­gresszusa fontos mérföldkő lesz a Német Szociáldemokrata Párt tevé­kenységének aktivizálódásában és az atomfegyverkezési verseny ellen foly­tatott küzdelemben«. (MTI) szabadon bocsátottak ájus 13-án tartóztatták le vádjával. A nyolc személy egyike a törvényen kívül helyezett »Népi For­radalmi Mozgalom« tagja. Az ügyész kifogást emelt a szabadlábrahelyezés ellen. (MTI) A Német Szociáldemokrata Párt konnrettHzusa DPA-jelentés katonai szervezkedésről Dél-Franciaországban Genf (DPA Pierre Joly, aki Ghassiin franci-e tábornok hírszolgálata főnökénél nevezte magát, kedden a Tribune de Geneve című lapban kijelentette hogy Chassin tábornok már hosszabt ideje ellenállási mozgalmat szerve: Franciaországban »ä jelenlegi párizsi párturalom ellen«. Jóly szerint a: ellenállási mozgalom először _ politi­kai eszközökkel akarja- elérni a je­lenlegi kormány megbuktatását. »Di­rekt akciófa« is.elhatározta azonbair magát, ha a politikai eszközök nem válnak be. A détfranciaországi Köz­üdv Bizottság szoros egyetértésben működik az algériai bizottsággal. Pá­rizsiban is van KÖzüdv Bizottság. Joly ezenkívül kijelentette, hogy Chassin repülőtábornokinak igen jó kapcsolatai vannak, a hadsereggel; A tábornok a rendőri nyomozások miatt- jelenleg, vezérkarával együtt állan­dóan. változtatja tartózkodóéi Helyéi. De Gaulle tábornokkal eddig nem vett fel semmiféle kapcsolatot. '(MTI) fi francia nép eltökélten védelmezi a szabadságot és a demokráciát loihasztotta a puccs-szervezők bátor­ságát Algériában, s éles nézeteltéré­seket keltett köztük. De a reakció vezetői nem mondtak le terveikről, hanem kerülő úton, a köztársasági többségen belül végzendő politikai bomlasztó munkával akarják meg­valósítani azokat. De a francia nép eltökélten védelmezi szabadságát, s meghiúsítja az államcsíny szervezői­nek szándékait. (MTI) zol ja a köztársasági rend ellenfelei­nek cselekedeteit. De e beszéd visz- szahatása gyors és kíméletlen volt. Mindenki, akinek drága a demokrá­cia és a köztársasági rend, elítélte a tábornok nyilatkozatát. A Pravda tudósítója rámutat, hogy a reakciónak a tábornok fővárosi utazásához fűzött reményei nem vál­tak be. A köztársasági rend ellenfelei elszigetelt helyzetbe jutottak, s ez tehetetlen dühöt keltett bennük. Az összeesküvők terveinek kudarca le­Moszkva (TASZSZ) A Pravda és az Izvesztyija hasáb­jain a két lap párizsi tudósítója, Ra- tyanyi, illetve Zikov elemzi a fran­ciaországi helyzetet. Az Izvesztyija tudósítója De Gaul­le sajtóértekezletéről írva megálla­pítja, hogy ez az értekezlet elosz­latta azt a misztikus ködöt, amely a tábornok személyisége és szándé­kai körül gomolygott. A tábornok Franciaország válságos pillanatában csupán azért szólalt meg, hogy iga­* Megnyílt Moszkvában a KGST-ben résztvevő országok kommunista és munkáspárt jainak értekezlete ladenau, Avram Bunaciu, Marin Gaston. A Szovjetunió Kommunista Párt­ja: N. Sz. Hruscsov, A. I. Mikojan, A. I. Kiricsenko, F. R. Kovlov, I. I. Kuzmin, I. G. Kabanov, M. V. Hru- nyicsev. Meghívás alapján az értekezleten az alábbiak is részt vesznek: Vietnami Dolgozók Pártja: Nguen Züj Csín, Nguen Van Csan, Dang Viet Csau. Kínai Kommunista Párt: Csen Jun, Li Fu-csun, Je Csi-csuan. Koreai Munkapárt: Kim ír, Tér ír Len, Li Den Ok. Mongol Népi Forradalmi Párt: D. Damba, L. Cende. (MTI) mir Dalansky, Otalkar Simunek, Bo- gumir Lomsky. Lengyel Egyesült Munkáspárt: Wladyslaw Gomulka, Jozef Cyran- kiewicz, Stefan Jendrichowski, Petr Jaroszewic. Magyar Szocialista Munkáspárt: Kádár János, Apró Antal, Révész Gé­za, Kiss Árpád. Német Szocialista Egységpárt: Wal­ter Ulbricht, Otto Grotewohl, Hein­rich Rau, Willi Stoph, Bruno Leusch- ner, Otto Winzer. Román Munkáspárt: Georghe-Geor- ghiu-Dej, Chivu Stoica, Emil Bodna- ras, Leontin Salajan, Alexandrú Bri­Május 20-án Moszkvában megnyílt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsában résztvevő országok kom­munista és munkáspártjai képviselői­nek értekezlete. Az értekezleten az említett párto­kat képviselik: Albán Munkapárt: Enver Hodzsa, Mehmet Shehu, Spiro Koleka, Kico • N-gjela, Behar Shtylla, Arif Hasko. Bolgár Kommunista Párt: Todor Zsivkov, Anton Jugov, Rajkó Dam- janov, Petr Pancsevszki, Ruszi Hrisz- tozov, Karlo Lukanov. . Csehszlovák Kommunista Párt: An­tonin Novotny, Viliam Siroky, Jaro-

Next

/
Thumbnails
Contents