Észak-Magyarország, 1958. május (14. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-22 / 119. szám

2 északMagyarörszág Csütörtök, 1958 május 22. Megszüntetik a halálkanyart Vatta községben, a budapesti műúton ; A Budapestet Miskolccal összekötő Qnűúton, Vatta községnél éles kanyar nehezítette meg a közlekedést, amely ■.sok esetben súlyos balesetet idézeti elő. A biztonságos közlekedés érde­kében ebben az épben megszüntetik a halálkanyart. Egymillió 337.000 fo rintos költséggel — a veszélyes ka nyár átvágásával — félkilométeres szakaszon új utat építenek. A mun kákát már megkezdték és az új út előreláthatólag októberre készül el. Idejében szólunk! A földművesszövetkezeti boltok figyelmébe ajánljuk A múlt év hasonló időszakában gyakran szóvátettük lapunk hasáb- íjain a dolgozó parasztság panaszát, arhely szerint ritkán lehetett kapni élesztőt, a . földművesszövetkezeti italmérésekben sört, szódavizet, vagy olcsó, de mégis jóminőségű bort, A bosszantó az volt, hogy — bárha sörből ténylegesen nem tudunk any- nyit termelni, ami minden igényt kielégítene és ezt minden ember meg is érti —, a nagy sörhiány elle­nére az állami kereskedelem arány­lag jól el volt látva, míg a földmű­vesszövetkezetek a legszükségesebb igényt is alig tudták kielégí­teni. Hetek teltek el, amíg — pél­dául — szódavízhez jutottak a fa­lusiak, különösen a kisebb, eldugott községekben. * A nagy melég és a sok munka hir­telen szakadt a dolgozó parasztság nyakába., Jólesne a mezőről, egész­napi munka után hazatérve <fgy po­hár sör, vagy egy-egy fröccs által felüdülni. Már az idény elején is előfordult — például a Bodrogköz­ben —, hogy hiányt., szenvedtek a sörből. A dolgozó parasztok joggal elvárják, hogy a földművesszövetke zet többet tegyen értük. Szüntessék meg a múlt évben előfordult hibá­kat. Ezért idejében szólunk a földmű­vesszövetkezetek és a dolgozó pa­rasztság érdekében, hogy az illetéke­sek a következő nagy kampány- munkák előtt alaposan mérjék fel az igényeket és a lehetőségeket és ta­lálják meg a módját annak, hogy ezen a nyáron frissen csapolt sört, málnát, fröccsöt — bármikor mér­hessenek a földművesszövetkezeti italmérések. Kossuth cigarettáról, élesztőről (mert ezekből volt a leg­több hiány) is gondoskodjanak ide­jében a földművesszövetkezeti bol­tok és ezzel ténylegesen bizonyítsák be. hogy tartalmat adnak a részjegy­jegyzés idején tett ígéreteknek. LIBANON 'Á 10 ezer négyzet- lülöméter területű, tehát Bács-Kiskun megyével közel azo­nos nagyságú Liba­noni Köztársaság a Földközi-tenger part­ján fekszik. Lakosai arabok, . számuk mintegy 1.450.000 fö. A lakosság közel egyharmada keresz­tény. Az ország gazdasá­gi és stratégiai je­lentőségét az a kö­rülmény határozza meg, hogy északi ré­szén az iraki olaj­mezőkről, déli részén pedig Szaud-Arábiá- ból kiinduló olajveze­tékek futnak ki Tri­poli, illetőleg Szaida kikötőkbe. A köztársaság terü­letén a közelmúlt­ban kormányellenes '-és egyúttal imperia- (Ustaellenes felkelés tört ki. A felkelők . Libanon második ’ legnagyobb városá­nak, Tripolinak egy .részét elfoglalták. A stíriai határ men­tén az olajvezetéket felrobbantották, melynek következté­ben a tripoliszi olaj- finomító munkája megbénult. A felke­lés az ország közepén végighúzódó he­gyes vidékeken kívül a déli és az északi területekre is kiterjedt és á lázadók töb­bek között: Zagharta, Raszaja, Haszbaja, Bejt ed Din helységeket is hatalmukba kerítették. Jelmagyarázat: 1» Városok, ahol tűnte­.V Tripoli^ /<5s Beír ufó. ' Sejted, ■Sja/c/ad ODama szkusz S*4 öD E.A.K. 7 téserk és utcai harcok folynak. 2, A felke­lők hatalmában lévő terület. 3. Az olajve­zeték 'felrobbantásának pontjai. 4. Olaj­vezetékek. 5. Olajfinomító. 6. Legfonto­sabb olajkikötők. 7, Egyesült Arab Köz­társaság, Terra. Egy létesítmény tovább épül... Rudab&nyán, de a megye több más helyiségében is gyorsan elterjedt a híre annak, hogy az országgyűlés legutóbbi ülésén elhangzottak szerint ebben az évben, de főleg a következő esztendőben be kell fejezni a régeb­ben megkezdeti létesítmények építé­sét. A hír örömet okozott a nagymultú község lakóinak, hiszen az elmúlt években olyan óriási változás történt náluk, amely méltó helyre emeli majd az ország egyetlen vasérclelő bányavidékét. Köztudomású, hogy 1952-ben a gömör-szepesi érchegység lankáin megkezdték a nagyjelentő­ségű rudabányai ércdúsítómű építé­sét. Akkor úgy tei'vezték, hogy az építők 1957-ben átadják próbaüze­meltetésre. Ez sajnos csak terv maradt. Az ellenforradalom okozta károk miatt csökkenteni kellett a munka ütemét. Másfél év óta akadtak olyan pesz- szimisták, akik azt híresztelték, hogy nem lesz a nagy tervekből sem­mi mert abbahagyták a vasút és az útépítési munkákat is. Az ilyen hí­resztelések azonban nem találtak talajra, mert a kivitelezést végző vállalatok továbbra is a helyszínen maradtak, csupán csökkentett lét­számmal dolgoztak. Biztosítani a „vérkeringést“ A Betonútépítő Vállalat helybeli főépítésvezetősége több mint félezer emberrel folytatja tovább a munkát. Nagy feladat vár ebben az évben rájuk. Erről beszélgettünk Kisteleki Antal mérnökkel, a helybeli építke­zések vezetőjével.-A \ervek szerint 1959-bén a pát- vasérc pörkölését meg kell kezdeni. Nekünk az a feladatunk, hogy addig megépítsük az ércdúsítóműhöz veze­tő vasutat. Ezt a munkát már 1956- ban megkezdtük és , napjainkban a földmunka 50—60 százalékával vé­geztünk. A vasút hosszúsága meg­haladja a két kilométert. Több víz- áteresztő csövet . beépítettünk; na­gyobb munkát jelentett a Szendrő felé vezető úton a vasúti felüljáró megépítése. Ezután így folytatta: — Másik fontos program a régi közúti híd átépítése, korszerűsítése, a Rudabánya felé vezető úton. A Mucsony—Ormosbánya felől vezető út átépítése évek óta folyamatban van. Egyik építésvezetőségünk az ormósi szakaszon már elvégezte a munkák nehezét, most rajtunk a sor, Itogy Ormospánya és Rudabánya kö­tött még ebbéli at épben megépítsük a több mint két és félkilométer út­szakaszt. A tervteljesítésért mindent el­követünk. A régi kikopott, 3 méter széles, elhanyagolt padkájú út átépí­tése gondos munkát követel. Most az átépítés után 6 méterre szélesítjük, hogy a járművek félreállás nélkül kerülhessék egymást, gyorsabb le­gyen rajta a közlekedés. Ezenkívül nagyban növeli majd az új út érté­két az, hogy teljesen portalan lesz, vagyis bitumenes borítást kap. érdekes ötmilliós Seurat-kép a párizsi „Teleki-téren“ Seurat, a pointillizmus mestere 15x25 centiméteres kis képet aján* dékozott annakidején a másik híres impresszionistának, Paul Signacnák. Signac özvegye leányára hagyta a képet ezzel a meghagyással, hogy a képnek a Louvreba kell kerülnie. Leányát azonban az őrültek házába vitték és ingóságait elárverezték. Az Alésia-utcai „Bolha-piacon’* Maurice Montague vette meg a képet 100.000 frankért három évvel ezelőtt. De nem sok öröme telt benne. Az állami múzeumok kétségbe vonták tulaj- donjogát és perre vitték a dolgot. Bár Montagne megnyerte a pert, a kép még mindig a hatósági szakér-» tők kezében van. A bécsi Volksoper jövő évadja Az 1958—59-es évadban a követke­ző operák bemutatójára kerül sor a bécsi Volksoperben: november ele­jén, új betanulásban adják elő Gio­acchino Rossini »Teil Vilmos«-át, Argeo Quadri vezényletével, 1959 márciusában Meyerbeer »Afrikai nő« című operája kerül felújításra: 1959 májusában Dvorzsák »Sellő« című romantikus operáját mutatják be. 1958 őszén színrekerül Lehár »Cárévies« című operettje. 1959 áp­rilisára tervezik valamelyik új oszt­rák dalmű bemutatását, a zenei ver­senyekre beküldött pályaművek kö­zül. Az absztrakt festészetről Sir Alfred J. Munnings, a Királyi Angol Szépművészeti Akadémia volt g elnöke bejelentette, hogy bojkottal ja •az Akadémia idei kiállítását.\ Elhá- jtározását többek közt ezzel indokol­ttá meg: | — Ez a modern szemét legfeljebb |madárijesztőnek jó — jelentette ki [nagy mérgesen. — Sohasem akasz­tanék fel lakásom falára ilyenfajta »absztrakt ostobaságot. » Munnings — aki tájképeit kizáró- jlag lovakkal élénkíti, s ezért a „lo- »vas Munnings” művésznevet kapta |— ezzel a Királyi Akadémiának azt »a döntését bírálta, hogy az idei ki­állításon először megnyitja kapuit az »absztrakt festészet előtt. \ Értékes régészeti leletek | Taijüanból jelentik: Sanszi tartó* ynány déli részében, Van jung megyéd >ben a Sárga folyó nagy földdarabot ►mosoít el a helyéről. Ennek során [derélcszögalakú sír tárult fel a mai *időszámításunk előtti korból és beü­lne ősrégi hangszerek, rézedények Hüntek elő. A sírban levő koporsók ►azonban már elrothadtak. » Taijüan város külső területén a VTang dinasztia idejéből származó tsírokban (Sanszi tartomány) színes lporcelán edényeket, lámpákat, cm- Iberi és állati figurákkal díszített Vagyag edény eket leltek a halottak \mellett. A tárgyak 618—907 évekből ^származnak. \ A Ming dinasztia idejéből (1368—- \l644) származó falfestmények buk- \kantak fel az egyik sírban. A ké- \pek a kor arisztokráciájának életé­iből mutatnak be fejezeteket, fúvó {hangszereken játszó, dobverő, tán- [coló és egymást megajándékozó fi- í gurák láthatták a színes fali fest- iményeken. , — Farkaslyukon munkavédelmi ^kiállítás nyílt. A kiállításon mintegy J100 képpel illusztrálják a helyes és 'helytelen munkafogásokat. A kiállí­tás anyagát Putnokon, Királdon, Bor- 'sodnádasdon és Egercséhiben is be- 'mutatják. ismeretlen halfajta A második szovjet délisarki expe­díció biológusai olyan halfajtát fedeztek fel, amelyet eddig még nem ismert a tudomány. A hal véréből teljesen hiányzik a hemoglobin. A tudósok összesen 18 ilyen fehérvérű halat gyűjtöttek össze. A kujbisevi vizierőmű irányítása — Moszkvából A kujbisevi vizierőművet, amely a világ második legnagyobb vizierőmű- ve, távvezérléssel fogják irányítani Moszkvában, ami 900 kilométer tá­volságnak felél meg. Az elektronikus berendezéshez tartozik még a Szovjet Tudományos Akadémia energetikai intézetében elkészített számológép is, amely a másodperc töredéke alatt adatokat közöl az áram termeléséről és felhasználásáról. Sztyeppésedik a bécsi medence Az alsó-ausztriai Morva-mezőn, s a brucki, valamint steinfeldi síksá­gon már huzamosabb ideje az el- sztyeppésedés jelei mutatkoznak. A növényzet kiveszőiéiben van, régi ereje teljében már csak a vízparto­kon látható. A szakemberek véle­ménye szerint e jelenséget a több- évszázados rablógazdálkodás okozta. Az itteni sztyeppésedés ugyan nem olyan nagyméretű, mint a texasi, de így is erősen hat a mezőgazdasági termelésre és a közegészségügyi vi­szonyokra is. A sztyeppésedést az egész bécsi medencét felölelő nagy­szabású erdősítésekkel kívánják megakadályozni. 1 • nek helyére új normálnyomtávú vágányra van szükség, s csak azután építhetjük be a régi anyagot. Eddig mindössze 300 folyómétert bocsátot­tak rendelkezésünkre! összetartó emberek Kevés olyan mélyépítő vállalat van megyénkben, ahol a vezetők és a munkások úgy összetartanának, mint itt Rudabányán. Ha a barakokból álló kis településre vetünk pillan­tást, az a szólás-mondás jut eszünk­be, hogy »rend a lelke mindennek«. Rendet találunk a telepen, rendet a munkában és az emberbe egymáshoz való viszonyában. így lehet csak be­csületesen, odaadóan a közös célért dolgozni. — Az építésvezetőség, a pártszer- vezet és az üzemi bizottság első nap­tól kezdve egy barakban található, — jegyzi meg többek kötött a fiatal mérnök. — Mi így szoktuk meg. El­ismerjük egymás munkáját és segU tünk a\násikTiak a közös gondban. SZARVAS MIKLÓS Mi lesz a smnel? A beszélgetés során megtudtuk, hogy az út építése nem okoz olyan ■gondot a vezetőknek, mint a dúsí- tóhoz tartozó vasút felépítményének jelenlegi helyzete. Bizonytalannak látják további munkájukat, mert a Közlekedés- és Postaügyi Miniszté­rium I. Főosztálya eddig még nem biztosította a beépítésre váró 2400 méter vasúti sínt. — Mi lesz a sínnel? — kérdezik szinte hétről-hétre a felettes szervek­től. A válasz nyugtalanító. — Pedig mi a pontos és tervszerű munkát Szeretjük, — mondja az épí­tésvezető. A Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztérium I. Főosztályán kí­vül nem segíthet rajtunk senki, mert a (23.6 kilogrammos) sínanyagot csak ők tudják rendelkezésünkre bocsá­tani. Nem új sínanyagról van szó! Rudabányán egyedülálló sínméret van és ehhez kell alkalmazkodnia a bányából a dúsítóhoz vezető vasút­nak is. Egy régebbi (500 méter nyom­távú) vasutat kell lebontani, mely­EGY TERMELŐSZÖVETKEZET „NAGY” PROBLÉMÁI Abaujszántói jegyzetek csülendő dolog, hogy az őszi zárszá­madás óta tizenhat új tag lépett be. Mert aki becsülettel dolgozik, aki megszerzi a maga három-négyszáz munkaegységét, az megkeresi az évi jövedelmét. Hanem az bizonyos, hogy dolgozná kell. Dolgozni és a hibák kijavításán is dolgozni. Egyik hiba, ami a közöst általában érinti, hogy kevés a fiatal életkorú tagok száma. Bár még ez sem lenne számottevő hiba, hanem a tagok —- asszonyok — némelyike csak kiegé­szítő kereseti forrásként tekintette a közöst. Férjük bányában, üzemiben dolgozik — tehát a megélhetéssel nincs különösebb baj. Nos a községi és járási vezetők véleménye szerint is elsősorban ezen kell segíteni. Hiba még, hogy a tsz. kialakított földtáblájától hét-nyolc kilométerre van a cekeházi tanyaközpont. Ez sok időt és a szállításnál sok pénzt emészt fel feleslegesein. Változlátni kell raj­ta. És lehet is, mert a közösnek meg­vannak ehhez az adottságai. Van hely az abaújszántói kiis-központban. Már tervezik is, hogy őszön, vagy leg­később jövő tavaszon a szarvasmar­ha állományt beköltöztetik. A jelen­legi központi tanyát. Patay »őfőmél- tósága« volt rezidenciáját pedig bir­tokaiba veszi majd egy új nagy csa­lád, az alakulóban lévő új termelő- szövetkezet. Papp András bácsinak nincs te­hát oka borúlátásra. Hibák vannak és valószínűleg lesz­nek még a jövőben is. Azonban egy bizonyos: a többért, a jobbért ésszel,, erővel kell dolgozni. És a többi négy.; venegynéhány termelőszövetkezeti; tagnak az a véleménye, hogy ez nem; akadályába megfelelően segítenek az; illetékesek is. ! Barcsa Sándor bet ért egy munkaegység, mint ta­valy. De azért, mert sokszor meg­gondolatlanul kértek kölcsönöket az államtól. Arra nem gondoltak, hogy ezt vissza is kell fizetni. És most meg­kezdték' a hitelek törlesztését. Hollókői Ferenc, a termelőszövet­kezet fiatal könyvelője, — többéves termelőszövetkezeti tag — a szám­adatok sorozatával igazolja: a Petőfi jó közös gazdaság és a kilátások egyre jobbak, egyre biztatóbbak. Az idén már ők is belterjesség felé törekedlek, ami­kor komoly teret adtak az áruterme­lésnek. Elsősorban az ipari növények és aprómagvak kaptak helyet a ter­vezetben. Komoly bevételt várnak például a lóheremagból, a kertészet­ből, cukorrépából és más ipari nö­vényféleségeikből. De mindennél kéz­zelfoghatóbban bizonyítják ezt a szá­mok. A 611 000 forintos jövedelemből 269 ezret a növénytermelés biztosít a tagságnak. A hatszázt i zenegyezer forint azonban, ahogy a jelek mutat­ják, csak irányszám. Mert ennél na­gyobb lesz az évi haszon. A terve­zetből hátralévő jövedelmet a negy­venhármas létszámú szarvasmarha- állományból, a 71 darab sertésből, a ■385 darabból álló juhnyáj haszná­ból várják a Petőfi-beliek. A vagyont, a körülményeket, az adottságokat tok intve tehát, Papp András bácsinak már itt sincs igaza az elkeseredést illetően. És ezt rá­adásul még más tények is bizonyít­ják. Egyik, hogy éppen az ő példájuk nyomán úgy hírlik: új termelőszövet­kezet van alakulóban. Az sem lebe­is, hogy nem erősödik, hanem gyen­gül a közös gazdaság. A sötét nézetek általában könnyen átragadnak más emberekre. Elsősor­ban ;azokra, — hasonló esetekben — akik mindenkor és mindennel túl­zottan elégedetlenek. Éppen ezért el­határoztuk: megnézzük, milyen té­nyezőik okozzák Papp András pana­szait. Md igaz abból, hogy a terme­lőszövetkezet nem erősödik, s ezek- szerimt nincs jövője. ' Papp András bácsi pesszimizmu­sával ellentétben Bodnár Andrásnén és néhány más termelőszövetkezeti tagon kívül Kedves Zoltán elvtárs, az abaújszántói tanács elnöke és Ma jer csak József elvtáns, a járási pártbizottság munkatársa is azt vál­jék, hogy a Petőfi nem szegény termelő­szövetkezet és aki ott becsületesen dolgozik, *— nyugodtan megélhet belőle. Ma is, de holnap még, jobban, ha megvalósít­ják a terveket és — kijavítják a hi­bákat. Mert hibák vannak, illetve voltak, különösen az elmúlt években. És Papp Andrással ellentétben ezek a vélemények reálisak. Ezeknek ad igazat a vagyoni állapot és a számos, még ki nem aknázott lehetőség a gaz­daságban és környékén. Nézük meg elsősorban a vagyoni állapotot. A termelőszövetkezet több mint négyszáz hold jó földdel ren­delkezik. Közös vagyonuk jelenleg több mint másfélmillió forint. Eb­ből 728 .(HM) állami adósság. Nos, ez az, ami Papp bácsi »jobb esztendői­re« fényt, derít; Valóban voltak évek, amikor a termelőszövetkezetben töb­Néhány "nappal ezelőtt áz abaúj­szántói Petőfi Termelőszövetkezet , öntözéses kertészetében találkoztunk Papp András bácsival-. Éppen a szi­vattyú körül rendezte, mélyítette a patakmedert; Távolabb az asszonyok kapálták serényen a kövér hagyma- és zöldséges ágyakat; Mint ilyenkor szokás, elsősorban a közös gazdaság munkájáról, a tagok életéről esett, szó. A jó hír általában mindig jó kedvre deríti az embert.- A panasz, ,ia kesernyés szavak viszont fordítva. És nem kis csodálkozásra Papp bá­csi az utóbbival lepett ■ meg' bennün­ket; Mindjárt az első megállapítása áz Volt, hogy \ nem úgy megy náluk a munka; mint kellene, . Azután elsorolta, hogy véleménye •szerint nem jobb az élet a termelő­szövetkezetben „ mint évekkel előbb. Mintha csökkent volna a kereset is, meg. a .tagók muntoakedve is.. . A.panaszt általában nagy figye­lemmel hallgatja az olyan ember, akinek célja a bajokon segíteni. Mi ás ilyen .gondolatokkal foglalkozva lestük a szavakat. Azonban . ami a fenti hibák, gondok elsorolása után következett, igazán meglepő volt. Papp András bácsi ugyanis kije­lentette, hogy szerinte úgy lehetne gyorsan segíteni a bajokon, ha a termelőszövetke­zet földjeit kiadnák bérbe, harmadába egyénieknek. Mert szerin­te kevés és gyenge a munkaerő. • Időközben odaérkeztek más terme­lőszövetkezeti tagok is. Bodnár And- rásné, — aki valamikor elnöke volt ;a gazdaságinak — Tóth Istvánná, a közös család egyik, — magas kora ellenére is — legszorgalmasabb - tag­ija. Természetesen nem helyeselték Papp András véleményét; De nem fesak az utóbbi javaslatát utasították násszá, hanem &r. olyan megállapítást

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents