Észak-Magyarország, 1958. április (14. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-10 / 84. szám
uom, AVtfOi ayi U15 it ES ZAKIUAÜ Y AKORSZ At iek-ponti Bi- sta Pártja ól ■agra is -ira isméi hetővé t< 5 tudom.-' jénefk iköj i előtt : izött koj kulturáL; k továbl áírták i atervet < •s A ka d ' : a k-agyd ovjetunid gók mull kapcsola ból és ki irvezetek gadnak. a nézete ilt meg :ődés sz en; ez vő orsz tényezőj mb min ülődései •öntetűejj zocialisti ?ének é: ztosítékí !ges tá, >0 a köli a leijei ;etlenség :uveréní| aló nert steletber íta állat illám el sszes né fékezi >zív tö| e és ha? b erőit l és a íren ni ása ér-j as szo- ; és tO- dataifoól képes amely s 1 nagy sadalom 1 a szén szánfsá- tk min- rí . pró-* munkálapításí nos ál-j ji nemlésében és á Bunista novem- yidatko- és esz- latéinak dősegít- izefogá-- ságáér lhérítá cs V ma pro'bié- legálla izi fe-i irikezésj ti szák súlyod háboj zolgáiq rő ink ség kik [győző-: lépési ríekez- sszehí- vei. Ital a ísokon, : pozi-j lehet- >izton- Ennek í -vé-í Közös nyilatkozat a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének tárgyalásairól kifejezi a proieianniernacioucui^mu» lenini elveihez való tántoríthatatlan hűségét és kijelenti, hogy a két párt a jövőben is elszánt harcot folytat az ellenség arra irányuló kísérletei ellen, hogy a nacionalizmust a népek közötti ellenségeskedésre és gyűlöletkeltésre használja fel. A tárgyalások folyamán a két párt képviselői megvitatták a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja testvéri kapcsolatainak további bővítését célzó konkrét intézkedéseket. (Folytatás a 1. oldalról.) az elmúlt félévszázadban két ízben iß véres és az európai népeknek mérhetetlen szenvedést okozó háború keletkezésének tűzfészke volt. Ebből a szempontból különösen nagyjelentőségű lenne, ha megkötnék az észak- atlanti tömb és a varsói szerződés szervezete országainak meg nem támadási szerződését. A jelen körülmények között, amikor a népek állhatatosan követelik a legfontosabb nemzetközi problémák rendezését előmozdító intézkedéseket, e megállapodás lehetővé tenné, hogy megkezdődjék az államok viszonyában meglévő feszültség csökkentése, s megtörténjék a kellő fordulat a nemzetközi kapcsolatok alakulásában. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kijelenti, hogy határozottan törekedni fog a sürgető nemzetközi problémák megoldásra érett kérdéseinek rendezésére, így az atom- és hidrogénfegy ver kísérletek azonnali és általános beszüntetésére, a Németország, valamint más, az északatlanti szövetséghez és a varsói szerződéshez tartozó államok területén tartózkodó külföldi csapatok lét- iszámának csökkentésére, a középeurópai nukleáris- és rakéta-fegyver- mentes övezet létrehozására. A Magyar Népköztársaság küldöttsége történelmi jelentőségűnek tartja a Szovjetunió Legfelső Tanácsának azt a döntését, ameLlyel egyoldalúan beszünteti az atom- és hidrogén- íegyver-kísérleteket. Ez a mélységesen humánus lépés, melyet a népek békéjéért való aggódás sugallt, s amelynek célja az emberek egészségét fenyegető atom- és hidrogénfegy- ver-kisérletek veszélyének megszüntetése, megfelel a népek létfontosságú érdekeinek és felbecsülhetetlen hozzájárulást jelent a kívánatos nemzetközi bizalom megteremtéséhez. Ez a döntés megnyitja a lehetőségét annak, hogy minden állam örökre beszüntesse az atom- és hidrogénfegy- ver-kísérleteket. A két fél kifejezi azt a reményét, hogy a nukleáris fegyverekkel rendelkező más hatalmák is haladéktalanul beszüntetik az atom- és hiidro- génfegyverekkel folytatott kísérleti robbantásokat és ezzel maguk is hozzájárulnak a népek közötti béke megszilárdításának nagy ügyéhez. r A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió síkraazáll a leszerelés ügyét szolgáló konkrét intézkedésekért és erélyesen elítéli az észak- atlanti tömb tagállamai által folytatott fegyverkezési versenyt és háborús készülődést. Elítéli az északatlanti tömb tagál lamainak minden arra irányuló kísérletét, hogy a leszerelés kérdésének megvitatása kapcsán olyan feltételek elfogadását erőszakolják, amelyek sértik a Szovjetunió és a többi szocialista állam biztonságát, ugyanakkor jnég inkább szabadkezet nyújtanak az észak- atlanti tömb résztvevőinek az agresz- szív háborús politika megvalósításához. A két ország továbbra is határozottan szembeszáll a hidegháborúval és annak minden megnyilvánulási formájával és harcol az egyes országok által folytatott háborús propaganda megszüntetéséért., a nemzetközi gazdasági kapcsolatok és a nemzetközi kereskedelem szabad fejlődé- j Béért, ami az. államok közötti bizalom megerősítésének legszilárdabb alapja A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió következetes híve az idegen területen lévő katonai támaszpontok felszámolásának minthogy a támaszpontok létezése a nemzetközi viszonyokat mérgező gyanakvás és bizalmatlanság egyik fő oka. A két, fél kénytelen komoly aggodalmát kifejezni amiatt, hogy a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi gyűlése felhatalmazta a szövetségi kormányt Nyugat-Nómetország hadseregének atom- és hidrogénfegyverekkel való felszerelésére. A felek kifejezik aggodalmukat amiatt is, hogy Nyugat- Németország területén előkészület elv folynak külföldi atom- és rakéta- támaszpontok elhelyezésére, minthogy Nyugat-Németország e politikájának eredményeként Európában kialakuló légkör sokban hasonlít ahhoz, amelyet a hitlerista Németország terem ett a második világháborúra való felkészülése idején. A felek remélik, hogy Nyugat-Németorszagban lesznek erők, amelyek neon engedik meg, hogy országukat az atomháború előkészítésének veszélyes útjára sodorják; e háború pusztító tüze elsősorban Nyugat-Németország területén söpörne végig. A két küldöttség kijelenti, hogy Németország egyesítésének ügye teljesen a két szuverén német, állam, a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság hatáskörébe tartozik és hogy Németország békés egyesítéséhez az első munista mozgalom egységéhez és ösz- szekovácsoltságához, valamint a népek közötti béke megvédéséhez. A két párt képviselői hangsúlyozzák a kommunista- és munkásmozgalomban mutatkozp opportunista áramlatok elleni harc és a marxista- leninista tanok eszmei 'tisztaságáért folyó harc nagy fontosságát. A jelen körülmények között, amikor az imperialista reakció különös erőfeszítéseket tesz, hogy meggyengítse a kommunista és munkáspártokat, aláássa azok egységét, meggyengítse Összekovácsoltságukat, a ’•eakció egyik fő fegyvere a revizio- nizmus különböző áramlatainak támogatása a kommunista és munkáspártokon belül, hogy így fékezze a kommunista eszmék mindinkább növekvő befolyását a világ népeire. Ezért mindkét párt kötelességének tartja, hogy határozott harcot folytasson a revizionizmus, mint a párt egységét fenyegető veszély ellen. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja 'képviselői rámutatnak arra a veszélyre is, amelyet a dogmatizmus és a szektássag jelent a kommunista- és munkásmozgalomban, minthogy ezek a jelenségek gátolják a marxista-leninista elmélet fejlődését, annak konkrét viszonyokra való alkalmazását és betüráeással helyettesítik az egyes országokban fennálló konkrét körülmények tanul mán vozásá t. A doematizmus és a szektásság elszakítja a pártot a tömegektől, ami sem- míesetre sem vezethet a munkásosztály, s a szocializmus ügyének győzelméhez. A Magyar Szocialista Munkáspárt a Szovjetunió Kommunista Pártja A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségei teljes megelégedésüket fejezték ki a tárgyalások eredményeivel kapcsolatban és megállapították, hogy megvan minden lehetősége a két ország közötti baráti együttműködés továbbfejlesztésének a politika,, a gazdaság és a kultúra minden területén. Kifejezték szilárd elhatározásukat, hogy -népeik javára a jövőben is fejleszteni fogják kapcsolataikat, ami tovább erősíti a szocialista tábor országainak testvéri összefogását és hozzájárul a világbéke megszilárdításához. Budapest, 1958. április 9-én. KADAR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, államminiszter. N. SZ. HRUSCSOV, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. lépés — mint azt a Német Demokratikus Köztársaság kormánya javasolja — a konföderáció létrehozása lenne. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió teljes mértékben támogatja az NDK e javaslatát. ★ A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió úgy véli, hogy a tudomány és a technika hafaimas eredményei, amelyek a Szovjetunió által fellőtt első mesterséges holdakban fejeződik ki, a nemzetközi együttműködés korábban nem létezett új lehetőségeit, tárják fel a természet törvényeinek az egész emberiség javát szolgáló megismerése terén. Mindkét fél úgy látja, hogy a kozmikus térségek katonai célokra való felhasználásának megtiltásáról és az idegen területeken lévő külföldi Katonai támaszpontok felszámolásáról kötendő megállapodás — amint ezt a Szovjetunió javasolja — nemcsak a kozmikus térség tanulmányozása területén folytatandó széleskörű nemzetközi együttműködéshez nyitna utat, hanem egyben olyan jelentős lépés volna, amely elősegítené a lefegyverzés egész problémájának megoldását. A küldöttségek ismét kifejezik a Magyar Népköztársaságnak és a Szovjetuniónak azt a szilárd elszántságát, hogy erélyes harcot folytatnak az államok közötti ellenségeskedés élesztősében érdekelt körök minden arra irányuló próbálkozása ellen, hogy a nemzetközi légkört olyan provokatív kérdések felvetésével mérgezzék, mint a kelet-európai országokban fennálló helyzet kérdése. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió határozottan leszögezi, hogy a népi demokratikus országok állam- rendje nem lehet vita tárgya nemzetközi értekezleteken — mint ahogyan nem lehet az bármely más szuverén állam esetében sem —, mivel ez, a kérdést ezen országok népei már régen eldöntötték, amikor határozottan és véglegesen ráléptek a szociaLizmus építésének útjára. A népi demokratikus országok helyzetéjiek megvitatását erőszakoló kísérletek mindkét fél véleménye szerint összeegyezhetetlenek az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányában kifejtett elvekkel és megengedhetetlen beavatkozást jelentenek szuverén országok belügyeibe. A felek határozottan visszautasítják az ilyenfajta, a béke ügyére ártalmas kísérleteket. » A kelet-európai népi demokratikus országokban fennálló helyzet kérdésének felvetését, valamint azt a követelést, hogy nemzetközi értekezleten vitassák meg Németország egyesítésének kérdését — ami „a két szuverén német állam illetékességébe tartozik — nem lehet másnak tekinteni, mint arra irányuló kísérletnek, hogy meghiúsítsák a hidegháború felszámolásáról és a fegyverkezési hajsza megszüntetéséről szóló megállapodás létrejöttét. Nem leihet másként értékelni, mint olyan kísérletnek, hogy meghiúsítsák a legmagasabb színvonalú értekezlet. Összehívását, melynek célja az esztelen fegyverkezési hajsza megszüntetése és a háborús veszély kiküszöbölése halaszthatatlan kérdéseinek megvitatása. Csak olyan törekvésnek lehet tekinteni’ hogy a népeket a holnaptól való rettegésben tartsák, fokozzál: az ellenségeskedést és a gyanakvást az államok között, szítsák a há- Iborús pszichózist, s ugyanakkor egyeljek hatalmas profitokat húzzanak a katonai szállításokból. A küldöttségek kijelentették, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió teljes mértékben együttérez a nemzeti felszabadulásukért harcoló gyarmati és függő országok népeivel, s meggyőződésük, hogy a gyarmati rendszernek — egyes országok mások feletti uralmának — pusztulása feltart ózhatatlan történelmi folyamat. A Magyai- Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége kijelenti: A Magyar Népköztársaság kormánya arra törekszik, hogy helyreállítsa, illetőleg megteremtse a normális viszonyt minden országgal, amely ezt kívánja. A küldöttség nagy fontosságot tulajdonít azoknak a lépéseknek, amelyeket a Magyar Népköz- társaság a szomszédos Ausztriával való kapcsolatainak megjavítása érdekében tesz, mivel Magyarország és Ausztria együttműködése, ameny- nyiben egymás szuverénitásánák és a belügyekbe való í>e nem avatkozás elvének következetes tiszteletben- tartásán alapul, hozzájárulás lenne az európai béke és biztonság megteremtéséhez. A Magyar Népköztársaság kormányának ezen álláspontja a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének teljes megértésével találkozott. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége kifejezi azt a határozott meswvőződését, hogy a népek közötti béke megőrzésének és megszilárdításának nemes céljai, a „hidegháború'’ és a fegyverkezési hajsza megszüntetése, az összes — kis és naev államok — együttműködésének ki- szélesítése megvalósítható, ha társadalmi rendszerükre való tekintet nélkül betartják az államok békés egymás mellett élésének elvét, amely már széleskörű nemzetközi elismerésre talált. • A szovjet párt- és kormányküldöttség magyarországi tartózkodása idején a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja képviselői között széleskörű eszmecsere folyt a két párt kapcsolatait érintő kérdésekről. A szívélyes, baráti légkörben lefolyt megbeszéléseken a két párt között az összes megtárgyalt kérdésekben teljes egyetértés nyilvánult meg. A két párt képviselői megállapították, hogy az MSZMP és az SZKP együttműködése teljes egészében a Magyar Szocialista Munkáspárt, és a Szovjetunió Kommunista Pártja küldöttségének tárgyalásairól 1957 március 28-án Moszkvában aláírt nyilatkozat alapján fejlődik. Az elmúlt időszakban a két párt kapcsolatai méá jobban megerősödtek és jelenleg az MSZMP és az SZKP állandó kapcsolatban vannak, hogy tájékoztassák egymást a kölcsönös érdeklődésre számot tartó legfontosabb kérdésekről. Az MSZMP és az SZKP képviselői eeyöntetűen leszögezték: A Magvar Népköztársaság gazdasági és belpolitikai helyzetének gyors konszolidációja annak köszönhető, hogy áz MSZMP a marxizmus—leninizmus megingathatatlan elvein alaouló halves politikát folytat. Ez a politika teljes mértékben megfelel a magyar dolgozó nép alapvető érdekeinek és óhajának, alkotóan egyezteti össze a szocialista forradalom és a szocialista építés általános törvényszerűségeit a Magy ar Népköztársaság fejlődésének konkrét történelmi féltételeivel. Az MSZMP és az SZKP képviselőinek termékeny eszmecseréje a testvéri kommunista és munkáspártok kétoldalú tanácskozásainak feltétlen hasznosságát bizonyítja. A lelek hangsúlyozzák, hogy a pártjaikat érdeklő kérdések közös megbeszélése végett a jövőben is találkozni kívánnak. Emellett a két párt képviselőinek véleménye szerint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom érdéke szempont.iából hasznos megszervezni a testvéri kommunista és munkásoártok kéoviselőinek többoldalú időnkinti találkozóit is. A két küldöttség úgy véli. boev a testvérpártok képviselőinek 1957 novemberi moszkvai értekezletei nagymértékben hozzájárultak a nemzetközi komN. Sz. Hruscsov jegyzéket intézett Raak osztrák kancellárhoz Mint a bécsi kancellári hivatal közölte, Sz. G. Lapin szovjet nagykövet átnyújtotta Leopold Figl osztrák külügyminiszternek azt a jegyzéket, amelyet. N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke Julius Raab osztrák kancellárhoz intézett. A jegyzék tájékoztatja Raabot az atomíegyver-kisérletek egyoldalú megszüntetéséről a Szovjetunióban és felkéri az osztrák kormányt, hogy a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében támogassa azokat az erőfeszítéseket. amelyek az atomfegyverek! sértetek általános és tartós megszüntetésére irányulnak. • (MTI)-000A legjobb építőbrigádok vállalták a falusi iskolák felépítését Borsodban A Borsodmegyei Építőipari Vállalat dolgozóira igen nagy feladatok megoldása vár ebben az évben. A nagyarányú lakásépítkezések mellett' 11 — egy énként négytantermes — falusi iskolát kell elkészíteniük szeptemberig. Az új iskolák építését — Parasznya és Miskolc-Tapolca kivételével — már mindenütt megkezdték. Építésüket a legjobb lakásépítő brigádok vállalták. így például az ózd—bolyoki új lakótelep dolgozói közül a húsz tagú Tóth ifjúsági kőműves brigád a nekézsenyi, a Csar bai brigád pedig a dédestapolcsányi iskola határidő előtti felépítését határozta el. A falusi iskolák azonos tervek alapján, azonos munkával készülnek. Ezért a dolgozók úgy döntöttek, hogy a határidők lerövidítéséért és a minőség javításáért május 1 tiszteletére versenyre hívják egymást. Az emődi építkezésen a „Henri Martin” kőműves brigád — többek között — vállalta, hogy a tornatermes iskolát már augusztus 1-én átadja rendeltetésének. ■000M-iskol ton tartották a nyeremény betétkönyvek első negyedévi sorsolását Az Országos Takarékpénztár rendezésében szerdán délután Miskolcon ártották a nyereménytakarékbetét- cönyvek 1958. évi első negyedévi sorsolását. Az újdiósgyőri Bartók Béla művelődési házban megtartott sorsoláson a sorsolási bizottságban a pénzügyminisztérium, valamint az Országos Takarékpénztár küldöttein kívül helyet foglaltak a Lenin Kohászati Müvek és D IMA VÁG Gépgyár dolgozói. Csató József, az Országos Takarék- pénztár miskolci fiókjának helyettes vezetője, a sorsolási bizottság elnökének megnyitója után ejtették meg a sorsolást. A sorsolásban minA sajóbábonyi gyártelepi autóbusz megállónál sokan várakoztak a Parasznya felé induló buszra. Nagy volt a torlódás. A sokaságban feltűnt egry tizennyolcéves forma fiú. Csakhamar magára vonta az érdeklődést. Hozzá fordul egy idősebb bácsi és igy szól: — Kedves fiatalember, legyen szíves egy cigarettával megkínálni. mert akartam venni, de nem tudtam, leltár miqM hamarább bezárták az üzletet. — Kérem szépen nem dohányzom, de... Talán azt akarta mondani, hogy kér valakitől. A kocsi megérkezett. Egy asszony vagy száz méterre jött EGY A LEGJOBBAK KÖZÜL két kis gyerekkel, egyiket az ölében hozta, a másikat vezette. A beérkezett kocsihoz siettek. A figtal fiú, amint meglátta a közeledőket, sietett eléjük, felfogta az egyik kis gyereket és hozta az autóbuszig, ahol felsegítette őket. Az asszony egy doboz cigarettát ni*>- mott a kezébe. — Köszönöm nem kell, — volt a válasz, de az ajtó becsukódott és a cigaretta nála maradt. Mi 'lemaradtunk, vártuk, míg ismét visszajön a kocsi. Aztán Miskolc felől is bejött a busz. Be fordulás a előtt egy gyerek akart előtte keresztül futni. A fiú gyorsan odaugrott és visszarántotta, ha ezt nem teszi, súlyos szerencsétlenség történhetett volna. Odament aztán a cigarettát kérő bácsihoz és átnyújtotta a segítségért kapott egy doboz Kossuth- cigarettát. Mind a ketten ugyanarra a buszra szálltunk fel. Tessék előre, mxyndta a felszállásnál és jött utánam. Bent egymás mellé kerültünk. Beszélgettünk. Vegyész- technikus, most érettségizett, jelesre. Az Északmagyarországi Vegyiművekhez jött „ dolgozni, ahol művezetőnek osztották be. Nagy lelkesedéssel beszólt iskoláiról és jelenleg a KISZ-ben végzett munkájáról. ([// egérkeztünk a megállóhoz, ahol le kellett száll- nom. Örömteli szívvel szorítottam a fiatal társammal kezet, aki munkája után is bebizonyította, hogy kész bármikor embertársain segíteni. Arra gondoltam, hogy az ilyen KISZ-tagok büszkén viselhetik a KISZ-jelvényt. RICZU LAJOS A SZOT-ban, Kossuth p. 11. alatt ánrilis hó l)-én, pénteken délután 5 órakor as. iskolai tanuló- ifjúság részére. IdtteJqnloJt/ut** kezdődik. Beiratkozás a helyszínen. den olyan nyeremény betétkönyv iwsztvesz, amelyet 1958 március 29-ig váltottak. A sorsolás eredményeként a 142, 253, 415, 457, 482, 526, 569, 677, 701, 830 és 920-as számvégződésű nyereménybetétkönyvek az 1958. első negyedévi átlagbetét ötven százalékát, a 057 és 947 számvégződésűek a százszázalékát, a 442 számvégződésűek pedig az átlagbetét kétszáz százalékát nyerték. A sorsolás lebonyolítása után a Miskolci Nemzeti Színház művészei színvonalas műsorral szórakoztatták a közönséget. A nyereményösszeget az az országos takarékpénztári fiók, vagy az a postahivatal, amelynél a betétkönyvet váltották, 1958. április 18-tól kezdődőleg minden forgalomban lévő nyereménybetétkönyvre kifizeti.-----------ooo----------Z enei pályázat Miskolc város, valamint Borsod nicg.ve tanácsa vb művelődésügyi osztályai által meghirdetett zenei pályázat beadási határideje változatla- “uI ápr!Iis *5-én déli 12 óra. Ezúton értesítjük a pályázókat, hogy műveiket a fenti határidő pontos betartása mellett küldjék be ieM«ré«en a városi tanács vb művelődésügyi osztályának, »»Zenei pályázat« megjelöléssel.
