Észak-Magyarország, 1958. április (14. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-10 / 84. szám

ÉSZAKMAG YARORSZÁC Csütörtök, 1958. április 10­N. Sz. Hruscsov elvtárs beszéde = i (Folytatás a 3. oldalról.) tani, amellyel nyomást gyakorolhat­nák a munkásosztályra. A továbbiakban N. Sz. Hruscsov hangoztatta, hogy a szocialista or­szágokban másképpen történik az automatizálás. — Mi azt a nép, az állam érdekében csinálj ük, mert fontos feltétele a munka termelé­kenysége további emelésének. Ugyanakkor nagy súlyt kell fektetni •a szocialista országok ipari kooperá­ciójának további fejlesztésére is. —; Holnap visszatérünk Moszkvába •— folytatta. — Szerettünk volna még ittmaradni, de az ügyek már Moszk­vába hívnak bennünket. Ma már voltunk a Magyar Tudományos Aka­démián is, ahol . elmondottam, hogy a magyarokkal történt találkozások meghódították a szívemet. Amikor ideérkeztem, úgy jöttem, hogy a szovjet munkásokat, parasztokat és értelmiségieket képviselem majd az A szocialista társadalomban a gazdaságilag erősebb ország segíti a gyengébb országot Önök hazájában. Most félek, szem- | rehány ást tesznek majd nekem: Moszkvában, mert úgy érzem, "'hogy i ha visszatérek, akikor ott a magy ar i munkásosztály, a magyar parasztság és a magyar értelmiség ügyét fogom képviselni. (Hosszantartó nagy taps.) Mivel azonban a Szovjetunió, a Ma­gyar Népköztársaság, valamennyi szocialista ország népei a marxizmus —leninizmus zászlaja alatt haladnak, s a Marx, Engels és Lenin által ki­tűzött célt, a kommunista társadal­mat akarják megvalósítani, úgy gon­dolom. ha ilyen minőségben térek vissza Moszkvába, nem lesz ellentét, hiszen népeink érdekei azonosak. (Nagy taps.) Együtt haladunk Önök­kel a kommunizmus felé! Meggyőző­désem elvtársak, hogy mind a Szov­jetunió. mind a Magyar Népköztár­saság dolgozói együtt, egy időszak­ban érkeznek meg a kommunista társadalom kapujához. (Lelkes nagy taps.) — üivtarsak! Elkepzelhetetlen ugyanis,, hogy bármelyik szocialista ország *— különböző történelmi kö­rülmények eredményeként, azért, mert ott előbb ragadta meg a mun­kásosztály a hatalmat, azért mert gazdasági életét ennek az országnak sikerült magasabb fokra emelnie — jobban fog' élni a többinél. Elképzelhető, hogy a szocialista tá­boron belül — képletesen szólva — az egyik szocialista országban a Azt gondoljuk, hogy ahogyan a közlekedő edényekben a víz min­dig egyenlő szinten lesz, ugyan­úgy a mi országainkban is egyen­lően fog megoszlani a jólét és a gazdaság és mi önökkel egyszer­re, egy időben, együtt lépünk be a kommunista társadalomba. (Nagy taps és hurrá!) N. Sz. Hruscsov beszédét a magyar munkásosztály, a dolgozó parasztság, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány, az összes szocialista ország megbonthatatlan egységének és a proletárnemzetköziségnek éltetése után e szavakkal felezte be: ( az elírni véres é tetten fettkezéí szemipoi cégű le atlanti szervez madási nyék ik tatpsam nemzet előmoz lapodó dődjék lévő fe munkások már minden nap sonkát esznek, a másik, gyengébb ország dolgozói pedig csak nézik és a szájuk szélét nyalják? Nem igy lesz elvtár­sak. Ez vulgáris elképzelés. Mi úgy gondoljuk, hogy a szocialista társa­dalomban a gazdaságilag erősebb, fejlettebb ország segíti a gazdasági­lag gyengébb szocialista országot. így képzeljük el mi a proletárinternacio­nalizmust. — Viszontlátásra elvtársak! Sikere­ket kívánok Önöknek mind a terme­lésben, mind személyes életükben. Ugyanezt kívánom a Magyar Nép- köztársaság valamennyi dolgozójá­nak is. (Hosszantartó, lelkes., ütemes taps és felkiáltások: Éljen Hrus­csov!) (MTI) 000-----------—------------­A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány meghívására április 2-től 10-ig a magyar párt- és kormányküldöttség múlt évben a Szovjetunióban tett útja viszonzásául a Szovjetunió párt­ás kormányküldöttsége látogatást tett a Magyar Népköztársaságban N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi-Bizott­sága első titkárának, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének vezetésé­vel. A látogató s idején tárgyalások folytak a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége, vala­mint a Szovjetunió párt- és kor­mányküldöttsége között. A tárgyaláson részt vett: A Magyar Népköztársaság párt- és , kormányküldöttsége: Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára. állammi­niszter, a küldöttség vezetője, dr. Münnich Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a ma­gyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Marosán György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára. Kiss Károly ,az MSZ­MP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke. Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára és dr. Sik Endre, a Magyar Népköztársaság külügyminisstere. A Szovjetunió párt- és kormány- küldöttsége: N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának első titkára, a Szovjetunió Miniszter tana csónak elnöke, a kül­döttség vezetője, F. R. Kozlov, az 3ZKP Központi Bizottsága elnöksé­gének tagja, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának első elnökhelyettese; A. A. Gromiko. a Szovjetunió kül­ügyminisztere; V. V. GriSiim, a Szov- | jet Szakszervezetek Központi Taná- jcsiának elnöke; P. E. Seleszt, az Uk- ; rán Kommunista Párt kijevi terűié1' i bizottságának első titkára; A. P. Bo j- Ikova, az SZKP leningrádi bizollsá- I gánák másod titkára és J. I. Gromov, ja Szovjetunió magyarországi nagy- i követe. A tárgyalásokat mindvégig a szí- Ivéiyes barátság légköre és a teljes i egyetértés, jellemezte. * A Szovjetunió párt- és k ormá ny- í küldöttsége részt vett a Magyar- I ország nemzeti ünnepe — a fasiszta \ ga alól történt felszabadulásának \ 13. évfordulója alkalmából rendezett I országos ünnepségeken, meglátoga- | :ott ipari üzemeket, tudományos in- | tézmény eket és termelöszövetkezete- | két, járt az ország különböző váro- \ maiban és falvaiban. e A Szovjetunió párt- és kormá ny- ! küldöttsége magyarországi látoga- ! tása idején számos ízben találkozók |és folytatott baráti beszélgetést ■ pán- ! ős állami, vezetőkikel, közéleti szemé- ! bőségekkel, munkásokkal, parasztok- I kai, értelmiségiekkel. E találkozókor pás beszélgetéseken őszinte vélemény- ! csere -folyt a két ország baráti, test ! véri kapcsolatainak fejlődését és to ! vábbi megerősödését érintő külön | böző kérdésekről. | A Szovjetunió párt- és kormány ! küldöttségének alkalma volt. meg ! győződni a magyar dolgozók növekví § nolitiikai aktivitásáról és munkaién- ! ’öleiéről. Mindez arról tanúskodik | ogy a magyar dolgozók rendíthetet- !‘?nül hisznek a szocializmus nag} | szméjében és eltökélték, hogy szó- ! 'osan összefogva a szocialista táboa l'öbbi országával, felépítik hazáiul | oldog jövőjét. A küldöttség szemé- ! ''resen is meggyőződött arról hogy £ | '"'agyar dolgozókban mélyen él a ba- ! "Vtság a szovjet nép iránt és őszin- ! ‘én kívánják, hogv fejlődjenek és | mosöd jenék a magyar—szovjet kap- ! csőlátók a testvéri kölcsönös segít- ! -ég és a proletármternacionalizmuÉ ! magasztos elvei alapján. | A szovjet küldöttségnek a Magyar * Népköztársaságban alkalma vol megismerkedni azokkal a nagy sike­rekkel, amelyeket a magyar nép a háború utáni években, majd pedig az ellenforradalmi felkelés ' követ­kezményeinek felszámolásáért és a népi hatalom megerősítéséért vívott harcában elért. A Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége a maga részéről szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogy a Szovjetunió politikai és er­kölcsi támogatása jelentős mérték­ben hozzájárult az ellenforradalom következményeinek gyors felszámo­lásához, anyagi segítsége pedig hozzásegítette a Magyar Népköztár­saság kormányát ahhoz, hogy igen rövid idő alatt úrrá legyen a gazda­sági nehézségeken, elhárítsa a munkanélküliség veszélyét és el­kerülje az inflációt. A szovjet párt- és az Akadémia N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Parija Központi Bizott­ságának első titkára, a Szovjetunió Miniszter tanácsának elnöke, a, szov­jet párt- és kormányküldöttség veze­tője, valamint a küldöttség tagjai közül A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere, és J. I. Gromov, a Szovjetunió magyarországi nagy­követe szerdán a Magyar Tudomá­nyos Akadémia ünnepi ülésén talál- kozott a magyar értelmiség képvise­lőivel. A szovjet vendégekkel együtt érkezett Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának titkára, Kállai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságán^ k titkára is. A vendégeket az akadémia főbejá­ratánál Erdei Ferenc, a Magyar Tu­dományos Akadémia főtitkára. Já­rt ossy Lajos, az akadémia titkára fo­gadta. A szovjet párt- és kormánykül­döttség tagjai, s a kíséretükben lévő magyar államférfiak először az aka­démia klubjába mentek, ahol- Rusz- nyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke köszöntötte a szov­jet vendégeket és bemutatta nekik az ünnepi ülés elnökségének tagjait. Rövid barátságos beszélgetés után kormányküldöttség ünnepi ülésén az akadémia dísztermében megkez­dődött az ünnepi ülés, amelyen a magyar értelmiség mintegy négyszáz kiváló képviselője vett részt: tudó­sok, írók, művészeik, műszakiak, pe­dagógusok. .// Az ünnepi ülés résztvevői hosszan­tartó tapssal köszöntötték N. Sz. Hruscsov és a küldöttség tagjait, amint az elnöki emelvényre léptek. A szovjet párt- és kormányküldött­ség tagjain kívül az elnökségben foglalt helyet Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Kállai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Biszku Béla belügyminiszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai. Nemes Dezső, a Politikai BizoB- ság póttagja, Bein-ke Valéria művelő­désügyi miniszter. Kisházi Ödön munkaügyi miniszter, Ruszmyák Ist­ván. a Magyar Tudományos Akadé­mia elnöke is. Az ünnepi ülést Ruszmyák István, a Magyar Tudományos Akadémia el­nöke nyitotta meg. Utána N. Sz. Hruscsov mondott igen értékes be- s?édet, amit az ünnepi ülés résztve­vői nagy tetszéssel fogadtak. largyaiasoKon a Küldöttségek' tájékoztatták egymást pártjuk és or­száguk belső kérdéseiről, eszmecserét folytattak a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió baráti kapcsolatai­nak továbbfejlesztését szolgáló lépé­sekről, a nemzetközi helyzetről és a békeharc időszerű problémáiról. A küldöttségek az eszmecsere alapján megállapították, hogy nézeteik va­lamennyi megtárgyalt kérdésben teljesen azonosak. A tárgyalásokon a felek megelé­gedéssel szögezték le, hogy az 1957 március 28-i közös nyilatkozatukban foglaltak végrehajtása előmozdította a két ország testvéri kapcsolatainak mélyülését, a magyar és a szovjet nép barátságának erősödését, A Ma­gyar. Népköztársaság és, a Szovjet­unió. baráti kapcsolatainak és- együtt­működésének elmélyítése céljából több fontos megállapodást írtak alá. Létrejött a Magyarország területén ideiglenesen tartózkodó szovjet csa­patok jogi helyzetére vonatkozó egyezmény, a kettős állampolgárságú személyek állampolgárságának ren­dezéséről szóló egyezmény és a kon­zuli. egyezmény. Előkészületben van több rpás, a két ország kapcsolatait érintő egyezmény. A felele nagy megelégedéssel szö­gezték le, hogy a Magyar Népköz­társaság és a Szovjetunió gazdasági együttműködése az 1957 március 28-i közös nyilatkozatban foglaltak szel­lemében eredményesen fejlődik. A közös nyilatkozatnák megfelelően aláírták az 1958—60. évi hosszúlejá­ratú áruszállítási egyezményt, amely biztosítja Magyarország ipari kapa­citásának kihasználását és megfelelő magyar iparcikkek exportját a Szov­jetunióba.' A hosszúlejáratú kereskedelmi egyezmény a kölcsönös áruszállítá­sok további növelését irányozza elő. A magyar kormány kérésére a szov­jet kormány a magyar népgazdaság további fejlődését elősegítendő, ki­egészítő gazdasági segélyt nyújt a kohászati-, gépgyártási-, elektro­technikai-, vegyi-, olaj-, könnyűipari és más ipari és közlekedési üzemeli építéséhez és rekonstrukciójához. Hosszú időre szóló megállapodási kötöttek és annak alapján bővítik a Magyar Népköztársaság és a Szov­jetunió iparának tudományos és mű­szaki együttműködését az erős ét gyengeáramú berendezések, műsze­rek és Diesel-motorok gyártásában A küldöttségeik hangsúlyozzák hogy népgazdaságuk fellendítése, né­peik életszínvonalának további eme­lése végett fokozottabban össze kel hangolhiok népgazdaságfejlesztés: terveiket országaik lehetőségeinek és gazdaságuk fejlesztési távlatainak legmesszebbmenő figyelembevételé­vel. * A felek nagy megelégedéssel álla- oítják meg, hogy a két ország tudo­mányos és kulturális kapcsolata: eredménvesen és gyümölcsözően fei- 'ődnék. A tudományos és kultúrál i? kapcsolatok fejlesztésében elért si­kerek nagymértékben hozzájárulta! a magyar és szovjet nép barátságá­nak elmélyítéséhez és egyben gazda­gították mindkét nép kultúráját 1957-ben a magyar tudományos és kulturális élet számos képviselője járt a Szovjetunióban. Nagy szám­ban érkeztek Magyarországra isi szovjet tudomány és kultúra ismj művelői. E látogatások lehetővé ] szik a két ország gazdag tu doh nyos és kulturális örökségének ikj csönös megismerését, ami előtt: szocializmus viszonyai között k^ latiam távlatok nyílnak. A kultúrái és tudományos kapcsolatok to válj fejlesztése érdekében aláírták 1958. évi kulturális munka tervet j a két ország Tudományos Akác imájának megállapodását. A felek nagyra értékelik a IVágy Népköztársaságban és a Szovjetunj ban működő baráti társaságok mii káját a két nép kulturális kapcsol tainak bővítése szempontjából és í jelentik, hogy ezeknek a szervezete nek minden támogatást megadnak. A tárgyalások folyamán a nézeti teljes azonossága nyilvánult meg védelmi jellegű varsói szerződés sz repét és jelentőségét illetően; ez szerződés a benne résztvevő orsz; gok biztonságának fontos tényezői az agrésszív északatlanti tömb mii den fokozódó háborús készülődésé vei szemben. ! A felek tárgyalásaikon egyöntetűd leszögezték, hogy minden szocialisl ország nemzeti függetlenségének i szuverenitásának legfőbb biztosíték a szocialista államok egységes ti borba való szoros tömörülése a kö csönös testvéri segítség, a telj« egvenjogúság, a területi sértetlensé az állami függetlenség és szuverén tás, az egymás belügyeibe való neí nem avatkozás elveinek tiszteletbe tartása alapján.. A szocialista álla mok szolidaritása egyetlen állam e len sem irányul, hanem az összes ne pék érdekeit szolgálja, mert féke; az imperialista körök agresszív te rekvéseit és támogatja a béke és ha ladás nap mint nap növekvő erőil A Magyar Népköztársaság és Szovjetunió külpolitikai téren a egyetemes béke megszilárdítása ei dekében ezután is a hatalmas szó cialista tábor összefogáséinak és. -tó vábbi megerősítésének feladataiba indül ki. Séma Íven erő -nem képe- megbontani azt az egységet, amely . marxizmus-leninlzm-us 'közös nag^ eszméin, a kommunista társadalorí felépítésének közös célján, és a szó cialista országoknak azon elszántsá gén alapul, hogy visszavernek mini den kísérletet, amely zavarni .pró bálná népeink békés építő munka ját.-ooo­A szovjet sajtó a párt- és kormányküldöttség magyarországi látogatásáról Moszkva (MTI) Két és fél oldalt szentel a Pravda szerdai száma a szovjet párt- és kor­mányküldöttség magyarországi láto­gatásának. A .lap különtudósítói, illetve a TASZSZ és az MTI jelentései alapty jári beszámol a küldöttek tatabányai és szegedi látogatásáról. »Ünnepünk« címen Kékesdi Gyula magyar újság­író cikkét közli a Pravda. A Pravda különtudósítói, P. Nau- rriov és M. Ogyinyec »Vendégségben a magyar parasztoknál« címmel a küldöttség karcagi útjáról írnak szí­nes riportot. A tudósítók beszámol­nak a karcagi termelőszövetkezetek tagjainak életéről, a szövetkezetek eredményeiről, a küldöttség berek­füredi látogatásáról. Megírják, hogy N. Sz. Hruscsov megelégedéssel nyi­latkozott a szövetkezet tehenészeté­ről, a tervekről, s ugyanakkor rámutatott arra is, mit hiá­nyol a szövetkezet munkájában. Le­írják a küldöttség találkozását Kar­cag több mint háromszáz kiváló me­zőgazdasági dolgozójával és hang­súlyozzák, hogy Karcag a magyar falu szocialista átalakulásának egyik előfutára. Az Izvesztyija ugyancsak terje­delmes tudósításokban ismerteti a küldöttség magyarországi tartózkodá­sának keddi eseményeit. Ort.utay Gyula akadémikus, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára a lapnak írt cikkében hangsúlyozza, hogy a szovjet párt- és kormányküldöttség látogatása mind­örökre megmarad népünk emlékeze­tében. P. Barannyíkov, és N. Gyedkov, a lap különtudósítói a tatabányai láto­gatást ismertetve, meleg hangon emlékeznek meg arról, milyen nagy eredményeket értek el a tatabányai tröszt szénbányászai a felszabadulá­si versenyben. Megírják, hogy a vá­rosban Borsi József vájár megszer­vezte a »magyar—szovjet barátság« bányászbrigádját. A lapok tudósításaikban állandóar visszatérő mondat, hogy a Hruscsov vezette küldöttség látogatása a ma­gyar és szovjet nép barátságának magávalragadó ünnepe. Mind a la­pok. mind a TASZSZ tudósításai alá­húzzák, milyen őszinte, szeretetteljes fogadtatásban részesíti a magyar nép a kedves vendégeket, és milyen igaz szeretettel nyilvánul meg a látogatás során a magyar és a szovjet nép ba­rátsága. (MTI) A tárgyalásokon megállapítási nyert, hogy mindkét fél azonos: ált 1ás pontot, foglal el a jelenlegi nem zetközi helyzet minden kérdésében A Magyar Népköztársaság és < Szovjetunió, híven a kommunisti és munkáspártok, által 1957 no vem bérében Moszkvában aláírt nyilatko zat és békelkiáltvány elveihez és esz­méihez, legfontosabb feladatának tartja, hogy minden erővel elősegít se a béke összes erőinek összefogót sát, a népek valódi biztonságáért az új háború veszélyének elhárító sáért vívott harcban. * A Magyar Népköztársaság és i Szovjetunió megállapítja: A ma nemzetközi helyzet legfőbb probié mája továbbra is az, hogy megálla podás jöjjön létre a nemzetközi fej szültség enyhítését, -a fegyverkezési hajsza megszüntetését és a mi száj zabunkban áz emberiségei súlyai következményekkel fenyegető háboj rú veszélyének elhárítását szolgálj konkrét és halasztást nem tűrő _ inj tézkedésékről. A két küldöttség, ki-j fejezte azt a mélységes meggyőző-, dósét, hogy e térén fontos iépéá enne a vez ,ő államférfiak értekez- 1 étének a közeljövőben való összehí-j vása a kormányfők részvételével. A Szovjetunió kormánya által a legmagasabb szintű tárgyalásokomj megvitatásra javasolt kérdések pozi-i tív megoldása megfelelő alapja lehel­ne hathatós európai kollektív bizton­sági rendszer létrehozásának. Ennek különös jelentősége van a béke vé­delme szempontjából, hiszen Euré^sa (Folytatás az 5. oldalon,) történj közi ki A M Szovje zottan zetköz: kérdés atom- azpnaii a Nén észak£ szerző «bén ta iszámá európ ment« A B sóge 1 a Szó azt a beszü íegyv sen h békéj amel; gét f* ver-k tése, érdél zaj ál közi dönt maik, szűn ver-1 A hog> delk lanu géni robt zájá meg A Szó’ ügy ért at.la tött rús alle aim szel csá sza uni ton ßiza all szí' ho; 1 zol és for goi! kö zel só lói al: Sz id' pc tá vii bi fé fe fe N at f€ g< N fc ti h k k h ü V n 1< n c c I Aláírták a Magyar népköztársaság és a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének tárgyalásairól szóló közös nyilatkozatot Szerdán este az Országház Munkácsy-termében ünnepélyesen aláírták a Magyar Népköztársaság és = Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének tárgyalásairól szóló közös nyilatkozatot. | A közös nyilatkozatot magyar részről Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bj | zottságának első titkára, államminiszter, szovjet részről N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Párt’ 1 Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke írta alá. (MTI) KÖZÖS I\ YlLÁ TKOZAI a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió párt- és komi íny küldöttségének tárgyalásairól

Next

/
Thumbnails
Contents