Észak-Magyarország, 1958. április (14. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-09 / 83. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEL BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

—■—------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------A

ra 50 fillér {« INTÉZET -j

XIV. évfolyam 83. szám

1

1958 április 9, szerda

I MISKOLC VAROS DOLGOZÓI! I

; , •

• Kedves Elvtársak, Barátaink! :

• Városunkat az a megtiszteltetés érte. hogy á hazánkban tartóz- : \ kódú szovjet párt- és kormányküldöttség néhány tagja. F. R. Kozlov,. ; i az SZKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a Szovjetunió *

■ Minisztertanácsának első elnökhelyettese, V. V. Grisin. a Szovjet :

• Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke, P. .1. Seleszt, Ukrajna : : Kommunista Pártja Kijev területi Bizottságának első titkára hoz- •

• zánk- is ellátogat. ‘ •

: Ez alkalomból tiszteletükre 9-én. szerdán déli 12 órakor a Lenin •

• Kohászati Művek középhengersor csarnokában nagygyűlést tartunk. •

■ melyre a Magyar Szocialista Munkáspárt Miskolc városi bizottsága : j szeretettel meghívja városunk dolgozóit, elvtársainkat és barátainkat. :

: MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT :

• MISKOLC VÁROSI BIZOTTSÁGA. :

KÖSZÖNTJÜK IGAZ BARÁTAINKAT!

n zabadságunk 13. születésnapján'látogattak el hozzánk a vi- C/' lÚQ e£ső szocialista országának, a békéért vívott harc zászló- hordozóinak küldöttei.

Az első ünnepi nap félmilliós tömege, amely a Dózsa György úton tüntetett a béke és az örök barátság mellett, eggyéolvadt égész országunk népével és üdvözölte a miniszterelnökké választása után elsöízben hozzánk látogató Nyikita Szergejevics Htuscsovot. és a 200 milliós szovjet nép több kimagasló államfér fiát.

Most — járják az országot. Azt az országot, amely 13 évvel ezelőtt szovjet harcosok ezreinek kihullott vére árán ismerte meg az emberibb életet, a Tavaszt, amelyben először mondhatta magáénak az évszázados magyar álom beteljesülését — a szabadságot.

Most újra az Élet, a Béke nevében szóltak hozzánk Sztálinvá- rosban, szocializmust építő országunk első szocialista, városában, ahol tíz évvel ezelőtt még pusztaság volt, ma pedig a magyar ipar legkorszerűbb nehézipari kombinátja hirdeti a felszabadult munka dicsőségét.

Az élet és béke nevében szóltak hozzánk Cegléden és Szolnokon, a dicső magyar történelem e nevezetes állomáshelyein, ahol egykoron a szabadságért küzdő Dózsa György szavait hallgatták, majd Kossuth Lajos dicső zászlaja alá sorakoztak a haza szabadságra áhítozó fiai.

És mindenhol, a falvakban, a városokban zendülő vetések és füstölgő gyárkémények mentén egész útjukat a szeretet, a becsülés, a legmélyebb tisztelet jelei kisérik. Ez példázza egész népünk ragaszkodását hatalmas barátunkhoz, a Szovjetunióhoz, példázza a ragaszkodást, a szabadság éveiben kivívott eredményeinkhez és mindazokhoz a távlatokhoz, amelyek 13 évvel ezelőtt először nyíltak meg számunkra.

És népünk tudja jól, hogy ezeket a távlatokat, amelyeket a szocializmus nyitott meg számára, egyedül a szocializmus lesz képes válóraváltani, elsősorban a Szovjetunió segítségével.

/Ma délelőtt mi is üdvözölhetjük a küldöttség három tagját fü városunkban. Köszönthetjük F. R. Kozlov elvtársat, az - SZKP elnökségének tagját, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettesét, aki hosszú éveken keresletül eredményesen munkálkodott a világ első szocialista társadalmának kialakításán.

Köszönthetjük magunk között V. V. Grisin elvtársát, a Szovjet Szákszervezetek Központi Tanácsának elnökét, a párt, a szak- szervezeti mozgalom régi, hű harcosát és P. J. Seleszt elvtársat, Ukrajna Kommunista Pártja Kijev területi bizottságának első titkárát, az egykori harkovi kohászt, aki életével példázza az igaz, hazájához, osztályához hű kommunistát.

Eljönnek most hozzánk, hogy átadják nagy népük üdvözletét, hogy kifejezésre juttassák segíteniakarásukat, hogy osztozzanak gondjainkban és örömeinkben.

A felszabadulásunk óta eltelt esztendőkben már nem egyszer üdvözölhettünk körünkben szovjet vendégeket. Emlékszünk még a baráti segíteniakarás példáira, amikor szovjet élmunkások, sztahanovisták átadták tapasztalataikat a diósgyőri munkásoknak, mutatták be tudásuk legjavát. Nem egyszer látogattak már Diósgyőr munlcúsai, műszaki vezetői is a Szovjetunióba, ahonnan hazatérve érdemeket szereztek ott elsajátított munkamódszereikkel, öregbítették az északi iparvidék jó hírét szerte a világon.

A most hozzánk érkező küldöttség tagjainak neve eggyé- forrott a kommunista mozgalom fejlődésével, a szovjet népgazdaság felvirágoztatásával, a szovjet dolgozók anyagi jólétének emelésével, az, új utakon járó társadalmi rend felépítésével, munkálkodásával.

Ennek a 200 milliós új társadalomnak küldöttjeiként a testvéri barátság jegyében jönnek most ők hozzánk. Ez a barátság régi, közös forradalmi hagyományokon épült és kiállta a legnehezebb idők próbáját is. Ez a barátság drága nekünk, mert túlsók Élet áldozott érte, túlsók igaz vágy hullott porba ahhoz, hogy érezzük a világon immár száz, meg százmillióan ezt a testvéri érzést Drága nekünk ez a barátság és mindenkor kiállunk érte, ha valaki erőszakkal meg akarna fosztani tőle. A Béke, a boldogabb élet záloga nekünk a Szovjetunió barátsága. Megbonthatatlan és örök, mint a dolgozók millióinak mindenkori álma — a szabadság.

J) zekkel a gondolatokkal köszöntjwk meleg szeretettel O Borsod-orszagban a nagy barát és segítőtárs, — a Szovjetunió küldötteit, — kedves vendégeinket, igaz barátainkat.

MA DÉLELŐTT MISKOLCRA ÉRKEZNEK SZOVJET VENDÉGEINK

FROL ROMANOVICS KOZLOV

Frol Romanovics Kozlov 1908-ban született Rj azany- területi Loscsinyino lakiban. Szegény parasztcsalád sarja. 15 éves korában a kaszimovói »Krasz* nij Tyeiksztyilcsík«-gyárba került. Kitanulta a textilszakmát, majd segéd- mester lett. Belépett a Komszomol- ba. 1926-ban felvették a kommunista pártba.

A fiatal kommunistáik 1928-ban Leninigrádba küldték tanulni. Elvégezte a Vörös Akadémiát, majd a politechnikai főiskolát.

Mérnöki diplomával a zsebében került az ország egyik legrégibb kohászati központjába — Izsevszkbe. 1939-ben üzemi párt titkárinak, 1940- bem a városi pártbizottság titkárának választották meg.- 194.4-ben -áthelyezték Moszkvába, ahol három éven át felelős tisztségekét töltött be;

1949-ben Kozlov újra Lemnjp'ádba került.' Szervező .tiükárhak.. küldték a Kirov-gyárba. Rövidesén', megválasztották a leningrádi városi pártbizottság titkárának.

A XIX. és XX. pártkongresszuson F. R. Kozlovot beválasztották az

SZKP Központi Bizottságába. A Központi Bizottság 1957. évi. februári ülésén az SZKP KB elnökségének póttagja, majd a júniusi ülésen rendes tagja lett..

1957 decemberében az OSZSZSZK Minisztertanácsának elnökévé válaszol iák. meg.

F, R, Kozlov, a Szovjetunió és az OSZSZSZK Legfelső Tanácsának küldötte, a Szovjetunió Miniszter- lanáesánaik első elnökhelyettese. Kétszer tüntették ki Lenin-renddel, kétszer a Munka Vörös Zászlaja Rencl- j ellel, egyszer a Na^y Honvédő- Háború Érdemérem II. fokozatával, valamint Vörös Csillag Rendjellel. Ezenkívül még több kitüntetésiben részesült.

VIKTOR VASZILJEVICS GRISIN

Viktor Vasziljevics Grisin a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja.

V. V. Grisin 1914-ben született Szerpuihov városában, miunkáscsalád- ból. 1933-ban a moszkvai vasúti technikum tanulója lett. Tanulmányait 1937-ben végezte el, technikus-szerelő szakképzést szerezve magának. Még iskolai tanuló korában, 1935-ben belépett a Komszomol tagjai sorába, 1937—38-ban a szerpuhovi vasúti fűtőház helyettes főnökeiként dolgozott, és a fűtőház Komszomol szervezetének titkára volt. 1938-ban kezdte meg szolgálatát a hadseregben. Ebben .az évben vették fel a Szovjetunió Kommunista Pártjába.

A hadseregből Szerpuhov városába tért vissza. 1942-től 1950-ig . a szer- púhovi városi pártbizottság titkára volt, 1950—52 között a moszkvai területi pártbizottság gépgyártási osztályát vezette. 1952 szeptemberében a moszkvai területi pártbizottság titkárává választották. 1956 márciusában a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke lett. Azóta

is ebben a beosztásban dolgozik. Három évvel ezelőtt a Szovjetunió Leg- l'elsőb Tanácsa küldöttévé választották. Több alkalommal a moszkvai területi és a moszkvai- városi 'tanács tagjává választották. Küldött volt a XIX. és XX. pártkongresszuson. A XIX. és XX. pártkongresszuson 'beválasztották az SZKP Központi Bizottságába. V. V. Grißint Lenin-renddel és több más kitün tetéssel tüntet - ték ki.

PJOTR J EFIMOV IC S SELESZT

Pjotr Jefimovtics Seleszt 1998-ban született, szegény paraszt családban, a harkovi területen lévő Andrejevk-a községben. 1923-ban vasúti munkásként lépett be a lenini Komszomolba. 1927-ben pártiskolára küldték, amelynek elvégzése után a harkovi területi Komszomol Bizottságának titkára lett. 1928 óta tagja a Szovjetunió Kommunista Pártjának.

P. J. Seleszt 1935-ben elvégezte a marijupoli kohászati, főiskolát, és a harkovi Sarló és Kalapács gyárban lépett. munkába. Műhelyfőnökből az üzem főmérnöke lett. 1940-ben megválasztották az SZKP harkovi párí- bizottsága titkárává.

A Nagy Honvédő Háború éveiben P. J. Seleszt felelős munkakört töltött be a cseljabinszki területi pártbizottságban, később az SZKP Központi Bizottságának apparátusában. 1954-ben megválasztották a kijevi városi pártbizottság titkárává, majd ugyanebben az évben a kijevi kerületi pártbizottság második titkárává.

P. J. Seleszt a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának, és az Ukrán Szocialista Köztársaság Legfelsőbb Tanácsának tagja és tagja Ukrajna Kommunista. Pártja Központi Bizottságának is. . Lenin-renddel, Vörös Csillag renddel és érdemérmekkel tüntették ki.

1957 februárjától a kijevi területi pártbizottság első titkára.'

Úgy érezzük, hogy a magyar dolgozók szívében a legmélyebb leslvéri érzések élnek a szovjet nép iránt

N. Sz. Hruscsov beszéde az 1958 április 7-i ceglédi gyűlésen

— : Kedves elvtársak, kedves osztály-testvéreink !

— A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormánynak a meghívására baráti látogatásra jöttünk az Önök országába.

— Az Önök országában eddig eltöltött rövid idő alatt — találkozva a magyar dolgozókkal — irántunk, a Szovjetunió képviselői iránt, mindenütt a legbarátibb érzelmeik nyilvánultak meg. Örömmel fejezzük ki elismerésünket és mély köszönetün- ket a szívből fakadó vendégszeretetért.

— Úgy érezzük, hogy a magyar dolgozók szívében a legmélyebb testvéri érzések élnek a szovjet nép iránt. Ez számunkra különösen értékes. A magyar és a szovjet dolgozók testvéri együttérzése már eddig is, sokszor és megragadóan fejeződött

ki. Emlékezzünk azokra az időikre, amikor országunkban lezajlott az októberi forradalom, és munkásosztályunk, a dolgozó parasztsággal szövetségben, megdöntötte az önkény- uralmat és kivívta a szovjet hatalmat. A fehérgárdistá'k és sok más ország intervenciós csapatai akkor rárontottak a fiatal Szovjet Köztársaságra. Országunk munkásosztálya, valamennyi dolgozója, harcba szállt a forradalom ellenségeivel. Kemény harc volt ez és a forradalmi erők oldalán ott küzdött sók magyar katona is, aki akkor hadifogoly volt Oroszországban. A magyar és. más népek fiai országunk munkásaival és parasztjaival vállvetve harcolták ellenségeink, a külföldi beavatkozók ellen.

— Ezek a magyar dolgozók megértették, hogy amikor Oroszországban a Szovjet Köztársaság ellenségei

ellen harcolnak, egyúttal a magyar nép ellenségei ellen is harcolnák. Emlékszünk a magyar munkás- osztály, a, magyar dolgozók nagyszerű cselekedetére, amikor 1919- ben országukban megdöntötték a földesurak és nagytőkések hatalmát, s kikiáltották a Tanácsköztársaságot. Gondolunk arra a felhívásra, amelyet Kun Béla, a Magyar Tanácsköztársaság vezetője Intézett nagy vezérünkhöz és tanítónkhoz, Leninhez.

— Az 1919-es magyar forradalom vereséget szenvedett. Azért szenvedett vereséget, mert a nyugati imperialista államok burzsoáziája a magyar reakció segítségére sietett, és együttes erővel megfojtották a fiatal Magyar Tanácsköztársaságot.

— Elvtársak! A Szovjetunió dolgo(Folytatás a 2. oldalon.)

Hruscsov elvtárs szeretetteljes fogadása Szolnokon, A szovjet párt« és kormányküldöttség megérkezése Karcagra, Hruscsov elvtárs melegen üdvözli a ceglédi nagygyűlés résztvevő*,