Észak-Magyarország, 1958. április (14. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-08 / 82. szám

Világ proletárjai egyesüljetek l f-------------------------------------------------------------------—^ 4z örök hála és a testvéri barátság jegyében A szövetkezetek javára átszervezik a zöldség* gyiimölesbeszerzést és értékesítést v o ,IJÍTÉZ Wr yifev1 A MAGV AK SZOCIALISTA MUNKASPAKI BORSOD MEGYÉI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Káli ÍO111 11*01* XIV. évfolyam 82. szót Ára 50 fillér 1958 április 8. kedd A lottó tárgy sorsjátékának jutalomsor­solása és nyereményjegyzéke V ________________________________________________■> F orró hangulatú nagygyűlés Sztálinvároshan a szovjet part- és kormányküldöttség részvételével V««y szeretettel fogadták a szovjet és muuyar vezetőket A hazánkban tartózkodó szovjet küldöttség szombaton Sztálinváros- ba látogatott ei. Az útvonalon végig ünneplő falvak népe várta a vendé­geket. Érden. Ercsin át a várakozók sorfala között, díszkapui; alatt vo­nult el a gépkocsisor. Pest megye es Fejér megye határán is ünnepé­lyesen fogadták Hruscsov elvtársat és a küldöttségét. Adonyban bensőséges összejövete­len, a szeretet és a hála érzésével köszöntötték az elv társakat. Azt sem tudták, hogyan kedveskedjenek ne­kik. . . Sók száz ember gyűlt össze az adooyi főtéren köszöntésükre, tavaszi virágok pompájába öltözött téren vidám volt a hangulat. Ze­ne. dal, jókedvű beszélgetés vissz­hangzott. Nemcsak az adonyiaik gyűltek össze, a szomszéd falvak, Perkáta. Púsztaszabolcs. Iváncsa la­kosai is felvonultak, hogy részt ve­hessenek a találkozón. Az érkező vendégeket. Hruscsov elvtársat, a küldöttség többi tagját, Kádár elvtársat és az MSZMP többi vezetőjét elhalmozták a szeretet számtalan jelével. Ügy mondták, sokat, hallottak már Hruscsov elvtársról, milyen közvet­len, barátságos ember. Hallották, hogy szereti a falu népét, ismeri vá­gyaikat. de mesterségüket is. Alig várták, hogy beszélgessenek vele. S valóban: Nyikita S zerge je vies Hrus- csovot olyan típusú vezetőnek is­merték meg az adonyiak, akinek a közelsége nem feszélyezi a társal­gáshoz nem szokott embereket sem. Az adon^iak is szorongás nélkül, szívélyes, meleg hangulatban beszél­gettek vele. A község lakóinak nevében Kurilla Vilmos tanácselnök üdvözölte a ven­dégeket. Elmondta, mennyire ipar­kodtak. hogy felejthetetlenné te­gyék ezt a napot Hruscsov elvtársék és a falu lakói számára is. Tizennégy esztendővel ezelőtt Adony község' földjének 90 százalékát még a Zichy grófok bitorolták. S ma felszabadult emberek, a falu gazdáig fogad iák ked­ves vendégeiket. A tanácselnök vé­gül meleg köszönetét mondott a szov­jet nép segítségéért, amelyet az el­lenforradalom leverésekor nyújtott. Nyikita Szergejevics Hruscsov ke­resetlen szavakkal válaszolt. Köszö­netét mondató a kedves szavakért, amelyeket a Szovjetunióról és népé­ről mondtak a vendéglátók, majd így folytatta: — Nagyon kellemesen érintett, amit elmondtak. Jólesik . tapasztal- nom, hogy helyesen értelmezik a mi barátságunkat. Sok sikert kívánunk. Legyen jó termés, ez kell a paraszt­nak. Legyen elég napfény és eső. A parasztembereknek erre van szüksé­gük. Ha ez megvan, a jó munka azután meghozza gyümölcsét. — Budapestről jövet — folytatta tovább Hruscsov — láttam szán­tóföldjeiket. Az önök nagy őse. Ár­pád bölcs ember volt. Hozzáértéssel választott népének földet. Tudom azt, hogy önök értenek a földhöz, s én. mint a kukoricatermesztés lelkes híve, tudom, hogy értenek a kukori­cához is. A kukoricának nemcsak a szemtermése érték. A szárnak nagy a tápértéke, éppen azért fel kell használni a kukoricaszárat is. Az. adonyi dolgozó parasztok egyet­értőén hallgatták Hruscsov elvtárs véleményét, és amint szó szót köve­tett, barátságosan elbeszélgettek a mezőgazdaság dolgairól. Mint olyan emberek, akik járatosak ezekben a kérdésekben — meghitten, egymás közt. Egv kis úttörőlány, hibátlan orosz nyelven üdvözölte a vendégeket. majd ajándékokkal kedveskedtek neki. Az. emlékezetes percek után az adonyiaik meleg szívélyességgel bú­csúztak a kedves vendégektől. A vendégek ezután folytatták út­jukat szocialista iparunk büszkesé­ge. Sztálinváros felé. Szombaton délelőtt Sztálin városba látogatott a hazánkban tartózkodó szovjet párt- és kormányküldöttség. N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottsága első titkára, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke (a küldöttség vezetője), F. R. Kozlov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizott­sága elnökségének tagja, a Szovjet­unió Minisztertanácsának első elnök- helyettese, .4. A. Gromiko, a Szov­jetunió külügyminisztere, V. V. Grisin, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke, P. J. Seleszt, Ukrajna Kommunista Párt­ja Kijev területi bizottságának első titkára, A. P. Bojkova, a Szovjetunió Kommunista Pártja leningrádi váro­si bizottsága másodtitkára és J. L Gromov, a Szovjetunió magyaror­szági nagykövete. A küldöttséggel együtt érkezett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkára, Apró An­tal. Biszku Béla, Kiss Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. A szovjet és a magyar vezető elv­társak a vasmű és a Bartók Béla Művelődési Ház megtekintése után részt vettek a nagygyűlésen, amelyet Cseterki Lajos elvtárs, az MSZMP Fejér megyei bizottságának első tit­kára nyitott meg. Utána Juhász Já­nos elvtárs, a sztálinvárosi pártbi­zottság első titkára mondott beszé­det. Juháss János sstálinvárosi párttitkár: Az új várost méltán sorolhatjuk a 13 év nagyszerű alkotásai közé Üdvözölte a szovjet párt- és kor­mányküldöttséget a sztálinvárosi pártbizottság, a tanács és a Hazafias Népfront nevében. Hangsúlyozta, hogy a magyar nép megbecsüléssel és büszkeséggel tekint épülő szocia­lista hazánk acélszívére. Sztálinvá- rosra. — A baráti szovjet nép — mondot­ta — a tervektől a nyersanyagig és a gépekig, mindenben támogatta vá­rosunk és üzemünk építését. A sztá­linvárosi dolgozók nevében ezért a segítségért most külön is köszönetét mondóik a szovjet párt- és kormány- küldöttségnek s a küldöttség vezető­jének, Hruscsov elvtársnak. (Éljen­zés, taps.) Juhász elvtárs a továbbiakban megemlékezett a város fejlődéséről s arról, hogy szovjet mérnökök se­gítségével megfelelő ütemben épül a sztálinvárosi hengermű. — A sztálinvárosi dolgozók még emlékeznék 1953-ra és az utána kö­vetkező évekre, amikor úgy látszott, hogy megakad az addig gyors ütem­ben fejlődő város lovábbi éoítése. Nagy Imre miniszterelnöksége Idején a sztálinvárosi munkások elkeseredéssel látták, hogy mel­lőzni kezdik városunkat, sőt egyesek úgy beszéltek róla, mint valami káros, elhibázott politika semmirevaló. haszontalan termé­kére. Az ellenforradalom előkészítői gyor­san felismerték és kihasználták a helyzetet: ki gúnyolták és egyszerűen semmibe vették azt a hősi erőfeszí­tést. amelyet. Sztálinváros dolgozó népe kifejtett az építkezéseken. a gyáraik, az üzemek munkapadjainál. Elmondotta Juhász elvtárs, hogy az ellenforradalom napjaiban azután lehullott a lepel, a volt horthyta katonatisztdk. az egykori nyilasvezé­rek és a régi rend egyéb bukott kép­viselői egyszeriben ledobták maguk­ról a munkászubbonyt, megmutat­ták igazi énjüket. Volt olyan fasiszta csirkefogó, aki úgv kért ..bizalmat" hasonszőrű társaitól, hogy nyíltan hirdette: ..Bennem megbízhattok, én SS-főhadrtagy voltam”. Néhány ha.- pig rettegésben tartották Sztálinvá- ros becsületes lakosságát. — De hiába üvöltötte a Szabad Európa és hiába ..vallotta” az ENSZ ötös bizottságának, hogy Sztálinvá­ros munkásai „hosszú és véres har­cot vívtak a szovjet csapatokkal”. Iíazudtalk ebben is. Itt, Sztálinvá- ros’oan- mindenki tudja az igazságot — folytatta Juhász elvtárs. — Tanú rá az egész város, hogy a becsületes dolgozók, az új váro^ építői a legnehezebb napokban is munkahelyükön voltak. A be­csületes magyar emberek közül senki sem fogott fegyvert a szov­jet csapatok ellen, a huligán, fegyveres fasiszta csőcselék pe­dig már a szovjet csapatok köze­ledtének hírére fejvesztetten széjjelszaladt. Az ellenforradalom gyászos, de ta­nulságos időszaka után a város gyor­san magára talált, élete a régi me­derbe tért vissza. Pártunk és kor­mányunk nem feledve a múlt évek­ben jelentkezett hibákat, lehetősé­geinkhez mérten folytatja Sztálinvá­ros építését, s méltó helyére állítja az új várost, arra a helyre, amelyet dolgozó népünk szívében elfoglal: a 13 év nagyszerű alkotásainak sorába — fejezte be beszédét Juhász elv­társ. s a város dolgozóinak nevében megfogadta, hogy a jövőben tovább erősítik hazánkban a nép hatalmát. új sikereikkel folytatják békés épí-. tőmunkájukat, népünk hasznára, ba­rátaink örömére. A lelkes éljenzéssel, hosszantartó viharos tapssal fogadott beszéd után Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára lépett, a- szónoki emelvényre. Kádár elvtárs felszólalása Kádár János elvtárs bevezetőben utalt arra, hogy nem akart felszólal­ni, de kötelességének .érzi, hogy ele­get tegyen a sztálinvárosiak kérésé­nek. hiszen mindig büszkeséggel és szeretettel gondol új szociálisba váro­sunkra. Ez a város kézzelfogható és messze látható bizonyítéka annak, milyen hatalmas szocialista alkotáso­kat hozott létre a magyar nép szabad életének 13 esztendeje alatt. Felhívta a dolgozók figyelmét, ne tűrjék, hogy a nép ellenségei, támadják népünk F. II. KOZLOV t szocialista vívmányait. Végül további' sikereket kívánt a város, a járás és a megye dolgozóinak. a megye dolgozóinak A beszéd elhangzása után a nagy­gyűlés részvevői hosszan éltették Kádár elvtársat. FelzúgotL a taps és az éljen, ami­kéi- F. R. Kozlov, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottsága elnökségéinek tagja, a Szovjetunió M in iszt ©r tan ácsána k els ő elnök he­lyettese lépett a mikrofon elé. A magyar dolgozók nagy sikerrel fejlesztették hazai iparukat Kedv es elv társaim és barátaim! A Dunai Vasmű igen. tisztelt mun­kásai, dolgozói! Sztálinváros nagyraibecsült lakosai! Engedjék meg, hogy először is át­adjam önöknek, a vasmű--dicső épí­tőinek és dolgozóinak, nagyhírű vá­rosuk minden lakosának a szovjet munkások, parasztok és értelmiségiek forró, testvéri üdvözletét. Amikor útrakeltünk, a szovjet nép azzal bízott, meg bennünket, küldöt­teit, hogy forró rokonszenvét és ba­rátságát tolmácsoljuk önöknek és Magyarország egész dolgozó népének. (Taps.) A szovjet dolgozókat az a meggyőződés hatja át, hogy a szovjet és a magyar nép semmi rendű és rangú ellensége soha nem’ tudja meg­bontani ezt a barátságot. Mindössze néhány órája vagyunk az önök vendégei itt, S zitálinváros­ban. Nehéz néhány szóval ecsetelni, - milyen nagy élmény volt megismer­kednünk a vasművel és a várossal. A vasmű és aimak nagyszerű műszaki felszerelése valósággal lenyűgöző hatású. Igen tetszett nekünk a város új és kényelmes házaival, kulturális intézményei­vel, amelyek arra hivatottak, hogy kielégítsék a lakosság igé­nyeit. De még nagyobb, felejthetetlen. él­ményünk volt, hogy találkozhattunk a sztálinvárosi dolgozókkal. Lépten- nyomotn érezzük, milyen forrón sze­retik városukat, mennyire hűségesek a békéhez és a szocializmushoz. .4 szocialista iparosítás teremtheti meg a term ékbőséget Sztáliniváros a Magyar Népköztár­saság egyik legfiatalabb városa. Alig több mint hétéves, E hét év alatt Dunapentele helyén 35 000 lakosú nagyváros született. A régi dumaparti falu mindössze 4000 lelket számlált. A várossal együtt fejlődtek az embe­rek: az ú j élet, a szocializmus kiváló építői, vezetői. Önök nemrég érkez­tek ide hazájuk különböző vidékeiről, hogy a vasmű építésének részesei le­gyenek, ma pedig mái- szoros baráti közösségben élnek. Ez érthető is. hiszen nem könnyű ilyen vasművet és ilyen várost felépíteni! Sok mun­kába és sok verejtékbe került, de megvan a jutalma. Jóleső érzés látni e munka gyümölcsét. Tudjuk, milyen sokat tettek a népi Ma gyár országon a nehézgép­ipari termelés fejlesztéséért s szívünk mélyéből örülünk azoknak a sikerek­nek, amelyeket önök az országépítés e döntő szakaszán arattak. A Szovjetunió és a népi demokra­tikus országok a szocializmus építése közben már sok tapasztalatot gyűj­töttek. E tapasztalatok tökéletesen igazolják annak a lehini útmutatás­nak helyességét, hogy a Szocializmust csak a gépi nagyipar termelése alap­ján lehet felépíteni. »A szocializmus anyagi alapja csakis a gépi nagyipar lehet, amely a mezőgazdaság átszer­vezésére is képes« — írta Lenin. A szocialista országok tapaszta­latai azt bizonyítják, hogy csak a nehézipar fejlesztése révén emelhetjük új technikai szín­vonalra a népgazdaságot. Csakis így növelhetjük .szüntelenül a termelőeszközök és a közszük­ségleti cikkek gyártását, csupán így teremthetjük meg a néptö- megeknek szükséges termékek bőségét. A nehézipar mezőgazdasági gépe­ket. traktorokat, műtrágyát ad a falu­nak. Elsősorban ennek az iparágnak a segítségével oldhatjuk meg azt a feladatot, hogy a kézi munkán ala­puló kis egyéni parasztgazdaságokat kollektív nagyüzemi. gazdaságokká alakítsuk át, amelyek aztán korlátla­nul kihasználhatják a gépek erejét és alkalmazhatják a legújabb agrotech­nikai módszereket. így tehát a szocialista iparosítás a mezőgazdasági termelőerők fejlesz­tésének nélkülözhetetlen feltétele, a szocialista iparosítás segítségével erő­södik a város és a falu kapcsolata; ez a munkásság és. a dolgozó paraszt­ság megbonthatatlan, munkásosztály vezette szövetségének szilárd alapja. A nehéziparral párhuzamosan fej­lődik a munkásosztály is, az új társa­dalom építésének, az összes dolgo­zóknak hivatott vezetője. Megsokszo­rozódnak a munkásosztály sorai, ja­vul minőségd összetétele. A korszerű nagyipari vállalatok munkássága a munkásosztály legjobban szakképzett, összekovácsolt és szervezett csapata. Önök természetesen tudják, hogy milyen rendkívül elmaradott volt a cári Oroszország gazdasága. A kül­földi tőiké k ihasználta az ország gyen­geségét s évről évre jobban rátelepe­dett az ország gazdasági és politikai életére. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom után hazánkra óriási feladat várt: korszerű hazai nehézipart kel­lett teremtenünk. E feladat meg­oldása népünktől hatalmas erőfeszí­tést követelt. A szovjet dolgozók megértették, hogy a jólét növelésé­nek kulcsa: az ország iparosítása. Ha nem teremtjük meg saját iparunkat, az ellenséges kapitalista környezet­ben nem tudtuk volna megőrizni az ország f ü g'get lenségét. Ezért a szovjet nép nem kímélve erejét, & a háborút megelőző ötéves tervek idején nagy nélkülözések árán gyárakat és üzemeiket épített. E megfeszített munka nélkül a Szovjet­uniónak sokkal nehezebb lett volna elviselnie a hitlerista Németország ellen vívott honvédő háború súlyos megpróbáltatásait. A' nép nem hiába vállalta a roppant erőfeszítéseket, fáradozása most hozza meg bőséges gyümölcsét. Szocialista iparunk segít­ségével viszonylag gyorsan begyó­gyíthattuk a háború ejtette sebeket, hatalmas lendülettel továbbfejleszt - hettük az egész népgazdaságot és emelhettük a szovjét nép életszín­vonalát. Nehézipar nélkül hazánkban nem fejlődhetett volna oly sike­resen a tudomány és ta technika- Ha nincs igen fejlett iparunk, a szovjet emberek aligha bocsát­hatták volna fel a Föld első mesterséges holdjait, aligha ké­szíthettek volna báüisztlkus ra­kétákat. A szovjet nép a gazdasági élet fej­lesztésében kivívott sikerekre tá­maszkodva, azt a feladatot tűzte ki. hogy a legfontosabb cikkek egy főre eső termelésében a legrövidebb idő alatt utoléri és túlszárnyalja az Egye­süli Államokat. Meggyőződésünk, hogy e feladatot sikerrel meg is old­juk. A népi demokratikus országok dol­gozói a hatalom meghódítása óta a kommunista és munkáspártok veze­tésével sikeresen fejlesztik hazai iparukat. Nézzék csak, milyen hatal­mas lendületet vett az ipari építke­zés a népi Kínában. A Kínai Nép­köztársaság dolgozói teljesítet lék első ötéves tervüket, megteremtették ha­zájuk szocialista iparosításának alap­ját. Nagy erővel fejlesztették ipar ukat az európai népi demokratikus orszá­gok is. A háború előtt 24,5 milliárd, 1957-ben már körülbelül 86. milliárd kilowattóra villamosenergiát, termel­tek. Háború előtti acéltermelésük évi hatmillió tonna volt, széntermelésük pedig 190 millió tonna. Tavaly az európai népi demokratikus országok­ban 16 millió tonna acélt olvasztottak és 526 millió tonna szenei: bányász­lak. Megszületett a nehézipar tucat­nyi új ágazata, így a gépkocsigyártó, a traktorgyár tó, a szerszámgép-, a repülőgépipar és sok más iparág. A magyar dolgozók is nagy siker­rel fejlesztették hazai iparukat. Nagy ütemben fejlődtek a magyar ipái' olyan hagyományos ágai, mint a köz­lekedési gépgy ártás, a ha jó ipar s több új iparág is született , például a szerszám gépi par. 4 szocialista országok összefogása megsokszoroz?,a erőnket Elvtánsak! A szocialista építés a béke, a demokrácia és a szocializmus hatalmas táborának valamennyi or­szágában az adott körülmények és a nemzeti sajátságok figyelembevételé­vel bontakozik ki. Ugyanakkor, iwrot ismeretes, a szocialista építésnek sok közös törvényszerűsége is van. Egyik kötelező feltétel, hogy a dolgozok« i (Fíriytatás a 2. oldalon.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents