Észak-Magyarország, 1958. április (14. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-05 / 81. szám

6 ES ZAKMAGT AR ORSZÁG Seregszemle a Hősök-terén Több mint 15 ezer ember vett részt a miskolci felszabadulási ünnepségen AKÁC ISTVÁN: Avasi kép jfeneszóra ébredtek Miskolc vá- ^ ros lakói április negyedikén, felszabadulásunk 13-ik évfordulójá­nak reggelén. Az idő kissé borongót volt de ennek ellenére a vállalatok az üzemek és intézmények dolgozó; csoportosan vonultak fel az ünnep­ség színhelyére, a Főposta előtti Hö­A felhős ég alatt nyugalmas táj merento) néha feltűn a nap, s lágy szellő szárnya leng. Pár száz lépésnyire .., a vén Avas borong, akár különös, szép, de óriási gond. A hegynek oldalán kis házak állanak, mint szelíd részegek, a tetőjük — kalap. Meztelen, barna fák szétszórtan — itt meg ott, nincs rajtuk lomb s virág, csupasz gallyuk lelóg. Fiúcska siet át a kedves dombokon, hej, de gyors lába van9 magamban gondolom. <—• Az úton néni jön, kezében két veder, a kút messze onnan... vizet csak inni kell. —1 A vén Avas borong, alakja csöndbe vész. agyamban vers gomolyg, még szénkarc az egész. mérnök munka nélkül volt. Gyakori látvány volt Miskolcon, hogy tiszt­viselők. nyakukban táblával munka­helyért könyörögtek. A mi hazánkban is a történelem ** szemétdombjára került a ka­pitalizmus legyőzhetetlenségéről szóló hamis elmélet, propaganda. Ma, a fel- szabadulás ünnepén, nyíltan, őszintén kell kijelentenünk, hogy büszkék va­gyunk népi demokráciánk 13 évére, amely a hibák ellenére is ezerszere­sen többet adott a dolgozó magyai népnek, mint az utókor bármelyik évszázada. Történtek hibák, de a jnunkáshatalom megteremtése, a szo­cializmus építése hatalmas vívmá­nya a magyar dolgozó nép tömegei­nek. Meg vagyunk győződve, hogy az utókor legdicsőbb korszaknak fog­ja értékelni a népi hatalom 1945-től 1958-ig terjedő időt. Az elmúlt 13 év alatt több mint 100 milliárd forintot fordítottunk or­szágunk iparának fejlesztésére. Hely­reállítottuk a második világháború okozta károkat, valamint az ellenfor­radalom oltozta károk jelentős részét. A felszabadulás óta csak a mi me­gyénkben létrehoztunk olyan hatal­mas létesítményeket, mint a diós­győri nagyolvasztó, a kazincbarcikai i'egyikombinát, a berentei erőmű, c hejőcsabai cementgyár, amályi tégla­gyár, a tiszcpalkonyai hőerőmű, c miskolci fonoda, stb. A hatalmas iparosítás eredménye­ként a gyáripar termelése 1955-ber három és félszeresére emelkedett a: 1938-as szintnek. A továbbiakban beszélt Papp elv társ a szocialista vívmányainkról azokról a nagyszerű hőstettekről amelyeket dolgozó népünk tizenhá rom év alatt, elért. Az eredmények iS: mertetése után a következőket mon dotta: — Ma már minden becsületes em bér számára világos, hogy az 1951 októberi ellenforradalom a munkás paraszt hatalom, a proleiárdiktatún megdöntésére, a kapitalizmus vissza állítására irányult. A magyar dolgozt nép nem kívánja vissza a kizsákmá nyoló rendszert. De felvetődik a kér dés: mivel magyarázható, hogy a ellenforradalmárok sok fiatalt és fel nőtlet tudtak megtéveszteni és ma guk mellé állítani. Ez mindenekelőt azért volt így, mert az ellenforradal marok álnok módon visszaéltek \ magyar dolgozó nép hazafias érzésé rl ■ isztelt nagygyűlés! Kedves ba- rátáim! Ma, hazánk felszabadulásának ti­zenharmadik évfordulóját ünnepel­jük. Egy új kor-kezdetét ünnepeljük ma, amely feltartóztathatatlanul tör előre a világ kommunizmusának győ­zelméért. Ünnepeljük szabadságun­kat, azt a napot, amikor népünk rá­lépett a felemelkedés útjára. De emlékeznünk is kell. Emlékezni a múltra, hogy tanulságait soha ne fe­ledjük el. Emlékezni a nyomorra, a szenvedésre, azokra a napokra, ami­kor nem volt hazája a munkásnak. T ’izenhárom évvel ezelőtt, ezen a napon a délelőtti órákban szirénák bugása adta hírül, hocry Magyarország felszabadult a hitleri elnyomás alól. A szovjet hadsereg győzelmének eredményeként szűnt, meg hazánk Hitler utolsó csatlósa lenni. Mit adott ez a nap a magyar dolgozó népnek? Függetlenségei, szabadságol, lehe­tőséget a néphatalom megvalósításá­hoz. Tizenhárom év távlatában meg­állapíthatjuk, hogy népünk tudott élni ezzel a hatalommal. A munkások lettek az üzemek, a gyárak gazdái. A föld azé lett, aki megműveli. Ér­telmiségünk és művészeink előtt az alkotó munka olyan lehetőségei nyíl­tak meg, amelyről szinte álmodni sem mertünk. Megteremtettük a népi demokratikus államot, amelyért mar elődeink, Dózsa, Rákóczi, Petőfi és a dicsőséges Tanácsköztársaság har­cosai oly sokat küzdöttek, hullatták vérüket. A fasiszta bandák kiverésével vé­get ért az 1919 augusztusa óta ural­kodó fasiszta rendszer. A magyar történelem legszomorúbb, leggy aláza­tosabb fejezete zárult le. Vitéz nagy­bányai Horthy Miklós és fehér ban­dái 1919-ben a nép legjobb fiainak, a kommunisták bebörtönzésével, ki­végzésével kezdték el dicstelen pálya­futásukat és 1945-ben a nyilas hor­dák leg gyalázatosabb mészárlásával féjezték be. Kifosztott, rombadöntött ország maradt 1945 után. A magyar nép soha nem felejti el, hogy mit köszönhet a Szovjetuniónak. Az ipari munkások, akik sokszor a létmini­mumot sem keresték meg, s ezért családjukkal együtt nagyon sokan éheztek, s emellett veszélyeztette még a munkanélküliség réme is. Me­gyénkben 1931-ben 71.000, 1932-ben 92.000 dolgozó volt munka nélkül. A munkanélküliség kilátástalansága kétségbeesésbe, gyakran öngyilkos­ságba kergetett több becsületes dol­gozó apát. Emberi méltóságukban meggyalázva könyörögtek az ipar­mágnásoknak munkalehetőségért. Ja- kh& K. József ifjúmunkás 1932-ben levelében azt írja az ózdi gyár urai­nak: »Térdrehullva könyörgök és kérem Rimamurány, Salgótarján Vas­mű Rt. legfőbb fejét, Bíró Pál főmél­tóságát, hogy méltóztasson mély alá­zatos kérésemben a somsályi vagy a a farkaslyuki bányában elhelyezni, mert ha nem méltóztat, akkor képes leszek öngyilkos lenni, mert nem bírom tovább az éhséget.« Ma azon­ban akadnak olyanok — nem keve­sen —, akik arra törelcednek, hogy elhomályosítsák a magyar nép emlé­kében á szörnyű történelmi múltat. Megszépítő hazugságokat terjeszte­nek, hogy elfelejtessék, kitöröljék a nép emlékezetéből a szenvedést. Ez nem véletlen. Jól tudják, hogy a nép elfelejti a rajta esett gya­lázatot, elveszti harci szellemét, ellenállóképességét az ellenséggel szemben. Fájt az úri bitangok­nak, hogy egyszerű munkás, paraszt emberek, akik a Horthy-rendszerben mint gyerekek mezítláb jártak, most a társadalom különböző területén, a politikai életben, mindenütt meg­találhatók vezető poszton. Ezek az urak dühösen, ökölbe szorított kézzel emlékeznek erre a napra. Elvesztet­ték hatalmúidat, gyáraikat, kiváltsá­gukat és kártyavárként omlott össze a' kizsákmányolás sötét vára. De a magyar nép becsületes milliói hálá­iéit szívvel ünneplik ezt a napot, men tudják, hogy a 13 esztendő egy­szer és mindenkorra lerombolta az évezredek által szentesített kizsák­mányolást. Űj lapot nyitott sokat szenvedett magyar népünk történeté­ben és megteremtette a szocialista társadalom felépítésének lehetőségét. A dolgozó parasztok földhöz jutot­tak. Megyénkben a földterület 43.8 **ázaléka az urak kezén volt. Nem volt jó az értelmiség helyzete sem. Többezer tisztviselő, pedagógus, HETI fii ni jegyzet f - ...................HIM »US k icsik'ÉS iNIA\©Y©K Jugoszláv film i *••••••• A jugoszláv filmgyártás ez új, most be­mutatott filmjében ismételten a fasiszta megszállás alatti hősi ellenállás idejéből meríti tárgyát. Azoknak a hősöknek az életéből, akik ilyen, vagy olyan formá­ban szembeszálltak a német megszállók­kal és.a velük kolaboráló, áruló állam­gépezettel. Sokfélék voltak ezek a hősök: kicsik és nagyok. Ezek közül láthatunk hármat a filmtörténetben: egy bujkáló hazafit, aki a rendőrség elöl a partizá nokhoz készül menekülni, egy rendkívü értelmes, önfeláldozó kisfiút és annak a; apját, aki családja biztonságát féltve ide genkedik a menekülő hazafitól, de a vé gén mégis segít rajta és ezért életéve fizet. A filmtörténet feldolgozása nem a leg sikerültebb. Jóformán elsikkad benne as ellenállási mozgalom hősi nagyszerűség* és a végsőkig kiélezett, régi detektívfil mekre emlékeztető izgalmasságú jelene tek hosszú sora, azok gyakori ismétlése a történetet elszürkíti, detektívtörténethe* hasonlóvá teszi. Látszik a film rendezé­sén, hogy alkotói elsősorban az izgalmas- ságra helyezték a fösulyt: sajnos, ebben elvétették a határt. A cselekményt jó­formán két lakószobába szorították, ami még jobban aláhúzza a cselekménynek a hátteret képező ellenállási mozgalomtól való elszakadozását. A rendező elképzeléseinek valóraváltá- sában nagy segítséget nyújtanak az ope­ratőr szép felvételei, azonban ezek is éppen a rendező izgalom-fokozó elképze­léseit támasztják alá túlnyomó zömmel* A két férfi szerepében Jozo Laurencsics és Ljuba Tadics, a kisfiú szerepében pe­dig Nikola Ivkovics nyújt hiteles, művé­szi alakítást. Severin Bjelics detektív* figurája már kevésbé hihető alakítás. A film — hibái ellenére is — művészi eszközökkel segíti a jugoszláv nép törté­nete egy kis, hősi epizódjának megisme­rését. lyikénék premier-plan képét lápjuk m den cselekmény nélkül. A történet .jó­formán csak az utolsó harmadában bo­nyolódik. bár a rendezés már a cselek­mény exponálásakor, a film első méterein úgy ábrázoltat ja alakjait, hogy a kevés­bé gyakorolt mozilátogató is nagyjából előre tudja, a filmtörténet során kinek mi lesz a szerepe, kivel mi fog történni. Kár ezért a filmért. A szereplő színé­szek egy-egy jelenetükben olyan alakítást villantanak fel. amely arról tanúskodik, kénesek lettek volna sikeresebb törté­netben. sikeresebb alakokat formálni. Zavragln vörösgárdista szerepében Szav- kin. Orlinszkij színész szerepében Ho- durszkij nyújtották a leghitelesebb alakí­tásokat. Kenyigszon fehér ezredese, Vo- logyina Kátyá.ia és Trojanovszkij Selako doktora . kevésbé jólsikerült alakítás. A Hajsza megtekintése kétórás tanulsá­gos szórakozást jelent, de tanulság kell legyen a filmek alkotóinak is, hogy a már ismert témák újna-íátdolgozásánál sem szabad a maximális művészi igé­nyességből engedni. (bm) Ünnepi est Moszkvában Magyarország {elszabadulása 13. évfordulójának előestéjén Moszkva (MTI) Az SZKP moszkvai városi párt- bizottsága, a külföldi kapcsolatok állami bizottsága, a szovjet baráti társaságok és kultúrkapcsoiati inté­zetek szövetsége, a Szovjetunió kulturális ügyeinek minisztériuma és a Szovjet Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsa Magyarország felsza­badulásának 13. évfordulója alkal­mából csütörtökön este Moszkvában a Minisztertanács klubjában ünnep­séget rendezett. L. N. Szolovjov, a Szovjet Szak- szervezeteik Központi Tanácsa elnök­helyettesének megnyitója után P. N. Fedoszejev. a Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiájának levelező tag­ja. a szovjet—magyar baráti társa­ság elnöke mondott ünnepi beszédet. Utána Boldoczki János, a Magyar Népköztársaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete mon­dott beszédet. Boldoczki János, a Magyar Nép- köztársaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete április. 4. előestéjén beszédet mondott a moszkvai televízióban. (MTI)) Ünnepségek a szerencsi járásban A szerencsi járás valamennyi köz­ségében ünnepségeken emlékezett meg a járás dolgozó népe felszaba­dulásunk 13. évfordulója alkalmá­ból. Április 3-án délután Szerencsen és Ujcsanálos (községben a lakosság megkoszorúzta a szovjet hősi emlék­művet. Este a járás 27 községében ünnepi gyűlést tartottak, amelyen mintegy 5 ezer ember vett részt. Megyaszón 700, Taktaharkányban kb. 600 ember jelent meg. Az ünnep­ségeik színhelyén szépen feldíszítve várták az érkezőket, a feliratok a fel­szabadító Szovjetuniót, a szovjet hadsereget és a szovjet—magyar ba­rátságot, valamint e két testvérpárt központi bizottságát éltették. Az ünnepségek előadói emlékeztet­tek a felszabadulás előtti életre és sok helyi példát felhasználva beszél­tek a 13 év alatt elért nagy eredmé­nyeinkről. Beszéltek a szovjet és ma­gyar nép barátságáról, arról a segít­ségről, amit a szovjet nép ad a ma­gyar népnek. Szóltak a szovjet kor­mányküldöttség magyarországi láto­gatásának, a két nép barátságának jelentőségűéiről. Az ünnepségeket mindenütt színvo­nalas kultúrműsor követte. Az ün­nepi gyűlések után az előadó és az ünneplő lakosság hosszasan elbeszél­gettek. A gyűlések résztvevői elmon­dották, nagyon nagy dolognak tart­ják, hogy a Szovjetunió elküldte hozzánk, a kicsi Magyarország né­péhez kormányának képviselőit. Ilyenre nem igen emlékeznek a nép történelmében. Ebben is a szovjet népnek a magyar nép iránti őszinte barátságát és segíteni akarását lát­ják és nagyrabecsülik ezért a szov­jet népet, s vezetőit. Bandula László A fiatal szovjet állam első éveibe, az intervenciós háborúk idejére viszi vissza a. nézőt a Hajsza című új. színes szov­jet film. Eg5' vegyes összetételű, utózás közben összeverődött kis kollektíva ka­landjain keresztül próbálják a film al­kotói érzékeltetni az intervenciós háború légkörét, a bolsevikok hősiességét. Saj­nos, csak próbálják, de nem teszik. Sehol nincs semmi utalás a filmben arra, hogy a cselekmény közelebbről hol és mikor játszódik, még apró villámlások sem utal­nak a bolsevikok célkitűzéseire, a fehé­rek aljasságára. Igaz, mindezeket tudjuk, de nem a filmből! A filmtörténet rend­kívül leegyszerűsíti a vérszegény cselek­ményt és nem mentes bizonyosfokú sema­tizmustól. Az intervenciós háborúk hősi harcai, a bolsevikok hőstettei méltóbb filmtörténetet érdemeltek volna! Ez a film minden mondanivalójában, mind művészi ■ kidolgozásában elmarad a már látott, hasonló tárgyú filmek mögött. A cselekmény nergése sokszor vontatott. Hosszú-hosszú fllniiszázmétereken keresz­tül semmi nem történik, csak hol a vág­tató lovak fejét, hol az utasok valame­-OOO­M. a Jár véd el etn Tanácsrendelet — Köszönetét mondok a miskolci városi tanáes tagjainak, amiért a fásitott és par­kosított zöldterületek védelméről szóló rendeletet megszavazták és amiért ezen 1/1958. sz. rendeletbe kérésemre a ma­dárvédelmet is bevették. A 7. §. (2). pont­ja ugyanis így szól: „Tilos továbbá a zöldterületeken a madarak pusztítása, összefogdosása, madárfészek fosztogatá­sa, valamint lőfegyver, légpuska, illető­leg madarak irtására vagy összefogdosá- sára alkalmas egyéb eszközök használa­ta. 12. 8. (1). Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik. szabálysértést követ el éa az 1357. évi 44. sz. tvr. 1. g. 2/b. pontja értelmé­ben 1000 forintig terjedhető pénzbírság­gal büntethető az, aki jelen tanácsren­delet valamely rendelkezésé* megszeei. (2.) A szabálysértés miatt az eljárás a vég­rehajtóbizottság igazgatási osztályának hatáskörébe tartozik.” Igv tehát az egész ország területén a fennálló 59/1954. M. T. számú rendelet szerint a pénzbírság 500 forint, míg itt Miskolcon a 44/1957. számú tvr. alapján megállanítható s legmaga­sabb mértékben kiszabható pénzbírság 1000 forint, de itt a Bükkliegység tövé­ben el is kel. Példát vehetnek róla a többi hegyi és az alföldi városok is, mert a szántóföldeken van csak igazán szük­ség a hasznos madarakra. Minthogy ezen rendelet az újság 1958 március 6-iki lapjá­ban cím szerint ki lett hirdetve, az jelen pillanatban már érvényben van. Az I—IV. kerületi tanácsnál több most hozott ta­nácsrendeletet teljes egészében meg le­het tekinteni a titkárságon vagy az igaz­gatási osztálvon. Madárvédelmi feljelen­téseket az illető kerület szabálysértő?; előadójánál kell megtenni, de kérem a feljelentőket engem is értesíteni. Már most megjegyzem, hogy 2 hét múlva, vasárnap a szántóföld leghasznosabb ma­darait, a szárnyasvadakat fogom ismer­tetni, melyeknek pusztítása börtönbünte­téssel is járhat. MATUSKOVICH JÄNOS a budapesti Madártani Intézet külső munkatársa Miskolc. Szeles u. 1. szám. A MISKOLCI RADIO MAI MŰSORAI (A 188 méteres hullámhosszon. 1594 ke) ÁPRILIS 5, SZOMBAT 18.00: Szív küldi szívnek, szívesen. 18.15: Borsodi tájak. 18.25: Szív küldi szívnek, szívesen. 18.40: Az Állami Hirdető Vállalat je­lentkezik. Április c, vasárnap 18.00: Megkondult a kecskeméti öreg- templom nagyharangja ... Magyar nóták. 18.15: A Televízió együttes vidám mű­sorából. 18.30: Szív küldi szívnek, szívesen. ÁPRILIS 7. HÉTFŐ 18.00: Hangos híradó. 18.10: Locsolkodás: Húsvéti játékok. 18.20: Következik: A diósgyőri szimfo­nikus zenekar. 18.45: Elhelyezkedési tanácsadó. 18.50: Fályaéoítök között. 18.56: Borsodi Kalendárium. BŐRKABÁT, cipő, retikülfestás? divatszínre felelősséggel vállalok Tóth börfestőde Hunyadi utca J 4 rendezett nagygyűlés. A szovjet és \ a magyar Himnusz elhangzása után ; UrbancsoTc Mihály elvtárs, a Hazafias ; Népfront megyei elnökének megnyitó ; beszéde után Papp Károly elvtárs, az ■ MSZMP Borsod-Abauj-Zemplén me- ; gyei bizottságának titkára emelkedett ' szólásra. sok terére. A gyülekezés alatt a Le­nin Kohászati Művek fúvószenekara indulókat játszott, s a dallamok rit­musára meneteltek a fegyveres erők diszalakulatai, a honvédség, a rend­őrség, s a munkásőrség harcosai. Tíz óra volt, amikor több mint 19 ezer ember előtt kezdetét vette ha­zánk nemzeti ünnepének tiszteletére Papp Károly elvtárs ünnepi beszéde vei, többek között az 1848-as eszmék- i kel is. Azok kiáltották ki magukat < a szabadság bajnokainak, akik törté- 1 nelmünk során nem egyszer meggya­lázták a nemzeti lobogót, eladták függetlenségét. fij agyarország számára azóta van szabadság és függetlenség, amióta a Szovjetunió felszabadította hazánkat. Az ellenforradalom egyik nagy ta­nulsága, hogy a nemzeti függetlenség eszméjét sohasem engedhetjük szem­beszegezni a proletár nemzetköziség a szocializmus eszméivel. A piros- fehér-zöld lobogó és a vörös zászló a történelem ' folyamán szerves egy­ségbe olvadt. A nép ellenségei a «•Szabad Európa« hangján azt bizony­gatják, hogy Magyarországon a néptől idegen, szovjet szuronyok nyomására épül a szocializmus. Hazugság. Va­jon a szovjet szuronyok hozták létre a Tanácsköztársaságot is? Nem. De a Tanácsköztársaság leverése idegen fegyverek segítségével történt. Az ellenforradalom alatt — de még ma is, vannak a kapitalista propa­gandisták közöt itt Miskolcon is olyan képviselők, akik azt terjesztik, hogy az a külpolitika, amit a Magyar Népköztársaság képvisel, nem helyes. Az ő számukra nem. Ezek az urak azt szerelnék folytatni, amit Hitlerék abbahagytak. A párt, a kormány ha­tározóit' a béke politikája mellett foglal a. A. Ez a rendszerünk lété­ből fakad. Mi szocializmust építő or­szág vagyunk, s az építőmunkái csak békében tudjuk folytatni. A fiatal szovjet hatalomnak is az volt az első lépése, hogy kimondta a békedekré­tumot. A Szovjetunió azóta is követ- kezetes békepolitikát folytat. Most például, amikor a szovjet kormány bejelentette, hogy a maga részéről felfüggeszti az atomkísérleteket, fel­szólította a többi országokat is e pél­da követésére. Korunk legnagyobb beketetteinek egyikével járult hozzá a bonyolult nemzetközi kérdések megoldásához. A Szovjetunió béke­politikája igaz politika. De nemcsak igaz. hanem a Szovjetuniónak ereje is van ahhoz, hogy megvédje a békét. m Végezetül Papp elvtárs éljenezte a Vörös Hadsereget, amely már másod­szor szabadította fel hazánkat, majd az ünnepség, a szovjet emlékmű meg­koszorúzása, valamint a fegyveres erők — a honvédség, rendőrség, a munkásőrség díszalakulatainak — elvonulásával ért véget. Színes szovjet film

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents