Észak-Magyarország, 1958. április (14. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-05 / 81. szám
április 6. ESZAKMAGYARORSZÁC Jó munkáink elismeréseként ••• iÜSVÉTI NÉPSZOKÁSOK £ ..|jf I li I f c A tavaszra készülődés, s ennek méltó megünneplésére tett érdekes szokások a iöld majd minden népénél megtalálhatók. Már a húsvétot megelőző néhány nap, s különösen nagypéntek érdekes szokásokat és hiedelmeket őrzött meg. Az egyik népdal így szól: Nagypénteken mossa holló a fiát, Ez a világ kigyót-békát kiált rám ,., A nagypénteki mosdatás igen régi szokás. Bogácson például nagypénteken hajnalban a lányok elindultak a patakra, szájukba vizet vettek, majd szótlanul hazamentek és megmosdottak belőle; biztos hogy elmúlott a szeplőjük. Persze, a legények résen voltak és megkacagtat- táfk a lányokat, akiik kénytelenek voltak a vizet lenyelni vagy kiköpni. A hollóról azt tartották a régi emberek, hogy a csőrén köpi ki a tojását s máikor ebből a hollófióka kibújik, akikor fakó. A hollóanya ekkor elrepül és csak nagypénteken tér vissza fészkéhez, amikor magzatait a legközelebbi folyóvíznél megmosdatja, Ezen a napon készültek a szép hí- mes tojások is. Nagyanyák ültek össze este, s a tojáshámzés közben bizonyára a jövendőbelit is kiválasztották, a lány sorsát meghányták- vetették. Legalább is erre vall az egyik köszöntő vers kezdete: Nagypénteken sokat sírtak, Sok kis himes' tojást írtak ., * A tojást »írják«, — ilyenkor viaszréteggel vonják be a rajz helyén és azután főzik meg a festékben, vagy pedig festés után karcolják. Tág tere nyílik ilyenkor a népi művészkedés- nek. Virág- és állatmotívumok, mértani elemek, vagy éppen matyó szűcshímzéseik díszlenek rajtuk. A tojás majd minden népnél a megújulás, a természet feltámadásának jelképe, s nálunk is megtalálható más szokásokban is. Húsvét vasárnapja csendesen telik el, a voltaképpeni ünnep húsvét hétfője. Ilyenkor már kora reggelitől hangos a város, a falu. Reggel gyerekek indulnak el, hogy rózsavizes üveggel feliköszöntsék a kislányokat. Ennek a szokásnak is régi eredete van, s hogy kissé erősebb formája volt a mai udvarias, tisztelgő látogatásnak, azt szépen Apor Péter írja le a Metamorphosis Tran sylvan iaban 1736-ból. Mulattak húsvét másodnapján az egész országban és Borsodiban is, mert az egyik 1641-bol való jegyzőkönyvben szintén öntöző hétfőről, vízbehányó hétfőről olvasunk. Gyermekkorunkban mi is összeálltunk néhányiam, s illő versben kértünk engedelmet a locsollkodásra: Ma van húsvét napja, Második hajnala, Melyben szoktak járni az ifjak tábora. Én is elindultam egy holló munkára, Hol találnák egy szép rozmaringszálra. Találtam egy szép rozmaringszálra, Engedelmet kérek a meglocsolására. A társam folytatta: Serkenj föl ágyadból, cifra nyoszolyádból, Add ki himesedet arany kosaradból. Csak frissen, csak frissen, Ne késsünk sokáig, A mi kis seregünk mehessen tovább is! Örültünk a pénznek, a szebbnél- szebb tojásoknak, s vetélkedve hasonlítottuk őket össze. A legények egész nap jártak, őket már leültették az asztalhoz, tojással, sonkával, borral kínálták meg: A húgyét előtti . napok.véSv. •, búsvét másodinapja a már célját vesztett mágikus szertartások mellett, a tavasz ébredésének vidám ünnepe, amelynek szokásai mélyen lenyúlnak a nép közé és hazánkon kívül is megtalálhatók. Mint minden hagyomány ez is sck változásom ment keresztül, a régi »vízbehányást« felváltotta a rózsavíz, a hímes tojást a cukrászipar remekei. A szép tojások múzeumba gyűjtése népünk művészkedö hajlamát, a szokások felelevenítése pedig a megújuló jókedvet, az igazi népi humort őriznék számunkra. B. F. bői. Amelyek kimaradnak, ott a község vezetőiben van a hiba, mivel elhanyagolják a kultúrális nevelőin unkát és magára hagyják az ifjúságot ezirányú munkájuk végzésében. BOLDOGKÖVÁRALJÁRÖL a »Földindulás« II. felvonásával vesznek részt Vizsolyban a körzeti bemutatón. A perei KISZ 12 tagú népi tánccsoportja az »Alsóberecki páros«- sál veszi fel Abaújszántón a küzdelmet. s a szántói, gibárti és boldogkő- újfalusi népi táncosokkal. Abaúiszán- tón több intézmény kultúrgárdája nevezett a versenyre. A járási művelődési otthon a »Mágnás Miska« II. felvonásával, népi táncosaik a tápéi és nyírségi párosokkal készülnek rendszeres próbákon. Fellép a földművesszövetkezet megyeszerte híres 70 tagú vegyeskara is, amelv már annyi dicsőséget szerzett a községnek. Lelkesen készül az abaújszántói növénytermelési technikum is a bemutatóra a »Menyecsketánccal« és a legjobb szavaiéival. A HIDASNÉMETI LÁNYOK és fiúk is fogad koznak, hogy ők is ott lesznek majd a járási bemutatón. A tornyosnémetiek 12 tagú lelkes tánccsoportja »Háromugrós«-saI, a színjátszóik a »Fehér Anna« egyik felvonásával készülnek rendszeresen. Végig a Hernádvölgyén, a kéklő hegyek között, az ifjúság életereje tükröződik a készülődésben. A főnyi körzeti bemutatón ott lesz az ifjúság között a mogyoróskai énekkar is, amely szintén sok sikert, elismerést aratott eddigi fellépései során. A vizsolyiak »Ecseri lakodalmas« tánca, a zsuj- taiak »Konyhatánca«, a pányokiak »Borsodi leánytánca« egy-egy gyöngyszem lesz népművészetünk gazdag tárházából. Sorolhatnánk még tovább a legjobb számokat, amelyekben gyönyörködni fognak a bemutatók vendégei, de inkább egy pár szót arról is, ahol több segítséget adhatnának az ifjúság részére. Göncön például nem fejlődik egyenlően minden művészeti ág. A színjátszáson kívül elhanyagolják a többi művészeti ágakat. A 20 főn felüli tantestület is tehetne valamit a helyes és rendszeres kultúrális munka kialakításáért. Ne csak Ba- gári Béla és Nagy Géza pedagógusok végezzék ezt a munkát, hanem az egész tantestület. EZT MONDHATJUK Vilmány és Göncruszka községekről is. A vilrhá- nyi gépállomás kultúrmunkásai megelőzik ezen a téren a területi munkát. Itt is többet tehetnének a pedagógusok az ifjúságért. Községi tanácsainktól, népfront-bizottságainktól azt kérjük, segítsék a továbbiakban a kultúrális munkát, hogy a megrendezésre kerülő seregszemlék mindenütt elérjék céljukat a »Népek Baráti Hónapja« alkalmából. fl diósgyőri kohászok a Miniszter- tanács és a SZOT vándorzásztaiának Doirtoo niiaiflpnnr(U A Lenin Kohászati Müvek dolgozói tavalyi jó munkájuk jutalmául elnyerték a Minisztertanács és a SZOT elnökségének vörös vándorzászlaját. A kitüntetést csütörtökön délután ünnepélyesen adták át a gyár dolgozóinak. A Lenin Kohászati Művek művelődési házában csaknem ezer résztvevő jelenlétében megtartott ünnepségen ott voltak a párt, szak- szervezet, KISZ képviselői, valamint a testvérgyárak küldöttei. Solti András üzemi bizottsági elnök megnyitója után Herczeg Ferenc Ívtárs, kohó- és gépipari miniszterhelyettes tartott ünnepi beszédet és adta át a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját, amit a gyár dolgozói nevében Valkó Márton elvtárs. Kossüth-díjas gyár-igazgató vett át. Az ünnepségen — jó munkájukért — több mint 800 dolgozót pénzjutalomban részesítettek. Hármas ünnepséget tartottak a 175 éves Papírgyár dolgozói A Diósgyőri Papírgyárban szerdán délután hármas ünnepséget tartottak. Ekkor emlékeztek meg hazánk felszabadulásának 13-ik, valamint a gyár alapításának 175-ik évfordulójáról, s adták át az Elnöki Tanácsnak ebből az alkalomból adott kitüntetésé;, a Munka Vörös Zászló Érdemrendet a gyár dolgozóinak. A gyár új művelődési otthonában megrendezett ünnepségen ott voltak az üzem dolgozói, köztük 35 idős nyugdíjas, a párt. szakszervezet, KÍSZ, a munkásőrség, a fegyveres alakulatok képviselői, szomszédos gyárak küldöttei. Boczkó András elvtárs, a gyár párttitkárának megnyitója után Földi László elvtárs, a könnyűipari miniszter első helyettese az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, valamint a Könnyűipari Minisztérium nevében üdvözölte a megjelenteket. Prieszol József elvtárs, az MSZMP Borsod megyei bizottságának első titkára, a Központi Bizottság tagja, a megyei és a miskolci városi pártbizottság nevében köszöntötte a jubiláló gyár dolgozóit. Ezután a 175-ik évfordulóját ünneplő gyár dolgozóinak átadták az Elnöki Tanács kitüntetését, a Munka Vörös Zászló Érdemrendet, amit Béliéi Imre elvtárs gyárigazgató vett át. Az ünnepségen a gyár harminc, munkában kitűnt dolgozójának kormány, illetve miniszteri, valamint vállalati kitüntetést adtak át, 120 dolgozót pedig pénzjutalomban részesítettek. Az ország legjobb vasútállomása Szerdán délután bensőséges ünnepség keretében vették át a miskolci személypályaudvar állomásfőnökségének dolgozói kimagasló munkájuk jutalmát, a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját. Gyócsi Jenő elvtárs, a közlekedési és postaügyi miniszter nevében köszöntötte az állomás vasutasait, majd Végh Lajos elvtárs. a vasutas szak- szervezet elnöke adta át Halmai Albert állomásfőnök elvtársnak a gyönyörű vörös zászlót és az élüzem kitüntetést. Az ünnepség alatt több mint 400 dolgozó kapott kiváló dolgozó jelvényt. oklevelet és pénzjutalmat. Elsőízben élüzem a miskolci Pamulfonó Április 3-án, csütörtökön délután 2 órakor tartották meg a miskolci fonómunkások a felszabadulási és az élüzem ünnepséget. Jól dolgozott a vállalat, s ezért 1957 második felében végzett munkájáért élüzem címmel tüntette ki a Könnyűipari Minisztérium. A: ünnepségre eljött Tóth Béla elvtárs, a Könnyűipari Minisztérium pamutipari igazgatóságának vezetője is. Gratulált a sikerhez, ahhoz, hogy sok nagymúltú textilművet megelőzött a miskolci ifjú üzem, nagyszerű eredményével. 1955-ben tízmillió forint értékű fonalat adott a vállalat népgazdaságunknak, 1956-ban már 30 milliót és 1957-ben 45 millió forintra emelte termelését. Majd átadta a könnyűipari miniszter élüzem kitüntetésiről szóló oklevelét. Köszöntötte a vállalat dolgozóit Ducsai Károly elvtárs, a Textiles Szakszervezet nevében. Viskevics Elemér elvtárs a megyei és a városi pártbizottság üdvözletét tolmácsolta. Majd Molnár József elvtárs, igazgató mondott ünnepi beszédet, méltatta április 4 jelentőségét, s büszkén beszélt az élüzem kitüntetésről, megköszönve a dolgozók, a párt-, szak- szervezet, KISZ-szervezet áldozatkész munkáját. Az ünnepségen hat dolgozót a Könnyűipar Kiváló Dolgozója oklevéllel tüntette ki és 25 20(1 forintot osztottak szét, megjutalmazva az élenjáró dolgozókat Nyolcszoros élüzem a Borsodnádasdi Lemezgyár Borsodnádasd, ez a kis ózdvidéki kohászközség csütörtökön kettős ünnepet ült. A felszabadulás ünnepének előestéjét és azt, hogy immár nyolcadszor vették birtokukba a büszke élüzem címet. A gyár kultúrotthonában megtartott ünnepélyen Czecze László elvtárs, a Vaskohászati Igazgatóság vezetője ünnepi beszédében üdvözölte a Borsodhádasdi Lemezgyár dolgozóit* akik 1957 második felében olyan ^eredményeket értek el, melyek szinte példanélküliek az üzem történetében. Gvárfás János elvtárs, a gyár igaz- igatója megköszönte az üzem kollek^ itívájának lelkes, odaadó munkáját, is további sok sikert kívánt vala- i mennyi dolgozónak. Ezután Kormos elvtárs, a megyei szaktanács elnöke (»üdvözölte a gyár dolgozóit a nyolca- idik élüzem-avató ünnepségen. i' A meleg, baráti ünnepség végén Í mintegy 38 ezer forint értékű jutalmat osztottak szét. t A Nehézszerszámgépgyár \ él üzem avatásán ! A Nehézszerszámgépgyár dolgozói másodikén, a kultúrteremben jöttek össze, hogy ünnepélyes keretek között vegyék át az élüzem jelvényt, valamint a SZOT és a Miniszter- tanács vándorzászlaját. A meleg hangú ünnepségen Bahna Ferenc párttitkár elvtárs tartott ünnepi beszédet. Emelte az ünnepség színvonalát Katajcev szovjet kapitány elvtárs megjelenése, s felszólalása. Majd Koltai Béla elvtárs átvette az élüzem jelvényt és a SZOT, valamint a Minisztertanács vándorzászlaját. Az ünnepség végén a legjobb dolgozókat jutalomban részesítették VAN MÁR NÉHÁNY HETE annak, hogy Forrón befejezte munkáját az ezüstkalászos tanfolyam. A záróvizsgán igen szép eredményt mutattak fel a kör tagjai, s az eredmény láttán kedvet kaptak arra, hogy továbbra is együttmaradjanak a gazdakörben. Együtt maradnak és munka közben beszélik meg, hogy & mint alkalmazzék azt, amit a téli estéken tanultak. A 23 forrói gazdálkodó között, akik rendszeresen járlak tanfolyamra, ott volt Szépvölgyi János 15 holdas középparaszt is. Őt látogattuk meg Forrón Szemén Istvánnal, a községi tanács elnökével. Hasznos volt-e a tanfolyam? Ilyet már csak ne kérdezzek tőlük — mondták —, hiszen az annyira nyilvánvaló. — Mi itt Forrón például nemigen használtunk azelőtt műtrágyát. Az utóbbi években aztán annyit hallottunk róla, hogy mi is meggondoltuk a dolgot. Igen ám, de honnan tudtunk volna a műtrágya helyes használatáról? Egy illetővel történt meg a következő eset. Elhatározta, hogy ö is műtrágyázni fog. Lement hát Encsre műtrágyát veni. Ott kérdezték tőle: milyen műtrágyára van szüksége? Hogy-hogy milyen műtrágyára, — volt a válasz. — Amilyen van. Nekem igazán mindegy ... — Ezen a tanfolyamon először is megtanultuk a műtrágya kezelését, hogyan és milyen műtrágyát használjunk az egyes növényfajtákhoz. Emellett persze még sok minden szó- bakerült. A zöldtrágyázás, az. ikersoros kukorica, meg az örd-ög tudná már felsorolni, mi mindenről hallottunk. A TANFOLYAMRÓL BESZÉLGETÜNK, de már Szépvölgyi János istállójában vagyunk. Dicsérjük a szépen gondozott jószágokat. Szépvölgyi két növendékbika hizlalására kötött szerződést az idén. Már most jó húsban vannak, de az átadásig még van idő a hízásra. A másik oldalban két fehér Icanca, két csikóval. A két csikó? Mind a kettő mesterséges megtermékenyítés révén jött világra. Nemcsak ezek, hanem a kancák is. — Nézze csak ezt a csikót, — kacsint rám az öreg Tőkészki — hóit ás. Nekem lett igazam, leérem. Mondtam a doktornak, hogy vegye le a fehér sapkáját, mikor a mesterséges megtermékenyítést csinálja. Nem vette le. Hát tessék, a csikó feje hókás, fehér folt van rajta. BELJEBB KERÜLÜNK. A kony- hában nagy ó-öreg kandalló. Évek óta használaton kívül van már. A falakat modern porcelántányérok díszítik. Bent az első szobában szőnek az asszonyok. A gazdálkodásról, a falusi életről s miegymásról beszélgetnek. — Mégiscsak szépen boldogul ma egy középparaszt, — 'mondom én. — Boldogul, boldogul, — legyint rá Szépvölgyi János és ebből a legyintésből önkéntelenül azt kell gondolnom, hogy kínlódás ez az egész. Meg, hogy többre futná ám Szépvölgyi János elképzeléseiből. Csak- hát., ; — Itt van ez az öreg ház is. Üj kellene. Az istálló nemrég szakadt be. Még szerencse, hogy a lovak olyan érzékenyek, mindjárt nyugtalanok, nyerítenek, ha valami pereg a fejükre. — Egyszóval építkezni kellene ... Szépen boldogul egy középparaszt? Igen. De itt Forrón építkezésre nem futja. Nem futja, pedig Szépvölgyi Jánosi mint dolgos, családjának élő rendes embert ismerik Forrón. Nem futja? Hát mit kellene csinálni? Az ország nem adhat többet, nincs miből adnia. Tudják ők azt! Azt is tudják, hogy változtatni kell a gazdálkodáson, hogy jobban boldoguljanak. Hogyan?... Vállrándítás. Volt már itt Forrón középparasztokból álló termelőszövetkezet, az Aranykalász. De az valahogy olyan, jobbhíján rossz volt. Miért? A tagosítás? Igen. De emögött is mi van. Az, hogy igen rátái tiak, régihez ragaszkodók a forrói középparasztok. Rátartiak és széthúznak. Mindenki csak magáért, magának. Együtt az egészért? Miért segítenék én ezen. vagy azon? Szó sincs róla. Bár az is viszont segítene rajiam? Nincs rá szükségem. NINCS RÁ SZÜKSÉGEM. Ezt azt önzést szívták magukba évtizedeken f keresztül. Egy-egy falusi poria, egy-t egy had külön világ, külön falu, egy f községen belül is. A közös határt f mély barázdák osztják parcellákra. A fogatos eke meg-megakad egy összeállt nagy göröngyben, határkő csóróit ja élét. Vajon meddig még? Az !dő sürget. Az idő nem ad a rátarti- lágra, a buta Önzésre. Az idő dolgozza a barázdákat. A szél gazzal, t oorhanyós földdel szórja be. elmossa t ?gy jó zápor utáni áradat. Igen, az t :dő dolgozik és a maradi ! nóruljár, — Forrón is. másutt is. NAGY ZOLTÁN Úszás tanítás kezdődik április hó 15-én az ■Augusztus 20« strandfürdőben. Részvétel díj kéthetes tanfolyamra gyermekeknek 75 F'.. felnőtteknek ■'O Ft. 'Teklődin a he 1 yszíner. HSKOLCI vízmüvek ÉS FÜRDŐK benézünk esténkint egy-egy művelődési otthonba, látjuk, lázas készülődés előzi meg a Ságvári Endre ifjúsági kultúrális seregszemle körzeti bemutatóit, melyet április 13-án ren- ( deznek meg a járásban, Abaújszántón, Göncön, Fónyban, Vizsolyban és Abaúj váron. Különös jelentősége van az idei körzeti bemutatóknak, mivel a »Népek Baráti Hónapja« előkészítői lesznek. A járási bemutató, amelv májusban lesz, szintén a népek ösz- szefogásának jegyében kerül sorra. Alig van olyan község a járásban, amely kimarad e nemes vetélkedésAZ ABAÚJSZÁNTÓI JÁRÁSBAN a felszabadulás utáni években minden évben megrendezték a kultúrális seregszemléket. Ezek a versenyek szinte már hagyományossá váltak az ifjúság között. Egy seregszemlén többszáz kultúrmunkás mérte össze tudását a népművészet különböző ágazataiban. A versenyt megelőző időszakot mindig lázas készülődés előzte meg. Hangosak voltak a művelődési otthonok a lelkes színjátszóktól, a vidám népitáncosok és énekkarok csengő dalától. ígf van ez most is a járásban. Ha Kulturális seregszemlére készülnek az abaújszántói járás KISZ-szervezetei
