Észak-Magyarország, 1958. április (14. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-03 / 79. szám

Csütörtök, 1958. április 3. ESZAKMA^ 'RORSZACi 5 Pillantás a megye térképére HA BORSOD MEGYE TÉRKÉ­PÉRE esik pillantásunk, ma termé­szetesnek vesszük, hogy forrongó élet, alkotó és termelő munka képe tárul szemünk elé. Ebben a megyé­ben — a hol oly sok természeti kin­cset rejt a föld mélye, nem volt min­dig ilyen mozgalmas az élet. Akkor is voltak bányák, termeltek az üze­mek, szántottak-vetettek a parasz­tok, de más viszonyok, más körül- niények között történt mindez. Az ország egyik legjobban iparosí­tott megyéjében, az úri Mqgyaror- szág idején — szinte állandó jelen­ség volt a nagymérvű munkanélküli­ség. Csak egy példát: 1931-ben 71, 1933-ban pedig 92 ezer munkanélkü­lit tartottak nyilván Borsodban, 4 munkanélküliség réme állandóan ott lebegett a munkások feje felett s mindez csak akkor szűnt meg, ami­kor a szovjet hadsereg kiűzte ha­zánk területéről is a fasiszta csapa­tokat és szétzúzta a Horthy-rendszer államgépezetét. Ahhoz, hogy mielőbb emelkedjék a dolgozók jóléte, fejlett iparra, új üzemek, gyárak egész sorára volt szükség. Mindez — jól tudjuk •— nem ment könnyen. Ma mégis olyan eredményekkel büszkélkedhetünk, amelyek megvalósítására a régi rendszer több évtized alatt sem volt képes. Mindössze 13 esztendő van mögöt­tünk. Azok a szülők, akiknek gyér­SIENTERM.EIES me ke egyidős a szabadsággal, még közelebb érzik magukhoz 1945-öt. Így vannak ezzel azok is, akik me­gyénk új gyárainakrmegbecsült mun­kásai leitek, olyan helységekben, városokban, ahol valaha nem is kép­zelték el, hogy kéményóriások tövé­ben ismerkedhetnek meg az újjal, a szebb élettel! A régi csendes, félre­eső Borsod úgy lüktet ma fejlett iparával az ország vérkeringésében, mint az ember legszorgalmasabb szerve, a szív. A döntő változásokat elsősorban az tette lehetővé, hogy az ötéves terv több mint 60 milliárd forintos orszá­gos beruházásából évről-évre növe­kedett a megyei beruházások rész-* aránya. Az 1950. évi 7.4 százalékos országoshoz viszonyított részarány 1953-ban már 14,3 százalékra emel- Icedett. Az ötéves terv a szocialista iparosítás célkitűzéseinek megfele­lően megyénkben is elsősorban a nehézipar fejlesztését irányozta elő. Ennek megfelelően a megye 8 mil­liárdos beruházási tervéből mintegy 60 százaléka az ipar részesedése volt. Érthetőbben látjuk iparosodá­sunk helyzetét, ha megtudjuk, hogy jelenleg a megye iparának több mint 67 százaléka a nehézipar, ezen belül a vaskohászat mintegy 44 százalék. Megyénknek tehát nagy szerepe van abban, hogy hazánk a vas és acél or­szágává válik. BORSOD MEGYE MINDEN LA­KOSA büszke lehet ezekre az ered­ményekre. Diósgyőrvasgyár például 1938-ban csak két nagyolvasztóval dolgozott és ezeknek napi teljesít­ménye 50-^60 vagon volt. Ma Diós­győr egy évi hengereltacél termelé­séből 32 vasútvonalat lehetne építeni a főváros és Miskolc között! Kohá­szatunk csaknem kétszerannyi acélt, több mint négyszer annyi kovácsolt acélt és acélöntvényt, csaknem ötször annyi »elektróacélt és vasöntvényt termel, mint 1938-ban. Az óriáskohó, az öt új kemence, a teljesen automa­tizált középhengersor s ezen kívül több üzemrész rekonstrukciója jelzi m,egyénk kohászati iparának hatal­mas fejlődését. Itt kell még megem­lítenünk, hogy a DIMÁVAG terme­lése kétszeresére, (L Borsodvidéki Gépgyáré pedig nyolcszorosára emelkedett az említett időszakhoz vi­szonyítva. Kohászatunk ilyen nagy* arányú fejlődése tette lehetővé, hogy külkereskedelmünk sok olyan ipar­cikket tud behozni a külföldi orszá­gokból, amelyek a szocialista ipar- fejlesztést lényegesen meggyorsítják hazánkban. MIAMOSMM TMlfe-ft anyagipara van Borsodnak, melyek mind életünk szebbé és jobbátételét vannak hivatva elősegíteni. Sokszor előfordul, hogy ha valami oknál fog­va kisebb bosszúság ér bennünket, hajlamosak vagyunk qz elért ered­mények iránti közömbösségre. Az természetes, hogy a mai nemzedék már csak emlékeiben őrzi a múltat, mert élete megváltozott és mindig jobbat és többet akar. Mindez helyes törekvés. De van­nak még feladata­ink is bőven, hogy iparunk olcsóbban, gqzdaságosab ban termeljen. Mind- annyiunk érdeke, hogy éljünk az adott lehetőségek­kel és odaadd, to­vábbi szorgalmas munkával váltsuk valóra azokat a nagy nemzeti fel­adatokat, amelyek­nek megvalósítá­sára országunk felemelkedéséhez, népünk boldogulá­sához szükség van. Szarvas Miklós Felszabadulási ünnepségek megyénkben Városunk területén a nagy- és kö­zépüzemekben április 3-án emlékez­nek meg felszabadulásunk tizenhar­madik évfordulójáról, több 'helyen ezt az ünnepélyes alkalmat egybe­kötik az eredményes munkáért járó elismeréssel, jutalmakkal. A Lenin Kohászati Műveknek ez alkusommal adják át a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját a Művelődési Házban rendezett ünnepségen, A Diósgyőri Papírgyárban megünneplik a gyár 175 éves fennállását, s ezzel együtt a lelkes munka jutalmául a gyár dolgozói átveszik a Munka Vö­rös Zászló Érdemrend kitüntetését. A vasútnál ugyancsak több helyen megünneplik felszabadulásunk 13, évfordulóját. A megyei párt-végrehajtóbizottság számos vidéki helyre ünnepi előadó­kat küld. Grósz Károly, a megyei párt-végre- hajtóbizottság ágit. prop, osztályve­zetője Ede lényben, 3-án 18 órakor, Varga Zoltán, a megyei pártbizott­ság PTO vezetője, Tokajban, április 3-án 18 órakor, Kovács Jolán, a megyei párt-vég- rehajfőbizottság politikai munkatársa Tiszalúcon, április 3-án 18 órakor, Nagy Lajos, a megyei párt-végre- hajtöbizottság politikai munkatársa Tiszabábolnán, április 3-án 18 óra­kor, Babik Lajos, a megye; párt-végre- haj tóbizottság poll ti Icai munkatársa Tisza dörög mán, 3-án 18 órakor, Simon Ferenc, a megyei párt-vóg- réhajtóbizottság politikai munkatársa Rudabányán, 3-án 18 órakor, Szemes István, a megyei párt-vóg- rehajtóbizottság politikai munkatársa Viknányban, 3-án 18 órakor, Ducsai Jolán, a megyei pártbizott­ság politikai munkatársa Riesen, 3-án 18 órakor, Kilián Béla, a megyei kéthónapos pártiskola előadója Sajókazán, 3-án 18 órakor, Bodnár Ferenc, a megyei tanács elnökhelyettese Sátoraljaújhelyen, 3-án 18 órakor, Laczkó István gépállomási igaz­gató, főagronómus Ároktőn, 3-án 18 órakor, Urbán Jánosné, Hazafias Népfront munkatársa Dédes tapolcsányban, 3- án 18 órakor, Pataki László, megyed KISZ-titkár Ahaujszánlón, 3-án 18 órakor, Bíró Péter, újságíró Mezőkereszte­sen. 3-án 18 órakor, Török Alfréd, újságíró Bükkzser- cen, 3-án 18 órakor, Pál Lajos újságíró Taktáharká- nyon, 3-án 18 órakor. Kuikucgka János, a megyei pórt- végrehajtó-bizottság titkára Szikszón, 4- én délelőtt 10 órakor tart megem­lékező előadást. Miskolcon, április 4-én délelőtt 10 órai kezdettel a Hősok-terén (a nagy­posta előtti téren) lesz ünnepi nagy­gyűlés, znelyre a városi párt-végre- hajtóbizottság, a tanács és a Hazafias Népfront-bizottság ezúton is szeretet­tel meghívja városunk dolgozóit. A nagygyűlés előadója Papp Károly elvtárs, a megyei párt-végrehajtó- bizottság titkára. Az ünnepség alkal­mával az intézmények, városunk dol­gozóinak hálája és megemlékezése jeléül megkoszorúzzák a város terü­letén lévő szovjet emlékműveket, to­vábbá az ellenforradalom eileni harc­ban hősi halált halt Oprendek Sán­dor emléktábláját. Az ünnepség a fegyveres alakulatok (helyőrség, rendőrség és a munkásőrség) dísz­szemléjével ér véget. qoo-t----------—------,—~ A z SZMT elnökségének üdvözlete a kitüntetett vállalatok dolgozóihoz A Szakszervezetek Megyed Taná­csának elnöksége meleg szeretettel üdvözli a Lenin Kohászati Művek, Miskolci Személypályaudvar, Szeren­csi Csokoládégyár, Miskolci Ruházati Bolt dolgozóit, gazdasági, műszaki és mozgalmi vezetőit abból az alka­lomból, hogy az 1957. gazdasági év jó munkájának eredményeiként el­nyerték a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját. Az élüzem cím elnyerése alkalmá­ból üdvözöljük a diósgyőri Nehéz- szerszámgépgyárat, az ormosi, sajó- kazai, bonsodnádasdi bányaüzeme­ket, a miskolci Pamutfonót, diósgyő­ri, sajőszentpéteri, sárospataki, mis­kolci gömöri vasútállomásokat, a miskolci Vegyianyag Nagykereske­delmi Vállalatot, a Papirértéke- sítő Nagykereskedelmi Vállala­--------------------------ooo­t ot, a miskolci TÜZÉP, ózdi Kiskereskedelmi Vállalatot, az Olasziiszka és környéke föld- müvesszövetkezetet, a Sátoraljaúj­helyi Dohánygyárat, a Sátoraljaúj­helyi Pincegazdaságot, a sajószent- péteri Kenyérgyár Vállalatot és a Mádi Ásványbánya Vállalatot. Kívánunk az éJvtársgknak 1958. gazdasági évben is hasonló sikere­ket. További jó eredmények elérésé­vel öregbítsék vállalatuk hímevét és legyenek továbbra is élharcosai szocialista társadalmunk felépítésé­nek. Ehhez kívánunk a vállalatok dolgozóinak erőt, egészséget és sok sikert Szakszervezetek Borsod-Abauj-Zemplén megyei tanácsóndk elnöksége. Töb!i mint 400 gyűlésen választják meg az V. magyar békekongresszus küldötteit Borsod megyében A népek barátsága hónapjára már most lelkes munkával készülnek a Borsod megyei békebizottságok és a tömegszervezetek. Az ünnepi hónap változatos programját máris sok öt­let, gazdag szín jellemzi. így példá­ul a Bükk hegység három szlovák­ajkú községében: B ükiksze n t'keres z- ten, Bülkkszentlászlón és Répáshután májusban magyar—csehszlovák he­teket tartanak. A baráti találkozó­kat — amelyekre csehszlovák dol­gozókat hívnak vendégségbe — kul­túrműsorral egybekötött békeesték teszik majd változatossá. Az ünnepi hónapban nagyszabású ifjúsági ta­lálkozókra is sor kei*ül, A KISZ- bizottság a megye egyik történelmi nevezetességű helyén vidám majá­list, a mezőcsáti járás kiszesei pedig ifjúsági seregszemlét rendeznek. A miskolci Kamaraszínház előcsarno­kában a különböző népek életéről művészetéről és kultúrájáról nyílik' kiállítás. Május 31-ón Miskolcon békekon­ferenciát tartanak, amelyen megvá­lasztják az V. magyar békekan- gresszus küldötteit. A borsodi béke­harcosok értekezletét a megye terü­letén több mint 400 békegyűlés elő­zi meg, amelyeken ünnepélyes külső­ségek között jelölik ki a megyei béke- konferencia résztvevőit. A magyar békeharcosok budapesti nagy találkozójára a borsodi kül­döttek nem mennek majd üres kéz­zel. Az eddigi tervek szerint — a kongresszus külföldi vendégei részé­re — szebbnél szebb ajándékokat készítenek. Az ózdi asszonyok úgy tervezik, hogy magyaros motívu­mokkal ' diszítetjt béketarisznyákat készítenek, amelyekben az ózdi járás békeszerető dolgozóinak leveleit és Üzeneteit helyezik #1. A műsoros rendezvények tartása, szervezése körül gyakorta tapasztalható jogszabály sértés, ami részben a vonatkozó rendelkezések (1958. évi 3. számú törvényerejű ren­delet) hiányos ismeretéből, részben pedig a rendező szervek felületessé­géből adódik. A rendező szervek — többrendbeli felhívás ellenére — nem tanulmányozták át a Magyar Köz­löny 1958. évi január 31-i számában megjelent rendelkezést és műsoros, rendezvényeik szervezésénél, külör nősképpen a hivatásos művészek fel­léptével rendezett műsorok rendezé­sénél, a legkülönbözőbb, de zömében a jogszabályokat súlyosan sértő gya­korlatokat követik. Ennek meggátr lása. valamint a jogszabálysértésből folyó «szabálysértési eljárások és bün­tetések megelőzése végett a városi tanács művelődésügyi osztálya ismé­telten felhívással fordult a város valamennyi üzemének, vállalatának, intézményének igazgatójához és kul­túrfelelősahez, valamint az iskolák igazgatóihoz. —- A m űsonrendezésre vonatkozó jogszabályok részletes megismerésére és pontos betartására mj is felhívjuk a rendező szervek, olvasóink figyelmét. Az ÉRDÉRT Vállalat alsózsolcgj telepének ve­zetősége. valamint párb és szake,zea»veaete (Bele­tettél üdvözli a telep öastes dolgozóit a felszabadulásunk *3. évfordulója alkalmából. Mint említettük, me­gyénk területe, felszíne egyike az ország legvál­tozatosabb és leggazda­gabb területeinek. Külö­nösen nagy szénvagyont rejt magában a föld mé­lye. Mindenki tudja, hogy a szén az ip&r kenyere. Az ipar fejlesztése meg­követelte, hogy szénter­melésünket állandóan fo­kozzuk, még akkor is, ha a borsodi szén fűtőértéke kisebb, mint az ország más bányáiban feltárt szeneké, Új bányákat nyitottak és igen sok régi bányát korszerűsítettek, tettek művelhetőbbé, Különösen nagy gon­dot fordítottak a szén minőségének javítására. Erre azért volt szükség, mert a megye szénrétege átlagosan másfél méter, így gondosabb kiter­melést és osztályozást követelt. A termelés növelése érdekében létesí­tették több bányatelepen az osztályo­zottat. Több gépet állítottak üzem­be a nehéz munkák könnyítésére. Az Ózdi Szénbányászati Trösztnél öt év alatt 138 millió forintot fordítottak különböző beruházásokra. A borsodi trösztnél az elmúlt évek során több mint 700 millió forint értékű beru­házást valósítottak meg. Az ózdi szénmedencében több mint 11 millió forintot fordítottak kutatófúrásokra, íz egész ország villamosítása<v Szu- kebb hazánkban, Borsodban is egy­másután gyúltak ki a falvakban a villanyégők. 1938-ban egy lakosra évi HO kilowattóra árami jutott (ez csak statisztikai átlag), ez a szám három­szorosra emelkedett. Megyénk villa­mosenergia termelése évről évre nő és egyre jelentősebb helyet foglal el népgazdaságunkban. A felszabadulás előtt távvezetéken kaptuk az akkori új szénmezők feltárására. Ennek eredményeképpen több új szénmező gyarapítja a tröszt termelését. Szem­léltető példa, hogy 1949-től több mint 33 százalékkal emelkedett 0zd környékén a széntermelés. Csupán a farkaslyuki bánya rekonstrukciója folytán évenként 35 ezer tonna szén­nel termelnek többet, NÁLUNK IS KÖZISMERT szálló­ige Leninnek áz a mondása, hogy *>ű kommunizmus=szovjethatalom plusz energiaszukseglet jelentős részé i. 1954-ben 6, 1955-ben már 10 százalé­kát megyénk szolgáltatta az országos villamosenergia termelésnek. Pár­tunk célul tűzte ki az ötéves terv elején, hogy több nagy, korszerű erő­művet kell építeni, s ebből megyénk­re kettő: a kazincbarcikai és a tisza- palkonyai erőmű jutott. A két erőmű teljes üzembehelyezése után az or­szág villamos energ'a termelésének mintegy ötven százalékát Borsod megye adja majd! Egy percig sem tagadhatjuk el az olyan eredménye­ket sem, mint például az elhagyatott falvak. vagy távoleső tanyák villa­mosítását. Megyénkben 1900-tól 1914- ig 109 községet villamosítottak, míg a felszabadulástól napjainkig több mint 100 községet kapcsoltak be a hálózatba! Az Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat dolgozói csupán egy negyedév alatt három­ezer borsodi falusi házba vezették be a villanyt! Á villany szerepét a XX- század emberének életében nem kell külön bemutatni. Kulturális életünk­ben végbement forradalmi változások külön cikkbe kívánkoznak. Az iparvállalatok beruházásai nem­csak a termelés fejlesztését szolgáló létesítményekre terjedtek ki, hanem gondoskodás történt a munkások egészségének védelme, a munka­helyek jobb ellátottságának fokozása érdekében is. Több üzemben igen ■nagy összegek felhasználásával bizto­sították a munkások élet- és egész­ségvédelmét, A DIMÁVAG Gépgyár­ban például tíz év alatt több mint kétmillió forintot fordítottak baleset­elhárítási és munkavédelmi beruhá* zásokra. Epén kívül minden üzem­ben, termelőhelyen kötelező volt létrehozni az öltözőket, mosdókat és egyéb szociális helyiségeket. A mun­kások tehát amellett, hogy állandó kereseti lehetőségekhez jutottak, megváltozott munkakörülményei k folytán, közvetett úton szintén sok­kal gazdagodtak. MEGYÉNK IPARÁNAK 13 éves fejlődését sok értékes tény és adat igazolja. Egy cikk leer etében nem lehet megírni azt, hogy ma már vegyipara, több könnyűipari üzeme és fejlett nagyüzemi építő és épitö­a megye ipari térképe 19M ejött.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents