Észak-Magyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-11 / 59. szám

Kedd, 1958. március 11.

ESZAKM AG Y AROllb Z At,

3

Javaslat jMLiskoIc városrendereséhez

— A szerkesztőség postájából —

eáhasnigzott előadáshoz javasofkxm ezt

A Herman Otto múzeumba»» a néhány gondoláitól.

Miskolc város terjeszkedését a Szánva. szűk völgye korlátozza, de ha a Hejő-völgyét bekapcsolnánk az Avas alaftt megépített alagúttal, úgy megoldottnak tekinthetnénk a város egészséges terjeszkedését. Megépülne a toettősvágányü villamosvonal is, de nem Hejőcsabán keresztül, hanem az Avas alatt épített alagúton át.

Ez az új villamosvonal körülbelül 2 kilométert tenne az aiaguion keresztül az Egyetemvárosig. Az alagút hossza kb 700 méter lenne. Ez a rövidebb út a Tiaeshonvéd utcáiról kezdődne a Dudujikáág, illetve Tapolcáig. A Dudujkáig az utazási idő 3 perc volna. Kézenfekvő az óriási előny úgy Miskolcnak, mint Egyetemvárosnak is. De egyúttal Tapolca is elérhető ezen kiépített vUlaimosvonalon. így Tapolcára is el lehetne érni 6—8 perc alatt. Ezen terv által közelebb hozhatjuk városunkhoz büszkeségünket, az Egyetemvárost.

Az alagút megépítése sem természeti, sem műszaki akadályokba nem ütközne. Miskolcnak amúgy is van már 2 alagút ja az Avason keresztül. Az egyik a diósgyőri vasútállomásé, ez régebbi keletű, — a másik pedig a Miskolci Vízműveké. A tapasztalait szerint könnyen faragható terméskőből áll a kőzete, s ezen két példa is mutatja, hogy a harmadik alagút könnyen megvalósítható, minthogy annak idején nem találtunk hátráltató akadályt az építkezésnél.

Mit hozhatna Miskolcnak az alagút-:

1. Az Egyetemváros közelebb kerülne Miskolcihoz es jobban résat venne a város kulturális és tudományos életében és az eddigi elszigeteltsége megszűnne.

2. Megoldódna Miskolc város területi zsúfoltsága, mivel közvetlen közelségbe kerülne Dudujka környéke, az Egyetemváros és Tapolcaíürdő.

Szerintem egy új város keletkezési lehetőségje nyílna meg a legésszerűbb építkezési módokkal és előnyökkel a régi várossal szemben. A Hejő-völgye sok kulturális és gazdasági intézménynek tudna helyet nyújtani a letelepedéshez.

3. Nagy előnye lenne a város és a vasgyári dolgozóknak a rövidített villamosvasút a Dudujka térségébe való letelepedéshez a megépítendő kertes családi házakkal, a tiszta levegőjű gyümölcsösök és szőlők között.

Az illetékeseik felé javaslom, hogy az alagút eszméjét, illetve nagy horderejét karolják fel.

Hajás Gyula mérnök

így ünnepeltek a miskolci fonónők

SZOMBAT DÉLUTÁN 2 ÓRA. A miskolci po- mutfonodában megtörtént a váltás. A délutános r, ,- szak dolgozói állnak a gépekhez. De mi történt? Hirtelen leállnak a gépek, megszűnik az orsók zümmögése, s a szokatlan csendet halk zene tölti ki. A pi tűhöz hasonlítható nagy gépcsarnokban egyszerre ünnepi hangulat lesz úrrá. Mintha báltermet varázsolt volna ide egy csodálatos tündér. Mindenütt zászló — piros- fehér-zöld, vérvörös, kék. Plakát, festmény, üdvözlő felirat is bőven van. És mindenütt mosolygós asszony- és leányarcok. Az a kevés férfi, aki itt dolgozik, úgy sürgölődik szégyenlősen a nők között, mint az első lo- solkodós kisfiúk. Csak most szagosvizes üveg helyett vi ’g van a kézben, szeretet a szívben és igaz megbecsülés a nők iránt ünnepnapjukon, a nemzetközi nőnapon, a jogaikért, a békéért harcoló nők seregszemléjén.

A . iskolci fonónők ünnepe már szombat reggel megkezdődött. Zeneszó és virággal díszített üdvözlő- kártya fogadta a munkába érkezőket. Az egyik művezető, Nédó élvtárs, egy tálcán temérdek kis csokorral járta az üzemet délelőtt, s kereste beosztottjait, nőmunkatársait, hogy lerója irántuk érzett tiszteletét, szeretetét s megköszönje fáradságos munkájukat.

— A legszebb feladatot teljesítem — mondotta örömmel férfitársainak.

Szigethi Tibor elvtárs főkönyvelő meg az irodákat járta szorgalmasan, a virág mellé néhány kedves, meleg szót is fűzött köszöntőül.

AZ ELŐBB MÉG MUNKAHELY s néhány pár pillanat után a legszebb bálteremmé változott az üzem. Középütt gyülekeztek a nők, körbefogták a kis teret, ahol a mikrofon állott. A vállalat fiatal igazgatója. Molnár József elvtárs lépett a mikrofon elé. Ekkor f elcsattant a taps, úttörők érkeztek a József Attila úti iskolából. ők üdvözölték először a nőket ünnepnapjukon. Majd az igazgató elvtárs mondta el ünnepi beszédét. Szívből jöttek a szavak, s bizony könnyek csillogtak az arcokon, az öröm és a meghatottság könnyei, amelyet a meleg hang, a legszebb emberi érzéseket csokorba kötő beszéd csalt ki a szemekből. Majd egymásután felolvasták az üdvözlő leveleket. A városi pártbizottságét, a Hazafias Népfrontét, a Nőszövetségét, az üzemi pái'talapszervezetét, az üzemi bizottságét, s a KISZ- fiatalok köszöntő sorait. Eljöttek üdvözölni a miskolci fonónőket az öreg kommunisták, az öreg harcosok is. Mindenki, aki csak beszélt, szeretettel köszöntötte a dolgozó nőket és szívből kívánt sikert és boldogságot a további munkához.

Az ünnepség végén az igazgató elvtárs a munka élenjáróinak, 10 fonónőnek átadta a szakma kiváló dolgozója oklevelet és az ezzel járó egyheti keresetnek megfelelő összeget s a közel háromheti nyereségrészesedést. Az ünnepség után került kifizetésre a nyereség- részesedés, amely a miskolci fonónők elmúlt évi jó munkájának jutalma. Tóth Sándomé köszönte meg a nők nevében az ünneplést, a jókívánságokat.

A TAVASZ KÜSZÖBÉN, amikor új életre készül a természet, az egyik legkedvesebb ünnepe dolgos népünknek március 8. Ki ne köszöntené forró szívvel az édesanyát, aki a bölcső fölé hajolva, a békére vigyáz. ki ne köszöntené a dolgozó nőket, akik a békét termő teremtő munkával harcolnak, hogy a gyermekek csak a történelemkönyvből ismerjék meg a véres háborút. Akik az életet adják, akikben óriási erő van, akik azt akarják, hogy ne kerüljön többé sor háborúra, pusztításra. őket, a nőket, az anyákat, a lányokat köszöntő1 - ték március 8-án a Miskolci Pamutfonó Vállalatnál szombaton délután egy kis meleg, bensőséges ünnepségen, melyet nehéz lesz elfelejteni, hiszen mindany- nyiunk kedves emlékei közé tartozik.

SZÁZ EVES ÉNEKKAR

iiiiiiiiimiiiiiimiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimuiiiiiiHiiiiiiiifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiHiimiiminiiiHmHiHnHimmwHWNHS

A mezőkeresztesi

földmű vesszövetke zet énekkara fennállásának 100-ik évfordulóját ünnepelte. A jubileumi ünnepség alkalmával Bartus András, a megyei tanács képviselője átadta a kitüntetéseket.

»•50 év a zenekultúra szolgálatában« című emlékérmet kapott Tóth Károly, Márkus László, Tar Károly és Pecze János.

A képen Bartus András, Nótás Nagy Dezsőnek, az énekkar jelenlegi vezetőjének átadja a »30 év a magyar zenekultúra szolgálatában« jubileumi emlékérmet. ,

A mezőikeresztesiek örömmel fogadták a kitüntetésit Bz txwáfobi. munkára buzdítja az énekkar tagjait.

Az ünnepségen résztvett Kiss Károly, a falu szülöttje, a magyar rádió magyamóta-énekese is. Ebben az énekkarban kezdte pályafutásért, innen került Budapestre, a rádióh oz. Az ünnepségen magyar nótákat adott eíő, amit az énekkart ünneplő közönség tetszéssel és tapssal

jutalmazott;

Berecz Bertohw.

az énekkar egyik tagja ismerteke a

közönséggel az énekkar tör ténetié«., — A sárga lapok így emlékeznek 3 »Alakult 1856-ban, a M ezők ereszteni

Éneklő Társulat, Tóth József orgonista úr által.« Alapszabályuk is volt, melyben többek között ez szerepelt: »A hanyagság, a rendetlenség, az önfejűség haladásunkat ne gátolja.« Ma sem megvelendők ezek a gondolatok. Ezernyi apró kis momentum, mint gyöngyszem tün- döklak a megtett Úton.:

Az ünnepség résztvevői a műsor után batyusbált rendeztek, jól

szórakoztak;

, megértetniök a dolgozókkal, máit vái tőlük a párt, a kormány. Tény és való, hogy adóemelés lesz, csak nerc olyan mérvű, mint ahogyan azt a? ellenség terjeszti. Mi teszi szükségessé az adóemelést?

A begyűjtés eltörlésével különösei a középparasztok nyertek sokat. Igj a szocializmus építésével járó nehézségek, terhek nincsenek igazságosan arányosan elosztva. Amíg a munkás minden tettével, cselekedetével — e megfizetett bér ellenében — a szocializmust építi, addig a dolgozó parasztság jelentős része elsősorban a maga hasznára, boldogulására termei. Azért fontos hát a terhek megosztása, hogy minden magyar ember egyenlő arányban vegye ki a részét a szocializmus építéséiből.

A járási pártbizottság tervbevette, hogy még a tavasz folyamán a Minisztertanács 3004. számú rendelete alapján megerősíti a termelőszövetkezeteket politikailag, gazdaságilag egyaránt.

— M i nem akarunk és nem is fo- ■VI gujjfc adminisztratív eszközökhöz nyúlni — mondja Szűcs elvtárs —, de szövetkezeteinkben példamutató rendet, fegyelmet teremtünk. Természetesen az a legjobb agitáció, ha a termelőszövetkezetek beszélnek saját magúkért.

A kormány rendelete alapján máris javulás érezhető a termelőszövetkezetekben. A termelőszövetkezetek többsége, az éves tervek elkészítésénél figyelembevette a kormány által nyújtott gazdaságii támogatást. A legtöbb termelőszövetkezet áruit az állami kereskedelem útján kívánja értékesíteni. Miért? Azért, mert a 3004. számú rendelet értelmében a 100 kataszteri holdra megállapított áruértékesítés teljesítése után az esedékes hiteltartozásiból elenged a kormány 10—50 százalékig terjedő költséglet. Vagy: a gépállomással kötött szerződésben — néhány tsz kivételével — az egy. katasztrális holdra jutó noonálhoiLd gópámunka 3 normálholdon felül van. így ezek a 1 szövetkezetek a gépi munkadijaknál1 15 százalékos fizetéskiedvezaményben 1 részesülnek. De a tervek szerint a1 tsz-ek jelentős támogatást kapnak1 műtrágya felhasználásánál is. Abban < a szövetkezetben, amely egy ka- < tasztert hold szántóterületen 100 kiló- ' nál több műtrágyát használ fel, a1 nitrogénnak 25, a szupertoszíátnak 1 50 és a kálisónak 75 százalékkal' csekkén az ára. 1

A rendelet tehát íkomoáy alapot, támogatást nyújt a tsz-ek gazdasági j megszilárdításához. Ennek hatása- ^ ként mér mu tatkoznak a járásban . bíztató jelek is. Többféléi jelezték a * pártbizottságnak, hogy az alacso- : nyabb társulások egyesülni akarnak j a fejlettebbekkel, vagy pedig új tsz-t! akarnak létrehozni.

— A termelőszövetkezetek politi-! kai erősítéséhez majd nagyban hoz- ! zájárul ez a háromnapos tanfolyam. ] ás az egynapos tanácskozások is — j mondotta Szűcs elvtáns. — Már most ( Kialakulóban van az aktivistáiknak így olyan gárdája, amely biztosíték az egységes cselekvésre.

A cselekvésben, a Tenmialkurás- ( ** ban, az új, az élenjáró alkotá- ( sokban van a szocializmus győzelme, halhatatlansága. Ez, csakis ez hozza majd meg gyümölcsét a sátoralja- ( újhelyi járásban is.

TÖRÖK ALFRÉD 1

ti!k —, hogy a tehenes iga után is 2000 forint adót kell majd fizetni. Vagy: a parasztoknak a jövőben minden hízottsertés levágásáért 160 forintot kell fizetniök és visszaállítják a dézsrnazsírt. Világos, ezzel az a céljuk, hogy akadályozzák az állat- tenyésztés fejlesztését.

étségtelen, mindkét ok károsan •' hat a szövetkezeti mozgalom fejlődésére. Éppen ezért a járási pártbizottság háromnapos iskolát szervezett, ahol a párt, a tömegszervezetek és az állami szervek vezetőivel. valamint a nagyobb községek párttitkárainak részvételével megvitatta: mit alkarnak tenni a párt falusi politikájának érvényesítéséért. Ezen túlmenői eg a pártbizottság az alapszervezetek vezetőségei és a tömegszervezeteik vezetői részére ts szervez egynapos tanácskozást.

— Március végéig a tavaszi munka kezdéséig — mondotta Szűcs elvtáns — minden községibein szabad párt- napot tartunk. Az a célunk, hogy a kommunisták és a pártonkfvüli dolgozók tisztán lássanak ezekben a kérdésekben, és megerősödjön bennük a biztonságérzet.

Helyes ez az elhatározás, annál m inkább, mivel a dolgozóik szívesen fogadták a nyílt, őszinte beszédet. Ezeken e tanácskozásokon, szabad oártnapokon. bizonyára sikerül majd

A szocializmus felépítése falun sem megy végbe sámán, kisebb, vagy nagyobb zökkenők nélkül. Nem, mert az új társadalom fejlődésének nemcsak a letűnt kapitalista úrirend maradványai a kerékkötői, de sokszor saját hibáink is. íme, néhány példa a sátoraljaújhelyi járásból.

Az ellenforradalom következményeként a ját'ás 28 termelőszövetkezete közül 6 feloszlott. Több mint egy éves nevelő, szervező munka után mindössze két új tsz alakult. Ez önmagában persze eredmény, hiszen azt mutatja, hogy ha lassan is, de van előrehaladás. Mégis, mi okozza ezit a lassú előrehaladást? Szűcs István elvtárs, a járása pártbizottság titkára eared a következőket mondja:

— A járás kommunistái előtt még nem kristályosodott ki: hogyan, milyen módszerekkel vigyük előre a közös gazdálkodás ügyét. Vannak olyan káros nézetek, amelyek azt követelik, hogy térjünk vissza a régi módszerekhez. »Erőszak nélkül úgysem tudunk tenni semmit!« — mondják egyesek. A másik főakadályt, az ellenség képezi. Olyan rémhíreket •terjesztettek el a járásban, hogy mivel Kádár elvtárs lemondott a miniszterelnöki tisztjéről, megváltozik a kormány politikája is. Kitalálták, — s ezt széltében-hosszá’ban terieszA párt falusi politikájának érvényesüléséért

Tapasztalatok a sátoraljaújhelyi járásból