Észak-Magyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-11 / 59. szám

4 CSZAKMAGYARORSZAG Kedd, 1958. március 11. A GAZDASÁGI FELÜGYELŐ ÍRJA: A tavaszi sí mii A Bő TERMÉS elérésének egyik legfontosabb tényezője a csapadék, amellyel minden gazdának meg kell tanulnia helyesen gazdálkodni. Per­sze, sokan mosolyoghatnak ezen a kifejezésen — mondván: nem tőlünk függ, hogy esős, vagy száraz lesz-e az időjárás. Ez így van. De az vi­szont a gazdákon múlik, hogy a le­hullott csapadékkal hogyan gazdál­kodnak. . Nálunk az évi átlagos csapadék­mennyiség 500 milliméter. Ennek 60—70 százaléka ősszel és télen hull le. Ha az őszi és téli csapadékkal nem gazdálkodunk helyesen, annak 60—80 százaléka veszendőbe megy. Helyes műveléssel, megfelelő trágyá­zással azonban a párolgási vesztesé­get csökkenthetjük. Jó tudni, hogy 500 milliméter csapadékmennyiség katasztrális holdankint 13—15 má­zsás búzaterméshez, vagy 20—23 mázsa csöveskukorica terméshez biz­tosít elegendő nedvességet. Persze, csak akkor, ha a talaj tápanyagtar­talmáról és a helyes növényápolásról aranyat ér is gondoskodunk. Legfőbb feladat tehát a csapadékot helyesen tárolni a nyári hónapokra. Hogyan lehet ezt elérni? Okszerű talajműveléssel. Ennek soronkövetkező munkája az őszi mélyszántás simítózása. Amint a ta­lajra rá lehet menni, azonnal ajánla­tos hozzáfogni a Simítózáshoz. Ezzel a talaj felületét elegyengetjük, s így kisebb lesz a párolgási felület. Ezzel egyidőben porhanyós takaróréteget vonunk a szántás fölé és ez a továb­bi párolgást megakadályozza. A simítózást a szántás irányával keresztbe, vagy átlóalakban végez­zük. Ezzel az osztóbarázdákat is jól el lehet tüntetni. Emellett a kora­tavaszi simítózás, illetve borona lás nemcsak a párolgást csökkenti, ha­nem a talaj tavaszi felmelegedését is elősegíti. Ugyanakkor elkerülhetjük a talaj cserepesedésének veszélyét, s elpusztítjuk a fiatalabb, sekély gyö- kérzetű gyomnövényeket is. Kecskés Imre gazdasági felügyelő. ?-------------------------- • i m i nmnGYfwoRsraű Szeretettel üdvözöljük a városunkba érkező szovjet sportolókat A budapesti Európa-bajnokságon résztvevő szovjet asztaliteniszezők a Borsod megyei asztalitenisz szövetség meghívására városunkba látogat­nak és összemérik erejüket a legjobb miskolci asztaliteniszezőikkel. Ked­ves vendégeink ma reggel érkeznek Miskolcra, ahol 2 napig tartózkod­nak. Ez alatt az idő alatt megnézik városunkat, meglátogatják üzemein­ket. Riga város válogatottja néven szereplő szovjet csapat és a legjobb miskolci versenyzők találkozójára szerdán este a megyei tanács díszter­mében 6 órai kezdettel kerül sor. A találkozót igen nagy érdeklődés előzi meg, amely minden bizonnyal tovább erősiti a szovjet és magyar spor­tolók barátságát. Szeretettel köszöntjük kedves vendégeinket, reméljük, igen sok szép emlékkel gondolnak majd Miskolcra, a város sportolóira. Itt tartózko­dásuk alatt érezzék jól magukat. Ülést tartott a Megyei Testnevelési Sport Tanács Tegnap délelőtt 9 órai kezdettel ülést tartott a Megyei Testnevelési Sport Ta­nács. Az ülésen részivétt Sós István, a Magyar Testnevelési Sport Tanács kép­viselője, Deine László, a megyei tárnics elnökhelyettese, valamint a városi párt- bizottság és a megyei KlSZ-bizoitsug képviselői. A beszámolót Papp Gazsi Imre éLvtárs, a tanács elnöke tartotta meg. A 'beszá­molóban értékelte az elmúlt cv eredmé­nyeit és beszélt a feladatokról. A beszá­molót sok értékes hozzászólás követte, javaslatok is bőven voltak, s így hatá­rozatot hoztak. Az ülés részletes ismer­tetésére még visszatérünk. Hatalmai küzdelem, igazságos döntetlen Diósgyőr—Szeged 1:1 (0:0) Szeged. 9000 néző, V: Emsberger. Diósgyőr: Tóth—Werner, Szigeti, Jako­bi — Pál. Török — Iván, Csányi, Papp, Fekete, Pál II. Edző: Teleki Pál. Szeged: Hódi — Bénák. Portörő, Vass — Baráth, Janka — Polyvás, Rábai, Hajós, Gilicz, Nyári. Edző: Nagy Antal. Amikor a két csapat kifut a havas, mély talajú pályára fergeteges hajrázás­ba kezdenek a szegedi és diósgyőri szur­kolók. Mintegy 2000 lelkes diósgyőri szur­koló kísérte el Szegedre kedvenc csapa­tát. Diósgyőr vezeti az első támadást, melyből majdnem gólt ér el, de Iván lö­vését csak nehezen védi a szegedi kapus. Az ellentámadás során Hajós lövését Tóth bravúrosan védte. A játék iramára jellemző, hogy a következő percben már Pál. I. 18 méterről küldött hatalmas lövé­sét kellett hárítania a szegedi kapusnak. Egy perc múlva Tóth jó formája menti meg a diósgyőriek kapuját Rábai jól elta­lált kapás lövésétől. Nagy iramú mérkőzést láthattak azok a diósgyőri szurkolók, akik a rossz időjárás ellenére is leutaztak Szegedre. A 9. percben szegedi partdobás követke­zik, amit Nyári nagy ívben dob a diós­győri kapu előtt álló két szegedi csatár eíé. de azok a kínálkozó helyzetet elkap­kodják. A következő percben szög­letet ér el a szegedi csapat, amit ismét a kitűnő formában lévő Tóth. hárít. Ezután a Diósgyőr lendül táma­dásba és az elviharzó Csányi jól időzített beadását Papp fejeli kapura, de a szege­di kapus ment. Ezekben a percekben nagy nyomás ne­hezedik a szegedi védelemre. A diósgyőri csatárok szép húzásokkal közelítik meg Hódi kapuját, de a szegedi védelem jól áll a lábán. Félidőig egyik csapat sem tud gólt elérni. A második félidő szegedi szöglettel in­dul, de a következő percben mégis a diósgyőriek érnek el gólt. A kapura tö­rő Pál II.-t a 16-o.s vonalánál szabályta­lanul akasztják, á szabadrúgást az ügj'e- sen kiugró Csányi elé teszik, az összekötő mintegy 8 méterről oko­san a kifutó kapus mellett a szegedi | hálóba gurítja n labdát. 1:0 a diós­győriek javára. Nem sokáig örülhetlek a vezetésnek, mert a S7. percben Rábai jó labdával fut­tatja Nyárit, s a baLszélső 25—30 méterről ívelt labdát küld a diósgyőri kapura, a rossz talajon Tóth nem tud kellően el­rugaszkodni. s a vizes labda a íéc alatt hull a diósgyőriek kapujába, 1:1. Nem sokkal ezután Csányi megsérül s a jobb- szélre áll. Mélytalajú, csúszós pályán igen nagy küzdelmet vívott a bajnoki pontokért a két vidéki csapat. Az első félidő pi­peréétől eltekintve szép játék folyt a pá­lyán, A Diósgyőr az egyik pontot megérdemelten hozta el, sőt talán egy kis szerencsével mindkét pontot megszerezhették volna. A csapatban Tóth több gólnak látszó lab­dát védett, igen nagy része van a pom- szerzésben. A jól romboló hátvédhárma-. Szigetivel az élen- sorra verte vissza a szegediek támadását. Wérner és Jakobi méltó segítőtársnak bizonyult. A fedeze­tek közül Török volt a jobb. A: csatár­sorban Csányi kitűnő munkabírása es nagy lelkesedése jól érvényesült a nehez talajon. Sérüléséig lenditöje volt a csa­társornak. A sorrendben Fekete, Pál II., Papp és Iván következik. A szegedi csapatból Hódi, Portörő és Hajós játéka tetszett. Emsberger játékve­zető kisebb hibáktól eltekintve a mérkő­zést eiég jól vezette. 70 percig \ a Pereces támadott és mégis... Budapesti Szipartakusz —Perecest TK 1:0 (1:0) (Tudósítónktól.) Perecesen, mintegy 800 néző előtt Sik­lósi játékvezetése mellett a PTK az aláb­bi összeállításban játszott: KraJnyák — Bartos, Szín, Pál — Mierz- va, Polcz — Garami, Uüász, Cseh, Tóth, Futó. Mindjárt a hazai csapat lép fel támadó­lag és a 4. percben Garami fejese alig kerüli el a kaput. A vendégek rajta­ütésszerű támadásokkal kísérieteznek, de a PTK védelem jól hárít. A 30. percben három szögletet rúg egymás után a ha­zai csapat, a harmadik után Koczó fel­szabadító rúgása a felezővonalnál tisz­tán álló Bekohöz kerül, aki az eléje futó Krajnyákot kicselezi és laposan a kapu­ba helyezi a labdát. 1:0. Ettől kezdve a hazai csapat állandóan támad, de a ven­dégek védelme Zsiiklával az élen mindent ment. A 37. percben Garami lábára ve­tődve szerzi meg a labdát, majd egy perc nuiléa Uüász lövését kitűnő rcflek- szel kapu fölé üti. Szünet után szinte egykapura játszik a Pereces, do az egyenlítés nem sikerül. Az 59. percben Futó fejesét Zsikla szög­letre üti. A. 78. percben Tóth lövése ka­pu fölé száll. Az utolsó 10 percben nyo­masztóvá válik a hazaiak fölénye és a 88. percben nyilik az utolsó alkalom a ha­zaiak előtt az egyenlítésre, de Cseh 3 méterről kapu fölé rúgja a labdát. A né­zők és a. játékosok győzelmet remélték ezen a mérkőzésen, de sajnos, ez nem következett be. A budapesti csapat végig védekezett., egy gólos előnyét sikerült megőriznie. A mérkőzés a hazaiak csatár­sorának és a vdSidégek védelmének a párharca volt. A végig többet támadó Mnnhás megérdemelten nyert Miskolci MTE­(Tudósítonktól.) Két ez er néző előtt, Jakab játékvezető sípjelére a Miskolci MTE a következő összeállításban játszott: Tölgyesi — Homovics. Kiss Hl.. Farkas — Móritz, Siffman — Kiss I., Szabó, Kiss H., Pasztrovics, Dobos. Edző: Csorba Ká­roly. A miskolci csapat az első 30 percben fölényben játszik, de az egriek okos les- taktikával védekeznek. A 20. percben Siffiman átcselezi magát az egész védel­men, kisodródik az alapvonalig, onnan ügyesen hátra gurít, de a belsők lema­radnak, oda a jó helyzet. A 27. percben Kiss I. a jobbszélen elmegy, nagysze­rűen bead, a jó ütemben érkező Kiss II. élesen a bal sarokba fejel, 1:0. A gól után az egriek támadnak eredménytele­nül. A második félidőben Eger fölénybe ke­rül, egyre-másra vezeti veszélyes táma­dásait. A miskolci csapat beszorul, az egyenlítés a levegőben lóg, de a kitünően játszó Munkás-védelem mindent hárít. Az eáső negyedóra után a miskolci csapat-Egri SC 3:0 (1:0) veszi át a játék irányítását és a felidő további részében döntő fölénybe .kerül. A 72, percben Kiss I. keresztbe (vei, Kiss II. a 11-as pont magasságából, baloldal­ról, vécLh eteti énül az ellenkező sarokba lő, 2:0. A 80. percben Szabó kitör, lövé­se a kapusról Pasztrovics elé pattan, aki középre gurit és Kiss n. közelről a háló­ba lő, 3:0. A Munkásban szinte nem volt gyenge pont. Végig többet támadott, kis szeren­csével még több gólt is rúghatott volna. Tölgyesi végig jó volt. A hátvédhármas mindhárom tagja, Homovics, Kiss III., Farkas, hibátlanul látta el feladatát. Rangsorolni is nehéz lenne őket. A fede­zetek jól játszottak, Móricz mindjobban kezdi megszokni az NB II. légkörét. Siíf- man úgy a védekezésből, mint a táma­dásból kivette a részét. A csatársor min­den tagja hasznosan játszóit, sokmoz- gásos, főleg a szélsőkre épített támadá­saikkal széthúzták az ellenfél védelmét, sok gólhelyzetet teremtettek. Kiss Il-t kü­lön meg kell dicsérnünk mesterhárma­sáért. Sándor Nándor Nagy küzdelemben győzött az Ózdi Vasas ózdi Vasas—Bükkaljai Bányász 2:1 (2:1) Csaknem 600 holdra kötöttek zöldségtermelési szerződést Borsodban Borsod megyében a termelőszö­vetkezetek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok a tavalyinál közel 200 holddal nagyobb területen foly­tatnak ezévben szerződéses zöldség­termesztést. így csaknem 600 holdon 11 zöldségfélét, termelnek rrajd el­sősorban a Borsod megyei iparvidék ellátásának biztosítására. Különösen a sárgarépa, zöld- és vöröshagyma iránt volt nagy az ér­deklődés. A bodrogközi falvakban elsősorban uborka és uborka-mag termelésére kötöttek le nagyobb te­rületeket; Ezévben első alkalommal termesztenek a kertészkedő tsz-ek és gazdák szerződéses alapon zöld­paprikát. ■ooo-------------------------­S zabálya iák a szabad szombatot az építőiparban Az építésügyi miniszter most ki­adott utasításában szabályozta a felügyelete alá tartozó építő- és sze­lei ö ipari, valamint a tanácsi épílő­cs szerelőipari vállalatoknál a sza­bad szombatok kiadását. Az épító- és szerelőipari vállalatok munkás- áHománycsoportjába tartozó dolgo­zói, továbbá a munkahelyek alkal­mazottjai részére szabad szombatot a vállalat igazgatója bérfizetési napo­kat követő szombati napon engedé­lyezhet. Szabad szombatot hetenként — tehát öt naponként — tartani nem szabad. A bérfizetés napját követő szombat egyben munkaszíi- heti nap. helyette más nanrn srabad szombatot nem lehet engedélyezni. Ilyen esetben a két bérfizetés közöt­ti időszakban nem tartható szabad szombat. A kieső munkaidőt a szabad .szom­batot megelőző időszak alatt le kell dolgozni. A szombati munkaidő őt óránál kevesebb nem lehet. Ha a munkahelyeken a szabad szombat miatt kieső munkaidőt nem dolgoz­zák le, vagy a szabad szombat ki­adása fontos termelési érdekbe üt­közik, az igazgató a szabad szom­batok tartását köteles megszüntet­ni. Az építő- és szerelőipari vállala­tok segédüzemei és a telepített szak­os segédipari vállalatok dolgozói — ha munkaidejüket rendszeresen épí­tési munkahelyen töltik — részére a vállalat igazgatója szabad szombatot engedélyezhet. Azoknál a dolgozók­nál, akiknek munkaidejét havi ke­retben állapították meg, szabid szombat kiadása a havi munkaidő- keret csökkenésével nem járhat. Az utasítás március 1-én lépett hatályba. (MTI) Jak: Zsikla, (a mezőny legjobbja). Ko­czó. Halasi, Bekő, illetve Mlcrzva, Polcz, Cseh. Futó. Siklósi játékvezető kisebb hibáktól eltekintve jól vezette a mérkő­zést. Kiss József------------oOo-------------­A labdarugó NB l állása 1. MTK 15 10 1 4 29:16 21 2. Tatabánya 15 9 1 5 23:13 19 3. Ferencváros 15 8 3 4 30:22 13 4. Diósgyőr 15 663 22:18 18 5. Bp. Honvéd 15 7 3 5 28:18 17 6. Vasas 15 7 3 5 25:22 17 7. Salgótarján 15 735 22:21 17 8. U. Dózsa 15 645 28:23 16 9. Szombathely 15 4 6 5 21:23 14 10. Dorog 18 627 17:23 14 11. Csepel 15 4 5 6 14:18 13 12. Pécs 15 438 16:29 11 13. Szeged 15 1 6 f 15:24 8 14. Komló 15 1 4 16 12:33 6 \* n. Keleti csoport 1. Debt. VSC 2« 11 4 S 37: 9 30 2. Bp. Szpartakusz 20 12 4 4 47:23 28 3. Bp. Előre 20 11 5 4 33:17 27 4. Bükkalja 20 12 3 5 36:32 27 5. Miskolci VSC 20 10 6 4 32:16 26 8. Miskolci MTE 20 956 26:19 23 7. Szállítók 20 947 37:17 22 8. Salg. SE 20 785 28:25 22 9. Eger 20 776 25:26 21 10. Egyetértés 20 8 5 7 28:31 21 11. Ózd 20 767 32:27 20 12. Cseoel Autó 20 839 30:28 19 13. Baglyasalja 20 7 4 9 24:36 18 14. Nagybátony 19 658 38:35 17 15 Hatvan 20 7 1 12 24:35 11 16. Nyíregyháza 20 5 5 10 18:29 15 17. MA VÁG 19 4 4 U 22;37 lf 18. Pereces 20 3 2 15 17:50 8 19. Debr. Honvéd 20 1 5 14 7:49 7 A Riga válogatott—Miskplci asztalite­nisz mérkőzésre jegyek csak korlátolt mennyiségben kaphatók. Jegyeket a Me- I gyet Sportfelügyelöségcn cs a helyszínen liehet meguálítanL (Tudósítónktól.) Ózd 4300 néző, V: Nagy 1. L. összeállítások: Ózó: Murányi — Ko­vács, Gyárfás, Hajncr — Borbas t., De­rengő — Koth, Széles, Siska, Hamku, Szk ládán. Bükkaljai Bányász: Marczinaskó — Nuszbaum, Benkő, Sztibor — Czéícmány, Bencs — Baranyí, Vecsei, Kankuiya II., KankuJya I., Békési. A vendégcsapat kezdi a játékot., de a hazai támadások sokkal veszélyesebbek. Már a 6. percben gólt ér el a Vasas. Marczinaskóról kipattan a labda. Róth elcsipi és közelről a hálóba lő, 1:0. Vál­takozó küzdelem alakul ezután ki és a 22. percben egy formás Bükkalja táma­dás végén Kankuiya II. Vécseihez ját­szik, aki nem hibáz, 1:1. A 30. percben Siska szerzi meg a lab­dát, Róthhoz továbbit, aki a kifutó ka­pus mellett a hálóba lő. 2:1. Továbbra is a h^zai csapat rohamoz, de a Bükikalja nagyszerűén védekezik. A második félidő igen nagy sajószent-' péteri nyomással kezdődik. Támadást tá­madás után vezetnek, de á bányászra«- tárok jobbnál-jobb helyzeteket hagynak ki. Az első negyedóra után is támadás­ban maradnak a sajőszent peteriek, de a Vasas védelem jól zár. Békési, maid Baranyi kerül jő helyzet­be, de az ózdi védelem Gjárfás&ai az élen jól allja a ..sarat”. A második fél­idő utolsó perceiben újra feljön a Vasas és a hátralévő időben enyhe fölénybe kerül. Az eredmény nem változik ezen az izgalmas mérkőzésen. Az ózdi csapatból Gyárfás volt a me­zőny legjobbja, rajta kívül Deren,ko, Róth és Siska emelkedett' a többiek föle. A Bükkaljai Bányász Haraszt és Szedun- ka II. nélkül játszott. Közülük Sztibor. Baranyi, KaWkulya II. és Békési játszott a lógj óbban. ivánszki Árpád * 29 DOO­Hatalmas fölényben játszott az MVSC... Miskolci VSC—Bp. Előre 0:0 (Tudósí tónktól.) Diósgyőrben 4000 néző előtt így állt fel a hazai csapat: Károlyi — Buna, Siklósi, Péter — Zoller, Kovács — Palatics, Csor­ba, Tlba, Nyíri, Gyetván. Akik kint voltak a mérkőzésen, nem csalódtak az MVSC-ben. Jóllehet gólt nem sikerült rúgni a jóképességű buda­pesti csapatnak, mégis mindenkit magá­val ragadott a vasutas csapat nagyszerű játéka. Már az első félidő első percében Csor­ba hatalmas lövését védte S. pesti kapus, innen kezdve a 90. percig nemcsak a csa­tárok, de a két fedezet Zoller és Kovács is zúdították a lövéseket az F.lőre kapu­jára, de Szőke kapus nagyszerű formá­ban tetté ártalmatlanná a legnagyobb lö­véseket is. Lehetetlen helyzeteket tisz­tázott és szinte vonzotta magához a lab- . dát. Kevés kapus állta volna ezt a „bombázást.” A mérkőzés folyamán 29 lövést védett ki. Nem akármilyenek vol­tak ezek a lövések. Hogy csak egy párat említsünk: Tiba három alkalommal zúdí­tott nagy lövést szabadrúgásból a léc alá, amit kiütött.. Csorba, Nyíri, Gyetván, Pa­latics és a két fedezet lapos lövéseit tette 29 alkalommal ártalmatlanná. Az MVSC igen nagy fölényben játszott, amit hűen kifejez a 16:l-es szögletarány is. A pesti csapat időnkint tetszetősen ját­szott, de legtöbbször túlkemények, néhol durvák voltak. Főleg Virág és Reiter „je­leskedett” ebben. A hazai csapat minden játékosa igen jól küzdött, a balszerencse számlájára ír­ható, hogy nem nyerték meg a mérkő­zést. A jók közül ezúttal Buna, Zoller, Kovács és Csorba volt a lejjebb. Fekete II. játékvezető rengeteg hibával vezette a mérkőzést, —....................................Lcskó PaL A nyereségfelosztásról tárgyalt a Lenin Kohászati Művek üzemi lauácsa kiváló eredményt elért dolgozók ju­talmazására mintegy 300.000 forintot adnak át a nyereségrészesedésből. A levonások végrehajtása után az elő­zetes számítások alapján 18,513.000 forint osztható ki nyereségrészese­désként. Bozsik elvtárs ' ismertetője után ázámos üzemi tanácstag szólalt fel. végülis az ülés határozatot fogadott el a nyereségrészesedés felosztásával kapcsolatban. A határozat kimondja, hogy csak azok a dolgozók részesül­hetnek nyereségrészesedésben, akik több esztendeje dolgoznak agyárban. A HATÁROZAT MEGSZABJA mindazokat a kizáró okokat, amelyek fennállása esetén a dolgozó elveszti igényét a nyereségrészesedésre. Az önkényesen kilépők teljes egészében elvesztik jogosultságukat. Az igazo­latlan kimaradók csak erős mérték­ben csökkentett nyereségrészesedés­ben részesülhetnek. Aki például 1 napot, igazolatlanul mulasztott, 10 százalékkal csökkent a nyereség- részesedése. Háromnapos igazolatlan kimaradás 60 | százalékos nyereség- részesedés csökkenést jelent, s akik ennél többet maradtak ki, teljesen elvesztették igényjogosultságukat. Az üzemi tanács határozatában az alapanyagkitermelő gyárrészleg ke­retösszegéből 10 százalék levonást helyezett kilátásba, ugyanis a gyár- részleg dolgozói nem teljesítették azokat, a feladatokat, amelyeket a műszaki és gazdasági intézkedési terv számúikra előírt. Az üzemi ta­nács határozata alapján a legmaga­sabb nyereségrészesedés nem halad­hatja meg a 24 munkanapi átlag- keresetet. AZ ÜZEMI TANÁCS ÜLÉSÉN megjelent és felszólalt Valkó Márton el v társ, Kossuth-díjas, a Lenin Ko­hászati Művek igazgatója, a párt Központi Bizottságának póttagja is. Felszólalásában az üzemi tanács elé tárta azokat a feladatokat, amelyek 1958-ban a gyár dolgozói előtt álla­nak. Ismertette az első magyar acél­gyártó konferencia határozatait s utalt arra, hogy a feladatokból az üzemi tanács tagjainak is ki kell fenni részüket. A FORRADALMI MUNKÁS-PA­RASZT KORMÁNY határozata ér­telmében a Lenin Kohászati Művek­ben hetekkel ezelőtt? megalakították az üzemi tanácsot. Az üzemi tanács­ba olyan dolgozókat, szakszervezeti aktívákat, kommunistákat választol­tak. akik mindenkor szilárdan kiáll-' nak az állam,'a nép és a dolgozók érdeke mellett, akik nem engedik, hogy éléi. eredményeinket felelőtlen emberek megcsonkítsák. Az elmúlt pénteken tartotta meg első — alakuló ülését a Lenin Kohá­szati Müvek üzemi tanácsa. A ta­nácsnak már az első alkalommal ko­moly feladatot kellett végrehajtania, hiszen egyetlen napirendi pontként a gyár nyereségrészesedésének fel­osztása szerepelt. Solti András elvtárs, az üzemi bi­zottság elnöke bevezetőjében ismer­tette mindazokat a feladj!Lókat, ame­lyek az üzemi tanács tagjai előtt állanak a tervek teljesítése és az önköltség csökkentése tekintetében. Bozsik Pál elvtárs, a gyár főköny­velője ismertette az 1957-es gazda­sági év mérlegét. A Lenin Kohászati Művek dolgozói az elmúlt esztendő­ben olyan eredményeket értek el az önköltségcsökkenésben, amely lehe­tő ví teszi majd a nyereségrészesedés kifizetését. A gyár felettes, irányító szervei már hozzákezdtek az 1957. évi zárómérleg felülvizsgálásához. Az előzetes számítások alapján a feloszt­ható nyereségrészesedés a Lenin Ko­hászati Müvekben az egyhavi kere­setnek megfelelő összeg lesz. Természetesen, az egyhavi nyere­ségrészesedésből történnek majd le­vonások. Ismeretes, hogy 1956 októ­berében cs novemberében az ellen- forradalmi események következtében mintegy 3 millió forint munkabért fizettek ki jogtalanul, amely erős mértékben gyengítette a vállalat pénzgazdálkodását. A gyár dolgozói és azok családtagjai az elmúlt esz-, tendöben megkaplak a vasúti ked­vezményeket. Ez több mint 5 millió forintjába került a gyárnak. Ezt az összeget is levonásba helyezik az össz-nyereségrészesedésből. A szocialista munkaversenybenA

Next

/
Thumbnails
Contents