Észak-Magyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-09 / 58. szám
Vasárnap, 1558. március 9. ÉSZAKMAG^aroRSZAG 5 Az első magyar acélgyártó konferencia után As Északin agyaror vxág részére irta: Csecse László9 a Kohó- és Gépipari J| i ti is atér in m vaskohászati igazgatója A magyar acélgyártás legjobb szakemberei elsöíaben ültek, össze, hogy megvizsgálják és megvitassák az acélgyártás területén meglévő hiányosságokat és megvalósítandó feladatokat. Ebben a vitában részi vettek a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság küldöttei is, akik hozzászólásaikkal, a magyar acélgyártó üzemek helyszíni megtekintésével értékes tanácsokat adtak. A konferencián huszonkét előadás és számos hozzászólás hangzott el, amely bizonyítékát adta annak, hogy a magyar acélművek dolgozói, mérnökei és technikusai fejlett műszaki kultúrával és a népgazdaság ügye iránt felelősségérzettel rendelkeznek és e felelősségérzet tudatában keresik az utat a gazdaságos gyártás, a párt és a kormány célkitűzéseinek megvalósítására. A konferencia munkája és határozata jelentős segítséget adott az egész magyar acélgyártásnak és vaskohászatnak. Számos előadás foglalkozott — a kohászati üzemek sajátos problémájának figyelembevételével — a jelenlegi termelési költségek csökkentésének lehetőségével. A fentiekkel kapcsolatban kialakult. az a nézet, hogy a meglévő adottságok mellett is úgy Ózdon, mint Diósgyőrben megvannak a lehetőségei annak, hogy az acél előállítási költségeit csökkentsük. A Lenin Kohászati Müvek igazgatója, Valkó Márton elvtárs ismertette az üzem kollektívájának elgondolásait arra vonatkozóan, hogy 2—3 even belül milyen körülmények között lehet az egész üzemet, gazdaságosan termelő üzemmé fejleszteni. Rámutatott arra, hogy bár a borsodi üzemek, de különösen a Lenin Koliászati Művek az elmúlt években rendkívül nagy fejlődésen ment keresztül, mégis sok bizonytalansággal küzd, különösen az új technológiák alkalmazásának területén. Az üzemek gazdaságosságának növelése tehát elsősorban olyan műszaki intézkedéseket követel meg, amely műszaki intézkedésekkel az elkövetkezendő években pótolni tudjuk eddigi lemaradásainkat. . A korszerű technológia bevezetése mellett igen fontos a már Özdon kikísérletezett heluani hídhoz . nagy- mennyiségben gyártott, magas folyás- határú és nagyszilárdságú szerkezeti acélok, valamint az Ötvözött és gyengén ötvözött acélfajták bevezetése minden acélműben, az adottságokhoz mérten. Az előbb leírtak szükségességét úgy a hazai acélgyártók, mint a külföldi vendégek alátámasztották, amikor kihangsúlyozták, hogy soha a történelem folyamán az acélgyártás nem fejlődött annyit és a technológiáknál annyi új nem született, mint most. Hazai acélgyártásunk fejlesztésének tempója és iránya természetesen attól függ, hogy milyen anyagi eszközök állnak ehhez rendelkezésünkre. Ennek figyelembevételével kell tehát a hazai acélgyártás termelési volumenének fejlesztését, technológiai színvonalának emelését az elkövetkezendő időben tervbe venni. A konferencián elhangzott Alexandr Mihajlovics Szamarán professzor, a moszkvai Metallurgiai Kutató Intézet igazgatójának előadása az acélgyártás tökéletesítésének új útjáról és az acélgyártás problémái a chiká- gói nemzetközi acélgyártó kongresz- szuson. Ez a beszámoló is alátámasztotta annak a szükségességét, hogy a magyar acélgyártás területén új utakat kell keresnünk, hogy a feldolgozó ipar igényeit az acélgyártma- nyok minőségének egyidejű növelésével kielégíthessük. . Az acélgyártás első fázisában legfontosabb feladat az alacsony kéntartalmú nyersvas előállítása. Ennek érdekében a kohómű vele dolgozóinak kell igen komoly erőfeszítéseket tenni és előtérbe kell helyezni, illetve mielőbb ineg kell valósítani a nyersvas kohón kívüli kentei elütésének megoldását. A nyers vas kón- teleni lésének megoldása az acélműolyan határozatot hozott a konferencia, amely a mutatkozó javulást tartósítja és továbbfejleszti. Az acélgyártók egyöntetűen állást foglaltak abban a kérdésben, hogy növelni kel! a tűzálló téglák gyártásához felhasznált hazai alapanyagok arányát. Különösen előtérbe kerül itt a Bükk- ben található dolomit felhasználása, amellyel kapcsolatban tovább keli fejleszteni az előregyártótt dolomit- tömbök gyártását, felhasználásút pedig az elektrokemencék után a martin-kemencékre is ki kell terjeszteni. A tűzállótéglagyárak főtörekvése az legyen, hogy az előírt technológiai fegyelmet mindenképpen tartsák be és csak szabvány oknak megfelelő téglákat szállítsanak az acélművek részére. Elhanyagolása pedig hatalmas veszteséget jelent a vállalatok részére, A bázikus tégla es kemenceápoló anyag fogyasztását komplexen kell csökkenteni hazai származású zsugorított dolomittal, nemcsak a külföldi magnezitszemcsék nagyobbik felét, hanem a S. M.-kemence fenekekből is ki kell küszöbölni a magnezittéglákat és azokat az úgynevezett kemény dolomit, fenékkel kell helyettesíteni. Fel kell számolnunk azt a még meglévő nézetet, amely egyszerűen nem áll: hogy a dolomit nem alkalmas Íenékanyaga a nagy-kemencéknek. A dolomitzsugo- rítás színvonalának emelése, de főleg állandósítása itt elkerülhetetlen. A konferencia valamennyi résztvevője egyöntetűen egyetértett abban, hogy igen kívánatos oxigén alkalmazása az acélgyártás területén. Az oxigén alkalmazása minden martin-kemencénél — az előzetes számítások szerint — Diósgyőrben 10, Ózdon 15 százalék termelésnövekedést jelent. Oxigén alkalmazásának különféle módszereit a konferencia igen komolyan megtárgyalta, figyelembevevő azonban sajátos hazai viszonyainkat, gazdasági lehetőségeinket. egyelőre úgy határoztunk, hogy oxigént mtenziíikálásra lógjuk használni a martin-kemencékben, miután gazdasági lehetőségünk külön konverterek megépítésére egyelőre nem ad módot.. Az acélgyárt Hiányok felületi minőségének megjavítása és az acélkiho- zatali számok továbbfejlesztése is megkívánja, hogy a jelenleg kézzel történő oxigénes tisztítási módszerről áttérjünk a gépi lefuvatás bevezetésére. A költségek csökkentése terén acélgyártásunk fontos feladata a gyártáshoz felhasznált kokiltla költségek további csökkentése. Ennek érdekében külön kokilla bizottság feladatát képezi — az egyes üzemek sajátságos viszonyait figyelembeyéve — kidolgozni az egyes kokilla típusok anyagösszetételét és öntési technológiáját. Az acélművek feladata olyan kokillapark kialakítása, amely lehetővé teszi, hogy a kokillá'k üzem- beállítás előtt 3—5 hónapig pihenjenek és lehetőleg egy-eg.y kok illát naponta 1—2 esetnél többször ne használjanak. Az acélkihozatal, valamint a gazdaságos gyártás hatásos módszere a folyamatos öntőberendezés, amely Felhívjuk a vállalatok, közüle- fcek figyelmét, hogy szövetkezetünk mindennemű munkaruha, védőruházat tisztítását és javítását vállalja, úgy, hogy azért a vállalat telephelyén jelentkezik és oda visszaszállítja díjmentesen. Sátoraljaújhelyi Szabó KTSZ Sátoraljaújhely, Ady-tér 6. sz. Telefon: 194 pótolja a hiányzó blokksori kapaei- \ tást, továbbá olcsóbbá teszi az acél- \ nak kisebb szelvényekben történő J előállítását. . | A konferencia úgy határozott, < > hogy célszerű az egyes üzemek sajá- <> tos viszonyainak megfelelően a Ló-ú lyamatos acélöntési eljárás minden 11 üzemben való bevezetése. Magas f iolyáshatárú és nagy tisztáségű 9 szerkezeti acélok bevezetése, illetve f gyártása igen fontos feladatát képezi f a magyar acéliparnak. f A magas iolyáshatárú szerkezetig acélok hegeszthetcségének. valamint V az alkalmazandó hegesztési eljárások \ kidolgozására nagy gondot kell for- i oltanunk s ezéri ennek a kérdésnek a rendszeres tanulmányozására egy i külön bizottság létrehozását java- i solta a konferencia. Külön került i megtárgyalásra a hazái acélgyártás ? területén a vacuum kezelés beveze-i tése úgy az üstökre, mint az Ön*e-i csekre vonatkozóan. E kérdésnél i messzemenően támaszkodhatunk aj Szovjetunió acéliparának tapasztala- i taira, melyek bőségesen állnak ren- J delkezésre és további lehetőségek z vannak ennek helyszíni tanulmányo- a zására. ? Az acélgyártás J energiagazdálkodásáról J Nem hanyagolható el az acélgyár- # tás energia gazdáikodási kérdése sem.# amely energia felhasználása igen te- # temes költséggel részese az acél ön- # költségének. Itt elsősorban arra van # szükség, hogy a hazai olajbányászat # és külkereskedelmi szerveink az# acélgyártás minőségi követelményei- # nck legjobban megfelelő olaj telesé- # gehet bocsássák rendelkezésünkre, # mert ennek hiányában minden igye- # kezelünk hiábavaló, a költségek nem # csökkennek, sőt igen jelentős mér-# lékben növekednek. # Előzetes számításaink szerint a? magas kéntartalmú fűtőolajok fel- ? használása ez évben a kohászatban? — amennyiben ennek kicserélése ? nem lehetséges — mintegy 45—50? millió forint többletköltséget jelent.? Korszerűsíteni kell a minőségi# acélgyártás továbbfejlesztése érdeké- # ben az eddigi anyagvizsgálati mód- # szereinket. Ennek érdekében számos# üzemi laboratóriumunkat bővíteni # kell és fel kell szerelni a szükséges# műszerekkel, mérőeszközökkel, az # anyagvizsgálatok terén be kell vezet-# ni a rádió izotópok alkalmazását. # A rádió izotópokkal történő anyag- * vizsgálatok alkalmazási lehetőségei- j nck széleskörű ismertetését vette i munkatervébe az acélgyártó konfe- # rencia. f A konferencia feladatul tűzte ki,? hogy minden eszközzel tökéletesíteni ? és fokozni kell. a műszaki felső-, kő- ? zép- és alsófokú káderek, valamint ? szakmunkások képzését, mert a ko- ? húszat és ezen belül az acélgyártók ? csakis a szakmai ismeretek elsajátí- ? tásán k'eresz tül képesek a műszaki? haladással lépést tenni. £ összefoglalva tehát megállapítható, hogy az első magyar acélgyártó konferencia foglalkozott mindazokkal a kérdésekkel, amelyek a minőségi acélgyártás kérdését előbbre viszik. Rajtunk múlik tehát, hogy munkánkat a konferencia határozatainak szellemében végezzük és ei’edmé- nyeink céltudatos munkával valósuljanak meg. IßUSZ társasutazások Március 16-án: Külön-auíóbusz Aggtelekre, 40— Ft. Március 30-án: K ülőn von at Budapes tre, 55.— Ft. Jelentkezés az IBUSZ-ban! Március 16-án: K ü 1 ön-a u t óbus z A r anyós völgy — Erdőbényére, 50.— Ft. Jelentkezés a TTIT-nél, Széchenyi utca 16. vekben komoly gazdasági megtakarításokkal jár. miután az adagidö lényegesen megrövidül, amely tüzelőanyag fogyasztásban, tűzállótégla fogyasztásban, különféle ötvöző és salakkép ző anyagok feli íaszn áfása - ban jelentős csökkenést eredményez. Az acélok minőségére és önköltségére igen nagy befolyása van a gyártáshoz felhasznált tűzálló anyagoknak. Az elmúlt időszakban úgy Diósgyőrött. mint Özdon a tűzálló-gyárak nem szállítottak kielégítő minőségű tűzálló téglákat az acélművek részére. Bár a konferencia előtti időszakban a minőség megjavítása terén már volt némi javulás, mégis számos Meggyorsítja beszerzését VÁSÁROLJON ASZTALI TÜRÓT csomagol tan 1 kg, Ft 12.— TEJFÖLT papír pohárban 2 dl. Ft 3.80 HABTEJSZINT papír pohárban 2 dl. Ft 6.80 Kapható: tejboltokban és fűszer-csemege boltokban Gyártja: Borsod megyei Tejipari Vállalat miskolci üzeme ELMONDTA SZENDREI JÁNOS „RÉGEBBEN magamnak való ember voltam. Sokszor mondták ist hogy: te, János, téged sehol nem lehet látni. Kocsmába sem jársz, az utcán is alig találkozunk. Úgy élsz a faluban, mintha nem is lennel. Ha az utcán néha-néha nem találkoznánk, úgy hinnénk, hogy te nem. is élsz a földön ... Igazis: másokkal nemigen beszélgettem. Csak ha a munkám meg-* kívánta: kérni kellett ezt, vagy azt. Ami éppen nem volt a háznál. Leginkább disznóöléskor, vagy csépléskor — ilyenkor kalákába jártam segíteni. Elfoglalt a munkám. Négy hold földecskén gazdálkodtam. Nem sok, egyáltalán nem sok, de éppen elég egy embernek, ha jól akar gazdálkodni és ebből a négy hold földecskéből meg is akar élni. Hát megélni éppen meg lehetett. Nem mondom: nem volt se ej jelem, se nappalom. Mindig menni kellett. Kapálni, aratni, sarját kaszálni, gyűjteni, szőlőt kötni, permetezni, szóval: mindent a világon nekem kellett csinálni. Mert a gyerekek kicsik voltak, még most is kisiskolások —, ha kijöttek velem a határba, inkább hátramozdítottak, mint előre segítettek. Mindig baj volt velük. Az asszony meg beteges, — rá se sokat számíthattam. Mindegy: az én két karom bírja a munkát. Rettenetesen szeretek dolgozni. Én, kérem, annyira szeretek dolgozni, hogy képes vagyok éhen, szomjan egész nap kapálni. Még rágyújtani is elfelejtek. Pedig egyetlen szenvedélyem a dohányzás. No, meg a halászás. Halászni is szeretek, de nincs időm. Bizony, sokszor volt úgy, hogy elindultam egy karaj kenyérrel, darab szalonnával, hogy majd az asszony utanam hozza az ebédet. De bizony nem jött este sem. Hiába tekintgettem a falu, felé dél táján. Beteg lett, ismét erőt vett rajta a fejfájás. Valami csúnya betegsége volt, jártunk az orvoshoz, kilábalt belőle két-három hónapra, de nem gyógyult meg sohasem. Ha pedig ez a betegség elkapta, mozdulni sem tudott, mert elszédült, ha lábraállt. Mit csinálhattam? Kapáltam estig. Otthon aztán pótoltam az elmulasztott ebédet is. VOLT MÉG NÉGYSZÁZ négyszögöl szölőcském. Nem eladásra, magamnak termeltem a bort, ami sokszor nem is volt elég. Mifelénk direkttermo szőlők, vannak, s bár ezek igénytelenek, mégis a bor ■—< mire tavaszodni kezdett — megsavanyodott, mint az ecet. Azért meg-* ittam. Sose öntöttem ki semennyit. Ha már megdolgoztam vele, minek vesszen kárba? Megbecsültem minden cseppet. Mondom: éppen nem panaszkodhattam. Megéltem én ebből a négy hold földecskéből, de agyondolgoztam magam. Idegeskedtem, ha nem haladt a munka: káromkodtam, s ha az asszony szólt érte, hát... egyszer meg is ütöttem. Tehetetlenségemben, mérgemben ütöttem meg és nem haragból, mégis két hónapig haragban voltunk. Úgy képzelje, hogy egyáltalán nem szólt hozzám: a gyerekek voltak a közvetítők közöttünk* 'Mulatságos dolog volt, de mégis: vannak dolgok, amiket nem lehet meg* mondani egy hatéves gyermeknek, hogy mondja meg az anyjának. Ki kellett békülni. De ez asszony nem akart. Nagynehezen azért siker ülU Éppen azon a napon járt nálunk a tanácselnök, Varga Lajos elvrtárs. Én már nem is tudom pontosan, minek jött, csak elég az hozzá, hogy felvittem egy másfélliteres üvegben bort a. pincéből és beszélgettünk* Még akkor nem volt olyan savanyú a bor, szívesen ittuk. Újabb üveg■* gél is vittem, de ez már nem fogyott el, csak félig. Mikor már menni készülődött, azt mondja- nekem —, de csak úgy kamuból — Lajos bácsi, hogy — azt mondja: te, János! Bolond ember vagy te, hallod... Miért? — kérdeztem, mert őszintén szólva azt hit* lem, kicsit fejébe szállt a bor. Csak nem komolyan mondja, Lajos bá-> tyám? De komolyan én! Mert ide figyelj: próbálnád meg inkább a cso-i portban. Agyondolgozod magad, de különösebben nem látom meg raj-* tad, hogy gyarapodnál. Igaz, nem éltek rosszul, de mégis: mindent ma* gadnak kell csinálni. A feleséged, látom, még mindig beteges, őrá nem számíthatsz, a gyerekek meg még kicsik. Mire felnőnek, te tönkre mésZi A csoportban, még az asszonyt is kigyógyítanák. MARI, A FELESÉGEM csak hallgatott, egyébként máskor sem szólt bele az én dolgomba, de most, este csak elkezdi nekem beszélni\t hogy milyen keserves az ő élete így betegen, meg a többi — mint mi* kor az asszonyok elkezdenek panaszkodni... Jő — mondom —, mert nem”szeretem az ilyen panaszokat hallgatni. Én belépek, a te kedvedért. Megpróbáljuk. Ősszel beléptem. Persze... még ez három évvel ezelőtt volt. Hát bizony: nem volt egyszerű dolog. Azért, mert mindig ilyen magamnakvaló ember voltam. Eleinte nem éreztem magam jól a csoportban. Az első hónapokban annyit káromkodtam magamra- is, meg az asszonyra is, csuda, hogy nem szakadt le az ég. Lassan azért megbé- kültem. Dolgoztam én ott is, hogy majd beleszakadtam. Mert — mondtam, már ■— munka nélkül nem tudok meglenni. Rákövetkező őszön* vagyis a zárszámadáskor én kaptan a legtöbb részesedést. Készpénzbe átszámítva harmincnyolcezer forintot. Tudja, hogy nem hittem el? Azt hittem, álmodom. Aludni sem tudtam, attól a sok pénztől. Felkelteni éjszaka és mindig más-más helyre dugtam. El is kötöttük gyorsan, Két hét alatt a fenekére vert az asszony. Bútort vettünk, magamnak biciklit, ruhákat, meg mindent, ami kellett. Hát persze mindet nem kötöttük el. Hagytunk is valamit, de nem is igen volt rá szükség, mert a fejadag meg volt és a csoport előleget is oszlott következő tavasszal Majd — mikor már az asszony is feljavult, azt mondja ismét La-* jós bácsi: — LÁTOD, JÁNOS! Ezt hamarabb is megcsinálhattad volna ;Sj Meggondoltad? Kilépsz-e? Én? — mondom —, hát megbolondult Lajos bátyám? Egyszer se mondja nekem többet!« Feljegyezte: ONODVÁRI MIKLÓS RÖVID HÍREK a nyugatnémet helyzetről Üzemi tanácsok rakétabázisok létesítése ellen Bad Kreuznach üzemi tanácsai egyhangúlag felemelték szavukat a rákéiabázisok létesítése ellen. Kiáltványban tiltakoztak a rakétabázisok létesítése és Nyugatnómetországnak atomfegyverekkel történő felszerelése ellen. 12.000 halálos kimenetelű baleset 1957 folyamán Az elmúlt évben Nyugatnémetországban 12 386 ember vesztette életét baleset következtében. A statisztikai hivatal közlése szerint ezenkívül 353 063 ember sebesült meg baleseteknél. A munkásokat és nyugdíjasokat érinti leginkább az árdrágulás* Az árdrágulás, amely leginkább a létfontosságú cikkeknél tapasztalha-* ló, mindenekelőtt a munkásokat ég nyugdíjasokat érinti. 1954-től 1957-ig átlagosan 90 márkával kellett többet kiadni, hogy az emberek fenntartsák magukat. Több mint 91.000 üzemi baleset A1 sós/ászországban Zind szabadlábon A DPA jelentése szerint a. zsid.ő* 1957 folyamán az alsószász tex- gyilkos Zivd-et szabadlábra helyez* fasiszta kije* fii üzemekben 91 249 balesetet, jelen tettek. Ezek közül menetelű volt. fék. Mint tudvalevő, 308 halálos ki- leütéseiért tartóztatták le. * Sikeres aláírásgyűjtés az atommen tes övezet létesítéséért Az e>sseni Zollverein séért. Az üzemek va- bánya dolgozói több zetőségé kiüldözte az mint 250 aláírást, gyűi- aláírást gyűjtő muniká- töttek az atomfegyver- sokat, az utcán pedig mentes övezet létesítő- a rendőrség kergette szét az aláírást gyűjtő* két. De a munkások egy romos épületben sikeresen folytatták az aláírások gyűjtését. Veszélyben a tanoncok továbbképzése. Hans Töpken, az alsószász tartományi szövetség elnöke igen ko* molynak mondotta a szakoktatás kérdését. A ruhaipari tanoncok ok&s* tása okoz igen nagy gondot. Hetente csupán négy, ill. öt órát tartanaki Ezt a komoly helyzetet a tanerőkérdés okozta.
