Észak-Magyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-07 / 56. szám
2 ESZAKMAGYARftoSZAG Péntek, március 7. ÉRTENI KELL A LÓHOZ IS, ö MEG A SZERELMES ASSZONYHOZ IS WHiiiiiiiiiiinnHiiiiiiiiiiriiiiiiMiHiiiHiiiHiiniiHHiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiuiiHiHiHiHn^aiiiíiiiuuaiíiuuraHraHHHflnnHiHíwiiHHMmHnHHmamHifiiinMiHiBiniíiBii reg ember nem vén ember! Suhajdá Józsi bácsinak hatvanegy barázdát, szántott arcára az idő, mindamellett azonban tegnapelőtt még olyan fiatalos lendülettel jártat- ta a csikót a gyepen, hogy ez akármelyik mai fiatalnak becsületére válna. • Különben is tolira méltó kontraszt: egy hatvanegy éves öreg ember — és egy, esztendő körüli csikó. Biztos kézzel kell szorítani a gyeplőt, hiszen á csikó nagyon élvezi a tavaszi napot és ez a neki-nekirugaszkodó futás igénybe veszi Józsi bácsi erejét; hozzá nem értő ember pedig a puszta látványtól is elszédül. — Pszsz... pszsz! Próbálja meg maga is! (Bátor embernek tartom magam, Icatona is voltam néhány évig, de erre nem vállalkoztam.) — Ajánlom isr — mosolyog Józsi , bácsi és, a csifyo nyakát simogatja mert elragadta volna. .. Suszter maradjon a kaptafánál, nemigaz? Ez az enyhe, de tudatos célzás kísideig .hallgatást parancsol kettőnk közé, csak a Csikó toporog türelmetlenül, kaparja, s magasra szórja mellső lá- 'bával a homokot, meg-megrántva a gyeplőt — jelezvén, hogy szabadságra vágyik.-r~ No, eriggy, ha kívánkozol! . Nyakára dobja a kantár szárat és .eztán uccu! A madár sem érné utol. — S ha nem jön vissza... honnan szerez még egy csikót Józsi bácsi? . — Ez? — s ismét mosolyog... —- ' visszajönne még ■ a világ végéről is. ’ Hűséges állat. Egyesék azt mondják, : a kutya a leghűségesebb, én meg azt mondom, hogy a. ló! Egyszer, katona koromban, még az első háborúban volt egy lovam. Sárinak... nem, megálljon csak! Bözsinek hívták. Ezt a két nevet mindig összecserélem . . Elég az hozzá, hogy igen, igen vad ló volt. Féltek tőle a huszárok, mint az Ördög a tömjéntől. A századparáncs- nők, bizonyos Vass Ferenc nevű ember azt mondja nekem egyszer: „Suba jda, én ezt a lovat magának adom, ha betöri!’*■ — Komolyan, vagy csak úgy... papíron tetszik nekem adni? -r— így én —■, hiszen a kettő között óriási különbség van és a ló, mint .‘mondtam,. igen vad ló volt „Ahogy akarja! Akár haza is viheti... úgy- > sem töri be, mert ez a ló magát a -mennyországba röpítir No mindegy! Ha oda, ha nem, én megpróbáltam. Különösebben nem érdekelt a ló; mert ki. tudja, haza kerülök-e a háborúból? De a virtus, a virtus! A huszárok nagyon büszkék a lovaglási tudományra. Figyellek engem. Hát... persze, leginkább olyan helyen szeli- 'dítettem az én lovacskámat, ahol senki nem látta. Néha szinte kitörtem a: .nyakam? Huncut ló volt., .Ha simogattam tűrte, mint a szemérmes kislány ... De, ha már rá... szóval, ha rá akartam ülni, az égig rúgott. 1\lár- már ott tartottam, hogy leszúrom. Végtelenül szégyelltem magam. Azért persze két hét alatt betörtem. Egyszer csak belovagoltam rajta a laktanyába. Éppen kint volt a századparancsnok az udvaron. Na — mondom —, kérem a passzust. Nekem is adták. Trénes voltam, ezzel mentem a frontra. Igen jószívű ló volt. TD iavenál kalamajkába kerül- ’** tünk, már pontosan nem emlékszem, milyen szakadékon ugrattam át, elég az hozzá, hogy leestem és eltört a lábam. Mit gondol, ott hagyott? Visszajött hozzám, kerülgetett, szinte nyalogatta a lábam. Én persze ordítottam. Nem jött senki, mindenki a maga bőrét .mentette. És, akár hiszi, akár nem: ez a ló lefeküdt mellém, én ráültem és kimentett abból a zűrzavarból. Ilyen ló^ lett belőle. Azért mondom, hogy hűséges, hűségesebb, mint a kutya. Figyelje meg, ez is visszajön! S . jön is! Baktat, szépen és oda dörzsöli a nyakát Józsi bácsi vállához.. Szinte hízeleg, éppen, hogy meg nem csókolja. — Érteni'kell a lóhoz, -. fiatalember! A szerelmes " asszony is hűtlenné válik, ha durván bánnak vele: kezdi nem szeretni az urát és Hadozik tőle, mert a ló is, meg a szerelmes asszony is újabb szeretetre vágyik. Ne nevessen, ez így van! Ez a csikó, például sose jönne vissza, ha egyszer, akár csak egyszer, is ráütnék. Én még sosem ütöttem meg. Nincs is ostorom. Vannak gazdák... nézze, megmondom: vannak itt, Patakon is, akik ütik, verik a lovat. Pedig, mire való az? Csak egyszer kell. megütni, a ló biztos nem felejti el többet. Attól kezdve csökönyös lesz, rosszalkodik és többet nem lehet helyre hozni. Elnézem néha, mit csinálnak a fuvarosok, vagy a múltkor például láttam Miskolcon egy Belsped kocsist. Higyje el: a szívem fájt, és szerettem volna azt a köly- köt pofoncsapni. Nem is az ostorral, hanem a nyelével ütötte a lovat. ÉS persze: káromkodott. Mert ez a kettő együtt jár. Aki szereti a jószágot, az becsüli az életet, az nem is káromkodik. Hát mire való ez? Eltorzul, elvadul az olyan ember, aki káromkodik. Én még sosem káromkodtam. De nem, megálljon csak! A háborúban, ott igen, ott sokat káromkodtam. A z életbölcsességek mögött las** san, lassan kibontakozik az ember: teljes valójában áll előttem Józsi bácsi. Kicsit még bizalmatlan, kicsit még kételkedik — különösen ami a lónevelésben való jártasságomat illeti, mindamellett azorxban nyíltan kifejti álláspontját, miszerint: — Sehogy sincsen jól így... A parasztemberek félnek az állattartástól. Nem mondom én, hogy legyen mindenkinek égy ménese. Lóval manapság öt-hat holdas gazdák szántanak, ha éppen nem a traktorállomás gépévei. De ló azért kell. S különösen sok tehén kell. Nekem ez az egy csikóm van, meg két tehénkém. De tavasszal üszőt is akarok. A tehén jól jövedelmez. Lóval meg lebonyolítja az ember azt a kis szállítani való*, ami van a határban, meg itt, ott. Szóval, én nem szavazok a ló ellen. Hiszen ... huszár voltam... . (Ónodvári) Szombaton este nyitják meg Miskolc legszebb éttermét A szakácsművészet remekeit számtalanszor ízlelhettük már a miskolci Béke étteremben. A halászlé, a kocsonya, a frissensültek mind-mind a legdicséretesebb elkészítésben és tálalásban kerültek a fogyasztók elé. Két hónappal ezelőtt hiába nyitottunk be a Béke étterembe— bezárták, hogy újjáépítsék. — Az eltelt két hónap alatt számos álmot valósítottunk meg — mondja Lux Arthur, az étterem vezetője. A szó szoros értelmében álmok valósultak meg, mert Miskolcon például egyetlen olyan presszóhelyiség nincs, ahol hatalmas ^ álló hangulatlámpák alatt tölthetnék el perceiket a szórakozni vágyó 'dolgozók. Nálunk ez megvalósult. Az étterem falairól eltűnt a gyékényborítás. Uj, reprezentatív köntöst kapott az üzem. Korszerűsítették a konyhát, s a hatalmas plüss - függönyök eltakarják a néző szeme elől a mosogató- és a többi mellékhelyiséget. Mintegy 100.000 forintot költött a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat a Béke étterem rendbehozására. Igen dicséretes, hogy az étterem és a presszó továbbra is csak II. osztályú lesz. Az üzem szénsége méltán érdemli meg a legszebb díszítő jelzőt is. Kíváncsiskodó látogatáson voltunk csupán, mindent nem láthattunk. A meglepetéseket senki nem volt hajlandó elárulni. Szombat délután 5 óráig, a Béke étterem megnyitásáig szigorúan biza^iasan kezelik a soksok kellemes meglepetést, a vacsora- összeállítást és a többi kedves nyitási ajándékot.-oooPénteken ünnepi lottósorsolást rendeznek Csepelen A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság ezen a héten ismét kettős — és egyben ünnepi lottósorsolást rendez. A lottójáték évfordulója ugyanis egybeesik a mostani húzással. Az ünnepi sorsolást március 7-én, pénteken Csepelen a Munkásotthonban tartják. Ezúttal a 10. játékhét nyerőszámait, valamint a februári tárgynyereményeket sorsolják. A jutalomsorsoláson a 8. játékot 3,687.780 szelvénye vesz részt. A húzás előtt műsor lesz. (MTI)-oooA miskolci Országos Művészi Fényképkiállítás előkészületei IFJE^TIETT 1ÄVASZ iiiiiMnin[íiiiiiiiiitiiuiiiii[ii]iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiin[ii]ni!iiiiii!iiiii!iiíni;inníitiufiniiinitfiiifHHiHiii(iuit!iiJHiiMiiiiiii»iiüLiniitHnuiuwnmmiiHHUíii A FESTETT TAVASZ importáru. Pestről hoztuk be. Nem is hoztuk, jött önmagától. Ott tanyázik az Ady- hídi kocsma környékén, ahol a bagóval keveredett savanyú pálinka- és bgrszag. uralkodik. A festett tavasznak igényei vannak, csak ilyen környezetben érzi jól magát.- Koszos gumitömlőből fújtat illatos bűzi ...— v irágokra, művirágokra. Tavasztvágyó szemek nézik., Rongyos zsebből tízest húznak elő. — Virágcsokrot les-, sék... Csak tíz forint... Tessék, itt a tavasz... Tessék! Virágcsokor? — Igen kérem. Virágok, művirágok. Művészt munka. Illatosítva. Éh magam készítem. Igen, iparművész ..., kisiparos vagyok. Virágcsokrok teli kosárral. Tavasz, göndör san készítve és festve. világ minden színe egy kosárban: sárga, rózsaszín, lila ...És illatos bűzt pumpál a tömlő. A virágcsokrok . mégsem . kelnek. Üzletemberünk rosszul számított: vidéknek sem jó minden. Magam jóleső érzéssel állapítom ■meg, hogy Miskolcnak is van ízlése ... Hagytam a művirág műillatát, a kocsma igaz és tömény szagát, a Széchenyi-utcán sütött a nap és sétáltak az emberek. Szomor- kodlam, hogy ilyenolyan festett tavasszal traktál bennünket a március. Ám a villany- rendőrnél a szemembe nevetett egy vidám tavaszhírnök széllegény: — Nézd csak, koma! Milyen formás» tizenhatéves lábacskák! Juj, te az egyiknek lecsúszott a harisnyája. Megállj csak, megcsipkedem azt a fehér térdhajlatot. Én néztem, s a. fürge szélfickó csiklandozta a fehérséget, aztán nűgyhetykén magához ölelte az egész utcát, az egész várost, majd tövább kaparászott Diósgyőr felé. enzé— Március 1-én zárult a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete miskolci fotóköre rendezésében meghirdetett Országos Művészi Fényképkiállítás nevezési határideje. A kiállítás anyaga valóban országos jelleget tükröz. A legismertebb fővárosi fotóművészek mellett az -ország minden részéből elküldték egyéni, vagy kollektív nevezésüket az amatőr fotósok, fotó- klubok és üzemi fotókörök. Nem lesz könnyű dolga a bírálóbizottságnak kiválasztani a több mint ezer beérkezett fekete-fehér és színes felvétel közül a legjobbakat. A bü'áló bizottság március 8-án ül össze. Ebből az alkalomból Miskolcra érkezik Vadas Ernő, a világszerte ismert fotóművész, a Magyar Fotóművészek Szövetségének elnöke, Németh József, a Magyar Dolgozók. Országos Művészfényképező Egyesületének elnöke és Vámos László, a Fotóművészek Szövetsége főtitkára. A beérkezett anyag máris biztosítékot nyújt arra. hogy Miskolc város művészetszerető közönségének nem mindennapi élményben lesz része a kiállításon. A Herman Ottó Múzeumban kb. 250 fekete-fehér és színes fényképet fognak bemutatni. Ugyanakkor az Ady Endre kultúrotthonban fogják vetíteni esténként a szebbnél szebb színes diapozitíveket. A Magyar Fotóművészek Szövetsége bíráló bizottsága á kiállítási anyag elbírálásával egyidejűleg fogja kiválogatni a tehetségkutató pályázatra az öt ászaid, megyéből beérkezett képek közül a legjobbakat és megállapítja a díjazás rendjét. A pályázatra is több mint ezer fénykép érkezett a tájegység megyéiből. A zsűrizés befejeztével a bírálóbizottság tagjai a KPVDSZ Fotókör nyilvános klubestjén találkoznak a miskolci fotósokkal. A klubesten Vadas Ernő vetítettképes előadást is tart; A Miskolci III. Országos Művészi Fényképkiállítás egyébként április 4-én nyílik és 20-ig lesz megtekinthető a múzeumban. Tárcái Béla * • £&, iMQty kutya IVEM MINDEGY. Tömegmozgalommá lett a társadalmi tulajdon védelme a Lenin Kohászati Müvekben Több mint egy negyedéve hangzott -el a diósgyőri nagyolvasztómű dől-- gozóinak felhívása a társadalmi* tulajdon fokozott védelméért. A Lenin Kohászati Művek dolgozói magukévá tették a mozgalom célkitűzéseit, s mindent megtesznek azért, hogy lefogják a közvagyon herdálóinak; kezét, megakadályozzák a társadalmi tulajdon megrövidítését. Rövid idő elmúltával széles néptö- Thegeket átfogó mozgalommá sikerült fejleszteni a társadalmi tulajdon védelmét. A szakszervezet minden aktívája dicséretet érdemel azért, hogy egyéni beszélgetéseken, valamint csoportos kisgyűléseken magyarázták meg a dolgozóknak, milyen óriási jelentősége van a mozgalomnak. A Lenin Kohászati Művek dolgozóival való beszélgetés közben úgy éreztük, a szakszervezet teljes egészében magáénak érzi a mozgalom további kiszélesítését. Többen a gyárban úgy vélekednek, hogy a társadalmi tulajdon védelme csupán az üzembiztonsági osztály, a rendészet feladata. Úgy vélik, hogy most már az üzemi szarkák azért nem mernek lopni, mert a rendészet rendszeresen ellenőrzi a kapun kimenők csomagjait, s kemény kézzel sújtják azokat is, akik fuse rációkkal, illegális munkákkal töltik el műszakjaikat. Ez helytelen és ferde nézet. Erről legjobban akikor győződhettünk meg, amikor a rendészeti osztály dolgozóitól érdeklődtünk, hogy mennyiben változott az emberek a társadalmi tulajdonhoz való viszonya a felhívás óta* Mint elmondották, azelőtt ritkaság számba ment, ha. egy fizikai dolgozótól bejelentés érkezett. A felhívás óta gyökeresen megváltozott a helyzet. Havonta legalább 4—5 Írásbeli bejelentés érkezik, amelynek nagyrésze mind-mind fedi a valóságot és leleplezi azokat, akik lopással* .fusermunkákkal kívánják gyarapítani jövedelmüket. Nemrégiben például egy névtelen levél érkezett a rendészeti osztályhoz. A levél írója jelezte, hogy egyik munkatársa leszámolni készül a gyárból, mert maszek lakatosműhelyt kíván nyitni. A levélíró véleménye szerint a leendő maszek műhely teljes felszerelését a gyárból lopták ki. A bejelentés után erélyes nyomozás indult az ügy felderítésére. Igaza volt a levélírónak. Az illető dolgozó lakásán temérdek lopott szerszámot találtak. Emellett igen sok fusermunkából származó emléktárgyra és lakásfelszerelésre bukkantak a házkutatás alkalmával. Egy igen veszélyes üzemi szarkát sikerült ezzel leleplezni. Többezer forint értékű szerszám került vissza a gyár tulajdonába. Szinte naponta érkeznek a rendészeti osztályra olyan telefonhívások, amelyekben különböző gazdasági bűncselekmények elkövetését jelzik a magukat meg nem nevező telefonálók. Minden bejelentés nyomán vizsgálatot-indítanak az ügy felderítésére. Természetesen, a vizsgálatok eredményeiről tájékoztatják a dolgozókat; és ismertetik azokat az intézkedéseket, amelyeket a társadalmi tulajdon herdálóival szemben foganatosítottak. Szinte rendszeressé váltak azok a kiállítások, ameiyéken bemutatják az enyveskezű dézsmá- lók által ellopott holmikat, A társadalmi tulajdon védelméért indított mozgalom azonban nemcsak a kisebb lopások, illegális munkavégzések megakadályozását eredményezik. Egyre nő azok száma, akik ériékes javaslatokat tesznek a társadalmi tulajdon, a közvagyon fokozott védelmére. Felfigyelnek farra is a dolgozók, ha valahol nem megfelelő biztonságban tárolják az anyagokat, gépalkatrészeket, szerszámokat. Kérik az üzemvezetőt minden esetben, hogy helyezzék biztonságba a nagy értéket képviselő dolgokat. Az eredmények mellett természetesen viannak hibák is. Sajnos, egykét műszaki vezető részéről még érezhető az opportunizmus. Egy közveszélyes üzemi tolvaj leleplezése után művezetője szinte védőhadjáratot indított az üzemi rendészet ellen, a tolvaj védelmében. Felkereste a rendészeti osztály helyettes vezetőjét s kérlelte, hogy szüntessék meg a nyomozást beosztottja ellen. Nem átallotta a becsületes jelzőt használni »arra a munkatársára, aki több mint 6000 forinttal károsította meg a népgazdaságot. , Erősbödik, gyarapodik a társadalmi tulajdon védelméért indított harc a diósgyőri Lenin Kohászati Művekben. Kevesebb már laz üzemi lopás, a fusizás. De még mindig előfordul. Á diósgyőri dolgozók akaraterejét ismerve, bízón mondhatjuk; rövidesen kirepülnek fészkükből az . üzemi szarkák, a közvagyon dézsmálói. Pásztory Alajos ♦ — AKINEK NINCS személyleírást adtam s X KUTYÁJA, maga ugat jutalmat helyeztem ki- X este — mondják az ön- látásba... Ennek már X elégült kutyatartók go- három hónapja. A 1 gösen, de csak, amíg el Buksi nem került elő. X nem vész a kutyájuk. Ez pedig baj, mert sze- X Amikor a kutya elvész, rettem és sajnálom azt 1 először nem értik a a hűséges, buta kis jó- X dolgot, aztán azt hi- szagot. De sok sző ne $ szik, hogy valami irigy, essék róla... X sehonnai kutyátlan em- foaj azonban nem ! X is arra, hogy az egyik nap egy eláxvult, gaz- egy alkalomnial nyál- dátlan kutya hivatla- csorgató kéjjel simogat- nul és kéretlenül csak ta a kutya fejét, a másik beállított hozzánk. Nem újságpapírból csirke- indolcolta . meg tettét, csontkupacot tálalt elé- nem kért engedelmet, je s valósággal könny- hogy meghúzódhasson belábadt a szeme a a portán, be sem mu- gyonyörüségtől, amint tatkozoit..., csak nénézte, mily mohó ét- zeit ránk nedves esen- vággyal falja fel a ku- gő szemmel és vinnyo- tyus ... Igen, emlékez- goit. Vegyes érzelmeknek és óvatosan, csend- kel nézegettük. Vála- ben elindulnak a nyo- mikor fehér lehetett.— mon. Nem ugatnak, így télvíz idején innem ütnek zajt, mert kább piszkosszürke. A ők kutyások, csak pi\- két füle fekete, jobb lanatnyilag nincs meg szemén fekete folt- a jBodri, vagy a Kó- monokli. Szemeiben cos'... rettegő félelem és poÉn mindezt megér- rigvert alázat. Farl<át tem.... Sőt! Azt is tu- lába közé húzva, föld- dóm, hogy dobbal nem re lapult szorongással lehet verebet fogni... szaglászott körül ben- Méfjis, amikor az én hűnket... Első látásra kutyám, a Buksi elve- idegenkedtünk tőle, de szett, olyan lármát nem volt szívünk kicsaptam, hogy nemcsak verni. Éhes volt és el- a Buksi, de a környék csigázott... Az volt az valamennyi jobbérzé- érzésünk, hogy valami sű kutyája . eliszonyo- idomítótói, vagy cir- X. dott volna tőle ... Az- kuszból szökhetett t. óta beláttam, hogy meg, ahol igen sok ve♦ visszakézből fogtam a rést kaphatott. Gya- X dologhoz... Már késő. ntink később igazoló- » A Bulcsinak nyoma dott is, mert a kutya t veszett... De ugyan szokatlanul érdekes melyik kutyának ne mutatványokat proveszett volna nyoma, dukált egy-egy vélet- qmikor végső fokon len mozdulatunkra, már a sintérrel is sző- vagy intésünkre ... A vetkeztem., hogy ke- Csöpi — mert így nevesse a kutyát. Pontos veztük el vaktalaknnra a jött-ment ebet — vér beli kutyakomédiás lehet, de mi nem ismerjük a varázsszavakat, amikre produkálhatná magát és -nem méltányoljuk eléggé a ku- tyaakrobatizmust. Oly dilettáns kutyatartók vagyunk csak, akik könnyes jajcnigással keresünk egy értéktelen buta kis korcsoti mert szívünkhöz nőtt, de nagy szatyorba, vagy hátizsákba gyömöszölve, kacskaring gós utakon tanácsoljuk el a háztól hetente azt a másikat, az értékeset, amelyiket átte* le Lt ettünk, f el javítót* tunk ugyan, de még* sem birt a szivünkhöz nőni, és szabadulni szeretnénk tőle szépené békességesen. Ám, ez csak gyarló, emberi óhaj. Időközben ugyanis mi nőttünk a kutya szívéhez és visszajön hozzánk még a világ végéről is. Már szinte várja, hogy vigyük.. * Játéknak tekinti, igen örül és diadalmasan csahol, ahogy visszaér. A legutóbb hamarabb hazaért, mint mi. . . és valósággal kinevetett bennünket boldog örömében. ^ Már nem is kísérletezünk vele ..; Belenyugodtunk. Megértettük, hogy ha a? emberszívnek vannak és lehetnek érthetetlen és kiszámitha tat lan útjai, a kutyas^ivnek is lehetnek, amit v.em pza- bad félvállról, vagy éppenséggel kutyába se. venni..» tu- y &
