Észak-Magyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-07 / 56. szám
Péntek. 1958. március 7. ES'fcAICSfA GY A ROItSZA G MBEREKROL van szól A MÁV-telepi általános iskola életéből U j, tisztafedelű panaszkönyv fekszik előttem. Látszik, keveset használták. Mindössze két panaszt találunk benne, bár a pártbizottságot naponta többen, tízen-tizenket- ten is felkeresik sérelmeikkel, panaszaikkal. — Ha rendesen vezetnék az elvtársak a könyvet — mondja Vass Ildikó, a pártbizottság adminisztrátora, — akkor már régen tele lenne. A putnoki járási pártbizottság foglalkozik ugyan a dolgozók bejelentéseivel, leveleivel, panaszaival, . de sajnos e téren nincs minden rendben. Január 21-én tárgyalta a végrehajtóbizottság az ügykezelés és ügyintézés munkáját. Megállapította, hogy tervszerűtlenül foglalkoznak a munkáslevelekkel és nem intézik, nem vizsgálják felül határidőre az ügyeket. Ladányi Sándor elvtársnál, a pártós tömegszervezeti osztály vezetőjénél jelenleg is ott fekszik egy levél kivizsgálatlanul, nem válaszolt rá. Pedig már régen, február 17-én kézhezkapta. Minden levélíró bizalommal fordul a párthoz segítségért, támogaEmelkedett a íeitelfesítmény - terven leiül 12 Q00 tonna szenet termeit a Borsodi Szénbányászati Tröszt A Borsodi Szénbányászati Trösztnél a januári 8 mázsával szemben februárban az előzetes jelentések szerint nyolc és fél mázsára emelkedett az összüzemi fejteljesítmény. Az emelkedést elsősorban a szén- termelésen és a kiszolgáláson dolgozók arányszámának helyes megválasztása eredményezte. Szerepet játszott a munkaidő jobb kihasználása, valamint az is, hogy a korábban feldolgozott vájár-statisztika adatai alapján a szakképzett vájárokat lehetőleg termelő munkahelyen foglalkoztatták. A jobb szervezés eredményeként a Borsodi Szénbányászati Tröszt februárban tei'ven felül 12.000 tonna szenet termelt. A tröszt műszaki vezetői a korábban megtett intézkedések következetes végrehajtásával akarják elérni, hogy márciusban az összüzemi fej- teljesitmény elérje a 9 mázsát. 27 para§ztliatat vizsgázott a sárospataki népfőiskolán Sárospatakon, az ősi diákvárosban — a Hazafias Népfront Borsod megyei bizottsága rendezésében — egy hónappal ezelőtt kezdte meg munkáját a népfőiskola. Az első bentlakásos iskolára 27 parasztfiatal jelentkezett, 120 órán sajátították el a mezőgazdaság, az állattenyésztés, a belterjes gazdálkodás, valamint az irodalom, művészet, történelem és politika időszerű kérdéseit. Az elméleti oktatás mellett a jóldolgozó termelőszövetkezetekbe tanulmányi kirándulást is rendeztek, hogy megismerjék a nagyüzemi gazdálkodás módszereit. így például vasárnap a gönci és gönc- ruszkai termelőszövetkezeteket keresték fel. A népfőiskola —amelyet igen megszeretlek a hallgatók — kedden délelőtt ünnepélyes keretek között zárult. A parasztfiatalok vizsgáin megjelentek a tanács, a párt és a népfront küldöttei. A sikeres vizsgák után 27 fiatal kapott Oklevelet és bizonyítványt. A Hazafias Népfront és a megyei tanács művelődési osztálya tervbe vette, hogy ősszel és a téli hónapokban — a mostani tapasztalatokat hasznosítva — kezdő és haladó hallgatók részére indít népfőiskolát a fr.bodrogparti Athénben”. —------——-------ooo----------------— 1 6 Borsod tnegvei községben tanulnak szlovák anyanyelvükön az iskolások ban,, nyelvükben is fenntartják őseik hagyományát. Ezekben a községekben — a szülők kívánságának megfelelően — a gyermekek részére biztosították a szlovák anyanyelvi oktatást. Tizenhat községben több mint másfélezer tanuló sajátítja el és ismeri meg az irodalmi szlovák nyelvet. A legtöbb iskolában szlovák nyelvű könyvekből kisebb könyvtárat is berendeztek. Borsod megyében, különösen -a miskolci és a sátoraljaújhelyi járásban több szlovák nemzetiségű község van. A miskolci járásban lévő bükki községekbe hajdan mint favágókat, mész- és faszénégetőket, üveghutai munkásokat telepítették a mai élők elődjeit. A sátoraljaújhelyi járásban pedig az egykori nagybirtokokra telepítették szlovák családokat. Jelenleg 16 szlovák nemzetiségű község van, melyek lakód szokásaiktásért. Éppen ezért nekünk is éppoly X bizalommal kell lenni irántuk, annál t is inkább, mert ez nagyban erősíti a t párt és a tömegek kapcsolatát. He- X Ívesen cselekszik Ling József elv- X társ, a mezőgazdasági osztály veze- X tője, aki nemcsak hogy nyomban el- X intézi, de követeli is a leveleket. És * milyen jóleső érzés az, amikor a dől- X gőzök hálálkodnak, ha sikerült az X ügyüket érdemlegesen elintézni. * Kádár Jánosné, a héti községi • pártszervezet volt tagja például * azért írt a pártbizottságnak levelet, mert az alapszervezet vezetősége nem akarja átigazolni. Ling elvtárs megvizsgálta az ügyét. Kádár János-' né kérelmét a taggyűlés elé terjesz-: tették és a tagság mellette szava-: zott. Kiderült, hogy a pártvezető-' ség azért nem akarta felvenni őt a' pártba, mert — mint mondták —! hosszú a nyelve, sokat szeret beszélni. Miért baj ez? Igaz, olykor szó- szátyárkodik, de Kádár Jánosné többször mond helyes és jó dolgot is. Bátran feltárja a fogyatékosságokat. Helyesen tette a tagság, hogy felvet- ♦ te őt a párt soraiba. X M em vitás, a levelekkel és a be- $ * ^ jelentésekkel való foglalkozás f megnehezíti a pártbizottság mun- ♦ káját. Politikailag vezetni, irányíta- ♦ ni egy járás életét nem könnyű do- $ log. S bizony olykor-olykor egy-egy * panaszos levél kizökkenti, meglassít- * ja a munkát. Különösen az olyan ♦ hangú levelek, vagy bejelentések, $ amelyek személyi bosszútól fűtve ♦ íródtak. Ilyen levelek egész halma- ♦ zát küldte már a pártbizottságra Or- ♦ bán Károly elvtárs, az imolai párttit-| kár. Állandóan panaszkodik, min-1 denben hibát keres és hosszú, hosszú J leveleket ír. De akadnak másirányú | gátlások >is. 5 Nemrég M. Babus László gömör- $ szöllösi 70 éves parasztember azzal $ állított be a pártbizottságra, hogy t dolgozni szeretne és segítsék őt ab- J ban, hogy Kazincbarcikán elhelyezzék. A pártbizottság eleget tett kérésének, 800 forintos álláshoz juttatta. ö azonban ezt nem fogadta el. — Nekem ez a fizetés kevés, — mondta Babus bácsi. — Ha kevés, — keressen magának jobbat, vagy másat, — válaszolták neki az elvtársak. Vajon mit is mondhattak volna? Hol bírja mái megállni a helyét ilyen idős ember? 1/ étségtelen, hogy az ilyen ügyek ■ V elkedvetlenítik az embert. De ezektől eltekintve a jövőben többet és jobban kell foglalkozni a putnoki járási pártbizottságnak a munkáslevelekkel, a bejelentésekkel. Az mégsem engedhető meg, hogy hónapokig heverjen az asztalfiókban a levél elintézetlenül. Nagyobb felelősséggel és hozzáállással kell végezniök ezt a fontos munkát. Minden levélnél érezniök kell, hogy emberekről van I ezó. Török Alfréd A MÁV-telepi általános iskola felső tagozatának tanulói népi táncukkal szüleiket, a pajtásokat és önmagukat szórakoztatják. Ezek sem felnőttek, napközben szorgalmasan tanulnak, de a farsang alatt egy kis „búfeledést”, ünnepi estet rendeztek. A képen ugyancsak a MÁV-telepi iskola tanulóit láthatjuk. Dr. Liptay Istvánné énektanár vezetésével szorgalmasan tanulnak a MÁV-telepi általános iskola úttörői. Nagy sikerrel szerepeltek a nyilvánosság előtt. Hires nevezetes iskola a perecest vájárképző. Bekerül oda az emberfia tizennégy éves korában, amikor még ~ éppen csak megtanult rágni. És három év alatt olyan vájárrá nyúlik, cseperedik, hogy alig fér be az akna száján. De tud is dolgozni — úgy, hogy az öreg vájárok csak csóválják a fejüket. ördögfiólcák ezek. Erőssé, bátorrá fejleszti őket az izgató, romantikus földgyomor. Kérdezz csak meg egyet is közülük, milyen mesterséggel cserélné fel a sajátját? Kinevetne. Hogyis lehetne már összehasonlítani vele mondjuk a „csirizest”, aki egész életén át csak ül a fenekén, és csépeli a talpat, nyálazza a faszöget, és kézzel bujkál abban, amit más a lábán hord. Előtte álló csillogó, mogorva szénfal, mintha fenyegetné: — No, csak próbálj hozzám nyúlni! Bosszantja, incselkedik a fiúval, az pedig megmérgeskedik, nekimegy a villanyfúróval. Si- vít a fúró, szikrázik mérgében a szén és barna pora, mint a darált kávé, hull nagykeservesen a fiú lába elé, mintha könnyezne. Már könyörög is: — Ne bánts öcsikém! Mit vétettem én neked, öreg fejemmel? Látod, itt nyugszom már sokmillió éve... i-ÚA»/ lur.uí il.wn ü: ő munkahelyük. kgesz IMI Oltalom nem valami szék, vagy munkapad. — Szabadok. Igazi, fiataloknak való munka. Mert szükség van itt bátorságra, nem is akármilyenre, ha megharagszik a föld, felmordul, ijesztgeti a merész fickókat és kövei dobálja őket. De az igazat megvallva, csak a gyávákat és butákat ijesztgeti. Az okos és bátor túljár az eszén. Éppen ezért tanul három évig az intézetben. ■ Csodálatos élete van itt a kis „ördögnek”. Fennlakik a hegyen, erdő közepén, még néhány száz fiókával együtt. Minden megy a maga rendjén, tanulás, szórakozás, játék és ösztöndíj. Éppen erről van szó. Az ösztöndíjról. Érdem- szerint kapják a tanulók. És minden félévben magasabb. Az első évben 160, a másodikban már 34.0-et ér el, míg a harmadik félév első felében 460 forint, az utolsó félévben a legtöbb tanuló teljesítménye után kapja a fizetését, amely nem Bátor fickók-iwds^k ritkán kitesz 2000 forintot is. Képzeljük el azt is, hogy az ifjú bányász ekkor még csak 17 éves. Ugyan ki dicsekedhet ilyen korban ekkora fizetéssel? No, és itt kezdődik a baj! A legtöbb gyerek nem tud mit kezdeni a havonta kezébe hulló pénzzel. Jobb gondolat híján aznap megeszi a cukrászdában, vagy csokit vesz — mondjuk Katicának —, aki megérdemli, mert ő a világ legszebb lánya és olyan bájosan néz, hogy a fiatal bányász felfordítaná érte Lyukóbányát irodástól és fürdéstől (ha annak lehet a mostanit nevezni!). Telnek a hnniinnli a tefehajas agyak- leineKaQOlldpOK, ban halmozódik a tudás és nőnek az igények: csinos ruha kellene, a könny majd kicsordul egy duplatalpú „csukáért”, igen ám, de a pénz „elszökött”. Azt javasolják az intézet nevelői, hogy a tanuló tiszta ösztöndíjának csak a 40 százalékát kapja kézhez, a többit tegyék neki takarékba és félévenkint a nevelők, vagy a szülők segítségével vegyék meg az áhított ruhát, cipőt. így csinálják a baráti országok iparitanuló otthonaiban is és itt az intézetben is van néhány tanuló, aki műbőrkabátban jár. Hogy kinek van nagyobb sikere vasárnap délután, az nem is vitás. Sajnos, az intézetnek nincs jogi alapja felhasználni ezt a komoly nevelő eszközt, amely még alapos biztosítékot is jelentene a lemorzsolódás ellen. Hiszen az eltávozott tanuló nem kapná meg bennlévc megtakarított pénzét. Baj van a szülőkkel is. Hazajön az a drága, aranyos, harmatban kisfiú eltávozásra. Elszámol az ösztöndíjból megmaradt fillérekkel (sok esetben). Váratlanul a visszaindulás hajnalán nyöszörög, vagy húzza a csípejét keserves fintorok közepette: — Mi a bajod, tubicám? Egyetlen virágszálam! (Inkább mákvirág!) — öh, öh, öh!... — Beteg vagy? Szegény gyerek! Tönkreteszi magát abban a nagy tanulásban. Maradj itthon fiacskám. Eredj a doktor bácsihoz. A doktor bácsi pedig — inkább az ifjúság védangyalának nevezhetnénk őket — jóságos mosolyú, kövér, bajuszos bácsikák. —, ha meglátják a rendelőbe bevánszorgó „beteget”, már tudják, miről van szó. — Hány napot akarsz? Ez az első és utolsó kérdés. Elvégre, a „beteg” tudja legjobban, mennyire van szüksége. Mondani sem kell, hogy kutyabaja sincs a fickónak. Csak megsajnálta azt a „szegény” szülőt, aki havonkint egyszer-kétszer, vagy — sokszor — minden vasárnap (az engedélyezett első vasárnap helyett) látja őket. t Nem sok ilyen „beteg” van, de néhányan közülük jó magasan kiemelkednek az átlagból. Vezetnek ebben a szégyenletes versenyben a II/1. osztályosok, elsősorban Halász Csaba, Alexa János, Kanalas József, akik az első félévben már „összebetegeskedtek” fejenkint 200—200 órát, ha nem többet. Akad egy-két igazolatlan is. Csordás László és Kiss Győző szintén szorgalmasan köpetik idősebb „példaképeiket”. Érdekes, hogy mindezzel együtt jár a gyengébb tanulás is. Ezzel szemben Vedres Miklós, Vida és Keresztesi Lászlóék még egyszer sem ’hiányoztak ebben az évben és emellett kitünp tanulók. Suliink u/iilnk és ü is' fiatal ördögök! oZ111 OK. SZUIOk Haiigatnátok csak meg ■ait ír Molnár Jancsi, az intézet volt tanulója lező csatról: „Egy igen nagy kéréssel fordulnék a tiszt It Igazgató elvtárshoz. Szegény öreg édesanyámmal élek egy fillér nélkül. Másodéves koromban le- zámoltattak, mert 18 napot meggondolatlanul hiányoztam, amit már megbántam. Én sz retm i vájárszakmát és semmi pénzért sem hagytam volna ott, tanulni is szerettem. Ha bejöhetnék tanuló társaim mellé, ígérem, hogy nem csalódnának bennem. Amennyiben úgy döntenek hogy :isszavesznek, kérem, értesítsenek. Maradok '■'Szelettel: Molnár János.” Ügy hallottam, visszafogadják Molnár Jan- csü • • • ALEXA FERENC \ Egységesítik a esi!leszállítást a Borsodi Szénbányászati Tröszt üzemeiben A Borsodi Szénbányászati Tröszt 38 bányájában eddig többféle típusú csillékkel oldották meg a termelt szón felszínre szállítását. A különböző típusú csillék miatt különbözőképpen kellett a- bányákban kiépíteni a vágányhálózatot, kihajtani a vágatokat. Egy-egy bánya fejlődése esetén komoly problémát okozott a szük- 0 séges csiUemenmyiség biztosítása, } mert. nem mindig lehetett áz üzemiben használt, sokszor elavult csille- > típusokat beszerezni. ^ Tavaly a borsodi széntröszt bányáéinak üzemeiben megkezdték a szállítás egységesítését. Több mint 800 ^azonos típusú új-csillével, 12 azonos ^ típusú csilleparkot létesítettek. Ez \ lényegesein egyszerűsítette a fenntartást és a csillejavítást. ** Ezévfoen az egységesítést tovább folytatják. Az év végéig 1500 új csalóiét állítanak üzembe. Ezzel elérik. $ hogy valamennyi bányaüzemben 'azonos típusú szállítást vezetnek be. ' Ez lehetőséget nyújt arra. hogy az egyes bányák felfejlődéséinek meg- 4 felelően nagyobb beruházás nélkül t eéyik üzemből - másikba áthelyezÍ zenek csilléket, s így azokat jobban és gazdaságosabban használják ki. • ^ Az első száz csille most érkezett r meg. s ezzel a diósgyőri Anna-bánya, i valamint az egyik edel ényi aknaiüzem szállítását korszerűsítik.
