Észak-Magyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-23 / 70. szám
2 ÉSZAKMAGYARORSZAG Vasárnap, 1958 március 2” Okosan politizáló parasztkösvéleményt! H HIT ME6YEI SZERVEZETÉNEK MÜHKKSSRGKRÓL | Irta: Kárpáti Zoltán, a TTIT megyei titkára ^társulatunk — a Magyar Természettudományi Társulat és a ' § J Társadalomtudományi Társaság hagyományain épülve — 1953-ban bontotta ki szárnyait Budapesten. Fővárosunk példa- , ját követve a megyei székhelyeken is munkához láttak a tudományos i élet vezetői és egymás után alakultak meg a megyei szervezetek, mint , a tudományos ismeretterjesztés bázisai. , Miskolcon 1953 november 18-án alakult meg a TTIT Borsod mei gyei szervezete, 180 taggal. Megyénk tudományos munkásai az ismeret- i terjesztés élenjárói, nagy lelkesedéssel kezdték el munkájukat, s mar i az első évben jelentős eredményeket értek el. A kezdeti sikerek is azt ( bizonyítják, hogy a társulatba tömörült értelmiségiek ,azoknak a haza- 0 jukat, népüket és a tudományt szerető tudósokna-k a nyomdokain kí- ) vánnak haladni, akik több mint egy évszázadon át munkálkodtak né- f púnk műveltségének emelésénMegyei szervezetünk — alapvető cél0 kitűzéseinek megfelelően — az elmúlt négy és fél év alatt a tudományos f ismeretek terjesztését a felnőtt dolgozók és az ifjúság körében a társa- j dalom- és természettudományok minden területén kimutatható creifmé1 nyekkel végezte. r /■ ""fennállásunk óta mintegy 4000 előadást tartottunk 330.000 hall- 4 ( gató jelenlétében. Az előadásonkinti átlagos 60—100 hallgató f J azt bizonyítja, hogy a tudományos ismeretek iránti érdeklődés, f megyénk lakosságának tudásszomja kielégítő. Az eddigiek során meg- í rendezett nyelvi és szaktanfolyamok, a szabadegyetemi tagozatok, a f munkásakadémiák, az ifjúsági akadémiák, különböző előadássorozatok, { üzemi és reprezentatív nagy előadások, csillagászati bemutatók, tanul- f mányi kirándulások és írásos kiadványok stb. száma, azt bizonyítja, f hogy a népművelés szervezett formáin belüli művelődési lehetőségeket f igényli legszívesebben lakosságunk. Társulatunk — magyei elnöksé- f günk irányítása mellett — a tudományosan megalapozott ismeretek terjesztésével szolgálta a dolgozók általános műveltségének emelését, szakmai tudásának szélesítését, és ezáltal közvetlenül segítette szocialista világnézetük kialakítását. — Ismeretterjesztő tevékenységünk, tudományos kutatásaink, írásos kiadványaink útján igyekeztünk ápolni * a magyar és az egyetemes tudomány és művészet haladó hagyományait. f Szervezeti megerősödésünk bizonyítéka, hogy tagságunk létszáma foko- f zatosan növekedett. Miskolc és a megye tudományos munkásai közül a f tudósok, az egyetemi és középiskolai tanárok, orvosok, mérnökök, mű* vészek, írók, agronómusok, zoológusok, s a legkülönbözőbb tudomány- J. ágak kutatói mintegy 600 főből álló közösségbe tömörültek, és kellő hoz* záériéssel végzik tevékenységüket. ]J ///a m®r elmondhatjuk, hogy a népművelés csaknem minden te- \ rületén azt az utat járjuk, amely legközelebb vezet a lakosság > műveltségének, általános és szakmai ismereteinek növeléséhez. A városi ismeretterjesztés egyik legfőbb erőssége: az Értelmiségi Klub. Az összes tudományokat képviselő szakosztályok tagjainak to- {, vábbképzését, művelődését és szórakozását ankétok, vitaestek, nagy- (, előadások, előadói konferenciák, filmvetítések és műsoros klubestek ! útján biztosítjuk. A szabadegyetemi oktatás — mint a városi népmüve* , lés legmagasabb formája — szép látogatottsága intézménnyé fejlődött. , A világirodalmi, művészettörténeti, pedagógiai és pszichológiai, jog- és államtudományi, zenetörténeti, matematikai, villamosművek, rádió ’,i és televízió, valamint az idegen nyelvi tagozatokon mintegy 650 hallgató - , tanul. — Különösen látogatottak az idegennyelvi tagozat közép- és ha- . , ladófokű nyelvi csoportjai. A munkásakadémiák a dolgozók szakmai to- , vábbképzésére hatásosnak bizonyultak. Ezzel közvetlenül segítjük a? (> üzemek dolgozóit szakmai ismereteik növeléséhez, a termelés fokozásé- (( hoz. Az Ismeretterjesztő Filmszínház és az Uránia Csillagvizsgáló ren* dezvényei, bemutatói is szép látogatottságukkal népszerűvé váltak. d /i vidéki ismeretterjesztés megjavítása céljából létrehozzuk «• é C7t járási TTIT osztályokat, mint a falusi ismeretterjesztés legfőbb 4 támaszait. A megyei tanács művelődési osztályával való együtt4 működés során. elértük, hogy ismeretterjesztő tevékenységünket koordi- 4 válva — lehetővé tehetjük a falvak lakossága közötti ismeretterjesztér Í színvonalának emelését. így biztosíthatjuk a parasztság művelődési lehetőségeit. ^Az írásos ismeretterjesztés egyik fóruma az 1958 május 1-én meg- jelenő Borsodi Szemle című társadalom- és természettudományi isme- if retterjesztő folyóirat lesz. Ezzel lehetőség nyílik arra, hegy elsősorban ! a helyi és megyei tudományos, műszaki és mezőgazdasági problémákkal foglalkozzunk, és közvetlenül segítsük megyénk kutatóit, ismeret* terjesztőit, ipari és mezőgazdasági dolgozóit, A fentiekben jelzett intézményeink már az eddigiek során is jelentős tevékenységet fejtettek ki. A város lakossága szívesen emlékezik dr. Kulin György tudós ,J4 béke két" csillaga” című csillagászati, dr. Baktay Ervin világhírű tudós „India művészete” című művészettörténeti és dr. KudásZ József orvosprofesszor ,,A szív sebészete” című orvostudományi reprezentatív tudományos nagy előadására. És e nagyelőadások számát megyei szervezetünk a jövőben —közönségünk igényére — növelni fogja. Ezúttal nincs lehetőség arra, hogy tudományos társulatunk távolabbi terveit ismertessem és problémáinkról szóljak. Annyit azonban 1 ( elárulhatunk, hogy már előre jelentős érdeklődés mutatkozik meg az országjáró és külföldi tanulmányi kirándulásaink iránt. Hazánk legszebb vidékeire, valamint a Lengyelországba, Romániába, Csehszlovákiába, a Német Demokratikus Köztársaságba és a Szovjetunióba tervezett kirándulásaink örök élményt jelentenek majd a résztvevőknek. E sorokban nagy vonalakban vázolt-am munkásságunkat, eredményeinket és tudományos fórumaink tevékenységét. Nehéz volt ide eljutni. Megyei elnökségünk nevében ezúttal is őszinte köszönetét mondok Miskolc és megyénk mindazon TTIT tagjainak, tudósoknak, egyetemi- és középiskolai tanároknak, orvosoknak, mérnököknek, művészeknek és íróknak, agrártudományi- és zoológiái szakembereknek, tudományos kutatóinknak, akik sokéves fáradhatatlan munkával hozzásegítették társulatunkat feladata ellátásához. öszönetet mondunk a megyei és városi pártbizottságnak, a me* fs városi államhatalmi szerveknek, a tömegszervezetek- i bizottságoknak, hogy hatékony támogatásukkal hozzásegítettek szervezetünket a tudományos ismeretterjesztés megjavításához. Terveink végrehajtása érdekében nehéz problémákat kell megoldanunk. Es munkánk csa.k úgy lesz eredményes, ha továbbra is megnyerjük megyénk és városunk értelmisége, valamint a párt- és ál- lamhatalmi szervek további támogatását. Tevékenységünk eszmei-poli- ikai irányvonalát, tudományos munkánk formáit és módszereit, szervezeti életünk további fejlesztését vitatja meg mai közgyűlésünk, ahol Borsod megj/e értelmiségéinek legjobbjai megválasztják az új megyét elnökséget es az országos közgyűlés küldötteit. Ezúttal vitatjuk meg és határozzuk el azt is hogy milyen eszközzel, formában és tartalommal javíthatjuk megyénkben a tudományos ismeretterjesztést dolgozó népünk művelése, szocialista nevelése és szakmai ismereteinek gyarapítása céljából. AKI NAP MINT NAP járja a borsodi falvakat, beszélget parasztemberekkel — termelőszövetkezetbeliekkel, egyénileg gazdálkodókkal — lassan úgy az agyába szívja a falu gondját, baját és örömét, úgy érzi, tapintja a falu előrejutását, visszamaradását, hogy egy avatatlan előtt jelentéktelennek látszó mozzanatból is egy sor következtetést von le. Olyan ez, mint az orvos munkája. Tapintja már ismert betege pulzusát, s következtet a jobbulásra, vagy a visszaesésre. De nehogy félreértsenek a »beteg« említéséért. Falvainkban éppenséggel mást tapasztal az ember. Még elvétve bár, de itt is, ott is — egyre gyakrabban — egészséges pezsgés figyelhető meg. Aki ott él, köztük öregedett őszre, akinek a lelke, a szíve a magyar föld, a mezőgazdaság — az mennyire jobban tudja, jobban kifejezi a mai falut! Ilyen emberre akadtam én Kázsmárkon Kurek József személyében. A megye parasztközvéleménye bizonyára hallotta már a nevét, hisz ő a Hazafias Népfront megyei mező- gazdasági bizottságának elnöke, önkéntelenül a bizottság ülésén elhangzott beszéde1 jut itt eszembe. A bizottság munkájáról beszélt, de lényegében a saját feladatát is megjelölte. — Nekünk a magyar mezőgazdaság 'felvirágoztatásáért küzdők közt apostoloknak kell lennünk — mondotta.Nem tehetek róla, én az értekezleten beszélő parasztemberről megközelítőleg sem tudok magamnak teljes képet alkotni, ahhoz látnom kell őt. az otthonában, látnom kell a portáját. Csak figyeljük meg a parasztházakat, az építkezést, hogy mást ne említsek. Még a vékony, hosszúra nyúló építkezés érthető, hisz a parasztgazdaságnak udvarra is van szüksége, de hasonlítsuk össze a?r annyira divatos »Li« házakat a tömblakásokkal. Mindjárt nyilvánvaló, hogy ugyanazon a helyen is megfér mind a kettő, s nyilvánvaló a tömblakás előnye is fűthetőség, beosztás dolgában, de főleg kevesebb építkezési ányag kell hozzá. Már az alapozásnál is takarékoskodni lehet, de különösen a tetőnél. DE MIÉRT BESZÉLEK ÉN ERRŐL? Azért, mert igen ritkán találkoztam Borsod megyében parasztcsaláddal, amelyik tömbházat épített volna magának. Most legutóbb Kázs- márkon voltam ilyenben. Kurek Józsi bácsinál. Ez és a külön elkerített gazdasági udvar már júelőre eldön- ■ teilte avéleményemet Kurejc Józseií- firpl,.,'$2 az. építkezési és pörtágazdá!- fcodási ;forma a haladás iránti biztos - érzékről tanúskodik egy középparasztnál. Beszélgetésünk során -csak tovább erősödött ez a véleményem. Kurek . József a .mezőgazdaság ,jö• vő jéért aggódik: — Nincs utánpótlás — tárja szét a ' kezét. --- A fiatalság itthagyta a falut. Nézem paraszttársaimat.itt Kázs- rnárkon. Elmehetek a tizenötödik ‘ szomszédig, amíg találok egy fiatalt, ' aki itthon maradt, az apja gazdaságában. Jó, jó, a gépesítés sokat segít majd, nem kell annyi kéz^ az ekeszarv- hoz, Ücapányéílihez, de higyjék el nekem, több munkáskéz kell, mint amennyi fiatal jelenleg falun maradt. . Itt, azonban kívánsággal, rábeszéléssel nem sokra megyünk. Olyan feltér teleket kell biztosítani falun a fiatalságnak anyagiakban, művelődésben, szórakozásban, hogy az ne vágyjon városba. Meggyőződéssel és meggyőzően beszél Kurek József. Magabiztos, mérlegelt mondatokkal adagolja gondolatait. Hatvan éves koráig megőrizte egészségét, friss szellemét. Mégis • öregségére hivatkozik — bár nem akar kitérni a rá váró munka elől —, amikor a vajúdó kázsmárki termelőszövetkezetre fordul a szó. Ehhez tudni kell, hogy Kázsmárkon országos viszonylatban is híres termelőszövetkezet működött az ellenforradalomig, a feloszlásig. Ekkor, az ellenforradalom alatt sok, meg . nem érdemelt szemrehányás érte Kurek Józsefet, a volt elnököt. Ez , láthatóan máig is nyomja Józsi bácsi szívét. Érthető, hisz milyen érzés az, amikor jót akarásáért néznek ferde szemmel az emberre! Elmúlt. A jövő viszont új odaadást, munkát kíván a tapasztalt idősebbektől. Különösen azoktól, akiket nem kell meggyőzni arról, hogy a szocialista ipar mellett visszahúz a kapitalista mezőgazdaság. — NEVELNI KELL A PARASZTSÁGOT — mondja Kurek József és ez nála nem tartalmatlan frázis. A különféle tanfolyamokra gondol, £ gazdakörökre. Formálni keli a paraszt gondolkozását, hogy . az szükségét érezze a modern gazdálkodásnak Még egy lépés — fűzzük tovább £ gondolatot —, szükségét érezze £ nagyüzemi termelőszövetkezeti gazdálkodásnak. — A zavart csak fokozza a parasztság fejében, ha nem látja tisztán biztosan a jövőt, az utat. Az elmúlt tíz év alatt egysze: balra, másszor jobbra tért el a helyei úttól a parasztpolitika. Hogy jelent kezett ez itt Kázsmárkon? Elősző ügy, hogy egyeseket a kényszerűz helyzet és nem a meggyőződés vitt a szövetkezetbe. Aztán jött 1953. Nagy Imre fellépése nyomán tizenöten léptek ki az itteni szövetkezetből. 1955- ben már vissza bent voltak. Jött 1956: ellenforradalom. — Teljes föloszlás. — AZ ELLENFORRADALOM UTÁN a parasztság meggyőződhetett arról, hogy a jelenlegi gazdaság-politika nem enged eltérni a paraszt- politikában és másban sem, se jobbra, se balra. Az idő ezt mindenkivel egyre inkább beláttatja. Ezt a »belátást« azonban siettetnünk kell. — Siettetnünk kell az okosan politizáló paraszt-közvélemény kiformálódását — mondja Kurek József és ezúttal megint programot adott saját magának, ő a Hazafias Népfront helybeli elnöke is, és általában a falvakban működő Hazafias Népfrontbizottságoknak. Ebben áll a falusi népfront-bizottságok és né-frontkörök legfontosabb feladata. Ugyanakkor. ennek a gondolatnak az a másik oldala,. hpgy teret, . lehetőséget keií adni a Hazafias Népfront-mozgalomnak. Sajnos, e tekintetben sok faluban nincs minden rendjén. Helyenként rossz szemmel néznek a népfront helyi vezetőire, ha azok valamiben javaslatot, tanácsot adnak, például a tanács vezetőinek. Miért? Talán hatalom (személyi) féltésből? Az ilyen jelenség, bármelyik faluban forduljon elő, rossz vért szül, — Világosan, egyértelműen utat, jövőt kell mutatni a magyar parasztságnak — mondja Kurek József. Ezt az utat mutatja a párt és a kormány politikája. Ez a jövő a szocialista meAz építészeti heteik keretében március 26-án délután 5 órai kezdettel újabb érdekes előadásom vehetnek részt az érdeklődők. Ez alkalommal Perczel Karoly, az Építésügyi Minisztérium város- és kőzségrendeszet: főosztályának vezetője: »A mai és a régi Párizs« címmel tart előadást, amelyet színes, vetített képekkel --------------------------ooo Párizs építészetéről tartanak előadást Miskolcon tesznek éjmémyszerpbil». Utána rendezik meg az építészeti ikiállátás vitáját. A vitán résztvesz Dávid Károly Koesullv-díjas, az Építésügyi Minisztérium tervező irodájának mérnöke. Az előadás helye a Herman Ouó^ Múzeum; Április 4-ét az új művelőcjési házukban ünnepük az erdőbényei dolgozók ÜNNEPI KÉSZÜLŐDÉS A naptár még ja** nuár közepét mutatta, amikor Jane sarak József elvtárs, az edelényi Il-es akna egyik brigádvezetője a f üstre várás ideje alatt a következőkkel hozakodott elő: — Cimborák. Alig két hete, hogy egy brigádban dolgozunk. Még jóformán meg se ismertük egymást, nem tudjuk, hogy mire vagyunk képesek, mégis azt ajánlom, legyünk mink a bányaüzemben az április 4 tiszteletére indított verseny első kezdeményezői. A brigádtagok nagy helyesléssel fogadták Jancsorák elvtárs szavait, azon nyomban hozzákezdtek a felajánlás :pontjainak kidolgozásához. — Vállaljuk első negyedéves tervünket 110 százalékra teljesítjük, az egy főre jutó fejteljesítményünket 50 kg- mal növeljük, az önköltségünket 10 százalékkal csökkentjük, a pala- és meddotartal- mat a minimumra csökkentjük, — egyben versenyre hívjuk ki egy hasonló körülmények közty dolgozó crmosi brigádot, — hangzott a tizenkéttagú Jancsorák-brigád április 4 tiszteletére tett verseny válloMsa. A fogadalom, amelyet ott lent a bánya mélyen tett a tizenkét ember, mintha szárnyakat adott volna valamennyiüknek. A nehéz, kemény egyhangú hétköznapok újabb és újabb szép termelési eredményeket hoztak. Egy percre sem feledkeztek meg ígéretükről. Jancsorák elvtársra, a brigádvezetőre úgy hallgattak mint az apjukra. Igazolatlanul még csak véletlenül se mulasztottak. Bevezették a munkahelyen va,lő váltást, s a munkát úgy szervezték meg, hogy egy percre se kelljen létlenked- niök. Rövid egy és fél- hónap alatt a brigádban olyan szellem alakult ki, hogy mindenki azon igyelcszik, hogy tudása legjavával dolgozzon. A J anesorák-b ri gád lelkes, odaadó munkája eredményre vezetett. Az április 4 tiszteletére tétt ver- scnyvállglásuk ulqu két hónappal olyan eredményről számolhatnak be, amelyre ugyancsak büszkék lehetnek. Januári és februári tervüket 120 százalékra teljesítették, s az egy főre eső fejteljcsítmé- nyüket is magasan túlszárnyalták. A metfdö- és a palatartalom csökkentésében is hasonló szép eredménnyel i1 büszkélkedhetnek. < > Amikor a felajánlást i' tették, egy 7 mázsás \1 szenes csillében 10—11 kiló volt a meddő, amit 5 kg-ra sikerült csökkenteniök. Az ön-11 költségcsökkentés terű- > létén kitűzött felajánlásukat is teljesítették Ezt elsősorban annak i köszönhetik, hogy ész- \ szerűen gazdálkodnak a robbanóanyaggal, s a bányafát sem vágják világban. A Jancsorák-brigád az ünnepi készülődés során elért eredmények mellett még egy igen komoly tettet hajtott végre. Január elsején, amikor a brigád meg- ala.ku.lt, maguk közé fogadták Semperger József bányászt, aki a szendrői erdőgazdaságtól került a. bányaüzemhez. A Jancsorák- brigád az új emberből rövid két hónap alatt olyan bányászt nevelt, akit ma- már mindenJ brigád szívesen befo-\ gadna. * Az ünnepi készülő-J ^ dés sok szép \ eredményt hozott. Az J április 4 tiszteletére J tett versenyvállplásu- \ kát teljesítve a fiatal ? brigád a bányaüzem ? egyik legjobb elővájó J csapata kpzé küzdötteJ fel magát. A Jancsorák- \ brigád ünnepi készülődi dése követendő példar F. L. 1M ki; 1 Tekintse meg állandó kiállításunkat 2 vés m üvészek festményei, /karcai, iparművészeti árgyad, előnyös fizetési feltételek. Kisbútor — Bútorszöret KÉPZŐMŰVÉSZETI ALAP KÉPCSARNOKA Széchenyi utca 23. Figyelem ! Közülietek, intézmények, vállalatok, szövetkezetek és magános személyek fuvarszükségle- tciket bonyolítsák a Miskolci Fuvarozási Vállalattal. A fuvarszükséglet bejelentéséi lehetőleg a tárgynapot meg{ előzőéin 12 órát a következik címen szíveskedjenek bejelenteni: Miskolci Fuvarozási Vállalat, Győri-kapu 129. sz., vagy telefonon: 21-458, 21-442. valamint 15-702 telefonszámokon. A Borsod megyei Erdőbénye községben több,. miint 'félmillió forintos beruházással és ugyanilyen értékű társadalmi munkával korszerű művelődési házat építenek. Az építési munkák. már annyirg élőívshaladtak, hogy' hazánk fel.szabadulásának 13, évfordulóján, az új művelődési ház 400 férőhelyes színháztermét, a hozzá szükséges öltözőiket és egy szakköri szobát átadnak rendeltetésének. így a bortermeléséről híres község dolgozói április 4-ét már új otthonukban ünnepelhetik. A művelődési ház előcsarnoka, moziréjsze és könyvtára a nyári hónapokban, készül el. őgazdaság. Erre az útra azonban w senkisem kényszeríti a parasztságot,' saját meggyőződése vezesse rá. És1 ismét csak azt mondom, ezt segítse1 elő a Hazafias Népfront, erre a kö-< vetkeztetésre jusson az okosan poli-' tizáló parasztközvélemény. Egészséges pezsgés indult a borsodi] falvakban. Olyan most a falu, mint a férfivé cseperedő kamasz. A váltó-] zás sok új problémát dob elébe, mé.^ vívódik — kínlódik, de egyszer majd( kilábal ebből a se ilyen, se olyan lapotból, mert már nem kamasz. Hogy több bajjal jár, hosszabb időt( igényel a révbejutás, mint egy ka-, masz esetében? Ez természetes, hisz( nem egy emberről, nem egy faluról ( van szó, de emberekről, családokról,, falvak sorsáról, a bonyolult még bo-( nyolultabb jelentkezéséről. ( A NÉPIESKEDŐ ŰRI MAGYA-t ROK és irodalmárkodó lakájaik elő-i szeretettel festegették örökrmozdu-i lattannak, atyafiságosan békés han-i gulatúnak a magyar falpt, a magyar' parasztságot. Édeskés-búskodó da-' lók, irományok idealizálták a pász-' tortűz mellett sújtásos zekében táró-1 gatózó magyar pásztort, a tornácon1 lajbiban pipázó kisgazdát. 1 Mi eloszlatjuk ezt a hamis hiedelmet. Mi és az idő. Mert ma az idő és az értelem forradalmasítja a magyar falut. Veszekszik, tépődik a régi. a megszokott, vajúdik, teljhatalomra készül az új. Csakhogy érti-e, segíti-e a borsodi parasztság ezt az újat? Akarva, nem akarva holnap többen segítik, mint ma és holnapután még többen. Ez törvény. Olyan törvény, mint az, hogy tél után tavasz jön, ha alkalomadtán késik is ez a tavasz. Nagry Zoltán
