Észak-Magyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-23 / 70. szám

VaoiviMp,' WKW márcHis 33 i xem! Uj, hatalmai cukorfőző edeny érkezett a szerencsi cukorgyárba, most készülnek a hetvenedik gyártási kampányra. ahol Uj munkásnegyed NYURGA, sápadtarcú, alig 19 éves < fiatalember áll előttem, Nagy Sán- : dor. a Borsodvidéki Gépgyár eszter­gályosa. Furcsa módon keveredett benne a mai fiatalok egy részére jel­lemző hanyag, gúnyoros íölenyesseg. - tiszteletlenség a nőkkel és idősebbek- ; kel szemben és a hirtelen szerzett ^ gazdag, de még meg nem emésztett ] élettapasztalat. .. . . : Nagy Sándor a gyárban közismert , volt »jampis« öltözékéről és viselke­déséről. Amilyen tarka-barka színű és lehetetlen szabasu volt öltözéké, olyan zavaros volt az emberekről a társadalomról alkotott nézete is Ap­jára, a gépgyár nagyon becsületes, ; nagyon rendes öreg munkasara nem- igen hallgatott, A gyár vezetői is hí- ába figyelmeztették. Nyeglén vala- szolt az intelmekre: . — Maguknak mi közük hozzam. - Nagy vágyakat dédelgetett magá­ban autóról, utazásról, pompás szép •nőkről (amint az a ponyvái-egenyek- ben áll) — s ezt a vágyát felcsigázta a »Szabad Európa« és kicsalta a*2 országból sok-sok más meggondolat­lan, kalandvágyó fiatallal együtt. — Miért ment ki? — teszem tel a kérdést. Őszintén mondja. — Kalandvágyból. Meg volt min­denem. de hallgattam »Szabad Európát«. Mézesmadzaggal csak ki az országból. Egy évig voltam kinn. — Mit tapasztalt Nyugaton? _ Kezdjük Ausztriával. Egy hó­napig tartózkodtam itt. Lágerben laktam, mint a többiek. Elhagyni nem volt szabad. Kiszöktem. Beszél­gettem egy magyarul tudó kőműves­sel. Naponta 10—16 órát dolgozik, sokszor éjszaka is, villany fényinél, hegy 6 tagú családját fenntartsa. Keresete magyar pénzre átszámítva 1100—1200 forint. Munkaiéhe tőség egyes szakmákban (esztergályos, asz­talos) van. Általában nehéz munká­hoz jutni. Sok a csavargó. Nagyon »topisak«. A lakások gyönyörűek, de muTDkésembeír nem bírja megfizetni. Ausztriában és egész nyugaton nagy a .lakásínség. Nagyon magas a lak­bér. A fizetés 30—35 százalékát teszi ,ki. Az élelmiszer — kenyér, zsír, sza­lonna — drága. Egyes gyümölcsáru, mint. például a narancs, nagyon olcsó. — Franciaországbain is járt? — Igen. Németországon keresztül vittek bennünket oda. A Le Valda- homi gyüjiőlágerben álltak meg ve­lünk. Megérkezésünkkor nagy foga­dást rendezték — de a fogadás részt­vevői kizárólag katonák- voltak. El­láttak bennünket fügével, banánnal, de kenyeret :nem adtak, pedig majd. éhen vesztünk. Egy kiürített lakta­nyában helyeztek el bennünket. Sok botrányos jelenet, sikertelen szökési kísérlet után nagy nehezen munká­hoz jutottam. Nekem és egy másik disszidens fiatalnak »szerencsénk« volt. Egy kivándorolt magyar család vett pártfogásába. Nagyon kedvesen fogadtak. Azt mondták, nagyon jó lesz és úgy bánnak velünk, mint a családtagokkal. A »honfitársnak« volt egy kocsmája, autójavítója és 3 teherautója. (Itthon is kocsmáros volt.) Padlásszobában adott szállást. Hajszolt bennünket. Éjjel-nappal dolgoztatott. Még le se nyeltük a fa­latot, már ránkkiáltott: — Eriggy csináld, rohanj, gyerünk, ugorj! Ingyen dolgoztatott. Nem adott egy fillért sem. Otthagytuk. Még ő volt megsértődve, hogy hálátlan ku­tyák vagyunk. DIJONBAN a Terrott motor kerék-' párgyáxbain kaptam munkát. Maró- ( géphez állítottak. Itt reggel 5-től ( es te 7-ig dolgoznak, két óra ebédidőt ( kivéve. De ha a munka úgy kívánja,, akkor a munkás nem is ebédel és ott marad este 8—9-ig is. Addig nem mehet haza, míg a kiadott munkát e.l nem végzi. Én is két hétig reggel 5-től este 8-ig dolgoztam. Igen sok a hajcsár. Állandóan ott. mászkálnak stopperórával a kezük­ben a munkás háta mögött. Csaknem minden munkásra jut egy stop per­órás. Mögöttem ketten is álltak. A munkások havi keresete 40- r5 ezer frank. Én csak húszat kaptam. A másik részét levonták a padlás- szoba béréért, amiben laktam és az étkezésért. Az étkezés többnyire kö­zönséges lötty és zsírba pirított bur­gonya viirlivel. Néha adtak hozzá na­rancsot, az nagyon olcsó. De drága az alma. *a körte. — Más üzemiben sem volt jobb a helyzet? — Dolgoztam egy masevauxi üzem­ben is. Ez egy faluban van. Ez a műhely, mint Franciaországiban csaknem mindenütt, egészségtelen. Egyáltalában nem törődnek a dolgo­zók egészségvédelmével. Kaptam egy gázmérgezést is. Odébbáll tam. Egy hotelban kaptam munkát. Mosogató voltam. Reggel 5-től éjjel 11-ig dol­goztam. Sokat dolgoznak a pincéreik is, 1€—16 órát naponta. Se szombat­juk, &e vasárnapjuk. Véletlenül el­törtem egy üveget, utüaput kötöttek a talpam alá. Hát átfordítottam nekik A Román Népköztársaságban az elmúlt évben 1 milliárd lejt fordítottak lakás­építésre. A képen a lucacesti új bér házak láthatók. (Bacau tartomány.) Boldog pillanat Nagyteljesítményű oxigénüzem Uzdon Aranyosi Ferenc újítási előadó (balról), — aki maga is 21 éve dolgozik a sze­rencsi cukorgyárban. — Bácskai Mihálynak kifizeti a 200 forint újítási díjat. Ubben a gyárban szépen fejlődik az újítómozgalom, törődnek a dolgozók újí­tásaival, javaslataival. A PARTFEGYELEMROL hogy munkaterületén beszélgessen el a volt párttagokkal, de. ő' ezt íigyelmenkívül hagyta, sőt ő maga sem vett részt az ünnepi tagkön.yv- ki osztó taggyűlésen. Igaza van a párt vezetőségnek, amikor azt mondja róla, hogy ővele csak többen van­nak, de nem erősebbek. A tétlenséget, a fegyelem lazasá­gát találjuk a boldvaszilasi vasúti pártszervezetben is. A 22 párttag közül csak a vezetőség dolgozik, de az ő munkájuk is csak a tagdíjak beszedésére és egv-egy taggyűlés megszervezésére korlátozódik. Igaz, nehéz a munkájuk, nem könnyű ö&z- szefogniuk a tagságot. 50 kilőni éteré» útszakaszon ez az egy pártszervezet, egyesíti a kommunistákat, azaz itt vannak nyilvántartva. A vezetőség nem bízza meg a párttagokat felada­tokkal — pedig mint Kurusfa János elvtárs mondja: »Mi szívesen végez­nénk bármilyen munkát.-« Nincs ’ a vezetőségnek kidolgozott munkaterve és a taggyűléseken sem született még határozati javaslat, mikor mit akar­nak tenni. dolgoztassuk a párttagságot, mert ^ csak munka közben alakulnak, formálódnak igazi kommunistákká. A munka felébreszti bennük a fele­lősségérzetet. a tudatos vasfegyelmét. Apart ereje mindenekelőtt a kom­munisták fegyelmezettségéböfc rejlik. Legyenek hát feddhetetlenek, péída- mutatóak ^ magán- és a társadalma életben. Rajtuk az ermberfk szerbe, ügyelik. hogyan élnek cselekszenek. Nem könnvű a Kcmmun s‘ak muu- káia. de annál Szebb. ten;sósége$éob, magas-ztosabb. Török AlSréA EZ NYUGAT... Fényszóró? Tányér óriás? — A külvárosban nagy a nyomor. A S zajna-parton és a Metróban, eari- vei alszanak a csavargók. Rongyo­sak, mindenki utálja és lenézi őket. — De miért csavarognak? — Nem tudom... Gyakori a sztrájk, béremelést követelnék. Gj^akran leáll a Metró, a közlekedés. Képzelje, még a pékek is sztrájkol­nak. Haragudtam rájuk, mert ifikkor nem ettem kenyeret. — Miért jött haza? — CSALÓDTAM. Elátkoztam ^Sza­bad Európát«. Mindent ígért, nyo­mort kaptam. Gyakran eszembe ju­tott. felmerült a képzeletemben, mennyivel jobb itthon. Olyan szíve­sem megettem volna az amyámfőzte bablevest! Párizsban pénz nélkül szom jam hal az ember. Párizsban nincs víz. Párizsban vörösbort, isznak az emberek, amit mesterséges úton készítenek. — Kimernie-e mégegyszer? — Igen. Öt vagy tíz év múlva, — de csak mint látogató és legfeljebb két hétig ... NAGY SÁNDOR megjárta a »me­sés« Nyugatot. Mondják, valamivel írásiképpen él, gondolkozik, mint az­előtt. Első volt, hogy »jampiß« ru­háját átcsimáitatta. Miiért? A jampit külföldön éppúgy kigúnyoljók. mint Magyarországon. Vannak dolgok, amit a mai napig sem ért. Miért árulják külföldön pénzért a szerelmet, miért van sok csavargó, miért magas a lakbér, miért sztrájkolnak? Még nem tud behatolni a dolgok mélyére, csak a jelenséget látja, de a lényeget nem. Azok közé a fiatalok közé tartozik, akik előtt ha az apja, vagy más idő­sebb beszélt a Horthy-időszakról, oda se figyelt, minden okos szóban, üres propagandát látott. Pedig Magyar- országon is 13 évvel ezelőtt sok csa­vargó járta az országot, sok volt a »topis« ember, sok volt a prostituált. Nagy Sándornak Párizsba kellett utaznia, hogy megértse a múltat, megértse, ha csak részleteiben is. mi volt Magyarországom régen, másfél évtizeddel ezelőtt. Az olvasó azt várná, hogy Nagy Sándor teljesen kicserélődött. Még 1 nem. Sokat, kell még foglalkozni i vele, hogy az életet józanul mérie­■ gelő, tisztelettudó fiatal váljék be­lőle. Még .nemrégiben is ki vagyok, 1 mi vagyok hetykeséggel, italosam, be­■ verte a gyár egyik helyiségének ab- 1 lakait. Úgy látszik, még kevés volt a lecke. ;s CSORBA BARNA és pénz nélkül nekiindultam Párizs­nak. — Kapott munkát? — Igen. Egy bárban lettem liftes- fiú. Nagyon kevés pénzt kaptam. Naponta 1400 frankot kellett fizet­nem a szobáért, alig maradt 6—7 ezer frankom. Sokszor nem is ettem, hogy a szobabért üzenhessem. (Egy francia kenyér 50, egy kiló gyulai kolbász 1500 frank.) — MR látott Párizsban? — PÁRIZS csodálatosan szép vá­ros, — de züllött. Autó autót ér. Autója van több jól kereső munkás­nak is, de ha kiesik az állásból, úszik az autó is. Rengeteg a bár Pá­rizsban. Sokban meztelenül táncol­nak a nők. Van más .is. Egyszer vé­letlenül egyik ismerősömmel benyi­tottam egy bárba.. Csupa férfi ült benne, egymás ölében és csókolóztak. Elfogott a hányinger. A bár-árak nagyon drágák, egy üveg pezsgő 25.000 frank. A liften sok elegáns, pénzzel tö­mött hölgyet és urat szállítottam le és fel. Munikásember egy sem volt köztük, még francia sem. kivéve a prostituáltakat. Külföldiek voltak, amerikaiak, angolok, algériaiak. Ezek dongnak a párizsi nők 'körül és a nők a pénzes bukszák körül. Párizsban a pénz az isten. Pénzért mindent meg lehet kapni. Mindenki üzletel, mindenki igyekszik minden­kit becsapni, tönkretenni. Az igazi párizsi dolgozó férfi és no nagyon szolid, otfhontartózikodó, hidegen fo­gadja az idegeinek közeledését. Akik a fényes forgatagban kavarognak, pénzemberek és prostituáltak. Uton- ú tiéden prostituáltba ütközik az em­ber. Aránylag csinosak és jólöitözöt- tek. Ott ácsorognak a bárok előtt, bárokban, utcasarkon. De nemcsak nők, hanem férfiak is. A pénzért sze­reimet áruló férfiak és nők, rátapad­nak arra, akinél pénzt sejtenek. Ha a megszokott placcra idegen nő té­ved. nagy veszekedés támad és meg is verik. Vannak Párizsban nagyon kedves és finom urak, akik abból élnek, hogy nőknek bérbeadmak plac- cot, s a nők százalékra dolgoznál? ne­kik. Ha nem fognak elég »pénzes palit1, akkor elveri őket. Szégyellem elmondani, de több disszidens »honfi- társnőm« is állt a placcon. Haza mégis azt írják, hogy a »szabad vi­lágban« nagyon jól érzik magukat, jól megy a soruk, állásuk van és gazdag vőlegényük, ? . — Van-e sok munkanélküli? is, az egyik miskolci vállalat igazga­tója. aki koronázatlan kiskirály mód­jára viselkedett. Jogtalanul szedte fel a vállalat pénzét. Sorolhatnánk az ilyen példák soka­ságát. amelyek felborzolják az id ege­ket, haragra szítják az embert. Ön­kéntelenül is felmerül a kérdés: ho­gyan tehetnek ilyesmit magukat kommunist áknak vall ó igazgatók ? Van az ilyenekben lelkiismeret, fe­lelősségérzet? Aligha. Nincs mert még ezek után is van bátorságuk a párt elé állni, a becsületes emberek szemébe nézni. Nincs a pártnak olyan tagokra szüksége akik ilyen durván, felelőt­lenül visszaélnek párttagságukkal, hivatásukkal, s megszegik a párt fe­gyelmét. »A fegyelem — írja a szervezeti szabályzat — csak az akarat egyse gével, a párttagság teljes és feltétlen cselekvési egységével valósítható meg.« Hogyan beszélhetünk pártfegye­lemről ott. ahol nem érvényesül az akarat és a cselekvés egysége? Nem egy helyen kibúvókat keresnek a párt mun ka alól és kifogásokkal ta­karóznak. — Sok az elfoglaltságom, őrülő!: hogy élek — mondja Németh Pál elvtárs is. a sajóecsegi vasútállomás volt MDP-titkára. Nem végez párt mimikát. A párt - vezetőség pedig azzal bízta meg, szervezeti szabályzat errevonafckozó része így szól: »A pártban nem lehet kétféle fegyelem: a pártfegyelem egyformán vonatkozik valamennyi párttagra, minden érdemtől és tiszt­ségtől függetlenül...« Egyes vezetőknek és funkcionáriu­soknak ez — tisztelet a kivételnek — sehogyan sincs ínyükre. Amikor elő­léptetik. vagy magasabb beosztásba állítják őket, azt hiszik, hogy az en­gedményekkel jár. Megfeledkeznek arról, hogy mint vezetők mélyebb, megsokszorozódott, felelősséggel tar­toznak a pártnak. Nem elég csak szavakban elfogadni és egyetérteni a párt szervezeti szabályzatával, de úgy is kell élni, cselekedni. Sajnos, ezt sokan megszegik. Farkas József elvtárs, az ózdi városi pártbizottság munkatársa például már több mint egy éve nem vett részt taggyűlésen, holott ő nagyon sokat beszél a tag­gyűlések szervezéséről, tartalmi szín­vonaluk javításáról. De vannak ettől elítélendőbb példák is. A kadnak. akik úgy képzelik — ^ különösen a kereskedelemben —. hogyha párttagok, akkor nekik mindent lehet, mindent szabad. A Miskolci Üzemélelmezési Vállalatnál több párttag kommunistához nem méltóan visszaélést követett el. Mun­kácsy János, a Belsped. önmagát kommunistának tartó igazgatója pe­dig' már odáig vitte, hogy szervezett bűnbandával lopta az. államot. 83.000 forintot sikkasztottak el. És fittyet hányt a pártfegy elemire B. elvtárs C egy elem! Rövid, kurta szócska 1 • és mégis milyen sokatmondó. Naponta emlegetjük, az emberek [olykor — sajnos — elengedik a fülük [mellett, ügyet sem vetve rá. Talán [éppen ez a magyarázata annak, hogy [sokan akarva-akaratlanul hibákat [követnek el, súlyosan megsértik a [rendet. [ Kétféle fegyelem van. Az egyik az [emberekre rákényszerített, ráerősza- [kolt vakfegyelem, amely a kapitaliz- [musra jellemző és a másik a tudatos, [önként vállait vasfegyelem, amely a [szocialista társadalomban bontakozik [ki. A mi pártunkban is tudatos, vas­megyeiem kell legyen. A párt szerv e- [zeti szabályzata kimondja: »A párt- *tag kötelessége, hogy .. . megtartsa a fminden párttagra egyformán köte- Klező párt- és állami fegyelmet...« [ A kommunisták zöme így is cse­lekszik. Jólesett hallani, hogy az [ózdi kohászat' durvahengermű meleg­füzemében Tengely István elvtárs [kommunista műszaki vezető irányí- [tásával a fizikai dolgozók Bellái* Ist­ván, Smiegel Miklós. Dánosok Béla. [Ciné László és a többiek olyan ki- [magasló eredményt értek el. amely­nek párját nem találjuk az üzemben. [24 óra alatt 644 blokkot hengereltek [le. Vajon miért? Talán csak a pénz- [szerzési vágy hajtotta ezeket az em- [ berek et? Kétségtelen az is. de ez [párosult a szocializmus tudatos épí- [tésóvel. Ezekben a kommunistákban [az egyéni érdek egybefonódik a kö­zösségi tulajdon gyarapításának gügyével. A tudatos vasfegyelem igazi #értelmét azonban sokan még nem # tették magukévá: Vannak, akik a f párton belül kiváltságos helyzetet akarnak maguknak teremtem. A 1500 köbméter oxigént előállító két berendezés beszerzésére csaknem hu- szomkétmillió forintot irányoztak elő. Az üzem terveit még az idén. elké­szítőik, míg maga a gyár a jövő évben készül el és kezdi meg munkáját. Az új oxigéngyártó üzemmel nem­csak az ózdi kohászat jelenlegi oxi­génszükségletéinek zavartalan kielé­gítését érik el, hanem a korszerű, gazdaságos eljárások, mint az oxi- génes acélgyártás bevezetése is lehe- 1 tővé válik. Az Ozdj Kohászati Üzemekben ezidöszerint csak egy kisebb teljesít­ményű oxiigénigyártó üzem működik, ami nem tudja ellátni a gyár szük­ségletét, s így kevésbé van lehetőség azoknak a fejlett gyártási eljárások­nak a bevezetésére, amelyek több oxigént igényelnek. A baráti Szovjetunió által nyújtott hosszúlejáratú hitel most lehetővé teszi, hogy az ózdi gyárban nagytel­jesítményű oxigéngyár létesüljön. A tervek szerint az új üzem építésére és a Szovjetunióból történő, óránként

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents