Észak-Magyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-02 / 52. szám
Vi4&iriL*ii, 1; Március 2. ßSZAKMACÍRORSZÁG ÚTIKALAUZ XIII. f/qmi izoméul“ ZERENGS A Rákócziak egykori várkastélya, a többi hegyaljai hegyek, hosszú sorban; alatt ok Tállya és Mád. E városokban laknak, a hegyekben, az öröm istenei, innen küldik szét a világba apostolaikat, a palackokba zárt aranyszínű lángokat, hogy prédikálják a népeknek, miszerint a föld nem siralom völgye, mint á vallás tartja.« Itt írta Pangó Panni című versét, talán abban a kuckóban, melynek egyik erkölcstelen lakójáról szól a vers. Szerencs, ez a nagymúltú nagyközség híres cukor- és csokoládégyáráról, régi gőzfürdőjéről, és egyes hegyoldalain termett bora vetekszik a módi, tállyal vagy tolcsvai borral. A felszabadulás óta rohamos fejlődésen ment keresztül. Az új világ szele elsöpörte a népnyúzó földbirtokosokat. Felosztották a gróf Szír- may-, a gróf Andrássy-, valamint u báró Harkányi-féle nagy birtokokat és az egyházak földjeit. Az egykor kisemmizett cselédek birtokukba vették az ősi jusst, melyen évszázado- Icon át annyit verejtékeztek. Felosztottak 3731 kh szántót, 283 kh rétet, 27 kh szőlőt, ezenkívül erdőt, nádasokat, legelőket, melyeknek gyümölcsét végre Szerencs szorgalmai földművelő népe élvezi. A CUKORGYÁR, mely 1889-tői megszakítás nélkül termel, ebben az évben ünnepli alapításának 70. évfordulóját. A felszabadult dolgozók ebben az évben még szebb eredményeket akarnak elérni. A világhíres csoköládégyár is egyre több és jobb minőségű gyártmányaival előkelő helyet szerzett a világpiacon. A két gyár hazánk igen jelentős élelmi- szeripari üzeme. Dr. Szemere Endre és Kéner Imre igazgatók irányításúval a szellemi és fizikai dolgozók még sohasem hoztak szégyent Szerencs hírnevére, a felszabadulás óta évról-évre kimagasló eredményekkel dicsekedhetnek. Ebben a két gyárban dolgoznak a munkásmozgalom szerencsi veteránjai, akik az illegalitás éveiben keményen küzdöttek a kizsákmányolok ellen. Szerencs országszerte ismert vasúti gócpontjáról, gimnáziumáról, szülőotthonáról, műemlékeiről, az ásatások során felszínre került leleteiről. A ÍO éves szerencsi cukorgyár. mint Kossuth zászlaja alá, tömegesen jelentkeztek Szerencs és környéke szabadságszerető dolgozói. PETŐFI SÁNDOR is járt Szerencsen, másodszor 1847 júliusában,' s útijegyzetei XI. levelében így ír erről a vidékről: »Szerencsnél legszebb a kilátás. Délre hosszú, hosszú ró- naság, le egészen a Tiszáig; keletre az egykori tűzőkádó, et tokaji hegy, mely magában áll, mint hadsereg előtt a vezér. Ott áll magas fejével, kék köpenyedben, komoly méltósággal; tövében Tárcái városa. Északra jLehetetlen felsorolni azokat az alkotásokat, melyek ma már mind a szerencsi dolgozók életét könnyítik. A község múltjáról, az elmúlt századok dicső harcairól és a megváltozott új életről igen alapos tanulmányt írt Angyal Béla tanulmányi felügyelő az áltála szerkesztett »Szerencsi járás monográfiája« című, sok tekintetben újszerű, értékes könyvben. SZEGEDI LÁSZLÓ HETI fii m jegyzetek T Y Amerikai film F ilm, amiben jóformán nem töri ténik jsermni, mégis másfél- órai művészi lebilincselő élményt ad, New-York kőrengetegében él Marty, a nyílt szívű, becsületes mészárossegéd, aki nem talál szórakozást a dancingfbárokban, a léha időtöltésben. Megértő élettársra vágyik, de külseje nem a legvonzóbb, már nem is nagyon fiatal, a lányoknak sem tetszik. Már-már beletörődne az agglegényi sorsba is, amikor véletlenül összeismerkedik Claraval, az ugyancsak már nem túlf-iatal és nem vonzó külsejű tanítónővel. A két ember egymásra talál, megtalálja azt a boldogságot, amelytől eddig — előnytelen külsejük miatt — mindketten meg voltak fosztva. Ennyi a filmtörténet. Hétköznapi, sokszor előforduló eset, de az átlagos amerikai filmek sorozatából kiválik magas kultúrájával, művésziségével, színészeinek egyszerű játékával, igazságával. Hiányzik belőle az amerikai tucatfilmeket jellemző csillogó, nagyvárosi élet, az esti, illetve éjszakai csillogás. Egyszerű, hétköznapi emberek egyszerű, hétköznapi életét mutatja be. A címszerepet formáló Ernest Borgnine a drámai ábrázolás széles skálájával rendelkezik. Egyszerű eszközökkel alakítja a melegszívű és szeretetre vágyó mészárossegédet. Egy-egy tétova mozdulatával, arcjátékával egész jelenetsorokat pótok Partnernője, Betsy Blair hitelesen és meggyőzően alakítja Clarat. A filmben sok az epikus, lassú, elbeszélő forma, egyes dialógusok túl hosszúra nyúltak. Ennek ellenére a film egy percre sem válik unalmassá, s ezért Delbert Mann rendezőt kell dicsérnünk. Az egyszerű történet művészi módon való ábrázolása teszi kiemelkedő filmalkotássá a Marty-t, amely méltán nyerte el az 1955-ös cannesi film- fesztivál Aranypálma nagydíját.. (hm)-OGO Akasztottak lázadása Mexikói film T raven világhírű regényének ' filmre vitelére vállalkoztak az Akasztottak lázadása alkotói, hogy a filrrttechnáka és filmművészet eszközeivel tegyék milliók számára hozzáférhetővé a regény halhatatlan mondanivalóját. A filmnek minden kockája vádirat a zsarnokság, az embertelenség', a kizsákmányoló kapitalizmus ellen. Jóllehet, cselekménye egy félévszázaddal előbb játszódik, mondanivalója ma is aktuális: ma is van még a világon rabszolga-szerű kizsákmányolás, és a szabadságban élőknek is emlékezniök kell arra, hogy a szabadság, a haladottabb rend mitől szabadította meg őket. 1910-ben játszódik a filmtörténet. Közép-Amerika őserdeiben embertelen körülmények között sínylődő indián rabszolgák vágják az erdőt, termelik a gazdájuknak busás hasznot hozó mahagónifát. Leírhatatlanul rossz körülmények között élnek. A kikötések, holtrakorbácsolások, testi csonkítások, agyonlövések mindennaposak. De tőlük északra, Mexikóban már remeg a föld a zsarnokság alatt, forrongások vannak, az indián rabszolgáknak földet követelnek és harcuk győzedelmeskedik is: Mexikó haladottabb állammá, demokratikusabb formájú köztársasággá alakul át. Ebbe, az embertelen környezetbe kerül bele Castro, a szegény indián pa raszt, aki a munkaközvetítők aljassága folytán rabszolga lesz a íatermelőnéi. Másfél órán át végigéljük a dzsungel-élet minden borzalmát, a vállalkozók állati kegyetlenkedését, az indiánok embertelen szenvedéseit. De látjuk azoknak az erőknek a biztató gyökereit is, amelyekből a rabláncot lerázni akaró forradalmi gondolat kisarjadt. A film az erdőkben sínylődő favágók életének tragikus hősikölteménnyé nő. Ez a tragédia sok áldozatot követel, de hősei, az »akasztottak« fellázadnak és maguk vesznek elégtételt. Egyszerű drámai szerkesztés, természetes színészi játék, remekül megválasztott színészek, kitűnő rendezés és operatőri munka nagyszerű összhangjából született meg ez a mindvégig' izgalmas, sodrásában sehol nem lankadó filmalkotás. Kár, hogy helyenként erősen naturalista eszközökkel érzékeltetik a szörnyű kínoz*, tatásokat, az ember megalázásának legvégső határait. A kitűnő szereplők közül — pusztán a »primus inter pares« alapján — ki kell emelnünk Castro és a bájos Modest a, a kedves indián lány alakítóját, akinek figurája, a gazdával való utolsó jelenetében, szinte forradalmi hőssé magasztosul. % A film az emberi szabadságért folytatott sokezer éves harc egy kis darabját ábrázolja művészi módon. Maradandó emlékű művészi élményt nyújt. Az ÉM Borsod megyei Áll. Építőipari Vállalat állami szervek és köziiletek részére 400 darab vaságyat értékesít Felvilágosítást nyújt a főkönyvelőség Miskolc. Molotov utca 22. Kútgyűrük, betonkádak, hídátereszcsövek és járdalapok úgy magánosok, mint községfejlesztési célra községek részére Hernádinémeti betonüzemünk. bői nagyobb mennyiségben kapható. Megrendeléseket kérjük TÜZÉP Vállalat Miskolc, Palóczy u. 17, vagy közvetlenül az üzem címére megadni. Termelők! Figyelem! Nem érdemes a terményfeleslegek eladásával várakozni! A zsizsik, egér stb. jelentős károkat okozhat a kamrákban tároló termelői terménykészletekben, ezért LEGHELYESEBB a terményfeleslegeket MIELŐBB ÉRTÉKESÍTENI! Minden községben búzát, rozsot, árpát,,^aboÉ és kukoricát NAPI ÁRON vásárolnak a TERMÉNYFORGALMI VÁLLALAT TELEPEI. ű várossal. Az ágyütorony még ma is áll, sajnos azonban, az elmúlt évek során nem becsültük, nem őriztük eléggé ezt az értélcet, a benne található régiségeket széthordták, a falakat több helyen átalakították és parkja is teljesen elhanyagolt. Szerencs és környéke, gazdag múltjára való tekintettel, megérdemelné, hogy ezt a várat múzeumnak rendezzük be, hogy megőrizzük azokat <* nemSZERENCS, ez a nagymúltú község az Alföld és a Felvidék találkozásánál épült. Földrajzi helyzeténei fogva már a honfoglalás idején közvetítő szerepet játszott. Történelméből, a szűkre szabott keret miatt, csak részleteket ismertetünk. A honfoglalás idején lakott terület volt; először a kabar törzsbeliek telepedtek le hosszabb időié. Anonymus említést tesz róla, hogy Árpád hadai szerencsésen idáig jutván, a Takta vize mellett elterülő mezőt »Szerencsének« nevezték el. A név származása azoban máig is tisztázatlan. Oklevelekben Serrach, Szeremcs, Zeremph, Zerencsech, Zerechstb. néven szerepel az 1200—1300-as években. A legelfogadhatóbb következtetések szerint a. név szláv eredetű. A hagyomány szerint Árpád tábort ütött e helyen és két vezérének adományozta a területet. A községben máig *s él egy szájhagyomány: Árpád az egyik hegytetőről kard jármi különböző irányokba mutatva, ezt mondotta; »Ma ád isten <t tájon szerencséi.<* Ezzel magyarázzák Mád, Tállya, Szerencs és az Isten-hegy eredetét. Tudjuk azonban, hogy az ilyen monöÁ- Icat Zemplénben is a tanítók és a diákok gyártották, különösen a XVIII. század elején. Hiteles okiratban a XIII. században találunk feljegyzést Szerencsről. A szerencsi Rakóczí-vár az ország legépebben maradt várainak egyike. Bár az ország védelme szempontjából nem, játszott jelentősebb szere- pet; mégis, legalább annyira, mint a diósgyőri vár, sorsdöntő szerepe volt, különösen a Rákóczi-szabadságharc idején. Inkább családi vár volt, 200 főnyi katonaságnál több nem féri bele. 1241-ben helyén monostor állott. Az egyik régi oklevél Szerencset várként említi. Érdekes, hogy amikor Alsó-Zemplén a XIII. száméban különálló igazgatási terület volt, Szerencs az oklevelekben vármegye néven (Szerencs Vármegye) fordul elő. Majd város és kerület lett, a környező községek hozzátartoztak. 1556-ban az ellenkirályok harcai alatt sokát szenvedett a város. Majd Szapolyai János egyik vezére kiűzte az apátot, a várost elfoglalta a királyné részére, aki az apátság épületét várrá alakította. Később, 1565-ben Szerencs királyi birtok lett. Rudolf király 1583-ban a várat 9100 forintért zálogul adta Rákóczi Zsigmond egri kapitánynak, aki 1603-ban a vár valóságos ura lett. Itt választották fejedelemmé Bocskai Istvánt, a »szerencsi címzetes királyt«, aki királyi várossá emelte Szerencset, Itt választották erdélyi fejedelemmé (1607) Rákóczi Zsigmondot. Szerencs népe is hosszú időn át nyögte a töi’ök igát. A portyázó törökök a -várost és környékét 1637- ben kirabolták, felégették. Szerencs határában azonban többször súlyos csapást mértek a törökre. A vár gyakran gazdát cserélt. Amikor 1644-ben a vár őr ség hűtlen tiszttartója a várost átadta az ostromló császári seregeknek, Rákóczi Zsigmond sírját felforgatták, a várost teljesen kirabolták. II. RÁKÓCZI FERENC gyakran ellátogatott Szerencsre. A várban ünnepelte 18. születésnapját és 1695- ben a feleségét is elhozta a vár-kastélyba. Itt tárgyalt Bercsényivel, a cár követeivel, innen adta utasításait, innen küldte leveleit, itt értesült. hogy elhullnak a meggyengült kuruc csapatok. 1710-ben végleg elhagyta Szerencset. A szerencsi Rákóczi-várlcastély — mint már említettem — az ország 44 nagyobb vármaradványa közül az egyik legépebben maradt építmény. Országosan a 13. helyen említik. Szichy hadmérnök alaprajza szerint 1663 körül külső tornyos-típusú volt, két sarkán kerek védőművekkel. A várat széles, vízzel teli árok vette hőrül, egy helyen híd kötötte össze zei% értékeket; melyek nagy része ma még avatatlan kezekben van. A szerencsi református templom az ország egyik legrégibb temploma, még 1220-ban épült. Itt helyezték örök nyugalomra Rákóczi Zsigmond és felesége hamvait. A síremléket vörösmárvány és a Rákóczi-cvmer díszíti. Feljegyzések beszélnek arról is, hogy mindig híres volt Szerencs kézműipara, s itt is korán megkezdték a szőlőművelést. Annak ellenére, hogy a település kívül esik a hegyaljai láncon, jelentős szőlőtermő vidék. A megsárgult pergamentek szerint Rákóczi táborába éppen úgy, Az ev. rét. templom, Szerencs egyik legrégibb műemléke.
