Észak-Magyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-02 / 52. szám

$ ÜSZAKMAQYARtmSZÄä Vasárnap, 1958 márduts f. ;Gépállomásaink munkája, eredményei a számok tükrében E HETI... Megyéink gépállomásai — minit az ország többi gépállomásai, üzemei, vállalatai — az 1957-es évet megle- ' ihetö&em nehéz körülmények közölt ((kezdték. A felettünk elviharzott el- (i lenforradalm i események nemcsak (»anyagi vonatkozásiban, hanem erköl- ^csileg.is sokat rontottak gépállomá­sain.!; helyzetén, A munkafegyelem $ lazult5 > ' " -]y gazdasági vesztesége­kei okozol'. Ezért vált szükségessé pártunk ja­vaslatára kormányunk intézkedése, amely szerint a gépáilomásoik korába bi szervezeti felépítését és rendszerét új* alapokra kellett helyezni: és be­vezették az önálló vállalati gazdálko­dás.! rendszert. Ez — a most már gyakorlattá vált intézkedés a bein­duláskor sok nehézséget okozott, hi­szen gépállomásaink az első negyed­évre nem készítettek tervet, s mun­kájukat nem lehetett tervszerűnek mondani. Az új rendszerre vaJó áttérés nagy feladat elé állította a veze­tőket, dolgozókat, amit az első #*: autóbusz javaslatunk. AZ ÜZEMI ÖLTÖZŐBEN ■— Mi történt a csappal? Megcsappan tolták. BEMUTATJUK . f é ■ooo­Ha veszni tért, kadd vesszen«.. :;:a szeszbarátok Hzetönapi lámpás 'körmenetét italbolttól — ital­boltig. GYERMEKSZÁJ AZ ÜZEMI SZARKA »Mindenkit érhet bal­eset« — oly baljós, el­riasztó jelmondata ez a 'mentőknek, hogy nem szívesen gondol rá sen­ki ... Éppen úgy nem. mint a temetkezési vál­lalat kirakata előtt áll­dogáló ember, még gon* do latban sem válogatja ki magának a legmeg­felelőbb színű és mé­retű koporsót. Alkony odó, téli dél­után van, a mocskos hófelhők szinte a jár­dán hömpölyögnek. A házak ablakaiból itt-ott már lámpafény szűrd dik s a hizlalókarámok­ban mitsem sejtve ro­pogtatják kukorica- vacsorájukat a hízók; A csabai úton egy karcsú bicikli körvona­lai bontakoznak ki, nyergében egy széles- mosolyú elégedett em­berrel, aki kényelme­sen tapossa a. pedált. hátán, a kormányon korsókkal. Ám, a Molotov-utcá- ra fordulóban, hirtelen valami földlökés tá­madhatott, 'vagy eset­leg téves szemafórállí- tás a vidám, boros ko­bakban, mert a taposás hirtelen megszűnt és — reccs! lök-lök! — s bu- gyog, folyik frissen, vidáman szerteszét a jószagú, finom kadar­ka. Az ember meg ült a bortenger közepében, elnyúlt öreg kerékpár­ja mellett és álmos egykedvűséggel próbál­ta felmérni a helyzetei. Csupa borlucsok és üvegcserép minden: a hátizsák, a ruhája, a kerékpár, a kövezet ahol ül és a feje sem lehet egészen rendben, mert nem tudja mitévő legyen... De nem sokáig tart e néma dermedet. Fe­nyegető morgás hördül a torkában, aztán óva­tos kézzé l végigtapoga l - ja a katasztrófa elér­hető áldozatait, majd diadalmas hahotával lecibálja a bicikli kor­mányára fűzött kis korsócskát — ami cso­dálatosképpen épen maradt. Magasra emel­ve. vidám szemmel kö­rülvizsgálja, körültapo­gatja, jót húz belőle, csettint is megelége­dettségében, aztán me­gint körülnéz saját romjai halmán. Kábán eszmélő arca sírássá torzul a tehetetlen dühtől, majd indulato­san lendül a karja és az épen maradt kiskor­sót teljes erővel a jár­da széléhez vágja. Nyiklian a kiskorsó és ő is vérét ereszti. — Ez az! — hörög emberünkben a méltat­lan harag. Nehézkesen feltápászkodik, aztán utolsó megvető pillan­tást vetve fáradságos törekvése hitvány, lucs­kos maradékára, — el­indul hazafelé, gyalo­gosan, nehogy vhlami még összetörjön. Mire a történet vé­gére pontot tettem, már rájöttem, hogy hibát követtem el, mert. éle­tem végéig sem győz­nék bocsánatot kérni annyi megszomorodott embertől, akik a törté­net hatására szomjaz­tak meg, de örökre vígasztalhatatlanok maradnak, mert nem lehettek ott, amikor folyt a bor, —y —a----------* -mwiMui h ónapokban nem mindenütt si­került elvégezni. Ma már — visszatekintve erre az időszakra, a múlt év küzdelmeire —< összeségében megállapítlhtó, hogy megyénk az éves tervet 96 — ezen be­lül az egyes gépállomások; Mezőny á­rád 113.4, Sárospatak 105.2, Móra 104.4, Sajószenrtpéte^ 104.3, Vilmány 104.3. Taktaharkány 104.1, Sátoralja­újhely 103.2, Hejőpapi 101.3, míg a 6zendrői gépállomás 100.8 százalékra teljesítette. Az éves (megyei) tervben való lemaradás oka elsősorban abban, keresendő, hogy az őszi idény tervet nem teljesítették 100 százalékig, il­letve mindössze három gépállomás.: a sárospataki, vilmámyi és a mező­ny árádi teljesítette 100 százalékon felül. Mindezeket befolyásolta, hogy az egyénileg dolgozó parasztok a szá­raz, csapadék tálán időjárás miatt ké„ sőn keresték fel a gépállomásokat, aanikor azok már a termelőszövetke­zeteknél voltak lekötve; Ugyancsak hozzájárult a késedelemhez, hogy tsz-eink lassan végeztéik a betakarí­tást, a gépállomások traktorosai sok­szor csak 8—9 órákor kezdtek műin-« kához és sötétedéskor abbahagyták. . Az új gazdálkodási rendszert te­kintve; gépállomásaink gazdálkodási eredményei §. korábbi évekhez viszo­nyítva megváltoztak. A ráfordítások­nál 9.3, az önköltségnél pedig 3.6 szá­zalékos. megtakarítást értek el. A jövedelmezőség a korább! években Jevő 70—80 százalékkal szemben 110.4 százalékra emelke­dett. A teljesítmény-érték és az önkölt­ség kedvező alakulása következtében a jelenleg érvényben lévő munikadíj kialakításánál az elmúlt év tapaszta­latait értékelve, több gépállomáson olcsóbban fogják végezni a traktor­éi motormuokákat. Ny ereségbe véte-^ lüket 190.6 százalékra teljesítették, ám rontja gépállomásaink eredmé­nyét az ,a helytelen szemlélet, amely korábban kialakult — és amely más* félmilliós veszteséget okozott; a tizúU lítási és egyéb mimikák. Ma már be­bizonyosodott tény, hogy a fuvarozá­sokból és egyéb munkákból — a szántás, vetés, cséplés stb. helyett —• a gépállomásoknak nem nyeresége, hanem vesztesége származik! Mind'ez nem tiltja azt, hogy a szükségszerű mezőgazdasági szállításokat ne vé­gezzék, de ez soha sem mehet a fő feladat rovására. Éves tervük túlteljesítése ered­ményeként megyénkben több gépállomáson osztanak nyereség- részesedést — összesen 900 ezer forintot. Veszteséggel csupán a put neki gép­állomás zárt az elmúlt évben és még három gépállomásnál mutatkozott eredményromlás, ami helytelen veze­tési módszerekből, .a termelési terv alacsony teljesítéséből adódott. Gépállomásaink lervfeladala a kö­vetkező időszakban nagyobb, mint az elmúlt évben volt, s hogy ezeket tel­jesíteni tudják, a szerződésköfósekbe bevonták a földmű vesszővel kezete­ket. Ezáltal lehetővé válik, hogy a tőgaterővel nehezebben végezhelö munkák helyett gépi munkával se­gítsük elő a termelés fellendítését. —« s gépállomásaink aktívabban kive­gyék részüket a mezőgazdaság szo­cialista átalakításból. Prókai Zoltán üzemgazdasági osztályvezető — Ne sikíts, te szerencsétlen! Tud­hatnád, hogy a Laci apja is si'kítás — A zarnnya széntyit, csak tudnám miatt bukott le. hol tartja a kalapácsát! KILÉPÉS HOZZAJÄRULÄSSAL Harc a víz ellen a liernád völgyében Rajzolta és Összeállította: Longauer Imre FAJTISZTA fertőzésmentes gyümölcsfák, díszfák, díszcserjék árusítását a Debreceni Kertészet 1958 március 3-án megkezdi Böszörményi út 106. fek. alatt. Rendelésekre szakszerű csoma­golásban szállít. Az Északmagyarországi Papír és Irodaszer Vállalat elad egy drb. teherfelvonót, 400 kg teherbírá­sú 20 méter magasságban üzemel­tető. A felvonót 6 lóerős villany- motor hajtja, vagy elcseréli egy két méter távolságban működő felvonóért. Átadás megegyezés szerint; Cím: Miskolc, Szentpéteri kapu, laktanya. Tel. 35-152, Talán egyik folyónk völgye sem olyan érdekes, mint a szeszélyes Hen­nádé. A Kárpátok hatalmas víztöme­gének hordozója az év legnagyobb 2-észében csendesein iolydogál a me­der mélyében. De egy nagyobb olva­dás, nagyobb zápor az ezerméteres hegyekben, és a Hennád néhány óra múlva óriássá duzzadtan rohan a völgyben. Szaggatja a partot, kiront a hullámtéri rétekre és amikor vé­gigrohant a völgyön az áradás, egyik- másiik hernádmenti faluban hiába ^keresik a gazdák a folyóparti földe­ket. Ilyenkor az történt, hogy med­erét változtatott a folyó, s a keresett ^ határrész a túlpartra került. Még ma is sok, 'de évről-évre még­is csak ritkulnak a folyó föld-rablá­sai. A vízügyi szakemberek, a Mis­kolci Vízügyi Igazgatóság dolgozói (»ugyanis a Hennád völgyében nagy­szabású harcot vívnak a víz pusztí­tásai ellen. Az elmúlt esztendőben 1 Hernádszundokmál egy átmetszéssel 'kiegyenesítették a folyó medrét, iNemcsak rövidebb lett a folyó, de •megszűntek az állandóan földeket rabló kanyaróit is. Ezen a szakaszon már-már azzal fenyegetett a Hernád, 'hfgy betör a Bársonyos-patak med­erébe, és tönkreteszi a Bársonyosra 1 telepített malmokat, öntözöreiídsze- 1 reket. í Az idén Gesztely és Ujcsanálos kö­pött erősítik a folyó gátjait.: Rövide­sen a kubikosok és hatalmas szk-ré- pe-rek jelennek meg a folyónak ezen a szakaszán, hogy véget vessenek a víz pusztításainak. Megzabolázzák a patakot is Sok gondot, bosszúságot okoznák a környék dolgozó parasztságának a Hennádba ömlő szeszélyes patakok is. A Vadász-patak például minden esztendőben tetemes károkat okoz a tömöri, laki és szakácsi állattartó gazdáknak. A patak völgyében ugyanis minden rét és legelő elvize- sedett, használhatatlanná vált. A víz­ügyi igazgatóság a patakok szabályo­zására is jelentős összeget fordít. Tömör, Lak és Szakácsi község gaz­dáinak örömére az idén 3 kilométe­res szakaszon végeznek mederrende­zési munkálatokat a Szakácsi-patak völgyében. Mintegy 300 ezer forintot fordítanak a patak szabályozására. Az elkövetkező években 7 kilométer hosszúságban rendezik a peták med­rét, és többszáz hold ró tét mentesí­tenek a víztől. A Göncruszka község határát pusztító gönci patak szabá­lyozására is mintegy 300 ezer forin­tot fordítanak ebben az esztendőben. A málymétely ellen A Hennád1-völgy községeiben egy­kor virágzott a juhtenyéztés. Ma is sok a juhászat ezen a tájon, de a ga­rázda patakok évröl-évre tizedelik a juhállományt. Az el vizesedéit lege­lők ugyanis melegágyai a mály- mételykómak. Nem véletlen, hogy kormányzatunk éppen a Hemád-völ- gyében, az emesi járásban milliókat költ az elkövetkezendő esztendőkben a málymételykór elleni küzdelemre. A vízügyi szakemberek eddig 12 patak szabályozási tervét készítették el. A Jánosvölgy, a percesei pataié, a kányi, vécsei, gagyvendégi, deteki és felsőgagyi patak völgyében rövi­desen lecsapolják az eisásosodó lege­lőiket, réteket. Az idén mintegy há­romnegyed millió forintot fordítanak csupán az encsi járásban a mály­mételykór leküzdésére. Kora tavasz- 87 aj Lit ka környékén kezdik meg az első ilj'enirányú patakrendezé.ú munkálatokat. VILLANYSZERELÉSI, VIZVEZETÉKSfZERELÉSl, KERÉKGYÁRTÓ és LAKATOS MUNKÁT RÖVID HATÁRIDŐ­RE VÁLLAL SÁTORALJAÚJHELYI MEZŐGAZDASÁGI KISIPARI SZÖVETKEZET Sátoraljaújhely, Rákóczi u. 18. Telefon: Saujhcly, 192. Meggondolatlan felszólítás — segítség helyett lett a termőföldből. ObóczJkyné sok­félé járt már. hogy ügyét elintézze, de nem segítette senki. A községi ta­nács állítólag írt az érdekében, de mivel nem válaszoltak, megnyugo­dott. Pedig a tanácsnak feladata megtudni a minisztériumban, hogy ki a jogutód és az ideiglenesen igény­be vett föld használati díját megfi­zettetni, esetleg bírói úton. Sajnos nem ezt tették, hanem, felszólították az özvegy asszonyt, akinek nincse­nek meg az eszközei ahhoz, hogy a vállalat által otthagyott követ leta­karítsa. Szerintünk ilyen felszólítást olyan földtulajdonosnak kell kül­deni, aki nem hajlandó megművelni a földjét. Az ilyen intézkedés nem segíti elő a tanács népszerűségét. Hogy is mondta Obóczkyné: »Jaj, ne tessék megírni az újságba, mert az egy bajomból még kettő lesz«'. Az egyszerű munkás asszony véleménye megszívlelendő, s jó lenne megvizs­gálni, miért mondta ezeket a szava­kat. (bp) > Felkereste szerkesztőségünket özv. I Obóczky Páliné, szirmabesenyöi dol- (gozó asszony. Smva panaszolta: Nem (élég, hogy önmagámmal tehetetlen »vagyok (el van törve a lába), hanem »még a bajomon sem segít senki. ML lelőtt elmondanánk panaszát, idézzük ia községi tanács elnökétől kapott fel­szólítás szövegét: »Felhívjuk, hogy a i Király-hegy alatt, a kút melletti föld­ijét művelje meg, mert egyébként az i eljárást megindítjuk, mert egészen 'utat járnak rajta felelőtlen egyének.«« i Az írást február 24-én írták alá ol- ivashatatíanul, — pecséttel ellátva. i Obóczkyné valóban nem műveli •földjét. De miért? 1951-től 1956-ig 'földjén útburkoláshoz, útépítéshez 'szükséges követ tárolt a 29/2 Ut- és Vasútépítő Vállalat. Később a jog- 'utód vállalat is ezt folytatta. Vajon hol lehet búzát, vagy más terményt 'termelni, ahol a föld hosszában em­bermagasságú kőprizma var? A kö- 1 vet nemrégiben elhordták és mint a ' felszólításban is olvashatjuk — út

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents