Észak-Magyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-20 / 67. szám

Csütörtök. 1958. március 20. ESZAKMAGYARORSZAc. «> a lanácskozás a városi tanács és a nagyipari üzemek vezetői között Március 19-én reggel 9 óraikor a városi tanács ehlöki szobájában összegyűltek a megye nagyiparának képviselői a város vezetőivel. A ta­nácskozás célja a már hagyományos együttműködés erősítése a nagyüze­mek és a városi tanács között, Mis­kolc továbbfejlesztéséért, kommu­nális és kulturális életünk fejlődé­séért, A tanács részéről Kovács Sándor, a városi tanács elnöke kö­szönetét mondott a nagyüzemek ki­váló segítségéért, amelyet a múlt esztendőben nyújtottak a közös mun­kában. 1957-ben ugyanis a nagyüze­mek mintegy 2 millió 200 ezer fo­rinttal járultak hozzá városunk fej­lesztéséhez, komoly. előremutató terveink kiviteléhez. A tanácskozá­son számos érdékes kérdés felme­rült. többek között a színház átépí­tése, amelybe a főenergiát fektetik, a köztisztaságra 2.5 milliót fordíta­nak. a vízellátás javítása, a világí­tás korszerűsítése, mely szerint az állomástól a Lenin Kohászati Mű­vekig neonfényt terveznek bevezet­ni még ebben az évben, és sok más egyéb. Fontos kérdést képezett a kis- és középüzemek bevonása az együttműködésbe. A tanácskozás méltatására még visszatérünk. A SZERENCSI CUKORGYÁRBAN a _ falai sokat me­Az öreg gyár sélhetnének BZ •elmúlt 70 évről, a múltról, a munká­sok akkori nyomorúságos helyzeté­ről és a megváltozott jelenről. De ha a falak nem is, a gyár idős mun­kásai annál többel beszélnek. Kü­lönösen ezekben a napokban, ami­kor a cukorgyár fennállásának 70 éves évfordulójára készülnek. S az ilyen beszélgetéseken jogos dicsek­véssel elmondják, hogy a szerencsi cukorgyár éppen olyan világhíres. mint az ózdi, vagy a, diósgyőri gyá­rak termékei. Azok a fiatalok, akik nem ismerik a gyár történetét, dol­gozóinak küzdelmét, figyelemmel hallgatják az öregek szavait. Gönczi Ferenc ma is emlékeznek a főbejárat iöfáli lévő írásra: Magyar Cukoripari RT. A részvénytársaság urai hihetetlen kényelemben éltek, az olcsón vásá­rolt répából és az olcsó munkaerő­vel egyhamar, meggazdagodtak. a gyár egyik mostani veze­tője egy figyelemreméltó tanulmány­ban feldolgozta a gyár történetéi. Tanulmánya egyik részében ezt írja: „A gyár vezetésére a legszigorúbb központi irányítás volt jellemző. A gyárigazgató saját hatáskörében pi. tisztviselőt nem alkalmazhatott, csak a budapesti központnak volt erre joga. A teljes anyagbeszerzés és értékesítés is a budapesti központ kezében volt. A vezérigazgató a parki I. ház egész eme­Rezdovics Antal 37, Stevlik Ferenc 38, Kopp László 37 és Kavacsány Sándor 37 éve helytáll a termelésben, ök is kiváló szakemberek. Most készítik elő a hetvenedik gyártási kampányt. Javítják a gépe­ket, a cukorfőző berendezéseket, va­lósággal szétszedték az egész gyárat. Ez a gyár az ország egyik legna­gyobb és legjobban termelő cukor­gyára, ahol még ma is dolgozik sok olyan munkásmozgalmi veterán, aki évtizedeken át küzdött a népnyúzó rendszer ellen. Olyan emberek, akik a Tanácsköztársaság idején is részt vállaltak a harcból. És ma is helyt­állnak, segítik a termelést, tanítják e fiatalokat a cukorgyártás sok apró mesterfogására, a becsületre, az életre. A tőkések még 1880-ban elhatároz­ták, hogy Hegyalja valamelyik köz­ségébe cukorgyárat építenek, a saját meggazdagodásukra. A földbirtoko­sok ellenezték ezt a tervet, mert at­tól féltek, hogy az új gyár elvonja tőlük az olcsó emberi munkaerői. Közel egy évtizedes vita után 1889- ben Szerencsen kezdték meg a gyár felépítését. A berendezések kezdet­legesek voltak. A gyár felépítése után a község lakossága majdnem megkétszereződött. A munkásnép éhbérért dolgozott, a gyár urai, haj- csárai pedig gazdagodtak. A mun­kások nyomorúságos tömeglakások­ban tengették életültet. Sokan még leti részét szerencsi kiszállásai alkal­mára saját lakosztályaként tartotta fenn. (Ma ebben a lakásrészben négy család lakik 1—2 szobás összkomfortos lakásokban.)” Épült ugyan egy üzemi fürdő. de csuk heti egyszeri használatra. Kul­■ rongálták a vasúti síneket s a gyár­ból több értékes gépei elszállították, az itt lévő régi munkások, elvtársak ellenálltak, megakadályozták a gyár felrobbantását. Ezekben a véres na­pokban is bent tartózkodtak, fűtöt­ték a kazánokat, olyan látszatot kel­tettek, mintha folyna a termelés. Ezzel megmentették az ország egyik legnagyobb édesipari üzemét. A fel- szabadulást követő napokban a kör­nyéken összeszedtek közel 300 va­gon répát és ebből 36 vagon cukrot gyártottak a szovjet katonáknak. cnrán megváltozott a eve* során gyár arculata. Több üzemrészben megszüntették a. nehéz fizikai munkát. *Az országban először itt helyeztek üzembe olyan modern gépeket, melyek meggyorsí­tották a cukorgyártási folyamatot. 1949-ben például 4 és félmillió fo­rintos beruházással új usztatót épí­tettek. Hazánkban először itt fino­mítottak nád-nyers cukrot. 1956-ban 14 napos kampányrövidítéssel ugyan­csak nád-nyers cukrot finomítottak világraszóló eredménnyel. Megelőz­ték az ország többi cukorgyárait és több millió forintot megtakarítottak. 1957-ben már 24 óránként 210 vagon répát dolgozták fel. Említésre méltó, hogy eddig háromszor elnyerték az élüzem kitüntetést. Lehetetlen rövi­den felsorolni azokat a változásokat, melyek a szerencsi gyárban is szeb­bé, emberibbé tették a dolgozók éle­tét. Ma már a kultúrház, a munlcó.s- énekkar, a. fúvószenekar, a táncze­nekar, a sportpálya, a tekepálya és sok egyéb kulturális létesítmény a dolgozók szórakoztatását,' nevelé­sét szolgálja. A gyár szép bölcsődé­vel, napközi otthonnal és üzemi konyhával is rendelkezik. És most, amikor az idei cukorrépa feldolgozására, készülnek, megfogad­ták: méltók lesznek a gyár jó hímé­Kétféle mértékkel Runda István 44, Csuka Lajos 37. Tatár Mihály 29 és Kokos Ciril 33 éve dolgo­zik a gyárban, ök is a megtett útra emlékeznek. túra, szórakozási jog, bér, emberi életmód szóba sem jöhetett. A második világháború idején, amikor a német egységek már meg­I'gen sok hír lát napvilágot, amely rávilágít egyes eseményekre, he­lyekre, emberekre. »-Kirakatba ke­rül« rövid időre egy-egy földműves- szövetkezeti boltkezelő munkája, fény derül kisebb-nagyobb visszaélésekre és legtöbbször nem marad el a fe- lelősségrevonás sem. Igen helyes, ha a visszaélések le­leplezésében kellő eréllyel. az eset súlyának megfelelő szigorral lépnek fel ellenőrző szerveink és a magukról megfeledkezett kár­tevőket felelősségre von iák: a sikkaszt ókat. a népvagyon pa­zarlóit és bűt len kezelőit az őket megillető helyre, a börtönbe jut­tatják. Méginkább helyes, hogy azokat az egyéneket, akik a társadalmi tu­lajdont meg merték nyirbálni, ki­pellengérezik. A nyilvánosság elé kívánkozik a megyaszói földművesszövet kezet igazgatósági ülésén hozott határoza­tok egy része is, mert igen helyesen foglalt állást egyes dolgozók ügyé­ben. Tóth József főkönyvelő bejelentése után helyeselve vették tudomásul, hogy a szerencsi járásbíróság Török Lajos sóstófalvi volt boltvezetőt egy év és két hónapra ítélte, valamint az általa okozott 27 ezer forint kár megtérítésére kötelezte. Ugyancsak Kerekes- János volt piaci standkeze­lőt 14 hónapi börtönbüntetésre és az általa okozott. 28 ezer forintos anyagi kár megtérítésére ítélték. Egyetértünk a bírósági határozat­tal, megértjük a földművesszövetke­zet tagságának megelégedését és örömmel üdvözöljük az igazgató­ságnak második napirendi pontban hozott határozatát, amely él a SZÖ­--------------------------ü! V OSZ-rendelkezesek adta lehetősé­gekkel. Kundráth Gyula ruházati boltvezetőt például eddigi önfelál­dozó munkájáért egyhavi fizetésének 20 százalékával jutalmazták. Ugyan­így értékelték Nyíri József vasboít- kezelőt is, aki egyébként Kundráth tanítványa és tanítómesteréhez mél­tóan állt helyt. Feladatát kifogásta­lanul. ellátja, leltárhiánya nem volt és ezért egyhavi fizetése 15 százalé­kát kapja jutalmul. Külön értékelték Zsíros József standkezelő munkáját, aki földművesszövetkezetüktől távol, Miskolcon végzi nehéz munkáját, öregbíti a szövetke­zet jó hírnevét, amelyet elődei alaposan megtépáztak. Öt nem tudják mindennap ellenőrizni, mégis, amióta stand vezető, emel­kedett a forgalom és egy év óta leltárhiány nélkül számolt el. jutái műi fizetése 20 százalékát kapta. Amennyire helyeseljük az elmon­dottakat, annyira helytelenítjük, hogy megyénk sok más szövetkeze­tében — bár eredményeik esetleg jobbak a megyaszóinái —. mégsem élnek a jutalmazás lehetőségével, s serkentenék ezzel is jobb, lelkiisme­retes munkára dolgozóikat. Szinte alig hallani, hogy egy-egy helyen lel­tári prémiumot fizettek volna ki. Ez pedig súlyos hiba. A földművessszövetkezetekben mód és lehetőség van arra, hogy a becsü­letes munkát kellően jutalmazzák — éljünk tehát vele. Az igazgatósági tagoknak sokkal több gondot kell fordítaniuk erre. Szíjj Lajos, MÉSZÖV osztályvezető Az őszi vetésekben néhol a teltagyás jelei mutatkoznak A töldmüvelésügyi Minisztérium tájékoztatása A Földművelésügyi Minisztérium növénytermelési igazgatóságán ak helyettes vezetője. Baj esi Ede tájé­koztatta a Magyar Távirati Iroda munka-társát az őszi gabonafélék ál­lapotáról és a várható termésered­ményről. Elmondotta, hogy az állami, gaz­daságok, termelőszövetkezetek és dolgozó parasztságunk jó munkája, a kedvező őszi időjárás és az enyhe tél eredményeként az őszi vetések legnagyobb része jól fejlődött és megerősödött. A télvégi időjárás azonban már nem volt ilyen kedve­ző a gabonafélékre. Napokon át éjjeli lehűlés s nappali felmelege­dés váltotta egymást. A hóingadozás miatt a talaj felszíne mozgásban van, amit a növény nem tud követ­ni, s emiatt az őszi vetésekben né­hol a felfagyás jelei mutatkoznak. A télvégi kedvezőtlen időjárás elle­nére minden remény meg van arra — amennyiben a dolgozó parasztság a szükséges vetásápolá-si munkákat időben elvégzi, s a továbbiakban az időjárás kedvező lesz —, hogy jó termést takaríthatunk be. A növény­állomány ugyanis elég sűrű. A termelők legfőbb feladata most. hogy amint a fagyveszély elmúlik, a fellazult talajokat, felfagyott ve­téseket azonnal hengerezzék. (MTI) 1* eIhelye%kedési lehetőségekről a Az Északmagyarország március 18-i számóibaai Körmöczi Lászlónak, az MTI munkatársának tollából meg­jelent, a »Munkanélküliség helyett munkaerőhiány Borsodban« című cikkét az alábbiakban módosítjuk: Az ellenforradalmi események után a munkanélküliséget 1957. év végére valóban leküzdöttük és ér­demleges számú munkanélküliről nem beszélhetünk. A cikk által ho­zott üzemek és szakmák jelenleg nem küzdenek munkaerőhiánnyal, de városunk és megyénk bizonyos területén, fennáll a munkaerőhiány. Dánielszki Tivadar 34, Tóth Ernő 35 és becsülettel. Most az új Pella Pál 3G éve dolgozik .szorgalommal, kampányra készülnek. Termelők! Figyelem! Aein érdemes a ferménvieleolewek ela<lá*ával várakozni! A zsizsik, egér stb. jelentős károkat okozhat a kamrákban tároló termelői terménykészletekben, ezért LEGHELYESEBB a termény- feleslegeket MIELŐBB ÉRTÉKESÍTENI! Minden községben búzát, rozsot, árpát, zabot és kukoricát NAPI ÁRON vásárolnak a TERMÉNYFÖRGALMI VÁLLALAT TELEPEI. Az állami gazdaságok mintegy 2000 fővel több munkaerőt foglalkoztat- •nak, mint az elmúlt évben, azonkívül az alapanyaggyártás beindulásával a kőbányák, téglagyárak nagyobb szá­mú segédmunkások at fognak fel­venni az idő javulásával. Szskniunkáshiáwnyal küzd jelenleg a Nehézszerszámgépgyár (esztergá­lyos, marás), a 31. AKÖV (10 fő autó­szerelő), Mezőgazdasági Gépjavító (esztergályos és lakatos). A megye területén az állami gaz­daságokon kívül a Tokaj'hegyaljaj Kőbánya erdőbényei üzemegységé kér nagyobbszámú segédmunkások at, bunkózáshoz. pakoláshoz. A tállyai kőbánya a későbbi időpontban ha­sonló munkára kér nagyobbszámú segédmunkást. Az építőipari terme­lés beindulásával, valamint a mező­gazdasági munkák megkezdésével az 'par egyes területéről nagyobbszámú fluktuációval számolhatunk:, mely­nek pótlása biztosítva lesz megyénk és városunk területéről. Fügeczki István megyei tanács vb. munka­ügyi osztályvezető. somos József vlkkolc városi tanács vb. munkaügyi osztályvezető. véhez. Űj gépeket is kaptok. hogy még gyorsabban és jobbat, többet termeljenek. A 70 éves gyárban sajnos még vannak olyan gépek, amelyek már elavultak, „fáradtak”, de ez sem akadályozza a szakkép­zett kollektívát, célkitűzését bizto­san eléri. A gyár 70 éves SS? & sikert kívánunk és sok cukrot vá-: vünk a szerencsi dolgozóktól. SZEGEDI LÁSZLÓ Fotó: Martinwz György.

Next

/
Thumbnails
Contents