Észak-Magyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-20 / 67. szám
Csütörtök. 1958. március 20. ESZAKMAGYARORSZAc. «> a lanácskozás a városi tanács és a nagyipari üzemek vezetői között Március 19-én reggel 9 óraikor a városi tanács ehlöki szobájában összegyűltek a megye nagyiparának képviselői a város vezetőivel. A tanácskozás célja a már hagyományos együttműködés erősítése a nagyüzemek és a városi tanács között, Miskolc továbbfejlesztéséért, kommunális és kulturális életünk fejlődéséért, A tanács részéről Kovács Sándor, a városi tanács elnöke köszönetét mondott a nagyüzemek kiváló segítségéért, amelyet a múlt esztendőben nyújtottak a közös munkában. 1957-ben ugyanis a nagyüzemek mintegy 2 millió 200 ezer forinttal járultak hozzá városunk fejlesztéséhez, komoly. előremutató terveink kiviteléhez. A tanácskozáson számos érdékes kérdés felmerült. többek között a színház átépítése, amelybe a főenergiát fektetik, a köztisztaságra 2.5 milliót fordítanak. a vízellátás javítása, a világítás korszerűsítése, mely szerint az állomástól a Lenin Kohászati Művekig neonfényt terveznek bevezetni még ebben az évben, és sok más egyéb. Fontos kérdést képezett a kis- és középüzemek bevonása az együttműködésbe. A tanácskozás méltatására még visszatérünk. A SZERENCSI CUKORGYÁRBAN a _ falai sokat meAz öreg gyár sélhetnének BZ •elmúlt 70 évről, a múltról, a munkások akkori nyomorúságos helyzetéről és a megváltozott jelenről. De ha a falak nem is, a gyár idős munkásai annál többel beszélnek. Különösen ezekben a napokban, amikor a cukorgyár fennállásának 70 éves évfordulójára készülnek. S az ilyen beszélgetéseken jogos dicsekvéssel elmondják, hogy a szerencsi cukorgyár éppen olyan világhíres. mint az ózdi, vagy a, diósgyőri gyárak termékei. Azok a fiatalok, akik nem ismerik a gyár történetét, dolgozóinak küzdelmét, figyelemmel hallgatják az öregek szavait. Gönczi Ferenc ma is emlékeznek a főbejárat iöfáli lévő írásra: Magyar Cukoripari RT. A részvénytársaság urai hihetetlen kényelemben éltek, az olcsón vásárolt répából és az olcsó munkaerővel egyhamar, meggazdagodtak. a gyár egyik mostani vezetője egy figyelemreméltó tanulmányban feldolgozta a gyár történetéi. Tanulmánya egyik részében ezt írja: „A gyár vezetésére a legszigorúbb központi irányítás volt jellemző. A gyárigazgató saját hatáskörében pi. tisztviselőt nem alkalmazhatott, csak a budapesti központnak volt erre joga. A teljes anyagbeszerzés és értékesítés is a budapesti központ kezében volt. A vezérigazgató a parki I. ház egész emeRezdovics Antal 37, Stevlik Ferenc 38, Kopp László 37 és Kavacsány Sándor 37 éve helytáll a termelésben, ök is kiváló szakemberek. Most készítik elő a hetvenedik gyártási kampányt. Javítják a gépeket, a cukorfőző berendezéseket, valósággal szétszedték az egész gyárat. Ez a gyár az ország egyik legnagyobb és legjobban termelő cukorgyára, ahol még ma is dolgozik sok olyan munkásmozgalmi veterán, aki évtizedeken át küzdött a népnyúzó rendszer ellen. Olyan emberek, akik a Tanácsköztársaság idején is részt vállaltak a harcból. És ma is helytállnak, segítik a termelést, tanítják e fiatalokat a cukorgyártás sok apró mesterfogására, a becsületre, az életre. A tőkések még 1880-ban elhatározták, hogy Hegyalja valamelyik községébe cukorgyárat építenek, a saját meggazdagodásukra. A földbirtokosok ellenezték ezt a tervet, mert attól féltek, hogy az új gyár elvonja tőlük az olcsó emberi munkaerői. Közel egy évtizedes vita után 1889- ben Szerencsen kezdték meg a gyár felépítését. A berendezések kezdetlegesek voltak. A gyár felépítése után a község lakossága majdnem megkétszereződött. A munkásnép éhbérért dolgozott, a gyár urai, haj- csárai pedig gazdagodtak. A munkások nyomorúságos tömeglakásokban tengették életültet. Sokan még leti részét szerencsi kiszállásai alkalmára saját lakosztályaként tartotta fenn. (Ma ebben a lakásrészben négy család lakik 1—2 szobás összkomfortos lakásokban.)” Épült ugyan egy üzemi fürdő. de csuk heti egyszeri használatra. Kul■ rongálták a vasúti síneket s a gyárból több értékes gépei elszállították, az itt lévő régi munkások, elvtársak ellenálltak, megakadályozták a gyár felrobbantását. Ezekben a véres napokban is bent tartózkodtak, fűtötték a kazánokat, olyan látszatot keltettek, mintha folyna a termelés. Ezzel megmentették az ország egyik legnagyobb édesipari üzemét. A fel- szabadulást követő napokban a környéken összeszedtek közel 300 vagon répát és ebből 36 vagon cukrot gyártottak a szovjet katonáknak. cnrán megváltozott a eve* során gyár arculata. Több üzemrészben megszüntették a. nehéz fizikai munkát. *Az országban először itt helyeztek üzembe olyan modern gépeket, melyek meggyorsították a cukorgyártási folyamatot. 1949-ben például 4 és félmillió forintos beruházással új usztatót építettek. Hazánkban először itt finomítottak nád-nyers cukrot. 1956-ban 14 napos kampányrövidítéssel ugyancsak nád-nyers cukrot finomítottak világraszóló eredménnyel. Megelőzték az ország többi cukorgyárait és több millió forintot megtakarítottak. 1957-ben már 24 óránként 210 vagon répát dolgozták fel. Említésre méltó, hogy eddig háromszor elnyerték az élüzem kitüntetést. Lehetetlen röviden felsorolni azokat a változásokat, melyek a szerencsi gyárban is szebbé, emberibbé tették a dolgozók életét. Ma már a kultúrház, a munlcó.s- énekkar, a. fúvószenekar, a tánczenekar, a sportpálya, a tekepálya és sok egyéb kulturális létesítmény a dolgozók szórakoztatását,' nevelését szolgálja. A gyár szép bölcsődével, napközi otthonnal és üzemi konyhával is rendelkezik. És most, amikor az idei cukorrépa feldolgozására, készülnek, megfogadták: méltók lesznek a gyár jó híméKétféle mértékkel Runda István 44, Csuka Lajos 37. Tatár Mihály 29 és Kokos Ciril 33 éve dolgozik a gyárban, ök is a megtett útra emlékeznek. túra, szórakozási jog, bér, emberi életmód szóba sem jöhetett. A második világháború idején, amikor a német egységek már megI'gen sok hír lát napvilágot, amely rávilágít egyes eseményekre, helyekre, emberekre. »-Kirakatba kerül« rövid időre egy-egy földműves- szövetkezeti boltkezelő munkája, fény derül kisebb-nagyobb visszaélésekre és legtöbbször nem marad el a fe- lelősségrevonás sem. Igen helyes, ha a visszaélések leleplezésében kellő eréllyel. az eset súlyának megfelelő szigorral lépnek fel ellenőrző szerveink és a magukról megfeledkezett kártevőket felelősségre von iák: a sikkaszt ókat. a népvagyon pazarlóit és bűt len kezelőit az őket megillető helyre, a börtönbe juttatják. Méginkább helyes, hogy azokat az egyéneket, akik a társadalmi tulajdont meg merték nyirbálni, kipellengérezik. A nyilvánosság elé kívánkozik a megyaszói földművesszövet kezet igazgatósági ülésén hozott határozatok egy része is, mert igen helyesen foglalt állást egyes dolgozók ügyében. Tóth József főkönyvelő bejelentése után helyeselve vették tudomásul, hogy a szerencsi járásbíróság Török Lajos sóstófalvi volt boltvezetőt egy év és két hónapra ítélte, valamint az általa okozott 27 ezer forint kár megtérítésére kötelezte. Ugyancsak Kerekes- János volt piaci standkezelőt 14 hónapi börtönbüntetésre és az általa okozott. 28 ezer forintos anyagi kár megtérítésére ítélték. Egyetértünk a bírósági határozattal, megértjük a földművesszövetkezet tagságának megelégedését és örömmel üdvözöljük az igazgatóságnak második napirendi pontban hozott határozatát, amely él a SZÖ--------------------------ü! V OSZ-rendelkezesek adta lehetőségekkel. Kundráth Gyula ruházati boltvezetőt például eddigi önfeláldozó munkájáért egyhavi fizetésének 20 százalékával jutalmazták. Ugyanígy értékelték Nyíri József vasboít- kezelőt is, aki egyébként Kundráth tanítványa és tanítómesteréhez méltóan állt helyt. Feladatát kifogástalanul. ellátja, leltárhiánya nem volt és ezért egyhavi fizetése 15 százalékát kapja jutalmul. Külön értékelték Zsíros József standkezelő munkáját, aki földművesszövetkezetüktől távol, Miskolcon végzi nehéz munkáját, öregbíti a szövetkezet jó hírnevét, amelyet elődei alaposan megtépáztak. Öt nem tudják mindennap ellenőrizni, mégis, amióta stand vezető, emelkedett a forgalom és egy év óta leltárhiány nélkül számolt el. jutái műi fizetése 20 százalékát kapta. Amennyire helyeseljük az elmondottakat, annyira helytelenítjük, hogy megyénk sok más szövetkezetében — bár eredményeik esetleg jobbak a megyaszóinái —. mégsem élnek a jutalmazás lehetőségével, s serkentenék ezzel is jobb, lelkiismeretes munkára dolgozóikat. Szinte alig hallani, hogy egy-egy helyen leltári prémiumot fizettek volna ki. Ez pedig súlyos hiba. A földművessszövetkezetekben mód és lehetőség van arra, hogy a becsületes munkát kellően jutalmazzák — éljünk tehát vele. Az igazgatósági tagoknak sokkal több gondot kell fordítaniuk erre. Szíjj Lajos, MÉSZÖV osztályvezető Az őszi vetésekben néhol a teltagyás jelei mutatkoznak A töldmüvelésügyi Minisztérium tájékoztatása A Földművelésügyi Minisztérium növénytermelési igazgatóságán ak helyettes vezetője. Baj esi Ede tájékoztatta a Magyar Távirati Iroda munka-társát az őszi gabonafélék állapotáról és a várható terméseredményről. Elmondotta, hogy az állami, gazdaságok, termelőszövetkezetek és dolgozó parasztságunk jó munkája, a kedvező őszi időjárás és az enyhe tél eredményeként az őszi vetések legnagyobb része jól fejlődött és megerősödött. A télvégi időjárás azonban már nem volt ilyen kedvező a gabonafélékre. Napokon át éjjeli lehűlés s nappali felmelegedés váltotta egymást. A hóingadozás miatt a talaj felszíne mozgásban van, amit a növény nem tud követni, s emiatt az őszi vetésekben néhol a felfagyás jelei mutatkoznak. A télvégi kedvezőtlen időjárás ellenére minden remény meg van arra — amennyiben a dolgozó parasztság a szükséges vetásápolá-si munkákat időben elvégzi, s a továbbiakban az időjárás kedvező lesz —, hogy jó termést takaríthatunk be. A növényállomány ugyanis elég sűrű. A termelők legfőbb feladata most. hogy amint a fagyveszély elmúlik, a fellazult talajokat, felfagyott vetéseket azonnal hengerezzék. (MTI) 1* eIhelye%kedési lehetőségekről a Az Északmagyarország március 18-i számóibaai Körmöczi Lászlónak, az MTI munkatársának tollából megjelent, a »Munkanélküliség helyett munkaerőhiány Borsodban« című cikkét az alábbiakban módosítjuk: Az ellenforradalmi események után a munkanélküliséget 1957. év végére valóban leküzdöttük és érdemleges számú munkanélküliről nem beszélhetünk. A cikk által hozott üzemek és szakmák jelenleg nem küzdenek munkaerőhiánnyal, de városunk és megyénk bizonyos területén, fennáll a munkaerőhiány. Dánielszki Tivadar 34, Tóth Ernő 35 és becsülettel. Most az új Pella Pál 3G éve dolgozik .szorgalommal, kampányra készülnek. Termelők! Figyelem! Aein érdemes a ferménvieleolewek ela<lá*ával várakozni! A zsizsik, egér stb. jelentős károkat okozhat a kamrákban tároló termelői terménykészletekben, ezért LEGHELYESEBB a termény- feleslegeket MIELŐBB ÉRTÉKESÍTENI! Minden községben búzát, rozsot, árpát, zabot és kukoricát NAPI ÁRON vásárolnak a TERMÉNYFÖRGALMI VÁLLALAT TELEPEI. Az állami gazdaságok mintegy 2000 fővel több munkaerőt foglalkoztat- •nak, mint az elmúlt évben, azonkívül az alapanyaggyártás beindulásával a kőbányák, téglagyárak nagyobb számú segédmunkások at fognak felvenni az idő javulásával. Szskniunkáshiáwnyal küzd jelenleg a Nehézszerszámgépgyár (esztergályos, marás), a 31. AKÖV (10 fő autószerelő), Mezőgazdasági Gépjavító (esztergályos és lakatos). A megye területén az állami gazdaságokon kívül a Tokaj'hegyaljaj Kőbánya erdőbényei üzemegységé kér nagyobbszámú segédmunkások at, bunkózáshoz. pakoláshoz. A tállyai kőbánya a későbbi időpontban hasonló munkára kér nagyobbszámú segédmunkást. Az építőipari termelés beindulásával, valamint a mezőgazdasági munkák megkezdésével az 'par egyes területéről nagyobbszámú fluktuációval számolhatunk:, melynek pótlása biztosítva lesz megyénk és városunk területéről. Fügeczki István megyei tanács vb. munkaügyi osztályvezető. somos József vlkkolc városi tanács vb. munkaügyi osztályvezető. véhez. Űj gépeket is kaptok. hogy még gyorsabban és jobbat, többet termeljenek. A 70 éves gyárban sajnos még vannak olyan gépek, amelyek már elavultak, „fáradtak”, de ez sem akadályozza a szakképzett kollektívát, célkitűzését biztosan eléri. A gyár 70 éves SS? & sikert kívánunk és sok cukrot vá-: vünk a szerencsi dolgozóktól. SZEGEDI LÁSZLÓ Fotó: Martinwz György.
