Észak-Magyarország, 1958. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-28 / 50. szám

£á£AKMAG 1ARUESZÄG Péntek, 1958. február 28. Miért nem teljesíti tervét as alberttelepi bányaüzem EGY MUNKÁSLEVÉL NYOMÁBAN „...VALAMIKOR AZ ALBERT­TELEPI bányászok termelési sike­reiről olvashattunk a különböző saj­tótermékekben, ma nevével nem ta­lálkozunk. Miért? Talán kialudt az emberekből a termelési kedv, a lel­kesedés, az alkotás vágya? Miért tel­jesíti csak 80—40 százalékra tervét a bányaüzem? Miért van felelőtlen anyaggazdálkodás, s miért nem for­dítottak nagyobb gondot a társadal­mi tulajdon védelmére? Manapság ezek szinte a nap minden órájában felvetődő kérdések, amelyek sürgős válaszra várnak. Intézkedésre, hatá­rozott és gyors tettekre van szük­ség! ...” Tóth Zoltán élvtárs levelében ol­vashatjuk ezeket a sorokat. Minden egyes sorából elkeseredés csendül ki s mindjárt hozzá, is tehetjük, hogy — joggal, ö maga 1941-től dolgozik az alberttelepi bányánál — ugyan­csak a szívéhez nőtt!... Néhány hó­napja — nem mint bányász, hanem mint személyzeti vezető tevékeny­kedik. Kintjártunk Alberttelepen s a felvetett kérdésekre kerestük a. vá­laszt. Megtaláltuk. Bányaüzem, ahol nincs hol szenet termelni Amikor a bányaüzem több dolgo­zójával elbeszélgettünk, felvetették: Albérttelep jelenleg olyan bánya­üzem, ahol nincs hol szenet termel­ni. Érthetetlenül néztünk rájuk, s magyarázatot kértünk. A beszélgeté­sek során megtudtuk, hogy az üzem jelenleg 14—16 vagon szenet termel naponta az 1956-os év napi 65 va­gonjával szemben...! Az ellenfor­radalom óta bányatűzzel küzdenek s még a mai napig sem sikerült el­oltani. A dolgozói? joggal kérdezik: Miért? Tatabányán és más bányák­ban sokkal nagyobb bányatűz is elő­fordult s azt rövidebb idő alatt si­került megakadályozni. Az albertte­lepi bányatüzet „csodának” tartják. Az egyik elvtárs felvetette, miért nem fúrnak le a tűz fészkébe és iszappal miért nem próbálják olta­ni? ... A bánj^atűz milliós károkat oko­zott és okoz még ma is. A 6-os eresz­ke a füst miatt "víz alá került... (Csak ez a bányarész volt úgy elő­készítve, hogy frontfejtéssel tudjon dolgozni?!) Az T. akna 4-es ereszké­jének egy részét szintén ellepte a víz s nem tud frontfejtéssel termel­ni. Percentint 3 köbméter víz hozzá- folyása akadályozza a munkát. Idős bányászok véleménye szerint 1955- ben. 56-ban 5 köbméteres vízhozzá- folyással számoltak, de megfelelő felkészültséggel az. üzemeltetést rö­vid idő alatt megoldották. Vélemé­nyük szerint a vezetésnek sokkal többet kellene tennie ... Ócskavastelcp a műhely körül. .. ALBERTTELEPEN való tartózko­dásunk során a bányatelep műhe­lyében, a műhely környékén tettünk látogatást. Visszataszító látványban volt részünk. A dolgozók joggal ne­vezik ócskavastelepnek a műhely környékét. A bányagépek és alkat­részek tárolása, raktározása nem megfelelő. A vágányok közé szerel­hető biztosítószerkezetből (macska) például 50 darab a sárban, szanaszét hever. 97078. számú Ganz-motor is segítséget kér az esővel és az időjá­rás viszontagságaival szemben. Rozs­da eszi az FHA 186—4-es villany- motort is. A gumiszalagoík a sárba dobálva taposódnak, őrizetlenül...! Az új kaparószerkezet ócskavassal Összekeverve található a műhely udvarán. Az egyes siklóhoz új rakodókom­bájn érkezett, amely negyedik napja szétszedve vár a bányába való le­szállításra és összeszerelésre. Így le­hetne tovább sorolni a műhely kö­rüli ócskavastelepen látottakat. Ügy látszik .,megfeledkeztek'’ itt a társa­dalmi tulajdon védelméről. Milyen intézkedések születtek? Az alberttelepi bányaüzemben ta­pasztalható visszásságok és lazasá­gok nem a mai fiatal bányavezetők bűne. ‘Néhány hónappal ezelőtt „Örö­költék” elődeiktől. Azonban mindjárt meg kell jegyeznünk, hogy határo­zottabb fellépéssel már lehetett vol­na segíteni a bajokon. Néhány igen fontos intézkedést tettek. Megkezd­ték a zsombrendszer kiépítését, amellyel a víztelenítést kívánják megoldani. A szivattyúk kapacitásá­nak növelését biztosították. Átcso­portosítást végeztek a nyomócsőve­zeték bővítése érdekében. A 2-és és 4-es ereszkét háromméteres átmérő­jű vasgyűr ükkel látták el. Ez nem­csak a szállítást gyorsította meg, hanem üzembiztosabbá tette a ter­melést. Az üzem első frontfejtésé­nek biztosítása érdekében az egyes siklón már 250 méternél tartanak a vágathajtással. 2000 méter a cél! A műszaki feltételeket biztosították, a munkálatok szépen haladnak. A MŰSZAKI VEZETŐK munká­ját azonban számos hiányosság aka­dályozza. Moll-ív hiánnyal küzde­nek. Az elővájásoknál kevés a cső- ventilátor. Ez nagyban akadályozza a munkát, hiszen a jó levegő biztosí­tása elsősorban ettől függ. Az egyes siklón végtelen kötélpálya beszere­lése lenne szükséges, a felszerelés hiánya miatt azonban e feladatot sem tudják megöl dani ... ! Az alberttelepi bányászoknak, ve­zetőknek össze kell fogniok. Közös erővel kell megteremteni azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik, hogy a bányaüzem ismét a régi di­csőség fényében ragyogjon. Ehhez minden adottságuk megvan, csupán fegyelmezettebb, jobb munkára van szükség. Ahogy az albertteleni elv­társakat ismerjük, rövid idő alatt képesek lesznek régi . hírnevükhöz méltóan dolgozni, a tervet teljesíte­ni, sőt túlteljesíteni! Dragos Gyula-000­4 megye művelődési vezetői tanulmányozzák a tudományos ismeretterjesztést Borsod megyében A Művelődésügyi Minisztérium és a Népművelési Intézet rendezésében újszerű tapasztalatcsere értekezletet tartanak Borsod megyében. Az érte­kezlet résztvevői — Veszprém, Győr- Sopron, Nógrád és Borsod megye mű­velődési vezetői — három nap alatt nemcsak elméletben, de gyakorlat­ban is' megismerkedhetnek a tudo­mányos ismeretterjesztés jól bevált módszereivel. A tapasztalatcsere értekezlet kcd­hallgatták az előadásokat és tanul­mányozták az iskola életét. Szerdán Sajóvámoson és Halmaj községben két ismeretterjesztő előadáson vet­tek részt, majd csütörtökön meg­tekintették a diósgyőri Lenin Kohá­szati Művek műszaki klubját, az ott folyó munkásakadémiát, a gyár tör­ténetét gyűjtő kohászmúzeumot és annak tudományos munkáját. A három, nap alatt gyűjtött tapasz­talatokat — eredményeket és hibá­dén reggel kezdődött. A négy megye. • .. . ■ ... . .. küldöttei a sárospataki bentlakásos I közösen vitatják meg Miskol­népföiskolát keresték fel, ahol meg- 1 con.-----------------------------ooo E gy szakszervezeti taggyűlésről Közeleg a SZOT kongresszusa. A szakszervezeti tagság nagy érdeklő­dést tanúsít a kongresszus iránt. Mutatja ezt többek között az is, hogy üzemekben, vállalatoknál, intézmé­nyeknél taggyűléseket tartanak. így került sor a Diósgyőri Élelmi&zer- kiiskereskedelmi Vállalat szakszer­vezeti taggyűlésére is. Demeter Béla üb. elnök tartotta meg a beszámolót. Említést tett a KPVDSZ nemrég (ártott II. kon­Javult, de még uem kielégítő a versenyuyilváuosság Putnokou Cél/utalmat tűznek ki a legjobb brigádoknak TÖBB ESETBEN SZÓVÁTETTÜK lapunk hasábjain, hogy a putnoki bányaüzemben nem élő, eleven a szocialista munkaverseny, ami leg­inkább a rossz versenynyilvánosság­nak’ tudható be. És itt kell vissza­emlékeznünk azokra az időkre, ami­kor az Özvidéki Szénbányászati Tröszt összes üzemeinek versenyfele­lőseit Putnokra vitték el tapasztalat­cserére. Régen volt, de igaz. Azóta egy el­lenforradalmat vertünk le hazánk­ban. Sok munka volt minden üzem­ben. és talán a munkavenseny szer­vezésére maradt a legkevesebb időnk. A konszolidáció után első felada­túink a termelés fokozása lett. Az is bebizonyított tény, hogy a termelés fokozásának hajtóereje a jól meg­szervezett munkaverseny. Akkor miért nem szervezik meg jobban a iminkaverseny nyilvánosságát Pulno- kon? — teheti fel a kérdést bárki. A kezdeti időben — úgy T957 októ­ber végéig —* nehezen indult meg, ma azonban már kezd éledni a mun­kaverseny Putookon is. Céljutalma­kat tűznek ki a legjobb fejtési, fronti, elővájásd és szállítóbrigádok között. Ebben maga a tröszt is nagy segít­séget nyújt az üzemnek: legutóbb az igazgatósági keretből többezer forin­tot kaptak versenyjutalmazásra. Ez­zel egy időben a versen ynyilv ánosság is javult az üzeminél. Igaz, még közel sincs az 1954—55-ös időhöz, de már elindultak előre. Törőcsitk elvtárs véleménye, hogy csak a végleges, a már biztos száza­lékot kell feltüntetni a versenytáb­lán. Ügy gondoljuk, hogy nagyon utána van már az eltelt hónapnak, 10—11-én értékelni, hisz akikor már a tárgyhónap első dekáderedményét kellene látni a versenyző bányászok­nak. Úgy gondoljuk, és bízunk benne, hogy a putnoki bányaüzem lesz még példakép a verseny nyilvánosságban, mint valamikor. Ehhez nemcsak Put- nokcn, de minden bányaüzemben megvan a lehetőség, (bl) gresszusáról, annak sikereiről, majd megemlékezett a közeli időben össze­ülő XIX. szakszervezeti kongresszus­ról. Szarka Gyula versenyfelelős a vál­lalat dolgozóinak jó munkájáról és a kitüntetett dolgozók sikereiről adott számot. Tizenöt dolgozó kapja meg a szakma kiváló kitüntetést és 140 dolgozó részesül pénzjutalomban. Ezek az eredmények is azt igazolják, hogy a Diósgyőri Éleimiszerkisikeresr- kedelmi Vállalat dolgozói jó munkát végeznek. Említésre méltó, hogy az elmúlt évben 170 dolgozó részesült üdülésben. A vállalat igazgatója, Gömöri elv­társ megköszönte a dolgozók segítsé­gét és kérte, hogy a jövőben is ugyanígy segítsék munkáját. A párt- szervezet javaslatára csatlakoztak a Lenin Kohászati Művei? dolgozóinak felhívásához. Jelszóvá vált: »-Nem tűrjük meg magunk között a társa­dalmi tulajdon prédáiéit!« Résztvett és felszólalt még az ülésen Szűcs András elvtárs, a KPVDSZ területi bizottságának munkatársa is. • Lang Kálmánné Fellendül a munkaverseny-mozgalom: egyhavi keresetnek megfelelő nyereségrészesedés a Hejőpapi Gépállomáson Szeszélyes az időjárás, játszik velünk. Ma reggel tavaszi napsugár csalta ki az embereket, azt hittük: végleg elbúcsúzott a tél, a szántó-vető emberek készíthetik a szerszámot, s aztán holnap... — megint elszomorodik az idő. Minden­esetre vigasztaló jel, hogy a naptár lapjai gyorsan peregnek, február utolját írunk és ami késik — nem múlik: rövidesen és végleg itt ma­rad a tavasz. De nemcsak a szántó-vetők, ha­nem gépállomásaink dolgozói is ne­hezen várják már a tavaszt: elég volt a műhelymunkából, a földekre vágynak, hogy traktorra pattanva dolgozzanak a melegedő határban. A gépeket — amennyire a rendelke­zésükre' álló alkatrészek és más le­hetőségek engedték' —, kijavították. Némelyiket szinte újjávarázsollak, hogy egész évben üzembiztosán mű­ködjön. Megyénkben csaknem vala­mennyi gépállomás határidőre elké­szült ezzel a munkával. A hejőpapi gépállomáson örömmel újságolja Sárkány elvtárs, hogy . az idei tavasszal a gépállomás történe­tében szinte példa nélkül álló fel­adatok végrehajtására indulnak. Eredményesen zárult a termelőszö­vetkezetekkel való szerződéskötés cs a földművesszövtetkezetek segítségé­vel az egyénileg dolgozó parasztot: is nagy számban kötnek szerződést. Úgy, hogy a gépállomás 1958. évi kapacitása teljes egészében le van kötve, s remélik: jól kijavított gé­peikkel kifogástalan munkát fognak végezni. A traktorosok fogadalmat tettek, hogy a gépállomások 10 éves fennállásának megünneplésére való készülődésből a munkaverseny fel­lendítésével veszik ki részüket. A közeljövőben valamennyi dolgozó egy havi keresetének megfelelő nye­reségrészesedést kap és — minthogy a munkav er seny jutalom az új rend­szer szerint a gépállomás béralapjába van beépítve: eredményes munká­jukkal lehetőség nyílik arra, hogy ismét egyhavi keresetüknek meg-fe­lelő, vagy azt megközelítő jutalmat kapjanak. Ez természetesen attól függ, hogy a traktorosok a szántó­földekre kiindulva, eredményesen segítsék a tavaszi munkák végzését, vigyázzanak drága gépeikre. Képletesen szólva: már a kapuban állnak a traktorosok: hamarosan megtörténik a gépszemle és ha az időjárás engedi, azonnal indulnak a földekre. mn ____ A Borsodnádasdi Lemezgyárban egy hete kezdték meg a termelést a kijavított egyes számú hengersoro­zaton. A hengersoron — amelynek eltörött meghajtó fogaskerekét az ózdiak hegesztették össze — máris igen szép eredményeket érnek el. A dolgozók szerda reggeltől csütörtök­-ooo­Vidám csónakkirándulást terveznek a Sajón és a Tiszán az ország legnagyobb hőerőművének KISZ-fiataljai A Tiszapalkonyai Erőmű Vállalat KISZ-szervezete — a kommunisták irányításával — nagy gondot fordít arra, hogy' a fiatalok munka után vidáman tölthessék szabadidejüket, a művelődési központoktól távoleső lakótelepen. Ennek érdekében az el­múlt esztendőiben a szakszervezettel közösen megalakították a színját­szókból és táncosokból álló művé-, szeli csoportot. A csoport tagjai — hetenként kétszer — szorgalmas pró­bákon készülnek a megyei »Ságvári Endre« kulturális * seregszemlére. A fiatal csoport első előadását március­ban rendezd meg az erőmű művelő­dési otthonában, majd műsorukkal felkeresik a környező ‘községeket. A KISZ-szervezet a tanuláshoz és szórakozáshoz szükséges pénzössze­get saját maga teremti elő. Az idén például farsangi bált rendeztek, s a bevételből a KISZ klubszobáját csi­nosa tottáik ki. Az ablakokra függö­nyöket, az asztalokra hímzett térítő­két varrattak. Most az »Evezős bál­ra« készülnék és az ott befolyó pénz­összegből csónakot szeretnének vá­sárolni. Kell is a csónak nagyon. A fiatalok ugyanis a nyári hónapokban többnapos tábórozással egybekötött kirándulást terveznek a Tiszán cs a Sajón. A túra költségeit a fiatalok saját maguk fedezik/. Ezenkívül tavasszal a sportkör tagjaival közösen — nagyobbrészt társadalmi munkával — teniszpályát építenek, amelyet röp- és kézilabdá­zásra is felhasználhatnak. A társa­dalmi munkára eddig 20 fiatal jelent­kezett. Könyv jelenik meg a bükki barlangokról A magyar hidrológiai társaság miskolci csoportja mellett már ha­todik éve működnek a zsombolyku­tatók. A munkacsoport tagjai eddig 3 új barlangot tártak fel és további 7 barlang és víznyelő feltárását kezdték meg a Büklk-hegységben. Munkálkodásuk nyomán találták meg az úgynevezett csókástetői bar­langot, mely képződésére, kialakulá­sára és geológiai felépítésére vonat­kozóan jellegzetesen bükki barlang. —--------------------ooo A zsomboly kutatók a TTIT Borsod megyei szervezetével (közösen a bar­lang hidrográfiai feldolgozását most könyv alakban is kiadják. Ugyan­csak közösen adják ki a bükki bar­langok képződéséről, egyes barlangok leírásáról és típusairól szóló köny­vet is. A könyvet gazdag fénykép­anyaggal és rajzokkal illusztrálják. Mindkét könyv rövidesen megjele­nik. Nyolc hét alatt nyolcszázezer forint totó-lottó nyeremény Borsodban Miskolcon és Borsodban az új év­ben egy-egy fogadási héten mintegy negyedmillió totó- és lottószelvény kel el. Az eddigi nyolc fogadási hé­ten több lottószelvényen értek el négyes és totószelvényen tizenkét találatot. így — a kisebb nyeremé­nyeket nem számítva — a nyolc fo­gadási héten kereken nyolcszázezer forinthoz jutottak a szerencsés nyc-> rők. Jónéhánynak szerencsét hozott a nyereménysorsolás is: így januárban borsodi lottózó nyerte a Wartburg autót, míg a februári sorsoláson —■ a kisebb nyereményeken kívül —< két pianínó, egy zongora is Borsod megyei lottózó tulajdonába került. A februári sorsoláson több mint hetvenezer forint értékű nyeremény jutott borsodinak.-----------oqo----------­C saládi ágy A miskolci közönség régi óhajának eleget téve, a Filharmónia meghívá­sára és a miskolci színház segítsé­gével, a Madách Színház március 5-én Miskolcon vendégszerepei. Fél hat és nyolc órai kezdettel bemutat­ják Hartog „Családi ágy” című víg­játékát. A vígjátékban Tolnay Klári és Gábor Miklós Kossuth-díjas mű­vészek lépnek fel. A „Családi ágy” a vasgyári Mű­velődés Házában kerül bemutatásra. Az elhalasztott „Operett-karnevál” jegyeit, a közönség kívánsága sze­rint, erre az előadásra átváltják# vagy visszaváltják. A megjavított hengersorozaton egy nap alatt hetvenegy tonna lemezt munkáltak meg Borsodnádasdon re virradóra 71 tonna lemezt mun­káltak meg rajta. Ezen a 24 órás műszakon január óta a legszebb tel­jesítményt érték el a borsodnádas- diak: 276 tonna anyagot hengereltek és mintegy 20 százalékkal termeltek több tiszta lemezt, mint amennyit tervük előírt. Téves „profilú44 szomjúságok... sornál tovább nem jutottak. Erre nem is volt semmi szükség, mert a többit kifejezték a néma, mégis be­szédesen felhcvült arcok, a kezek tétova riadtsága, ahogy a poharat szájhoz emelték ... CSAK ÁLLTUNK az ajtóban és pukkq.doztu.nk a. nevetéstől... Szo­morú, de egyben roppant, mulatságo­sak Is az italos emberek... Mielőtt még észbekaptunk volna, az egyik széleslengésű, borízű dalnok elénk botorkált és az arcunkba hajolva, dob­hártyarepesztő hangon rázendített: *Valaki vár...« Szinte hanyattvágódva buktunk ki az ajtón és enyhe pírral az arcunkon arra gondoltunk, hogy nem »valaki«, hanem inkább valami -valóban ránk is vár, mint minden becsületes, jó- érzésű emberre. Az, hogy a tévesen »profilírozott« szomjasokat vezessük végre a helyes útra, az emberhez méltó szomjúságok oázisába, a kul­túra áldásos forrásaihoz. —V —a szép, tengernyi szépnek, ami körü­löttünk ma már látó- és hallóközelbe kerüli — csak egy parányi cscppje, mégis szomjat olt, üdít... így véle ­kedtünk mi, akik a társadalom zömé­hez tartozunk. De akadnak még saj- rujs olyanok is — bár ezek egyre kevesebben vannak —, akiknek a szomjúsága más »profilú« és nem értenek velünk egyet. Az egyik itqlbolt elé értünk, de már az ajtóban megtorpantunk. In­nen hangzóit mégcsak a boldog meg­elégedettség dicsérete, mégpedig kórusban... A kórus valami csilla­píthatatlan lelkesedéssel s fáradságot, megelégülést -nem ismerő konok el­szántsággal zengett... A reményte­len, de állandó csendreintés csak fo­kozta q tiltott élvezet gyönyörűségét, mert szinte szabályos időközökben újra és újra felharsant a kórus: »Valaki vár, ha hazaméssz...« Po­hárral a kézben, egymás arcába har­sogták a nagy megvígasztalódás slá­gerének első sorát. Mert a második OTTHONI NYUGALMÁBÓL Tte- hezen kimozdítható férjemmel »Frus­ka nézőben« voltunk a Kamaraszín­házban. Mivel a. magunkfajta dol­gozó házaspár szempontjából meg­lehetősen korai kezdés miatt úgy loholtunk, hogy a. lelkünk majd ki­szakadt — elf elejtettünk cigarettát venni. Az utolsó felvonás szünetében, amikor a hamisítqtlan és spontán esztétikai élvezet jóleső nyugtalan­sága kisodort bennünket is az elége­dett, mosolygós arcú embersokodq- lomba — füstölni, rádöbbentünk, hogy utolsó darab szívnivalónkra gyújtottunk rá. — Sebaj! — vigasz­talódtunk —, majd veszünk hazafelé­menet valamelyik italbolttá »szelídí­tett« csárdában. Akad utunkban jó- néhány hazáig. Előadás után boldog megelégedett­séggel karoltunk egymásba. Arról beszéltünk, milyen felemelő érzés ilyen előadást végiggyönyörködni. Felfrissítő pihenő a szürke, dolgos hétköznapokban.. * Ez a kevéske

Next

/
Thumbnails
Contents