Észak-Magyarország, 1958. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-28 / 50. szám

ESZAKMAGYARORSZÄQ 5 réntek, 195?. február 28< Egy házfelügyelő - sok-sok lakóhoz A társadalmi tulajdon védelméről A MISKOLCI INGATLANKEZE­LŐ VÁLLALAT dolgozói, házfel­.A Húsipari Vállalat életétől amellyel akár kétszer is körül lehet­ne kerítem Zsolcát. * A SOK SZÉP LÁTNIVALÓ után betértünk az irodába, hogy a veze­tőktől érdeklődjünk az üzem általá­nos helyzetéről. Medve Ferenc elv­társ, az üzem termelési részlegének vezetője a következőket mondotta: — Most csökkent üzemmel terme­lünk, mégis naponta megközelítőleg 40 mázsa húst dolgozunk fel. A vál­lalat termelése az elmúlt évihez ké­pest megkétszereződött. Igaz, az igé­nyek is 'tovább növekszenek és úgy érezzük üzemünk lassan kicsinynek bizonyul. Szeretnénk terjeszkedni, de az épület tömörsége miatt nincs rá módunk. Itt már az üzem vezetője, Takács elvtárs is megszólal: — Én már 1938-ban, tan ülők orom­ban hallottam az új húskombinátról, azóta is sokszor szóba került, de még idáig semmi jel nem mutat arra, hogy valóban fel is építik. Pedig né­zetem szerint igen nagy szükség volna rá. Nem sürgetni akarjuk az új hús­kombinát építését, csak egy találós kérdést teszünk fel. Ha már 1957 nyarán vidéki üzemekhez kellett for­dulni Miskolc város jobb hentesáru- ellátása érdekében, akkor — ha to­vábbra is úgy növekednek az igé­nyek, mint az utóbbi éveikben —, va­jon 1960-ra ezzel az üzemmel, hogy tudjuk biztosítani az ellátást? Takács József keringő". A főszerepeket Márffy Ve­ra. Nádassy Anna, Máthé Éva, Falu- di Mária, Simor Ottó, Feliér Tibor cs Papp István játszák. Rendező: Bclcz- nay István. Karnagy: Virágh Elemér. Koreográfus: Téry Tibor. A díszlete­ket Ütő Endre, a jelmezeket Katona Piroska tervezte. ügyelői f. ho 25-en tartották meg termelési tanácskozásukat, s egyhan­gúlag csatlakoztak a Lenin Kohásza­ti Művek dolgozóinak felhívásához a társadalmi tulajdon fokozottabb megvédése érdekében. Miskolc hazánk második városa. Szinte gombamódra nőnek a föleiből az új bérházak, középületek. Kor­mányunk súlyos milliókat költ arra, hogy a dolgozók megnővekedett igé­nyeit kielégítse, lakásgondjaikat eny­hítse. Szerte az, országban, így Mis­kolcon is épülnek a gyönyörű bér­házak. Sok-sok családanya és apa szövi álmait, hogy milyen jó lesz, milyen boldog lesz, ha ő is egykoron két r 'A BÜKK ALJ AI BÁNYAÜZEM aknái között Íratlan verseny folyik, melyben a győztesek havonkint vált­ják egymást, de egyik sem sértődik meg a másik jobb eredményei lát­tán, hanem igyekszik a következő hónapban megelőzni vetélytársát. így például ez év január havában a legjobb teljesítményt a haricai Lej­tős-akna érte el 112.6 százalékkal. A béréntci bányaüzem pedig 105.7 százalékkal a második helyre szo­rult. Viszont február hónapban egé­szen a mai napig Bercnte vezet 109.8 százalékkal, Harica 104.3 szá­zalékával szemben. Az aknák vetélkedésének hasznát látja a búkkaljai bányaüzem, amely 120.2 százalékos tervteljesítéssel zár­ta a januári, hónapot. Nem csoda tehát az scan, hogy az üzem 113 százalékra teljesítette feb­ruár havi tervét és első negyedévi előirányzata a mai napig már elérte a 116.9 százalékot. Az üzem összteljesítményén belül nagymértékben emelkedett az egy főre eső termelés. 1957 januárjához viszonyítva pél­dául a sajószentpeteri TI. akna 38.9, a III. akna pedig 23.7 százalékkal ért el jobb eredményt 1958 január hóban, Berente pedig 26.9 és Harica 6 százalékkal. Végeredményben tehát a bükk al­jai ..bányaüzem össztermelése 21.6 százalékkal volt magasabb januárban a múlt év azonos időszakához ké­pest.. Az üzem aknáiban jónéhány ki­tünően teljesítő brigád dolgozik, amelyeknek. 1957 egész második felé­ben elért kiváló eredményei nagy­mértékben* hozzájárulták az üzem jó teljesítményeihez. Például a II. ak­nában Szloboda Károly frontbrigád-* ja 191.5 százalékra, Solyom Lajos csapata pedig 190.5 százalékra tel­jesítette félévi tervét. Szloboda Ká­roly elvtárs egyébként most kéthetes jutalomüdülésre á Német Demokra­tikus Köztársaságba utazott. A III. aknán ifjú Török András elővájó vájár 127.2. Balázs István csapata szintén elővájáson 125.4 szá­szoba összkomfortos lakáshoz jut. Előre elképzeli azt a tisztaságot, ren­det, nyugalmat, békét, ahol majd ő lakni fog. Önmagában megfogadja, hogy minden ragyogni fog, mint a patikában, csak egyszer legyen bol­dog lakója valamelyik bérháznak. Igen, ez helyes és szép dolog. így is volna rendjén. De tisztelet a ki­vételnek, nem * így van a gyakorlat­ban. Akik már boldog lakói a bér­házaknak, megfeledkeznek egykori ígéreteikről. A házfelügyelői terme­lési tanácskozáson a házfelügyelők felvetették, ők ápolják, őrzik és vé­dik a nép vagyonát, de gyakori eset, hogy a bérlők igyekeznek keresztez­ni munkájukat. A . házfelügyelők csatlakoznak a Lenin Kohászati Mü­vek felhívásához, de ezt csak úgy zalókos teljesítéssel zárta a második félévet. Virág Balázs berenteí elővájási«yá- jár 164.5 százalékos eredménye mö­gött alig marad el Koleszár Lajos 142.4 százalékos teljesítménye fejté­sen. Jó eredménynek számít a haricaiak részéről Szabó Béla I. 150.3 százalé­kos és H. Bencs Pál 139 százalékos teljesítménye is. A Kossuth-tárón Kovács Gyula 134.2 százalékos telje­sítménye igen jó eredménynek szá­mít. Sajólászlófalván a külfejtésen ki­váló eredményt ért el Kövesdi Barna front brigádja, február hónapban 9—10 tonna szén kitermelése jutott egy műszakban egy-egy bányászra. JELENTŐS GÉPESÍTÉST HAJT VÉGRE a biikkaljai bányaüzem a II. aknában. Most csak egy Sahtyor- és egy Gornyak-tipusú szovjet kom­bájn dolgozik, ezeken kívül még két darab kombájn beállítását tervezik, melyek közül az egyiknek az új két- szárnyú front kiszolgálása lesz a feladata. Tervben van még ez év folyamán egy hazai gyártmányú gyors gyalu beállítása is, ez a kö­zelmúltban már kísérlet alatt is állt a sajólászlófalvai külfejtésen, de a gyalu t vonszoló lánc gyöngének bi- banyult, elszakadt, és most kényte­len a gyár újabb, erősebb láncot gyártani. Az üzemnél remélik, hogy a III. negyedév végén (készen lesz­nek vele. Egyébként a szent Péteri II. akna ezen gépek beállításával közelebb lesz ahhoz, hogy a Borsodi Szénbá­nyászati Tröszt komplett gépesített, üzemévé fejlődjék. (alexa) „40 éves a szovjet hálálom“ címmel kiállítás nyílik a Szákszerve­zetek Megyei Tanácsa klubjában, a Kossuth utca 11. sz. alatt. A kiállítás ünnepélyes megnyitására szombaton, március 1-én reggel fél 9 órakor ke­rül sor. Megnyitó beszédet Gál Imre. a Szakszervezetek Megyei Tanácsa kultúrosztályának vezetője mond. tudják megoldani, ha maguk albér­lők is megszívlelik az ország nagy- jelentőségű felhívását. Tisztelet a ki­vételnek, bátran vetették fel a ház- felügyelők, hogy igen sok dolgozó van, aki nem kíméli a nép vagyonát, hanem inkább rongálja, annak élet­tartamát megrövidíti. Panasszal mennek a MIK-hez és követelik a ház állagának rendbehozatalát. Sok helyen nem tartják be a házi­rendet, a törvényes kapu zárást és nyitást, a bérlők fát aprítanak az összkomfortos lakásokban, a lépcső­házban verik, porolják a szőnyeget, matracot, porrongyot stb. A bérlők gyermekei és azok játszópajtásai be- piszkolják a falakat, betörik az abla­kokat, nem beszélve a gyönyörű par­kokról, üde zöld kertekről, virágok­ról, dísznövényekről, csemetefákról, melyeket tövestül tépnek ki, vagy hancurozzák le a gyermekek. Autó­val, lovasszekerekkel hajtanak rá a zöld gyepekre, kertekre és ezzel kárt okoznak. Igen sok helyen előfordul, hogy az enyveskezűek leszerelik a lépcsőházakban, pincékben a villany- kapcsolókat, ellopják az égőket, biz­tosítékokat. Ez közös tulajdonunk, ép­pen ezért őrködni, vigyázni kell reá minden bérlőnek. Egyes szülők sza­badjára engedik gyermekeiket, akik pajkoskodnak és nem fogadnak szót az idősebbeknek. IGEN, NEM KÖNNYŰ FELADAT HÁZFELÜGYELŐNEK LENNI, meg­birkózni a rendbontókkal. Sok eset­ben, amikor a házirend betartására figyelmeztetik a bérlőket, vagy a nép vagyonának megvédésére, a bérlők fennhéjjázón oda vetik: mi köze van magának ehhez! Igen is köze van hozzá! De köze van minden bérlő­nek, hogy a házfelügyelőket támogas­sa, segítse a nép vagyonának meg­védésében. A Lenin Kohászat dolgo­zóinak felhívásához necsak az üze­mek, gyárak csatlakozzanak, hanem a bérházak lakói is. A házfelügyelők kérik a felettes hatóságokat, hogy azzal a bérlővel szemben, aki hanyagul, nem szocia­lista szellemben kezeli és védi a nép vagyonát, vagy áki szándékosan ron­gálja azt és csáki szalmájaként ke­zeli, azzal szemben a törvény tel­jes szigorával járjanak el, végső eset­ben lakolt ássák ki. Nem megenged­hető, hogy a bérházak, melyre álla­munk millió cs millió forintokat költ, [felelőtlen elemek miatt idoelőft tönkremenjenek. Mint házfelügyelő javaslom, hogy a MIK vezetősége, a többi házfelügyelő kartársak és a bérlők olvassák el dr. Varga János, a megyei bíróság el­nökének »A társadalmi tulajdon bün­tetőjogi védelméről« című cikkét, mely az Északmagyarország e hó 2-i számában jelent meg. Felettes ható­ságaink szigorúan járjanak cl azok­kal a bérlőkkel szemben, akik nem becsülik meg a nép vagyonát. Ápoljuk, gondozzuk, védjük meg a nép vagyonát, mert ez minden ma­gyar állampolgár szent kötelessége. KISS LÁSZLÖNÉ házfelügyelő. ■Miskolc, Petneházi u. bérház S2/3. sz. (Tudósítónktól.) NAGY SÜRGÉS-FORGÁS foga­dott, mikor beléptünk a Húsfeldol­gozó Vállalat Vásártér úti üzemébe. A finom kolbászillatban egészen fel­vidul az ember. Talán még gondtala­nabb is itt az élet, mint máshol, hisz ilyen j ókedélyű embereket nem min­den üzemben lehet találni. Fütyül­nek, dalolnak, nevetgélnek, de úgy, hogy sokszor még a gépek egyhangú zúgását is túlharsogják. Serényen folyik a munka, a cson- toló üzemben. Itt is nagy a vidám­ság, bár kicsit veszélyes a munka. Borsózik az ember háta, mikor látja a munkás kezefelé tartó erősvágású, borotvaéles kést, amely azonban az utolsó pillanatban eltér a kéztől és reped a marira- vagy disznógerinc. * Kicsit zajosabb a műhely a szom­szédban. Itt zúzzák, darálják a húst a különböző gépek. Itt.áll előttünk a centrifugál töltőgép, mely örökké nyomja a tölteléket és mégis mindig tele van. A félig kész kolbászt az­után ügyes női kezek gépies gyorsa­sággal szedik össze és viszik át a füs­tölőbe. Be-bekukkantunk néhány füstölő ajtaján. A különböző hentes­áruk végeláthatatlan sorokban csüng­nek a rudakon. A levegőben a jelleg­zetes füstölt hemtesáruszag terjeng. A hűtő következik. Itt szinte mese­beli. kép elevenedik meg. A szikkadó kolbászrengeteg — mintegy 40' mázsa — bizonyára alkalmas volna hatal­mas kolbászsövény készítésére, A selyemhernyótenyésztés népgaz­dasági szempontból fontos, különösen azért, mert vannak bizonyos nélkü­lözhetetlen készítményeink, amelyek­nél a hernyóselymet semmiféle mű­anyaggal nem lehet helyettesíteni. Selyemgubó termelésünk fokozása, valamint a termelők munkájának könnyítése érdekében kormányza­tunk jelentős anyagi áldozatokat hoz. Az eddig szokásos utcai és országúti eperfák ültetése helyett korszerű központi, eperfatelepekcL létesítenek alacsony, bokorszerű fákkal, melyek­ről a lombszedést könnyen és gyor­san lehet végezni. Ilyen nagyobb te­lepek létesítése az egész ország terü­letén, — megyénkben is — számos helyen folyamatban van. A selyem- hernyó tenyésztésébe szerződés megkötésével lehet bekapcsolódni. A szerződött termelőket selyemhernyó­val és a tenyésztéshez szükséges te­nyésztőpapírral időben díjtalanul lát­ja el a vállalat. A selyemhernyó szak­szerű kezelésére a vállalat megbí­zottjai, tenyésztés közben oktat­ják a termelőket és tájékoztató köny­vecskét bocsát rendelkezésükre. A Baja dér nagysikerű előadásso­rozata után új bemutatóra készül a Nemzeti Színház. Március 7-től min­den hét csütörtök, péntek, szombat és vasárnap (március 16-tól vasárnap délután is) színre kerül a vasgyári Művelődés Házában Oscar Strauss romantikus nagyoperettje, a »Varázs- *---------------­------000 J ó mellékjövedelem a selyemhernyó tenyésztés BORSOD MEGYÉBEN is tudják azt, hogy a selyemhernyó tenyésztés igen jövedelmező mellékfoglalkozás. Két adag selyemhernyó gondos fel­nevelése egy hónap alatt 1500—2000 forintot, esetleg • nagyobb keresetet biztosít minden anyagi befektetés nélkül. Ehhez megyénk területén megvan az adottság, mert a selyem- hernyó táplálására szükséges eperfa- íomb a tenyésztők rendelkezésére áll. Népi kormányzatunk a dolgozók és a nemzetgazdaság érdekének szem- előtt tartása, összehangolása alapján állapította meg a selyemgubó átvé­teli árát. Az I. és II. osztályú selyem­gubó ára egységesén 32.50 forint. Megyénkben sclycmhcmyótc- nycszfccssel többszáz család fog­lalkozik. Nyári szünidőben a diákok és a csa­lád bármely tagja munkaidő előtt és után könnyen leszedheti az etetéshez szükséges lombot és álig 'négy hét után nagyobb mellékjövedelemhez jut. Az. iskolák úttörő csoportjai pe­dig a kirándulás, illetve nyaralás költségeit biztosíthatják az így szer­zett pénzből. A BIIKKALJAI BÁNYAÜZEM HÍREI H irtelen ősz lett. Sárgultak, hulltak a fa­levelek. Szomorú lett a tegnap még ka­cagó, szép természet. Mintha gyász érte volna. Borús, komor lett a táj. A fákon beérett a gyümölcs, s az olajfa is sárgulni kezdett. Az Árpád téren négy hatalmas hársfa álít, régi, öreg fák, talán száz éve ültette valaki. De azt is beszélték, hogy maguktól lettek ezek a fák. A szél vihette oda a magot... A négy hársfa mindenkinek termelt. Min­denki szedhette virágát, teának, orvosságnak. Ta­lán azért is keresztelték el mindenki fájának. A régi öregek még „szegények fájának” nevezték. Az Árpád tér községi terület volt. S amikor mcgsárgult, cl virított a hársfavirág, megjelen­tek a gyerekek, meg az asszonyok, s ki kosárba, ki kötőjébe szedett az illatos virágból. Szedett, amennyire éppen szüksége vélt. Merthát pénzbe sem került, csak úgy ingyen adta a természet. A község népe ki tudja hány éven át szedte a hársfák virágait. Néha még az idegenek is. Senki sem szólt érte, mert a négy fán annyi vi­rág termett, hogy sohasem bírták mind leszedni. A négy öreg hars éppen a kastély előtt állott. S ahogy nőtt, öregedett a gazdag úrnő, mindjob­ban féltette vagyonát, mindig többet és többét akart a. birtokához ragasztani. Talán ezért azon az őszön, már a négy hársfát is a magáénak val­lotta. S amikor az egyik délután megjelentek a hársfaszedő öregasszonyok, meg a gyerekek, a telhetetlen földbirtokos kiadta a parancsot: — Intéző! A hársfáktól mindenkit elkergetni! Ezentúl senki sem szedhet hársfavirágot. Az intézőt meglepte a furcsa parancs. Soha­sem tette, de akkor magyarázatot kért. — Nagyságos asszony! Hiszen a hársfavirá­got minden évpen leszedik a szegények. Azok a fák ... — Azok a fák — az én fáim! A négy hársfa az uradalomé! Eddig megengedtem, de most már nem! A hársfavirágot én fogom leszedetni. Kinyitotta az ablakot, s kitekintett a térre. Á gyerekes rurgén kúsztak fel a fáikra, többen már szórták a földre a virágokat. Az intéző kisietett a térre, de nem tudta, hogyan adja az asszonyok tudomására a szeszé­lyes földbirtokos rendelkezését. — Gyertek le a fáról, gyerekek, Nem szabad leszedni a hársfavirágot! agyné, akinek a férje a gazdaságban dol- ■ ^ gozott, az intézőhöz fordult: — Miért nem szabad, intéző úr? Ki tiltotta meg?! — A nagyságos asszony — válaszolt az, in­ttod röviden, mert nem akart vitába bocsátkozni az élesayclvü asszonnyal, Nagyné jót nevetett, aztán az arcán hirtelen megjelent a harag. — Ebben nem parancsol a nagyságos asz- szony! Ez á fa a miénk! Ez mindenki fája! Már nagyapám is szedett róla! Az intéző szó nélkül hallgatta az asszony nyelvelését. Mit is tehetett, hiszen a fa azért van, hogy hasznot hozzon. Az asszonyok kiabálni kezdtek: — Ezt senki sem tilthatja meg nekünk! Ez nem gyümölcs, ez csak virág! Ezek a fák a köz­ség fái, az elöljáróság is megengedte, hogy le­szedjük a hársfavirágot! Az egyik idősebb asszony felkiáltott a gye­rekeknek: — Csak maradjatok a fán! Innen senki sem kerget el minket. Az asszonyok fellázadtak: — Mire kell az neki?! — Még ezt is elveszi a szegényektől?! — A levegőt is sajnálja tőlünk a vén sat­rafa! — Azért sem megyünk innen! — Nem megyünk! — A négy hársfa a miénk! A gyerekek a fán maradtak, tovább szedték a virágokat, az intéző pedig jelentést tett a föld- birtokosnak, S másnap ismét jöttek a gyerekek, s még több asszony kosarakkal, edényekkel fel­szerelve. De nem szedhettek hársfavirá­got. A kastély ravasz úrnője ragadós szurokkal bekenette a hársfák törzsét. Két embert állítta­tott a fák mellé, hogy vigyázzanak. így történt, hogy többet nem szedhettek hárs­favirágot a falu szegényei. S a kastély úrnője sem szedette le a fák virágait, a szegények kincse a sárba hullott. Pár esztendő múlva, amikor tavasszal ismét rügybe pattantak a fák, a n/gy Öreg hársfa nem hajtott új rügyet. Sem akkor, sem a következő tavaszon. Ki tudja miért, lassan kiszáradtak az öreg fák. S amikor az asszonyok keresztülhalad­tak az Árpád téren,, átkot szórtak a kastély falé. 5 az átok megiogamzott..; Szegedi László AZ ORSZÁGOS SELYEMIIER- NYÓTEN Y ÉSZTÉSI VÁLLALAT­NAK minden tenyésztő községben vannak megbízottjai, akik a szerző­déskötésre utasítást kaptak. Azok az érdeklődők, akiknek lakhelyén se­lyemtenyésztési megbízott nincs, á nyékládházi, vagy az abaujszántói se­lyemtermeltető kirendeltségtől nyer­hetnek felvilágosítást a szerződéskö­tés és tenyésztési'? vonatkozóan. A nyékládházi kirendeltség területe: miskolci, mezőcsáti, mezőkövesdi, putnoki, ózdi járások, míg a megye többi járásai az abaujszántói kiren­deltség körzetéhez tartozik. Bírósági hírek Hubai Sándornc, a mádi földmű­vesszövetkezet 2. sz. boltjának volt vezetője Galajka Imrénével össze­játszva, 4339 forint értékű árut le­írt, holott ezek az áruk nem semmi­sültek meg. Ezt a pénzt maguk kö­zött felosztották. Hubai Sándorné ezenkívül még több ezer forint érté­kű árut elsikkasztott, míg Galajka Imréné hanyag kezelésével mintegy 1409 forint kárt okozott a mádi föld­művesszövetkezetnek. A szerencsi járásbíróság társadalmi tulajdon sé­relmére elkövetett bűncselekmények miatt 1 évi és 3 hónapi börtöníe, Ga­lajka Imrénét pedig 7 hónapi börtön­re ítélte. Az ítélet nem jogerős. Mező Lajos, büntetett előéletű bo­gácsi lakos, a jajhalmi állami gazda­ság növényápoló brigádjának veze­tője nem létező személyek nevén munkateljesítményeket igazolt és az így számfejtett béreket a maga ré­szére eltette. Ugyancsak felvette né­hány munkatársának fizetését is és azt csak részben, vagy egyáltalán nem fizette ki. A szerencsi járásbíró­ság társadalmi tulajdon sérelmére is­mételten elkövetett, csalás miatt Me­ző Lajost 8 hónapi börtönre ítélte. r()a ráfisU ériu g ő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents