Észak-Magyarország, 1958. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-27 / 49. szám

Világ; proletárjai egyesüljetek r mmrnmrn A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIV. évfolyam 49. szám Ára 50 fillér 1958 február 27, csütörtök út Kádár János poh ár kösz ön tő je a marosvásárhelyi díssebéden Marosvásárhely (MTI) Kádár János beszéde során rámu­tatott: — Mi odahaza úgy dolgoz­tunk, ahogyan tudtunk, tudásunk, képességünk szerint. Eközben nem is láthattuk teljesen, hogy ennek a harcnak mi a nemzetközi jelentő­sége. Ezt csak akkor értékeljük, hogy ha külföldön járunk és érez­zük a szeretetek megbecsülést. Amikor itt, a Román Népköztár­saságban járunk, sokrétű kérdéssel találkozunk. A román és a magyar nép kapcsolata sok megpróbáltatás­nak volt kitéve a történelemben. Volt idő, amikor a régi urak szembe tudták állítani a két népet és az egyik nép szabadságharcát a másik segítségével verték le. Ez történt 1919-ben, Magyarország urai eladták az országot a nyugati hatalmaknak és akkor az urak érdekében mozgó­sítani tudtak román dolgozókat. A második világháborúban Ma­gyarország akkori urai Hitlernek ad­ták cl az országot. A román nép ha­ladó erői idejében szembeszálltak Hitlerrel és. a szovjet hadsereg olda­lán a román munkások, dolgozók is segítettek nekünk kivívhi a szabad­ságot. Kádár János a továbbiakban kö­szönetét mondott az 1956-ban és 1957-ben nyújtott segítségért, majd így folytatta: Itt laknak magyar származásúak is. A nacionalizmus mélyen él az emberek gondolkodásában.^ Sokszor , nem is tudatosan hat és húz vissza. Mi természetesen elsősorban for­radalmárok vagyunk. A hatá­rok problémája csak aláren­delt kérdés. Élhet egy magj'ar dolgozó Magyar- országon rabságban és élhet a Ro­mán Népköztársaságban szabadon. Ha Magyarországon 1956-ban felül­kerekedik az ellenforradalom, a ma­gyar emberek rabokká válnak és a Román Népköztársaságban a magyar emberek szabadok maradtak volna továbbra is. Hogy ez nem követke­zett be, azt a magyar dolgozók sa­ját állhatatosságuk mellett a Szov­jetunió segítségének köszönhetik. Nagyon sok segítséget adott nekünk a Kínai Népköztársaság, Valamint a Román Néoköztársaság is. A baj idején központi megegye­zés, központi tárgyalások, szerve­zések nélkül a csehszlovákiai és a romániai dolgozók ott álltak a mi dolgozóink mellett és ez óriási segítséget jelentett szá­munkra. Hogyan állunk most? Mi úgy gon­doljuk elvtársak, hogy . a régi Ma­gyarország, ahol a nagytőkések, föl­desurak uralkodtak, .nem a kultúra országa volt. Milyen ország az, ahol lehetett bárki bármilyen tehetséges, nem juthatott iskolába? Ahol nincs elnyomás, ott a magyar származá­súak képességeiket szabadon fej­leszthetik. Itt is van soktízezer te­hetséges magyar, s lehetnek gyár- igazgatók, egyetemi tanárok, techni­kusok. Miért érdekel bennünket, akik a Magyar Népköztársaságban élünk, azoknak a magyar számazásuaknak a sorsa, akik a határokon túl élnek? Természetesen érdekel ez bennün­ket, de nemcsak az ő sorsuk, Hanem a csehszlovák és a román dolgozók sorsa is. És azt mondjuk, legyen erős a Magyar Népköztársaság és legyen erős a Román Népköztársaság és ha a magyar származású ember­nek úgy adatott, hogy itt szüles­sék Marosvásárhelyen, itt Romá­niában, akkor itt, ha Budapesten él ott, de célunk mindnyájunk­nak egy, hogy eljussunk a sza­badság országába: a szocialista társadalomba! Ennél fontosabb nem élhet ember szívében, a;ki érzi a nemzeti kérdés jelentőségét! Mi szembeszálltunk a »minden magyar testvér« hazug jelszavával. A gyilkos nem lehet testvére áldoza­tának. Ezt bizonyította az ellenforra­dalom is. Mi azt akarjuk, hogy minden becsületes magyar dolgozó sza­badon éljen, de szabadság nép- hatalom nélkül nincs és nincs nemzeti kultúra sem. Mi a test­véri barátság mellett vagyunk és ezért kívánjuk, hogy a két nép- köztársaság együtt és egymás mellett erősödjék, mert ez a leg­jobb a magyaroknak is. A két párt viszonya jó, kormányaink viszonya szintén és mi azt akarjuk, hogy tovább erősödjék népeink ba­rátsága. Kádár János a két párt, a két ál­lam és a két nép felhőtlen, fenntar­tás nélküli barátságára ürítette poharát. (MTI) Kállai Gyula beszéde a marosvásárhelyi „Simon Géza“ bútorgyár munkásainak nagygyűlésén Marosvásárhely (MTI) Kállai Gyula bevezetőben tolmá­csolta a Magyar Szocialista Mun­káspárt. a magyar forradalmi mun- k as-paraszt kormány és az egesz dolgozó nép üdvözletét, majd kife­jezte a magyar nép köszönetét a román népnek az ellenforradalom leveréséhez nyújtott önzetlen, test­véri segítségéért. Utalt arra, hogy az elleniorradalomnak nemcsak _ ma­gyar, hanem általános érvényű ta­pasztalatai vannak, s ezeket leszűr­tük. Ha a magyarországi ellenforrada­lom győz, úgy magyar népre a Hcrthy-féle elnyomásnál is súlyo­sabb fasiszta iga nehezedik. Ez sú­lyos következménnyel járt volna a Román Népköztársaság dolgozói, köztük a romániai magyarok szá­mára is. A magyarországi ellenforra­dalom nyíltan területi követelésekkel lépett fel a szomszédos népi demok­ráciák irányában: Nemcsak Magyarországon, ha­nem a szomszédos Romániában is vissza akarták állítani a föl­desúri és tőkés kizsákmányolást. Az ellení'orradalmárok ezért ele­venítették fel az úgynevezett határkérdést. Világos tehát, amennyiben az ellen- forradalom győz Magyarországon, az éppen a Duna medencéjében jelen­tette volna az imperialista rabló- háborúk kezdetét, éppen a magyar és a román nép lett volna annak első áldozata.. Ezért mi szembeszállunk azokkal, akik a régi horthysta rendet, a területi követeléseket felvetik, mert sa­ját tapasztalatainkból tudjuk, hogy ezek a követelések a kapita­lizmus restaurációja és a harma­dik világháború irányában hat­nak. Megmondjuk világosan: ne­künk semmiféle területi igé­nyünk nincs. Azt tartjuk, hogy Magyar országnak van éppen elég földje és népe, hogy azon, testvéri egyetértésben a szom­szédnépekkel felépítse a maga szo­cialista hazáját. Külön öröm szá­munkra. hogy azok a velünk szom­szédos államok, ahol jelentős szám­ban élnek magyar nemzetiségű dol­gozók, szintén a szocializmust építő népek táborába tartoznak és társa­dalmi rendjüknél fogva biztosítják a teljes jogegyenlőséget és az Önálló fejlődés minden feltételét.. Ez a poli­tika a népi hatalom megvalósulási után a Román Népköztársaság szen­tesítette állami politikává lett, amely­nek gyümölcseivel lépten-nyomoi találkozhattunk eddigi utazásainkon is: Mi eddig is tudtuk és nagyra érté­keltük, sőt személyesen is tapasztal­hattuk, hogy a Román Népköztársaságban megvalósult a nemzetiségek jog- egyenlősége a politikai, a gazda­sági és a kulturális élet minden vonatkozásában. A nemzetiségek szocialista kultúrája elválaszthatatlan kapcsolatban fejlő­dik a román nép szocialista kultúrá­jával, hiszen ezt a fejlődést ugyan­az az alapvető tényező, a szocia­lista építőmunka táplálja. Kállai Gyula ezután a szocialista tábor népeinek, ezen belül a román és a magyar nép szoros összefogásá­nak történelmi jelentőségét méltatta. A lelkes hangulatú gyűlés végezté­vel Kádár János ajándékokat nyúj­tott át a gyár dolgozóinak. Ezután a küldöttség a Marosvásárhelytől mintegy 25 kilométerre lévő Nagy- kend község kollektív gazdaságában tett látogatást. A falvakban, ame­lyeken a gépkocsioszlop áthaladt, a székelyek nagy csoportokban gyüle­keztek s kendőket és virágokat lo­bogtatva üdvözölték a testvéri ma­gyar nép küldötteit. Nagyikend fai-u népe a kollektív gazdaság udvarán gyülekezett. A vendégeket Sütő Mihály, a kollektív gazdaság elnöke fogadta. A gazdaság megtekintése után a magyar küldött­ség tagjai és a kíséretükben lévő román államférfiak meghitt baráti beszélgetést folytattak a falu klub­helyiségében a kollektív gazdaság tagjaival. Sütő Mihály pohárköszöníő- jében röviden tájékoztatta a vendé­geket az 1950-ben alakult kollektív gazdaság fejlődéséről. A délutáni órákban a vendégek el­látogattak a marosvásárhelyi orvos­tudományi és gyógyszerészeti felső­oktatása intézetbe, ahol a professzo­raik beszámoltak kutatásaik eredmé­nyeiről. A látogatás után a vendégek részt vettek a küldöttség tiszteletére a Román Munkáspárt tartományi bi­zottsága és a tartományi néptanács végrehajtó bizottsága rendezte .dísz­ebéden. „Szpuínyikok66 a tenger alatt Vörös Csepel vezesd a harcot Félév után — a második félév kezdetén... Milyen az a pincézés? Aho! az új mozdonyvezetők, munkavezetők és forgalmisták „szüleinek“ J A csehszlovák nép győzelmi ünnepsége a SZOT-székházbau A csehszlovák és magyar nép mély, őszinte és igaz barátságát jel­lemzi, hogy örömük a mi örömünk is, bánatunk az ő bánatuk is. Bár­milyen jelentősebb ünnepség zajlik le megyénkben, e baráti nép elküldi képviselőit a nép szeretetteljes üdvözletével. Most megint közös ünnep­ségre készülünk. A Csehszlovák Népköztársaság dolgozói most ünnepük az 1948. februári győzelem 10-ik évfordulóját. Az ünneplésben Miskolc népe is részt vesz. A Csehszlovák Népköztársaság budapesti nagykövet­sége és a Hazafias Népfront Miskolc városi bizottsága közösen rendezik meg február 27-én, csütörtök este 7 órai kezdettel az évforduló ünnep­ségét Miskolcon, a SZOT megyei székházában. Az ünnepség előadója dr. Julius V i k t o r y, a Csehszlovák Népköztársaság budapesti nagy­követe lesz. A győzelem évfordulójának ünnepségét kultúrműsorral is színesí­tik. Részt vesz rajta Bodor Tibor és Demjén Éva, a budapesti Nemzeti Színház művésze, Arató Pál zongoraművész. Ez alkalommal ellátogat Miskolcra Vera Jindrichova, prágai koloratur énekesnő is.-000­Az Izvesztyija cikke a NATO-országok állítólagos „ra k éta-vétój ogáról Az Izvesztyija »Veszélyes megté­vesztés« című cikkében egyes nyu­gati politikusoknak azzal az állítá­sával foglalkozik, hogy a NATO tag­országai, amelyek amerikai rakétát és a rakétához atomtöltetet kapnak »védelmük« céljára, állítólag vétó­joggal rendelkeznek e rakéták fel­használása tekintetében. Az Izvesz­tyija megállapítja: Ez hazug állítás, s csak az agresszív amerikai körök malmára hatja a vizet, mert ezek ar­ra számítanak, hogy így megveszte­gethetik a közvéleményt. Pedig a nyugateurópai országok kozvélemé­66 nye már több példa alapján meg­győződhetett róla, hogy az amerikai katonai vezetés egyáltalán nem törő­dik ezeknek az országoknak a véle­ményével. »Vajon nem az-e a hely­zet — kérdezi a cikkíró —. hogy a NATO-országok vétójogáról szóló megnyugtató kijelentések közben ezeknek az országoknak kormányai megegyezést kötnek Amerikával a rakétaberendezésekről, azután pedig kijelentik, hogy nincs módjuk ellen­őrizni, hogyan használja fel az ame­rikai parancsnokság ezeket a rakétá­kat?« (MTI) _________ L ondon (MTI) A Times washingtoni tudósítója jelenti: ,—Eisenhower eljárását,, újabban mind hevesebb személyes bírálatok érik. Megfigyelők ezt jórészt a gaz­dasági hanyatlás súlyosbodásának tulajdonítják. Az 'amerikai közvéle­mény most már nyíltan elítéli az el­nök sűrű golf- és vadászkirándulá­sait, sőt azt is, hogy nemrég Geor­giából Washingtonba visszatérőben nagy kerülőt tett. hogy felesé­gét Arizona verőfényes tájaira kísérje. Sokan úgy vélik, Eisenhower olyan kedvében van, hogy nyíltan kihívja az ellene irányuló személyes bírálatokat és hogy midőn Geor­giába ment, jól tudta: a gazdasági----------------------------------OOO' v álság mind súlyosabb aggodalma­kat kelt. Mások azt tartják, a Fehér Ház személyzete kőfalként védi az elnököt minden kellemetlen hírtől* kivéve azokat, amelyekhez személyes döntése nélkülözhetetlen. Bármi le­gyen is az ok, a bizonyítékok nagy tömege mutatja, hogy Eisenhower egykori személyes népszerűsége jó­részt elpárolgott. Bizonyára nincs valami rendjén, ha még a Times cí­mű hetilap is éleshangú vezércikk­ben bírálja az elnök távozását Was­hingtonból abban a percben, midőn felhívta a népet, bízzék a .kormány­ban, hogy orvosolni képes az üzleti pangást. Eisenhowernek a Fehér Házba történt visszatértével fellán­golt a támadás az egész vonalon. * 1 Vihar a franci a nemzetgyűlés kedd délutáni ülésén A francia nemzetgyűlés kedd dél­utáni ülése vihart hozott. A szél­sőjobboldali Dides képviselő, volt rendőrtiszt, az emlékezetes „titok- kis^ivárgási” ügy egyik főhőse a „rendőrség körében uralkodó bajok” ügyében interpellált. A rendőrök el­len sorozatosan követnek el észak­afrikaiak merényleteket, támadáso­kat — mondotta. A rendőrségnek nincsenek meg a szükséges eszközei arra, hogy letörje a „terrorizmust”. Dides kapcsolatba hozta a merény­leteket a kommunista párttal, mire a kommunista képviselők felháboro­dottan tiltakoztak a szélsőjobboldali képviselő minősíthetetlen rágalmai ellen. „Gestapo, Gestapo” kiáltások­kal fojtották bele a szót Didesbe, emlékeztetve a német megszállás idején viselt dolgaira. Le Troquer, a nemzetgyűlés elnöke felfüggesztette 1 az ülést és Didestől megvonta a szót: Az ülés megnyitása után Demusois kommunista képviselő tiltakozott a ( pártot ért rágalmak ellen és rámu- (tatott. hogy a fasiszták a rendőrség | közbelépése nélkül szabadon garáz- (dálkodhatnak, amint ezt az elmúlt , szombaton egy kommunista képke- ,reskedés és párthelyiség ellen inté- ( zett fasiszta támadás is bizonyítja. , Az algériaiak elkövette merényle- i tekről a képviselő hangsúlyozta, hogy , annak alapvető oka maga az algé- ! riai háború. Ennek véget kell vetni* , s akkor megszűnnek a terrorcselek- i menyek. i Gaillard miniszterelnök azzal kisé- i reite letorkolni a kommunista kép- i viselőt, hogy közbevágott: helyesli-e, i hogy egyesek kávéházi terraszokon i ülőket ölnek meg, vagy nyilvános i helyeken bombáikat helyeznek el? i Demusois így válaszolt: — Azt a po- i litikát kell előbb elítélni, amely a i gyűlölet légkörét teremti meg! i Pic belügyi államtitkár vitazárő i felszólalásában adatokat közölt: —< i A merényletek száma csökkenőben i van — mondotta; Novemberben 357* > januárban pedig csupán 275 merény- • letet követtek el. Az áldozatok szá- I ma is csökkent: novemberben 127 > halott és 271 sebesült szerepelt az > áldozatok szomorú mérlegén. A me- 1 rényletek, összetűzések januárban SO 1 halottat és 210 sebesültet követel­tek. (MTI) ^ EGY ÜZEMHEZ TAR­TOZIK két akna, a Harica és a Kossuth. De szembe­tűnően ellentétes eredmé­nyek jellemzik őket. Érde­mes rövid áttekintést tenni a múlt év utolsó negyedétől a mai napig: miről beszél­nek a tények. 1957 utolsó negyedében Harica 124.8 százalékra, a Kossuth akna pedig 83 százalékra teljesítette a tervét és ebben a december havi eredmény 115.8, illetve 42.8 százalék volt. Míg az 1958 januári 108 és 50 százalék volt. Harica akna állandóan túlteljesíti előirányzatát, viszont a Kossuth akna lényegesen elmaradt terve tel­jesítésében az elmúlt évben és az idén is. Az okok egész sorozatát ismernünk kell ahhoz, hogy megérthes­sük az akna problémáit. } A legdöntőbb és egyben objektív ok a geológiai vi- é szonyokból ered. Az állandó nagy nyomás tönkreteszi, J összenyomja a szállítóvágatokat, ami az idén is 25 szá- f zalékos termeléskiesést okozott. Most a szállítás meg- é könnyítésére egy 500 méteres szállítóvágatban — ahol i legnagyobb a nyomás — gumiszalag beépítésével teszik } akadálymentessé a szállítást. A GEOLÓGIAI VISZONYOK egyébként nem ma- I, gyarázzák meg teljesen az ilyen nagyarányú lemara­dást. Nem megfelelő a munkafegyelem sem. Az üzem sok „vándorló” dolgozót foglalkoztat, akik közül jóné- ', hányán felelőtlenül megszegik a munkafegyelmet, nem |, tartják be a ■ törvényes munkaidőt, ami végeredmény- i , ben komoly kiesést jelent a termelésből. Az üzem saj- . | nos nagyon kisszámú törzsgárdára támaszkodhat a munkafegyelem megszilárdításában. Végülis az üzem - > megtalálta a módját, hogyan kösse magához „vándorló ■ « bányászait”. Lakásokat épít nekik, a meglevő sok sze- \ mélyes szállások helyett. HARICAB ANYAI GONDOK A termelés későbbi kibő-' vítésére, a munkákörülmé-' nyék megkönnyítésére jelen­tős előkészítő munkálatokat végez az üzem. Most légvá­gatot hajtanak egy med­dő áthúzódás tisztázására. A fejtés előkészítő vágatokat is telepítették már, mert ezek szükségesek a későbbi kamara- és frontfejtésekhez. Mire befejeződnek a régi front- és kamarafejtések, akkorra ezek az előkészítő vágatok is készen állnak az új fejtések beindítására. Nagyarányú felújítási munkálatok is folynak az üzemben. Teljes ütemben halad a III-as telepi akna ( betonidomköves falazása. A 260 méter hosszú falazásra váró aknából mintegy 123 méternyi készült el. A lég- aknák közül az I. sz. légaknából 60 m-t dolgoztak át és 32 méter vár még további munkára. A későbbi mezők fejlesztése érdekében szükséges, hogy átdolgozzák a déli fővonal légvágatát 100 m hosz- szúságban, amely majd biztosítja a szellőzést és a fő­vágatot. A HIBÁK, NEHÉZSÉGEK MELLETT azonban je­lentős eredményeket is ért el az üzem és ebben döntő része van a fiatal műszaki gárdának és a kiváló tel­jesítményű brigádoknak. Záhorszki László aknafőmérnök helyettes ezeket mondja: — A munkaverseny fellendítésére a KISZ most ifjúsági brigádokat szervez, amelyeknek március 1-től külön munkahelyeket fogunk biztosítani. A jelentke­zők létszámától függően szeretnénk egy egyszakos KISZ frontbrigádot létrehozni. Januárban a legjobb elővájási brigád Sztari Zol- 4 tán csapata volt 124 és Nagy Sándor csapata 117 szá- í zalékkal. A frontfejtésen Szabó Béla 155.2, Bettes Sárz-é dór csapata pedig 153 százalékos teljesítményt ért el. f xa. fiz Egyesült Államokban erősen bírálják Eisenhowert — írja a limes —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents