Észak-Magyarország, 1958. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-10 / 8. szám

í ES ZAKM AGX ARORSZ AG Péntek, 1958. január 1®. Ä Sajóvölgy földrajzi. érdekességei ^iimiiini»iHiHW!HtnmiiiHnmiiiHiiiiimniHiiiiiHMiiiHiiiiiiiimiiiiiiiiu»Hniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii!iiiiiiiiii!iiiiniii!ii[miiiiiiiiiiii!iHiiHiiiuiiiiiniiMHiiHiiiiiHiiiiiiimiiiuiiiiiiiiiiHiiiHinnMiiiMminuiiiiiiHiiHmimiHiiJiiniuii>- Irta: Dr. PEJ A GYŐZŐ Kossuth-díj as, a TTIT földrajzi szakosztályának elnöke bam, régi, leikopott hegyek tönkfel­színein, az összeszűkülő és kiszéle­sedő völgyekben. A SAJÓMELLÉKI SZÉNTELEPEK TÖRTÉNETE T ájunk ipari bázisa kétségtelenül * a sajómeUéki szén, az ú. n. borsodi szénmedence. A sajómeUéki hegyekben 3—5 szénréteget találunk, különböző magasságokban egymás- felett elhelyezkedve. Hogyan alakul­tak ki ezek a szénrétegek? A régi geológiai idők korszakai között, a harmadkorban volt olyan tengeri időszak is, amikor a Bükk fennsíkja szigetiként emelkedett ki a tengerből. Ekkor az éghajlat a mai trópusi meleg éghajlatihoz hasonlított. Ebben a meleg időszakban az ős- bükk szigotje felé elsekélyesedo ten­gerparton buja növényzet díszlett Évszázezredeken át halmozódott az elöregedett növénytömeg a tenger­parton és a sekély tengervíz alatt. A felszíni vizekkel, hullámzással ösz- szehordott növényi tömeg egyes he­lyeken vastagabb, más helyen véko­nyabb rétegekben halmozódott fel. Lassan a tengeri iszap is befedte, így a levegőtől elzáródott és szene­sedül kezdett. A szenesedés 15—20 millió éve tart. A S A JÓMELLÉK SAJÁTSÁGOS ÉS JELLEMZŐ FELSZÍNFORMÁI A Sajómellék földrajzi képe azért ^ is nevezetes, mert ezen a tájon találhatók meg hazánkban az agya- gos-homokcs kőzetféleségek pusztu­lás formái a legszebben. A jellegze­tes felszínformákinak sajátságos a nevük is: egyik alakját suvadásnak, a másikat korráziós formáknak ne­vezzük. A suvadásoik hegycsuszam- lással, a korráziós formák pedig kü­lönböző erők közreműködésével ki­vájt, kimart formák. Legújabb mor­fológiai 'vizsgálataink felderítették, hogy a Kelemér környéki Mohos, va­lamint a Bán völgy kapujának suva­dasai méretben és formában is ve­tekszenek az erdélyi medence suva- dásaival. És ami még emeli érdekes­ségüket az az, hogy létrehozásukban föld:' engésszerű mozgások szerepel­tek: Vajón milyen forrnák a korráziós formák? A Bükk. környéki homok, agyag, tufa területek jellemző fel­színformái a kúp, piramis, sátor ala: kú, kiemelkedések, továbbá a tölcsér és kaílünaiafcú mélyedések. Ilyen formákkal Ózdtól Diósgyőrig lépten- nyomom találkozhatunk. Némelyek (pl. Kazincbarcika) az egyiptomi pi- ramisoíkra emlékeztetnek. Ezek a korráziós formák. Nagy értékük az, hogy a mi korunkat .megelőző jég­korszakból ránkmaradt felszínfor­máló. A jégkorszaiki fagyhatás, talaj- folyás, időszakos vízmosás hozta Őket létre. Ezek alapján a jégkorsza­kot nemcsak a lösz felhalmozódásá­val, növény- és áUatmaradványok- kal, hanem ránkmaradt felszínfcr- mákkal is igazolná tudjuk a Sajó=- melléken. íme az emberi és a természeti erőknek ezekről a nagyszerű csatái­ról beszél a Sajómellék! Sokat mesél, ha érdeklődéssel és a táj nyelvét értve szólunk hozzá. Járjuk tehát so­kat a sajómeüéká tájat, a hegyéket- völgyeket, és kérdezzük őket, biztos, hogy őszintén _ felelnek, igazat és szépet mondanak! A „szabad világ66 kulisszái mögött AZ IMPERIALISTA PROPAGAN­DA nagy előszeretettel, hangoztatja a »szabad világról« költött legendákat. A sajtó és a rádió szinte dicshim­nuszt zeng, amikor a »szabad világ« országait igyekszik népszerűsíteni a »vasfüggöny« mögött élő népek oku­lására. A haladó gondolkodású emberek nem kis meglepetésére a »nyugati bölcsek« a »szabad világhoz« tarto­zónak tekintik nemcsak Angliát, ha­nem Kenyát is, nemcsupán az Egye­sült Államokat, de Porto-Ricót, Guatemalát, nemcsaló Franciaorszá­got, de Algériát és Madagaszkárt is. A nyugati félteke teljhatalmú urai azt szeretnék elhitetni az egy­szerű emberekkel, hogy egy ország­ban a szabadságot a tőzsdék száma és az értékpapírok jelentik. Szerintük az az ország, ahol a munka nem gaz­dagítja a pénzembereket, ahol nem jegyzik az értékpapírokat, ahol a részvényekkel nem űznek spekulációt — az már nem lehet »szabad« nem­zet. A »nyugati bölcsék« »szabad vi­lágnak« nevezik az olyan, társadalmi rendszert, amelyben a szabadságot oénzzel mérik, ahol az ember munká­jából, a nők szépségéből, a gyerme­kek szenvedéséből, a tudós tehetsé­géből busás hasznot húznak. Még egy lényeges dolgot a »szabad világról«. A szocialista állandókban az emberek milliói büszkén vallják magukat szocialistáknak, a rendszert pedig szocialista rendnek. A kapi­talista államok vezetői azonban so­hasem kérkednek azzal, hogy ők kapitalisták. Uj hamis szakkifejezést eszeltek ki — »népi kapitalizmus.« Egy másik példa a »szabad világ­ról«: Franciaországban a választási kampány során a plakátok ezreit je­lentették meg, amelyek ilyen jel­szavakkal végződtek: »Le a kapita­lizmussal! Éljen a szocializmus!« De vajon vannak-e olyan plakátok, ame­lyek így végződnek: »Le a szocializ­mussal«, »Éljen a kapitalizrpus!« Ilyen jelszavakat még senki sem lá­tott sem Franciaországban, sem másutt. VILÁGOS TEHÁT, HOGY A »SZABAD VILÁG« elnevezést két okból észelték ki: egyik ok: célzást tenni arra, mintha a szocialista vi­lág népei és polgárai nem lennének szabadok. A másik ok pedig az, hógy olyan megfelelő elnevezést kapjon e rendszer, amely ellenségeskedést, el­lenséges érzelmeket vált ki és leple­zi a nyugati rendszer lényegét. »Sza­bad világ« — ez a kapitalista rend­szer álneve. Az Egyesült Államok beavatkozása a guatemalai választási hadjáratba Newyork (TASZSZ) Az amerikai sajtó továbbra is durván beavatkozik Guatemala bel- ügyeibe. Hangzatos és célzatos jelen­téseket közöl a guatemalai „kommu­nista behatolásról, a kommunisták választási győzelmének veszélyéről”. A lapok utalnak amerikai beavatko­zás lehetőségére, amennyiben a vá­lasztásokon a haladó és demokra­tikus erők győznének. Az UP hír- ügynökség. jelenti, hogy az amerikai külügyminisztérium és a kongresz- szusi tagok „nagy figyelemmel” kö­vetik a guatemalai helyzet alakulá­sát a január 19-i választásokkal kap­csolatban. Az amerikai képviselőház kommunista tevékenységet vizsgá­ló” bizottságának több tagja nemré­giben Guatemalában járt. A Chris­tian Science Monitor tudósítója szerint még nagyobb nyugtalanságot kelt Washingtonban az a tény, hogy Guatemalában a kommunistaellenes pártok vetélkedő csoportokra bom­lottak szét, s ez növeli a haladó guatemalai forradalmi párt képvise­lőinek győzelmi kilátásait. (MTI)-ooo­január harmadik hetében ismét látható Magyarország felett a Szputnyik II. A második mesterséges holdat de­cember 30-án az esti órákban látták legutóbb Magyarország felett. Ezt követően pályasíkja elfordult s így áthálúüás'tf nem ' észlelhető. A mes­terséges holdakat áthaladásukkor' csak szürkületkor lehet felfedezni, ha a hold pályája egybeesik a szür­kületi vonallal. Számítások szerint a másotfik mesterséges hold legközelebb január harmadik hetében lesz ismét több napig szabadszemmel is látható. Ek­kor’ pályasíkja ismét egybeesik majd a szürkületi vonallal. Ezekben a napokban a hajnali órákban fog átszáguldani a látóhatáron. (MTI)-ooo­Vigyázat, életveszély ! ÖRÜLÜNK A FEHÉR HÓNAK (különösen ha továbbra is ilyen eny­he lesz az időjárás), a hóesés tény­legesen téliessé tette a telet és ha­marosan megjelentek a hegyoldala­kon a síelők, is az utcákon a szán­kózó, vidám gyerekek. Azonban a kétnapos hó- után a síkos utakon való gondatlan közlekedés máris több balesetet okozott. A nagyíor- galmú köztereken s a főútvonalakon sok gyerek szánkózik, korcsolyázik és nem egy esetben a gépkocsiveze­tők az utolsó pillanatban tudnak csak megállni, vagy kitérni, hogy elkerül­A borsodi termelőszövetkezetek egy éve (A megyei tanács sajtótájékoztatója) A borsodi termelőszövetkezetek 1957-es munkájáról, eredményeiről tartott sajtótájékoztatót Gál Béla elvtárs, a megyei tanács termelőszö­vetkezeti- osztályának főkönyvelője. Elmondotta, hogy az elmúlt év a tsz-ek gazdasági megerősödésének, a tagok gyarapodásának éve volt és ismertette az 1958-as év fő felada­tait. — Hogyan alakult a legfontosabb növényfajták átlagtermése az 1956-os évhez viszonyítva? — Örvendetes és igen nagyarányú növekedés tapasztalható — válaszol­ta Gál elvtárs. — Búzából például az 1956-os 7.4 mázsával szemben, 57-ben 10.9 mázsa termett átlagosan. Árpából 1956-ban 7.8 mázsát, 1957- ben pedig 11.9 mázsát takarítottak be' termelőszövetkezeteink 1 ka- tasztrális holdról. A példát vala­mennyi növényfajtánál lehetne foly* tatni. Megyénk termelőszövetkezetei 1957-ben búzából,; kukoricából és cukorrépából összesén 270.000 má­zsát termeltek. ■ —- Az állattenyésztés helyzete mai- nem' ilyen kedvező, bár a tsz-ek ezen a téren is felülmúlják az egyéni gazdaságokat. Ismeretes, hogy az ellenforradalom a legnagyobb kárt a térthélőszövétkezét'eknek a közös állatállomány széthurcolásáVal okoz­ta. Annak ellenére, hogy 1957-ben nagy erőfeszítéseket tettek a közös állatállomány veszteségeinek pótlá­sára, mind a mai napig nem sikerült az ellenforradalom előtti színvonalat elérni. Ha a háztáji gazdaságokat is figyelembe vesszük, a termelőszövet­kezetekben minden 2.2 holdra jut egy számosállat, összehasonlítás végett érdemes megjegyezni, hogy az egyé­ni gazdaságokban egy számosállatra három hold jut. A termelőszövetke­zeteknek 1958-ban tovább kell gya- rapítaniok az állatállományt, mert enélkül nem lehet megteremteni a belterjes gazdálkodást. Jelenleg a tsz-ek jövedelmének mindössze 1/5-e származik az állattenyésztés­ből. — Mennyit jelent ez forintban és milyen mértékben növekedett a ter­melőszövetkezetek tagságának jöve­delme? — Megyénk termelőszövetkezetei az elmúlt évben 200.000 mázsán fe­lül adtak át terményt az államnak. A tagság jövedelmének tekintélyes ré­sze ebből származik és meghaladta a 75 millió forintot. Az állattenyész­tés részesedése 15 és félmillió forint. Egy-egy munkaegységre 42.48 forin­tot adtak s ebből 13.02 forintot fi­zettek ki készpénzben. Egy évvel ezelőtt 12 forinttal jutott kevesebb egy munkaegységre, és készpénzben csupán 9.23 forintot fizettek. A kü­lönbség azért is szembeszökő, mert ezt az emelkedést az 1956-os évi áraknál alacsonyabb árakon silver ült elérni. Egy-egy tsz-család havi jövedelme meghaladja az 1700 forintot és je­lenleg megyénknek 50-r-60 olyan termelőszövetkezete ván, amelyben a tagok átlagjövedelme felülmúlja az átlagos középparaszti jövedelmet. A jövőben még ennél is nagyobb mér­tékű lesz pz emelkedés. Erre mutat az emelkedő beruházás és a szövet­kezeti vagyon növekedése. A tsz-ek beruházása 1957-ben 107 millió fo­rint volt, a tavalyelőtti 80 millióval szemben. Több mint 30 millió'érté­ket tartalékoltak — döntő többség­ben takarmányt —, mely az állat- tenyésztés fejlesztését szolgálja. — Melyek azok a legfontosabb fel­adatok, amelyeket a termelőszövet­kezeteknek 1958-ban meg kell olda- niok, hogyan segíti őket ebben a megyei tanács tsz-osztálya? — A legfontosabb feladat, hogy a termelőszövetkezetek megvalósítják a belterjes gazdálkodást. Igaz, ezt nem lehet egy év alatt elérni, de az idén közeljuthatunk a megoldáshoz. A tsz-eknek minden lehetőségük megvan erre, a. tagok szorgalma, munkakedve megnőtt. Erre mutat a munkaegységek növekedése: minden egyes termelőszövetkezeti tagra 251 munkaegység jut, egy-egy családra pedig 304. Az elmúlt évben a csa­ládtagokat jobban bevonták a közös munkába, mint az előző években, javult a munkafegyelem, a közös vagyon védelme. Ennek igazolására jellemző példának említem, hogy 1957-ben 570.000 forint prémiumot fizettek ki a termelőszövetkezetek a tervek túlteljesítéséért. A tsz-osztály feladata a termelő­szövetkezeti vezetés megjavítása, a tagok szakmai képzése. Ennek érde­kében háromszor egy hónapos tan­folyamot szervezünk megyei szinten az elnökök, vezetőségi tagok, ellen­őrző bizottsági vezetők és tagok, bri­gádvezetők és könyvelők részére. Se­gítjük a termelőszövetkezeteket az állatállomány növelésében, és az egyéniekkel szembeni elzárkózás végérvényes felszámolásában, hiszen maholnap* ez igen komoly akadálya lesz a termelőszövetkezeti mozga­lom további erősödésének, a lsz-ek fejlődésének. Az eredmények igen jól beszélnek a közös gazdálkodás mellett, egyre többen szeretnének belépni a termelőszövetkezetekbe. Ezeket az embereket visszariaszt, ja az elutasítás veszélye, kedvüket sze­gi a rideg, fogadtatás. Meggyőződésünk, hogy a legfonto­sabb feladatok sikeres megoldása után a most következő gazdasági év 3. »STTDö*]Ő92ÖVfít­fontos állomása lesz. B. I. iék a szerencsétlenséget. S arm a legszembetűnőbb: sajnos, nemcsak a gyerekek, hanem komoly felnőtt em­berek is fittyet hányva a forgalomra és a síkos utakon való közlekedés veszélyeire, csoportosan lepik el az utcáikat, szabályt alapul közlekednek* nem tájékozódnak kellőképpen min­den irányiba és magúk is szánkóval futkosva »levegőztetik,« a gyereke­ket. Ahelyett, hogy gyermekeiket intenék a főútvonalakon való futká- rozástól, maguk is megszegik a köz­lekedési szabályokat. Amikor pedig megtörténik a baj, a gépkocsivezetőt, vagy a villamos vezetőt okolják; Noha, egy esetleges balesetnél a gép­kocsivezetők felelősségét is M kell vizsgálni, az bizonyos, hogy jelen körülmények közt a síkos, csúszós utakon nagyon nehéz megállni és bár a gépkocsivezető mindent elkö­vet, már nem kerülhetik el a hajú HASONLÓ JELENSÉGEK falun ia nagy számban észlelhetők. Nyékl^d- házán tegnap délután például pehéz lett volna eldönteni, hogy a buda­pesti müút • közforgalmi út-e, avagy korcsolyapálya? Szemtanúi voltunk annak a jelenetnek, amikor egy gépkocsivezető — miután szerencsé­sen megállt a szánkózó gyerekektől néhány méterre és megfedejte őket, azok szemtelenül vieszaföleseitek. A gépkocsivezető a »nyomaték« ked­véért a »vezért« egy atyai nyakle­vessel késztette jobb belátásra. Ez esetben mi. sem cselekedtünk volna másként. Sokszor hangoztatjuk, hogy leg­drágább- kincsünk a gyermek! Ezek az esetek azonban nem ezt igazolják. Nem követünk el minden tőlünk tel­hetőt egészségük és testi épségük megóvása érdekében. A súlyosabb esetekről nem is beszélve. Vala­mennyi járókelő kötelessége, hogy intse és távolítsa el a nagyforgalmú útvonalakról a szánkózó gyermeke­ket., akik a játék hevében nem gon­dolnak a veszélyre. Hiszen van qlég veszélytelen part és tér, ahol gond­talanul játszhatnak és nyugodtgJbban dolgozhatnák a szülők is. A SÍKOS UTAKON VALÓ KÖZ­LEKEDÉS életveszéllyel jár. Vigyáz­zunk, nagyon vigyázzunk, emberek! az Alföld és a Felvidék érintkezési vonalán a postakocsi-útvonal délnyu­gat—-északkelet irányban és ezt ke­resztezte Ónodnál és Muhinál aSajó- vöiigyön és a Hernádvölgyön lefutó postakocsi-útvonal, amely, azután Debrecen felé futott. Ez az egyszerű földrajzi adottság js meggyőző ma­gyarázatot nyújthat a Muhi csata és az Ónodi országgyűlés színhelyeinek rögzítéséhez. A diósgyőri kohók, a kazincbarci­kai vegyikombinát és energiatelep, az ózdi vasművek modern »csataszín­helyét« szintén egyszerű földrajzi okok magyarázzák meg: a Bükk kör­nyékén, a Sajómelléken található hazánk egyik legnagyobb energia- forrása, ábörsodi szénmedence! Nem messze található egyetlen vasérc­bányánk, Rudabánya is. A Sajó völ­gye és annak mély oldalvölgyei ezt a természeti kincsekben gazdag tájat szabdalják fel és ezzel adnak lehető­séget a közlekedő utak és különböző ipartelepek létesítésének. A TERMÉSZETI ERŐK HARCA A SAJÓMELLÉKEN A sokévszázados sajómeUéki csa­** ta csak függvénye és egyszerű tükörképe annak a harcnak, amit a természeti erőik, sokkal régebbi idő óta, sokszázezer év óta vívnak egy­mással ezen a tájon. Á természeti erők csatájának az eredménye az a sok gazdag természeti kincs (vasérc, pala, mészkő, építőkő, szén, meleg­víz stib.), az a szebbnél szebb jelleg­zetes és különleges földrajzi jelenség (karszttünemény, barlang, hegyomlás, korráziós formák, rétegtörések, stb.), amely gyönyörködtet és táplál ben­nünket. Mindez a lenyűgöző földrajzi gazdagság, szépség, érdekesség dina­mikus mozgású, változatos ütemű földtörténeti múlt évmilliói alatt fej­lődött ki és ért el á mai formájához. Tekintsünk be egy rövid pillanatra a sajómeUéki táj földtörténeti múlt­jába is. Tájunk kőzetei és felszínfor­mái írott ‘ betűként elmondják ne­künk pz évmilliók történetét. Csak kérdezzünk és értsük meg ezeket a betűket! Halljuk tehát, mit olvas­hatunk a sajómeUéki »kőzet-könyv« lapjairól? A Sajómelléken, ahol oly lendületesen dübörögnek az üzemek és élesen csattognak a bányászkala­pácsok, ezen a tájon több millió év­vel ezelőtt tengerek és szárazföld- darabok váltakozva jelentek meg egymásután. A táj egyes darabjai le­süllyedtek,-1 mások felemelkedtek ö.. Micsoda földrengések lehettek ezek! Szerencse, hogy akkor ember még nem élt a Földön. Hegyek születtek, hegyék temetődtek el. A hegyeket megtámadták kívülről a pusztító erők: a mállás, víz, szél, fagy ás föld­felszínt pusztító ereje. Az éghajlat sem volt állandó, volt ezen a tájon trópusi jellegű éghajlat is, volt hideg, fagyos klíma is. (Jégkorszakok!) S hogy még érdekesebb, még gazda­gabb legyen a Sajómellék fejlődésé­nek földrajzi útja, a hosszú időik fo­lyamán, hatalmas tűzhányók' működ­tek, amelyek tüzes lávát, hamut, fórró gőzt, gázt okádtak magukból. Ilyen vulkánok többször is keresztül­törték, megrepesztették a fölei kér­gét itt a sajómeUéki csaták térszí­nein .:; Ezeknek a változatos termé­szeti erőknek a pompás együttműkö­déséről, összjátékáról beszélnek tá­junk kőzetei, felszínformái, a sajó- melléki szénbányákban, barlangok­^aetidesem falydogál csavargó v medrében - az élet harcától fnegszürkülve a Sajó vize. Ismerjük Játékos kedvét és tudjuk jól, hogy .nem mindig ilyen .nyugodt. Ha a ter­mészete úgy hozza,' az elmélázó folyó kitör medréből ési sötét hullámokat '.'kergetve tombol, hogy ismét elcsen­desedve a lérakott iszapból új virá- - gens rét zöldüljön, szebb élet zsendül­jön . J 3‘ Szeretjük ezt a folyót, kedves ne­künk ez a táj, nemcsak' azért,' mert itt lakunk, hanem azért is, mert ha­zánknak, ennek az annyi vérrel-verí- tékkei áztatott magyar földnek azok közé a tájai közé tartozik, ahol a történelem zivataros' századain ke­resztül az egész magyar nép életét irányító események, meg nem szűnő sorrendben zajlanak le. A Sajó­völgy Muhitól , elindulva. Ónodon, Diósgyőrön, Kazincbarcikán át egé­szen Ózdig résztvetí és résztvesz az egész magyar nép életének irányítá­sában, Történelmi szerep ez, amely állandó harcot és állandó munkát je­lent; Muhinál, a Sajó torkolatától 10 km-re vívta meg- vesztes harcát hat­vanötezer magyar, 12ri április 12-én, Batu kihán mongol vezér seregéveJ., Muhi mezőváros romjait és a magyar szekér-vár üszkös roncsait ma már a Sajó iszapja . fedi. Ezért nevezi a történelem ezt a csatát »sajómeUéki csatának«,,. A Sajó partján, Muhi- íól. 5 km-re, Ónodon lángolt fel az & csata, is, amely Bercsényi gyújtó Szavára »Eb' ura ! fakó« (ebnek pa­rancsoljon a kutya!) felkiáltással 1707 június 13-án elfogadta II. Rá­kóczi Ferenc fejedelemnek azt a pre­pozícióját, hogy a rendek az ország romlására törő ausztriai ház uralmát megszűntnek nyilvánítsák... Ez tör­tént ezen' a nevezetes ónodi ország- gyűlésen! És, ahogy járjuk a Sajóvölgyet, . egy-egy sajóparíi sétán büszkén gon- ' dolbatunk arra, hogy a Sajómellék " ma is betölti népünk, hazánk sorsát irányító szerepét. Ez a történelmi szerep azonban ma nem véres csata- mezőkön, nem. is szenvedélyes gyűlé- ' seken bontakozik ki, hanem a Sajó- melléken elterülő diósgyőriig kazinc­barcikai, ózdi vas- és vegyiművek üzemeiben, a sajómeUéki szénbányák aknáiban, táróiban, külszíni feltárá­saiban irányítja népünk sorsát... ! Történelmi szerepéhez méltóan föld­rajzi képe is gazdag és érdekes ép­nek a tájnak,--Ismerjük- még rövidén egy-tkét földrajzi érdekességét, «N'lfg&ä* fßft ** > • A SAJÓMELLÉK TÖRTÉNELMI SZEREPÉNEK FORRÁSAI A kanyargós sajóparti sétánk közben jut eszünkbe az a kér­dés; is, hogy miért adták át az évszá­zadok egyntésnak azokat az egész magyar nép‘ sorsát érintő történelmi . mozzanatokat éppen itt a Sajómeiié- ken? A. válasz természetesen nem egyszerű. Á történelmi események ^kapcsolatának alápofca mégis á tájra kitüiitetőén' jellemző földrajzi ener­giákon nyugszik. Ezek viszont egy­szerűek és világosak. Lássuk ezeket. A Sajó völgye kapuként nyitja vagy zárja az utat az Alföld és a Felvidék ..között. Természetes útigyűjtő helye a különböző , terményű és. termékű gazdag vidékek úthálózatának. A Sajóvölgy Alföldre, nyíló kapu ja. tá­ján, Muhi és,Ónod mellett futott el . hosszú századokon keresztül, 1790-ig

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents