Észak-Magyarország, 1958. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-07 / 5. szám

A fájdalommentes szülésről Irta: Dr. Nemecskay Tivadar egyetemi m. tanár, kiváló orvos, TTIT egészségügyi szakosztályának elnöke A szülészek és szülésznők állan- “ dó, örökös problémája, mely­ről napjainkban sokat lehet olvasni: a fájdalommentes szülés. Olyan prob­lémánk ez, amely terén az orvostu­domány állandó fejlődésével párhu zamosan szintén sokat tettünk, sok mindent megkíséreltünk, de mégsem mondhatjuk, hogy ezt a sokoldalú nehéz kérdést megoldottuk. Akkor, amikor műtéteinket az ér­zéstelenítő eljárásaink több évtizedes fejlődése után tökéletes érzéstelení­téssel fájdalommentesen és érzéste­lenítő eljárásaink minimális veszé­lyével végezzük, ugyanakkor ugyan­ezt nem mondhatjuk el a szüléssel kapcsolatban. Kétségtelen és örvendetes, hogy a tszülési. fájdalomé® i 1 lapítás terén is ál­landó kísérletezések folynak s jelen­tős eredményeink vannak, de nem minden esetben, nem mindenkinél. Mi ennek, az oka? Részben az egyéni különbségek, részben az, hogy a szü­lés alatti érzéstelcm iésnél az alkal­mazott gyógyszerek nem közömbösek sem az anyára, még kevésbé a mc- h'enbelüli magzatra. Az a gyógyszer- mennyiség, amely közömbös az anyá­ra, már kárositólag hathat a mag­zatra. A méhen belüli fulladás tüne­teit idézheti elő, amikor esetleg sú­lyos műtéttel kell a szülést befejezni, amelynek kihatása nem közömbös sem az anyára, sem magzatára néz­ve. Míg ugyanaz a szülés gyógysze­res fájdalomcsillapítás nélkül zavar­talanul lefolyt volna — csak fájdal­masan. A szülési fájdalom csökken­tése érdekében a legkülönbözőbb gyógyszereket (Morphium, Sevenal, Chlorathydrat, Aether, Chlcrethy]) 'próbáltunk m*” ki és időnkint, ese­tenként ma is alkalmazzuk, de nem általánosan használt veszélytelen el­járások ezek. Egész más utakon igyekszünk ma Pavlov tanai alapján a fájdalommen­tes szülés .kérdését az .úgynevezett pszihőprofilaktikus eljárással meg­oldani. Csak helyeselni lehet, ha le­hetőség nyílik számunkra, hogy e kérdéssel a nagy nyilvánosság előtt is foglalkozzunk, de csak a várható eredmények valódi tükrében. . p z az eljárás a terheseknek még a terhesség alatt, a szülés előtti időben történő előkészítésén és nevelésén alapszik. Kedvező hatását ma .már világszerte mindenhol elisme­rik. Vannak, akik a szülészeti fájda­lomcsillapítás teljes megoldását lát- 'ják benne, mások nem tartják eny- nyire hatásosnak. Főleg szovjet szer­zők szerint a szülés természetes fo­lyamat, amelyben a szülőnő aktív szerepet kell, hogy játsszék. A szü­lési fájdalom létrejöttében döntő szerepe van a félelemnek, amely a inéhizom különböző részeinek feszü­léséhez vézet, görcsöt válthat ki, am; elhúzódóvá és fájdalmassá teszi a szülést. A félelem oka az, hogy a nők általában kora ifjúságuktól kezd­ve hallanak a szülés fájdalmasságá­ról és’ezek a szóbeli ingerek építik ki bennük a szüléstől való félelem reflexét. Miután ennek előfeltétele a beszéd, tehát ez a szüléstől való félés sajátos emberi tulajdonság. A fájdal­makra, így a szülési fájdalmakra is mmdenki máéiképpen reagál. Szülő­nőinkkel kapcsolatban ennek számta­lan és változatos megjelenési formáit látjuk. Vannak szülőnők, akiknek egész szülésük alatt hangjukat sem halljuk, akik ezen élettani folyamat­tal kapcsolatos »élettani fájdalma­kat« természetesnek tartják, »mert anyáink is így hoztak bennünket a világra«. Mi tehát az oka annak, hogy a fájdalom kiváltását előidéző tényezők, bár általában minden szü­lésnél egyformán vannak jelen, mé­kel egyidőben a hason végzendő si­mogató mozgásokkal érhetjük el. Túl­erős fájások esetén »a fájdalom ki­kapcsolási pontok«-at kell nyomkod­ni. Kioktatjuk, fegyelmezettségre int­jük a szülőnőt, kihangsúlyozva, hogy lehet fájdalom nélkül, is szülni, de ehhez elengedhetetlenül szükséges a kapott utasítások, tanítások pontos betartása, mert az ő viselkedésétől nagy mértékben függ a fájdalomcsil­lapítás mértéke. Helytelen, legyeim zetlen viselkedésével pedig saját ma­gának és gyermekének is bajt okoz­hat. A szülés a nő részére nagy munka, ■amit el kell végeznie. A munka fá­radtsággal jár, de nem fájdalommal. Ha valaki g munkát jó! akarja elvé­gezni és közben erejével is takaré­koskodni akar, akkor annak helyes munkabeosztással kell dolgoznia, aminek viszont elengedhetetlen fel­tétele, hogy a munka apró fogásait jól ismerje. A szülésről szóló borzalmas és “ misztikus mesék oka egyrészt az* hogy a szülőnők nem tudják, mi történik velük a szülés alatt, .más­részt. eltúlozzák az élményekéi. A szülés, mint élettani folvamat, alap­fogalmait ismertetni kell a terhesek­kel. Tudatosítani kell, hogy a szülés élettani folyamat ugyanúgy, mint a terhesség s ha ez nem fáj, miért kel­lene a szülésnek fáinia, különösen akkor, ha kellő neveléssel az ideg- rendszer irányító* szerepét helyesen befolyásoljuk, — írja Nyikclajev —, most német nyelvén megjelent köny­vében. Hangsúlyozza a szerző is, nem lehet célunk az, hogy ne érezzen sem­mi fájdalmat a vajúdó, hanem csak az, hogy ezek minél kisebbek legye­nek. Vannak esetek, ahol kísérletünk eredménytelen lesz, 'Tt az eljárás*- gyógyszeres fajdal opicsillapí fással kell kiegészíteni. Erre napjainkban legalkalmasabb a nálunk is forga­lomba hozott Narcogen, amit meg­felelő »pipából« szív a vajúdó és szel­lemes rendszerrel saját maga tud ke­zelni és alkalmazni akkor, amikor ér­zi a fájások jelentkezését. Mi is ki­próbáltuk jó eredménnyel. Sajnála­tos, hogy e gyógyszer jelenleg nem kapható. Az elmondottakbó1 látjuk, hogy “ a fájdalmatlan szülés keresz­tülviteléhez nemcsak az orvos, hanem a terhes nő aktív hozzájárulása is szükséges. Tehát az a tanácsunk ter- h^iQjnk feléi „hogy jóelőre. a terhes­ség minél kezde"bb szakában kér­jék ki a szakorvos tanító, nevelő” Ta­nácsait s építsék ki jó kapcsolatai­kat, terhesség alatt a gondozásukat, szülés alatt pedig a szülésüket intéző egészségügyi dolgozókkal, mint a fájdalmatlan szülés sikerének egyik elengedhetetlen feltételét. gis maga a fájdalomérzés különböző lehet, nagyjából azonos körülmények között is. Ezt nagy mértékben befo­lyásolja a szülőnő idegrendszeri tí­pusa, nervosus, ideges, gyenge ideg­zetű nők, akikre főleg a negatív emó­ciók hatnak, rosszul tűrik a szülési fájdalmakat is. Az ide tartozókat rémmesékkel szórakoztatták, vagy rossz emlékeik vannak az előző szü­léseikkel kapcsolatban, félnek, ret­tegnek a szüléstől és így a fájdalma­kat rosszul tűrik. Nem kis szerepet játszik e kérdésben, hogy milyen a terhes nő beállítottsága terhességével és leendő gyermekével szemben, sze­retettel, örömmel várja-e, vagy nem kívánja, mert rosszak a családi, szo­ciális körülményei, lakásviszonyai, mert születése nagy problémát jelent számára. D avlov tanaiból tudjuk, hogy a 1 fájdalomtól való félelem az agykéreg működését csökkenti, a ké­reg alatti központokét pedig emeli s ez a körülmény növeli a fájdalom- érzetet. Az agykéreg és agykéreg alatti központok ezen egyensúly za­varát kell újra normalizálni s meg­szüntetni a szülőnők sok káros, nem kívánatos, a szüléssel kapcsolatos helytelen módon kialakult kóros helyzeteit (kóros reflexeit), amelyek a normális fájdalomérzést erősítik. Ezt igyekszik elérni a szovjet — mind szélesebb körben azonban nyugaton is bevezetett — pszihoprofilaktikus szülési fájdalomcsillapítás, helyeseb­ben a terheseknek a szülésre való előkészítő eljárás. Az eljárás lénye­ge: az anyák előkészítése a szülésre még terhességük alatt. Az előkészítés célja: az agykéreg aktivizálása érde­kében a negatív emóciók, kóros ref­lexek. helytelen képzetek (a szüléstől való félelem a fájdalom miatt) kikap­csolása és pozitív emóciók, helyes képzetek kialakítása (gyermek iránti vágyakozás, öröm). Tudatosítani kell, hogy a szülőnőnek aktívan kell részt- vennie a szülés folyamatában. Az elő­készítés kötelessége, hogy a terhest a fájdalom ellen immunizálja, belé- oltsa már terhessége alatt annak a gondolatát, hogy fájdalom nélkül fog szülni. Ha ma még kissé hihetetlen is ez a lehetőség, de remélhető, hogy ezek a törekvéseink idővel arra ve­zetnek, hogy a nők nem fognak arra gondolni, hogy a szülés fájdalmakkal jár. A félelem helyébe az elkövetke­zendő anyaság feletti öröm gondola­tát ültetjük. Oktató előadások alkal­mával kidomborítjuk a szülés sze-r rencsés kimenetelét, az anyaság ma­gasztos érzését, a szülést élettani fo­lyamatnak minősítjük s megtanítjuk a szülés alatti helyes viselkedést, hogy káros izomgörcsök ne jöjjenek létre. Ezt szülés alatt relaxátiós gya­korlatokkal, helyes légzési techniká­val, a fájások alatti mély légvételek­A mucsonyi nőtanács életéből TÍZ HÓNAPJA, HOGY MEGALA­KULT Mucsony községben a nőta- nács. Az elmúlt idő alatt eredmé­nyes és szép munkát végzett. Asszo­nyaink, édesanyáink megértik a párt szavát, szívügyüknek tekintik a bé­ke ügyét. A községi nőtanács eredményes munkája annak köszönhető, hogy azok az asszonyok, akik a szerveze­ten belül élnek, valamennyien kive­szik részüket a munkából. Fáradsá­got és időt nem kiméivé segítik azo­kat, akik erre rászorultak. Ebben példát mutat Tóth Istvánná, Drótos Andrásné, hogy csak ezeknek a ne­vét említsem. A karácsonyi ünnepek alkalmával megajándékoztunk 280 iskolás gyer­meket. E nemes feladatban részivé tt a KISZ és a szülői munkaközösség is. A napokban három édesanyát ju­talmaztunk meg babakelengyével, akik most szülték meg első gyerme­küket. Kérjük ezeket az édesanyá­kat, bármilyen problémájuk van, forduljanak bizalommal a nőtanács­hoz. EGY KÉRÉSÜNK VAN: látogas­son el Mucsony községbe is a me* gyei nőtanács. Az elmúlt tíz hónap alatt, mióta megalakultunk, még egyetlen egyszer sem voltak nálunk. Ha eljönnek, ők maguk is meggyő­ződhetnek arról, hogy tevékenysé­günk eredményes. WAGNER KÁROLYNÉ, a nőtanács titkára MINTHA LAKODALMI ÜN­NEPSÉG LENNE a hejőcsabai Ce­mentgyár kultúrtermében. A meny- nyezetről piros, fehér, zöld, sárga papírszalagok csüngnek alá, s fo­nódnak össze, a hosszú terített asz­talok mellett dereshajú parasztem­berek, simára kent hajú legények, lányok s menyecskék üldögélnek, kissé ünnepélyes merevséggel: Az asztalok között fehérkötényes gazd- asszonyok sürögnek-forognak párol­gó ételekkel, s kedvesen, igazi ma­gyaros vendégszeretettel meg nem unják a kínálgaiást. Pohár csen­dül, szép népdalok fakadnak, elő­ször halkan, bizonytalanul, aztán egyre számyalóbban. Vidámság s emelkedett jókedv gurgulázik a teremben. Nem lakodalom■ ez, de ünnepség. A hejőcsabai »Március 15« tsz. tagjai tartják zárszámadá­sukat. És van okuk az örömre, megelégedésre. A tsz. 1957. január 10-én alakult. Igen érdekes megszületése. Ezen a napon a tasiácsházán megjelent a fél falu, hogy szétosszák, elárverez­zék a »Béke« tsz. vagyonát. — XJgy sincs itt már a közösnek jövője — mondogatták a nagyhan- gúák, — s már-már neki is láttak volna az osztozkodásnak, A tsz. ÖT ASSZONY KEZDTE... A „liiJegiiáború“ terjesztése a békeszeretet álarcában Kitint ismeretes, Eisenhower, az Amerikai Egyesült Államok el- * * nőké és Dulles, amerikai külügyminiszter az elmúlt év utolsó felében több alkalommal beszédet intézett az amerikai néphez. Eisen­hower általános értékelést adott a NATO párizsi ülésszakának munkájá­ról. Többek között kijelentette: „Mi rendíthetetlenül hisszük, hogy soha­sem lesz szükség háborúra... Őszintén óhajtjuk a Nyugat és Kelet kö­zött meglévő nézeteltérések igazságos rendezését”. Eisenhower hangsú­lyozta, hogy csak „a becsületesség, az őszinteség bizonyítékai alapján, mindkét fél engedékeny magatartásával lehetséges az altalános bizton­ság megteremtése és a béke megszilárdítása”. Csak üdvözölni lehetne az Egyesült Államok vezetőinek a béke meg­szilárdítását célzó hasonló megnyilatkozásait. A nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló őszinte törekvést az egész világ békeszerető népei megértik és támogatják. A Szovjetuniónak a béke megszilárdítására irányuló őszinte törek­véséhez semmi kétség sem fél'. Az Egyesült Államok elnökének nem kell a szovjet kormány jóindulatáról tanúskodó bizonyítékok után kutatnia. Csak tüzetesen át kell tanulmányozni például a szovjet kormány decem­beri üzenetét, valamint a Legfelső Tanács határozatát, annak külppli- tikai kérdésekkel foglalkozó részét. Efcek a történelmi jelentőségű iratok a Szovjetunió őszinte békeszeretetéről tanúskodnak, azt igazolják, hogy a szovjet állam kész rendezni a vitás nemzetközi kérdéseket. fSulles, az amerikai diplomácia egyik vezető személyisége sokat be- y szélt már a leszerelés kérdéséről. Azonban hiábavaló fáradozás az amerikai külügyminiszter beszédeiben, megnyilatkozásaiban konstruk­tív, reális javaslatokat keresni. Dulles valamennyi javaslata — ahogyan ezt sajátmaga kijelentette — az atombombagyártás megszüntetésére irá­nyul. De elfelejtette hozzátenni — mert Dulles ezt a politikai irányvo­nalat követi —, hogy nem szükséges az atomfegyvereket betiltani, foly­tatni kell a velük való ki sér létezést, nem kell megsemmisíteni a felhal­mozott atom- és hidrogén-bomba készleteket és így tovább. Az amerikai külügyminiszter nem veszi figyelembe a legutóbbi szovjet javaslatokat, úgy tesz, mintha nem hallotta volna azt a nagy­számú véleménynyilvánítást, amely a Nyugat és Kelet közötti tárgya­lások megkezdésére hívják fel az amerikai kormány figyelmét. A z élcseszű amerikai emberek lehetetlen, hogy ne lássák: az amc- M rikai kormány bűnös politikája növekvő ellenállást vált ki az egész világon. A Chicago Daily News tudósítója többek között meg­jegyzi, hogy Angliában mindjobban kialakul az a vélemény, hogy Dulles „ellene van annak a javaslatnak, hogy az USA Oroszországgal békés tár­gyalásokat folytasson. Az amerikai külügyminiszternek az a szándéka — írja a lap —, hogy a világot gyilkos háborúba taszítsa”. A Washington Post egyik cikkírója követeli Dulles eltávolítását, mert az amerikai kül­ügyminisztert „nyilván megszállta a félelem a Szovjetunióval való tár­gyalásoktól”. A cikkíró azzal okolja követelését, hogy Dulles vissza­vonhatatlanul összekötötte sorsát az új háború előkészítésének politi­kájával. Termeljünk minél több pilíangóstakarmányt HASZONÁLLATAINK takarmany­eUáiásáiiak alapja a szálastakarmány termesztése, melynek fokozása érde­kében a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat előírja, hogy »lég­ért ékesebb évelő pillangós takarmá­nyaink — elsősorban a lúéema — vetésterületét növelni kell és katasz­teri holdanként három mázsával kell fokozni a lucerna terméshozamát«. A leghasznosabb pillangós takar­mány, a lucerna egy kataszteri hol­don 40 mázsás szénaferinés.' esetén legalább 480. kilogramm emészthető fehérjével fizet, vagyis legértékesebb táplalóapyagból. annyit biztosít álla­taink számára, amennyit 48 mázsa búzakorpa, vagy 28 mázsa borsó dara, illetve Í6 mázsa napraforgópogáesa jelent. De nemcsak, az állatoknak, hanem a talajnak is sek tápanyagot nyújtanak pillangós takarmányaink. Gyökerein ugyanis apró élőlények — nitrogén, gyűjtő baktériumok — él­nek, amelyek növelik a szántóföld termőére jét. JÓL GONDOZOTT LUCERNA­VETÉS 5—5 évig is megmarad és évente nem egyszer, hanem 3—4-szer is kaszálható. De nemcsak ezért ér­tékes a lucerna, hanem magas táp­értékét is ad. 100 kilogramm lucerna- szénában 41 kilogramm keményítő érték és ebben 12 kilogramm az emészthető fehérje, a többi évelő pil­langós növényben viszont; mindössze 5—6 kilogramm emészthető fehérjét ; találnak az állatok. A lucerna legnagyobb terméshoza­mot a mélyrétegű tápanyagban gaz­dag talajon adja, ahol a talajvíz két méternél mélyebben van. A lucerna gyökere ugyanis rendkívül mélyre. 14—15 méterre is lehatol a talajban. A nagy terméshez elengedhetetlen az 'dej©korán végzett, jóminőságű vetés. Legjobb előveiemény a kapásnövény, melynek betakarítása után mély­szántást kap a talaj. AZ ŐSZI SZÁNTÁST — amint a talajra rá lehet menni — azonnal sknítozzuk, majd fogassal, boronával aprómorzsás magágyat kell készíteni. A lucerna csak keriszerücn 'megmun­kált földben kel egyenletesen.. Ugyan­ez áll a többi pillangósnöycny vető­magjára is. Rögös talajba sohasem szabad pillangóst vetni. Tudjuk, hogy az elmúlt években még a legjobb lucernatermő helyeken is elhanyagol­tak a magfogást. így ezen a tavaszon kevés Jucernamag áll a termelők rendelkezésére. Nagyon fontos tehát, hogy ezzel á kevéssel jól gazdálkod­junk. Alapvető követelmény, hogy a lucernamag gyommentes legyein, ezért a termelőszövetkezetek és egyé- 3ii gazdák használják ki az állam által nyújtott segítséget. Cseréljéik be a nyers lucernamagot; arankamentes, fémzárolt vétó. igra. A mostani vetőmaghiány legyen intő példa. Eb­ben az évben minél több lucerna- magot kell fogni. A vgtést kitavaszo­dás után azonnal végezzük el. A csí­rázáshoz már 2—3 fokos talajhőmér­séklet is elegendő, ami március má­sodik felében biztosítva van. Katasz­teri holdamként 14—16 kilogramm vetőmagot használjunk. A vetést ga­bonasoros távolságra, 12 centiméter­re Vs—2 centimeter mélyen végezzük el. A yelogép után járassunk hen­gert, tömöritöük a talajt, így gyor­sabban kel ki a lucerna. AZ IDÉN. MIUTÁN TÖBB HE- í LYEN HIÁNYZIK a lucerna vető­mag, minden, arra alkalmas talajon i vessünk vörösherét. Az évelő pillán.- Égős takarmányok mellett nem szabad I megfeledkezni az egy éves pillangó­sok termesztéséről, mert ezek táp- »anyagban ugyancsak gazdag termés- [sei fizetnek és javítják a talajt. * KECSKÉS IMRE E' gazdasági felügyeld J -----------ooo----------­| Bírósági hírek [ Papp Barna miskolci lakos, a Szabó t La.)o.s utcai általános iskola napközi ott- ) honana.k vezetője a gyermekek étkezési v dijából több hónapon keresztül összesen [-b.000 forintot elsikkasztott. Leleplezése J uian disszidálni akart. A miskolci városi ) bíróság a ,sikkasztó! 2 évi és 6 hónapi bör­tönre ítélte. Budai János csenyetei lakos, íoglalko­r zásnélküli különböző helyekről körülbe- llul 30 baromfit ellopott, ezeket Xótai j> Bertalanná, Molnár Gáboroé és Kótai Ro- , zaba csenyétej lakosoknak eladta. To- rvábbá Kuru ódon ugyancsak csenyétei I lakos felbujtására a pos,kikezelő lakását a ; ol pénzt lopott. Az encsi • járásbíróság t Budai ’Jánost 10 hónapi. Kuru Ödönt 8 r hónapi, az orgazdákat pedig egyenlőnt P'i—z havi börtönre ítélte. a Kovács Péter 26 éves büntetett előéletű v nyirszölö.si lakos 195? októberében szoba- r dúlt a börtönből. Kazincbarcikára utazott, f ott még aznap az egyik üzlet, előtt őrizet­* lenül hagyott kerékpárt ellopta. Értéke- v'átés közben elfogták és a outnoki járás* r bíróság 10 hónán! börtönre ítélte. w Bakai Bertalan 27 éves kazincbarcikai a ^esődmunkás munkatársai távollétében v felfeszítette a munkásszálló ajtaját, on- rnan különböző ruhaneműt ellopott. A f outnoki járásbíróság 1 évi börtönre ■ ítélte. férfitagjai hajlottak is rá, kimond­ták az igent, de nem így az asszo­nyok. Négyen-öten odaálltak a tö­meg elé s megfellebbezhetetlenül kimondták: — Közvagyont nem■ prédálunk! Tsz. volt és lesz, menjen mindenki szépen hazai VOLT FELZÚDULÁS, GŰNYOS MEGJEGYZÉS. Az asszonyok tar­tották a gátat, s a falusiak mit te­hettek mást — igaz, az elesett konc miatt dühösen, de — hazaballag­tak. A volt tsz romjain pedig öl asszony, Ádám Jánosné (akit ké­sőbb elnöknek választottak), Konti József né, Tóth Lajosné, Gönci Jő- zsejné, Fükö Istvánná megalakít oi- ta a »Március 15« tszt. És két hó­napra rá már 12 család kezdte meg a közös életet. Kezdetben sok bajjal, nehézség­gel küzdöttek. Föld voP, de nem volt szerszám, vetőmag. Kánya Jó­zsi bácsi megtakarított 5 ezer fo­rintját adta kölcsöii — házvételre kuporgottá —. hogy vehessenek ve­tőmagot s ami nagyon kell, És most? Valami nagyon jóleső érzés, s nem kis büszkeség lapul meg szeré­nyen a tsz-tagek szemében, ahogy az elnökasszony, Ádám Jánosné elvtárs számvetést tesz, hogyan kezdték s hova jutottak. A közös vagyont minden nehézség ellenére alig 10 hónapi szorgos munka ered­ményeként 120 ezer forinttal gya­rapították, így összesen egy fél­millió értékkel gazdálkodnak. Het­ven ezer forintért vettek egy há­zat az egyik többgyermekes tsz- tagnák — Kónya Józsi bácsinak —. Gondoltak 1958-ra is, bővén tarta­lékoltak, s mégis 40 forint 30 fil­lért fizettek munkaegységenkint. Ki mennyit keresett? Kónya Jó­zsi bácsi - egymaga 10 mázsa búza, 10 mázsa kukorica, 7 mázsa árpa, 79 kiló cukor melle.lt most 7103 fo­rintot kapott kézhez. Tóth Lajosné 7 mazsa búzád, 7 mázsa kukoricát. 4.5 mg.zsa árpát, 53 kiló cukrot és 4756 forintot keresett. Ilyesformán kapott Konti Józsefné, s ilyen voh a. többi tsz tag jövedelme is, asze­rint ki hány munkaegységet szer­zetté A TSZ TAGJAI ÜNNEPSÉGÜK-] RE HÍVTAK VENDÉGEKET IS. Itt ült közöttük Répás József, Bou-( csér László egyénileg dolgozó pa­raszt, s itt volt három volt tsz tag, Pál József, Bajári László, Simon Márton, s még valaki: Urbán La­jos. A diskurálás eleinte nehezen indult, de a bor és a jókedv köze­lebb hozta az embereket. Egyszer csak felpattan az asztal melleit Simon Márton s a tsz-esek felé fordulva,. — kicsit tartva tőle, hát­ha válasz nélkül hagyják — rákez­dett egy dalra, amelyből ez ma­radt meg a fülemben visszatérő refrénként: » ___ a téeszcsé gőzmalmában..." é s a téeszcsék annak rendje és módja szerint belevágnak a. nótába, hogy belezend.nl a kölcsönkért kul­túrterem. HOGY A MULATSÁG MEDDIG TARTOTT, nem jegyzi fel a kró­nika, de azt érdemes megjegyezni, hogy teljesedett Kanti Józsefné regi. vágya, most már mosógéppel s nem kézzel mossa a csalad fehér­neműit. s hogy Urbán Lajos any- nyira összemelegedett a téeszesek- kel, hog'll ötödmagával ő is a hejő­csabai »Március 15<< tagjának vall­ja már magát. Cs. B.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents