Észak-Magyarország, 1958. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-31 / 26. szám

PérjfeZ, 1958. Jaaná? 51. ÉSZ \KM.'------ÜORSZAC a Dóyi^cui kÍLzilíjmik (jlL cl lícicuuícp'-ci ^ c/t bátrak szakmája MEGKEZDŐDÖTT AZ IDEI BÁLI ÉVAD. A népművelés dolgozóinak fel kell készülniük és megfelelő műsor- jayaslatokkal, báli ötletekkel segíte­niük kell a rendező szerveket. Bált lehetőleg ott tartsunk, ahol árra megfelelő terem és hozzátarto­zó egyéb helyiségek is rendelkezés­re állnak. Célszerű, ha még az évad elején báli bizottságot alakítunk, amely a legszebb, legalkalmasabb helyeket előre leköti a legnagyobb- szabású bálokra és azok irányítását az egész idényben kezében tartja. A báli bizottság egyik legfontosabb feladata, hogy mindig a helyi körül­ményeknek, szokásoknak megfelelő formát találja meg egy-egy bál, mu­latság, táncos szórakozás megszerve­zéséhez. Más lehetőségei és igényei vannak a nagyobb és kisebb váro­soknak, a falvaknak, ismét mások az idősebbeknek, fiataloknak, vagy éppen a diákoknak. Bált rendezhetünk különböző al­kalmakra, más-más közösségek szá­mára. A szakmai bálokra kérjük fel védnöknek ^ szakma legjobbjait. A fiatalok tartsák nyilván, kik kaptak az elmúlt esztendőben kitüntetést és kerítsenek sort arra, hogy a kitünte­tettek ez alkalommal is kapjanak nyilvános elismerést. Bált rendezhe­tünk az új KISZ-tagok tiszteletére. Ez alkalommal a vezetőség valamely tagja mutassa be az újakat. Megren­dezhetjük az öregek és fiatalok kö­zeledését elősegítő öregék és fiatalok találkozóját is. Ezen a fiatalok sok uj ötlettel járulhatnak hozzá, hogy necsak a munkában, hanem a szóra­kozásban is közelebb kerüljenek -egymáshoz. A falusi bál sikere is a jó előkészí­tésen áll, vagy bukik. A főrendezést helyes, ha a tánccsoport,' vagy a népi együttes vezetője végzi. A rendező- gárdába azokat a 20 év körüli fiata • lókat es középkorú embereket nyer­jük meg, akiknek tekintélyük van, akikre egyébként is szívesen hallgat­nak. Keressük fel a falu régi vőfély­ke dő, násznagykodó embereit is. A BAL KEZDETÉN A HELYI TANCCSOPORT vagy népi együttes mutassa be a legkedveltebb páros- táncait. Ilyen bemutatókra lehetőleg a helyi csárdást, vagy más kedvelt A SIKER TITK A Hogyan trt el a szikszói Bíii.e Tsz az elmúlt évben kiva.ó lermeseredmenyeket ? A szikszói Béke Termelőszövetke­zet zárszámadási adatai szerint egyes termelőszövetkezeti tagok átla­gos havi jövedelme elérte a három­ezeregyszáz forintot. Ezt a magas jövedelmet nem a csoda szülte, ha­nem egy egész évi becsületes, szor­galmas munka gyümölcse. A Béke Termelőszövetkezet a haj­dani Vörös Csillag telephelyén ala­kult meg, nemsokikal az ellenforra­dalmi események után. Az ellenfor­radalom idején feloszlott Vörös, Csillag tagjai közül negyvenen az új isz-be is beléptek, s a jelentkezett új tagokkal csakhamar hozzáláttak gazdaságuk erősítéséhez. A tavaszi, majd a nyári munkákat úgy végez­ték, hogy a terméseredmények mesz- sze felülmúlják a Vörös Csillag ter­méseredményeit. Búzából 4 mázsa 26 kg-ai, árpából 7 mázsával, cu­korrépából pedig 105 mázsával ter­meltek többet, mint egy évvel ez­előtt ugyanezen a területen. Sok gondot fordítottak a közös állatállomány megteremtésére. Je­lenleg 57 darab szarvasmarhájuk van, ebből 37 tehenük. A tehenészet a kormányrende­letek minden előnyét élvezi, mert termelése és a minősége foly­tán törzstehenészetté nyilvání­tották. A íejési átlag eléri a 13 litert, s az istállóátlag a 9,5 literit. Úgy tervezik, hogy az idén 45-re növelik a tehenek számát, és új is­tállót építenek. Ez is hozzájárul majd, hogy a tavalyi 2400 literes ter­melési átlagot 2800 literre növelik. Nemrégen 20 anyakoca-süldőből' új sertésállományt hoztak létre. Juhá­szat uk olyan eredményeket ért el, hogy komoly eséllyel neveztek be a megyei juh tenyésztési versenybe. Terveik között szerepel a baromfi- tenyészet megteremtése; ebben az évben ötszáz libát hizlalnak. A tsz tagjai eleinte idegenkedtek a gépek használatától, de az elmúlt év eredményei bebizonyították, hogy a gépi munka jobb és olcsóbb a kézi munkánál. Á cukorrépa gépi szedé­sét előszőj* senki sem ímlyeselte, de később már harcoltak a gépért. Terveik, szériáit. 20 katásztrálds hol­don zöldtrágyáznak és földjeik 23 százalékát szervestrágyázzá.k. 400 mázsa műtrágyát szórnak ki, ami katasztrális holdanként 1 mázsás műtrágyázásnak felel meg] Ebben az évben feltétlenül ma­gasabb termésátlagokat várnak, mint tavaly, mert mindent meg­tettek a talajelőkészítés és a ta­lajerőutánpótlás érdekében. Földjeik 20 százalékán pülangós- takarmányt és silókukoricát termesz­tenek, hogy megteremtsék a nagyobb tejhozam alapját. Elmúlt évi jó. munkájuk eredmé­nyeként máris tizenhárom, új belépő van. A termelőszövetkezet minden tagjának nagyobb jövedelme vain, mint bármelyik szikszói középpa­rasztnak, s ez mindennél jobban agi­tál a termelőszövetkezeti mozgalom mellett., Megértik egymást, becsülettel dol­goznak, ez a titka a közös gazdálko­dás jó eredményeinek. Ha ezt köve­tik a meglévő termelőszövetkezetek, vagy a jövőben termelőszövetkezetet alakító dolgozó parasztok, eredmé­nyeik feltétlenül jő lesz, legalább olyan, mint az övék. , játékos párostánc egy-kéí szép, köny- nyű változatát elevenítsük fel. Igen sok faluban tapasztaltuk, hogy a he­lyi táncot, a csárdást, bár tudják, de szégyenük. Azokon a bálokon, ahol a középkorúak, vagy esetleg az idő­sebbek is Vésztvesznek, feltétlenül rendezzünk tanevemenyt. Vigyázzunk arra, hogyha egy-két alkalommal sikerült kialakítani egy jó formát, a báli bizottság ne elé­gedjék meg azzal, hogy a továbbiak­ban már a bevált kaptafára húzza a mulatságokat, hanem igyekezzék mindegyiknek más és más színt ad­ni. Uj ötletek, a fokozott gondosko­dás tegye melegebbé, családiasabbá az Összejöveteleket. A jelmez megválasztásánál töre­kedjünk arra, hogy az kifejező le­gyen az illető egyéniségére vonatko­zóan és vegye figyelembe többek kö­zött fizikai alkatát is. A humor, az ötletesség sok érdekeset, újat hoz felszínre, s ezek ha a jóizíést nem sértik, megengedhetők, mert igen színessé tudják tenni a bálokat. A jelmezes bálok túlzásba vitele azon­ban felesleges anyagi kiadást jelent "ak és sem élményben, sem szóra- ozásbáp nem jelentenek sokkal töb-* bet, mint az egyéb mulatságok. * A bálnyitó utáni kezd ócsárdás ízét a népi tánccsoportok . tagjai adják meg. Ügyeljünk azonban arra, hogy ez ne holmi magamutogatás, a töb­biektől való elszakadás legyen. Ez­után kezdődjék a tulajdonképpeni hál. A bálra állapítsunk meg tánc­rendet; egy néplzénekart és egy tánc­zenekart vegyünk számításba. A ZENEKAROK MÜSORÖSSZE- ÁLLITÁSÁT a jó ízlés vezesse. De ezt. ne bízzuk csupán a muzsikáló ze­nészek, vagy a nagyközönség ízlésé­re, hanem igyekezzünk olyan mű­velt, szakképzett muzsikust meg­nyerni a báli “bizottságba, aki szak­mai tudásával, kultúrpolitikai tájé­kozottságával segíteni tud mind a műsoranyag kiválasztásában, mind az egészséges, szép játékstílus megte­remtésében. Megyei tanács művelődésügyi osztálya. 1/ annak olyan fog- v lalkozási ágak, amelyekben csak me­rész -emberek dolgoz­hatnak. Még ezek kö­zött is, a »legbátrab­bak szakmájának« a kísérleti repülést tar­tom. A pilóta olyan gépbe ül, amellyel még soha senki nem repült, $ rá vár az a feladat, hogy az esetleges élet­veszélyes hibákra fel­hívja a tervezők figyel- mét. Ismerlocdjiiv.k mc.g az egyik legkivá­lóbb szovjet kísérleti pilótával, J. Antipov ezredessel, a Szovjet­unió hősével Már 15 éve próbálja, ki a leg­újabb típusokat s ez idő alatt mintegy két­száz új géppel repült fel. Több mint 5700 órát töltött a levegő­ben. Sokszor került már veszélyes helyzet­be, amelyen csak élete kockáztatásával tudott úrrá lenni. Nemrégiben egy új vadászgép típussal emelkedett a levegőbe. A maximális sebesség elérésekor az egyik ve­zérsík letörött. Á gép kormányképtelen lett, s zuhanni kezdett. Anti­pov már azon gondol­kodott, hogy elhagyja a gépet, de kötelesség- tudata mást parancsolt. Ha kiugrik, akkor n mérnökök és a terve­zők nem kapnak vá­laszt a kérdésre: me­lyik vezérsík bizonyult gyengének, hogyan ja­víthatnának a gépen. Hiszen a kísérleti piló­ta fontos szerepet ját­szik a gépek műszaki tökéletesítésében. E gondolatok követték egymást agyában, ami- kór elhatározta, meg­próbálja. megmenteni a gépet. Sokéves tapasz­talata kisegítette a baj­ból, s mint vitorlázó gép lassan leereszke­dett a. földre. Éppen ilyen veszé­lyes helyzetben volt. amikor egy gépet zu­hanás közben kellett kipróbálnia. Antipov 7000 méter magasul emelkedett s olt kezd­te meg a zuhanást. A magasságmérő pon­tosan mutatta, a távol­ságot: 6,5,4.... 2000 méter. A pilóta ekkor »ki akarta venni« gépét a zuhanásból. A gép azonban nem engedel­meskedett. Rohamosan közeledett a föld. A földi parancsnoki állás­ból rádión utasítást ad­tak Antipovnak: — Azonnal nyisson ejtőernyőt! A gép mór 500 mé­terre volt a. földtől, amikor Antipov kiug­rott. Csupán nagy tu­dásának és tapasztalt- ságának köszönhette, hogy c rövid távolság­ról is élve ért földet. Talán e néhány pél­da Is elegendő arra, hogy igazolja a beveze­tőben mondott meg­állapításokat ... Az idén 80 ezer négyzetméter öntöttüveget exporí ké. a közel keleti országokba a miskolci üveggyár A miskolci üveggyár egyik leg­jelentősebb gyártmánya az öntöttüveg, amelyből a hazai szükséglet kielégí­tésére havonként több tízezer négy­zetmétert készítenék. De jó üzleti összeköttetés áll fenn mái- évek óta a közelkeleti országokkal is. így az idén Szíriába. Egyiptomba és Török­országba mintegy nyolcvanezer négy­zetméter öntöttüvegre kaptak ren­delést. Az első exportszállítmányt, tízezer négyzetmétert, a .jövő hónap közepéig indítják útnak Törökország­ba. A rendelés nagyobb részét a gyár dolgozói már elkészítették. —OOu--------,-------------:— M iskolci tárgyú színművel kívánják megnyitni az újjáépült miskolci színházat Mint ismeretes, az újjáépülő mis­kolci színliázat miskolci tárgyú da­rabbal kívánják megnyitni. Ezért-ooo­Ladislav Jasek hegedüestje Ladislav Jasek, a világhírű cseh­szlovák hegedűművész — sikerekben gazdag németországi, angliai és fran- ziaországi vendégkörúija után — ha­zánkba érkezett. Magyarországi ven­dégszereplése során Miskolcra, is el­látogat és — a Filharmónia meghívá­sára — február 5-én, szerdán este, a. Zeneművészeti Szakiskola hangver­senytermében koncertet ad. A kon­cert műsorában Händel D-dur szoná­tája, Sibelius d-moll hegedűversenye, Suk Un poco triste-je, Síik Appas- sonata-ja, Szymanovszki Nocturno és tarantella-ja, valamint Csajkovszkij Valse scherzo-ja szerepel. Zongorán kíséri Josef Hala. A város zenekedvelő közönsége nagy érdeklődéssel várja a kiváló művészt, akinek felléptével ezévben már a. második nemzetlzözi hírnevű zeneművész vendégszereplését lát­hatjuk és üdvözölhetjük.--------------------------ooo M iskolc megyei jogú városi tanács vb. művelődésügyi osztálya felhívja az írókat, hogy miskolci tárgyú szín­padi műveiket küldjék meg a városi tanács vb. művelődésügyi osztályá­nak. Az osztály a bírálóbizottság ál­tal kiválasztott műveket megvásá­rolja, és a legmegfelelőbb az átépített Miskolci Nemzeti Színház megnyitá­sán bemutatásra kerül A művek be­küldésének határideje: 1938 február 15. rövid hírek a kémet demokratikus köztársaságból AZ ÉLET MEG­ÚJHODÁSÁT az tudja igazán felmérni, aki hosszú éveken át távol élt attól a helytől, ahol * született, növekedett, lát­ta a mindennapi kenyérért vívott keserves küz­delmet. Szembetűnő a változás a nemzetiségi tele­püléseken is, ahol pedig — ez köztudomású — a felszabadulás előtti nacionalista gőg alig en­gedett életteret az idegeneknek. Mondhatná ugyan valaki, hogy ez nem általánosítható, mert például a svábok kiváltságos jogot élveztek, mi­vel németeknek vallották magukat. Már ahol __ R átkán, az akkori nyomorúságos kis fészekben éppen olyan sorsa volt a svábnak, mint a ma­gyarnak, mert — szégények voltak. Horthyék német politikája semmit sem könnyített, helyze­tükön: naponta 12—18 órát dolgoztak q szeren­csi gyárban, ahová gyalog jártak, mert nemhogy autóbuszjárat lett volna, de még kerékpár is mindössze öt jutott a faluba; az Andrássy, Zichy, Csáki grófok szőlejében épp oly csekély napszá­mot fizettek nekik, mint a magyaroknak; az ás­ványbányában szerzett kereset egy részét épp úgy a felügyelők dorbézolására költötték szom­batonként, hogy megnyerjék kegyüket, amitől a következő heti foglalkoztatásuk függött. Talán a magyarokkal viselt közös sors, s az oktalan háború által még jobban megidézett nyomorúság tolt az oka annak, hogy q felszaba­dulás előtti népszámláláskor az 1300 lélek közül mindössze 32 vallotta magát németnek. Nem volna egészen pontos, ha úgy fogalmaznánk meg, hogy beleolvadtak a magyarságba; talán így helyesebb: ellenszenvvel viseltettek a tőke iránt, ami fojtogatta őket Hitter részéről éppúgy, mint Horthyék részéről. Valószínű, ez a magya­rázata annak is, hogy q háború idején sok ma­gyar katonát bújtattak el a bányák kavernáibqn, biztatván őket, ne harcoljanak a fasizmus olda­lán, hiszen ez a háború a gazdagot még gazda­gabbá, a szegényt még szegényebbé teszi. Körülbelül így lehat tömören megfogalmazni Fülöv Ignác elvtársnak, a. rét kai veteránnak el­Rátkai tapasztalatok beszélését. A tapasztalt ember szavait, aki gyer­mekkora óta „benne élt” a marxista politikában, végigpartizánkodta a második világháborút. — INNEN KERÜLTEM EL, s ide tértem végleg vissza a falumba, a fővárosból — mesélte. — Meglepett a változás. Hihetetlenül gyors fejlődést tapasztaltam. Amikor tavasszal a saját házam építésébe kezdtem, még puszta tér volt körülöttem, s mire elkészültem, a sajátomon kí­vül {1 új ház bújt ki a földből. Es nem is akármilyenek! Ötvevr—nyolcvan- ezer forintos kőépületek. Akárcsak q többiek. Egyetlen évben — tavaly — harmincnégy ház épült Rátkán. És mind sajqt erőből! Pedig a pénz forrása ugyanott van, mint régen: a szőlődom­bokon, q szerencsi gyárban, q bányában, no meg újabban a vasútnál. —\Nagyon komoly statisztikát lehetne össze­állítani a fejlődésről — „zengedezett” Fülöp elv­társ. — A felszabadulás előtt mindössze 4 tanító és l' orvos került ki a községből. Kettő a vitéz- ségi érem, három a vagyon folytán. Ennyi az egész. S ma? Tíz gyereket neveltünk tanítónak, 15 jelenleg is isleolába jár, két orvos jelöltünk van, s emellett sok érettségizett, és a. tanácsnál, postánál vagy a vasútnál dolgozik. Hadd. említ­sem meg egyetlen család példáját: Vachter Já­nos bányász négy gyermeke közül kettő már ta­nít, egy most végzi Debrecenben a képzőt, a ne­gyedik orvosnak készül Pesten. S mindemellett Vachter 3 évvel ezelőtt házat épített. — Nem mondok el mindent, ha elsorolom a következőket; Az új utcák mellett 1500 méter járda, 800 méter közút készült el. Rövidesen fel­épül a kultúrház is... Nincs a faluban ember, akinek ne lenne legalább egy-két hízója. Talán legjobban lemérhető a gyarapodás a két földmű­vesszövetkezetben. Falusi viszonylatban horri­bilis összeget vételeznek be a vásárlásokból. Nem tudnak például elég rádiót számtani a faluba: mihelyt megérkezik né­hány darab, rögtön le­csapnak rá. Mondhat­nám, minden második ________családnak van rádiója; n em beszéive arról, hogy az autóbuszjárat forgalmát kb. 400 kerék­pár és motorkerékpár enyhíti. — ES A VISELET? A bő szoknyák teljesen kimentek a divatból, mindenki „urasan” öltözik. A kényelmes élet természetessé vált. Hová let­tek a földes szobák? A 15-^20 ezer forintos bú­tort parkettára állítják. Az igazság kedvéért persze meg kell monda­ni azt is, hogy a rátkaiak messze határban híre­sek végtelen szorgalmukról. Most, hogy re konstruálják a. Hegyalját, a tél ellenére naponta látni, amint tömegesen járna,k a szőlőbe rigolí- rozni. (Kár, hogy ezideig nem hoztqk létre tér* melőszövétkezetet. Kétszeresen jobban élnének. Igaz, nem volt, ami serkentse őket: a környék­beli termelőszövetkezetektől sajnos nem láttak valami jó példát.) — Miért mondtam el mindezt? — tette fel végezetül a kérdést Fülöp elvtárs. — Mert sokan csodálkoztak azon, hogy ebben a nemzetiségi fa­luban az ellenforradalom idején még a hajaszála sem görbült meg senkinek. Nem háborgott itt senki, a papot, meg Spóner báró leszármazottját, a kántort kivéve. Braun Lőrincet, a tanácselnö­köt husánggal felszerelt .,testörség'> vette körül, mondván: jaj annak, aki az új rend embereire meri emelni a kezét! —- Jól ismerem q falut. Ezért csak mosolyog­ni tudok, ha valaki azt mondja: qzért nincs el­lenségeskedés magyarok és svábok között — va­lamint svábok és svábok között —, mert a rát­kaiak elmagyarosodtak. Nem. ez a lényeg. Azért nincs civakodás, mert más az élet. Nem kell egy­mást marni a kenyér miatt. EZ AZ IGAZSÁG. Nincs jajkülönbség, nincs Jogtalan kiváltság. A dolgozó, ember lehetőségei azonosak. Aki akar és van hozzá szorgalma — tud boldogulni. Beszéljen bármilyen nyelven, a dolgozók államában egyenlő a joga, egyenlő az értéke. CSALA LÁSZLÓ ? ÜJ FEJLÁMPA A BÁNYÁSZOK • SZÁMÁRA X A zwickaui bányalámpagyár mű- t anyag burokkal ellátott fejlámpa {gyártását irányozta elő erre a ter- 1 melési évre. Ezt az újfajta lámpát laz elmúlt évben szerkesztették, az X idén már külföldre is szállítani fog- íják. Súlya 1.6 kilogramm, praktikus ’kidolgozása nem okoz nehézséget a kezelésnél. A gyár ebben az évben 2 millió értékben szállít árut kül­földre. Egyiptom, Svájc és Finn­ország mellett Kína, Jugoszlávia és Bulgária is a vevőik köró tartozik. | NAGY LÉPTEKKEL HALAD | ELŐRE l STALINSTADT FELÉPÍTÉSE • ♦ Az 1958-as évben is folytatják ♦ Stalinstadt felépítését. A frankfurti ♦ (Odera). Bau-Union és a stalinstadti | Ausbau-Union minden előkészületet ♦ megtett annak érdekében, hogy részt ♦ vegyen a köztársaság legjobb és Jeg- | olcsóbb lakásának elkészítését célzó ♦ munkaversenyben. Az építkezési vál- I lalatok elhatározták, hogy a költse- f geket lakásonként 10.000 márkával f csökkentik. Az első három lakó- |tömb elkészítésével 17.000 polgár kap X új lakást. : ♦ TÖBB MEGTAKARÍTÁS ♦ i A Lipcsei fiatalok ebben az évben ÍX millió márkás, megtakarítást akar­ónak elérni, a munka jobb megszer- 5 ve zésével, az önköltségcsökkentéssel, ♦ a gépesítéssel és a munkaversennyel. X A téglagyári fiatalok 100 lakásra X való téglát akarnak előállítani ter- *ven felül. A vas- és acélművek dol- igozói pedig 50.000 márkás megtak^ Irhást, irányoztak elő. TÖBB TÖMEGSZÜKSÉGLETI CIKK Ebben az évben 100.000 márka ér­tékben gyártanak tömegszükségleti cikket a bucholzi bútorgyárban. Mindenekelőtt könyvszekrényeket, könyves állványokat, kis asztalkákat a televíziós készülék számára, ame­lyeket már az elmúlt év folyamán is nagyobb mennyiségben állítottak elő. ÚJ GÉPEK A BRANDENBURGI TRAKTORGYÁRBAN Az 1958-as termelési terv többfajta új készítmény gyártását irányozza eiő. Az előző évvel szemben 18.2 szá­zalékkal növelik a termelést. A gyártási terv 800 újonnan szerkesz­tett villás emelő, 600 féllánctalpas vontató gyártását írja elő. Ezenkívül 32.500 kerékpár segédmotort, vala­mint 45 millió értékben alkatrésze­ket állítanak elő 1958-ban,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents