Észak-Magyarország, 1958. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-31 / 26. szám

LaZAKMAG 3l AKUJtó^AG Péntek, 1958. január 31, Gázosán hajtom fel ka­1 oá tóm gallérját a ja­nuári fagyban. Hátam ille­gett az óriási salakhegyek mintha csatára tornyosul­nának az előttem pislákoló városi fények ellen. Lépteimet szaporázva gondolatai­mat rendezem. Tulajdonképpen mit is csináltam ma? Hát alkal­mas ez a mai beszélgetés egy riporthoz? Nem tudom. Reggel, amikor kijöttem, valami „munkahőst” keres­tem, egy élmunkást, sztahanovistát, kiváló dolgozót. És mi történt? Érdeklődésemre levitték az öntödébe és bemutattak egy már éltesebb férfinek. — Azonnal elv társ! S mintha ott se lennék, egy fiatal társának segített „stampfolni”. Szorgalmasan döngette a kezében tartott hosszú vassal a homokot. Aztán pár szóval elmagya­rázta, hol kell ..megspékelni” a formát, hogy jól leve- • gőzzön az öntvény, aztán hozzám fordult. Tessék, itt vagyok. irtelen azt sem tudtam, mit is mondjak ennek az embernek. Ö csak ücsörgött türelmesen, rajtam tartva figyelő tekintetét. — Régóta dolgozik itt az civtárs? — 1916 óta. Tízéves voltam akkor. A háború miatt felvettek vasat, pakolni. — Szereti a beosztását? — Szeretem-e? Soh’se gondolkodtam még ilyesmin. Elvégzem, hiszen ebből élek én és öttagú családom. — Vannak tervei, elképzelései? — Ha hazamegy, nem töri fejét jobb, könnyebb öntési, formázási eljárásokon? Csak mint legyet hesseget orra elöl, legyint egyél. — Ugyan kérem! Mikor! Én itt nyolc órán keresz­tül megállás nélkül dolgozom. Otthon fát vágok, vizét készítek, segítek a. feleségemnek, szegény már évek Az EGYSZERŰ EMBER iii!iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii!iiiiiiiiHti!!ii!iiii!iiiiimimii!iiiiiiiiiiiiinimiiiiiimiiiiiiimiiitiiiiiifmiiiimNiiiiii óta betegeskedik, elmegyek az unokámért az óvodába és így tovább ... Itt í'övid időre félbe­szakadt beszélgetésünk, a kemencéből kihozza meg­szárított homokformáit. A család? Két fiú, két lány. Fiai nem orvosok és “ nem mérnökök, de becsületes, talpig emberei a hazának. Egyik gépkocsivezető, a másik lakatos. A lá­nyok férjhezmentek, nem dolgoznak és szépen élnek. Hét unoka van eddig. A háború alatt? Először katona volt a lövészárkok poklában, azután hadifogoly. Pártonkívüli. A szakszer­vezeten kívül semminek sem tagja. — És 1956 októberében mit csinált? Nem mondja, hogy ő rögtön tisztán látott mindent. Nem veri fél téglával a mellét, hogy ő tiltakozott a sztrájk ellen. — Először én is sztrájkoltam, mert a többiek is azt csinálták. Aztán? ... aztán ... féltem. Féltettem a kenyeremet cs a családomat. Válaszai csendesek, egyszerűek, megbízhatóak, mint maga az egész ember. Móra tudom mennyi ideig beszélgettünk így. Az ívlámpák kigyultak és neki mennie kellett csapolni. Még utána nézve láttam, amint a kemence fényénél több társával együtt zabolázza a sisteregve előtörő, tüzes kígyót. Verejtékét hozzáadva előteremti a holnapi traktort, operáló kést és tollhegyet: a jövőnket... Vezetői azt mondják, szűkszavú, de megbízható ember. Negyven év alatt egyetlen percet sem késett a munkahelyéről, sohasem követelt és sohasem tilta­kozott. A munkát egyszerűen elvégzi. Mintadarabot nem gyárt, de selejtet sem. Igv él, egyszerűen. LJös ez az ember? Nem. És mégis! A milliónyi nél- • * külözhetetlen kéz egyike. És, ugyan, ki tudja, melyik a fontosabb?! RÉTHLY GYULA Otíliám^ sav Imit... H Növény iolápva’, mikroszkóinai vizsgálatokkal, csíráziaiási k serietekkel foglalkoznak az abaújszántóí járás gazdái Az abaujszántói járásban nyolc ezüstkalászos tanfolyam mellett to­vábbi 17 községben tanulnak a gaz­dák.' Azokban a községekben, ahol termelőszövetkezet működik, a ter­melőszövetkezet agronómusai, más községekben pedig a földművesszö­vetkezeti és a községi gazdasági fel­ügyelő vezetésével ismerkednek a korszerű gazdálkodás követelmé­veivel a dolgozó parasztok. A tan­folyamokon és előadásokon hétről- hétre több mint ezer tanulni vágyó gazda vesz részt. Az előadásokat szé­leskörű kísérletek követik. Abauj- szántón például összegyűjtötték a község határában termő különböző gabonafajták magvait, s több ha- tárrészről földmintát vettek. Ezek­ben csíráztatási kísérleteket folytat­nak, jhogy melyik földben melyik gabonafajta iejH ük u legjobban. A tervek szerint ezt a kísérletet ta­vasszal szántóföldi parcellákon is megismétlik. Más községekben mikroszkópok a lati. vizsgálják a magvak és növé­nyek szerkezetét. Gyorsan fejlődő nö­vényekkel, mint például a borsó, ’műtrágya kísérletekét végeznek. Az élőadáson elhangzottak alapján szá­mos dolgozó paraszt odahaza csiráz- tatási kísérleteket folytat a tavasszal vetésre kerülő termények magvaival. A kísérletek tapasztalata alapján már eddig több mint 120 dolgozó paraszt jelentkezett vetőmagcserére, mert saját vetőmagja néni felelt meg a kívánalmaknak. * * Uj népek * a lipcsei tavaszi vásáron t t A drezdai gépgyár az- 1958-as ta­vaszi vásáron két újonnan szerkesz­tett precíziós szerszámgéppel vesz részt. A gyár továbbá bemutatja új­típusú menet köszörű gépét is. fanul nagy károkat okozott. A gazdasági felügyelő feladata, hegy erre a dolgozó pa­rasztokat figyelmeztes­sék, egy úttal gyakor­lati alapon is megmu­tassák, hogy mi a te­endő a növényvédelem­ben. Általában minden községben -alkalom nyílik, hogy téli esték­re összehívják a dol­gozó parasztokat és el­beszélgessenek vei ük. Ezt teszi Tusnádi Pál mikeházi gazdasági fel­ügyelő, aki már a múlt év nyarán felismerte u környéken uralkodó gyomokat, s mindenek­előtt az ^aranka«-ve­szélyt. Hamarosan ösz- szehívta a gazdákat, megmagyaráz! a nekik. hogy milyen károkat okoz ez a veszedelmes növény, valamint hogy milyen módszerekkel védekezzenek ellene. ALsóregmeccn pél­dául — miután tájé­koztatta őket — vala­mennyi gazda kivonult a földekre, lekaszálták az arankás foltokat, májd megsemmisítették a károkozót. De Tus­nádi elvtárs. személye­sen is bejárta a határt. s aki mégis elmaradt * védekezési munkával, figyelmeztette, ,s meg­magyarázta: keveset használ, ha csak né­hány gazda irtja ki ez arankát, mert különben <*z a* növény néhány év alatt ismét ellepi a ha­tárt. Rövidesen vala­mennyi dolgozó elvé­gezte a védekezést. Természetesen, hogy a dolgozó parasztokat a különböző gyakorlati módszerekről eredmé­nyesen tájékoztassa, ahhoz a gazdasági fel­ügyelőnek is sokat kell tanulni, meg kell is­merkednie munkaterü­letével, a t árszerke­zettel, az éghajlati vi­szonyokkal, s nem utolsósorban, jó kapcso- atot keli megterem­tenie az emberekkel. Azt kell elérni minden gazdasági felügyelőnek, hcjgy mindenki szíve­sen megfogadja taná­csát. betartsa ut-ssífá­sait és ne valami »fe­lülről« való dirigálás­nak vegye. Tusnádi elytársat szeretik a környéken. tanácsait megfogadják — és ez mindennél többet-mond! Zenéi pályázat MISKOLC VAROS, valamint Bor­sod megyei tanács művelődési osz­tálya pályázatot hirdet zenemüvek írására. Pályázni lehet: 1. Borsodi kantáta — nagyzenekkara és vegyes- karra — (időtartama: 10—20 perc). 2. Kórusmű — vegyes vagy egyne- műkarra — (borsodi népdalok fel­dolgozása, vagy nagy magyar költők versére.) 3. Hangszeres művek - bármely fúvós vagy vonós hangszer­re, zongorakísérettel. — 4. Müdal — énelvhangra. zongorakísérettel — (je­les magyar, vagy külföldi költők versére.) A pályázat jeligés. A pályadíjak az alábbiak szerint oszlanak meg: 1. Borsodi kantáta. I. díj: 4 000 fo­rint. II. díj: 2 000 forint. 2. Kórus­mű. I. díj: 1 500 forint, II. díj: 1000 forint. 3. Hangszeres művek. I. díj: 1 200 forint, II. díj: 600 forint. 4. Mü­dal. I. díj: 1 000 forint, II. díj: 500 forint. A III. díj valamennyi műfajnál di­csérő oklevél és javaslat a kiadásra. A bíráló bizottság a pályadíjafc ki­adását, illetve megosztásának jogát fenntartja magának. Borsodi népdal­gyűjtemény a pályázók részére ren­delkezésre áll a megyei tanács^ mű­velődésügyi osztálya zenei előadó­jánál. Kérésre elküldik. A PÁLYÁZATON RÉSZTVEVŐ művek nehézségi foka olyan legyen, hogy közepes képességű énekkarok is előadhassák. A -pályadíjat nyert, műveket az 1958. évi »Zenei Napok« alkalmával rendezendő szerzői esten a miskolci Liszt Ferenc Filharmoni­kus Zenekar és Miskolc legjobb kó­rusai, valamint szólistái mutatják öe. Ez alkalommal történik a pályadijak ünnepélyes kiosztása is. A pályázaton bárki részt vehet, országos jellegű. A pályaműveket ne a szerzői kéziratával küldjék be. A díjat nyert műveket a bíráló bizott­ság a Zeneműkiadó Vállalatnál ki­adásra javasolja. A PÁLYAMŰVEK- BEKÜLDHE­TŐK: Miskolc városi tanács műve­lődési osztálya »Zenei pályázat« címre, 1958 április 15-ig. Miskolc városi és megyei tanács művelődési osztálya v Csökkent az önköltség Őorsodnadasdon . A Borsodira dasdi Lemezgyárban 1956-hoz viszonyítva a múlt év má­sodik felében 77 forinttal csökken­tették a finomlemezek tonnáikén ti gyártási önköltségéi. A félkészáruk gyártásánál 44 forintos csökkentést értek el. Ez elsősorban a hengerész­brigádok érdeme, mert az anyag- takarékosságj mozgalom eredménye­ként. 640 ezer forint értékű alap­anyagot megtakart toltak. ,A kikészítő üzem dolgozói a mun­kálatok lerövidítésével, a minőség javításával segítették az önköltség kedvező alakulását. Például az óno­zó i.t lemezek I. osztályú minősége az 1956. évi 43 százalékról 70 százalék fölé emelkedett. Ugyancsak javulás tapasztalható más. lemezfajtáknál is. Az elektroolvasztárok némileg eb maradtak versenytársaiktól, azonban ők is 21 forinttal olcsóbban állitot- tak elő egy tonna öntecset, mint 1956-ban.---------ooo­C sütörtök éjszaka 15 fokos hidegben terven íeliil 220 ionná szenei bányásdak az ormost külszíni lejtés dolgozói EGY HÉT- ÓTA szokatlan -hideg időjárás nehezíti meg a Borsodi Szén bányásza ti Tröszt, külszíni üze­meiben a munkát. A kemény fagy következtében gyakran használha­tatlanná válnak a kaparószalagok és akadozik a szállítás is. A vizes szén­rétég és a földtakaró pedig annyira összefagy, hogy sokszor kétszeres robbantótöltrttel sem tudják a meg­felelő mennyiségű szenet föllazítani. A bányászok azonban mindent el­követnek, hogy a dermesztő hideg­ben is becsülettel helytálljanak. A négy borsodi külfejtési! bánya közül különösen az ormosi és a sajó­Miről tárgyaltak a vasutas szakszervezet területi bizottságán lászlófalvai külfejtésen megy jól a munka. Oimoson a íöldletakarításl. végző Betonútépítő Vállalat dolgo­zóinak és a bányászok közös össze­fogásának eredménye, hogy a külszí­ni fej lésből ebben a . hónapban ter­ven felül már 1.300 tonna szenet ter­meltek. Ez a teljesítmény igen fá­rasztó munkát és komoly erőfeszíté­seket követelt, a dolgozóktól. A kül­színi bjínya víztelenítésére január­ban 3 újabb szivattyút állítottak üzembe, a vizes szén és meddő ősz- szeíagyása azonban még így is szám­talanszor tönkretette a kaparósza- iagot. Úgy, hogy a kemény hidegben a kaparószalagot a jegesedéstől meg kellett tisztítani és az elszakadt lán­cokat újjal kicserélni. Szerdáiéi csütörtökre virradó éjszaka, amikor a diőmérő higanyszála 15 fok hide­get mutatott, vasúti kocsi hiánya miatt 3 órára leállt a termelés. A bányászok1 ezt a kiesést reggelre pó­tolták és terven felül 220 tonna sze­net termeltek. Most a vagonok alját fürészporrál szórják be. így a vizes szén nem fagy le és a-kocsikat gyor­sabban lehet kiüríteni. Ezáltal pedig a központi szénosztályozóról gyor­sabban visszakapják a szállításhoz szükséges vasúti kocsikat. A sajólászlófalvai külszíni bánya dolgozói is mindent megtesznek a terv teljesítéséért, s csütörtök regge­lig esedékes havi tervükön felül már 200 tonna szenet adtak a. népgazda­ságnak, A két. bányaüzem terven felüli tel­jesítménye azonban'nem elég arra, hogy a kurityáni és a szelesi új' külfejtés elmaradását pótolja. Kuri- tyánban a lépegető exkavátor tenge­lye eltörött és javítása három hetet vett igénybe, a szelesi külszíni bá­nyában pedig a szokatlan időjárás akadályozta a terv teljesítését. A külszíni bányászok megfogadták, hogy amint az idő jobbra fordul, csaknem 5 ezer tonnás adósság”’^! behozzák és terven felül termelt szénnel kezdik a második negyed­évet. Lakosság és közélet’ építési anyagszükségletét a TŰZ ÉP telepekről most szerezze be Mezőgazdasági ter­melésűink az utóbbi évek óta eredményesen halad a belterjes gaz­dálkodás megvalósítása felé. Mindez fokozott aktivitást, figyelmet követel a mezőgazda- sági szakfelügyelőktől, mert a falu dolgozói a fejlettebb mezőgazda- sági kultúra kialakítá­sában sek segítséget várnak tőlük. A mezőgazdasági ter­melés 1 bel térj esi lése egyúttal azt is jelenti, hogy állattenyésztésün­ket kiszélesítsük, s a men n y iség i állati ar t ás helyett a minőségi ál­lattartásra kell töre­kedni. Ennek érdeké­ben a szálastakarmá­nyok, elsősorban a pil­langósok területét 2<l százalékkal kell növel­ni. Jóllehet, nagyon sok helyen termelnek pillangós növényeket, ám ezt .rendszerint a sorsra bízzák. Nem harcolnak azok egyik legveszedelmesebb el­lensége, az aranka el­len. Ez a veszedelmes növény az 1890-es években került hazánk­ba, és azóta leírhatat­cim elnyerésén kívül az igazgatóság területéiről egyedül, őket javasolja a Minisztertanács és SZOT közös* ván­dorzászlajának elnyerésére. Az állomások közül nem sokkal marad el mögöttük Diósgyőr állomás és a Górnod pályaudvar sem. Rajtuk kívül még 13 állomást javasoltak a kitüntetésre. A bizottság külön fog­lalkozott a berentei szénpályaudvar helyzetével. Ez a pályaudvar kitűnő termelési eredményeket ért el ugyan, de a sok munkafegyelemsértés és ki­sebb balesetek sorozata elrontotta a jó teljesítést és nem iavasolhatták őket az élüzem cím elnyerésére. Tanulságos volt az értekezlet má­sodik napirendi pontjaként tárgyait munkavédelmi és baleseti-munka is. Az elmuít év folyamán az igazgató­ság • területen 623 személyi bajeset fordult elő, ami igen nagy szám. A területi bi­zottság elhatározta* hogy a szakszol­gálati vezetőkkel közösen elsődleges feladatának tekinti a baleset elleni védekezési és a munkavédelem fo­kozását. Tisztasági, munkavédelmi hónapok megszervezésével, valamint tanfolyamok és előadások tartásával teszi meg az első lépést a munka­védelem megjavítására. Elhatároz­ták. hogy a legerélyesebben vonják felelősségre a mulasztókat. Biztosak vagyunk benne, hogy a területi bizottság ülésének tapaszta­latait hasznosítják és tovább javul a vasút területén a szakszervezet munkája. Tovább szélesedik a mun­kaverseny mozgalom és a legköze­lebbi értékelésig megsokszorozódik azoknak a szolgálati ágaknak száma, akik az élüzem cím elnyerésére mél­tóak lesznek. Leskó Pál mozdonyfordulója 50 óra volt. átla­gosan. Ez a körülmény kihatott a haszonkilométer teljesítésére és ron­totta az igazgatóság eredményét. Biz­tosak vagyunk benne, hogy helyes tervezés esetén nem fordult volna elő, hogy a sárospataki fűtőháznak nagy mozdonyokra adják a tervet, holott ez a fűtőház kis gépekkel dolr gozik. Az ilyen és ehhez hasonló intézkedések nem valami jó fényt vetnek az illetékes osztály munká­jára. Az utóbbi időben szinte gya­korlattá vált., hogy Miskolcról Hat­van felé érkező vonatokat mielőtt- Hatvanba, érnének a jeízö ( előtt le­állítják. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a jó eredmények mellett ötödik lett' az igazgatóság az országos versenyben. A dolgozók joggal várják, hogy a tervezések megállapításánál a gátló körülményeket fi gyei embev egyék. Semmi más nem kell ehhez, csak a tervek elkészítőinek gondos előre­látása. valamint a tények alapos is­merete. Amikor az értekezleten a kitünte­tésre javasoltak sorrendjét, állapítot­ták meg. nemcsak a tényezők telje­sítését vizsgálták, hanem azt is, mi­lyen volt a munkafegyelem’ a mun­kához való viszony, a javasolt helye­ken. Szinte egyöntetű volt a meg­állapítás, hogy a miskolci személypályaudvar vezet a versenyben. Ezen az állomáson egész évben ki­magasló eredmények születtek. Pél­dás rend. jó munka jellemzi az ott dolgozókat. A bizottság az élüzem falható volt a verseny kibontakozása. A miskolci személy- és Gömöri pá­lyaudvarokon, valamint a fűtőháznál és még egy pár helyen nem várták meg azt, hogy a felső szervek kezd­jék meg a munkaverseny beindítását, hanem a dolgozók kérésére az üzemi bizottságok termelési felelősei a te­rületi bizottságok segítségével hozzá­láttak a munkaverseny szervezésé­hez. A szolgálati helyek kezdeményezése eredményes volt. Bizonyíték erre, hogy az igazgatóság területén 250-en részesültek Kiváló dolgozó kitüntetésben, és 23 szolgá­lati helyet javasoltak az élüzem cím elnyerésére. Az egész vasút, — de különösen a miskolci igazgatóság — az őszi csúcs- forgalom idején soha nem látott eredményeket ért el és 25 szolgálati helyet tüntettek ki és jutalmaztak meg. Felmerül a kérdés, ha ilyen iól dolgoznak a miskolciak, miért lettek csak ötödikek az igazgatóságok kö­zötti versenyben? A jó teljesítmények mellett hiá­nyosság is akad, bál' ezért inkább a KPM illetékesei hibáztathatok. Az történt ugyanis,'hogy a záhonyi for­galom zavartalan biztosítása érdeké­ben nvskolci mozdonyokat irányítot­tak Záhony térségébe és az itteni hiány pótlására más igazgatóság te­rületéről hoztak gépeket, története­sen Budapestről és Nagykanizsarol!? Míg az ideirányított gépek átlagosan 16 óra mozdonyfordulót teljesítettek, addig az innen elirányított gépek (Tudósitónktól.) Kibővített értekezletet hivott össze a vasutas szakszervezet területi bi­zottsága. Arról tárgyaltak, hogy me­lyek azok a szolgálati helyek, ame­lyeket javasolnak az 1957. évi máso­dik félévi munkájuk alapján az él- üzem cím elnyerésére. — Az utóbbi években az élüzem ,m odaítélése a legfelső szinten tör- ánt, — mondotta Frigyik Lajos elv- r.árs, a területi bizottság elnöke. Helytelen volt. ez, meri sók esetben mechanikusan, a helyi körülménye­ket nem isméimé hozták meg dönté­seiket. Ez az első értekezletünk, ahol h meghívott elvtársakkal együtt mi xogjuk elbírálni, kiket javasolunk ki­tüntetésre, melyek azok az állomá­sok, fűtőházak és egyéb szakszolgá­lati helyek, ahol a szinteket túlszár­nyalták és büszkén viselhetik meg­érdemelt munkájukért az élüzem címet. Amikor megkezdődött az értékelés, a hozzászólásokból érezhető vo>t. hogy valamennyien érzik felelősség­teljes munkájukat. Körültekintően vitatták meg az üzemek munkáját, helyzetét és nyugodtan mondhatjuk, hogy a legjobb tudásuk szerint állí­tották össze a kitüntetésre javasol­tak sorrendjét. Ezután arról beszéltek, hogyan ju­tottak el derék vasu-asamk ahhoz, hogy az élüzem cím elnyeréséről tárgyaljanak. Bár az ellenforradalom után a munkaverseny az egész országban megszűnt, a miskolci igazgatóság te- trületén több szolgálati helyen tapasz-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents