Észak-Magyarország, 1958. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-31 / 26. szám

Péntek, 1958. január 31. RSZAKMAGYARORSZÁG 3 Számvetés a borsodi bányászok múlt évi munkájáról Az el ui ült évben Szénbányászati Az ellenforradalom leverése után sok gondolkodó ember tette fel a kérdést: — lesz-e munkanélküliség, infláció? A gondolatmenet vége min­den embernél egységes volt, — attól függ, hogyan állnak • helyt szénbá- nyászaiilk, lesz-e elegendő szén. Most, egy év távlatából megállapít­hatjuk, szénbányászaink becsülettel álltak helyt úgy az ellenforradalom utáni időben, mint az egész elmúlt évben. Megyénk szénbányászai közül kü­lönösen eredményes munkát végez­tek az elmúlt gazdasági évben a Borsodi Szénbányászati Tröszt dol­gozói. Az 1957-es év elején a párt meg­erősödött szervezetei rámutattak arra a felelősségre, amely a bor­sodi bányászokra hárult. Kiadták a jelszót: mielőbb elérni az ellenforradalom llőtti termelési színvonalat. A kitűzött célért a pártszervezetek a műszaki és gazda­sági vezetés, a dolgozókkal karöltve egységesen indult harcba, ami ered­ménnyel járt. A borsodi bányászok megtermelték azt a szénmennyiséget, amely megakadályozta a nagy üze­meknél a munkanélküliséget. A borsodi tröszt dolgozói az év­végén azzal dicsekedhettek, hogy 1957. évi széntermelési tervüket 104 százalékra teljesítették, s közel 119 ezer tonna szenet küldtek a felszínre terven felül. Ez a mennyiség mintegy 24 ezer ház­tartás évi szénszükségletét fedezi. Különösen büszkék a borsodi bányá­szok arra, hogy az elmúlt évben nem volt olyan hónap, amikor szénter­melési tervüket ne teljesítették vol­na. Az év elején a minőség okozott problémát. A tervek mennyiségi túl­teljesítése a minőség rovására megy. Ezért fokozottabb figyelmet fordí­tottak a szén minőségére, s év végé­re. átlagos -fütőérték tervüket 8 kaló­riával túlteljesítették. Az ellenforradalom utáni idők küz­delmes munkájának egyik igen fon­tos területe volt elérni és továbbfej­leszteni a régi termelékenységi szín­vonalat. A másik terület az önkölt­ség volt. Az ellenforradalom fegyel­mezetlenséget, kárt, lazaságot ered­ményezett és az év elején a szén ön­költsége jóval a törvényes felett volt. Ez a költség-színvonal nem volt tartható, hiszen a drága szén kedvezőtlenül befolyásolja a külön­böző iparcikkek előállítási költségét. Az MSZMP megyei bizottsága ál­tal — az év elejére — összehívott kommunista bányászaktivának volt a •feladata meghatározni azokat a ten­nivalókat, amelyek megfelelő hely­zetet teremtenek a termelékenység és önköltség' alakulásában. Az aktíva jól látta a feladatokat és ráirányí­totta a kommunista bányászok fi­gyelmét a legsürgősebb feladatokra. A kommunista bányászok kiemel­kedő, példamutató munkája len­dületbe hozta a tröszt többi dol­gozóit és lehetővé tette, a jó eredmények elérését. Így a tröszt júniusban elérte az el­lenforradalom előtti negyedév ter­melékenységi színvonalát, s azóta nem volt olyan hónap, amikor a öoraodi Tröszt ne teljesítette volna túl a tervét minden hónapban még magasabb termelékenységgel dolgozik, A kommunista bányászaktiva ha­tározata az önköltség területén is éreztette hatását. Hónapról-hónapra alacsonyabb önköltséggel termelték a szenet. Így vált lehetővé, hogy a borsodi szén önköltsége 1957-ben 3.4 százalékkal csökkent. Az így elért megtakarítás a becsületesen dolgozó bányászok nyereség vissza térítését ké­pezi. Nem lenne teljes a kép, ha nem számolnánk be azokról a főbb esz­közökről, módszerekről, amelyek el­sősorban lehetővé tették a közölt eredmények elérését. Első ilyen té­nyező volt a szocialista munkaver­seny, ami a tröszt bányaüzemeiben már az év elején kibontakozóban volt. Különösen jó eredményeket ho­zott a KISZ-brigádok versenye, ame­lyet a moszkvai ifjúsági találkozó tiszteletére indítottak el. A bányásznapi versenyszakasz ki­emelkedő eredményei is nagyban elősegítették a tröszt bányászati mun­kájának konszolidációját. Lendületet és szervezettséget ho­zott a szocialista munkaverseny­be az élüzem címről és a dolgo­zók kitüntetéséről szóló kor­mányhatározat. Külön ki kell emelni a Nógrádi Szén- bányászati Tröszttel kötött párosver­seny szerződés eredményeit. A két nagy tröszt versenye mindkét tröszt munkáját nagyban segítette. A ver­seny első szakaszát a borsodiak nyer­ték, s ebben nagy segítséget nyújtot­tak ifj. Lukács János, Bari István, Kévés F. János brigádvezető vájá­rok és csapatai. De még tovább sorol­hatnánk a neveket, akik 1957-ben jó munkájukkal, a munkaversenyben való aktív részvételükkel bizonyítot­ták be hűségüket a szocializmus épí­tése mellett. Egy év munkájához mindig hozzá­tartozik a következő év előkészítése is. Biztosítani kell, hogy az új tervév zökkenőmentesen induljon, s meg tudjon felelni a vállalat a nagyobb feladatoknak. A Borsodi Szénbányá­szati Tröszt dolgozói e téren sem kö­vettek el mulasztást, hiszen az új tervévben esedékes havi tervüket túlteljesítették Az előkészítéshez tartozott egy nagyobb munkát igénylő feladat megvalósítása, a sajószentpéteri II -es akna komplex gépesítésé­nek előkészítése. A Borsodi Szénbányászati Tröszt, e nagyszabású gépesítési munkával meg akarja keresni azt a konkrét utat, amelyen a borsodi szénbányá­szat gépesítésének a jövőben járnia kell. Nem maradhat ki az egész év munkáját értékelő összeállításból an­nak a kérdésnek a vizsgálata sem, hogy mily sokat jelentett a tervek sikeres teljesítésében a kormány nagyszabású bányászlakás építési programja. A lakásépítés következ­tében a kolonizált dolgozók száma megkétszereződik, s a messze vidék­ről, a hosszú utazástól fáradtah ér­kező bányászok száma lényegesen csökken. Sok-sok bányász ígérte meg. hogy jobb munkával hálálja meg a kényelmes, szép lakást. 1958-ban a Borsodi Szénbányászati Trösztre nagy feladatok várnak. Több és jobb minőségű szenet kell termelni alacsonyabb önköltséggel. E feladatokat csak úgy lehet végre­hajtani, ha a borsodi bányászok kol­lektívája a legszorosabb egységben sorakozik fel, s közös akarattal a közös célért olyan munkát végeznek, amely méltó lesz a széncsaták hő­seihez, a borsodi bányászok hírne­véhez. — Sz — Pénteken Nagykőrösön sorsolták a lottót A lottószelvények száma hétről hétre emelkedik. Az elmúlt fogadási héten új csúcá született: 3 millió 13 ezer 586 szelvény vett részt a játék­ban. A következő sorsoláson ugyan­csak magas szel vény számra számít a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. A legközelebbi sorsolást, a lottó 5. játékhete nyerőszámainak húzását, január 31-én, pénteken délelőtt 10 órai kezdettel Nagykőrösön, a Ki­nizsi Sportkör székházában rendezik meg. Ez alkalommal sorsolás útján eldöntik azt is, hogy a januári öt játékhét — az 1-es, 2-es, 3-as, a 4-es és az 5-ös — közül melyik hét szel- vényei vesznek részt a következő tárgynyereménysorsoláson. (MTI) ooo-------------------------­S zínpadra is feldolgozták a Halálratáncoltatott lány című népi balladát Borsod megyében A Borsod megyében élő öregek közül még ma is sokan ismerik azo­kat a balladákat, népi táncokat, amelyeket apjuktól, vagy nagyapjuk­tól tanultak. Ezeket a szinte már fe­ledésbe merülő népi értékek leg­szebbjeit a megyei tanács művelő­dési osztályának javaslatára össze­gyűjtötték, feldolgozták és rövidesen könyv alakjában is kiadják. A könyv tartalmazza majd a Ha­lálra táncoltatott lány és a Bogár Imi-e című színpadra feldolgozott népi balladákat. Ezeket a népi érté­keket Lajos Árpád néprajz-kutató gyűjtötte ősszel Kissikátor és Mező­kövesd környékéről. Az egyik bal­lada meséje arról szól, Ihogy a csa- podár lányt a legények halálra tán­coltatják, a másik pedig Bogár Imre betyár életéről, akit szeretője a zsandárok kezére juttat. Ezt a népi balladát a matyó népi együttes tűzte műsorára. Ezenkívül szerepel még a könyvben a szentistváni vegyes­táncok, a vasgyári verbunkos és a borsodi szvit táncok leírása is. Az igen szép kivitelű könyv már­ciusban Jelenik meg. ■­p-.íí-K Uj színfolttal gazdagodott a DIW4.V4.G Gépgyár üzeni' rendelője A DIMAVAG Gépgyár üzemor­vosi rendelőjében a dolgozókról va­ló fokozottabb gondoskodás je­gyében január második hetében üzembehelyezték az újrendszerű hő- és fény kezelő ké­szüléket. A „Ka­lorlux"-nak neve­zett szekrénybe a reumás és izületi fájdalmakban szenvedő dolgozó­kat beültetik úgy, hogy csak a feje van szabadon (mint ahogy az az első képen is lát­ható) és különböző variációkban nagy vattszámú és fény­erejű izzókat, va­lamint neoncsöve­ket kapcsolnak be. amely alatt egyen­letes melegben 15 —20 percig hő- és fényhatásnak te­szik ki az ember: testet. Ezidő alatt a test pórusai meg nyílnak, a vérke ringés meggyorsít és enyhe izzadás kíséretében a fáj­dalmak csökken­nek. illetve lehető­vé válik azok meg szüntetése. A készüléket a DIMAVAG Gép­gyár dolgozói ké­szítették és helyez­ték üzembe. A szerkesztést és az irányítást az üzemorvosi rende­lő vezetői és dol­gozói adták. Az íz­léses és nagy gonddal megszer­kesztett készülék a DIMAVAG Gép­gyár és a Könnyű- gépgyár dolgozói­nak orvosi fel­ügyelet mellett ál­landóan rendelke­zésre áll. A szak­szervezet aktívái most azon fáradoznak, hogy lehetőre tegyek- minél több dolgozó vegye igénybe a „Kalorlux" által nyújtandó gyogykezelest. —---------------------ooo-------------------------­A „Kalorlux” működés közben. v" 1 «P* 1 1 >4 ? 1: A szerkezet berendezése „eláruljá” működésének titkát?!... Uj szovjet gépkocsik Csak nemrégen fejezték be a moszkvai autógyárban a »Moszkvics 402« típusú gépkocsik szériagyártá­sát. Mégis*, már készen állnak az új modellek: a »-Moszkvics 407« és a »Moszkvics 410«. De nemcsak a »Moszkvics«-ok jelzik a szovjet autó­ipar fejlődését, hiszen jelenleg több mint 100 különféle típuson dolgoz­nak. Hamarosan befejezik a nagytelje­sítményű »ZIL 111« típusú luxus­kocsi kipróbálását. A gépkocsi 200 lóerős motorral és automatikus se­bességváltóval rendelkezik. Modernizálják a »Volga 21« típust is. Az eddigi motor helyett 70 lóerős hajtóművet építenek be. A gorkiji autószerelők büszkesége azonban már nem a »Volga«, hanem a leg­újabb modell, a »Csajka«. A hét férőhelyes gépkocsit 8 hengeres, 180 lóerős motor hajtja majd. A motori­kus tulajdonságokon kívül ízléses karosszériája is megragadja a figyel­met. Emberekről van LJ at ember ügyében döntött * ■ kedden. délelőtti ülésén a Miskolc városi párt-végrehajtóbi­zottság. Hat ember ügyében mondott igent és nemet; mondotta meg, mi­ben találja hibásnak, s emiatt mi­lyen büntetést ró ki rá — figyelmé­be ajánlva, amennyiben nem ért egyet a döntéssel, jogában áll fel­lebbezni a felsőbb szervhez. Nem könnyű dolog és nagyon nagy felelősség emberek ügyében dönteni. A durva kéz' sok és nagy kárt okozhat. Éppen ezért a döntés­nek bebizonyosodott tényeken, szi­lárd és megalapozott állásponton kell nyugodnia. Az igazságkeresés az adott ember­nek és tetteinek mély elemzését kí­vánja. A helyes vélemény kialakítá­sához meg kell hallgatni sok ember véleményét. Ami az emberek kije­lentéseit illeti, azt sem lehet mindig, minden esetben igazságként elfogad­ni. Vannak emberek, akik csupán szubjektív benyomás, egyetlen epi­zód, vagy éppen „hallottam” alap­ján alkotnak másról véleményt, s vannak, akiket meghatározott egyé­ni célok vezetnek, hogy emberekről jót vagy rosszat mondjanak. És van­nak, akik éretten.* a jelenségek dia­lektikus összefüggésében megfontol­tan mondanak véleményt. A kivizs­gáló szervnek e megnyilvánulások és jelenségek kusza és szövevényes hálózatában kell megtalálni az igaz­ság fonalát. A vb. ülés azt mutatja, hogy az “ igazsággal, emberiességgel ttt-ott még ma is baj van. Vegyük például hat eset közül az egyiket. Novák István elvtárs a felszaba­dulás előtt falun élt. 1946-ban ke­rült a Lenin kohászatba. Hengerész lett. Jó munkásember vált belőle. Az elmúlt években tizenkétszer ka­pott kitüntetést, többek között öt­szörös sztahanovista. 1953-ban meg­választották alapszervezeti titkár­nak, majd később a nagyüzemi párt­bizottság tagjának is. Novák elvtárs 1956 októberéig pártfunkcióban volt és attól kezdve a jelzett pártbizott­sági ülésig nem volt tagja a párt­nak. A volt párttitkárt és pártbizottsá­gi tagot. 1957 elején az alapszervezet nem igazolta át MSZMP tagnak. Ugyanis a taggyűlésen elhangzott néhány el len vető vélemény. A tag­gyűlés úgy döntött — Novák elvtárs kérésére, aki tiltakozott az ellene felhozott vádak ellen —, hogy fe­gyelmi bizottság vizsgálja meg No­vák elvtárs ügyét és úgy döntsön a tagság. A fegyelmi kivizsgálás nem történt meg és az alapszervezet ve­zetősége az ő meghallgatása és a taggyűlés döntése nélkül a pártbi­zottságra bízta az ügyet. A pártbi­zottság — Novák elvtárs meghallga­tása nélkül — úgy döntött, hogy nem igazolják át. Elutasítási okként szerepelt: az ellenforradalomban nem viselkedett kommunista vezető­höz méltóan, a sztrájk mellett agi­tált, szovjetellenes kijelentéseket tett, passzív magatartásával akadá­lyozta a pártszervezést. Hát ezek mindenesetre súlyos vádak — ha igazak és bebizonyíthatok — lenné­nek. Novák elvtárs igazságtalannak tartotta a döntést és fájt neki, úgy kezelték.,. igen, majdnem úgy, mint egy ellenforradalmárt. M ovák „elvtárs a városi pártbi­1 zottsághoz fordult, s kérte ügye tisztázását, s az MSZMP-be való átigazolását. A gyári pártbi­zottság jegyzőkönyve nagyon is vi­lágosan az üzemrész üzemvezetőjé­re és üb. elnökére való hivatkozás­sal közölte Novák elvtárs állítólagos bűnét, pontosabban kijelentéseit. A városi pártbizottság megbízta egyik munkatársát, hogy nagyon alapo­san és körültekintően járjon el az igazság kiderítésénél. A megbízott elvtárs a nála szó Írá­sos alapossággal, lelkiismeretesség­gel fogott a munkához. Beszélt kö­rülbelül 50 dolgozóval — akik általá­ban elismerően nyilatkoztak Novak eivtárs munkájáról, tevékenységéről —, majd pedig a jegyzőkönyvben szereplő két elvtárssal. Az üb. el­nök meglepődve mondotta el. ő nem is tud arról, hogy neve és vallomá­sa a jegyzőkönyvben szerepel, az üzemvezető pedig kijelentette: nem hallott az állítólagos sztrájk-mellet­ti megnyilvánulásról, néki „mond­ták”. Egy másik koronatanú pedig folyton azt hajtogatta, ő csak azt látta, hogy Novák elvtárs ott állt egy kisebb tömegben, ahonnan szov­jetellenes jelszavakat kiabáltak, de nem látta, hogy Novák elvtárs is kiabált volna. Mindössze egyetlen dolog, ami fedte a valóságot — amit Novák elvtárs maga is beis­mert —, hogy az ellenforradalom alatt passzív volt, megtorpant, meg­zavarodott, nem kapcsolódott be a pártszervezésbe. (Itt viszont fel te­hetnénk a kérdést, hogy vajon a felsőbb pártszerv nem hagyta-e ma­gára a nagy acsarkodásban és zűr­zavarban a párttitkárt, s vajon meg­kérdezték-e tőle egyáltalán, akar­ja-e megszervezni a pártot?) De hát ezek az okok, az adott körülmé­nyek figyelembevételével elég­ségesek-e ahhoz, hogy egy embert, aki éveken át becsületes kommu­nistához méltóan dolgozott, küzdött, fáradt, harcolt — félredobjanak, el­taszítsanak a párttól. Bár közvetlen az ellenforradalom utáni időben, a kavargó indulatok időszakában bizo­nyos mértékig érthető az elkapko­dott döntés, de mégis megdöbbentő, hogy be nem bizonyítható, tehát valótlan vádak alapján ítélnek el embereket. Ez arra mutat, hogy még mindig kisért az a hibás és esetenként bűnös gyakorlat, hogy talán éooen esrves emberek, csalha­tatlan ítélete és megérzése alapján, merev életszemlélet alapján dön­tenek emberi sorsokról. Novák elvtársban nagyon mély nyomokat vágott ez a vele szembeni .urva magatartás. Elmondotta, hogy .ónapok óta nem tud aludni, éjsza­kánként mindig azon tépelődik, hogy miért bántak vele ilyen igaz­ságtalanul? Pedig amikor Novák elvtárs pártvezetőként működött, ha emberi sorsokról kellett döntenie, mindig a tényeket és nean valótlan állításokat vett figyelembe, s mindig meggondoltan, segítő szándékkal fog­lalt állást emberek ügyében. A városi párt-végrehajtóbizott- ^ ság ülése megpróbálta hely­rehozni azt. amit mások elrontottak. Néhány szóban megmondták Novák elvtársnak, hogy hibát követett el, amikor félreállt az ellenforradalom idején, de ugyanakkor a vb. egy sza­vazat ellenében átigazolta a pártta­gok soraiba. És még valami: a párt­végrehajtóbizottság megvizsgálja, kinek állt érdekében olyan vádakat szórni erre az egyszerű hengerészre, amelyeket nem követett el. (Ez an­nál is inkább indokolt, mivel egyes jelek arra mutatnak, hogy a rágal­mazás szálai egy kommunista-elle­nes szervezőhöz vezetnek.) EZ z az eset is sok tapaszt ~'atot, fi- gyelmeztetést rejt magákm. Azt, hogy a városi pártbizottságnak más­kor is, és minden esetben így kell foglalkozni emberi sorsokkal, de így kell minden más pártszervnél is. Mindig és minden esetben az egész embert kell a mérlegre tenni, jó és rossz tulajdonságaival, erényeivel és hibáival együtt. Csorba Barna

Next

/
Thumbnails
Contents