Észak-Magyarország, 1958. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-04 / 3. szám

2 £</ ZA KM AC Y ARORS Z AG Szombat, 1958. január 4. NEMZETKÖZI SZEMLE Kisorsolták a lottó decemberi tárgynyereményeit Bandungtól Kairóig Az ember feszegeti bolygónk hatá­rait és már a kozmikus tér küszö­bére lép. Ám, miközben elhagyni készül sártekénket, földi házatáján még számos égető probléma vár or­voslásra. Ezek között is tán a legsür­getőbb a gyarmati rendszernek és súlyos következményeinek a lehető legfájdalommentesebb felszámolása. Aligha ismert a történelem na­gyobb anakronizmust, mint azo­kat a kortársakat, akik — a XX. század második felének világ­űrbe törő embere mellett — még mindig lehetségesnek tartják a gyarmati rabtartás megerősíté­sét. Ez a kiáltó ellentmondás mindin­kább tarthatatlanná válik. Rendkí­vül meggyőzően szemlélteti ezt az a hároméves időszak, amelyet Ban­dung és Kairó szimbolizál? 1955 ele­jén 29 ázsiai és afrikai nemzet „en­gedte ki a palackból” a „bandungi szellemet”. A most zárult kairói kongresszuson már 45 ázsiai és afri­kai ország képviseletében 1700 mil­lió ember küldöttei ellenállhatatlan történelmi áramlatává vált. Ebben az időszakban bontakozott ki a nemzeti felszabadító mozgalom­nak és a szocializmus erőinek együtt­működése, amely hatásos ellenszer­nek bizonyult az agresszív imperia­lista lépések elhárítására. „Helyi“ konfliktusok? Az érem másik oldala már nem Ilyen fényes. Gyarmati háború folyik Algériában, meg-megújulnak az im­perialista beavatkozási kísérletek Indonéziában, Szíriában és a világ más térségein. Washington szorgal­mazza a NATO és az ázsiai katonai tömbök egybekapcsolását. Ez a pá­rizsi NATO-értekezleten előterjesz­tett amerikai terv cinikusan számol ázsiai, vagy afrikai „helyi” konflik­tusok lehetőségével. Talán nem is kell bizonygatni, hogy a mai világhelyzetben, a nukleá­ris és a rakétafegyverek korá­ban, az ilyen „helyű* konfliktu­sok, aligha korlátozódnának csu­pán a kiszemelt áldozatokra, hanem felidézik a legször- nyübb kataklizma közvetlen ve­szélyét. A NATO párizsi csúcsértekezleté* nek erre a kihívására a kairói kon­gresszus azzal válaszolt, hogy tanács­kozásainak középpontjába a béke ,.gondolatát..állítóttá. Az ázsiai és- af­rikai népek békés eszközökkel akar­ják kivívni, illetve biztosítani politi­kai és gazdasági függetlenségüket. A kairói értekezlettel összefüggés­ben egyes nyugati fővárosokban most arról panaszkodnak, hogy a Szovjet­unió ismét kesztyűt dobott a Nyu­gatnak. Egyöntetű vélemény szerint a feltétel nélküli gazdasági segélyről szóló szovjet ajánlat volt a kon­gresszus »szenzációja.-« Erről a New York Herald Tribune "decem­ber 29-i számában így vélekedik: „A Szovjetuniónak a fejlődésben elmaradott . országok korlátlan megsegítésére tett kairói ajánla­ta a legközvetlenebb és legve­szélyesebb kihívást jelenti az Egyesült Államokkal szemben, azon emberek százmillióinak hűségét illetően, akikről az Egye­sült Államok önelégülten azt té­telezte fel, hogy állandó jelleg­gel a nyugati ideálokhoz vannak kapcsolva”. A sarlótól a szputnyikig? Egyes józanabb nyugati politikai körökben kezdik belátni, hogy a »szputnyik-testvérek« jelezte erő­egyensúly-eltolódás következtében már nem igen alkalmazható a flotta­tüntetésekre alapozott gyarmatosító politika. Ennek az újszerű gondolko­dásmódnak ad hangot a tekintélyes londoni Times, amikor december 30-i számában arra hívja fel a fi­gyelmet, hogy a »legnagyobb hiba az lenne, ha minden nyugatellenes véle­ményt kommunista megnyilvánulás­ként kezelnének.« A kairói értekezlet tanulságát a Times cikke végén így összegezi: „A nyugati hatalmaknak ebben a térségében meg vannak a sa- játes érdelceik, amelyeket meg kell védeniök, de a kizárólagos katonai politika nem felel meg a népek várakozásának”. Még jellemzőbb következtetésre jut John Sparkman amerikai demokra­tapárti szenátor. Sparkman decem­ber 30-án felszólította az Eisenho- wer-kormányt, módosítsa külpoliti­káját, hogy ellensúlyozni tudja azt a hatást, amelyet a szovjet szputnyi- kok az ázsiai semlegességre gyako­rolnak. A szenátor, aki a szenátus külügyi bizottságának képviselője­ként nemrégen körutat tett 13 ázsiai országban, útjáról Írásban tett jelen­tést a külügyi bizottságnak. Jelenté­sében rámutat: Az a tény, hogy a Szovjetunió negyven év alatt a sarlótól a szputnyikig haladt előre, azt a meggyőződést keltet­te számos ázsiai vezetőben, hogy a kommunista eredmények nem­csak szavakon, hanem tetteken alapulnak”. Ami azonban »még ennél is veszélye­sebb« — fűzi hozzá — ezek a vezetők feltételezik, hogy »a szovjet kommu­nizmus képviselte gazdasági és po­litikai rendszer a legmegfelelőbb ar­ra, hogy valamely elszegényedett, el­maradt nemzetet a nélkülözésből a bőségbe emeljen fel«. Sparkman ar­ra a tanulságra jut; hogy az Egye sült Államok »eddig túlságosan nagy súlyt fektetett a katonai segélynyúj­tásra és túlságosan kevéssé vette tekintetbe a gazdasági segélynyúj­tást.« A józan tanácsok ellenére Wa­shington eddig inem talált jobb vá­laszt a kairói értekezletre, minthogy elküldi Dullest a bagdadi katonai paktum közeljövőben megtartandó ülésére. Az amerikai külügyminisz­ternek az a küldetése, ismerve a »háború szélén táncolás művészeté­A Sportfogadási és Lottó Igazgató­ság a lottó decemberi tárgynyere­ménysorsolását pénteken délelőtt az első heti számsorsolás után a Közle­kedési és Szállítási Dolgozók Szak- szervezetének székházában rendezte meg. Ezen a 41. hét 2,665.222 szelvé­nye közül sorsolták ki a 346 nyerő­számot. A főnyeremények közül az igazgatóság eddigi megállapítása sze­rint a kettő szoba, hallos, összkom­fortos öröklakást fővárosi, a garzon öröklakást vidéki fogadó nyerte. Egy kétszoba hallos öröklakás LA 381.638/B. Egy garzon öröklakás 2,473,097. Egy Wartburg személyautó 2,173.319. Három Pannónia motor oldalko­csival 1,203.716, 1,660.956, 1,834.822. Húsz kerékpár 094.861, 151.488, 225.052, 301.755, 442.315, 652.968, 676.424, 1,015.363, 1,377.041, 1,482.232, 1,788.413, 1,803.862, 2,173.452, 2,435.544, 2,778.357, 2,935.634, 2,971.248, 3,272.906, LA 352.288/A, LH 003.960/5. Tíz kerékpár Dongó-motorral 096.377, 870.008 . 099.068, 1,493.329, 1,802.857, 2,830.206, 3,151.348, LA 302.032/A, LA 332.019/C, LA 383.876/ B. Tíz szobabútor 130.857, 616.603, 788.626, 809.987, 988.455, 1,085.605, 1,707.372, 2,222.795, 2,871.930. 3,000.460. Két NDK konyhabútor LA 320.200/ C, 2,738.185. Három Musica-zongora 803.967, 1,907.929, 2,061.226. Négy pianino 603.233, 982.552, 1,146.437, 2,735.125. Négy tangó harmonika 1,570.911, 1,771.335, 2,268.552, LA 348.621/C. Hat Colonial zeneszekrény 147.932, 214.696, 535.476, 1,34-2.678, 3,211.484, LH 017.870/A. Tíz hétlámpás rádió 092.785, 370.528, 992.358, 1,030.919, 1,379.784, 1,910.312, 2,674.056, LA 381.488/C, LH 018.005/4, LH 026.529/4. Nyolc Balaton-rádió 020.907, 301.713, 909.857, 1,520.798, 1.781.927, 2.322.580, 3,298.706, LH 015.635/2. öt rádió lemezjátszóval 245.315, 568.997, 1,814.761, 2,874.824, 2,874.825, 2,980.257. Tizenöt táskarádió 077.090, 231.628, 540.978, 623.477, 783.072, 804.051. 1,217.100, 1,745.006,1,902.291, 2,137.662, 2,845.634, 2,870.152, 3,035.686, 3,252.946, 3,283.940. öt magnetofon 539.728, 1,062.892, 1',659.917, 2,872.5412 , 2,898.210. Öt lemezjátszó 081.677, 1,328.262, 1 291.654, 2,277.207, 3,219.067. ről« vallott nézetét, felér kisebbfajta flottatüntetéssel; A Dulles fémjelezte amerikai vá­lasz is arra mutat, hogy az erő­egyensúly módosulása a szocialista világ javára önmagában még nem hárítja, el fejünk felől a »helyi« kon­fliktusok veszélyét és annak belát­hatatlan következményeit. Mind­addig nem tekinthetjük biztosított­nak a békét és a birtokba vett gigá­szi természeti erők kizárólag alkotó Tíz televízió 312.357, 424.944, 1,224.938, 1,293.715,1,295.631, L505.556, 1,913.315, 2,014.518,2,395.216, 3,156.923. Tíz csillár 1,011.169, 1,130.977, 1,366.468, 1,551.282, 2 278.528, 2,552.137, 3,089.909, 3,244.445, LA 301.659/C, LH 009.733/5. öt Bim-Bam óra 348.108, 531.110, 1,153.826, 1,300.346, 2,770.021. ■ Három étkészlet 009.297, 1,677.765 3,036.161. Két alpacca evőkészlet 944.784, 1,586.387. Három herendi lámpa ernyővel 1,102.761, 2,258.635, 2,938.784. Tizenegy perzsaszőnyeg 148.430, 667.488, 749.923. 871.831, 1.825.493. 1,989.207, 2,355.047,2,424.261, 2,513.814, LA 328.318/C, LA 370.381/A. Két villanytűzhely 877.330, 1,061.222. öt Bástya-kályha 962.156.1.3*7.290, 2,122.931, 3,344.783. LA 373.069/A. öt tűzhely 345.614, 495.710, 764.433, 911.877, 2,365.903. öt mosógép 235.700, 410.183, 696.242, 2,124.540, 2,273.918. Hat padlőkeféiőgép 209.814, 540.977 647.047, 1,197.262, 2 439.368, 2,991.807. Tíz porszívó 301.751, 449.869, 462.203, 906.272, 1,248.942, 1 885.033 2.044.070, 2,268.211, 2,830.274, LA 357.784/A. öt háztartási Robot-gép 217.363, 527.497, 1,999.810, 2,392.507, LA 303.013/A. Öt varrógép 404.970, 573.619, 821.388, 1,128.740, 2,607.120. Hét hűtőszekrény 011.050, 262.617. 317.400, 634.636, 3,244.176, LA 357.142/ A, LH 015.265/5. Két eszpresszó készlet 857.643, 3,021.956. Tizennégy fényképezőgép tokkal 007.363, 198.303, 292.570, 332.743, 855.927, 1,185.824. 1,196.096, 1,344.086, 1,653.755, 1 927.457,1,947.045, 2450.225, 2,204.114, 2.840.158. Két Optima task a írógép 760.796. 1,009.181. Négy króm Doxa karóra 099.792, 786.875, 1,413.413, 2,210.347. Tíz villanyiborotva 066.014, 501.811. 969.898, 1,295.292, 1,629.264, 1,797.872, 2,432.027, 2,541.011, 3,292.640, LA 356.467/C. Három bunda 306.290, 341.224. LA 303.606/C. Két férfi bőrkabát 828.120, 2,604.455. Egy fűkaszálógép 1,006.170. Egy 12 kalapácsos daráló 148.543. Egy háztáji gépegység 660.263. Egy szőlőprés 285.244. felhasználását, ameddig a gyarmat­tartó hatalmak igyekeznék megfosz­tani az egykori és a mai gyarmati birtokok népeit az önálló életre való joguktól. A békeszerető emberek nagy vi­lágmozgalmában mindinkább előtérbe kerül korunk egyik leg­sajátosabb problémája: végre meg kell teremteni az összhan­got a társadalmi, gazdasági és kulturális haladás, illetve a tu­Egy vetőgép 336.266. Egy gabonarosta LA 368.982/C. Egy permetező töltővel 1,814-367. Tíz utalvány félsertésre 234.123, 242.983, 326.297, 606.322, 953.901, 1,367.589, 1,501.997,1,994.930, 2,070-203, 2,299.947. Tíz 2000 forintos utalvány háztar­tási edényre 018.500, 050.509, 673.511, 797.243, 919.747, 1,056.314, 1,642.117, 1,791.131, LA 307.630/A, LH 023.701/3; öt 2500 forintos utalvány képző- művészeti tárgyakra 081.547, 1,631.253, 1,782.925,2,290.328, 2,748.392; Tíz 5000 forintos utalvány ágy­neműre 017.438, 092.504, 199.614, 516.977, 605.126, 1,114.251, 1,605.911, 2,027.880, 2,163.324, 2.492.885.­Húsz 5000 forintos utalvány a Lottó Áruház bármely osztályára 006.691, 016.257, 122.607, 222.172, 522.403, 551.833, 671.737, 740.350, 760.129, 1.041.689, 1,089.797, 1,465.« 1, 1,521.935, 1,740.900,2,792.634, 3404.713, 3,265.447, LA 334.424/B, LA 352.106/C, LH 000.616/5. Három 3000 forintos utalvány fest­ményre 1.316.114, 1,580.560, 1,947.439; Tíz 2000 forintos könyvutalvány 033.798, 226.318, 575.645, 584.455, 860.129, 1,010.126, 1,345.485, 2,045.811, 2,709.159, LH 017.342/2. 1957. november 1-én kihúzott, de átvételre nem került nyeremény­tárgyak: Egy lemezjátszó 2,590.637. Két hétlámpás rádió 1,638.621, 2,592.654. Egy táskarádió 095.516. Két csillár 458.828, 1,880.227; Egy meisseni étkészlet 2,434.033. Egy herendi lámpa ernyővel 3,013.629. Egy fényképezőgép tökkal 2,952.763; Egy tűzhely 1,709.775. Egy zománcozott kályha 238.789. Egy könyvtár 543.586. Kettő 5000 forintos ágynemű utal­vány 1.076.598, 2,630.901. Két 2000 forintos utalvány edény­re és háztartási felszerelésre LA 388.158/C, 1.587.509. öt 4000 forintos utalvány a Lottó Áruház bármely osztályára 793.226, 1,106.906, 1,630.765,2,320.370, 2,376.801, Egy 3000 forintos utalvány fest­ményre 535.375. Egy motorcsónak 1,347.136. Egy televízió 3,252.907. Egy magnetofon 3,272.33t. Egy perzsa összekötő 1,112.929. Egy permetező LA 353.794/C; A gyorslista közvetlenül a sorsolás után készült, az esetleges szériihitnák- ért felelősséget nem vállalunk.- (MTI) dományok és a technika szedik* letes tempójú fejlődése között. Emellett tesz hitet az ázsiai és afri* kai népek kairói kongresszusa is, amikor a világ népeihez intézett fel» hívásában kimondja: »az imperia­lizmus további léte nem egyeztethető össze azzal az új korszakkal, amely­ben a világ most él. Mi, afrikai és ázsiai népek szilárdan hisszük, hogy minden népnek joga van a szabad« Sághoz és a függetlenuéghez.« {MTI# 2?izike volt a hegyoldalban a legkisebb és a legfiata­labb fenyő. Még álig ért meg néhány tavaszt, de már sok keserves tapasztalata volt az életből. Bár a fák és a madarak szerették és becézték, mégis mindig sírt. „Zi-zi-zi, nem tudom a lábam kinyújtani. Zi-zi-zi, nem kapok elég nedvességet/” Bizony, Zizike^ nem jó helyre született. A sziklás hegyol­dalnak azon a részén állt, ahol nagyon kevés volt a talaj. Az első időben még le tudta ereszteni a gyökereit, de hamarosan kőbe ütközött és ez nagyon gátolta a kis gyermek-fenyő fej­lődését. Ezért sirt mindig: zi-zi. El is nevezték Zizinek, il­letve Zizikév^k, s ez fenyőnyelven sírást jelent. Még egy másik nagy baja is volt Zizikénck: a közelben állt egy nála sokkal nagyobb fiatal fenyő: Zál. Ez folyton csúfolta, gyö­törte ZizVcét. A sirós nevet is ő adta neki. '■ Előfordul embereknél is, hogy rossz helyre születik. Ép­pen ez történt Zizikével is. A szikla talán egy kissé jobban kitolta a hátát, vagy az eső és a szél hordta le azon a ré­szen a talajt, azt már nem tudni, de Zizilcének volt a hegy­oldalban a legrosszabb helye. A többi fák gazdag földben álltak és nagyon sajnálták Zizikét. Csak Zál, a gőgös fenyő szive nem esett meg rajta. Alighogy Zizike megszületett, máris csúfolni kezdte: — Minek élsz, te szerencsétlen? Hisz azt sem bírod el, ha az ökörszem rádszáll. — Később pedig, mikor látta, hogy Zizike nem tud rendesen megnőni, kárörvendően kacará- s zott. — Jól van az neked, te oktondi! Minek kellett neked ilyen szép fenyő mellé jönni, mint én vagyok. Menj innét máshová, itt a nap agyon fog égetni. El fogsz hervadni, el fogsz száradni, te boldogtalan. Mit gondolsz, hogy én mellet­tem rád fog nézni még egy nyomorult veréb is? Arra ne is számíts. Pusztulj innen, amíg jó dolgod van! Hiszen arrébb is állott volna szegény Zizike egy ilyen gonosz szomszédtól, de nem tudott. Így csak rimánködásra fogta a dolgot. Zi-zi-zi, ne bánts engem, kedves Zálka, nem akarok én semmi rosszat. Tudom én, hogy te nagyon szép fenyő vagy, de én is szeretnék élni. Zi-zi-zi... Es így ment ez napról-napra.. Már a. nagy fák is meg­sokallták a Zál hencegését, és Zúg, a fenyő-nagyapa rá ts szólt Zálra: — Komisz vagy, gonosz vagy, Zál... Vigyázz, egyszer még megjárod. De Zállal nem lehetett bírni, s így az erdő minden fája ettől kezdve csak Zizikével társalgóit. Az ö kedvét keresték. Ó pedig csak sírdogált tovább: Zi-zi-zi. — Örülök neki, hogy ilyen kedvesek vagytok, de min­den hiába, nem tudok megnőni. Zi-zi-zi. Így teltek Zizike -napjai. Kis örömökkel és mélységes nagy bánattal. Aztán egyszer csak megváltozott az élete. áköszöntött az erdőre a tél. A hegyek, a fák és az egész erdő fehér palástba öltözött. Aludt az erdő, csak a téli szél futkározott a fák között, meg-megcibálva hó- lepte ágaikat, s kaccAjva gyönyör' adott a leporzó hókristá­lyok özönében. Ejszakánkint megjelent az erdő tündére ... Búcsúzott a fáktól, ű már tudta, másnap melyik fát fogják kivágni. — Menjetek kedveseim, vigyetek, békességet az embe­reknek. Tegyétek szebbé az emberiség legszebb ünnepét. Te is elmégy, Zizike, de tőled nem búcsúzom. Légy erős, bátor, még majd büszkék lesznek rád az erdő fái és én is. Másnap jöttek a fejszés emberek és baltacsapásaik alatt nyöglek a felriasztott kis fenyőfák. Tehergépkocsira rakták őket. Még ott is sírtak, nyöszö­rögtek. Félálomban voltak. — Hiszen tudjuk, hogy a fák té­len alusznak, de a fenyőfák nem olyan mélyen alszanak, mint a többi testvérek, ök a leveleiket sem hullatják el ősszel. Most már Zál sírdogált, de még itt is büszke maradt. — Ne érjetek hozzám! Menjetek innen! — kényeskedett az úton. Zizikét, aki még alig volt fél méter magas, a gépkocsi­vezető kérte el magának a főerdésztől: — Elég lesz ilyen kis karácsonyfa is nekünk, hiszen úgy­sem tudnánk rendesen feldíszíteni. Mert most, tetszik tudni, építkezünk és minden fillért kétszer is meggondolunk, mielőtt kiadnánk. — Csak vigye, kedves barátom — mondotta a főerdész. — Adnék magának jó szívvel akármilyen nagyot, de ezzel a kicsivel -nagyon jól fog járni, mert ezt át lehet ültetni. Már én is éppen azon gondolkoztam, hogy ezt a kis fenyőt valahová átültetem, mert alig van valami föld a gyökerénél. Látja... itt már a szikla is ki van a föld alól. Ezt könnyen ki lehet venni tövestől. Ügy is lelt. Zizikét gyökereivel együtt, sok földdel ki­emelték. gy került ő a teherautó legtetejére. Itt is éppen Zál mellé, aki újra kezdte csúfolódásait. De Zizike most sem haragudott. Szelíden zizegte: — Ügy sajnállak, Zálka, téged is, meg a többi testvér­kénket is. Mindnyájan meghaltok, de én sem szívesen élek tovább nélkületek. Pedig a tündérke megmondta, hogy ne­kem élnem kell... Azért ti se búsuljatok. Most majd na­gyon szépen felöltöztetnek benneteket, telerakják ágaitokat szép csillogó díszekkel, cukorral, csokoládéval és mindennel, ami a gyermekeknek kedves. Körülöttetek fognak ünnepelni az emberek és nagyon fognak szeretni benneteket. Ennél szebben nem is múlhat el fenyőfa-élet. Engem pedig átültet­nek, s ki tudja, milyen sors vár rám? A kis fenyők megitletódve hallgatták, csak Zél seism i gett tovább dühösen: — Te nyomorék, te korcs, te, csak ne prédikálj nekem. Fütyülök az emberekre, én szép vagyok nélkülük is. A nép Zál! Zál-Zál. — Hallgass, csendben légy, mert úgy összeszurkálunk, hogy rögtön megcsúnyulsz — szóltak rá a többiek. A karácsonyfarakományt sokan izgatottan várták, ^ Amint megérkezett, rögtön szétosztották és mindenki boldogan vitte haza családjához. Zált, mivel valóban szép, sudár karácsonyfa volt, »min« denki karácsonyfájának” állították fel. A büszke Zál az egész karácsonyi ünnep alatt egyedül állt a telep közepén. Akik elmentek mellette, egy pillanatra ránéztek, aztán siettek haza ünnepelni. Az ünnep után pe­dig tüstént félre dobták, hogy ne akadályozza a forgalmat. Zizikét a gépkocsivezető vitte haza. Ott lakott hátul egy szállítási vállalat telepén. Lett nagy öröm, mert már azt hit­te a család, hogy nem is lesz karácsonyfa. De lám csak!,.. A jó apuka mégis csak szerzett. Még gyökere is van. Mindjárt el is határozták, hogy karácsony után rögtön kiültetik a ház elé, a kiskertbe. Aztán előkerültek a sok-soltéves kará- csoxiyfadiszek, színes üveggömbök, gyertyatartók, angyalhaj, színes lánc, meg effélék, úgy, hogy alig fértek rá a kis fe­nyőfára. A gyerekeknek olyan nagy volt az öröme, hogy Zizike majd meghalt boldogságában és csak úgy árasztotta magá­ból a jó fenyőillatot. J\£ ajd elmúlt a karácsony és Zizikét mindjárt kiültették a kiskertbe. Az ültetésben résztvett az egész család. Még Balázs bácsi, a telep igazgatója is ott serénykedett. Akkora gödröt ástak, hogy három Zizike is elfért volna benne. Jól érezte magát. Csak még egy bánata volt Zizikének: a gőgös Zált oda­dobták közel őhozzá a kiskert kerítéséhez és neki végig kel­tett nézni, amint megsárgulnak szép tűlevelei, végül telje­sen elszárad. Azután eltüzelték Zált. A tündérkének kellett vigasztalni: —"Ne búsulj, Zizikém, ez a természet törvénye.,. Aki a közösség ellen vél, az valamiképp okvetlenül megbűn­hődik. Zizilcét most már nem hívják Zizikének. Hatalmas nagy fenyővé növekedettf Sőt már néhány kis fenyő is van körü­lötte'. Alatta asztal és padok, a kis család ott szeret időzni a legszívesebben, az ő árnyékában. ( Este, ha feljönnek a csillagok, megindul az erdei tün­dérke, sorra kérdezi az ő népét, a fákat, ki hogyan végzi a dolgát. Vagy, ha nem ő jön, elküldi a szellőt és általuk be­széli meg minden fa ügyes-bajos dolgát. Hallgassátok meg, hogyan susognak ilyenkor a fák. TTÍ- ha szomorkás a hangjuk, néha szinte kacagnak. Az mindig attól függ: jó, vagy rossz történik-e a világban. HORNYÁK AJfWWU"

Next

/
Thumbnails
Contents