Észak-Magyarország, 1958. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-24 / 20. szám

H, 1058. Január EMAKNAGTAItORSEAG 3 biztató szavakkal IDŐSZERŰ RAJZOK ■ »»«VT A LAZASÁGOK ösztönöznek A BŰNCSELEKMÉNYEK ELKÖVETÉSÉRE EGY ANYAGBESZERZŐ HAJNALI SZERENÁD1 A N T izenmyolc kilométer széles ha- ■ tár ölelésében fekszik Mező- keresztes. Nagy község, több mini tízezren, lakják. A szocialista társasgazdálkodás gondolata már régen — 1949-ben — gyökeret vert a faluiban. Kezdetben ugyan nehezen ment a dolog, de ké­sőbb annál gyorsabban, olyannyira, hogy 1956 októberében már a község dolgozó parasztságának mintegy 66 százaléka termelőszövetkezetben volt. A vérgőzös, pusztító ellenforrada­lom itt sem viharzott el nyomtalanul. A régi, úri rend valamennyi söpre­déke örömmámorban úszott és egy blokkba tömörült, hogy végzetes csa­pást mérjen a szocializmus mező­keresztesi erőire. Igen, Mezőkeresztesen akadtak jócskán ilyen elemek. Több mint 70 kulák, kib. 20 csendőr és ugyanennyi deklasszált elem, levitézlett horthysta tisztek, .főjegyzők és főtisztviselők nyomban kibújtak odúikból, s már az első napon likvidálták a törvénye­sen megválasztott községi tanácsot. Hetventagú »munkástanácsot« vá­lasztottak, amelyben — két dolgozó paraszt kivételével — ők foglaltak helyet. A »munkástanács« elnökének például a hírhedt vitéz Gomba Kál­mán 127 holdas kulákot nevezték ki. Mit csinált ez a díszes társaság? A kommunisták üldözése mellett a főtüzet mindenekelőtt a termelő- szövetkezetre és csoportokra irányí­tották. Visszakövetelték földjüket és azzal fenyegették meg az embereket, hogy rájuk gyújtják a házat, ha nem engedelmeskednek. A fenyegetéstől sokan megijedtek és fejüket veszítve hagyták ott a cso­portot. A termelőszövetkezetek is egyre-másra bomlottak fel, csak a zömében agrárproletárokból alakult Vörös Csillag és Béke Tsz maradtak meg, de ezek is alaposan meg­tépázva. ehéz volt az újrakezdés. És ezt még csak fokozta, hogy a tsz tagsága befelé fordult. Nem akarták visszavenni azokat, akik az ellenfor­radalom alatt otthagyták a szövet­kezetét. — Miért jöttök? Elegen vagyunk ennyien is — mondogatták. A pártszervezet hamarosan véget vetett ennek a hibás, szektás nézet­nek. Taggyűléseken többször nani- rendre tűzték a termelő&zövetkeze- ^tefc és csoportok alakításának, fej- iésztesiánek ügyét. Időnként a párt­szervezet kampányt indított a tsz­fej lesztés érdekében. Ebben a kam­pányban minden kommunista mozgó­sítva volt. Az agitáció nemcsak azt célozta — és ma sem csak arra irányul —, hogy összehasonlítást tegyen a termelő­szövetkezeti gazdálkodás előnye és az egyéni földművelés hátránya kö­zött. Nem, mert ez ismeretes a falu­ban. Itt nem erőszakkal szervezték azelőtt a tsz-t és nem azért volt a lakosság 60 százaléka tsz-tag, mert kényszerítették rá őket, hanem azért, mert a dolgozó parasztok saját ma­guk győződtek meg a közös gazdál­kodás előnyeiről. Okos Károly 18 holdas középparaszt, aki az ellenfor­radalom alatt is szilárdan kiállt a szövetkezet mellett, így beszél: — Nem voltam utolsó gazda akkor sem, amikor egyénileg műveltem a földem. A szövetkezetét azonban jobbnak tartom. Azóta gyarapodok, mióta közösben dolgozom. Kevesebb a munkám és a fejemet sem kell azon törni, miit hová vessek. Az el­múlt évben 425 munkaegységet dol­goztam be. Zárszámadáskor munka­egységenként 39 forintot kaptam. De ezenkívül kifizettek nekem földjára­dék címén 540 kiló búzát, ugyanennyi kukoricát, prémiumként pedig 301 kiló búzát, 408 kiló árpát, 41 kiló zabot ég* 611 forint készpénzt. És mindehhez nincs hozzászámítva a háztáji föld terménye és a 40 szá­zalékos részesedésben kapált kuko­rica, krumpli, cukor, mák, stb. p gyszóval a meggyőződésre szám- tálán példa van a községben. Mindenki látja, mondani sem kell, hogy például a Bélié Tsz tagságának 80 százaléka új házat épített, míg az egyéniek közül senki. Az agitáció te­hát arra irányul, hogy erőt, bíztatást adjon a dolgozóknak. Jelenleg a községben négy termelő- szövetkezet és négy elsőtípusú ter­melőszövetkezeti csoport működik. ki babám az aj mert meghallják — Nyisd csendesen, szomszédok... A »GONDOS« HÁZIASSZONY. Nem kényelmetlen ez az öl­tözet? ügy jó, ha laza..; AKIK ÖSSZEJÁTSZANAK A krasznojarszki vízierőműnél Krasznojjarszktól 40 [kilométerre, a Jenyi­szej folyón épül a krasznoj arszki víz ierő- mű. Négymillió kilo­watt kapacitással dol­gozik majd. Vízgyűjtő medencéje valamennyi volgai erőmű vízgyűjtő medencéjének köbtar­talmát is túlszárnyalja. A krasznojarszki erő­mű annyi energiát szolgáltat majd, amennyit a kujbisevi és a sztálingrádi erő­művek összesen. Az erőmű legfonto­sabb része a vasbeton- gát. Építéséhez több mint 7 millió köbméter beton és vasbeton A munkál a­toknál több mint 10 millió köbméter földet mozgatnak meg. Az építkezésen gyors iramban folynak az előkészítő munkálatok. A szibériai tajgán ka­vicsolt autóutat építe­nek. Ott, ahol ez az út a Mama folyót (a Jenyi­szej egyik mellékfolyó­ját) érinti, nagy hidat építenek. Az építkezést tehát hamarosan össze­kapcsolják a kraszno- jarszki vasútvonallal. Egymásután nőnek ki a földiből az új lakó­házak, kulturális és egészségügyi intézmé­nyek. Ezenkívül úgy­nevezett kisegítő vál­lalatokat is építenek — ---------------ooo--------------­m int pl. automatizált betomgyárat, vasbeton- elemeket előállító üze­met, garázsokat, stb. —, amelyek segítik majd az építkezést. A krasznojarszki vízierőmű első ízben a következő ötéves terv­ben ad majd áramot. A Jenyiszej folyón ezenkívül még egy 6 millió kilowatt kapaci­tású erőművet, s több kisebb vízi létesít­ményt terveznek. Ha ezek elkészülnek, a Je­nyiszej valamennyi erőművének összkapa- citásia 22 millió kilo­watt lesz, amely éven­ként 130 milliárd kilo­wattóra energiát jelent. 10-ik tudományos előadás hangzott el csütörtökön a í I I T miskolci értelmiségi klubjában — Vigyázzon, szaktárs, folyik a jzeg! ... amint csőt mos.. az új bérházban lép­Felkészültek a diósgyőri kohászok a hóokozta akadályok elhárítására Csütörtökön reggel sűrű pelyhekben kezdett a hó esni Miskolcon és a délelőtti órákban már vastag hótakaró borította a várost. Ilyenkor megnehezedik a kohászok munkája. A diósgyőri kohászatban azonban jóelőre felkészültek a havazás és a téli hideg okozta esetleges akadályok elhárítására. A gyár minden üzemében, s így a téli időjárásnak legjob- _ ban kitett nagyolvasztóműben hótakarító brigádokat szerveztek, ezek a vasüti síneket, utakat tisztítják meg a hótól. Az olvasztómű anyagtároló- bunkereibe a kazánokból gőzt vezettek. Ezzel akadályozzák meg, hogy a bunkerekben a vasérc, koksz összetapadjon. Az üzem gőz- és vízveze­tékeit szigeteléssel látták el, a csapoknál, szelepeknél kokszkályhákát helyeztek el a befagyás elhárítására. A gyár területén tárolt és a fagytól összecsomósodott vasérc szétrobbantására külön robbantóbrigádot szer­veztek. HOCW1V VÉDI POLGÁRI JOGUNK A TÁRSADALMI TULAJDONT? KÖZTUDOMÁSÚ, hogy mind az alkot­mánytörvény, mind az erre alapított további jogszabályok különös fontosságot tulajdoní­tanak a társadalmi vagyon védelmé­nek. Jogszabályok egész sora gondos­kodik arról, hogy ez a védelem első­sorban büntetőjogi úton valósuljon meg. A társadalmíi tulajdon biztosí­tása és megőrzésié azonban nem le­hetne teljes, ha e tulajdoni forma ellen vétők büntetőjogi felelősségre- vonásán túlmenőleg jogrendszerünk a polgári jog területén is ne igyekez­ne mindent megtenni mindannyiunk közös értékei: a társadalmi tulajdon­ban álló vagyontárgyak megóvása, a társadalmi vagyon védelme érde­kében. Mert nemcsak az nyújt vé­delmet a társadalmi tulajdon számá­ra, ha az ellene kezet emelt szemé­lyekre a törvény szigora lesújt és a tolvajok, csalók, sikkasztok és a tár­sadalmi vagyont hűtlenül kezelők börtönbe kerülnék, hanem úgy is, hogy. a törvény azoknak a károknak a megtérítéséről is gondoskodik, amelyek a társadalmi vagyonban akár bűnös úton, akár véletlenül ke­letkeztek. Ennek a feladatnak ellátása már nem annyira a büntetőjog, mint sokkal inkább a polgári jog terüle­tére esik. A büntetőbíróság legtöbb esetben — az ügy mértéktelen elhúzódásá­nak veszélyét elkerülendő — nem tud foglalkozni -az elítélt személy kártokozó magatartásának anyagi körülményeivel, azaz tehát a kártérí­tés kérdésével. Azt a kérdést, hogy a társadalmi tulajdon elleni bűncse­lekményekkel okozott kár mekkora ém ezért a kárért ki tartozik felelős­séggel, legtöbbször a polgári ügyinté- Ééet ellátó bíróságok döntik eL ÁLTALÁNOS SZABÁLY, hogy ha a társadalmi tulajdon kárara bűn- cselekményt követtek él, az ebben bűnösnek talált személy teljes anyagi kártérítéssel tartozik, vagyis a teljes kárért felelős. Megtörténhetik azon­ban, hogy a bűncselekmény csekély jelentősége miatt a büntető eljárást a terhelt ellen megszüntetik, a ter­helt a büntetés alól szabadul, a tár­sadalmi vagyonban okozott kárért fennálló felelőssége mégsem szűnik meg, mert ha magatartása és a kár bekövetkezése között az okozati ösz- szefüggés fennáll, a kárt megtéríteni tartozik. A polgári jog olyan esetekre is részletesen rendelkezik, ha a társa­dalmi tulajdonban bekövetkezett kárért senki sem vonható büntető­jogi felelősségre, vagyis amikor bűn- cselekmény meg nem állapítható, de a kár ténylegesen fennáll s a kárt­okozó cselekmény valakinek a maga­tartására vezethető vissza. Ebben az esetben a dolgozó kártérítés címén összesen legfeljebb egyhavi alapbéré­nek tizenöt százaléka erejéig felél akkor is, ha egy naptári hónapon be­lül több kártokozó cselekményt kö­vet el. Viszont hatheti munkabére erejéig felel a felelős beosztásban lévő dolgozó e munkaköre ellátásá­val kapcsolatban okozott kárért, kü­lönösen ha az az ellenőrzés elhanya­golásából, vagy a kártérítési felelős­ség érvényesítésének elmulasztásából keletkezett. Ha pedig a kárt a dol­gozó valamely dolog elidegenítésével, vagy más szándékos magatartással Sokan visszaléptek már, de sokan még tartózkodnak, félnek. Az ellen­forradalom rémítő, fenyegető propa­gandába él bennük. Gacsó József például egyik alapító tagja volt a szövetkezetnek, sokáig elnökhelyet­tesként dolgozott. S most nem tért vissza a szövetkezetbe, mert mint mondja, nem akar családi botrányt. Igen, Gacsóné is és mások is azért aggódnak, hogy megfordul a helyzet és felgyújtják a házukat. Nagyon helyesen tették és teszik ma is a kommunisták, hogy a féle­lemérzet ellen vették fel elsősorban a harcot. Ennek meg is van az ered­ménye. A szövetkezetben napról napra vannak jelentkezők. Az Arany­kalász Termelőszövetkezetnek pl. még a nyáron csak 24 tagja volt s ma már 42 család van benne. Kétségtelen vannak még hibák is. Ezekről is beszélgetnek a kommu­nisták. A felvilágosító szó erejével győznek meg minden becsületes em­bert, elsősorban azokat, akik rokon­szenveznek a tsz-szel. I anuár van. Ez azonban nem ^ akadály. A párttagok házról házra járnak, beszélgetnek a szövet­kezetről, a nyugdíjtörvényről; erről- anról, van most rá idő. Török Alfréd A TTIT Borsod megyei szervezeté­nek miskolci értelmiségi klubjában ismét rendszeressé váltak a csütör­tökesti klubnapok. Ennek során kü­lönböző szakosztályok meghívott elő­adói tartanak tudományos előadást a klub tagjait leginkább érdeklő kér­désekről. Eddig már kilenc előadás hangzott el, többek között a mester­séges holdról, a sztratoszférarepülés­ről, zene-, irodalomtörténeti, vala­mint földrajzi kérdésekről. Csütörtök este megtartott 10-ik klubesten az egészségügyi szakosz­tály rendezésében dr. Kudlász József orvosprofesszor, a budapesti 1. számú sebészeti klinika és az orvosi tovább­képző intézet igazgatója tartott nagy érdeklődés mellett előadást a szív sebészetéről]. Az előadásokat tavaszna minden héten rendszeresen megrendezik. Különleges mentőhajók Ismeretes, hogy a tengeren gyak­ran történnek szerencsétlenségek. S ha a vihar vízalatti sziklához vágja a hajót; ha a hajón tűzvész üt ki. — felhangzik az éterben a nemzetközi S. O. S. vészjel. De néha későn ér­kezik a segítség. Ezért felmerült an­nak szüksegessege, hogy gyorsjáratú mentőhajókat építsenek. A Szovjetunió tengeriflottaügyl minisztériumban közölték a Szov- jetszkaja Rosszija tudósítójával, hogy a Szovjetunióban megkezdték az ilyen mentőhajók sorozatgyártását. Az első tengeri mentőhajó már épül az egyik szovjet gyárban. A mentő­hajó nem más, mint nagyteljesítő­képességű diesel-elektromos hajói amely a legkülönbözőbb viszonyok között is kihajózhat. Nem árt neki sem az erős szélvihar, sem a nagy hullámverés, sem a jég. Amint a vészjelt felfogja, bármely időjárási viszony közepette is kifuthat a ten­gerre s anélkül, hogy közben üzem­anyagot, vizet, élelmiszert venne feli több mint tízezer kilométert tehet meg. A hajót ellátják a legújabb típusú navigációs műszerekkel, több rádió­állomással, automatikus adó-és vevő- berendezéssel. Fedélzetén ott lesznek a hordozható, nagyteljesítményű szivattyúk. Ezeket a szivattyúkat könnyen át lehet majd szállítani a süllyedő hajóra és néhány perc alatt kiszivattyúzzák a vizet a már el­árasztott haj órésze kből. A tengeri mentőhajó segítséaet. nyújthat égő hajónak is. Felső fedél­zetének speciális forgótornyába fecs­kendőberendezést szerelnek. Az erős vízsugár bármilyen lángot elolthat. Ha égő olajat, vagy benzint kell el­oltani, a tűzoltó szivattyúk különle­ges habzó folyadékot fecskendeznek. Szükség esetén a diesel-elektromos mentőhajó a legközelebbi kikötőbe vontathatja a megsérült hajót. A mentőhajón orvosi segélynyúj­tásban részesítik a megmentett sze­mélyeket.-------------—o—-------------­I . kerületi tanácstagok fogadóórái Maros István január 24-én 17 órát« Vörösmarty u. 18. sz. Vb. titkárság, Le- hóczki Józsefné január 25-én 17 órától József Attila u. iskola, Honti András ja­nuár 25-én 16 órától Sánc u. 15. sz. Po­gány Gyula január 25-én 16 órától Kör­domb 14. sz. Laboda László január 25-én 1.7 órától Kun József u. 27. sz. Vicha Jó­zsef január 27-én 16 órától Zsolcad-Jwwi» ). sz. n. em., Bordás Aladár január 3MM L6 órától Széchenyi u. 29. m. * kezelése kapcsán \ megengedhetetlen az \ az eljárás, hogy egyes' gazdasági egységek,! így pl. a vállalatok,! üzemek stb. felügye-1 leti hatóságaik jóváhagyása nélkül * ingó, vagy ingatlan vagyonuk jelen-♦ tős részét eHemérték nélkül átruház-1 hassák. Ehhez feltétlenül szükségest a felügyeleti szervek hozzájárulása, t Ha ilyen hozzájárulás nincs, akkor t az ingyenes átruházás, vagy lemon-1 dás érvénytelen, t A TÁRSADALMI TULAJDONI polgári jogi védelmének körében, kü-« iönös jelentősége van a Legfelsőbb ? Bíróság két legutóbbi elvi döntésé- 2 nek. Egyik — a XIV. számú — dön-í tés szerint, ha ingatlan, vagy egyéb? olyan termelőeszköz tulajdonjoga, i amelynek állami tulajdonban állásé- ♦ ra az eszköz tárgyi jellegéből követ-♦ keztetni lehet, de az állam és magán- * személy közötti tulajdonjog vitás, ? az állam tulajdonjogát kell védel- * mezni. A védelemmel szemben azon-? ban a másik fél bizonyíthatja a tu-? lajdonjogát. A másik — XV. számú« — elvi döntés pedig ügy rendelkezik, j hogy az olyan szerződés, amely az* állam megkárosítására, vagy az ál-J lám gazdasági célkitűzései megikerü- ♦ lésére irányul, vagy pedig az állam $ nyilvánvaló, jelentős károsodásával* járna, semmis és ennek következmé-? nyűiként általában a szerződéskötés 2 előtti^ hetyzetet kell, visszaállítani. At bíróság azonban — ha a körűimé-1 nyék ezt indokolttá teszik — a szer-l. ződést megfelelően módosítva hatá-j; lyában fenntarthatja. $! dr. NOVAK ISTVÁN * megyei bíró, * i a TTIT szabadegyeteme jog- és államtudományi tagozatának • j vezetője. idézte elő, a teljes kár kétszeres ősz- szegéig tehető felelőssé. KÜLÖNLEGES SZABÁLYOK ér­vényesülnek azokkal a személyekkel szemben, akik raktárakban és keres­kedelmi üzletekben dolgoznak és eb­ben a minőségükben társadalmi tu­lajdonban álló tárgyak, értékek van­nak a kezelésükre bízva. Ezek a dol­gozók a leltárban mutatkozó hiány­ért általában egyhavi fizetésük ere­jéig felelősek. A teljes összegért áll fenn azonban a felelősségük akkor, ha a teljes anyagi felelősséget szer­ződéssel elvállalták, vagy ha őket a bíróság a társadalmi tulajdon sérel­mére elkövetett bűncselekmény miatt bűnösnek mondta ki. Nemcsak a tételes jog, de az erre alapított bírói gyakorlat is messze­menő védelemben részesíti a társa­dalmi tulajdont. Bíróságaink több alkalommal kimondották, hogy a tár­sadalmi tulajdon ’védelme túlmegy a közönséges értelemben vett kötelező gondosság kifejtésén és fokozott gondosságot követel mindazoktól, akik a társadalmi tulajdont kezelik. Ehhez képest a kór elhárítására hi­vatott személyeknek nemcsak az át­lagos gondosságot kell kifejteniük, hanem maguknak is mindent meg kell tenniük a kár elhárítására. Maguk a társadalmi vagyont-kezelő szervek is fokozott és különleges gondosság kifejtésére kötelesek a vagyon kezelése, hováfordítása és felhasználása körül. Bíróságaink több esetben hangsúlyozták dönté­seikben, bogy a társadalmi vagyon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents