Észak-Magyarország, 1958. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-24 / 20. szám
fis ZAKMAG Y AKOfiS ZAG Péntek, 1958. január 24. A. legjottak között a szuhavölgyi bányászok LEVELEZŐINK ÍRJÁK Ünnepi taggyűlés a Borsodi Hőerőműben A földművesszövetkezetek felkészültek: Less elegendő áru falun 1 *' Az elmúlt napokban a selyemréti ^ | fűszerboltban kedves, kellemes eset A történt velem. A A cipész ktsz-be indultam és közibe betértem a boltba. Javítanivalóval "f érkeztem. Nagyon siettem — mint '^ilyenkor szokás. Sok elintézni valóm A volt még máshol is. Amikor rám- került a sor Porok Aladár segéd 1 * szolgált ki. Az utón jutott eszembe, íhogy a cigarettát, — amit vásárol- fíam — ott felejtettem. Gondoltam, Három és félmillió forint a bizonyítéka annak, hogy dolgozó parasztságunk szereti és magáénak vallja a földművesszövetkezeteket. A SZÖVOSZ felhívása, hogy a IV. kongresszus tiszteletére növeljék részjegyalapjaikat, nagy visszhangra talált a földművesszövetkezeti tagság körében. Nemcsak megértették annak jelentőségét, hogy milyen fontos a saját erőforrás növelése, hanem ezen kívül még számos új tagot is beszerveztek. Sok földművesszövetkezet igazgatósága oldott meg olyan feladatokat, amelyeket a korábbi köz- és küldöttgyűléseken a tagság egészséges bírálatként szóvétett és jogosan követelt. Ilyen problémák voltak többek között -a kisebb-nagyobb beruházási kedések, amelyekre hitelt nem tud- !hk biztosítani. A vezetőség, nagyon helyesen, a tagsághoz fordult és ennek meg lett az eredménye, mert a befizetett részjegyeket 1957-ben teljes egészében felhasználták különböző beruházásokra. Ennek a célnak érdekében fogtak össze a. tiszatarjáni földművesszövetkezeti tagok és egy darálót helyeztek űzőmbe a befizetett összegből. Tarcalon a földművesszövetkezeti szakcsoport részére a részjegyalapból egy Agrósztroly gépet vásárit a mezőgazdasági munkák köny- nyebb és korszerűbb elvégzése érdekében. így lehetőség nyílt arra, hogy sok boltnál, italboltnál raktár berendezés felépítésére, megvételére kerülhetett sor. A részjegy alapok felhasználása tette lehetővé, hogy több földművesszövetkezetnél egyszerű tagok is hozzájuthattak mosógéphez, amelyet közöc használatra vették, mint pl. Mérán is. Mindezekre a tagság áldozatvállalása nélkül »em lett volna lehetőség, pedig nagyon szükségesek voltak, hiszen emelték a falusi lakosság életszínvonalát, bizonyos dolgok végzésének, kulturáltsága előfeltételének megterem lésével. A földmüvesszQvetkezeti tagság magáénak érzi a földművesszövetkezeteket, tud gazdája lenni és mint a három és félmilliós részjegy befizetés is tanúskodik róla: érdekelt akar, lenni a földművesszövetkezet gazdasági munkájának elősegítésében. A földmüvesszövetkezet tagsága megérdemli, hogy mégjobb áruellátást biztosítsunk részükre. Egyes községekben ma már ugyanolyan boltokat lehet találni, mint Miskolcon, vagy Budapesten. Áruválaszték legalább olyan bőséges és az árak azonosak a városi árakkal — ami a múlt rendszerben szinte elképzelhetetlen volt. Még számos helyen megvannak a Hangyától kapott átkos örökség maradványai, a korszerűtlen szatócsjelle- gű boltok, amelyek megszüntetését, illetve helyettük újak építését akadályozta meg az ellenforradaloht. Ezekre pedig szükség van, mint pl. Her- nádvécsén és Hangonyban, de a tagság segítségével közösen megoldjuk ezeket a feladatokat is. Az ellenforradalom vihara megrázott bennünket, nem volt árutermelés. Elfogytak a készletek, de ma már kivétel nélkül valamennyi boltban, szaküzletben, áruházban 15—20 százalékkal nagyobb az áru- választék, mint az 1956-os ellenforradalmi események előtt volt. Gondoskodtunk arról, hogy a ^dolgozó parasztság részére megfelelő menynyi ~égC és választékú mezőgazdasági kisgép és szeráru álljon rendelkezésre. amelyet a tavasszal a földművesszövetkezeti szaküzletekben í korlátlan mennyiségben megvásárolhatnak. Bátran állíthatjuk, hogy nern lesz hiány 1958 tavaszán ekékből, vetőgépekből, és a közkedvelt mindenes Agrósztroly gépekből sem. Csak az első negyedévre 355 vagon műtrágya áll rendelkezésre, ezenkívül 7 yagon rézgálic, 8 vagon raffia. Nehézségünk lesz az első ne-. gyedév folyamán a szőlőkaró ellátással, melyből olyan nagyok az igények a hegyaljai rekonstrukció fokozatos megvalósítása következtében, hogy egyelőre még átmeneti hiánnyal kell számolnunk. Igen jó ellátás várható tégla, cement, mész és betonkészítményekből, dé még valószínű, ki tudjuk elégíteni az Igényeket tetőfedő anyagokból is. A földművesszövetkezeti ruházati és vasszaküzletek is megfelelően felkészültek a tavaszi idényre. Nem lesz nehéz a közkedvelt Danuvia motorkerékpárok beszerzése, lesz elegendő zománcozott tűzhely és, megjavul a földművesszövetkezetek, ellátása gumicsizmából és kötött-1 árukból is. Bízunk abban, hogy a földművesszövetkezeti, kiskereskedelmi dolgo-, zók megyénk egész területén meg-, értették, hogy a jó áruellátáson keresztül biztosítani kell a SZÖVOSZ IV. kongresszusán határozatként elfogadott és a népgazdaság érdekében oly fontos mezőgazdasági termelés korszerűsítését, a termelékenység elősegítését, amelyekhez időben megrendelik az igényelt gépeket. Végül, de nem utolsósorban tevékenyen támogatják a termelőszövetkezeti mozgalmat, a föld- művesszövefckezeti szakcsoportok működését, s azoiknak áruellátását. Szí,jj Lajos osztályvezető. A SZUHAVÖLGYI BÁNYAÜZEMHEZ öt bánya tartozik. Kurityánban és Feisőny arádon már több évtizede fejtenek szenet, de a többi üzem, mint a kurityáni külfejtés és a feketevölgyi mélyművelésű bánya már a felszabadulás utáni idők eredményeihez tartozik. Igaz ugyan, nagy a most nagy jövő előtt áliló Elia- akna már termelt szenet az első világhácorú idejében is. De az 1920- as évek dekonj unkturális idejében felhagytak művelésével, víz alá bocsátották, s csaik néhány esztendeje termel ismét. A bányászok akik itt dolgoznak, derckas munkát végeztek az elmúlt évben. Mert nagy szó az, hogy egy év alatt több mint 40.000 tonna szenet küldtek előírt tervükön felül felszínre. Pedig nem kis problémákkal kellett szembenézniök. A műszakiak és a fizikai dolgozók mégis megtalálták azt a közös együttműködési lehetőséget, melynek alapján a bányaüzem a Borsodi Szénbányászati Tröszt legjobb üzemei közé verekedne fel magát. »■TITOK« után kutatni ott, ahol dolgozni kell, nem szükséges. Szuha- káilón és a többi üzemben sem kell ♦útitok« után keresgélni, hogyan sikerült túlteljesíteni a tervet. Acéltudatos, fegyelmezett munka, a műszakiak előrelátása, a termelőképes munkahely biztosítása — ez volt a siker egyik feltétele. A másik feltétel a bányászok munkakedve. < Valóban dicséretre méltó eredményekről adhatnak számot a szuiha- völgyi bányászok. Éves átlagban az összüzemi teljesítmény elérte a 14 mázsát. Ez pedig 2 mázsával több minden műszakon, mint amennyit 1956-ban elértek. Az összüzemi teljesítményt is a vájárok, a széiníal mellett dolgozók teljesítménye határozza meg. Nos, a szuhavölgyi bányaüzem vájárai derekas munkát végeztek egész évben. Ezt bizonyítja, hogy a szénfal melletti fejteljesítmény műszakonkint 30.5 mázsa volt. Minden egyes vájár nyolc óra alatt több mint 3 tonna szenet küldött felszínre! Itt a magyarázata, hogy a. «.zuhavölgyi bányaüzem nemcsak elérte, de meg is haladta a tröszt dolgozói által maguk elé tűzött célt: a műszakorakánti egy-tonnás összüzemi teljesítmény elérésiét. NEM MINDEGY AZONBAN, hogy a kitermelt szén mibe kerül. Tapasztalati adatok, de a számítások is art. bizonyítják, .hogy a tervek százalékos túlteljesítése átlag fél százalékkal csökkenti a termelési költséget. A szuihakállói bányaüzem bányászai itt sem maradtak a legutolsók között. Sőt — ellenkezőleg. Elsők között voltak, akik elérték már a harmadik negyedévben az önköltségnek azt a 20 százalékos csökkentését, melyei a borsodi bányászok áprilisban a Sajószentpéíeren tartott bányász nagy aktíván elfogadtak. Ezen túlmenően pedig azon kevés borsodi bányaüzem közé tartoznak, ahol a termelt szán önköltsége nem haladja meg 1956 első kilenc hónapjának átlagos termelési költségét. ITT AZONBAN javítanivaló bőven akad. A szán ára ugyanis több mindenből adód he. Szerepet játszik benne nemcsak a vájár, a kiszolgáló személyzet fizetése, hanem a robbanóanyagfelhasználás mértéke, a bányai a és sok egyéb más. Itt viszont a szuhavölgyi üzem bányászai bőkezűen bánnak az anyaggal. Magas a robbanóany aigf elhasznál ás. A bányafát sem mindig rabolják vissza. És ami ennél nem kisebb jelentőségű: sok áramot fogyasztanak a gépek üzemeltetésiéhez. Mindezen, azt hisszük, nem lenne nehéz segíteni. A kevesebb, de jobban telepített robban óanyaggal nemcsak a fajlagos felhasználást tudnák csökkenteni, hanem darabosabb, tehát értékesebb szenet is tudnának termelni. A bányafa visszanyerésével ugyancsak tetenies összeg maradna meg. És fém szükséges a szállítási szünetekben szüntelenül járni a villanymotoroknak sem.- Látszatra és talán napra számítva nem jelentősek az így megtakarított összegek. De egy évre számítva' és a kitermelt szén tonnáira viszonyítva bizony már jelentős summát tesznek ki. Ha ezévben a mennyiségi terv teljesítése mellett erre is nagyobb gondot fordítanak — bizonyos, hogy eredményeiket tovább növelhetik. NEMCSAK KÉR AZ ORSZÁG több és olcsóbb szenet a bányászoktól, — de meg is ad minden Téfietőt az adott körülmények között, hogy azt felszínre is szállíthassák. Ezévben többek között a szuhavölgyi szénbányák minden üzemében valamennyi munkahelyen lesz villamos fúrógép. Az pedig már szinte csak természetes, hogy most, mikor egyre szélesebb méreteket ölt a népi ellenőrzés, arra is nagyobb figyelmet kell fordítani, hogy ezek a fúrógépek ne legyenek üzemképtelenek — s golyós- csapágyait valamelyik Csepel motor- kerékpár «-pótalkatrészének« ne használják fel. S ha az előbb az áramtakarékosságról szóltunk, azt sem hiába tettük. Mert ezévben számos új géppel növekszik a szuhavölgyi bánvák gépállománya. így Ella-ak- nán három Hidasi-féle rakodógép kezdi meg működését, s ugyanebben az aknában 20 Kóta-féle kiskaparó is üzemibe kerül. MIRE JÖ A STATISZTIKA? Hogy miért éppen az Ella-aknát választották ki erre a nagyarányú gépesítésre, — arra a statisztika ad választ. Bebizonyosodott ugyanis, hogy leggazdaságosabban azok az üzemek termelnek, melyből naponta 40, vagy annál több vagon szén kerül felszínre. Ella-aknán erre a fejlesztésre meg van a lehetőség, s ezt ki is használják. A statisztika azonban mást is elárul. Nevezetesen pedig azt,. hogy a szakképzett vájárok létszáma a szuhavölgyi bányáknál az összlétszámhoz viszonyítva, valamivel több, mint 35 százalék. Ez még nem mondható rossznak, de a nagymérvű felfejlesztést az adott körülmények között inkább a gépesítéssel kell elérni. Ezt követeli meg a korszerű bányászkodás is. A gépesítést pedig — nagyon helyesen — ott kezdik, ahol a feltételek biztosítva vannak, nevezetesen a rakodásnál és a' szállításnál. Kívánságok. Nem lenne persze tel-1 jes a kép, ha csak a termeléssel fog-1 lalkoznánk. Hiszen a bányászok is' emberek, akik kulturált körűimé-' nyék között akarnak és szeretnek' élni, vágyaik, törekvéseik vannak.1 Ezek között első h^yen kell megemlíteni a lakáskérdést. Noha a régi | kolóniális épületek mellett az utóbbi években egyre több bányász sajátház készült —- még mindig rendkívül magas a* gépkocsival bejárók száma. Az adott körülmények között ezen persze nehéz segíteni, de reméljük, az illeték kesek megtalálják a módját, hogy meg több piroscserepes bányászlakás épüljön. Javítani kell a bányászok ellátásán is. Sokkal jobban figyelembe kell venni: mi az, amiből gyakran és nagyobb mennyiséget fogyasztanak a bányászok — ez különösen gyümölcs, friss zöldség és húsellátásra vonatkozik. Jobb szervezéssel sokat lehet segíteni a háziasszonyok részéről most még meg-megismétlődő panaszokon. Gondolni kell arra is, hogy sok a fiatal ezekben az üzemekben. A legényszálló ugyan elég otthonosnak nevezhető, de kevés a nemes értelemben vett szórakozási lehetőség — emiatt sok bányászfiatal kocsmázik, A KISZ-re itt bizony nagy feladatok várnak, hogy gyümölcsöző szórakozással valóban hasznosan költsék a fiatalok pihenőidejüket. AZ UJ ÉVBEN új lelkesedéssel fogtak munkához a szuhavölgyi szénbányák dolgozói. A külfejtésen hóval, sárral küszködve termelik a szenet, a mélyművelési munkahelyeken is minden vájárnak megvan a nehézsége munkahelyével. De azok, akik már egy évnél hosszabb időt töltöttek a bányában, bizony nem cserélnék már fel a bányászcsákányt másmilyen szerszámmal. Az öreg, tapasztalt bányászok azt szokták mondani: »Aki egy évet kibírt — nem bir megszabadulni a bányától.« És a szuhavölgyi bányászok túlnyomó többsége ilyen. Megszerette a bányát, s ezért végez derék, becsületes munkát. (K. L.) i NÉHÁNY NAPJA ünnepi taggyűlésre jöttek össze a Borsodi Hőerőmű kommunistái. A szépen feldíszített kultúr házban az üzem valamennyi párttagja megjelent. 1 Kiss András párttitkár tartotta meg a vezetőség beszámolóját. Nagyon nehéz körülmények között kezdtük egy évvel ezelőtt — mondotta. — Ennek ellenére a párt a nehéz időkben is élt és nap mint nap erősödött. Ezeket az eredményeket köszönhetjük azoknak az elvtársaknak, akik bátran kiálltak és szembeszállíak a népi demokrácia ellenségeivel. — Nem sokan, négyen-ötan indították meg az életet. Ma több mint 180 tagja van itt a pártnak. Rendezni kellett sorainkat és csak a kezdet volt nehéz. Az eredmények közé tartozik — mondotta Kiss elvtárs — a munkásőrség megalakítása, a KlSZ-szervezet és a nőtanács létrejötte. Ezek az eredmények azt is bizonyítják, hogy nő a pártnak a kapcsolata a pártonkívüliekkel és azok ott menetelnek bátran a kommunistákkal. Ezt igazolja az is, hogy az éves tervet 106 százalékra teljesítettük. A BESZÁMOLÓ UTÁN kiosztották a-tagkönyveket, közben az általános iskola úttörői üdvözölték a hőerőmű dolgozóit, kommunistáit. Ugyancsak a KlSZ-szervezet, majd a nőtanács kedveskedett néhány keresetlen szóval, köszöntővel a gyűlés résztvevőinek. A műszaki dolgozók megbízásából Balázs Imre azt kérte, hogy a kommunisták legyeitek példamutatók a pártonkívüliek előtt. Az ünnepi taggyűlés után filmvetítés volt, majd ezt követően uzsonnával vendégelte meg a pártvezetőség a párttagságot. Misán György A színházlátogatók nevében 1 Örömmel olvastuk az újságban, 'hogy mindnyájunk kedvence, a bájos' 'Márfi Vera játssza a Bajadéir női fő- ' szerepét. Az örömhírre nagyon so- 'kan, bár már látták a darabot, újra 'jegyet váltottak, hogy gyönyörködjelek a művésznő játékában, de sajnos úgy látszik, csak az újságban * lépett fel. ) Sértődés ne essék, nem mintha a szép fővárosi művésznőt, Raffael Mártát nem szívesen látnánk, de az újság Szerint csak karácsonyig vendégszerepeit, s utána Márfi Vera lépett fel a Bajadérban. A beharangozás után joggal kérdezzük: miért nem láttuk Mariit játszani? Erre kér választ sok-sok miskolci színház- látogató. Láng Kálmánná cAz áttörő, ahol tud, ieq.it vizet cipeltek a kútról, kisöpöiték a konyhát. Amikor végeztek a munkával, az idős néniké egy tál süteménynyel jelent meg az »unokák« között. Megtudták ezt az »oroszlán-« és »farkas« Örs tagjai. Ők sem maradnak le, gondolták. Egy szánkókirándulást csaptak, majd száraz gallyat gyűjtöttek az erdőben és fát hoztak a falu két öreg nénijének. ÉRSEK KÁLMÁN j. U sára, meglepetéssel hallgatta a pajtások haditervét. A pajtások a heti parancsot tárgyalták: »Az úttörő, ahol tud, segít.« Rövid tanácskozás után a fiatalokat már a tett mezején láthattuk. A »Gyöngyvirág örs<-( hat tagja még aznap este beköszöntött Bacsó La- josnéhoz és Szászfainéhoz, hogy segítsenek nekik. A szorgos gyermekkezek munkához láttak. Kukoricát morzsoltak, szenet hoztak, Az elmúlt év szeptemberében alakult újjá Finke községben a »Ságvári Endre« úttörő csapat. Az eltelt idő óta a csapatvezetővel karöltve, rendületlenül dolgoznak, tevékenykednek valameny- nyien. A megalakuláskor a pajtások elhatározták, hogy valamennyien a 12 pont szellemében élnek. Amikor a csapatvezető, Takács Tibor elment a »Gyöngyvirág őrs« foglalkozáKöszöneí az udvarias kiszolgálásért ha lesz időm visszamegyek. Ekkor legnagyobb meglepetésemre Porok Aladár utánam küldte a ktsz-be Szarka Illés tanulóval az ottfelejteti árut. Ezúton mondok köszönetét a ked* vés és udvarias kiszolgálásért, a cigaretta eljuttatásáért. Jólesik az embernek, ha ilyen kedvességet tapasztalhat. VARGA KAROLY a posta dolgozója. Sötét utcák — sötét emberek VALAMELYIK ESTE a vasgyár környékén sétálgattam. Séta közben elvetődtem az V. utca sarkára. Ahogy végignéztem az utcán, megütközve láttam, hogy az utcában koromsötét' van. Mi lehet ennek az oka? Biztosan valami áramzavar — gondoltam. Elhatároztam, megnézek még néhány utcát. A VI., VII. és a többi hasonló utcában sem jobb a helyzet. Igaz. az egyik fölött pislogott egy égő. Tőle 20—30 méterre már teljes a sötétség. Elindultam a VI. utca felé. Villamos zörgött át á hídon, hirtelen világos lett. Amikor elment, jöttem rá, hogy milyen sötét van itt is. A hid sincs kivilágítva. Nézelődtem. Megszólított egy fiatalasszony, kért, hogy kisérjem el egy darabon, mert nagyon fél. Megnyugtattam, hogy nincs mitől félnie, nem bántja őt senki. — Nem? Hát nézzen csak oda — s a hid alá mutatott. Amint jobban odafigyeltem, gyanús mozgást hallottam. Hát ezek kicsodák? — kérdem meglepődve. Megeredt a fiatalasszony nyelve. — Én ilyenkor este járok haza. Amikor lehetséges, a férjem elém jön, de most ő is a gyárban van, így magam megyék haza. Tegnap este, amikor ideértem, egy férfi lépett ki a hid alól és követni kezdett. Szerencsémre két férfi jött velem szemben, s a követőm eltűnt. Mondanom sem kell, rettenetesen megijedtem, futottam egész hazáig. A múltkor meg fiatal suhancok bújtak ki a híd alól és szemtelenkedtek... Amikor elhaladtunk a híd mellett, fojtott kuncogást hallottunk, de nem lépett ki onnan senki. Ügy látszik, csak a magányos nőket „molesztálják”. Ezek a sötét alakok nemcsak a sétálgató nőket, hanem a munkából hazasiető édesanyákat is nyugtalanítják. MIUTÁN ELVÁLTAM ÚJ ISMERŐSÖMTŐL, elgondolkoztam a látottakon. Kérem az illetékeseket, tegyenek valamit:, világítsák ki a sötét utcákat, a Szinva-hidat, hogy nyugodtabban járjanak haza munkából az édesanyák. Pataki Jenő----A---------------------------T öbb emberséget... 1 Ideiglenes lakásom Diósgyőrben »van. Hazatérve állandó lakhelyemre, »Szirmabe&enyőre, egyre több pa- » nászt hallok. Néhány hónapja adták »át a forgalomnak a szirmabesenyői »új utat. Ezen az úton közlekednek »a TEFU kocsijai a homok- és ka- »vicsbánya felé. Ez nem is lenne baj, 1 az új út is azért épült, hogy köny- » nyebb legyen a gépkocsóközlekedés, * szállítás. 1 A szomorú csaik az, hogy a gépko- 1 csávezetők mitsem törődnek azzal, * hogy az út a községen vezet keresztül, úgy száguldoznak, mintha 'nyílt országúton . lennének. Elhullott | tyúkok, libák, kacsák jelzik útiunkat. A mi baromfiállományunk is megcsappant, tíz tyúk, néhány kacsa és liba esett áldozatul az esztelen száguldozásnak. Ugyanígy járt a szomszédunk. A baromfiakon kívül elgázolták hűséges kutyámat is. S ami a legkínosabb, a sofőrök, mint akik jól végezték dolgukat, beleta- posnak a gázpedálba és tovább száguldanak. Az Sí# 258. számú gépkocsivezető is hasonlóan tett. Ha ez így megy tovább, nemsokára emberáldozatot is követel az ilyenfajta közelekedés. Ha a gépkocsivezetők a mi helyzetünkben lennének, talán tűrnék e*t szavak nélkül? Germuska Lajot
