Észak-Magyarország, 1957. december (13. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-19 / 297. szám

ESZAKMAGYARORSZÄG Csütörtök, 1957. december 19. ■■■—t—nüttum* Sida—— Rónai Sándor nyilatkozata az országgyűlés új ülésszakáról Az Elnöki Tanács határozata értel­mében az országgyűlés december 19- én kezdi meg legközelebbi üléssza­kát. A Magyar Távirati Iroda mun­katársának kérdéseire Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke a követke­zőkben vázolta az ülésszak munka, tervét: — Az országgyűlés december 19-re összehívott új ülésszaka — az alkot­mány előírásainak megfelelően — meghallgatja az Elnöki Tanács be­számolóját az országgyűlés legutób­bi, júniusi ülésszaka óta kifejtett te­vékenységéről. Az alkotmány köte­lezi a népköztársaság legfőbb ügyé­szét és a Legfelsőbb Bíróság elnö­két, hogy végzett munkájáról az or­szággyűlésnek számoljon be. Ezekre a beszámolókra is sor kerül az ülés­szakon. — A napirend egyik legfontosabb pontja a külügyi bizottság beszá­molója, amely a jelenlegi feszült nemzetközi helyzet gondos elemzése alapján és a 64 kommunista és mun­káspárt Moszkvában kibocsátott bé­kefelhívásának szellemében kifeje­zésre juttatja a magyar nép szilárd békeakaratát s javaslatot terjeszt az országgyűlés elé népköztársaságunk külpolitikájára vonatkozóan. A be­számolót feltehetően élénk vita kö­veti, hiszen az említett békefelhívás visszhangja mutatja, hogy mennyire mély az érdeklődés népünkben a béke kérdései iránt. — Az országgyűlés megvitatja a polgári perrendtartás egyes rendel­kezéseinek módosítására vonatkozó törvényjavaslatot, amely gyorsabbá, egyszerűbbé és hatékonyabbá teszi a polgári peres eljárást. A napirend másik rendkívül fontos pontja a népi ellenőrzésről szóló törvényjavaslat. Ez a törvénytervezet újabb előreha­ladást jelent államrehd'ünkben, a dolgozó nép vagyonának védelmé­ben. Megszabja a népi ellenőrzés szervezeti kereteit, lehetővé teszi a kellő hatékonyságú társadalmi támo­gatás kibontakozását, s ezzel nagy segítséget nyújt államhatalmi és ál­lamigazgatási szerveinknek, hogy az eddiginél is sikeresebben tudjanak fellépni a törvények és rendeletek megszegői, a társadalom kártevői ellen. Állami életünk demokratizálása szempontjából igen jelentős, hogy az országgyűlés két ülésszaka között az állandó bizottságok rendszeresen ülé­seztek, megvitatták a forradalmi munkás-paraszt kormány és az egyes minisztériumok által kezdemé­nyezett törvényalkotásokat, valamint az Elnöki Tanács elé kerülő törvény- erejű rendelettervezeteket. Mind­ezekkel kapcsolatban a bizottságok igen élénk tevékenységet fejtettek ki. Az ülésen alaposan megvizsgálták mind a jelenlegi ülésszakra előter­jesztett javaslatokat, mind pedig a feladatkörükbe tartozó s időközben felmerült országos jelentőségű kér­déseket. — Meggyőződésem, — hangoztatta Róna-i Sándor — hogy az országgyű­lés most következő ülésszaka újabb jelentős előrehaladást tesz a népi demokratikus államrend megszilár­dítására, szocialista demokratizmu­sunk elmélyítésére és kiszélesítésére. (MTI) Tájékoztató a karácsonyi ünnepekkel és újév napjával kapcsolatban a munkaidő beosztásáról és bériízetési időpontról A karácsonyi ünnepekkel kapcso­latban mind a munkaidő beosztásá­ra, mind a bérfizetés időpontjára vo­natkozólag a vállalatok több kérdés­sel fordultak a minisztériumhoz. Ez­zel kapcsolatban a Munkaügyi Mi­nisztérium és a Pénzügyminisztérium részéről a következőket közölték: A munkaszüneti napot megelőző vagy követő heti pihenőnap áthelye­zésére a vonatkozó rendelkezések szerint csak akkor kerülhet sor, ha a munkaszüneti nap és a heti pihe­nőnap között csak egy munkanap van. Miután ebben az évben a kará­csonyi ünnepeket, illetve újév napját két-két munkanap választja el a heti pihenőnapoktól, a heti pihenőnapok naptár szerinti beosztása nem válto­zik. Ennek megfelelően december 21-én, szombati munkaidőt kell tar­tani, december 22. vasárnap, decem­ber 23-a munkanap, december 24-ike munkanap. E napon azonban a két és három műszakban dolgozó válla­latoknál a Munka Törvénykönyve végrehajtási rendeletének 61. parag­rafusa szérint — a miniszternek a szakszervezettel egyetértésben ki­adott engedélye alapján — az első és a másik műszak munkaidejét hat órára lehet csökkenteni, a három mű­szakban dolgozó üzemekben pedig — kivéve a folyamatos termelést foly­tató vállalatokat — a harmadik mű­szak elmaradhat. Az egy műszakos üzemekben, ille­tőleg hivatalokban és intézmények­ben a kormány határozata szerint a szombati napokra megállapított munkaidőnek megfelelően lehet dol­gozni. A csökkentett munkaidő esetében munkabér csak a munkában töltött időre jár, havidíjas dolgozók munka­bérét azonban csökkenteni nem kell. December 25 és 26 munkaszüneti nap, . ... d ecember 27 munkanap, december 28-án szombati munka­időt kell tartani, december 29, heti pihenőnap, december 30 munkanap, december 31 munkanap, a munka­idő ugyanúgy csökkenthető, mint de­cember 24-én. Január 1. munkaszüneti nap. A fentiek nem érintik a kereske­delem és a közlekedés területén a karácsony és újév előtti munkabe­osztásra kiadott rendelkezéseket. A bérfizetési napokra a követke­zők az irányadók: December 21-én fizetendők ki az egyéb hónapokban 21-én és 22-én ki­fizetésre kerülő bérek, továbbá az egyébként 23-án kifizetendő kisipari termelőszövetkezeti bérek. December' 23-án fizetendők ki az egyéb hónapokban 23-, 25-, 26-án, december 24-én fizetendők ki az egyéb hónapokban 24-én és 27-én ki­fizetendő bérek. Az építőiparban, ahol karácsony előtt december 22-én dolgoznak utol­jára, a béreket ezen a napon kell ki­fizetni. A bankfiókok is értesítik a vállala­tokat az új bérfizetési napokról és a bérfizetési napokat megelőző na­pon a bérek kifizetéséhez szükséges összegeket a vállalatok rendelkezé­sére bocsátják. Az ezzel kapcsolatos kormányhatározatot a Magyar Köz­löny csütörtöki száma közli. (MTI) MŰSORON: AZ © ILY IMI P II A Molnár Ferenc-bemutató a Kamaraszínházban olnár Ferenc működése a színháztörténettel a legszo­rosabban összefügg, munkássága a színházakból nő ki. A szerepek a szí­nészek testére szabottak s ő maga a korszak legnagyobb rendezője, a testet öltött színházi atmoszféra. Életének intimitásai, melyek a kö­zönséget éppúgy érdekelték, mint színdarabjai, mind a színházzal hozzák összefüggésbe. A színpad bámulatos virtuóza, fegyelmezett­sége és ekonomiája mintaszerű” — Szerb Antal jellemzi így Molnár Ferencet, a polgári Magyarország legnagyobb színpadi szerzőjét. Műveit tökéletes technika, csillo­gó szerkesztés jellemzi, soha egyet­len fölösleges jelenetet, szerepet, mondatot, sőt — jelzőt sem ír! Igazi színpadi szerző: okos, hideg, bravúros technikájú. Drámái — alig néhány kivételével — nem is többek remek színházi előadás alapam/agánál. Néha-néha tesz ki­térőt: költővé válik, amikor a kül­város. a liget szomorkás életét mu­tatja be, vagy maró szatirairóvá, ha a bécsi arisztokrácia pompás, de végtelenül üres világát ábrázolja. Drámái közül legélesebben éppen maró, szatirikus éle miatt az Olympia, a Miskolci Nemzeti Szín­ház Kamaraszínházának újdonsága emelkedik ki. Plakátját napok óta látni az újjáépülő színház falán, villogó vörös betűi hívogatóak. S amit az előadásról hallani, egy-egy ellesett próbán látni: kiforrott, jó színházi előadás lesz — ami ma már nem is meglepő Miskolcon! Ugyan ki tudná, hányadik elő­adása lesz világszerte a darabnak ez a miskolci bemutatója. Maga az indulás is figyelemreméltó: 1928 március 2-án mutatták be Buda­pesten, a Magyar Színházban. Ber­linben még abban az esztendőben. 3 ^ II IR II A (Fontos tudnivalók) Szíria határai ISMERETES, HOGY SZÍRIA Törökországgal, Irakkal, Jordániával, Izraellel és Libanonnal határos. Azonban ezt a földrajzi meghatározást ré­gien elavultnak tekinthetjük akkor, ha néhány amerikai tájékoztatót ve­szünk alapul. Ezekre a tájékoztatókra támaszkodva kategorikusan ki kell jelen­tenünk, hogy nem sokkal ezelőtt Szíria már elhatározta: határait kiter­jeszti az Amerikai Egyesült Államok közvetlen közelébe. Szíria nemcsak hogy határait terjeszti ki, hanem belemászik min­den háborús provokációba, és megkísérli elnyelni Amerikát. Ki állítja ennek ellenkezőjét? — Az kommunista propagandater- jesztő és káros elem. * Ezekből a tekintélyes amerikai történelmi forrásokból ismeretessé válik, hogy a sziriai tengeri flotta odahajózott Amerika partjaihoz és fenyegeti az Eisenhower—Dulles doktrínát, és ugyanúgy veszélyezteti az emberszerető rendszabályokat. Még ennél is több! Szíria egyenes parancsára a szófogadó török ha- J lóságok csapataikat Washington, Newyork és más amerikai fellegvár és * erőd ellen indítják. Ezek a csapatok a támadó Damaszkuszból várják a parancsot, hogy rátámadjanak a kicsi, békeszerető Egyesült Államokra, ahol feltárták az olajforrásokat, melyeket aztán Szíria megirigyelt. Tengerek és óceánok EGÉSZEN AZ UTÖBBI IDŐKIG a földrajzkönyvek azt állítják, hogy Szíria nyugati részét a Földközi tenger mossa. Nyugatról pedig az északatlanti (rövidített neve: NATO) áramlathoz hasonló áramlatok és nézetek özönlöttek. Egy régi sziriai közmondás jól illik a NATO-ra. így szól: „A csuka azért van a tengerben, hogy az arab el ne szenderüljön”. Az arab nem is gondol alvásra. Elkergeti magától azt a kellemetlen álmot, amelyet az amerikaiak Hendersonnak neveznek. november 26-án tűzték műsorra, s a tengeren túl, Chicagóban a kö­vetkező esztendőben, 1929 május 5-én. I jtolsó bemutatója múlt év ^ szeptemberében volt, Buda­pesten, a Petőfi Színházban, ahol azóta is nagy sikerrel — napról- napra kitett táblával: „Minden jegy elkelt” — játssza a darabot. A darab szatirikus éle ma ta­“ Ián már nem oly feltűnő, mint az az első bemutató idején volt. Akkoriban nagy port vert fel az előadás. Nem csoda, hiszen az Osztrák-Magyar Monarchia arisz­tokratái: magyarok és osztrákok — nálunk kaptak menedéket, amikor a fiatal Ausztria megfosztotta őket hatalmuktól. Magyarország király­ság maradt — a királyság üres és elavult sallangjaival — elsősorban arisztokráciájával — együtt. Mol­nár Ferenc az „Olympiá”-ban na­gyon is eleven életformát bírált, igen élesen. A darab Olympia, a kegyetlen, hideg, valójában azonban nagyon is tüzes fiatal özvegy és Kovács hu­szárkapitány szerelmét mutatja be. Történetük érdekes, fordulatos. És azt, hogy a magyar huszárkapitány leckéztesse meg az osztrák herceg­nőt, a császár egykori szeretőjét, Olympiát, a modellek soha sem bo­csátották meg az írónak. A színház parádés szereposztás­ban játssza a darabot: Ettingenné, a számító, erőszakos, előkelő — va­lójában nagyon is közönséges — asszony a színház érdemes művé­sze: Kováts Terus. Lánya, a jéghi­deg, kegyetlen Olympia: Szentir- may Éva, akinek ez az idei évad­ban negyedik szerepe. Horváth Gyula a szolgálati szabályzatok paragrafusain rágódó, ostoba Král formálásában újra bebizonyíthat­ja sokoldalúságát, tehetségét. Part­nere György László, Kovács hu­szárkapitány nagy, hatásos szere­pében. Az előadás érdekessége, hogy hosszú szünet után újra szín­padra lép Ütő Endre, Ettingen, a gyámoltalan papucsférj szerepé­ben. A bemutató sokat ígérő. A “ színház bízik a jó darab jó előadásának sikerében. Remélik, Miskolcon is „befutott” szerző lesz az a Molnár Ferenc, akiről így írt Szerb Antal: „Amerikában az iro­dalmi élet képzeletében Budapest úgy él, mint a dráma igazi termő­földje és egy népszerű amerikai regényben egy fiatal drámaíró pa­naszkodik, hogy darabját csak ak­kor fogadják el a színházigazgatók, ha Budapestről küldenék”.-----------o----------­M agyar dissr¥enseli vándorodnak ki Máitól. meri nem kapnak munkát és lakást London (MTI) A Yorkshire Post és más vidéki lapok jelentük, hogy 200 magyar me­nekült, aki körülbelül egy éve tar­tózkodók Angliában, Triesztbe uta­zott* és innen Ausztráliába vándorol ki, mert nem kap sem lakást, sem pedig munkát Angliában. SOK! EREMNYI BORZALOM • jan. Szína éghajlata SZÍRIA ÉGHAJLATA SZUBTRÖPIKUS, imperialista ellenes. Nem­régiben az ország felett viharfelhők gyülekeztek. Mindegyik felhőn — t,Made in USA” felirat. (Készült az Egyesült Államokban.) Néhány kül­földi ügynök bírósági beszámolója szerint a Szíriával szomszédos arab országokban a levegő hőmérséklete meglehetősen csökkent. A fentemli- tett ügynökök, megbízottak erős hideget éreztek Irakban, Libanonban és Jordániában is. Állatvilág SZÍRIA ERDŐSÉGEIBEN sok ragadozó állat tanyázik: csíkos hié­nák, sakálok és egyebek. Közülük egynéhányan olyan intézkedéseket tesznek, hogy Szíriába még több, veszélyesebb ragadozó állat hatoljon be. Ezzel a kérdéssel behatóan a magas képzettségű, tengerentúli szak­emberek foglalkoznak: az ankarai amerikai nagykövet, a Törökország­ban tartózkodó katonai misszió vezetője, Ankara amerikai katonai atta- ' séja és más állattenyésztők. ' Talajviszonyok SZÍRIÁBAN A LEGKÜLÖNBÖZŐBB TALAJOKAT is megtalál­juk. Az összes sziriai talajnak egy a tulajdonsága: nem felelnek meg az agresszoroknak, az imperialistáknak, a gyarmatosítóknak. Számukra itt a talaj nagyon ingoványos — könnyen nyakig süppedhetnek. Röviden mondva: egyszercsak abban a helyzetben találják magukat, amelyet az arabok egy rövid, de sokatmondó szóval fejeznek ki: •*- Fuccs! amíg az alvilágból verbuvált túlerő­vel szemben fel nem adja a harcot a maroknyi védősereg. S kezdődik a megtorlás. Nincs könyörület. Az el­lenforradalmi csőcselék véres tivor­nyát csap a legyőzőitek fölött. Em­beréletekkel passzipznak, kéjelegve ölnek, élvezettel engednek golyót az életükért könyörgőkbe. S a vandaliz- mus szörnyűségei közepette ameri­kai, angol felségjellel ellátott diplo­máciai kocsik surrannak, nesztelenül és győzelemittasan. Nem hiába lá- zítottak odaátról. Az elvetett dollár- milliók gazdag termésében gyönyör- ködhetnek. Fényképeznek, riportoz- nak. Megrögzött gonosztevők hőssé magasztalt képmásait közük a nyu­gati képesujságok. Mindegy, hogy milyen pártállású az ember — ha ember, elszörnyülkö- dik az ellenforradalom rémtetteitől. „Az ellenforradalom Magyarorszá­gon”-kiállítás mintegy közszemlére bocsátja a múlt év október—novem­berének eseményeit. A miskolci Her­man Ottó Múzeum termeit színültig megtöltő kép- és dokumentációs anyag nem kíván bővebb magyará­zatot, önmagáért beszél. A nemzet nyilvánossága elé tárt borzalom figyelmeztető — vigyázzunk, jobban vigyázzunk sza­badságunkra, békénkre, hogy soha többé meg ne ismétlődjenek a rám- séges napok. GULYÁS MIHÁLY gógiával, miért nem ígért fűt-fát, Fiastyukot és efféléket. Miért mond­ta meg, hogy mit akarunk? De a nagyúr őszinte ember, ami a szíven, az a száján. És a szívén i letűnt vi-» lágot, a szent magántulajdon ezer­éves Magyarországát melengeti. „Én a magántulajdon alapján állok” — íöttyinti a világ nyakába a multaka- rás hidegen számító igéit. V lent az utcán folyik a vér. A Szent Bertalan éjszakájának rémtettei elevenednek meg — mo­dern változatban. Szétmarcangolt, meggyalázott tetemek hevernek sza­naszét. Az egyik képen mosolygós, életvidám katonaarc, a másikon — ugyanaz az ember a felismerhetetlen- ségig összetörve, levágott fejjel. ÁVH-s sorkatona volt, egyszerű pa- rásztsziilők gyermeke Mi volt a vétke? Védelmezte szülei 45-ben ka­pott földjét, népünk szabadságát, elért szocialista vívmányainkat. Az elszabadult ember-állatok ha­lálra keresik népünk legjobbjait. Ka­tonák, kommunisták, egyszerű polgá­rok estek áldozatul a kormány áruló magatartásának. A tűzszünet — pa­rancs a karhatalomnak, a katonák engedelmeskednek, de a felfegyver­zett: csőcseléknek eszeáaában sincs behódolni a kormány „akaratának”, öl. rabol, pusztít. 19*5. ok.tnber 20. A Köztársaságtéri pártház ostroma. A miniszterelnök felmentő sereget ígér. Addig ígérget, ; L Iszorul az ember torka. Irtó­; Lj. zat lesz úrrá minden porc.iká- ; ján. A képek kétdimenziós síkját í térbelivé mélyíti az emlékezés. ► 1956 októbere. Nagy Imre jóltáplált ► arca mosolyog rád. Mikrofon felé ► hajlik, ágál, ünnepélyesen és a törté­► nelemcsinálás gőgjétől glóriásan je­► lenti be a „szent forradalom” „dia- I dalát”. Odébb partnere, vagy talán ► riválisa, Mindszenty őexcellenciája, * fogcsikorgatóan dühös ábrázattal, ► gyűlölettől lángoló, vérszomjas te- | kintettel. Horthy Miklós, a hírhedt ► „lovastengerész” nézhetett így, ami­► kor 1920 tavaszán megjelent „fajtisz­► ta” hadaival a budai hegyek ormán. ► „Meg kell büntetni a bűnös várost!” ► — mutatott Budapestre. És negyven- j ezer kommunistát és nem kommu­► nistát öltek halomra terrorlegényei ► — bosszút álltak a Tanácsköztársa­* Ságért. * A „szent atya” dühös, bosszúvágy * fűti. — Van mit megtorolnia. Több * mint félmillió hold földet ragadt el \ egyházától a történelmi fordulat, a | hárommillió magyar koldus honfog­► lalasa. Nem sokat* teketóriázik. Seb- l tében megfogalmazza szózatát és a ► Szabad Kossuth-rádió” világgákür­► töli a hőssé magasztalt férfiú prog­► rambeszédét. Nagy elámulás! A dip- I lomatikusabb imperialista, államfér- [ fiák is felszisszennek. Ostobar — ► mondják, nevén nevezte a gyereket. ► Miért nem jött elő szociális dema­Kórus-est Kodály 75. születésnapján HÉTFŐN ESTE minden talpalatnyi hely betelt a miskolci zeneművészeti szakiskola hangversenytermében, leg­nagyobb élő zeneköltőnk születésé­nek 75. évfordulója alkalmából, ami­kor Miskolc legjobb kórusai tolmá­csolták a mester halhatatlan kórus­műveit. «■Egy ország zenekultúráját nem egyesek csinálják, hanem az egész nép« — emlékeztetett Kodály Zol­tán szavaira Varga Béla, a városi népművelési osztály helyettes veze­tője, rövid ünnepi beszédében. Mis­kolc és Borsod zenekultúráját sem eremtheti meg néhány lelkes ember — mondotta, — csak a megye és a város egész népe. Ezért jöttek itt össze a kohók, gyárak, a vasút mun­kásai, gyermekeink mai és jövendő nevelői, a magyar énekkultura lel­kes gondozói, hogy a hallgatósággal sgyüttszárnyalva valósítsák meg Ko­dály Zoltán álmait. A mester legszebb kórusműveit egymásután szólaltatták meg: a Diósgyőrvasgyári Művészeti Együttes kitűnő vegyeßkara Forray István, az először szerepelt és mindjárt nagy sikert aratott Borsod megyei peda­gógusok központi férfikara Bartus András, az Egressy Béni zeneiskola énekkara Erdélyi Lászlón© vezényle­tével. Az utóbbinak is olyan sikere volt, hogy számait meg kellett ismé­telnie. Hasonló sikerrel szerepelt a zeneművészeti szakiskola leánykóru­sa, amelyet ezévben Horváth Kiss László igazgató, a karnagyuk szerve­zett újjá. A MÁV férfikara a Fölszál­lott a páva és a Katonadal magyar szívvel, férfiasán tolmácsolt előadá­sával ért el frenetikus sikert B. Veszprémy Ilona vezénylésével. Sok tapsot, kapott külön-külön Patkós Kálmán, a trombita és Vrana József, a dob mesteri kezelője. j A HERMAN OTTO GIMNÁZIUM és tanítóképző énekkara egy finn kó­rusművel (karnagyuk G. Krom- paszky Gabriella), Váczi Gyula VIT- díjas érzésteli zongorajátékával, V. Zalán Irén hegedűszólójával tette változatosabbá a négyórás műsort. Az élménygazdag est egyik fény­pontja volt a zeneművészeti szakis­kola három hónapja alakult 100 tagú vegyeskórusának szereplése Horváth Kiss vezényletével. A rövid idő alatt nagyszerű eredményekre képes ve­gyeskar vezetőjének pedagógiai mű­vészetét is dicséri. Az orgonánál Vi­rág Endre ült. Számaikat, az öre­gek és a Pange lingua című re­mekműveket meg kellett ismételniük. A műsor utolsó számát a zeneművé­szeti szakiskola, a diósgyőri művé­szeti együttes és a MÁV egyesített kórusa adta elő impozáns erővel, a fáradhatatlan közönség szívét-lelkét magával ragadó hatással. — v —• h —

Next

/
Thumbnails
Contents