Észak-Magyarország, 1957. december (13. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-19 / 297. szám

CsIKörtök, 1957. december 19, 6SZAKMÁr-vAROIlsZAt 3 DOLGOZÓ NÉPÜNK FELADATAI A SZOCIALIZMUS VÉDELMÉBEN A megyei pártbizottság és a Magyar Honvédelmi Sportszövetség aktivaértekezlete Másfél—két esztendő muiva lehetséges az első repülés a Holdba Szovjet tudós nagyjelentőségű nyilatkozata a holdrakéta megvalósításának technikai részleteiről A Szovjetunió békeharcosamak folyóirata legutóbbi számában K. Sztankovics professzor cikkét közli, melynek címe: «A Hold-repülés le­hetséges». A professzor, aki tagja a Szovjet Tudományos Akadémia planétaközi közlekedési bizottságá­nak, cikkében kijelenti, hogy már a legközelebbi - másfél—két esztendő múlva sor kerülhet az első Hold-re­pülésre, vagy el lehet jutni a Hold­hoz, amelyet körül lehet majd re­pülni. Ha a mai ballisztikus rakétákhoz még egy-két lépcsőt hozzáadunk, ak­kor a rakéta legutolsó lépcsője kö­rülbelül 12.000 kilométer másodper­cenkénti sebességet kaphat. Ez tel­jesen elegendő ahhoz, hogy a Holdba lehessen repülni. Ha a Holdra mes­terséges mellékbolygót küldünk fel, még ha ezt csak gyengén szereljük is fel különféle műszerekkel, de a fejrészében hatalmas erejű korsze­rű robbanóanyagokat helyezünk el, akikor lehetőség nyílik arra, hogy a Földről megfigyeljük ennek a rob­banásnak lángját. A színképelemzés segítségével képet kaphatunk ar­ról, miből áll a Hold felülete. A professzor ezután így folytatja cikkét: Mielőtt a rakéta felrepül a Holdra, valószínűleg sor kerül arra, hogy egyre jobban elnyújtott ellip­tikus pályán futó mesterséges mel­lékbolygókat bocsássunk fel, vagyis olyanokat, amelyek egyre .közelebb kerülnek majd a Holdhoz. Külön­leges berendezések segítségével le lehet fényképezni a Hold felületét. Különösen érdekes lehet olyan ra­kéta felküldése, amely körülrepüli a Holdat és lefényképezi a Holdnak a Földről láthatatlan részét. Igaz — jegyzi meg Sztankovics professzor —, valószínűleg semmi csodálatos dolgot nem látunk majd rajta. A Hold nem fogadja majd valami túlzott vendégszeretettel az első em­bereket. Egyes tudósok feltevése szerint a Holdat nagyvastagságú por­réteg fedi. Az embernek nehéz bú­várruhát kell majd magára öltenie, amely különösen erős lesz, nehogy áthatoljon rajta a kozmikus por, amely állandóan bombázza a Hol­dat. A legvalószínűbb az, hogy az ember a Holdon terepjáró gépen köz­lekedik, amelynek jó páncélzata lesz biztonság céljából. Kétségtelen, hogy a jövőben, mi, földi lakóik, remek csillagászati megfigyelő állomást lé­tesítünk a Holdon. A Hold a jöven­dő atomkutatások támaszpontja, és az űrhajók repülőtere lehet.--------------------------uuo-------------------------­A szalassendieké a szó ! Egy kút. amely az eí A TÖRTÉNET KEZDETE: népi államunk gondoskodása folytán 1955-ben 20 ezer forintos költséggel szivattyús közkutat építtetett. Olyan szüksége volt erre a szalaszendiek- nek, mint az éhes embernek egy fa­lat kenyérre. Örültek is a falu lakói, hogy az állam gondoskodik róluk, enyhíti ivóvíz gondjaikat. Igen ám, de az örömbe hamarosan üröm vegyült. Hogy miért? — Drága pénzen építették a kutat, de jó ivó­víz mégsincs — válaszolták a szaia- szendiek rosszaiban. — Rosszul van megépítve ez a kút, — mondogatják. Amikor ásták és el­érték a vizet, nem mentek ie meg­felelő mélységbe, s ezáltal csak ke­vés, mindössze félbeton-gyűrűnyi vízvastagság van a kútban. Ezért történt, hogy mindjárt a kút átvé­tele után és azóta is, csak alig kap­nak egy pár veder tiszta vizet, s utána már csak sáros levet, amely nemcsak hogy ivásra vagy főzéshez, de még mosásra sem alkalmas. A kút megszületése óta tovább zajlik a történet. A víz nem jó, s ez joggal bántja a szalaszendie'ket. Az illetékesek keresitek az okot, s úgy láttáit, hogy a szivattyú a hibás. Újabb költség. 1956-ban kicserélték a szivattyút. A helyzet változatlan maradt. TOVÁBBI TÖRTÉNET: újabb költség. 1957-ben a «modern» szi­vattyús kutat kerekesre alakították :er forintok temetője át, hogy legalább már a veszett fej­szének nyele maradjon. Rövid két éven belül az új kútra ez volt a har­madik költség. De a helyzet még ez­után is változatlan, — nincs elég víz a kútban. A szalaszendiek bosszúsá­ga pedig fokozódik. A kút építését tudomásunk sze­rint a miskolci Vízművek vállalta s a nyíregyházi vállalat volt a kivite­lezője. A tanács illetékesei már el­jártak a vízműnél a kút ügyében, s állítólag azt a választ kapták, hogy már lejárt a szavatossági idő, ■ így csak’ újabb költségvetés útján tud­nak a kúttal foglalkozni. Egyelőre nem tudni mi lesz a to­vábbi története a kútnak, de egy tény: ez a kút az állam, a közösség pénzének a temetője, holt befektetés, mert használhatatlan. NEM AKARJUK az okot kutatni, «a bűnbakot» keresni, ez nem a mi feladatunk, de a jelek szerint a 'hiba mégiscsak a kivitelezésben van. Ja­vasoljuk a járási tanács illetékesei­nek, hogy találjon módot szakvizs­gálatra még akkor is, ha a szavatos­sági idő lejárt. Egy bizonyos. A ku­tat kár volna betemetni, mert az is pénzbe kerülne, de ami a legfőbb, a szalaszendieknek szükségük van jó, egészséges vízre. Ehhez pedig most már a járási tanács határozott fellépésére, intézkedésére van szük­ség. — pál — Kellemetlen levél érkezett az egyik vállalat igazgató­ságához: „Legnagyobb sajnálatomra kény­telen vagyok visszavonni f. hó 14-én feladott megrendelésemet, minthogy az Önöktől kapott legutóbbi külde­mény — hibás csomagolása miatt — csaknem használhatatlan állapotban érkezett meg. Cégem hírnevét nem kockáztathatom azzal, hogy vevőim­nek hibás árut adok el.” így kezdődik Balázs Pál KIS HIBÁK — NAGY KÁROK című, csomagolástechnikai ismere­tekkel foglalkozó könyve. A szerző az olvasóval együtt szinte kinyomoz­za a hiba okait, miközben végigve­zeti a csomagolás folyamatán, meg­ismerteti mindazzal, ami elengedhe­tetlenül szükséges a jó csomagolás­hoz. Mint vásárlók, valamennyien igen jól tudjuk, milyen sok múlik a jó csomagoláson. S hogy milyen fontos ez az értékesítésben — ez a könyv­ből még inkább kiviláglik. A hang­súly természetesen az exportcsoma­goláson van. hiszen itt kel] a leg­nagyobb körültekintéssel eljárnunk, hogy áruink a nemzetközi piacon is versenyképesek legyenek, kiállják a próbát. Balázs Pál műve könnyed stílus­ban, élvezetes előadásban tárgyalja a csomagolási ismereteket. Ugyan­akkor kiterjed a szakma minden lé­nyeges kérdésére, szakszerű útmuta­tásokat és ötleteket ad a csomagolás dolgozóinak. A számos ábra és kén érthetőbbé, használhatóbbá teszi a könyv anyagát. Főleg azok a vállalatok kapnak hasznos segítséget a KIS HIBÁK — NAGY KÁROK-ból, amelyek termé­keik külföldi eladásával is foglal­koznak. Megjelent a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó kiadásában. Közli letek figyelem) fi leSmmö csönző Vállalat kibővített raktárából minden alkalomra férfi, női, gyermek jelmezek, népi ruhák, kellékek, I esküvői és estélyi ruhák nagy választékban, már 35 forinttól kölcsönbe vehetők. Jelmezkölcsönzö Vállalat Budapest, V., Bécsi u. 3/5. Helyi megbízott: A Népművészeti Bolt miskolci fiókja, Széchenyi utca 52. sz. I I litikájának megfelelően fejt ki a dolgozók között. E téren az a célkitűzésünk, hogy minél szélesebb körben ismertessük azokat az elvi és gyakorlati kérdése­ket, melyek a honvédelem fogakná­hoz tartoznak. Az MHS olyan politikai tömeg­szervezet. melynek a lakosság fel­világosításán kívül az is feladata, hogy felkészítse a lakosságot a haza védelmére, megismertesse és meg­szerettesse azokat az eszközökéit, melyekkel meg kell védeni adott esetben a népünk bír tokában lévő gyárakat, üzemeket, földet. Külön feladata az MHS-nek a tar­talékos tisztek összefogása a tarta­lékos tiszti tagozatban. E tagozat fel­adata, hogy felfrissítse és korszerű színvonalon tartsa a tartalékos tisz­tek katonai ismereteit, bekapcsolja őket a szövetség munkájába és ezzel olyan gerincet alakítson ki a szövet­ség részére, melyre támaszkodva meg tudja oldani a ráháruló Sok­oldalú feladatokat. A szövetség feladata, hogy közre­működjön a lakosság légvédelmi, atom- és hidrogénfegyverek elle­ni védekezésre való felkészülésé­ben. Ez a feladat megtisztelő, de ugyan­akkor hatalmas felelősséggel is jár a szövetség minden szerve és szerve­zete felé. Az elmúlt időszakban sok mulasztást követtünk el ezen a té­ren, amit rövid idő alatt pótolnunk kell, hogy' népünk tájékozott legyen legalább is azokról az alapvető fel­adatokról, amelyek védik életét egy esetleges támadás bekövetkeztekor. Az atom- és hidrogénfegyverek elleni védekezés megtanulását tömegmé­retű népi mozgalommá kell tennünk az összes állami és társadalmi szer­vezetekkel összefogva. Szövetségünk a kiképzésien kívül irányítja mindazokat a sportágakat, melyek honvédelmi jellegűek, így a lövészet, motorozás, rádiózás, repü­lés, modellezés, stb. Az MHS tagságát' főfeg katona- viselt tartalékos honvédekből, tiszt- helyettesekből, tisztekből, a MÖH- OSZ régi oktatóiból, aktivistákból, a »Munkás-Paraszt Hatalomért« ér­demrenddel kitüntetettekből kívánja létrehozni, ami természetesen, nem zárja iki. hogy' a tagság körében, a honvédelmi munkában részt venni akaró nőik és fiatalabb elvtársak is résztveheseenek. Az MHS eleget kíván tenni fel­adatainak és mindent el fog kö­vetni, hogy a szocialista haza védelmének gondolata valóban népi tömegmozgalommá váljon hazánkban. Azonban, hogy ‘ feladatait sikeresen oldja meg, szüksége van arra, 'hogy megfelelő politikai és gazdasági segít­séget kapjon minden olyan szervtől, amely felelős 'hazánkban a szocializ­mus építéséért. Mi úgy gondoljuk, Október eléggé figyelmeztetett ben­nünket arra, hogy a szocializmushoz vezető út rögös, hogy ezen az úton népünk elé az imperialisták az októ­berihez hasonló buktatókat készíte­nek és ahhoz, hogy ezeket az akadá­lyokat, buktatókat leküzdjük, feltét­lenül szükséges minden erő össze­fogása a szocializmus védelme érde­kében. Lobbantsuk lángra és teremt­sünk forradalmi kultuszt a párt hon­védelmi politikájában, falun, váro­son, üzemiben egyaránt, — fejezte be beszédét Szabó István altábornagy elvtárs. Az aktívaértekezletet Iván István, elvtárs zárta be, mely az Internacio- nálé eléneklésével ért véget. Minden borsodi faluban tanulnak a gazdák előadáson akad 10—12 vendég, s ezek többsége fiatal, köztük néhány középiskolás is van. Azokban a községekben, ahol nincs ezüstkalászos tanfolyam — a megyei tanács által javasolt temati­kát a helyi adottságokhoz igazítva ■— a gazdasági felügyelők tartanak 10— 12 előadást a télen. A színvonalasabb szakoktatás elősegítése érdekében a megyei tanács 40 mezőgazdasági szakfilmet szerzett be, s ezek most állandóan úton vannak, mert ahol meg van hozzá a felszerelés, az elő­adások után filmvetítést is tartanak. Az idén sikerült először megszer­vezni Borsod megyében, hogy a gaz­dák minden egyes községben szakí­tanak időt mezőgazdasági ismereteik együttes bővítésére. Nemcsak a 65 ezüstkalászos tanfolyam több mint ezer beiratkozott hallgatója tanul, hanem■ ezeken az előadásokon sok a vendég is. Mádon, a megye egyik legjobban szervezett tanfolyamán, ahol tudományos kutatók, neves szakemberek magyarázzák a szőlő- és mjümölcstermesztés új módszereit és a jó hegyaljai hagyományokat, a 25 beiratkozott, gazda mellett minden Milyen feladatok hárulnak a Magyar Honvédelmi Sportszövetségre? vétség szervezeteinek alapvető feladata a politikai tömegmunka, amelyet a párt honvédelmi po­Az ellenforradalom utáni legna­gyobb erkölcsi és politikai jelentő­ségű intézkedése volt pártunknak a munkásőrség létrehozása, a munkás osztály felfegyverzése a proletár­állam védelmére. A munkásőrség felállításánál és szervezésénél meg­mutatkozott az, hogy a párt mindig bátran támaszkodhat a hatalom meg­védése kérdésében is hős rrumkás- . osztályunkra és ha szólítja őket, mindenkor készen állnak életüket is áldozni a munkáshatalomért. A műn-. - kásőrség létrehozása azonban nem oldja meg és nem is oldhatja meg a haza népi védelmének szerteágazó és sokoldalú problé- . máját. E feladatot a Magyar Hon­védelmi Sportszövetség van hivatva megoldani, mely az MSZMP Köz­ponti Bizottságának 1957 május 23-i határozata alapján a Magyar Sza­badságharcos Szövetség és, a Magyar Repülőszövetség egyesülésével jött létre. A párt határozata kimondjá: —- Az MHS politikai tömegszer­vezet. Ebből kiindulva a szö­Lrősitsiik. tömorítsiik az erőket a szocializmus védelmére osztályéberség, széles körben pa­cifista illúziók terjedtek el, mely­nek következtében keveset és nem kielégítő mértékben foglal­koztunk a tömegeknek a szocia­lizmus védelmére való felkészí­tésével. Az osztályharc lanyhulása revizio­nista elméletének előtérbe kerülésé­vel mind kevesebb szó esett arról, hogy a kizsákmányoló osztályokat nem számoltuk fel teljes mértékben és hogy ezek csak a megfelelő pilla­natot várják régi kiváltságaik visz- szaszer zésére. Ez a pillanat külön­böző — már ismert külső és belső — okok következtében 1956 október 23-án következett be, a mii nem elég széles alapokon nyugvó honvédelmi politikánk következtében az ellen­forradalmi támadás váratlanul érte a tömegeket, de a funkcionáriusokat is. Azok közül is, akik helyesen érté­kelték az eseményeket, igen kevesen léptek fel cselekvőleg, a munkásosz­tály, a dolgozó nép többsége pedig passzívan szemlélte a lezajlott ese­ményeket. Fordulat következett be a forra­dalmi munkás-paraszt kormány meg­alakulása után, amelynek felhívása felrázta a kommunisták, a munkás- osztály legjobbjait. Ezrével jelent­keztek a karhatalomba a párt régi harcosai, a hivatásos és tartalékos tisztek, a munkásosztály, a paraszt­ság és a haladó értelmiség legön- tudatosabb fiai és fegyverré, a kéz­ben tettek hitet a szocializmus ügye mellett. E szövetségek szerepének és fel­adatainak értékelése után Szabó István elvtárs így folytatta beszé- . dét. ' ' . — Ezekután önkéntelenül is fel kelT /tenni ' magunknak ' á kérdés':: mennyivel inkább döntő fontosságú a. honvédelemmel való foglalkozás a szocialista társadalom tagjai számára. A burzsoázia a Kommunista kiált­vány megjelenése óta mindent meg­próbál, hogy még a szocializmus esz­méjét is kiirtsa. Vérbe fojtotta, ahol csak tudta, a munkásmozgalmat és «. Szovjetunió, a világ első szocialista államának létrejötte óta többször tett kísérletet annak megdöntésére. Napjainkban magunk is szemtanúi vagyunk: hogyan igyekeznek az im­perialisták aknamunkájukkal .aláásni a népi demokratikus országok, köz­tük hazánk társadalmi rendjét. A szocialista társadalomban — ahcJ a gyár, a föld a dolgozó népé7 ahol minden intézkedés a nép anyagi és kulturális jólété­nek fokozását szolgálja — fel kell ébreszteni a vezetők és' a tö­megek felelősségét a szocializ­mus népi védelmének ügye iránt. Mindenkinek agyába kell vésnie as valóban meg kell értenie Marxnak és Engelsnek több miint száz éve született, de mg is érvényes tanítását »...a munkásosztálynak a forrada­lom győzelméhez és hatalmának megtartásához saját katonai politikát kell folytatnia, hadtudományi isme­retekkel és rátermett katonai veze­tőkkel kell rendelkeznie«. Az elmúlt években bizony ná­lunk alacsony fokon állott az December 17-én délelőtt 10 órakor a megyei tanács dísztermében a Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyei bizottsága és a Magyar Honvédelmi Sportszövetség megyei elnöksége aktivaértekezletet hívott össze. A jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben nagy érdeklődés és kí­váncsiság előzte meg az aktivaértekezletet, annál is inkább, mert az elő­adás tárgyát a párt honvédelmi politikája képezte. Iván István elvtárs, országgyűlési képviselő megnyitó szavai után Szabó István altábornagy, a Magyar Honvédelmi Sportszövetség országos elnöke lépett a mikrofon elé. A proletariátusnak a kapitalizmusban nincs hazája — Az elmondott példákból — mon­dotta —, azt hiszem világosan kitű­nik, hogy a tömegekben megvan a készség a haza védelmére, csak ezt megfelelő honvédelmi politikával ki kell aknázni. Ne gondoljuk azonban, hogy a honvédelemmel való foglalko­zás, a honvédelemre való tömeg­mozgósítás gondolata »kommu­nista eszme«, mely csak a szocia­lista társadalmi rendszerben me­rül fel. A burzsoázia ideológusai már régóta nagyon is átlátták a kérdés, óriási jelentőségét és nagy gondot fordítot­tak az e célt szolgáló szervezetek és a megfelelő propagandamunka kiala­kítására. A Horthy-rendszer idősza­kában ilyen volt például a vitézi szék, a Magj^ar Tűzharcos Szövetség, az Országos Frontharcos Szövetség, a MOVE, a Turul, a Székelyhadosz­tály Szövetsége és a különböző baj­társi szövetségek az ifjúság körében, a levente-szervezet, a magyar cser­kész-szövetség, stb. Ezek mind-mind azt a célt szolgálták, hogy a honvé­delemre, pontosabban Horthyék agresszív, soviniszta külpolitikájának megvalósítására mozgósítsák a töme­geket. — A marxisták — mondotta — a haza fogalma alatt mindenekelőtt azt a társadalmi, politikai és kulturális környezetet értük, amelyben a nép él és dolgozik. Ezért mondta Marx és Engels a Kommunista kiáltványban, hogy a proletariátusnak a kapitaliz­musban .nincs hazája, mert hiszen, a termelési eszközök, a gyárak, a bá­nyák és a földek a maroknyi kizsák­mányoló csoportok kezében varrnak és a kulturális intézmények nem a nép felemelkedését szolgálják. A történelemiben számos példát tudunk arra vonatkozólag, hegy a mindenkori uralkodóosztály igyeke­zett felhasználni a dolgozó népíöme- gekben élő hazafias érzéseket arra, hogy saját kiváltságainak megvédel- mezésére mozgósítsa őket. A töme­geik pedig készek voltak életük fel­áldozásával is harcolni a .hazáért, ha látták, hogy ez a küzdelem egybe esik az általános emberi haladással, ha tapasztaltaik, hogy a harc egy kicsit az ő érdekeiket is szolgálja. Szabó elvtárs példaként említette meg Hunyadi János győzelmes har­cát, a Rákóczi vezette szabadsághar­cot, az 1848-as forradalmat és az 1919-es Tanácsköztársaságot, amikor a haza valóban először volt hazája a magyar munkásoknak és parasz­toknak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents