Észak-Magyarország, 1957. december (13. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-15 / 294. szám

Vasárnap, 1957. december 15. ÉSZAKMAGYARORSZÁG 3 A termelőszövetkezeti mozgatna jelenlegi helyzetéről, a Ssvabhi tennivalókrói tárgyalt a megyei tanácsülés EGYEDÜL... F. K. nagy előnyökkel indult ebbe a harcba. Hiszen az a másik asz- szony több mint 20 esztendővel volt idősebb nála, egySZefcű, öreg ász- szony, aki öt gyéreket szült és ne-, veit fel. Ő egyetemet végzett, ta- miit lány volt, és a durva égyerv* ruha egy- j'őfhódú életben kiforihá., lódott, ápolt asszórtyi testet takart. Ezt kínálta fel egyre nyiltábhán áz öregedő férfinek. R. V. a családapa, a kommunista pedig nem bizohyUlt szilárdnak, felhagyta a családját, feleségét és gyermekeit. Elfelejt tette, mivel tartozik osztályának és összekötötte életét egy asszonnyal, akit születésénél, névéltetéséftéí, gondolkod ás áh á 1 fogva egy világ választott el a dolgozó néptől, amelynek pedig ő, R. V. hűséget esküdött, amikor a párt soraiba lé­pett. HIÁBA kérlelték, sőt fenyeget­ték is gyermekei. Hiába próbál­koztak elvtársai visszatartani, néni hallgatott senkire. Az tizem kom* munistái nagyon helyesen áikkór úgy döntöttek, hogy ezek utált nincs helye közöttük, és kizártak a pártból R. V. nagy árat fizetett a kevéska örömért. Az öreg férjnek nemed- káig volt becsülete. Hiszen most már nem volt »káder«. Minden­esetre még megengedték iieki, hogy állatiként dolgozzék és küldje a pénzt az asszony szüléinek. Egyre kevesebb lett a kedveskedés, ami­ből pedig ismeretségük élejéft olyan bőségesen jutott, és mind , több a követelő hang, a gorombaság. Ö pé* dig mindent eltüft, fhekt széf étté az asszonyt, és mert később rrtá? ott volt a kisfiú is: kettőjük gyet» meke. Tűrnie kellett., mert fá j tűk kívül senkije sem Volt, hiszen ézéfj; az asszonyért mindent és minden* kit eldobott magától.' Ez év márciusában mégis ott­hagyta. Azt mondta, azért, mert goromba volt édesanyjához. De ez csak kifogás, hiszen már nagyon régen megmutatta, hogy nincs szüksége rá. Annakidején még re­mélt, járkált az asszony után, kö* nyörgött neki és fenyegetőzött! Igen, az az asszony becsapta, kifósa, tóttá, megcsúföltá és elhagyta! Most itt van öreg napjaira egyedül* betegen. Ebben ä korban &z apák! gyermekeik eredményeiben újra fiatalodnak, unokáikban gyönyör-* ködve szinte elfelejtik az évek itiú-* lását. Ö pedig egyedül van, rémi- tőén, félelmetesen egyedül. Es az elkövetkező időik is olyan kilátás­talanok. Mégis nehéz sajnálni, hi- ' szén saját maga a bűnös .elhibázott élétéért. Neki is vannak gyerme­kei, unokái, akik most öregségére mellette állnának. De ő eldobta ma­gától családját és megtagadta ba­rátait. NAGYON fáradt öregember in­dul kifelé az ajtón. Väjön vissza- talál-e még egyszer helyére, a fsa* ládjához, az elvtársai közé? MAGYAR KLARA ITT VAN december közepe. A felhők szakadozott szélein kiömlik a 'napsugár. Olvad a tegnapelőtti hó — Ez az idő kedvez még nekünk, építőknek —- jegyzi meg Molnár Lajos elvtárs, az ózdi magasépítők munkaügyi vezetője, amikor elindu­lunk a bolyki építkezés felé. — Az igaz, de azért a fagy miatt sem állunk meg az építéssel — fűzi utána Bakos elvtárs Üb. elnök. Ltunknak is ez az egyik főcélja, hogy megtudjuk, milyen munka folyik az építkezéseken a tél be­köszöntésével. Szemet gyönyörköd­tető látvány a két hatalmas U- alakú épület, amiben közel száz család kap 15-re meleg otthont. Száznyolevanküenc családi házai építenek itt Fáklya Pál vezetése alatt az ózdi építővállalat dolgozói. Fodor Zoltán művezető kísérete nélkül talán el is tévednénk az áll­ványrengetegben. Az épületekből hangos vita, ének és nevetés száll felénk. Jókedvű emberek az építők, pedig annak a két kislánynak a keze, akik homokot hoznak fel az első emeletre, ugyancsak piros a cudar idő miatt. De piros az arcuk is és csengő a kacagásuk. Kőmű­ve sfiúk jönnek, kacsintanak a lá­nyok felé, azok vissza... Haj, így nem is lehet rossz dolgozni,.. Elsőnek a Kábainé tíz fős női segédmunkás brigádját keressük fel. A legjobb segédmunkás brigád az építkezésen. Novemberben 130 százalékot értek eh A brigád min­den tagja dicséretet érdemel jó munkájáért. (De azért nem, hogy állandóan veszekednek, — igaz lá­nyok?) A MÁSODIK emeleten találjuk a Nadobán vakoló brigádot: 12 kő­ÉPÍTŐK művesből és 10 segédmunkásból te­vődik Össze a brigád, — majdnem tiszta fiatalokból — s méghozzá kiszesekbol. — Én már sajnos nem lehetek KISZ-tag, mert a 6Ö-at taposom — mondja Nadobán bácsi —, de azért ha átmegyünk a másik építkezésre, megszervezünk egy KlSZ-brigádot. Ha már a fiataloknak ez nem ju­tott eszükbe,., Horányi József festő brigádja az első emeleten halad a kőművesek nyomában. Október 20-án jöttek át Pufitokról. Eddig 24 lakás fafesté­sét és 800 négyzetméter falfestést végzett el az öttagú brigád. A fes­tők a szabad szombaton és vasár­nap is dolgoznak — méghozzá a műszaki dolgozók segítsége mellett —, akik közül nem egy állandóan (már persze a sürgősebb napokban) fizikai munkát vállalt. Simon Péter 8 fős ács-brigádja november hónapot 155 százalékkal zárta — és ezen az építkezési sza­kaszon. 13 köbméter hajópadlót ta­karítottak meg. Az építkezésen elő­forduló ácsmunkát egyedül végzik: a tetőszerkezettől a padlózásig, sőt, az állványozás nagy részét is. Endrész János és Lestál János mesterek 22 tanulóval dolgoznak ezen az építkezésen. £ nem is akár­hogy. Vállalták a tanulófiúk, hogy tíz nap alatt 24 lakást javítanak ki átadásra és több mint 10.000 négy­zetméter falat lemeszelnek. Külö­nösen ügyes fiúk Fáklya Feri — aki cipésznek készült, de most ■már nem cserélné fel a kőműves szak­máját másra — és Bartha Zoli má­sodéves tanulók. IDŐKÖZBEN esett a hó, utána eső, majd a szél borzolja meg a bolyki lakásépítőket. Ezek az építők mindenre felkészültek: az Udvaron gőzgép áll és csöveken vezetik a forró párát a kavicshoz, malterhez, Ezenkívül a meszelés és festés alatt álló szobákban tüzelnek. — December 31-e a határidő, de a lakások 60 százalékát két héttel a határidő előtt; a többit pedig úgy készítjük el, hogy a Szilveszter estét már az új lakásban töltsék bányászaink — mondja Fáklya Pál építésvezető. És ezt azért meri olyan határozottan állítani, mert az építkezés összes dolgozója ezt vál­lalta. * Visszafelé jövet Víncze igazgató elvtárs, a bolyhi női szállót mutat­ja: — Több mint félmillió forinttal építettük fel, s most a városi ta­nács félhivatalosan közölte, hogy te kell bontani a 24 tantermes is­kola felépítése miatt. A lebontás és újra felépítés több mint egy millió forintba kerül. Ha ezelőtt egy évvel a várostervezők gondoltak vohu erre (mert a szálló megépítéséhez is szükséges volt jóváhagyás és engedély), akkor az egy millió forintot megtakaríthat­ták volna. Felelősségre kell vonni azokat a személyeket, akiknek a millió forintba kerül a népgazda* Ságnak. * KÉSŐ ESTE jut csak idő arra, hogy az építők KÍSÜ-Szervézétit megnézzük. — Van itt probléma, csak győzd írni. — így mondja ä titkár, MöU nár elvtárs. S igaz iS. Közel 40 tagú az építők alapszer* veZete. A fiatalok telkének, szív€M sen vállalnak KlSZ-MUftkM. A baj ott van, hogy kütön-kiitöri, messze egymástól dolgoznak. Pedig kévés alapszervezetnek áll rendelkezésére külön kultúrotthon, klub-szoba: benne lemez j át £tó, sakk, rádió, tangóharrhoníka> dob. Kevesen vagyunk és ezért is szívesén látnánk a kőaljai fiatalom kát küitúrcsopoftünkbün. ‘ Benézünk a próbára: azokkal a fiúkkal és lányokkal talátkózuuk, akikkel délelőtt az építkezés érti Alig ismerni rá Csépányí Annuská* ra, Nevelő Sanyira és Molnár MU kire, mert bizony most nem füUg meszesen, hanem csinosam, kioitöz-* ve láthatjuk őkét. Tehetséges színjátszók, nemcsak ők hárman, de a többiek is: Illés Erzsiké, Maiina István, Erdei Jó­zsef és a többiek. Erdei már nem is nagyon fiatal. Igaz, csak az évei­nek száma sok, de a szive most is fiatal... * A CSILLAGOS este fagyot ho­zott. Cipőnk alatt koppan a csonttá dermedt sár... Ilyenkor legjobb a fűtött szobában ütni. Erre gondoU nak bizonnyal azok a bányászok is, akiknek meleg családi otthont épt* fenek, becsületes, hősi munkáiéi az ózdi építők. BARATH LAJOS A FÉRFI, aki itt ül a szerkesztő­ségi szobában, megtört, öreg ember, 54 éves, de még többnek látszik. Sovány testét kopott, elhanyagolt ruha fedi. Válla előfegörnyed, ahogy ül és beszél, szeme öregesen könnybelábad. Ilyenkor kezével megtörik Panaszkodik, szájából csak úgy dől a sérelem, a vádaskodás. Pa­naszkodik arra a nőre, aki miatt öt esztendővé! ezelőtt elhagyta csa­ládját, feleségét, Öt gyermekének édesanyját, akivel 28 esztendeig él­tek együtt. És most ez a másik, a fiatal, otthagyta őt. Panaszkodik a bíróságra, mert — ahogy ő mondja ä nem tekintette, hogy ez a »nő« egy osztály idegen, reakciós alak, és mégis neki ítélte a lakást. Ö pedig mehet egy sötét lyukba — ezt ad­ták neki. Ahogy kesereg, vádaskodik és bizonygatja a világnak, hogy ő mi­lyen szerencsétlen* és hogy az a nő milyen gyalázatos, semmirevaló, látszik, szinte teljesen elfeledkezett arról, hogy ez a nő öt évig a fele­sége volt, és hogy három éves fiacs­kájának édesanyja. Nem gondol arra, hogy ő választotta maga mellé, érett fejjel, majdnem ötven éves korában, elhagyva érte öreg feleségét és gyermekeit. Ha ezekre figyelmeztetik, néhány percre ab­bahagyja a panaszkodást, és sértő, döttén válaszoljat — Istenem, hát megszedhették. Nem én Vagyok az egyetlen, aki így eltévedt.:; BIZONY, nagyon eltévedt R. V., akit még egy néhány esztendővel ezelőtt is jó családapának, és elv* társnak ismerték munka társai, elv­társai. A miskolci Autóbuszközle­kedési Vállalat párt ti tikára volt, amikor ott megismerlkedett a 26 esztendős asszonnyal. F. K. Valami­kor »jobb napokat is látott«. Apja a régi világban a város egyik ve­zető személyisége volt, 5l4)en ki­telepítették Miskolcról. A láíiy digra férjhez ment valakihez, és így itthon maradt. Amikor R-el megismerkedett, kalauzként dolgo­zott a vállalatnál. Az elkényeztetett asszonynak természetesen nem tet­szett nap mint nap tolakodni a zsú­folt autóbuszokon, jegyeket oszto­gatni a »büdös proliknak«, akik valamikor- talán. jnég_ az .előszobá­jukig sem juthattak volna el. Ö eb­ben a rendszerben is érvényesülni akart, könnyebben élni, megmondta ezt nem is egyszer ismerőseinek. Kapóra jött tehát, hogy egy alka­lommal megismerkedett az üzemi párttitlkárral. Éppen ilyen, meg­bízható kádepre volt szüksége, ez majd elegyengeti az útját... Az, hogy neki férje Van, az em­bernek pedig felesége, akivel égy életet leélt, nem sok gondot okozott néki. Ö már az anyatejjel szívta be a tőkés világ erkölcseit, ebben a világban pedig természetes dolog­nak számított eltiporni a másik em­bert, ha az önös érdek úgy kívánta ezt. Az »illedelmes« máz pedig mér régen elkopott, eltűnt a szép lakás­sal, elegáns ruhákkal együtt.­terjessé# felé való erőteljesebb ha- j ladást. Igen nagy segítséget jelent j a gépállomások munkája, de a szó- i ros termelési kapcsolat még hiány- j zik a termelőszövetkezet és a gép- i állomás viszonyából állapította j meg a megyei tanácsülés, majd a j termelőszövetkezetek számszerű fej- I lesztésével kapcsolatban az alábbi i tennivalókat jelölte meg: Az előttünk álló főfeladat min­denekelőtt az, hogy a meglévő j tsz-eket megerősítsük, hogy vilá­gosan és kézzelfoghatóan bizo­nyítsuk be a dolgozó parasztság számára a korszerű mezőgazda­sági nagyüzem fölényét, a kis gazdasággal szemben. Ennek érdekében le kell küzdeni I azokat az akadályokat •-* mint pél- \ dául a szektásság és a spontaneitás I amelyek jelenleg útban állnak. Több j termelőszövetkezetben ellenségnek j tekintik a volt tagokat és azt mond- j ják: »Itt hagytatok bennünket, nincs j rátok szükség!« — Sajnos, ezeknek j a szektás nézeteknek felszámolásába j akadályt gördít a községi tanácsok és \ a helyi tsz-vezetők merevsége. A j spontaneitásból fakad, hogy egyes j elvtársak nem szívesen beszélnek a \ termelőszövetkezetek kérdéséről, 1 népszerűtlen feladatnak tartják azt. j A feladatot — hogy számszerűleg új j termelőszövetkezeteket hozzunk lét- § re, a meglévő tsz-eket megszilárdít- [ suk és megteremtsük a belső szerve- j zeit egységet, — csakis úgy oldhat- i juk meg, ha a t*z-ek vezetői és tag- j jai baráti jobbot nyújtanak minden jj embernek, aki közeledik féléjük. \ A termelőszövetkezetek tovább- = fejlesztését elsősorban ott kell vég- } robaj tani, ahol erre meg vannak az i adottságok. Az agitáció» munkára a \ telet alaposan ki kell használni. Dől- | gozó parasztságunknak bizonyító ér- l vekkel kell megmagyarázni a nagy- i üzeitii gazdálkodás fölényét, és min- | denckelőtt szigorúan be kell tartani f az önkéntesség és fokozatosság elvét.. § Ennek érdekében propagandánkat az 1 eddiginél sokkal alaposabbá, elem- | zőbbé, konkrétabbá kell tenni. A 1 megyei, járási és községi tanácsok | tagjai maguk is sokkal többet foglal- § kozzanak a tsz-problémákkal, tanács- \ ülésre, szervezett falugyűlések, kis- | gyűlések alkalmával, de kötetlen for- | mában történő .beszélgetéseik: során 1 is győzzék meg a kívülálló dolgozó | parasztokat mezőgazdaságunk szó- J cialista átszervezésének jelentőségé- f ről, — hangsúlyozta a megyei tanács | ülése. 1 Tájékoztató a lottójáték 41. hetéről | A 41. játékhéten 2,663.956 lottószel- | vény vett részt a játékban. Az eddi- | gi megállapításból öt találatos szel- | vény nincs. Négy találatos szelvény | 16 darab érkezett, amelyre egyen- | kint 124.873 forintot fizet ki a Sport- | fogadási és Lottó Igazgatóság. 3 ta- 1 lálatos szelvény 1789 van, a nyere- | mény összege 558 forint. Két talá- | latot 57.745 szelvényen értek el, a I nyeremény összege 17 forint, (MTI) tanácsülés hangsúlyozta, hogy a je­lenleg működő gazdasági felügyelői feladatkört is meg kell szilárdítani és ténylegesen a mezőgazdasági ter­melés szolgálatába kell állítani — minthogy ezeai a téren még sok a tennivaló. A községi tanácsok afféle hivatali »adminisztrátori-ként alkal­mazzák a kihelyezett gazdasági fel­ügyelőket és az igen káros állapot. Több helyütt kifógások emelhetők az alapszabály betartásában is. Né­hány termelőszövetkezetben alapsza­bályellenesen túlzott a háztáji föld. a részesművelés és a munkaegység­gel való elszámolás. Ilyen körülmé­nyek közt felütötték fejüket a káros spekulációs tevékenységek jelei, fel­rúgják az állammal kötött szerződést és a termelvényeket spekulációs úton értékesítik. A szövetkezeti demokrá­cia érdekében mindent el kell kö­vetni, hogy az alapszabálynak ér­vényt szerezzünk. A leghatározottab­ban el kell utasítani azokat az op­portunista követeléseket, melyek szerint a szövetkezetben nincs szük­ség mintaalapszabályzaíra, mert ezt az élet állítólag hatály ó nk ívül he­lyezte. Ez egyáltalán nem így van, mert a mintaalapszaibályzat fő alap­elvei kiállták a gyakorlati próbát. Ellenben nincs szükség a mintaalap­szabályzat eddigi merevségére, sok megkötöttségére.- A termelőszövetke­zeti parasztság nem szereti, ha min­den lépését előre megszabják, éppen ezért lehetőséget kell adni arra, hogy a szocialista alapelvek betartása mellett a termelőszövetkezetek az alapszabályzatot a helyi vi­szonyokhoz mérten módosíthas­sák, rugalmasabbá, hatékonyab­bá tegyék. A beszámoló ezután a termelőszö­vetkezetek állattenyésztésének jelen­legi állapotával foglalkozott. Élesen bírálta azokat a termelőszövetkezete­ket, amelyek elhanyagolják az állat- állomány fejlesztését é» egyoldalúan gazdálkodnak. Megállapította, hogy: bár az állattenyésztés március hó­naptól kezdődően fejlődésnek indult, még mindig van. olyan termelőszö­vetkezet — mint például a rnádl Pe­tőfi —, ahol közös állattartás egy­általán nincs. A 349 .katasztrális hold szántóterülettel rendelkező bonsoő- ivánkai tsz-ben pedig mindössze csak 8 szarvasmarhát tartanak és sertés- állományuk egyáltalán nincs. Ezzel ellentétben sokhelyütt — de legin­kább a mezőcsáti, mezőkövesdi és encsi járásban — túlméretetett a háztáji állattartás. A növénytermesztésről szólva megállapította a beszámoló, hogy termelőszövetkezeteink az idén átla­gosan magasabb jövedelmet értek el, mint az egyénileg dolgozó parasztok, különösen a kalászosok termeléséiben. De a sok munkát kívánó kapásoknál csak nagyon kismértékben haladták túl az egyénieket.. Azokban a nö­vénytermelési ágakban, ahol a gépe­sítésnek nagyobb lehetőségéi van­nak, a nagyüzem fölénye szembe­tűnően kidomborodik. Komoly hiba azonban, hogy a vetésterületi ará­nyok nem mindig biztosítják a bel­Pénteken délelőtt 9 órakoi* foly­tatta munkáját a megyei tanácsülés. Ezalkalommal az előterjesztett be­számoló alapján megyénk termelő­szövetkezeteinek jelenlegi helyzetét és a termelőszövetkezetek megszilár­dításával, számszerű fejlesztésével kapcsolatos feladatokat tárgyalták meg. A nagyjelentőségű tanácskozá­son, amely világosan megjelöli a szükséges tennivalókat, két kedves vendéget üdvözölhettünk: Harmati Sándor elvtársat, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának első titká­rát és Fábri Mihály elvtársat, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának tagját. A termelőszövetkezetek fejleszté­sével kapcsolatos beszámolót Bodnár Ferenc elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese terjesztette elő. Hosszasan foglalkozott az ellenforra­dalmi eseményekkel, amelyek erős tüzet irányítottak megyénk szocia­lista szektoraira és amelynek követ­keztében nagyrészük — még a gaz­daságilag és politikailag erősnek hitt termelőszövetkezetek is — meginog­tak. felbomlottak. Ez szinte hihetet­lenül nagy anyagi és természetesen, politikai károkat oikozott, hiszen a nagynevű termelőszövetkezeteik fel­oszlatása több kisebb, de eredménye­sen dolgozó termelőszövetkezet fel­bomlását vonta maga után. Borsod megyében 1856 szeptember 30-án 257 mező gazdasá gi í crme 1 őszö vet kezet volt 11.534 családdal. 14.726 taggal, és 118.444 hoki földterülettel. Két hó­nappal később ezeknek a termelő­szövetkezeteknek több mint fele fel­oszlott, 1956 december végén már csak 1D3 termelőszövetkezetet tartot­tunk nyilván. Az ellenforradalom fegyveres leve­rése után. — a munkás-paraszt * for­radalmi kormány intézkedései nyo­mán — termelőszövetkezeti mozgal­munk eredményesen fejlődött. Több tsz újjáalakult, s új termelőszövet­kezetek is alakultak. Jelenleg 152 mezőgazdasági termelőszövetkeze­tünk van 4469 családdal, 5374 taggal, és 52.254 katasztrális hold földterü­lettel. Ez a szám azt igazolja, hogy a termelőiszövetkezeti mozgalom te­kintélye megyénkben helyreállt és tovább növekedett. Ezt bizonyítja többek között az a tény is, hogy me­gyénkben júniusig mintegy 1000— 120Ö-an tettek olyan kijelentést volt termelőszövetkezeti tagok, hogy a be­takarítás után visszalépnek a ter­melőszövetkezetbe. Bár ennek hatása a harmadik negyedévben nem igen mutatkozott meg, mert ezidő alatt 83 kilépővel szemben csak 86 új belépő volt. Október és november hónapban azonban javult a helyzet és most, a zárszámadások ideje alatt — miután a volt termelőszövetkezeti tagok és egyénileg dolgozó parasztok a tények alapján győződhetnek meg arról, hogy milyen előnyö­ket biztosít a nagyüzemi gazdál­kodás, egyre szaporodik az új belépők száma. A megyei pártbizottság és a megyei tanács végrehajtóbizottsága október elején hozott határozata óta mintegy 280 család ezer katasztrális hold földdel lépett tesnmélőszövetkezeti gazdálkodás útjára. Ezenkívül 3 új^ mezőgazdasági termelőszövetkezet1, alakult és 4 termelőcsoport. Termelőszövetkezeteink idei gaz- *, dálkodásá színvonalát azonban* nagy­mértékben befolyásolta, hogy a jólj bevált vezetők egyrészót eltávolítót-\ ták a tsz-ből, így gyengült azok ve-J zetési színvonala. Bár az újonnan választott vezető elvtársak nagy- része becsületes, jószándékú ember,? kellő gyakorlati tapasztalatuk méf> hiányzik. Néhány tsz-ben azonban az ^ új vezetők, a hamgoskodók, törtetők \ közül kerültek ki és népszerűségüket ^ sokszor szövetkezeti törvénnyel ellen- f tétben igyekeznek megszerezni. Ezért | fontos a vezetés megszilárdítása A mert a gyakorlat azt igazolja, hógy | ahol jó a vezetés, nagyobbak az , eredmények, is. A párt és a kor mán v', azt javasolja a termelőszövetkezetek-. > nek, hogy azokon a helyeken, ahol , 500 katasztrális holdon felüli föld- \ területen 1 gazdálkodnak, az elnököt több évre válasszák. ,i Igen lényeges — állapította mePi a megyei tanácsülés—a láváié szak- i emberek bevonása. i Az okszerű nagyüzemi gazdáiké- i dás előmozdítása érdekében > szükséges, (hogy minden 500 ka- tasztrális holdat meghaladó me- i Tógazdasági nagyüzem legalább i főőikölaj végzettségű, de leg- i alább technikaim képzettségű i szakembert alkalmazzon. } A bank a jövőben még a hitelek# odaítélésénél is döntően figyelembe# veszi hogy az érintett termelőszövet-# kezeiben a szakvezetés ■ biztosítva # van-e, vagy sem? A tsz-ek helyzetét# tekintve, a szakember, alkalmazás á- é nál legcélszerűbbnek látszik, ha meg-1 hívás útján választják ki és több? évre szerződnek vele, a kisebb terű- ? létén gazdálkodó tsz-ék pedig közö-? sen alkalmaznak egy szakembert. A “

Next

/
Thumbnails
Contents