Észak-Magyarország, 1957. december (13. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-10 / 289. szám

2 ESZAKMAGTARORSZÄG Kedd, 1957. december 10. Mindnyá j A vasgyűjtés népgazdasági szem- pontból óriási jelentőségű. Mégis vannak felnőttek, akik úgy vélekednek, hogy a vashulladék és egyéb anyagok gyűjtése csupán az úttörők, diákok, a fiatalság felada­ta. Csehszlovákiában például már hosszú idő óta a felnőtt lakosság ak­tívan résztvesz a vasgyűjtésben, se­gíti az ipar munkáját. A csehszlovák dolgozók a vashulladékot nem szór­ják a szemétbe, hanem beadják a gyűjtő vállalatnak. Nálunk, sajnos, nem így van ez. Miskolc város területén elenyésző azoknak a felnőtteknek a száma, akik résztvesznek a vashulladék gyűjtésben. Ennek ellenére — mint Héti István, a Borsod megyei MÉH vállalat megbízott vezetője mondot­ta — Miskolcon és a megye terüle­tén igen nagymennyiségű vasat be­gy űjtenek, egy év alatt kb; 1200 va­gonnal. Az úttörők, diákok, fiatalok minden évben lelkesen részt vállal­nak ebből a munkából. A Gazdasági Tanács határozata ^értelmében megyénkben most de­cemberben rendezik meg a vasgyűj­tést. A munka máris megkezdődött. Úgyszólván minden iskola bekap­csolódik ebbe a mozgalomba, hogy a decemberi vasgyűjtő hónap olyan sikeres legyen, mint az előző évek­ben. A tapasztalat szerint az üze­mek, vállalatok dolgozói is meg­kezdték a vasgyűjtést. A decemberi vasgyűjtés során Borsod megyében 320 vagon hulla­dékot kell begyűjteni a MÉH válla­latnak. De mint Réti elvtárs mon­dotta, a tervet minden bizonnyal túlteljesítik. Ez nem lesz könnyű feladat, de megvalósítása minden­képpen szükséges, mert, az örökké léhes martinkemencék Szüntelen vár­unk ügye ják az ócskavasat, az ipar kenyerét. Egyre több vasra van szükség, hogy egyre több és több iparcikket, ház­tartási felszerelést gyártsanak. Ép­pen ezért a vasgyűjtés mindany- nyiunk ügye. Segítenünk kell a fia­talokat, hogy minél több vasat adja­nak a MÉH-nek, a felnőttek is lehe­tőséghez képest vegyenek részt eb­ben a mozgalomban. A bocsi általános iskola tanulói például elhatározták, hogy nagy1- mennyiségű vasat gyűjtenek össze. Felkutatták a falu határát is és — még a háborúból visszamaradt — 2 pontont találtak. Ezért a vasmennyi­ségért kb. 200 darab MÉH-sorsjegyet kapnak, s ha szerencséjük lesz, a sorsolás során értékes tárgyat .is nyerhetnek. A MÉH megyei központja és a já­rási székhelyeken működő MÉH ki­rendeltségek igen jól dolgoznak. Mindent elkövetnek, hogy megment­sék a pusztulásra szánt ócskavasat, színesfémet, a sokszor még használ­ható. felújítható anyagokat. A fel­nőtt lakosságnak — éppen úgy, mint a szorgalmas úttörőknek — nem le­het közömbös, hogy a decemberi vasgyűjtő hónap során hány va­gon ócskavas kerül a martinkemen­cékbe, s hogy mennyi felújítható anvagot kan a helvi ipar. A .fiatalok között máris verseny bontakozott ki: Ki ad több ócskava­sat jelszóval. Az iskolák nedagó°u- sai is dicsére+reméltóan támogatják ezeket a fiatalokat. A MÉH megveí köznontia a tíz legjobb versenyzőt jutalomkénoen frlviszi Budanestre a sersolá$ színhelyére. Addig még van idő. mi’okára fel hát nyitások, fiata­lok. a dia tok mioél több vas^t az inarnak. H’VlladAV'<’'t, még e héten ad sor$io«yet a MÉH. Az amerikai tudósok még mindig nem tudták pontosan, hogy mi okozta a mesterséges holdraketa fetrobhanásat Gettisburg (MTI) Mint a Reuter jelenti, Eisenhower elnök szombaton előzetes jelentést kapott a Vanguard-rakétával végzett balul sikerült kísérletről. Az elnök jelenleg a jelentést tanulmányozza közben az amerikai tudósok és ame­rikai polgárok elképedten szörnyül- ködnek a kudarc és annak nemzet­közi visszhangja miatt. Úgy tudják, hogy a rakéta roncsait vizsgáló tudósok még mindig nem ál­lapították meg pontosán, hogy mi okozta a hibát. Newyorkban dr. Clif­ford C. Furnas volt hadügyi államtit­kár, aki a hadügyminisztériumban a kutatási munkát irányította, kijelen­tette, hogy véleménye szerint a Van­guard kudarca „egy kicsit a túlságos sietség és kapkodás eredménye”. A lapok cikkei általában egyetér­tenek abbán, hogy lehetőleg minél kevesebbet kell beszélni ezekről a kí­sérletekről, amíg sikereseknek nem bizonyulnak. Hangoztatja, hogy az Egyesült Ál­lamok tekintése újabb csapást szen­vedett, még hozzá a lehető legkedve­zőtlenebb pillanatban, tíz nappal a NATO párizsi ülése előtt.-----------o----------­M egyei tanácstagok beszámolói December 11-én: Maszléri Zoltán SZTK rendeld. Csabai kapu 11. 18 órától, Koncz- wald Barna Fürst S. pártszervezet Sztálin u. 17 órától. A teljesífménybérezésről A SZOCIALISTA TÁRSADALOM­BAN a munkabér a szocialista el­osztás eszköze, ezen keresztül érvé­nyesül az az elv, hogy mindenki munkájának mennyisége és minő­sége szerint részesedjék a termelt javakból. A szocialista iparban két alapvető bérezési módszer kerül al­kalmazásra: időbér és teljesítmény­bér. A DIMÁVAG-nál az elmúlt évek­ben a dolgozók többsége teljesít­ménybérezést kapott. Ez segített ugyan a nagyobb teljesítmények el­érésében, de alkalmazásában igen Bök hiba fordult elő. Teljesítménybérezés alatt csaknem kizárólag a darabbérezést értették, holott minden olyan bérezési forma a teljesítménybérezés fogalma alá tartozik, amely mennyiségi, minősé­gi és gazdaságossági követelmé­nyek teljesítésétől teszi függővé a ke­resetet. A darabbérezés hátrányai közé tar­tozott, hogy kizárólag a mennyiségi termelésre ösztönzött, a minőség és (főleg a gazdaságossági követelmé­nyek háttérbe szorultak. A belső szervezetlenségből származó hiányos­ságok (anyaggal, munkával való ellátásban előálló zavar, stb.) erősen és igazságtalanul sújtotta a dolgo­zót. Erősen ösztönző hatása a mun­kavégzés olyan intenzitására serken­tette a dolgozót, amely egészségét aláásta, gép és szerszám időelőtti el­használódását idézte elő, anyag, energiapazarlásra vezetett. A darabbér bérkategóriái alacso­nyak voltak, a szakmunkások átlagos V, és VI. bérkategóriája 100 száza­lékos teljesítményt figyelem bevéve 900—1000 forintos keresetet biztosí­tott. A DARABBÉRRENDSZER LEG­NAGYOBB HIÁNYOSSÁGA azon­ban az volt, hogy a dolgozók sokolda­lúságát, megbízhatóságát, a hosz- 6ZÚ szolgalati időt nem jutalmazták. A dolgozót, ha valamilyen ok miatt nem tudta a rendes teljesítményt el­érni, csökkenő keresete elkeserítet­te. A forradalmi munkás-paraszt kor­mány határozata lehetővé tette a múltban alkalmazott bérrendszerek kijavítását. A vállalat párt- és szak­szervezetének. valamint vezető­ségének egységes határozata volt, hogy a vállalat dolgozóit darabbér rendszer helyett személyi órabér rendszerben foglalkoztatja. A személyi bérek megállapításá­nál figyelembe lett véve a dolgozd szaktudása, szakmai gyakorlata, mi­nőségi munkavégzése és munkakörül­ményei. Ezek alapján a szakmunkások 5— 11 forint, a segédmunkások pedig 4—7 forintos személyi bért kapnak. A dolgozók az így megállapított Személyi bérért a darabbér rendszer­nél érvényes normákat 100 százalék­ra teljesítették. Tekintetbe véve, hogy 1956-ban ugyanezen normá­kat 150—160 százalék körül teljesí­tették, ez a bérrendszer a termelé- kanvség csökkenését eredményezte. A dolgozók érezték ezt és tömeg- gyűléseken is kinyilvánították, hogy személyi bérüket meg akarják tarta' ni, ezért hajlandók ä laza normák­ból leadni. A párt és vállalatvezetés ekkor úgy döntött, hogy egyelőre nem rendezi a normákat, hanem a dolgozók részére olyan egyéni telje­sítési szintet állít, mint amilyet az -előző időszakban is teljesíteni tud­tak. Természetesen figyelembevéve a megváltozott munkakörülményeket és az egyéb befolyásoló tényezőket. Ezen intézkedést mind a vállalatve­zetés, mind a dolgozók átmenetinek tartották. EZ ÉV AUGUSZTUS ELEJÉN a vállalat igazgatója a párt- és szak- szervezettel egyetértésben — figye­lembevéve az idevonatkozó kormány- intézkedést — úgy döntött, hogy a vállalatnál november 1-től egyenes időakkordot vezet be, melynek alap­ját az uj gyártási időnormák képe­zik, a megállapított személyi bérek pedig érvényben maradnak. Ennél a bérrendszernél nagyrészt sikerült kiküszöbölni a darabbérrend- szernél íennálló hiányosságokat. Ugyanis a személyi bér megállapí­tásánál figyelembe lehetett venni a hosszú -szolgálati időt, a dolgozó megbízhatóságát a munkavégzést il­letőleg, s ezeken felül természetesen a szaktudást, szorgalmat, stb. A személyi bérek bármikor megváltoz­tathatók, ha a dolgozó hanyag mun­kavégzésével rászolgál, ugyanakkor azonban a szorgalmas és minőségi munkát végző dolgozó részére ma­gasabb bér állapítható meg. Az idő­akkord pedig a mennyiségi munka­végzésre ösztönöz. Hiánya a bér­rendszernek, hogy a minőségi mun-, kát nem jutalmazza. Azonban a kö­zeljövőben az illetékes szervek igyekeznek kidolgozni a bérrendszer mellé egy minőségi prémium rend­szert is. Mint már említettem, a régi sze­mélyi bérek csak abban az esetben maradhattak érvényben, ha az új gyártási időnormák biztosítják azt a termelékenységet, amelyet a vállalat 1956. októbere előtt is elért. Vagyis olyan új normákat kellett megállapí­tani, amelynek teljesíthetősége 100 százalék körül mozog. A NORMÁK TELJESÍTHETŐSÉ­GÉNEK felső határa meg van szab­va, Ez egyelőre 100 százalék. Ez azt is jelenti, hogy nincs lehetőség ma­mutkereset elérésére, mint az a da­rabbérnél «-piaion csak a csillagos ég'« jelszóval lehetséges volt. A bé­rek tehát kiegyensúlyozottabbak és a nagymérvű bérfeszültségek nem rontják a munkamorált. Ha némi hi­bák ma még fenn is állnak, megvan a lehetőség azok kijavítására, a dol­gozókat nem fenyegeti a normaren­dezések sorozata. A termelés ütemes fokozása biztosítja a dolgozók kere­setének emelkedését. U. N. R.-----------oOo----------­A napokban megkezdik a fenyőfa árusítását i Budapesten a napokban megkezdik a fenyőfa árusítását. A vásárlás gyors lebonyolítására a fákat előre lemérik és árcédulával látják el az üzletekben. Ármegállapítás szem­pontjából a fenyőfa hosszúságát, a vágási laptól a csúcsig, tíz centimé­terenként kell számítani. Tehát öt centiméteren alul lefelé, öt centimé­teren felül tíz centiméterre kell ki­kerekíteni. A fenyőfák ára az elmúlt évekkel azonos. A lucfenyő méteren- kint húsz, az ezüstfenyő, vagy jege­nyei enyő méterenkint 24 Ft. Az el­árusító helyeken a fenyők árát kifüg­gesztik. Budapesten mintegy 350 he­lyen hozzák forgalomba a karácsony­fát. (MTI) Rövidesen megjelenik a Borsodi Fehérkönyv Ez történt Borsodban címmel. A könyv két kötetben, sok képpel dokumentálja az ellenforradalom rémtetteit. p Ára kötetenként 5 forint. Kapható lesz az egész megye terü­letén a postahivatalokban, postás­• kézbesítőknél és hírlapárusoknál. A sztrájk mozgalom fellendülése a nyugateurópai országokban A KAPITALISTA ORSZÁGOK MUNKÁSOSZTÁLYA mind határo­zottabban szembeszáll az imperializmus, a monopóliumok politikájával, harcol életkörülményei megjavításáért, demokratikus jogaiért, a békéért és a szocializmusért. A tőkés világból naponta érkeznek hírek, jelenté­sek a sztrájkmozgalom fellendüléséről. Az angol munkaügyi minisztérium hivatalos közleményében szereplő adatokból kitűnik, hogy az angol dolgozók sztrájkmozgalma ezév első ki­lenc hónapjában több mint 8 millió munkanapot tett ki. Ez a szám négy­szerese a múltévinek. (Az összehasonlításnál hasonló időszakot vettünk alapul.) Az állami intézmények dolgozói által szervezett hatalmas novemberi sztrájkmozgalmat követően — amely több mint egymillió embert raga­dott magával — nagyarányú sztrájkhullám vonult végig egész Francia- országon. Beszüntetlek a munkát a kereskedelmi flotta tengerészei, sztrájkoltak a vámhivatalok dolgozói, több cipőgyár munkásai, fém­munkások, szövőmunkások. NYUGATNÉMETORSZÁGBAN IS SZÉLESEDIK az a mozgalom, amely a dolgozók életkörülményeinek megjavítását tűzte zászlajára. Sok városban népgyűléseket tartanak. Például a fémmunkások egy része Észak-Báderiben jött össze. A fémmunkások gyűlésein közel 150 000 em­ber vett részt. A gyűlés részvevői egyhangúan követelték a munkabérek felemelését. Makacs sztrájkharcot vívnak az olasz munkások, parasztok és mezőgazdasági cselédek. Novemberben az egyik gumigyár munkásai léptek sztrájkba. Sztrájkoltak továbbá a trieszti hajóépítők és fémmun­kások is. Általános sztrájkot hirdettek a cukrászipar dolgozói. Kétmillió mezőgazdasági munkás és cseléd kétnapos munkabeszüntetést jelentett he. Követeléseik között szerepel a munkabérek emelése, a munkafelté- Äek megjavítása. # A kapitalista országokban a sztrájkmozgalmat az váltotta ki, hogy a monopóliumok állandóan fokozzák a dolgozók kizsákmányolását, sú­lyosbodnak az adóterhek, amely természetesen a lázas fegyverkezési hajszával függ össze. A francia általános munkásszövetség vezetősége levélben hívta fel a francia miniszterelnök figyelmét a dolgozók anyagi helyzetének rom­lására. A szövetség levelében leszögezi, hogy kizárólag a jelenlegi fran­cia kormányt terheli a felelősség. A munkanélküliség, a nyomortanyák, a nincstelenség — íme, ez a jelenkori kapitalizmus rákfenéje. Ezeket nem lehet eltakargatni a „sza­bad világról” szóló hazug frázisokkal. A SZTRÁJKMOZGALOM SZÉLESEDÉSE NYUGAT-EURÓPÁBAN megmutatja, hogy a dolgozók nem törődnek bele a monopóliumok ural­mába, felemelik szavukat életkörülményeik és demokratikus szabadság­joguk védelmében. A harc. élén ott állnak a kommunisták, — a dolgozók érdekeinek következetes védelmezői, a munkásegység megteremtésének állhatatos harcosai. A francia kormány hozzájárult ahhoz, hogy Franciaországban atombombákat gyártsanak Párizs (TASZSZ) Mint az Express című párizsi hetilap közli, a francia kormány hivatalosan értesítette az amerikai kormányt:’ hozzájárul ah­hoz, hogy Franciaországban atom­bombákat gyártsanak. A hetilap szerint a határozatot -------------------------ooo n em teszik közzé, mert azt tartják, hogy jelenleg szükségtelen napvilág­ra hozni a titkot. Ugyanakkor utasítást adtak ki, hogy gyorsítsák meg az atombomba­gyártáshoz szükséges kísérletek és előkészítő munkálatok ütemét.. (MTI) Amerika átadja rakétagyártási tervét az európai NATO-államoknak ? Párizs (DPA) A New York Herald Tribune euró­pai kiadása jelenti, hogy az Egyesült Államok állítólag hajlandó átenged­ni Nagy-Britanniának és a többi NATO-államnak a korszerű atom­fegyverekre (beleértve a rakéták) gyártási terveit. Mint Margürite Hig­gins a lap hétfői számában írja, á NATO-államok természetesen nem kapják meg a tulajdonképpeni atom­tölteteket. Ezeket a NATO felügye­lete alá helyezik, hogy háború esetén az atlanti egyezmény csapatainak rendelkezésére bocsássák. Amennyi­ben elegendő interkontinentális ra­kéta készül, akkor ezeket is a NATO gyűjtőraktárába szállítják.-ooo­Nixon newyorki beszéde Newyork (TASZSZ) Nixon — mint jelentettük — New­yorkban beszédet mondott a Gyáripa­rosok Országos Szövetségének kon­gresszusán. Bejelentette, hogy az Egyesült Ál­lamok katonai költségvetését lénye­gesen növelni fogják. A szovjet tudomány és technika történelmi jelentőségű győzelmeit érintve Nixon ezt mondotta: „A múltban túlságosan sok ame­rikai öntelt nyugalommal azt gon­dolta, hogy mindig és automatikusan elsők leszünk a gazdasági haladás­ban, katonai erőben és tudományos felfedezésekben. A mesterséges hol­dak figyelmeztettek arra, hogy ilyes­mi nem volt a múltban és nem lesz a jövőben. A vállalkozói munkában nincs nagyobb hiba, mint a v^tély- t£uk lebecsülése .. Nixon hangsúlyozta, hogy a Szov­jetunióban komoly eredmények szü­lettek. „Az elmaradott, javarészt ag­rárgazdaság helyébe korszerű ipari vállalatok léptek... Az orosz tudo­mány az elmúlt négy évtized alatt a XVIII. századból a XX. századba ugrott.” „Ha férgek szűklátókörüségével fogjuk megítélni a világkonfliktust és csökkentjük a külföldi segély- programot, aláássuk a kölcsönös ta­rifaengedményeken alapuló kereske­delmet és elsorvasztjuk tájékoztatá­si programunkat — jelentette ki Nixon —, ez azt fogja jelenteni, hogy ablakon kidobott pénz lesz az a sok milliárd dollár, amelyet rakétalöve- 1 dékekre, tengeralattjárókra és repü­lőgépekre fordítunk. A világ legerő­sebb hadigépezete sem menti meg szabadságunkat, ha nem tudjuk el­hárítani azt a veszélyt, amelyet a kommunisták nem katonai területe­ken teremtettek.” Nixon ezután a december 16-ra kitűzött NATO-értekezlettel foglalko­zott. Kihúzom nyerő számait Vegyen LOTTO szelvényt]

Next

/
Thumbnails
Contents